Észak-Magyarország, 1965. november (21. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

II ílág proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 275. szám ARA: 80 fillér Vasárnap, 1965. november 21. ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ■ A Magyár Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága november 18—19—20-án kibő­vített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain és póttagjain kívül részt vet­tek a Központi Revíziós Bi- Kottság, a Központi Ellenői-ző Bizottság tagjai, a Miniszter- tanács tagjai, a megyei bi­zottságok első titkárai, a Bu­dapesti Pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság appará­tusának osztályvezetői, gazda­sági szakemberek és a köz­ponti sajtószervek vezetői. A központi bizottsági ülés napirendje 1. Tájékoztató időszerű nem­zetközi kérdésekről. Előadó: Komócsin Zoltán clvlárs, a Központi Bizottság titkára. 2. Tájékoztató az időszerű belpolitikai kérdésekről. Elő­adó: Biszku Béla elvtárs, a Központi Bizottság titkára. 3. Jelentés gazdaságirányí­tási rendszerünk átfogó felül­vizsgálatáról. Előadó: Nyers Rezső elvtárs. a Központi Bi­zottság titkára. A Központi Bizottság az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről adott tájékozta­tást egyhangúlag tudomásul 1 2 vette. A gazdaságirányítási rendszerünk átfogó felül­vizsgálatáról és továbbfej­lesztéséről szóló jelentést, a Központi Bizottság szé­leskörű vita után jóváhagyólag tudomásul vette és úgy hatá­rozott, hogy a reform kidolgo­zása a megvitatott javaslat alapján folytatódjék. A vitában felszólalt Kádár János elvtárs, a Központi Bi­zottság első titkára is. A Központi Bizottság a két tájékoztatásban és a jelentés­ben szereplő kérdésekben a következőképpen foglalt állást. győződésben, hogy a kétol­dalú pártközi megbeszélések hatékonyan szolgálják a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit. A Központi Bizottság an­nak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy szükség van nemzetközi kapcsolataink to­vábbi bővítésére, a pártközi tárgyalások folytatására, fo­koznunk kell erőfeszítésein­ket a szocialista országok és testvérpártok egységének megteremtéséért. A Központi Bizottság he­lyesli és támogatja a kor­mány, a Magyar Népköztár­saság külügyi képviselőinek az imperialista agressziók megfékezéséért, a nemzetek közötti vitás kérdések tár­gyalások útján való megol­dásáért, a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséért, a béke védelméért folytatott széleskörű diplomáciai tevé­kenységét. II. Belpolitikai kérdések I. Nemzetközi kérdések 1. A Központi Bizottság egyetértését fejezi ki a Kádár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttség mongo­ljai látogatásával, az erről szó­ló beszámolóval, a tárgyalá­sok eredményeként aláirt ba­rátsági és együttműködési szerződéssel. Megállapítja, hogy a Mongóliában tett lá­togatás, a mongol párt és ál­lam vezetőivel folytatott ba­ráti tanácskozások tovább erősítették a két ország, a két párt kapcsolatait. A Központi Bizottság Öröm­mel állapítja meg, hogy párt­jaink és országaink kapcsola­tai jól fejlődnek, pártjaink minden lényeges kérdésben egyetértenek és teljesen azo­nos módon ítélik meg a nem­zetközi politikai helyzet és a nemzetközi kommunista moz­galom problémáit. 2. A Központi Bizottság he­lyesléssel fogadta a Fock Jenő elvtárs vezette pártküldött­ségnek a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságban tett lá­togatásáról szóló beszámolóját. Küldöttségünket meleg barát­sággal fogadták, a látogatás során őszinte elvtársi tanács­kozásokat folytattak, amelyek eredményeként a két párt és ország együttműködése tovább fejlődik, a két nép testvéri barátsága erősödik. Ez alkalommal megismétel­jük, hogy a párt és a kormány eddigi határozatainak megfe­lelően a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal együtt minden. támogatást megadunk a hős vietnami nép­nek függetlenségéért és sza­badságáért folytatott harcá­hoz. Mint ismeretes, a 'magyar nép mélységes felháborodás­sal ítéli el az Amerikai Egye­sült Államok agresszióját Dél- Vietnam és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen. Az imperialista agresszió meg­fékezése Délkelet-Azsiában kedvezően hatna az egész »«smaeiköH éleire. Külpoliti­kánk része — mint ez a széles közvélemény előtt ismeretes — az a diplomáciai lépéssorozat, amit népköztársaságunk kor­mánya az imperialista agresz- szió megszüntetéséért, a dél­kelet-ázsiai béke helyreállítá­sáért, a világ békéjének bizto­sításáért tett. 3. A Központi Bizottság egyetértőén tudomásul vette a Fock Jenő elvtárs által ve­zetett pártküldöttség koreai, látogatásáról szóló beszámolót. Az őszinte, baráti légkörben folytatott megbeszélések erő­sítették pártjaink, népeink és kormányaink szövetségét. A Központi Bizottság kife­jezi meggyőződését, hogy tö­rekvéseink pártjaink, népeink, kormányaink kapcsolatainak bővítésére hozzájárulnak a nemzetközi munkásmozgalom egységének rendezéséhez; a szocialista országok együttmű­ködésének erősítéséhez. 4. A világ haladó erői, köz­tük a magyar nép mélységes aggodalommal látja, hogy In­donéziában az antikolonialista, az imperializmus ellen har­coló nemzeti haladó erők egységét a reakció megbontot­ta. Pártunkat, népünket mély­séges nyugtalansággal tölti el, hogy a szélső jobboldali elemek a nemzetközi reakció támogatását élvezve üldözik a haladó embereket, köztük a kommunistákat, megpróbál­ják szembeállítani Indonéziát az emberi haladásért, a béké­ért harcoló szocialista orszá­gokkal. Őszintén reméljük, hogy a haladó emberek ellen pog­romra uszító erőkkel szem­ben felülkerekednek azok a józan tényezők, amelyek képesek biztosítani, hogy In­donézia a nemzetközi békés együttműködésért küzdő je­lentős antiimperialista ha­talom marad. 5. A Magyar Szocialista Munkáspárt az utóbbi idő­szakban fokozta nemzetközi tevékenységét abban % tneg­A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy az 1964. decem­ber 10,-i, a gazdasági munka megjavítására Vonatkozó hatá­rozatának végrehajtása ered­ményesen főijük. A munkások, a műszaki és gazdasági vezetők magukévá tették a határozat­ban megjelölt célokat s a mun­kafegyelem, a munkaintenzitás növelésében, a létszám- és bér- gazdálkodásban eredményeket értek eL A munka termelé­kenysége a múlt évhez viszo­nyítva jelentékenyen, a terme­lés gazdaságossága kis mérték­ben nőtt A decemberi határozat alap­vetően helyes végrehajtása mellett mutatkoznak torzulá­sok, hiányosságok is. Még mindig lényeges gyengéje a gazdasági munkának, hogy a normarendezéssel egyidejűleg nem biztosítják a jobb munka- szervezést, a folyamatos anjrag- ellátás nincs megfelelően megoldva és gyakran csak for­mális takarékossági intézkedé­seket hoznak. A termelésben résztvevő munkások száma a tervnek megfelelően alakult, nem sikerült azonban lényege­sen csökkenteni az adminiszt­ratív létszámot. A reáljövede­lem növekedett, az egy főre jutó reálbérek nem emelked­tek. A Központi Bizottság a decemberi határozat végrehaj­tása során szerzett tapasztala­tokat figyelembe vette és meg­felelő intézkedéseket tett. A Központi Bizottság arra hívja fel a figyelmet, hogy tö­rekednünk kell továbbra is a még gazdaságosabb termelésre, a minőség javításává, a f~ies- leges termékek előállításának megszüntetésére. Az év hátra­levő másfél hónapja alatt még jobb munkával biztosítsuk, hogy az évi t elvünket minél jobb teljesítéssel zárjuk és megfelelően készüljünk fel jövő évi tervünk megvalósí­tására. A Központi Bizottság meg­állapítja, bőgj’ az ideológiai irányelvek ismertetése ered­ményesen főijük. Az irányelvek vitái elevenebbé tették a párt- életet és sok. a párttagságot érdeklő elméleti és politikai kérdést tisztáztak. Szükség van arra, hogy a politikai, elmé­leti kérdések vitáját folytas­suk és a növekvő gazdasági feladatok mellett ezekre is mindig jusson időnk. A Központi Bizottság fel­adatának tartja a párttagság és az egész közvélemény rend­szeres tájékoztatását. Ugyan­akkor szükségesnek tartja, hogy fokozzuk a párttagság politikai aktivitását a külön­böző téves, ellenséges nézetek­kel szembeni határozottabb fellépését A műszaki, gazda­sági vezetői posztokat betöltő párttagok figyelmét felhívja arra a kommunista kötelessé­gükre, hogy jobban vegyenek részt a politikai nevelő, propa­ganda munkában is. III. Gazdaságirányítási rendszerünk kérdései A Központi Bizottság a re­form-előkészítő munkáról szó­ló jelentéssel egyetért. Állást foglalt a gazdaságirányítás reformjának szükségessége mellett. Ennek célja, hogy a szocialista gazdálkodás ha­tékonyabb legj’en, gyorsabban és következetesebben valósul­janak meg terveink. A Központi Bizottság helj'es- li a reform kiinduló pontjául megjelölt iránj-el veket, ame­lyek a tervezés megalapozott­ságának növelésére, » vállalati! önállóság és felelősség bővíté­sére, a dolgozók anyagi érde­keltségének tokozására vonat­koznak. A Központi Bizottság a gazdaságirányítási rendszer reformjának kiinduló iránjr- elveit a párt-, társadalmi és tudományos szervek megha­tározott körében vitára bo­csátja, majd 1966. első ne- gj'edében újra napirendre tű­zi a gazdaságirányítási rend­szer átfogó reformjavaslatát végleges határozathozatal fixájából, r . e. F t i Az ideológiai irányelvek vitája a borsodi aiapszervezetekben Feleit ka felien találkozás Besz^eíés . a KISZ időszerű feiaÉtairóI , V-----------------------------------------------­G omulka és Crrankiewicx átutazóéi Budapesten A Lengj'el Népköztársaság párt— és kormányküldöttsége, amely W. G omulkának, a Lengjrel Egj'esült Munkáspárt j Központi Bizottsága első tit­kárának és J. Cyrankiewicz- nek, a Minisztertanács elnö­kének vezetésével hivatalos látogatást tett Jugoszláviá­ban, november 19-én este, út­ban hazafelé, néhány órát Budapesten töltött. A vendégeket Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nöke, Péter János külügj'mi- niszter, Erdélyi Károly kül- iigyminiszterhelj-ettes és Martin Ferenc, hazánk varsói nagykövete üdvözölte. Jelen volt J. Kiljanczyk, a Lengj'el Népköztársaság és D. Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság budapes­ti nagj'követe. A lengyel államférfiak bu­dapesti tartózkodása során baráti, szívélyes légkörű esz­mecserére került sor a két testvérpártól és a két szocia­lista országot kölcsönösen érdeklő, időszerű kérdések­ről. A véleménycserén részt vettek magyar részről: Kádár : János, Kállai Gyula, Péter János és Martin Ferenc; len­gyel részről: W. Gomulka, a LEMP KB első titkára, J, Cyrankieivicz, a Lengjrel Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, Z. Kltizko, a LEMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, P. Jaroszeivicz, a LEMP PB póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, M. Nasz- I kowski, a LEMP tagja, kül- ügyminiszterhelyettes, K. Ol­szewski, a külföldi gazdasági egjüittműködési bizottság el- nökhelj'ettese és J. Kiljan­czyk, a Lengyel Népköztár­saság budapesti nagj'követe. Lengyel vendégeink pénte­ken a késő esti órákban to­vábbutaztak Budapestről és szombaton hazaérkeztek Var­sóba. Szavazás Rhodesiáról a Biztonsági Tan ács ha a Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szombaton rendkívüli ülést tartott. Mindjárt az ülés elején szavaztak Bolívia és Uruguay közös határozati javaslatáról, amelyet a két ország pénteken terjesztett a tanács elé a rhodesiai kér­désben. A tíz szavazattal, ellensza­vazat nélkül elfogadott ha­tározati javaslat felhívja az ENSZ tagállamait, hogy csök­kentsék a minimálisra Rho- deisával fenntartott gazdasá­gi kapcsolataikat, szüntessék be az olaj- és benzinszállítást | Rhodesiának. Nagy-Britannia j igennel szavazott, Franciaor- i szag tartózkodott a szavazás- ItóL Bolgár'»egyiptomi közlemény Todor Zsivkov kairói hi­vatalos látogatásáról és az EAK vezetőivel folytatott tárgyalásairól közös közie­mén j-t adtak ki. A közös közlemény megál­lapítja, hog>- Bulgária és az EAK barátsága megfelel a két ország alapvető érdekeinek és az egyetemes béke javára szolgál. A két fél nagj' jelentőséget tulajdonít a leszerelésnek, s támogatja a moszkvai részle­ges atomcsend-szerződést. A felek elítélik a rhodesiai fehér kisebbség álfüggetlen­ségét. A két fél sürgeti a VDR ellen iránj’uló agresszív cse­lekmények azonnali beszün­tetését. Sukarno tanácskozása az indonéz katonai vezetőkkel Sukamo elnök szombaton magához rendelte az indonéz fogyveres erők 199 legmasabb- rangú tisztjét és zárt ajtók mögött tanácskozást folyta­tott velük. A bizalmas meg­beszélések színhelye az elnök bogori nj'ári palotája volt. A tanácskozáson elhangzottakról csak hézagos értesülések áll­nak rendelkezésre. Mint az UPI hírügjmökség közli Sukarno utasításokat adott a katonai vezetőknek a törvcnj’esség cs a rend helyreállítására. A bizalmas értekezlet előtt Sukarno elnök beszédet mon­dott. A Reuter jelentése sze- i rint sürgette a jó viszonj' | fenntartását Kambodzsával, a Vietnami Demokratikus Köz­társasággal, Kínával és a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal. ( Élesen kikelt az igazságot meghamisító külföldi új­ságírók ellen, s közölte, hogy ha továbbra is a való tényeket megcsúfoló jelen­téseket küldenek Indoné­ziáról, akkor el kell hagy­ás Mwágei. Szavai. mint a Reuter Je­lentéséből kiderül — egj'értel- műen a nyugati tudósítókra vonatkoztak. Az elnök elret­tentő példának felolvasott né- hánj’, a tényeket elferdítő nyu­gati tudósítást. Szigorú megrovásban ré­szesített cgj'es indonéz új­ságírókat is, s börtönbünte­tést helyezett kilátásba szá­mukra, ha — mint mondotta — felkorbácsolják az alantas szenvedéseket. Politikai megfigyelők szerint Sukarno félreérthetetlenül a kommu­nisták és a más baloldali elemek elleni hisztériakeltés­re célzott. A hadsereg ellenőrzése alatt álló Antara hírügynök­ség közölte, hogy a közép-já- vai Klaten körzetében 2600, az ugj-ancsak közép-javai Kebumen vidékén pedig 512 embert tartóztattak le. A letartóztatásokat ösz­szchangolt sajtóhadjárat előzte meg. Az Antara szombaton azt is közölte, hogy a közép-jávai Djatimon-nál a hadsereg ka- _ tonái megütköztek a szeotem- í-ber 30. mozgalom iwvelvel I

Next

/
Thumbnails
Contents