Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-07 / 236. szám

4 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1965. október 7. A Filmkultúra új ezámáben olvastuk Most jelent meg a Filmkul­túra, a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchivum szak­mai folyóiratának második száma. A lapszám élén Há­mori Ottó a moszkvai filmfesz­tiválról ad igen érdekes képet. Természetesen kitér a Húsz óra sikerére is. Ezt követően több képet találunk a Húsz órából, majd külföldi sajtó­szemle olvasható, amely a Húsz óra világvisszhang fát tükrözi. Bíró Yvette a Balázs Béla Stúdió gond fait fejtegeti. A Mérleg rovatban több képet látunk a Nyitányból, majd Kontra György értékelését ol­vashatjuk e filmről. A pokol­járás trilógiája című tanulmá­nyában Hegedűs Zoltán Ing­mar Bergman svéd rendező alkotó-módszerét elemzi. A cikk több képet tartalmaz Bergman filmjéből. A film és közönsége címszó alatt érdekes kerekasztal beszélgetés szö­vegét olvashatjuk Kielégí­teni, vagy nyugtalanítani? címmel. A beszélgetés részve­vői Gyertyán Ervin, Hegedűs Zoltán, Herskó János, Keleti Márton, Kovács András és Új­helyi Szilárd Figyelemre mél­tó olvasmány Bölcs Istvánnak a tizenhét évesek filmízlésé­ről szóló, egy alapos felmérés adatait elemző cikke. Látóhatár címszó alatt ol­vashatunk a Nuovo Cinema Pesaroban tartott első nem­zetközi találkozójáról. Rövid bevezető után közli a lap Minő Argentieri zárszavát Alkotó nyugtalanság címmel és A csehszlovák új film címmel Drahomira Olivova beszámo­lóját. Bemutatja a lapszám sok képpel és igen sokoldalúan Orson Welles amerikai rende­zőt (éppen az elmúlt napok­ban láttuk a televízióban Az óra körbe jár című filmjét), majd a könyvszemlében több filmszakkönyvet mutat be. Vé­gül néhány kivágást olvasha­tunk külföldi szakfolyóiratok­ból. Egy új iskoláról: csak az öröm hangiáe Irodalmi színpadok a bányász szállásokon Bányász Szakszervezet sikeres volt, a szálló lakói ér­borsodi trösztbizotisága évek óta megkülönböztetett figyel­met fordít a bányász munkás- szállások lakóinak és a bejáró bányászoknak jobb kulturális ellátására. Érvényesült ez a gondosság az idei népművelési tervek elkészítésében is. A Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozóinak több mint hatvan százaléka nem a munkahelyén lakik, hanem részben munkás- szálláson, részben pedig más községekben. Az e dolgozók­kal való törődés nem kis fel­adatot jelent a trösztbizottság kul túraktíváinak. Néhány evvel ezelőtt a Bor­sodi Bányász irodalmi Színpa­dot éppen ezért hívtak életre, hogy leikeresse á szállásokat es a bányászlakta községeket, és valósággal házhoz vigye az irodalmi muveiuaes lenetósé- geit. A kis együttes az elmúlt években folyamatos, tervsze­rű munkával foglalkozott a bányászok nevelő jellegű szó­rakoztatásával, és tevékeny­ségét általában a tervszerűség, és hivatásszeretet jellemezte. De a tröszt dolgozói csaknem 170 községben laknak, a szám­ba vehető munkásszállók sza­ma is húszon felül van. így ezek kulturális ellátásához az öntevékeny irodalmi színpad ereje kevésnek bizonyult. A trös^tbizottság kapcsolatot te­remtet néhány fiatal miskol­ci színművésszel, és a buda­pesti Egressy Klub mintájára olyan művészegyüttest hoztak létre, amely igen hatékonyan szolgálhatja az egyes község gekben és munkásszállásokon" az ott lakó bányászok és csa- í ládtagjaik szórakoztatását, ne-j velősét. í Első alkalommal október 5-én í a sajószentpéteri II. akna mun-í kásszállójában tartottak elő- í adást Az első szereplés igen ' A hullám előtt... ! és utáua í deklődéssel fogadták Arany János, Petőfi verseit, a nép­balladákat, a Móricz-novellá- kal, és a bányászéletet érintő szatirikus jeleneteket. A kis együttes tagjai: Dávid Ágnes, Zoltán Sára, Pásztor Mária, Somló István, Gonda György, Ilerédy Éva. Pontos ütemterv készül, hogy a továbbiakban mikor és hol szerepel az együt­tes. Általában az a törekvés, hogy a Borsodi Bányász Iro­dalmi Színpad és a színészek­ből álló együttes felváltva, he­ti váltással látogassa a mun­kásszállásokat és a bányász­lakta községeket. A tervek szerint az öntevékeny irodal­mi színpad októberben és no­vemberben Izsófalván, Ede- lényben, Kazincbarcikán és Perecesen szerepel a munkás- szállókban, a színészegyüttes pedig a felsőnyárádi munkás- szállóban, valamint Berentén és Tardonán lép közönség elé. A borsodi bányászoknál is­merték fel néhány évvel ko- i-ábban elsőként a könnyen mozgatható irodalmi színpad jelentőségét a munkásszálláso­kon és bányászlakta községek­ben végzendő népművelési munkában. Az eddigi sikeres munka továbbfejlesztése, az irodalmi színpad és a színész­együttes közös munkája továb­bi eredményeket ígér. (bm) Miskolc egyik új általános iskolája, amelyet a Selyemré- len építettek fel, már második tanesztendejébe lépett. Szo­katlan dolog: nem érte szó a ház elejét sem az induláskor, sem azóta. Nem szidták a ter­vezőket, a kivitelezőket, s a beruházót sem. Ez azt jelenti, hogy a selyemréti iskola jó ,,családfából” született, a pe­dagógusok és a szülők leg­nagyobb örömére. „Pótvizsgák* nélkül Valóban öröm belépni a tá­gas, virágos csupa-üveg, s nagyon tiszta iskolába. Jó el­helyezésűek a tantermek, a politechnikai műhelyek, s a napközis szobák is, Manapság, amikor sok intézményt építe­nek fel a hibák özönével, kö­telességünk szólni már a jó példa kedvéért is róla, hogy a selyemréti iskola valóban hi­bátlan, jól sikerült létesít­mény. Amikor 1964. szeptemberé­ben megkezdődött a tanítás, nem „pótvizsgáztak” sem­milyen rendű-rangú szérelők. Persze az indulás mégsem volt zökkenőmentes, mert az idő­ben megrendelt bútort késve szállították Budapestről. La­dányi Sándor energikus és ötletgazdag iskolaigazgató. Maga ült egy lovaskocsi bak­jára a hajtó mellé, s összegyűj­tötte a város különböző isko­láiban elfekvő bútorokat, hogy a tanítás ne szenvedjen csorbát. Igaz, szeptember el­sején még törökülésben fo­gyasztották el ebédjüket a napközisek, de másodikén már helyes asztalkákon pá- rolgott a friss, ízletes étel. A tárgyi feltételek gyors biztosítására sorompóba ál­lították a szülőket is, akik se­rényen hozzáláttak a külön­böző szemléltető eszközök el­készítéséhez. A szülők segítet­tek az osztálytermek kicsino­sításában és a temérdek virág előteremtésében. Pedagógiai vonatkozásban is jelentkeztek tennivalók. Azonban Ladányi Sándor igaz­gató és Szakács Ferenc né igaz­gató helyettes körültekintő szakvezetésével áthidalták a nehézségeket. Először is a kü­lönböző iskolákból érkező gyerekek tudásszintjét kellett egymáshoz közel hozni, majd ezzel párhuzamosan a 15 is­kolából érkező nevelők akarati egységét kellett kikovácsolni. Korábbi hagyományoktól el­térően a selyemréti iskola, mint új intézmény, nem a „reszlit” kapta pedagógusok tekintetében. A 43 pedagógus szokásait így is „össze kellett hangolni”. A pedagógiai „há­zirendet” úgy alakították ki, hogy a régi iskola „házirend­jének" legjobb motívumait gyűjtötték össze. H»re. jelentősége növekedett Az első tanévben 1114 ta­nuló kezdte meg, illetve foly­tatta tanulmányait. A selyem­réti lakótelepen élő gyerme­kek többsége az új iskolába iratkozott be, de akadtak bi­zalmatlanok is, akik több ki­lométerre cipelték reggelen­te gyermekeiket. Most, hogy a selyemréti iskola megnöveke­dett hírében és jelentőségé­ben, sokan visszahoznák már gyermekeiket, de az újonnan épülő bérházak, a mostani lakás-átadások miatt megsza­porodó helyigények nehezítik a „visszavételt”. A következetes tanulmányi munka már félévkor szép eredményeket produkált a Se­lyemréten. Kellő szigor és igazságosság mellett félévkor 3,35 volt az átlag, év végén pe­dig 3,6. A jó tanulmányi munkát se­gítették a követésre méltó pe­dagógiai kezdeményezések. Az első félévben bemutató taní­tásokat tartottak a legjobb pedagógusok részvételével. Ezek a bemutatók később ide vonzották más iskolák tan­erőit is. Porondra léplek a pedagógiai munkaközösségek, s így nagyon hamar kialakult az a „tanmenet”, amely meg­teremtette a szilárd 3,6-os év végi tanulmányi átlagot. Hét politechnikai műhely szolgálja a tanulók képzését. Minden feltételt biztosítot­tak ahhoz, hogy a fiatalok fejlődjenek, gyarapodjanak kézügyességben és munkasze­retetben. A fa- és gépmeg­munkáló műhelyek, a szabó­varró műhely oly jó szolgála­tokat tett már az elmúlt tan­évben is, hogy év végén az is­kola vezetői kiállítás megren­dezésére gondolhattak. Egy év munkáját csak öt terem­ben tudták kiállítani, olyan sok szép bemutatásra alkal­mas tárgy gyűlt össze. Ezek között találhattunk szemlélte­tő eszközöket, ügyesen meg­varrott ruhákat, a gyerekek által készített rádiókat és sok, Zsi bogói z- ^ <m & ■ » 6f>á. Amikor megpirkad az ég alja, és Allah nógatására kutyaugatás ébreszti a házak népét, útrakelnek a karavá­nok. Hosszú sorokban bak­tatnak a sivatagi hepehupás sajószentpéteri úton, álmo­san és zsörtölődve, egymást előzve és marcangolva, hogy kaftántépés nélkül birtokuk­ba vehessék a legelőkelőbb árusító helyeket. Teve híján bicsaklott kerekű gyerekko­csikba, nyöszörgő talics­kákra és kerékpárok kormá­nyára rakták málháikat: a kezdő kereskedők magukat aggatták tele, nyakukat, há­tukat és vállukat., hogy sza­badkezükben kisszéket, vagy sámlit cipelhessenek, mert hosszú a nap, s guggoló ülés­ben fárasztó az alku. S mikoron mindenki elfog­lalta az őt megillető helyet, megkezdődik a kirakodás. Nylonterítők, nyűtt abro­szok, maszatos gyékények kerülköznek a sivatagi por­ra, rájuk széliében és hosz- szában pedig babacumi, ráspoly, lúdtalpbetét, tehén- kolomp, cihában toll, csizma, alsónemű, fárasztó csehszlo­vákiai vándorutakon vásá­rolt gyermekholmik és plé­dek, gyári szerszámok Made in fusera jelzések nélkül, macskaszőrme, kanadai te­rítő angyalokkal, colttal fe­nyegető Jack, kalapok, ka- locsnik, és mindennemű por­tékák. mik csak a zsibogón adhatók és vehetők. A szom­szédban opálzöld, XX. szá­zad második feléből szár­mazó épületek és az út fe­lől szürke port kavar a szél, ráhintve harsányan kiáltó sütők friss pecsenyéi­re, és ugatva marakodó ku­tyák elől a zsíros papírt, s az ebek lódulnak utána, lábuk­ról verve az alkudó embere­ket. Kuss, te! lendül a rú­gás, s lódul a kéz a Nap felé, hogy szem számlálhassa a fénytükörben a molyrágta lyukakat. — Húsz — mondja állhata­tosan. — Huszohöt — felelt öreg néne, kinek a kendőcsücsök árnyéka von fátylat arca elé. És miként hajdani sejki csicskások köpködték fénye­zésre a csizmát, a nénike a kalappal végzi eme műve­letet, s kefélve ad rá fényt: príma kalap ez, felér az új­jal. Eladók dicsérik, vevők szapulják mit eladnának, s mit vennének. — Elment az esze magá­nak, kedveském. Nem nyűtt ez a sál, csak nyúlt... — Bolondnak tart engem, hallja! Ennek a baltának inkább a nyele hasít, mint a foka ... Egy felhajtott gallérú bal­lonkabátos emír vizsla sze­mekkel járja a sorokat, és a fülekbe surrogja: Zseb­órám van eladó ... Príma zsebórát kaphat... Valaki mérgesen földhöz vágja a cihát, száll a toll, prüszköl a környék. „Két­százötvenet adok érte.” „Ma­gának már ötért sem ad­nám ...” A heves vásárló mordul egyet, hátat fordít. Szeme megakad egy pár gyereklábra alkalmas gumi­csizmán. Tizenötért megve­szi. A zsibogó másik szög­letébe inai vele, s öt forint haszonnal tovább ad rajta, s máris rohan a sátorhoz, lehúz egy fél kevertet, majd új­ból kezdi veszek-adok körút­ját. Zsibong a zsibogó. Fohász és átok zúdul fejről fejre, bábeli egyveleg furakodik ember és ember közé, rozs­dás csengők, nyekergő har­monikák kergetik a tisztes­ségtelen szándékú őgyelgő­ket. Mert ilyenek is megfor­dulnak a zsibogón. Szolgá­lattevő rendőrök. bámész külföldiek, inkongnilóba burkolózott ellenőrök és an­nak vélt kétes egyének, miként e sorok feljegyzője, akihez így szólt egy humu­szos irodalombarát: — Mi van, tán nem tetszik valami, ellenőr úr? Mire a kérdezett lesütő gyávult tekintetét, s ahogyan a hajdan kiűzetett pénzvál­tók, elhordja irháját. De ezúton bevallja gondola­tát: nem tetszik, Allahra. nem! (csala) nagyon hasznos vasszerszá­mot, műanyag használati tár­gyat. Az iskola napközije szintén jóhírű. Jól főznek és újabban példamutatóan foglalkoznak a napközisekkel pedagógiai vonatkozásban is, Igaz, hogy kissé zsúfoltak a napközis termek, de ezt vállalnia kel­lett az iskolának, mert a se­lyemréti lakótelepen élő szü­lők 90 százaléka „kettős dol­gozó”. Jól berendezett ifjúsági könyvtár szolgálja a fiatalok szellemi fejlődését. Külön tan­termet áldoztak könyvtár cél­jára, ahol a városi könyvtár állandóan cseréli a könyv­anyagot, ugyanis e könyvtár dicséretére legyen mondva: a könyveken és a vadonatúj be­rendezéseken kívül függetle­nített könyvtárost is biztosí­tott a kölcsönzés folyamatos lebonyolítására. Újabb feladatok — apróbb gondol kai Az idén már 1500 tanulóval nyitotta meg kapuit a selyem­réti iskola. A modern falak . között kapott helyet négy gim­náziumi osztály is, mint a Zrínyi Gimnázium „kihelye­zett fiókiskolája.” A selyem­réti iskola nemcsak helyet biztosított a négy gimnáziumi osztálynak, hanem pedagó­giai feladatok teljesítésére is vállalkozott. Ugyancsak az idén költözött a selyemréti iskolába négy gyógypedagó­giai osztály is. Ezek létszá­mától eltekintve jelen pil­lanatban a város egyik legna­gyobb iskolája a selyemréti. A pedagógus létszám szintén nö­vekedett; jelen pillanatban 53-an tanítanak az új iskolá­ban. Ebben az esztendőben megnagyobbították a tanári szobát, kellemessé, barátsá­gossá varázsolták, hogy jó közérzetet biztosítson az itt munkálkodó pedagógusok­nak. Apróbb gondok természete­sen a selyemréti iskolában is akadnak. Például a zsúfolt napközis termekben a gyere­kek leverték a falat. Az igaz­gató korábban azt javasolta, hogy e termeket dekorit le­mezzel kellene beborítani. Az I. kerületi Tanács pénzügyi osztálya ezt nem látja indo­koltnak, pedig ha egyszer de­korit lemezzel látnák el a napközis termeket, sok ezer forintot takaríthatna meg az iskola évről évre. A selyemréti új általános is­kola jó híre tovább mélyül. Ez egyenes következménye a cél­tudatos, kapkodásmentes pe­dagógiai munkának, a határo­zott, szimpatikus vezetésnek, s a tantestület összeforrottsá- gának. Párkány László Ifjúsági vezetők tanácsMaf* az ilftl-hen Az LKM acélöntödéjének tanácstermében vitatta meg a nagyüzemi KlSZ-bizottság a fiatalok ideológiai nevelésé­nek gondjait. Többen bírálták a politikai oktatási forrnak hibáit, kifogásolták, hogy nem alkalmazzák a szemléltető eszközöket, amelyek sokkal színvonalasabbá, érdekesebbé tehetnék az oktatást. Mellőzni kell a brossára ízű előadáso­kat, mert nem elég hatáso­sak. Szóba került az is, hogy sok fiatal csak azért tanul, mert a bizonyítvány birtoká­ban magasabb beosztást re­mél. Ugyanekkor jó lenne, ha a reális tények ismertetésével készítenék fel a fiatalokat a gyári életre, akkor nem kese­rednének el, ha iskoláik után nem kerültek azonnal képzett­ségüknek megfelelő beosztás­ba. Irány: Székesfehérvár Október 9-én és 10-én Or­szágos Színjátszó Fesztivál les: Székesfehérvárott. Az orszá legismertebb együttesei méri/ össze tudásukat a nagyközön­ség és a szakemberek jelenlé­tében. Két eszendövel ezelőtt volt hasonló, reprezentatív feszti­vál, s azóta végighullámzott a.: országon egy nagyszabású vita a népművelés stagnálásáról, az öntevékeny színjátszó- mozgalom kátyúba rekedésé- röl. Miután elült a vita, s az együttesek szorgalmasan ké szülnek, a szakemberek azt várják a székesfehérvári ver sengéstöl, hogy az együttese’ sokoldalúan bizonyítsanak. . bemutatók bizonyára továbl elméleti vitákra serkentik a öntevékenység teoretikusait, megjelölik a színjátszás önte vékeny szinten történő fejlő­désének irányát. Borsod megyéből központi meghívás alapján a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának Mű­velődési Háza küldi el együtte­sét. A művelődési ház együt­tese fáradságot nem sajnálva készül a székesfehérvári be­mutatkozásra és szeretne hí­rének megfelelő eredménnyel hazaérkezni. Az együttes Sólyom László Válóper másodfokon című, a: ország színpadjain még be nem mutatott, új magyar drá­mával lép színre.-------oOo——» A Miskolci Nemzeti Színház műsora 7, csütörtök. Pethes. Budapesti ta­vasz. 19 óra. 8, péntek. Blaha. Budapesti ta­vasz. 19 óra. 9, szombat. József A. ifj. Buda­pesti tavasz. 15 óra. Bérlctszü- net. Sztambul rózsája. 19.30 óra. 10, vasárnap. Bérletszünet. Sztam­bul rózsája. 15 óra. Bérletszü- nct. Budapesti tavasz. 19.30 óra, 11, hétfő. Nincs előadás. 12, kedd. Jászai. Sztambul rózsája. 19 óra. 13, szerda. Csehov. Budapesti ta-' vasz. 19 óra. 14, csütörtök. Erkel. Budapesti ta­vasz. 19 óra. MOZIMŰSOR BE KE 7—9: Werner Holt kalandjai. Magyarul beszélő NDK. 10—13: A „Lord” és a bandája. Magyarul beszélő lengyel. K: naponta f. 4, hn. 6 és 8. M. 10. f. 10 és f. 12: Bn és a gengszter. KOSSUTH filmszínház délelőtti műsora 7—8: Werner Holt kalandjai. Ma­gyarul beszélő NDK. 9 és 11: Cso­dálatos élet. Színes angol. Széles! 12—14: A „Lord” és a bandája. Magyarul beszélő lengyel. K: va­sárnap kivételével naponta de. f. ll-kor. KOSSUTH filmszínház délutáni műsora les! 9—10: Fekete bársony. NDK. Széles! 11—12: Szívfájdalmain Hiro­sima. Színes japán. Széles! K: na­ponta í. 5 és 7-kor. SZIKRA 7—8: A szabadság első napja. Magyarul beszélő lengyel. Széles! Csak 18 éven felülieknek 1 9—10: Szívfájdalmam Hirosima. Színes japan. Széles! 11—12: Az eltévedt ágyú. Csehszlovák. K: naponta hn. 5 és n. 8, M. 10, 10-kor*. Jánosik II. (Széles!) PETŐFI 7—8: Hajrá, franciáJc! Színes "rancia. Széles! 9—10: Scsorsz. Szovjet. 1.1—12: A 'szabadság első 7—13; Csodálatos élet Színes an- napJa- Magyarul beszélő lengyel. (A L’Europe karikatúrája) goi. Széles! K: naponta 4 és f. 7. 7—10-jg du. 2 órakor is. A 2 órai előadásra jelzés nélküli jegyek ér­vényesek. M. 10. f. 10 és f. 12: Fel­megye a miniszterhez. FAKLYA 7: Mici néni két élete. Magyar. Széles! 8; Különös házasság. Szí­nes magyar. 9—10: Hajrá, franciák! Színes francia. Széles! 11—12: Doni elbeszélés. Magyarul beszélő szov­jet. K: naponta f. 5 és 7. M. 10. J.. ll-kor:* Gól büntetésből. TÁNCSICS 7—8: Asszonyok faluja. Jugo­szláv. Széles! 9—10: Vízivárosi nyár. Magyar. 11—12; Fekete bársony. NDK. Széles! K: naponta f. 5 és 7. M. 10. f. 10 és f. 12-kor is: Kato­nazene. SAGVARI V—8; Patyolat akció. Magyar. Sze­széi es ! Csak 18 éven felülieknek! K: hétfő, csütörtök, vasárnap f. 5 és 7, kedd, péntek, szombat csak 7. M. 10. 10-kor. Jánosik I. (Széles!) ADY Tapolca (terem) 7—8: 90 perc az élet. Szovjet. 9 —10: Asszonyok faluja. Jugoszláv. K: csütörtök, péntek, szombat 6, vasárnap f. 4 és 6. DIADAD , 9—10: Húsz óra. Magyar. K: szom­bat 6, vasárnap f. 4 és 6. M. 10. f. ll-kor: Egy fiatal tiszt naplója, BÜKK (Miskolc-Hámor) 9—10: Doni elbeszélés. Magyarul beszélő szovjet. 12—13: Dohány. Magyarul beszélő bolgár. K: kedd. szerda, szombat 6, vasárnsa S. <i óa 6, 10, ll-kor; Bátor emberek.

Next

/
Thumbnails
Contents