Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-05 / 261. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAG Fentek., 1965, november 5Nagy Józsefné Kairóban A Nagy Józsefné könnyűipari miniszter vezette, az EAK-ban látogatást tett köny- nyűipari delegáció. Kairóból tovább utazott Indiába. A küldöttség dr. Musztata Khalil miniszterelnökhelyettes meghívására látogatott az EAK-ba, ahol többek között megbeszéléseket folytatott dr. Musztafa Khalil miniszterelnökhelyettessel. a két ország gazdasági és műszaki kapcsolatairól és azok további fejlesztésének lehetőségeiről Találkozott az EAK nőmozgalmának néhány vezetőjével is. Nagy Józsefné és a delegáció csütörtökön megérkezeti Újdelhibe. Az angol külügyminiszter a Szovjetunióba utazik Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a szovjet és angol kormány megállapodása értelmében Michael Stewart angol külügyminiszter 1965. nozött Andrej Grornikonak, a Szovjetunió külügyminiszterének meghívására hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióvember 29. és december 3. kö- I ban Gyárak és emberek Hengerészek Leire gyei paries kormányku f döf f ség Iá fogat ei Jugoszláviái*« I Joszif Broz Tito jugoszláv | Központi Bizottsága első tit- j köztársasági elnöknek, a Ju- {kárának és Jozef Cyrankie| goszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának meghívásá- í ra Wladyslaív Gomulkának, a I Lengyel Egyesült Munkáspárt Megnyitották a szovjet fiimnapokai A misko ei bemutató: A katona apja Évről évre visszatérő, kedves ünnepe film-életünknek a szovjet film seregszemléje. A szovjet film ünnepe az elmúlt évek során megszokott, kedves jelenségévé vált művészeti életünknek, és a mozilátogatók általában évközben is számon- tartják már a szovjet filmgyártás új termését és várják a filmnapokat, amikor e termés legjobb darabjai kerülnek a közönség elé. Az idei szovjet íilmnapokat november 4-e és 10-e között rendezik meg. A Borsod megyei megnyitót november 4-én, csütörtökön este tartották Miskolcon a Béke filmszínházban. Glósz Ferencnek, a Borsod megyei Moziüzemi Vállalat műsorosztály-vezetőjének üdvözlő szavai után Balogh Emese. a Miskolci Nemzeti Színház művésze Heltai Jenő Szabadság című költeményét mondta el élményt adó szépséggel, majd Gyárfás Imre, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Borsod megyei szervezetének elnöke mondott ünnepi beszédet. Méltatta a szovjet filmművészet tudatformáló, művészi ízlést csiszoló szerepét, felemlítette annak több évtizedes fejlődését, halhatatlan értékű darabjait, s elmondta, hogy a szovjet filmek legjobbjai éppen ezzel jutnak közel a közönséghez, hogy' a filmtörténetekben a néző mindenkor olyan emberi sorsokkal találkozik, amelyeket sajátjának vallhat, és konfliktusai a saját éleiében adódó nehézségeket tükrözik, így a filmek egésze valójában a mi életünk, múltbeli és jelenlegi életünk hű, művészi tükre. A rövid megnyitó ünnepség után levetítették A Itatona apja című szovjet filmet, Rezo Csheidze rendezésében készüli. E film is a második világháborúból meríti témáját. Egy messzi grúz faluból, ahová el sem jutott a háború- zaja, elindul az öreg Georgij Malia- rasvili, hogy a kórházban meglátogassa sebesült katonafiát. Mire a viszontagságos utazás után odaér, a fiú már a fronton van újra, s az apa mint öreg népfelkelő, frontokon keresztül keresi, követi fiát. A címszerep alakítója, Szergo Zakariadze grúz színművész, azért az alakításáért kapta a moszkvai fesztiválon a legjobb férfi alakítás díját. E filmet negyedikétől hetedikéig vetítik a miskolci Béke moziban, nyolcadikétól tizedikéig oedig a cannesi film- fesztivál nagydíjának nyertesét, a Szállnak a darvak című filmalkotást láthatja a közönség. (brn) wicznek, a lengyel Miniszter- tanács elnökének vezetésével november közepén lengyel párt- és kormányküldöttség Hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában. A Uns foglalón a nyug ni német kapcsol ulo h ró t /„A Szovjetunió szívesen venné, ha három évi szünet után gazdasági és kulturális megállapodás aláírására kerülne sor közte és Nyugat-Némelor- szág között, de csak azzal a feltétellel, hogy e megállapodások hatásköre semmilyen vonatkozásban nem terjed ki Nyugat-Berlinre” — hangsúlyozta csütörtökön délután P. A. Abraszimov, a Szovjetunió berlini nagykövete, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az NDK-beli külföldi sajtóklub tagjai előtt tartott előadásában. A nagykövet aláhúzta, hogy e gazdasági egyezményben Nyugat-Berlinről még olyan vonatkozásban sem lehet szó, hogy „a nyugati márkaövezet- hez tartozó terület”. Termeszei védelem A napokban természetvédelemmel kapcsolatos tanácsi rendelet-tervezetet küldtek fel megyénkből véleményezésre az Országos Természetvédelmi Hivatalhoz. A megyében 124 olyan mezőgazdasági terület, több száz éves fa, vagy más érdekes növémi van. amelynek megóvásáról gondoskodni kell. FF AZ v ARANYKEZŰ M egvettem már ... — emelem tiltakozón a kezem a vendéglőben, lottósem- ber kínálására. Közben ráesik a pillantásom görnyedt alakjára. Mintha másvalaki állna ma előttem. Borotvált, frissen nyilatkozott, vakító fehér inggel, jó, sötétkék öltöny feszül rajta. Csak kesernyés szájasarka nem változott, amelyet időnként nyámnyogva meg-megnyal. — Hja, gálában nem megy az üzlet — legyint. — Úgy látszik, részvét híján kisebb a vendégek nyerniakarása. Mit csináljak, a húgom ezüstlakodalmára mégsem mehettem topisan. No, de ma nem panaszkodhatok! összehajtja és a hóna alá csapja a bőrmappát, amelyen gumiszalaggal rögzítve feküsz- nek a lottócédulák. Az asztal másik oldalán levő székre int. — Szabad? Megebédelnék — és letelepszik. — Kismenű a Vili bácsinak — szól oda, elhúzva asztalunk mellett a pincér. A lottósember azonban az asztallapra támaszkodva utána fordul. — Ma nem! Dehogy! Étlapot! A pincér megtorpan, visszafordul. — Tessék, az étlap. Csak nem nyert maga, Vili bácsi, a lottón? A lottósember nem felel. Angol bélszínt választ, savanyúságot meg bort is rendel, kenyér helyett zsömlét kér. és engedi elmenni a pincért. Csak akkor vesz elő, s tesz az asztalra két ropogós százast. — Kerek kétszázat nyert? — kérdem. — Most nem is volt húzás ... — Nekem ma volt. Azt mondják, ugye, a színésznek a színpadról a közönség egy csomó káposztafej, mert ha tudatára ébredne, hogy őt most figyelik... A bankpénz- tárosnak a bankjegy nem pénz, hanem színes papír . .. Én is így vagyok a lottócédulákkal; Portéka ez. Papírlap, ami három harmincat ér, néha négyet is, ha a kuncsaft hölgytársaságban van, és mutatni akar. Nekem nem másfél millió és nem Trabant és nem balatonboglárj felépített nyaraló. Ilyesmi eeyetlen egyszer jutott eszembe. A műit héten fogott el valami gyengédség, nyugtalanság. Ha még azt mondhatnám, hogy anyagilag éppen összecsaptak a "fejem felett a hullámok .. . De nem. Rám jött! Ki tudja, hogyan. Eszembe jutott, hogy itt. ez, a mappában mind szerencse-cédula, és csak jól kellene választani közülük. Tudniillik én arra nem is gondolok. hogy valaha el tudnám találni a számokat. . . inkább a jutalomsorsolás! Egy cédula, aminek jó száma van, például sok benne a hármas, meg a hetes. Vagy a sorszám számjegyeinek az összege: 21. Szóval ezen morfondíroztam. Elkezdtem összeadogatni a cé- dfllák sorszámainak a számjegyeit, és mit tesz isten, alulról a harmadiknál éppen kijött, a 21! Spekuláltam, hogv ezt meg kellene venni, kitölteni. De lemondtam róla, nálam a három harminc is számít. No és akkor ... tetszik ismerni Karcsit? — Miféle Karcsit? a m iiéie? Azt én se tu- Vi dóm. Nagyokat fi eszik, iszik itt, mindig nők vannak körülötte. Határozott, jófellépésű. no. Szóval odalépek az asztalához: „Lottó??” Az egyik nő: „Karcsi vegyél”, a másik is: „Te biztosan nyersz!” Karcsi kivette kezemből a mappát, végigpergette az uj.iai között a cédulákat, és határozott mozdulattal kihúzott közülük egyet. Majd hanyatt estem — alulról a harmadik volt, éppen az, amelyiknek sorszámából 21. jött ki. Miközben elvettem a pénzt, szörnyű lelkiismeretfur- dalásom támadt. Lám, ez tudja, érzi, melyik a nyerő szám. Határozott ember, biztos a dolgában, a világon minden engedelmeskedik neki. Visszafordultam: „Válasszon inkább másikat. Azt én kiszemeltem magamnak.” Egészen lehetetlen képet vághattam, mert csak bámultak rám. A Karcsi: „Mit akar? Kínálta, megvettem. az enyém, kész!” Nem is tudtam, mit teszek. „Három másikat adok érte” — nyöszörögtem. Karcsi a két nőre nézett: ..Márpedig én nyerek vele, ezt biztosan tudom. Mit szóltok hozzá?” „Ötöt adok!” — hebegtem végső elkeseredésemben. Karcsi hirtelen felém fordult. „No, ha azt akarja, hogy jói tegyek magával, hát harminchárom forintéri: visszaadom, amíg meg nem — A durvahengermű tartó- során van egy nagyszerű brigádunk — közük az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottságán. — A 37 tagú, Béke nevű brigád évek óta jól működik. Ez év második negyedében például a gyáregység első helyezettje lett. Jó lenne róluk írni, de . . . — Mi ez a „de”? — Olyan emberek, akik nem szívesen beszélnek arról, amit tesznek. Pogonyi Károly, a brigád vezetője is inkább ledolgozik három műszakot, minthogy három mondatot szóljon a brigád életéről. Beszélünk a teflfek Ez a néhány mondat bőven elég volt ahhoz, hogy felkeltse az újságíró érdeklődését. És hogy ' szerénységből hallgatnak? Beszélnek a lettek, beszélnek az ismerősök. Nem is kell messzire menni. Elek Géza, a szakszervezet termelés- felelőse hosszú idő óta ismeri a brigád vezetőjét. — Az ismeretség 1945 óta tart. Pagonyi Károly Héten, én akkor Putnokon éltem. A vonaton ismerkedtünk össze. Megszerettem. Nyílt, egyenes jellemű, - kevés beszédű ember. Csak ,egy apróság. Bánrévén a vonat mindig tovább áll. Télen, a nagy hidegben be-beugortak az emberek az italmérésbe egy kupicára. Ö nem merít soha. Szereti családját, nincs semmi szenvedélye. Az utolsó mondatot bizonyos értelemben helyesbíteni kell. Ez a szocialista brigád patro- nálójával, Kristály István művezetővel történt, beszélgetés alapján szükséges. •— Szerény, egyszerű ember — állapítja meg Kristály —, a munkának él. A munka szenvedéllyé vált, nala. Saját, egyéni.érdekét mindig a munkahelyi gondok mögé szorítja. Előfordult, hogy fontos családi gondja volt. Szabadságot kért. De éppen egy komplikált feladatról volt szó, bejött, s addig nem ment el szabadságra, amíg az igényes anyagot le nem hengereltük. A brigádnapló is ilyen szűkszavú. A termelési eredmények mellett szerepel az, hogy ócskavasat gyűjtöttek, és tárgondolom a dolgot”. A cédula tízszeres árát kérte! És uram — el se fogja hinni... az „Angyal kalandjaiban” nem követnek el nagyobb képtelenséget —, én reszkető kézzel legomboltam nekj a pénzt . . . — De szerencséjére visszakapta. Hiszen nyert kétszázat. — Miért? — egész testében összerázkódik. Egy fillért, egy' keserves fityinget, egy megveszekedett vasat se! A Karcsi-; ék a hátam mögött rögtön visítva összeröhögtek. „Mondtam, hogy én nyerek ezzel! — bömbölte a Karcsi. — Lányok, ezt megisszuk!” Uram, mindig hittem, hogy vannak emberek, akik nem véletlenül nyernek, akik tudnak nyerni. De hogy ebben a formában, arra nem gondoltam . .. — No, de hát akkor honnan a kétszáz? — kérdezem. — Csak ne legyen türelmetlen — pislant rám féloldali, kesernyésen a lottósember. — Szóval, ezüstlakodalmán, ma a húgom kitett magáért, minden volt, ami a legdrágább ... Vagyis nem adtak mást, mint töményt. Aztán bejöttem ide, ebédelni, de előbb — gondoltam —, valamit behozok a kismenű árából, és elindultam a mappával az asztalok között. Hát kit látok itt, a Karcsit! Megint nőkkel, persze. Meg kellene mutatni ennek, hogy azért engem se a gólya költött... S ahogy tűnődve kibámulok a tükörablakon, vadonatúj Moszkvicsot láttam az étterem előtt... Én meg idebent véletlenül gálában — no, legalább egy kis bosszúságot hadd szerezzek ennek az alaknak. sadalmi munkában vettek részt. Többek között ez is olvasható: „Ásózás a Szekretár- család kertjében.” Erről az ásózásról ifjú Kovács József ilyen magyarázatot ad. — A triósoron volt egy korközös vacsora a Bükk ©tíenem- ben, országjárás, más üzemek: megismerése sűrűn szerepel programjukban. Volt eset, amikor Borsodn adasd ra látogattak el. Sokszor bengerlünk anyagot Igen rendes ember a lemezgyárnak — közli Gamanyos. volt. Elhatároztuk, hogy özvegyen maradt feleségét nem hagyjuk magára gondjaiban. Segítünk. Két éve minden tavasszal felássuk kertjét. Az idén Poduszló Sándor KISZló József —, hát elmentünk megnézni, hogyan dolgozzák fel. mire használják. És a brigádvezető? A jói megtermett előhengerész szelíd mosollyal figyeli az esz- titkárral az élen nyolcan-kilen- mecserét. Magáról keveset cen nekiálltunk, s felástuk a kertet. Tavaly az árvíz nagy kárt okozott Lux Istvánná lakásában. A fiú ilt dolgozott, hát kötelességüknek tartották a segítséget. Segítettek a tv- torony építésében, csatornát áslaly hogy a lakók gázhoz jussanak, segédkeztek Rigler Károly munkatársuknak,- hogy mielőbb felépíthesse lakását. Pontosan, szépen... A munkában nagyon precízek, következetesek. És nemcsak a maguk eredményével törődnek, hanem úgy dolgoznak, úgy állítják be a hengersort, hogy a. váltás azonnal hozzákezdhessen a munkához, hatatlanul összeforrt A Mivel kezdik a műszakot? Galó József, a szakszervezeti bizalmi ilyeneket mond. — A brigád nagyrésze törzs- gárda tag. 10—15 éve dolgozunk együtt. Ismerjük, becsüljük egymást. Idebenn első dolgunk, hogy megnézzük, mi a feladat, mennyit csinált, milyen eredménnyel ment el az előző műszak, s már hagyomány, „ha ők annyit, akkor mi egy kicsivel többet, jobban”. Lehet, hogy ez szokványosán hat, de hát ez a valóság, ezt tükrözi eredményük is. A valóság meghamisítása lenne, ha nem jegyeznénk fel. Tévedés lenne azt hinni, hogy csak a termeléssel, és csak a „nagykönyv” szerint megírt komoly_- sággal pergetik le életük napjait. Szeretik a vidámságot, s ha lehetőség van rá, ki is használják. Bográcsgulyás, s rá vidám borkóstolás a Sajó-par- lon, egri kirándulás, sok humorral teli futballmérkőzés egy másik kollektívával, utána mond: Hogyan, s miért lett hengerész? — Az apám itt dolgozott a gyárban, földünk nem volt, hát én is ide jöttem. r Ujj generáció ra ő fel Gyermek volt, amiken* ritmikát kapott a Putnoki Téglagyárban. Itt találkozott először a tűzzel, a forrósággal. És itt lett tűzimádó. Vad vágy lobbant benne a gyár, a hengerész szakma iránt. Sokat ácsorgóit a gyárkapunál, amíg bekerült. 41 éve van itt, harminc éve a tartósoron. Fél emberéletet töltött már e! a tüzes acél formálásában. A hengersor és az ő élete elválaszt- munka kevés szót és sok, nagyszerű tettet kíván. Ez formálta őt a munkásosztály egyik, tipikus képviselőjévé. — Már nem sok van itt hátra — árulja el. Fél év, egy év? Sikerült-e kinevelnie az utánpótlást? Sikerült.. A sok ezer tonna acél hengerlése közben új generációk nőnek fel, új szakmunkások nevelődnek ki. A napló tanúsaga szerint 19 ember vesz részt kormányos továbbképzésen, illetve tízen sajátítják el az oxigén palackok kezelésével, szállításával kapcsolatos teendőket. Hány embert merne megbízni a 37 tagú brigádból az elöhenge- részi feladattal? — Hármat mindenképpen — mondja. — De ha kell, többet is. Csorba Barnabás I Az amerikai közvéleményt megrendítette Morfinán tűahalála Az amerikai 6-4- ♦ ♦ ihúztam magam, és oda J az asztalához. Elra- q gadtatva hálálkodtam ♦ Az amerikai közvéleményt neki, dicsőítettem ^mélységesen megrendítette .nagyszerű, biztos ke- ój\Torrnan jviorrjson kvéker öntűzhalála. Tettének Baltimore zét... hogy micsoda szeren-*, . . csét szerzett énnekem! „Néz-♦ ze csak ezt a gyönyörű Moszk- ♦előzményeiről vicsot, amit azzal a cédulával ♦Sun című lap csütörtöki szá- nyenem!" És szépen megkér- jmában azt írja, hogy Morrí- 1 eitern .húzzon nekem egyet# korábban egy dél-vietnaaz eheti cédulák közül, mert Y........................... ......... m ost már csak egy öröklakás- *mi jelentésről beszélgetett ra van szükségem, akkor Jebéd közben. A tudósításban örök időkre kész ember va-*egy francia katolikus pap el- gyok! Es így tovább - hadd ♦mondotta> milyen pusztítóst pukkadjon meg, amiért aj . , , , „nyertes” cédulát: kiadta ke-?vittek vegbe szemelattara az zéből rongy harminchárom ^amerikai repülőgépek. „Lát- forintért! A nők erre — kép- ♦tam, hogyan égnek össze hízelheti. — „Jaj, ez a Karcsi, Jvejm a napalmtól. Láttam le- hogy milyen zseniális! Amit te#, , , . , , csinálsz. .!” Karcsi kidüllesz-|larolt jvainkat. Errol meg tette mellét, de közben szeme Xszamot kell admok az isten is dülledt. Azért gépiesen ki-^elött” — mondotta a pap. A húzott egy cédulát, és ke- ♦Baltimore Sun szerint Morri- gvesen a kezembe nyomta. A# . .... , nők erre zúgolódni kezdtek:|sont anny|l'a felkavarta az, uj- „Ne légy bolond!”, meg „Drá-#snghír, hogy erkölcsi kőteles- ga Karcsi... miért őneki Jségének érezte, tűzhalálával adod a szerencsét a te arany-♦tiltakozzék a vietnami ameri- kezddél ..O^ pedig akkorra * ^ ellen. mar úgyis alig bírt maga-y „Adja csak ide val. azt!” —j Fellőtték a Kozinosz~95.öt Csütörtökön a Szovjetuniószólt rám határozottan, és el-« lenállhatatlanul visszavette aj cédulát. De erre — képzelje* uram —, hála a sok tömény- ♦ nek, ami énpen bennem* volt... az egyszer én is feUa-# lábam masam! „Leeyen — je- £ lenteltem ki —. de én har- ♦ niincbérom forintot fizettem. Jban Föld-körüli pályára jutamikor még-csak seiteni lehe- «látták a Kozmosz—95 jelzésű tett. hogv aranWeze van: «mesterséges holdat, hogy a most. hosv már bizonvos, ba-jrajta elhelyezett tudományos romszázharmincat kérek. £s ’műszerek segítségével foly- egv fillérrel sem tarosohh»)! «lássák a TASZSZ által 1962. De nem ám^” »-Kétszáz ^március 16-án bejelentett űr- mondta ei-i-e ő a maga határo- ♦kutatási program végrehajtatott médián. fsát. A lottósember itt felsóbajt. ♦ A szputnyik berendezései — Szerencsein az az ember «kifogástalanul működnek, a képtelenség ellenállni neki . . . ♦földi koordinációs számítóköz- Tgv hát csak ké*=záz lett... ?pontban folyik a beérkező Földes Péter ♦adatok feldolgozása.