Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

RSZAKMAGYARORSZÁG Pék FSTHirn» o ot> »üORSZAi Száz taggyűlés tamilságairál Edelényi hesséigetés Az edelényi az első és ez idő szerint még egyedülálló járás megyénkben, ahol a Központi Bizottság irányelveinek meg­jelenése óta, a járási pártbi­zottság útmutatásai szerint va­lamennyi pártalapszei'vezetben megvitatták az ideológiai mun­ka helyzetét, időszerű kérdé- ~Seií, feladatait. Úgy tűnhet­nék, hogy „hamar letudták...” esetleg „elnagyolták” e fontos feladatot, vagy éppen „min­dent félre téve” öncélú mun­kaként kezelték. A közelmúlt­ban lezajlott 106 taggyűlés összegyűjtött tapasztalatai azonban, ha nem is egyértel­műen, mégis arról győznek meg, hogy azok lényegében betöltötték szerepüket. Több­ségük élénk, vitatkozó, tanul­ságos taggyűlés volt. és jelzi, hogy hasonló jellegű elvtársi eszmecserékre gyakrabban van szükség a pártszervezetekben. A taggyűlések tapasztalatairól, tanulságairól beszélgettünk Szaniszló Gyulával, a járási pártbizottság első titkárával és Lengyel Ágostonnal, a pártbizottság osztályvezetőjé­vel. A fáj- cs a <iohí!ok A járási ideológiai-politi­kai arculatát könnyebb meg­ismerni, megérteni, ha egy pillantást vetünk a térképre és a vizuálisan nemigen érzé­kelhető sajátos helyzetére. A pártbizottság jelentése és a járás vezetői is ebből indulnak ki. erre hívják fel figyelmün­ket, Valóban, sajátos objektív adottságokkal rendelkező já­rás edelényi, A megye északi-északnyugati részében, a csehszlovák határ mentén elterülő, észak-déli irányban Tornanádaskától Kazincbar­cikáig, kelet-nyugati irányban pedig Rakacától Jósvafőig nyújtózkodó hegves-dombos vi­déket csupán a Bódva folyócs­ka és néhány kisebb patak szűkre szabott völgye szoldeli át. Utóbbiak közül a Szuha, a Jósva, és a Rakaca a legna­gyobbak. Természeti adottságainál fogva, annak ellenére, hogy nyolc ipari üzem (bánya) is található itt, a járás elsősor­ban mezőgazdasági jellegű. Igaz, hogy a kereső lakosság­nak majdnem fele (46,8 száza­lék) az iparban dolgozik, de azt sem lehet figyelmein kívül hagyni, hogy 35 500 katasztrá- lis hold szántó van a mintegy á0 termelőszövetkezet birto­szonylag nagy létszámú ci­gánylakosság magatartása és átnevelése. Aztán olyan nehézségek is adódnak, hogy némely köz­ségben egészen kis létszámú pártszervezet tevékenykedik, tagjaik többnyire idősek és alacsony képzettségűek. A járás sajátos természeti és társadalmi adottságainak tala­ján azután az ideológiai, a po­litikai problémák is sajátos módon, meglehetősen bonyo­lult formában tükröződnek. A velük való foglalkozás is nagy­fokú alkalmazkodást, türelmet ős differenciáltságot igényel. A Íe«íáIfaiáocisahb problémák A járás vezetői az ideológiai es a politikai munka szerve­zése, irányítása és ellenőrzése során számolnak a realitások­kal. Július 27-én tárgyalta a Pártbizottság az ideológiai munka helyzetét és feladatait. A pártbizottság plénuma fel­hívta a pártszervezetek figyel­mét a járás sajátos problémái­ra, és javasolta, hogy az ide­ológiai kérdésekkel foglalkozó taggyűléseken a legáltaláno­sabb ^ érdeklődésre számottartó kérdéseket vitassák meg. A pártbizottság az ülést követő titkári értekezleten ajánlotta, hogy a beszámolók elkészítése előtt az alapszervezetek veze­tősége tanulmányozza alapo­san a KB irányelveit, a helyi viszonyokat és hasznosítsa a pb anyagát. Különösen a gaz­daság és ideológia összefüggé­seivel, továbbá a szocialista demokratizmus fejlesztésével, a párt és a munkásosztály vezető szerepének erősítésével, a part szövetségi politikájával és az osztályharc mai kérdé­seivel. valamint a párttagság világnézeti nevelésével össze­függő kérdések gondos, sok­oldalú és differenciált elem­zésére hívták fel a pártszer­vezetek figyelmét. Ezenkívül az instrukciók között szerepelt olyan problé­mák elemzése is. mint az egy­séges paraszti osztály kialakí­tásáért folyó harc, a bejáró dolgozók világnézeti nevelése, politikai tájékoztatása, a la­kosság elmaradottabb rétegei­nek kulturális nevelése, egyes rétegek, különösen a cigányla- kosság általános műveltségbeli elmaradottságának felszámolá­sa. A pártbizottság az elvtársi eszmecserének olyan módsze­rét javasolta, amely nyíltságá­val, őszinteségével tovább erősíti a kommunisták eszmei- politikai és cselekvési egysé­gét, az időszerű problémák megoldásában fokozza a kom­munisták élenjáró, példamu­tató szerepét, növeli a párt­szervezetek harckészségét. Az alapszervezetek taggyű­lései járásszorte augusztusban zajlottak le. Előkészítését a helyszínen is segítették a pártbizottság tagjai, munkatár­sai. aktívái. Néhány (főleg kis létszámú) pártszervezet veze­tőségével a járási pártbizott­ság megbízottjai közösen, a helyi körülmények elemzése alapján állították össze a beszá­molót. Arra is volt példa, hogy a segítéssel megbízottak meg is tartották a beszámolót. A beszámolók többsége élénk, konstruktív vitát váltott ki. Milyen kérdések kerültek a vita fókuszába? A tapasztalatok összegezése alapján a legáltalánosabb ér­deklődés és vita az alábbi kér­dések körül bontakozott ki: 1. A gazdaság és az ideológia összefüggései. 2. Az osztályharc, a szocia­lizmus építésének mai kérdé­seivel összefüggő elvi-politikai problémák. 3. A párttagság világnézeti és politikai nevelésével össze­függő kérdések. 4. A pártszervezetek eszmei, politikai és cselekvési egysé­gének gyakorlati problémái. 5. A nemzetközi helyzet és a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ezek csupán a legáltalá­nosabban vitatott, a párttag­ság nagy többségét leginkább foglalkoztató kérdések, általá­nosított megfogalmazásban. A taggyűlések ennél sokrétűbb és árnyaltabb kérdések vita­fóruma volt. De a legáltaláno­sabban vitatott problémák is „izgalmasabbak”, ha közelebb­ről és konkrétabban vesszük szemügyre. Csépányi Lajos (Folytatjuk.) Tovább épül a borsodi vízellátási rendszer 16 éves a Kínai Népköztársaság Tizenhat esztendővel ezelőtt, nép minden sikere, az acéller- fos kérdéseket sem lehet meg- 1949. október elsején a pekin- melés növelése éppen úgy. oldani. Bár az ENSZ-ben gi Tien An Men téren a tö- mint a különböző nemzetisé- Kínai Népköztársaság hel- meg újjongása közepette kiki- geknek alkotott első ábécék, a még mindig a Csang K áltolták a Kínai Népköztársa- sanghaji munkásoknak épült sek-klikk bitorolja, világsz» ságot, s ezzel a-világ legnépe- lakások, a tavaly a kínai me- egyre inkább tért hódít A Sanghaj északi külvárosában épült modern lakótelep csaknem kétezer dolgozónak sebb országa megkezdte a szo­cializmus építését. — Ázsia sok más, még gyarmati ura­lom alatt levő népe merített ebből újabb erőt, mint aho­gyan a kínai forradalmárok, a világ minden forradalmi har­cosával együtt a Nagy Október eszméin lelkesedtek. A Kínai Népköztársaság létrejöttével je­lentősen megváltoztak a nem­zetközi erőviszonyok — a szo­cializmus javára. S a kínai biztosít korszerű lakást. zőgazdaságban elért nagysze­rű eredmények, hatással van ezeknek az ei-őviszonyoknak további eltolódására. Kína, amely néhány évti­zeddel ezelőtt még egyes im­perialista hatalmak szabad va­dászterülete, csaknem játék­szere volt, gyors ütemben vál­tozott olyan szocialista nagy­hatalommá, amely nélkül ma már nemcsak az ázsiai, ha­nem a világbékével kapcsola­felismcrés. hogy a népi Kíná­nak az ENSZ-ben is el'-. '11 foglalnia az őt megillető he- lyet. Népköztársaságunk népe ezen az évfordulón is szívből köszönti a nagy kínai népet, további sikereket kívánva a szocialista építőmunkához és ahhoz a közös harchoz, ame­lyet népeink a kolonializmus és az imperializmus ell°n vív­nak. (S. T.) Magyar államférfiak üdvözlő távirata kínai vezetőkhöz Népköztársaság Elnöki Taná­Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke , Mao Ce-Tunghoz, a Kínai kom­munista Párt Központi Bizott­sága elnökéhez, Litt Sao-Csi- hez, a Kínai Népköztársaság ■elnökének, Csu Tehoz, a Kínai Népköztársaság országos népi gyűlése állandó bizottsága elnökéhez és Csou En-Lajhoz, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökéhez intézett táviratában a Kínai Népköz- társaság megalakulásának 16. évfordulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar csa, kormánya és népe jókí­vánságait tolmácsolta. A Kínai Népköztársaság megalakulásával a testvéri kínai nép elindult a szocialis­ta építés, a nemzeti felemel­kedés útján — hangzik a táv­irat. — Őszinte elismeréssel adózunk a nagy kínai népnek az elmúlt 16 évben az új tár­sadalom építésében, hazája felvirágoztatásában elért kima­gasló eredményeiért. Népein­ket és országainkat összefűzi a szocialista társadalom építésé­nek közös ügye, az imperializ­mus ellen, a béke megvédésé­ért, Vietnam megsegítéséért folyó harc közös érdeke. Őszintén óhajtjuk kapcso­latainknak a marxizmus—le­ninizmus elvei alapján, a pro­letár internacionalizmus szelle­mében történő fejlesztését Nagy nemzeti ürmebüí; ... kalmából további előrehala­dást. újabb sikereket kivi nunk a testvéri kínai népnek. • Péter János külügyminisz­ter táviratban üdvözölte Csen Ji külügyminisztert, a Kínai Népköztársaság nemzeti ünne­pe alkalmából. A SZOT el­nöksége a Kínai Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsa elnökségének, a KISZ Köz­ponti Bizottsága a Kínai Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának kül­dött üdvözlő táviratot. Értelmiségünk feladatai a népművelési munkában Együttes ülést tartott a Hazafias Népfront és a TIT megyei elnöksége démiákat, terjeszteni a ter­kában, és a kereső lakosság eayharmadának (pontosabban 30.2 százalékának), a tsz ad kenyeret. A táj heSyets-dom- bos-lejtős jellegéből. __ gazda­sági kétarcúságából (sőt több- arcúságából. mert a járás ke­reső lakosságának mintegy 20 százaléka egyéb foglalkozású — erdei munkás, mész-faszén égető, fuvaros, kisiparos, „ma­szek”, stb.) eredően jelentkez­nek azok a sajátos ideológiai­politikai problémák, amelyek­re a pártszervezeteknek vá­laszolniuk kell. És a válasz során azzal is számolni kell, hogy más járásokhoz képest a (lakosság nagyobb százaléká­nál mutatkozik alacsonyabb iskolázottság, alacsonyabb ál­talános szakmai és politikai műveltség, mélyebbek a val­lás gyökerei (a szekták is ter­mőtalajra találnak), határ- menti járás lévén olykor élén- kebbelc a nacionalista meg­nyilvánulások, és bár itt is uralkodóvá váltak a szocialis­ta termelési viszonyok, azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a termelőszövet­kezeteknek (részben a táj lej­tős-hegyes jellege, időjárási és talajviszonyai miatt) mintegy fele még gyengén gazdálkodik, sőt, 16 községben nincs tsz, legfeljebb az alacsonyabb tí­pusú társulások ismeretesek. Sok a bejáró és a kétlaki munkás, akinek bevonása a politikai, társadalmi és kultu­rális munkába nehézségekbe ütközik, miután a kettős le­terhelés (iparban-mezőgazda- ságban), illetőleg az utazgatás a szabad idő jelentős részét felemészti. Sajátos gond a vi­Borsod megyében a termé­szeti kincsekben gazdag Sajó völgyében — az ipar gyors­ütemű fejlődésével egyidőben — ugrásszerűen megnöveke­dett a fontos terület vízigé­nye. Ezért az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság kezdemé­nyezésére — több éves munká­val — egységes vízellátási rendszer kiépítését kezdték meg, amely az egész Sajó völ­gyét átfogja. A borsodi regionális vízmű eső szakaszának építését 1962- ben fejezték be. Azóta a bor- sodsziráki és kazincbarcikai kutakból naponta 15 ezer köb­méter vizet szolgáltatnak 12 településnek, hat ipari nagy­üzemnek és 11 bányának. Ez a vízmennyiség több mint 60 ezer ember ellátására elegen­A Lenin Kohászati Művek­ben több hónapos, gondos munkával elkészült a gyár ke­mencepark jónak katasztere. A nyilvántartás több minit 200 különböző rendeltetésű vas- és acélolvasztó, izzító, hőkeze­lő és egyéb ipari kemencét, be­rendezést mutat ki, feltüntet­ve azok főbb jellemzőit, a be­rendezések méretét, teljesít­ményét, energiafogyasztását, a fontosabb gazdasági mutató­kat, az alkalmazott technoló­giákat. Az adatok, azon túl­menően, hogy rögzítik a ke­dő. Az új víztisztító telepen előreláthatólag az év végén kerül sor a termelési próbák­ra. Az elkövetkezendő években a bánpataki víztisztító művet tovább bővítik és teljesítmé­nyét ötszörösére emelik. Erre azért van szükség, mert 1967- ben az upponyi völgyben meg­kezdik hazánk legnagyobb hegyvidéki víztárolójának épí­tését. A lázbérci tárolóban 218 négyzetkilométer vízgyűjtő te­rületről több mint 5,5 millió köbméter vizet fognak fel. Eb­ből pedig naponta majd 20— 25 ezer köbméter vizet dolgoz­nak fel a bánpataki tisztító­műben és szolgáltatnak a sa- jóvölgyi városok és községek ellátására. mencélc jelenlegi állapotát, használhatóságát, jó alapot nyújtanak a hasonló hazai és külföldi berendezésekkel való összehasonlításra, a korszerű­ség mértékének megállapítá­sára. A martinkemencék teljesít­ménye, továbbá a hengerdei mély-, valamint a hőkezelő­kemencék számos vonatkozás­ban elérik vagy megközelítik a világszínvonalat. Csaknem általános azonban, hogy a kü­lönböző ipari kemencék kaló­ria felhasználása, illetve tü­zelőanyag szükséglete a kívá­Együttes ülésen tárgyalta meg a Hazafias Népfront Bor­sod megyei elnöksége és a TIT megyei ügyvezető el­nöksége szeptember 30-án, csütörtökön a két tömegszer- vezet hatékonyabb együtt­működésének, valamint a népművelés megyei feladatai­natosnál jelentősen nagyobb, mint a fejlett ipari országok hasonló berendezéseié. A diós­győri martinkemencéknél a tartósság, valamint az üzem­idő kihasználás is gyengébb, mint Csepelen, Dunaújváros­ban vagy Ózdon, ami a beren­dezések régi konstrukciójára, a kedvezőtlen telepítési viszo­nyokra vezethető vissza. A kemencekataszter hasznos anyagot nyújt majd a távlati fejlesztési tervek elkészítésé­hez, a sorra kerülő korszerű­sítési munkákhoz. nak programját. Az ülésen dr. Sályi István egyetemi ta­nár elnökölt, megjelent Deine László, a megyei pártbizott­ság titkára. Az együttes ülés célja az volt, hogy a már 1958. óta kialakult, a két szerv kö­zött egyre szorosabbá vált kapcsolatot hivatalos formá­ba is öntse, és a jövőben együttes erővel mozgósítsa megyénk értelmiségét a nép­művelési, valamint az isme­retterjesztő munka segítésére. Miután együttes intézkedési tervet még nem készítettek, az a feladat, hogy a jövőben a két szervezet megyei, járási és városi elnökségei együtte­sen tárgyalják meg a népmű­velési feladatokat. A megye értelmiségének széleskörű be­vonásával folytassák a lakos­ság politikai, világnézeti ne­velését, emeljék az általános műveltséget és törekedjenek a kulturáltság területén még mindig mutatkozó „fehér fol­tok” felszámolására. Ez utóbbi különösen a bejáró munká­sok nevelésére vonatkozik. Fejleszteni kell a munkás-, valamint az újtípusú tsz-aka­mészetiudományos műveltsé­get. Rendezzenek városi és járási szintű értelmiségi ta­lálkozókat, és munkájuk so­rán hatoljanak el a falusi ér­telmiségig is. Nagyon fontos, hogy az is­meretterjesztés ne csupán szakmai, hanem ezzé! egybe­kapcsolva világnézeti is le­gyen és az előadók mindig vi­gyázzanak rá, milyen közön­ség előtt beszélnek. Jelentősen segíti majd a munkát a most szervezés alatt álló megyei Népművelési Tanács, valamint az is, hogy 1966. január el­sejével megvalósul a megyei művelődési ház. Támogatni kell a már működő könyv- barát-mozgalmat., folytatni és közösen ellátni megfelelő elő­adókkal a már bevált népfront akadémiákat és segíteni a klubosítást. Az együttes ülés ezután dr. Csókás Jánosnak, a TIT me­gyei önökének elnökletével tárgyalta meg és fogad tr» el néhány módosítással az 1966- os Borsodi Nyári Egyetem programját. Kataszter készült a diósgyőri kohászat keoieDceparkjáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents