Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-04 / 260. szám

2 ÉSZ AKM AGYARORSZÁG Csütörtök, 1965. november •, A magyar veíeráíikiildötíség a Szovjetunióban ■ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulójának ünnepségeire a szovjet fő­városba, Moszkvába érkezett magyar veteránküldöítsóg tagjai megtekintették a Had­történeti Múzeumot. . (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) Batov had se reár íábo r it o I 'nyilat kosát a a Varsói Szerződés hadgyakorlatairól Batov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés egyesített) erőinek vezérkari főnöke nyi­latkozatot' adott a Novoje Vremja című folyóirat tudósí­tójának a Varsói Szerződés nemrég lefolyt hadgyakorla­tairól. Nyilatkozatában han­goztatta, hogy az október 16-a es 22-e között „Októberi Ró­lam” elnevezéssel az NDK őrületén a Német Demokrati- 'us Köztársaság, Csehszlová­kia, Lengyelország és a Szov­jetunió részvételével meg tárj lőtt hadgyakorlatok a váratlan imperialista agresszió vissza­verésének jegyében folytak le. Köztudott dolog — folytatta a tábornok —, hogy a Varsói Szerződés országai azonos tí­pusú haditechnikával vannak felszerelve. Ellenőrizni kellett, hogyan bánnak a különböző hadseregek ezzel a haditech­nikával, hogyan tudnak egy­másnak segítséget nyújtani a nyelvi nehézségek ellenére, amelyek kétségkívül megnehe­zítik az együttműködést. A négy testvéri hadsereg katonái nagyfokú harci kép­zettségről adtak tanúbizonysá­got. Az „Októberi Roham” iga­BODÓ BÉLA zolta a szocialista országok hatalmas harci erejét, népeik megbonthatatlan erkölcsi, poli­tikai egységét, azt, hogy hatá­raiknak biztos védelmezői vannak. Síiifiáfozat és útfelújítás Miskoícoi Jó eredménnyel munkálkodnak, a betonútépítők — Segítségkérő» a Kő- és Kavicsipari Tröszthöz címezve — Vastírnap is szállítanak A villamosok lassan, döcög­ve közlekednek az Ady-híd és a Baross utca között. Az uta­sok az ablakokon át, a peronon állva kíváncsian figyelik az itt zajló építést. Jóiésően, el­ismerően, ha a futó szemlélő­dés a munka pezsgő ritmusát mutatja, s elégedetlenül, ha el­elakad a bontás, az építés. Az említeti szakaszon ez év tavaszán kezdtek munkához. A sínhálózat megkopott, hullá­mos volt, az út is meg-megrok- kant. A javítás már nem segí­tett volna sókat, szükségessé vált a korszerűsítés, a felújí­tás. Noha az itteni viszonyokat nem lehet összehasonlítani a Széchenyi utcaival, az út lezá­rása, a korlátozás kihat a vá­ros életére, az utas- és a gép­kocsi forgalomra, az üzletek ellátására. A kérdés: hogyan, milyen ütemben haladnak az építők, mikor lesz itt „zöld út” a közlekedés előtt? — A vágányokat — közli Pásztor Sándor, a Miskolci Közlekedési Vállalat igazgató­ja — a Budapesti Betonút­építő Vállalat készíti. Kezdet­ben nagy gondok nehezedtek ránk. Késtek az új vasúti sí­nek. Később a sinellátás .igen kedvezően alakult, úgy, hogy jóval előbb megkaptuk a szük­séges mennyiséget. A betonút­építők jó ütemben dolgoznak. A terv szerint december 15-re kellene elkészülniük, de ők már e hónap végére készen lesznek. Es hogyan haladnak az út­tal a Miskolci Mélyépítő Válla­lat dolgozói? Az igazgató, Sza­Somsályon megvan a bizakodás alapja A bányászatban dúlhatnak kellemetlen meg­lepetések, visszafoghatják a munkáskezeket olyan váratlan akadályok, amelyeket a 1’öld mélyén még a geológusoknak is nehéz előre jelezniük. Ilyen nehézségek hátráltat­ták október elején a Somsályi Bányaüzem munkáját is. El- vékonyult a szénmező. Kissé megcsappant a termelés. Pe­dig a harmadik negyedévet a somsályiak ugyancsak szépen zárták, ök és a íarkariyuki bányászok érték el a legjobb eredményeket a tervteljesítés­ben az Ózdvidéki Szénbányá­szati Tröszt területén. — Termelési tervünket 103,8, teljesítmény tervünket 105,7 százalékra teljesítettük a har­madik negyedévben — újsá­golta Drabon Imre bányamér­nök és hangsúlyozta: vasárna­pi műszak nélkül. A terv szerint napi 67 va­gon szenet kell adniuk a som- sályiaknak. És 69 vagon sze­net adtak naponta az év há­romnegyedében. (Csupán egy alt na van ennél a bányaüzem­nél.) A szénmennyiség nagy része a,.frontból . kerül kit Á tervezett frontsebesség napi 116,6 méter és ezt rendszere­sen 110 százalékra teljesítet­ték. Hogyan sikerült a somsályi bányászoknak így dolgozniuk? — Jó munkaszervezéssel és a fizikai dolgozók lelkiisme­retességével — tömören így összegezte, tárta fel a „titkot” Rubint Zoltán körzeti felügye­lő, majd megjegyezte: — És ennek köszönhető az is, hogy kevés a baleset a somsályi bányában. Szeptem­berben például tröszti szinten itt történt a legkevesebb bal­eset (mindössze 3 sérülés). No, de mivel a negyedik negyedév nem a legszerencsé­sebben kezdődött a bánya­üzemben, milyen eredmények­i re számíthatnak az évi terv teljesítésében? a ; bányászok A somsályi bizakodnak. Az úgynevezett objektív. ne­hézségek ellenére is bíznak benne, hogy sikeresen zárják az esztendőt. És bizakodásuk­nak megvan az alapja. Becsü­letes, készséges munkájukkal terem tették meg ezt az alapot. Említett eredményeik mente­sítik őkét a kapkodástól, az évvégi hajrától, s még attól is, hogy a váratlan nehézsége­ket er öt-csökkentő idegeske­déssel hárítsák el. S hogy bá­nyaüzemüknél ilyen jó alapot sikerült megteremteniük, eb­ben nagy húzóerőt jelentett Gulyás Sándor, Zöldi János, Stricz Zoltán és még sorolhat­nánk 45 olyan ember nevét, akik szocialista címért dolgo­zó brigádokat, csaknem 500 embert irányítanak ebben az igazán fárasztó, de rendkívül sok értéket adó munkában. (Ruttkay bó Sándor így vélekedik: — Az Ady-híd és a Kun Béla utca között a munka nagy ré­szével végeztünk. Jelenleg itt elegendő emberi, valamint gé­pi erő áll rendelkezésünkre. A kibontott anyag elszállításá­nak meggyorsítására, az embe­ri munka könnyítésére rako­dógépei állítottunk be. Ide hoztunk egy beton keverőgé­pet, s megkezdjük a betono­zást. Ha nagy akadály nem jön közbe, december 31-ig az Ady-híd és a Kun Béla utca között teljesen elkészülünk az úttal és egy nyomvonalat épí­tünk a másik szakaszon is. A mélyépítők, vállára azon­ban nagy gondok nehezednek. Egyik gond, hogy még nincs elég kavics a betonozáshoz. — Mi bízunk benne — mond­ja az igazgató —, hogy az ÉPFU minden segítséget meg­ad. A magunk részéről most, vasárnap, a szabad időt fel­használva nagy szállítást ter­vezünk. Igen, addig kell igye­keznünk, amíg jó az idő, amíg az eső nem akadályoz. A másik gond majdnem meg­oldhatatlannak .látszik. Nyug­talanító, hogy nem rendelkez­nek elegendő szemcse kózuZa­lákkal az aszfaltozáshoz. Nem rendeltek talán? Dehogynem. Augusztus 14-i dátummal a mélyépítők 2700 tonna szem­csés kőzuzalékot rendeltek meg a Kő- és Kavicsipari Tröszttől. A visszaigazolás azonban mindössze 350 tonnáról szól. Ezzel aztán nem mennek sok­ra, hiszen nemcsak itt, hanem a Béke téren, a Besenyői úton és még egy sor helyen aszfal­toznak. Éti itt a nagy kérdőjel. Vajon a Kő- és Kavicsipari Trösztnél megértik-e az építő­ket, és az egész várost érintő gondokat, megvan-e a lehető­ség, s tudnak-e, akarnak-e se­gíteni? Nem hisszük, hogy az említett gazdasági szerv ne ta lálna megoldást a miskolciak gondjaira.­(Csorba) 1966-ban: nemzetközi nőkonferencia A Nemzetközi Demokratikus Nöszövefség megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Salzburgban rendezett jubileu­mi tanácsülésről nyilatkozott Erdei LászJóné, a tanácskozá­son részt vett magyar nőkül- dötlség vezetője, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke. Elmondotta: — Tanácsülésünk határozat­ban szólította fel a világ lá­nyait és asszonyait az együtt­működés további elmélyítésére. Határozatban követelték a ta­nácsülés részvevői a vietnami háború haladéktalan beszünte­tését és megbélyegezték az amerikai agresszorokat. Egy­idejűleg a jubileumi tanács­ülés újabb szolidaritási akciók­ra hívta fel a világ asszonyait a szabadságért küzdő vietnami nép megsegítésére. — Kijelöltük a szövetség so­ron következő feladatait is. így az NDN 1966-ban nemzetközi konferenciát hív egybe, ame­lyen a gyermekek helyzetét, a gyermekek egészségügyi és ne­velési problémáit vitatja meg. A tanácsülés végül úgy dön­tött, hogy 1966. februárjában tiltakozó napot szervez a fegy­verkezés ellen, s követeli az általános leszerelés végrehaj­tását. Bmnedien: Az aíro*ázsiai értekezlet elhalasztása az imperialistáknak kedvez A Nouvel Observateur inter­jút közöl Bumedien ezredessel. Az algériai kormány elnöke sajnálkozását fejezte ki, hogy az afro-ázsiai csúcsértekezletet ismét el kellett halasztani. Mindenki tudja, hogy az afro­ázsiai világot ellentmondások, súlyos válságok dúlják — mon­dotta az algériai kormányfő. — Mi ebben, eggyel több okot lá­tunk arra, hogy együttesen, becsületesen legalább megvi­tassuk a helyzetet. Nem aka­rok kitérni az orosz—kínai ellentétekre — hangoztatta —, de nehezen tudona elképzelni, hogy a Szovjetunióban ne lás­suk a haladás erejét, az im­perializmus elleni harc egyik aktív résztvevőjét. Annyi bizo­nyos, hogy az értekezlet elha­lasztása csak az imperialisták­VALLOMÁS LU — Ilyenkor — mondja a ba­rátom — hozzák a telefonszám­lát. Valahogy el ne felejtsem kifizetni, családi botrány lesz belőle! — Családi botrány? — Kislányom tizenkilenc éves. Kék szeme van, tiszta, mint a nyugodt tó. ö nagyon haragudna, ha kikapcsolnák a telefont. — Én nem vagyok tizen­kilenc éves, a szemem se kék, mégsem örülnék neki. — Persze, de Zsuzsi és Pista mindennap többször is hívják egymást telefonon, Pista pél­dául elmondja: ilyen kék sze­me nem volt még senkinek, mint Zsuzsinak, a telefonszám­la pedig növekszik. S barátom mutatja a telefonszámlát. Nagy a végösszeg valóban. — Ez mind szerelem — mondja. Én kétszer telefonál­tam egész hónapban a sógor- éknak. A többi: ból: tíz vallomás tíz forint, száz vallomás száz forint, ezer vallomás ezer forint. Hányszor mondják el egymásnak a sze­relmesek: — Szeretlek, szeret­lek ... Ez annyi mint... fele­írja. A fecskének mindig fekete frakkja van, fehér mellénnyel, barátaim, a medvék többnyire barna bundát viselnek, az őz sem váltogatja színét, csak ne­künk'gond, ha egyszer új ru­hát csináltatunk, milyen színe legyen? A nők pontosan tud­ják, milyen szín, milyen fazon a divat, még a gombokat is tudják, a bő szoknyát, a szűk szoknyát, a rövidet, a hosszút, a nők általában minden rájuk vonatkozó ügyet jól tudnak. Tehát új ruha kell, de nekem. Barna legyen, sötétkék, szür­ke?. Helyes új ruhában tisz­telni a színházat, a koncertet, szerelem, de milyen színben? Elhatáro­Veszi centiszalagját, sége vár az adatokra, Nevetek magamban. Mire kí­váncsi? Váliam lett szélesebb? Lábam hosszabb? Megnőtt a karom, amióta nem csináltat­tam ruhát? Milyen tapintatos ravaszság. Mert hasméretem­re kíváncsi ő, megpocakosod- tam-e? Mondjam neki, voltam soványabb is, sőt már ron­gyos is életemben? Ezt mondtam inkább: — Hasban megvállasodtam... Nevet. Levettem válláról a terhet. utasok dolga, születnek, élnek, meghalnak, bölcső — koporsó, két végállomás. Csak az többe kerül, mint egy vonaljegy. — Rendben van — mondja az utas —, de ez a kpcsi, ame­lyen most szerencsém van az ön helyeslése és jegyváltás mellett utazni, ez megy-e a végállomásig? — Szívesen adom rá a be­csület szavamat — mondja a kalauz. Nézem embereimet:, a tré- fálkozókat. Jól van. Emlék­szem, sötét, napokra, gyilkos tekintetekre, gyanakvásra, fé­lelemre, pincehomályra, lélek- homályra. Jól van most... Választások Izraelben Znak kedvez. — No! f ----­M int aki mondja: gyerünk,j ne dacoljunk a végzettel. Mint* áld azt mondja: ezt a csókot ♦ vártam, mert a színpadi szi-J tuáció már régen az enyém, j Kedden Izraelben megtartót- tehát a csók is az enyém, |ta-k az általános parlamenti vá- vagy legalábbis nevemben < lasztásokat, és az eddig beér- adódik. Hátranézek: egy fiatal-^ fezeit, lészeredményekből arra ember a türelmetlen. Haja«R>het következeim, hogy Levi szemébe lóg, mellette egy kis-? Eskol miniszterelnök pártja lány, szőke. Ügy látszik, a köz­beszólót nem kellene nógatni. Csók a színpadon. A fiatal-, ember tapsol. A kislány is. Mindenki tapsol. ' pártja megőrzi irányító szerepét. 4 Nagy, lobogó szerelem: zás kell ide, döntés: egy gond­•— Hogy vagy? dal, ha jó gonddal is, több. A — Szeretsz még? régi mérték még megvan — A kérdés darabja egy forint, mondja a szabó —, de azért Kezdünk számolni, csak játék- most ismét megmérjük, jó? így szól a tréfás ember a vil­lamoson: — Megy ez a kocsi, kérem, a végállomásig? A kalauz felkapja fejét. Már hogyne menne! Minden kocsi elmegy a végállomásig, aztán megfordul, s megy a másik végállomásig. Ilyen a kocsik élete •— filozofál, hogy vissza­adja a buta tréfát —, ilyen az életük a kocsiknak, csak men­nek, mennek, mendegélnelc, két végállomás között, olyan ez — teszi hozzá —, mint az Színházban vagyok. Jelenet. Bejö egy fiatalember, bejö egy nő, szerelmesek egymás­ba. Tudjuk ezt, az előző je­lenetekből. Most szakítani akarnak, szerelmesek szeszé­lye, de mi, a nézőtéren tud­juk: dehogyis szakítanak, a szerelem forró. Sőt, ahogyan ez törvény, megcsókolják majd egymást, itt, a nyílt színen, csaknem ezer néző előtt, noha a jelenet a darab szerint négy- szemközt játszódik. Mégis előttünk ölelik át egymást, várjuk ezt, sőt elvárjuk tőlük. Annyira várjuk, hogy a hátam mögött ülők egyike hangosan megszólal: Ropog a koksz a kályhában. Olyan a parázson táncoló' koksz hangja, mint a gépi egy-' véré. Durr-papp, durr-papp,< durr-dur-dur ... Csak hát gépfegyver minden ropogása:; bukás. Valaki íelbukik, vére-i sen, egy perccel ezelőtt még< élt. Ezt is láttam már, az era-, Bumaza Ben Bella sorsáról A UPI hírügynökség tudósí­tójának adott nyilatkozatá­ban Bumaza lájékoztatásügyi miniszter szerdán azt állította, hogy Ben Bella jó egészségben van és megfelelő bánásmódban részesül. Egyelőre nincs döntés arról, hogy a volt elnököt mi­kor állítják bíróság elé. Hason­lóan az összes magasrangú hi­ber sok mindent megél. Durr!|Vatalos személyiségekhez, Bu- — nincs többé egy ember,£maza sem volt hajlandó meg- durr! — nincs egy másik sem. | mondani, hol tartják fogva A gépfegyvergolyó ostobán ; Ben Bellát Jelezte viszont azt, lármázik, a lárma embert‘| hogy a kormány egy Fehér eszik. | Könyvet készített el Ben Bella Durr... — ugrál a koksz a*ellen’ amelynek kiadására a parázson. A szoba felmelegszik ^forradalmi tanács meghatároz- ettől a vidám ugrándozástól. * ta időben kerül sóz.

Next

/
Thumbnails
Contents