Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-04 / 260. szám

Gs&iörtök, 1365. november 4.

föS 35 AKT« ACT A RORSZÄG

3

Határidő eit befejezlél; i rudabányai fasercÉsilémö nagyjavítását (

Btadabányán a gyengébb vastartalmú pátércet megpörkölik, majd mágneses szeparáltok segítségével az ércet különválasztják a meddőtől. Ezáltal. az érc vastartalma 23 százalékról 41—42-re dúsul fel, ágy nagyolvasztóink gazdaságosan hasznosíthatják.

A fontos üzemben most fejezték be a szokásos évi nagyjavítást, a tervezett 10 nap helyett 9 alatt. Ez idő alatt a bonyolult, berendezések hibás és megkopott alkatrészeit kicserélték, s mintegy húsz olyan technológiai módosítást valósítottak meg, amelyek kedvezően befolyásolják majd a minőség és a termelékenység alakulását. A szeparáló üzemrészben például a vasércpor szállítására házilag készített, az eddiginél nagyobb teljesítményű berendezést állítottak munkába, és a 20 méter hosz- szúságú hűtődob tönkrement acélköpenyét néhány nap alatt kicserélték. Az igen jó minőségű nagyjavítás lehetővé tette, hogy az első félévben keletkezett mintegy háromezer tonnás elmaradást az év végéig pótolják a dúsító dolgozói. Ezt a törekvésüket segítik a bányászok is, akik az eddiginél jobb minőségű pátércet szállítanak részükre.

IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉI

és gazdasági irányító?

mióta széles körökben

á ismertté vált. hogy az országos vezető szervek gazdasági irányító rendszerünk megreformálásán dolgoznak, több téves nézet és felfogás is keletkezett. A tévedések Eor- rása többek között a gazdasági irányítás és a gazdaságpolitika különbségének, illetve kapcsolatuknak nem megfelelő ismerete, A gazdasági irányító rendszer nem más, mint „gépezet”, amelynek egymással összefüggő legfőbb részei: a tervezés rendszere, a pénzügyi- és hitelrendszer, a piaci' viszonyok felhasználását szabályozó rendelkezések köre és az anyagi ösztönzés rendszere. A gazdasági irányító rendszernek az a feladata, hivatása, hogy segítségével megvalósuljanak fő gazdasági célkitűzéseink, vagyis gazdaságpolitikánk.

Mit értünk gazdaságpolitikán? A gazdaságpolitika nem más, mint egy adott időszakra vonatkozó legfőbb gazdasági célkitűzések összessége. Ide

A cukorrépa „másik oldala"

Két panaszos írás jelent meg eddig. Mindkettő a cukorgyár mellének szegezve. A cukorgyár eddig nem nyilatkozott- A panasz tehát nem lehet általános.

A gyár mind a helyszínen; mind a gyárba szállított cukorrépa minősítésénél a legnameg a cukorrépa helyes kezelésére. Helyes lenne, ha a termelőszövetkezeti vezetők

több gondosságot tanúsítanának e tekintetben. Ez az egyik, ami fontos. A másik pedig az. hogy a cukorrépa vasúton történő szállításánál bizonyos közegek ugyancsak sok gondatgyobb gondossággal jár el. Mi- lanságot, hanyagságot tanúsí- inősítő embereit gondos élőké- tanait, szítésben részesíti megfelelő tanfolyamokon, és állandóan ellenőrzi munkájukat. A minősítést az érdekelt fél bevonásával, vita esetén szakszerű Próbatisztítással végzi. A gyárnak nincs szüksége rá, hogy a termelő cukorrépáját jogtalan ®s túlzott levonással csökkentse. A helyes levonásra pedig a népgazdaság érdekében szükség van. A cukorrépa a nép vagyona, amiből fontos táplálékunk, a cukor készül.

De csakis a tisztán tartott cuA hibát meg lehet és meg kell keresni. Lehet, hogy a vasúti kocsikat a helyi répaátvevő szabályosan rakta meg, de hogy a cukorgyárba földdel, ' homokkal keverten, nagy kődarabokkal súlyosítva érkezett meg belőle nem is egy- kettő, azt e sorok írója saját szemével látta. A termelő és a cukorgyár érdeke közös: jó répából jó minőségű cukrot termelni gazdaságosan. A termelőszövetkezeti vezetők és tagok ne legyenek restek elfáradni a cukorgyárba, az átvételi és minősítési munkát

Nilcodémusz János répaminősítő |

korrépából. A helytelenül ke- saját szemükkel ellenőrizni, s Zeit répából kára származik bizonyosra vesszük, hogy a

népgazdaságunknak. pana'sz me« fo* szűnni- s a vi~

„ .. , tás ügy közmegelégedésre

Nemcsak a répa tisztasága; hanem a lépa helyes fejelése^ tnegoldast nyer.

is fontos. A cukorgyár jó előre szemléltető eszközöket, képes hirdetményeket küld a termelőknek, s a cukorrépafelügyelők útján is állandóan igyekszik ránevelni őket a cukor- nápatermelés' és betakarítás tudnivalóira. Tapasztalatunk, hogy sok termelőszövetkezet Vezetősége egyáltalán nem használja fel ezeket a felvilágosító eszközöket a termelők irányításánál. A termelő a legtöbb esetben azzal védekezik, hogy őt senki sem tanította

tartoznak pl. az egyes uép- gazdasági ágak arányaira vonatkozó tervek, elképzelések, amelyek azt mutatják meg, hogy egész termelésünk mekkora részét tegye ki a kohászat, a vegyipar, stb; melyik iparágat milyen gyorsan célszerű fejleszteni egy adott időpontban. Ide tartoznak a lakosság életszínvonalának alakulására vonatkozó elképzelések. A gazdaságpolitika a vezető párt- és állami szervek döntése arról, hogy anyagi eszközeinket, termelési eszközeinket. miként osszuk el az iparágak, illetve' a lakosság között. A gazdaságpolitika tehát a sokféle belső és nemzetközi tényező gondos mérlegelése alapján született döntés-sorozat: amelyekben a

párt- és az államvezetés megszabja: hogyan, s milyen

irányba fejlődjön népgazdaságunk, hogyan tudjuk a legcélszerűbben kihasználni a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.'

legendő-e csak kitűzni a célokat, rögzíteni a fejlődés irányát akkor, amikor e célok csak milliók mindennapi termelőmunkájával valósulhatnak meg? Nyilvánvaló, hogy nem elegendő, mert a bonyolult gazdasági kapcsolatok, összefüggések szakszerű ismeretével meg kell szervezni a feladatok végrehajtását, ki kell alakítani azokat a gazdasági eszközöket, amelyeknek segítségévei el is lehet érni a

E‘

kitűzött célokat. Erre hivatott a gazdasági iányítás rendszere. Ez tehát szorosan összefügg a gazdaságpolitikával és ha összhangban áll azzal, segíti annak teljesülését, ha hiányzik az összhang, akadályozza.

Az elmúlt évek tapasztalatai közül több arra figyelmeztetett, hogy gazdasági irányító rendszerünk már nem eléggé korszerű és a jövőben egyre nehezebb lenne vele megvalósítani gazdaságpolitikánkat. Ezért kerül sor az irányító rendszer átalakítására. Mindebben semmi rendkívüli s különös nincs. Ahogyan a bonyolultabb feladatok megoldására bonyolultabb, finomabb szerszámokat készít az ember, úgy jelentkezik a bonyolultabb gazdasági feladatok napirendre kerülésekor a megfelelő iránvító rendszer kidolgozásának igénye.

relenlegi gazdasági irányító rendszerünk a szocializmus építésének kezdeti szakaszán alakult ki. Akkor még a termelés mennyiségének növelése volt a legfontosabb feladat, ezt segítette például az anyagi érdekeltség rendszere is. Ma már a minőség és a gazdaságosság javításában kell érdekeltté tenni a gazdasági vezetőket, a dolgozókat egyaránt. A tervezés rendszerében az volt a helyzet, hogy szigorú központi tervelőírásokkal biztosítani kelleti: a népgazdaság számára szükséges és csak szűkös mennyiségben meglevő ciltkek termelését. Most már lényegében túl vagyunk ezen. s az a döntő, hogy a tervezés és ennek nyomán a termelés is gyorsabban, rugalmasabban alkalmazkodjék a váltakozó belföldi és külföldi igényekhez. Ez a tervezésben is feltételez bizonyos decentralizálást, összefoglalva: a gazdaságpolitikai célok sikeres megvalósítása megfelelő gazdasági irányító rendszert követel.

Bognár Gyula iFolytatjuk.)

J

Lekvárfőzés

I

■ : >' >; •

1

'mmk

Bn

fJiSliÄ

Fortyog a kimagozott szilva a jókora üstben, savam it ás füstöt és finom, meleg illatokat terjengetve maga körül. A hegyek, vagy a síkságok községeit járva, mindenütt láthatók a lekvárt kavargató asszonyok. A képen látható kavarófa azonban csak igen ritka helyen. Ha elkopik, már nem nagyon készítenek helyette újat: a lomok közé kerül, vagy a múzeumba.

sz. Gr.

Hereegfkúton szüretelnek

Három földgáztüzelésű mészégető Kemence működik már Hejíícsabán

A Hejőesabai Cement- és Mészműben korábban száz- *hiUió forint költségelőirányzattal megkezdett korszerű ?}észüzem épitése befejezés fe- közeledik. Három földgáztüzelésű kemence már üzemel, K ezekben eddig próbaként ^áár több mint 2500 tonna ége- í®tt mész készült. A negyedik kemence szárítását is megkezdek már, s hamarosan sor ke- í[ül az utolsó, ötödik kemence üzembe helyezésére. A részben gépesített, részjben automatizált üj üzemet, amelyben egy év “üatt 115 ezer tonna égetett ü^ész készül majd az épít.kezé- részére, jóval a határidő r>tt átadják,

DERES MÁR A HATÁR...

A

bágyadt déli fényben itt-ott még egy-egy kései ökörnyál úszik, s a fák is lassúbb ütemben hullatják rozsdás leveleiket az erdőn, mint más években szokták november elején. Az éjszakák azonban már fagyosak, s reggelre vastag dér csillog a határban. Ahol meg répa-, vagy káposztalevelek maradtak künn a földeken, olyanok a táblák, mintha már vékony hótakarót húztak volna magukra.

Aztán a ködön át utat tör magának a Nap, fényében megfürdeti a búcsúzni készülő tájat, s már a kora reggeli órákban megelevenedik a határ végig az egész Bodrogközben. Különösen az asszonyok, lányok baboskendője virít a termelőszövetkezeti földeken: szedik a burgonyát, ássák a cukorrépát, törik a zörgő levelű kukoricát. Kicsit csípős, friss még az idő. gyorsabban megy ilyenkor a munka.

A járási tanács mezöaazda- sági osztályának munkatársai sem ülnek mostanában az irodákban, hanem a községeket.

a földeket járják. Tanácsokkal, útmutatásokkal látják el a tsz-vezetőket, a helyszínen nyújtanak segítséget a szövetkezeti gazdaságok szakembereinek, hogy minél előbb fedél alá kerülhessen a termés.

— Elégedettek lehetünk a betakarítás ütemével — mondja Belinszky János elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetö- je._ — A termelőszövetkezeti nőbizottságok 54 női munkacsapatot alakítottak a járásban, s a tavaszi gondos növényápolás után különösen most, az őszi betakarításkor vár rájuk nagy munka. És tsz- asszonyaink helyt is állnak a határban derekasan, férfi módra.

— Jórészt nekik köszönhető, hogy a sátoraljaújhelyi járásban általában jól állunk az őszi munkákkal, hiszen a nan- raforgó már mind a 2167 holdról magtárban van, az 5117 holdnyi burgonya és a 2586 holdnyi cukorrépa betakarításának is ‘végén járunk. Egyszóval a nyári munkák eltolódása miatt semmivel sem vagyunk hátrább, mint más években. A fagyveszélyes tar-A

més fóformán már mind fedél alatt van, s így teljes erővel folytathatják a 12 ezer 633 holdnyi kukorica törését. Ennek a munkának a 70 százalékát már szintén elvégezték.

zért a férfiakról sem szabad megfeledkeznünk, hiszen ők is kitettek magukért.

Ugyanis november 1-én estére végeztünk a kenyérgabona vetésével, s a tervezett 24 ezer 596 holdon az utolsó szem gabona is földbe került. Ebből 16 ezer hold a búza, 6000 hold a rozs, a többi pedig ösziárpa és takarmánykeverék. Mélyszántási tervünk a tavasziak alá 45 ezer 175 kntasztrális hold. ennek harmadrészével készen vagyunk, s ha az idő engedi, továbbra is jó ütemben haladhat a szántás. így aztán december elejére ezt is befejezhetjük, hoay a mezönazdasáai szempontból elég szeszélyes esztendő ellenére is adósság nélkül léphessünk majd át az új évbe..;

(h. }.)

terem, abból részt kap kS-ki, Persze, a munkaegységnek van értéke. Az idén amolyan negyvenöt forint körüli lesz. Mert búzából például tizenhat mázsa (!) volt az átlagtermés...

Zöld ülő vetés — és néhány gondolat

Azután dal, tréfa, vidámság, ahogy ez egyébként az egész Tokaj-Hegyalján általános.

Stumpf Miklós és a gyereksereg lekísér bennünket egészen az alsó dülőútig. Nézzük a talajt, és megint csak csodálkozunk.

— Hogy bírták ilyen porha- nyósra eldolgozni. Hiszen sokfelé nem bírnak a rögökkel. Pedig itt is igen nehéz, szívós a talaj.

Ahogy kiérünk a széles műútra, eszembe jut a járási székhelyen még a reggeli órákban folytatott beszélgetés. Éppen a termelőszövetkezetek munkájáról, a jövedelemről, az elosztási módszerekről volt szó. Néhány szakember szerint, a részes művelés azért nem rossz, mert a tagság érdekelt abban, hogy minden munkát gyorsan elvégezzen. Ugyanakkor panaszkodtak is: néhány helyen a burgonya kiásása után ki-ki elvitte a maga harmadát, nem volt aki a többit kiválogassa. Más helyen letörték a kukoricát, de sok gondot okoz a szár kivágása. Pedig részesen művelték a kapásokat.

Itt van viszont Hercegkút, ahol hallani sem akarnak a fejlődést gátló részességről. Mert szerintük úgy lehet igazán boldogulni, ha az ember mindent a legjobb módon old meg. Ha vetni kell, vet, ha aratni, arat, ha kukoricát törni, akkor a szárat is letakarítja, s ha itt van a szüret ideje, akkor szüretel. Igaz, ahány község annyi szokás. De egy bizonyos, széles e megyében ma Hercegkút a legszebb falu, a hercegkúti határ a „legtisztább”. a hercegkúti vetések talajmunkája a legmorzsalé- kosabb. S ez arra is válasz, melyik a jobb módszer!

Sara» Sándor

— mondja a járási pártbizott- t ság titkára az „ügyeletes” vb- 1 titkárnak. S mindjárt aggodal- t másán hozzá is teszi: — Csak \ nehogy a kapások betakarítása t lássa majd kárát. s

A tanácstitkárnak szinte ke- , rekre nyílik a szeme a csodál- ‘ kozástól. <

— Hiszen afféle munka már

nincs. Tegnap kivágtuk az utolsó szál kukoricakórót is. — ‘ Ettől viszont a mi szemünk '■ nyílik kerekre. Mert ha így ' van. akkor jelenleg Hercegkút s az egyetlen „sziget” az egész s környéken, ahol már tiszta a k határ. S hogy így van, néhány < perc múlva meggyőződhettünk róla. i

„így van rendjén...“ j

A vb-titkár elmondja, merre < szüretel Stumpf Miklós, a pártszervezet titkára. Fentről, i a szőlőhegyről át lehet tekin- 1 teni az egész határt. És való- í ban, sehol egy lábon álló ku- t koricaszár. A párttitkár, erős, j pufókarcú ember már messzi- 1 ről integet. 1

— Ide, ide, van még szabad s

puttony. i

Megtekintjük a szőlőt. Meny- 1 nyiségileg jó a termés, de a c cukrosodásnak mar nem ked- r vezett az időjárás. Savanykás z a legsárgább bogyó is. c

— Mennyi kár éri a termelő- \

szövetkezetét a gyenge minő- I ség következtében? Kell-e se- c gítség? fc

— Semmi kár nem éri, mert v

a mi telepítéseink csak ezután fordulnak termőre. S reméljük, jövőre már sikeresebb lesz a “ szüret. Ezzel tehát nincs baj. De ha 1 már ití vagyunk, érdemes z megtudni, hogv-hogv ilyen ha- r mar túl vannak minden őszi r munkán. Stumpf Miklós eső- a dólkozik a kérdésen.

— De hiszen ez nálunk így ■* van rendjén, fgv volt tavaly a is. így lesz jövőre is. Különle- ges módszer? Nincs ilyesmi k nálunk. Csak annyi, hogy ha r valamit tenni kell. akkor min- a denki oda áll. Nincs nálunk ' se részes, se természetbeni jut- íj tatás, az csak rontaná, lassí- " taná a fejlődést. Munkaegység- 11 re dolgozunk, s ha terven felül

— -w

vált tisztasági mozgósítás. Nos, Hercegkúton kevés kivétellel minden ház falán ott díszük a felírás: „Tiszta udvar, rendes ház.” De ahol hiányzik, oda is ki lehetne tenni!

A titkár az „ügyeletes“

Keressük a tsz vezetőit. Éppen szőlővel egybevágó ügyben. S üres a falu. Azaz feltűnik néhány puttonyos ember, odébb meg egy lovasszekér.

— Az elnököt keresik? Ügy tudjuk, szüretel... Az agro- nómus? ... Ö is szüretel... A párttitkár? Ök is a szőlőt szedik. Mert ma szüret van nálunk!

A tanácsházán is csak a tanácstitkár tart ügyeletet.

— Alaposan kiürült a falu

... Szüretelnek, de nem olyasformán mint más hegyaljai községben. Nem. Aki tokaj- hegyaljai ember, tudja, hogy Tálíyán, Tolcsván, vagy akár Tarcalon, Tokajban két-három hétig tart a szüret. Mert közben más teendő is van. Hercegid! ton azonban csak két- három nap a szüret, de az semmi más csak szüret.

Az elmúlt években például nagy divat volt a bekötőutak építése. Nem divatból, hanem szükségből. Építettek tehát, mindenütt, ahol lehetett, jó utakat. Sok helyen igen nagy huzavonával. Hercegkúton ez is másként történt. Elhatároz- I ták: kell a jó út, s napokon át ezt csinálta az egész falu. Vagy ) ott van a szintén „divattá”