Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

4 Péiíiek, 1965. oktc ßSST Atr»« * s~ ■ Markusovszky Lajos í 1965. október 1-én, születé­Jc sének 150. évfordulóján a Magyar Tudományos Aka- »a démia ünnepi ülése megem- S2at lékezik Markusovszky La- gyar jósról, a reformkor nagy or- miivk vos*ról. E napon a buda­„ pesti Orvosi Egyetem köz- muveu ponti épületével szemköz- gyűltekti téren leleplezik a szob- ládtagc[*l’et és róla nevezik el a a gyász Gás’ ^ ^£*zmus utolsó napjain vasegerszegen a nyilasok fel­gyújtották azt a házat, amely­ben Markusovszky Lajos la­kott egykoron. Markusovszky teljes irattára és értékes könyvtára odaveszett. A nagy orvost 1893-ban temették el a V|.segerszegi temetőben. M-lrkusovszky kiváló ered­ménnyel végezte iskoláit. Járt külföldön. Idehaza Balassa Já­nos 'sebészprofesszor első mun­katársaként kezdte pályáját. 1848-ban Petőfi mellé álltak _,mir\d a ketten és honvéd ör­vösként tevékenykedtek. A szabadságharc bukása után ül­dözték őket, mégsem tánto- rodtak el eszméiktől. Minthogy a kormányzat nem nélkülözhette kiemelkedő tu­dásukat, Balassa visszakapta katedráját, Markusovszky or­vos-oktatási szervező feladatok­ra kapott megbízatást. Sokrétű munkája közben 1857-ben in­dította meg az Orvosi Heli- 1; not. amelyet 32 éven át szer­kesztett. E lap hasábjain je­1815—1893 lentek meg Semmelweis nagy jelentőségű cikkei is a gyer­mekágyi láz leküzdéséről. Markusovszky Lajos érdeme a Magyar Orvosok Könyvki­adó Társulatának megalapílá­'f ~ ^ £ I mm PéPÍ« I Markusovszky Lajos. sa is, mely több mint száz év­vel ezelőtt kezdte megjelentet­ni a legjelentősebb külföldi orvostudományi munkákat magyar nyelven, és módot nyújtott arra is, hogy eredeti magyar tanulmányok nyomta­tásban megjelenhessenek. Szervező munkája eredmé­nyezte, hogy öt esztendő alatt, az orvosi kar 13 fakultásának száma 23-ra emelkedett es 1881-ben Közép-Európa leg­modernebb egyetemi klinikai hálózata épült fel Budapesten. A szervező munka felemész­tette egészségét, és olykor ha­zatért egy kis felfrissülésre vasegerszegi magányába. Ott látta vendégül barátait, mun katársait, s ott készítette el Fodor Józseffel a magyar' köz­egészségügyi törvény javasla­tát, melynek elfogadása jelen­tős szociálpolitikai esemény volt. Harcos materialista kiállását sem vették jó néven a hivata­los körök. Amiatt is méltatlan­kodtak, hogy a Magyar Tudo­mányos Akadémián Marku­sovszky javaslatára Arany Já­nos tiszteleti tagnak terjesz­tette elő Darwint. Ez abban az időben történt, amikor töb­bek között még a Francia Tu­dományos Akadémia is elvetet­te a nagy angol tudós tanítá­sát. Markusovszky nyíltan val­lott világnézetét a hivatalos körök nem tudták megbocsá­tani, s már életében is, ahol csak lehetett, gáncsolták mun­káját. Halála után sem volt ajánlatos munkásságát dicsér­ni. a Horthy-fasiznius idején pedig hallgatni kellett a nagy I magyar orvosról. I Mas Évadnyitó az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Házban Ma, október 1-én tartják meg Ózdon, a Liszt Ferenc Mű­velődési Házban az évadnyi­tó és vezetőségválasztó közgyű­lést. Szikora Béla, a művelő­dési ház igazgatója értékeli az 1984—65-ös népművelési évet, az elért eredményeket. Ezután kerül sor a művelő­dési ház vezetőségének újjává- lasztására, s az új évad hiva­talos megnyitására. Olasz építőipari Niáüitás Budapesten A Budapesti Nemzetközi Vá­sár ÉM’-pavilonjában csütör­tökön dr. Sebestyén Gyula épí­tésügyi miniszterhelyettes meg­nyitotta a genovai és a hazai építésügyi dokumentációs iro­dával közösen rendezett olasz építőipari kiállítást. Az ünne­pélyes megnyitón jelen volt Ludovico Barattieri Di San Pi­etro olasz nagykövet, valamint a budapesti diplomáciai tes­tület több tagja. A kiállítás.25 tablón mutat­ja be Olaszország építőanyag­iparának újfajta anyagait és részben építőiparának új épí­tési módszereit. A kiállítást naponta délelőtt 11 óra és dél­után 6 óra közölt október 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők. 3 Jegyzetek ■fcfcte rtaná :>fís- okú Elhanyagolt városrész Az ózdi Béke-telep a nap- Nagyan elhanyagolt az új sugarak melengető pászmái- városrész. A járda szélén a ban fürdik. Kellemes és jól- virágágyásokban építési eső a séta a földből kinövő anyagok, vasbeton szerelé- házak, új utcasorok között, kék. De miért pont ott? Nem Emlékszem, néhány éve itt lenne talán arrább hely? még szántó volt. Es azóta új Van, ahol a parkosított ré- városnegyed épült sok-sok szén nincs kő- és téglatör- házzal, a tetőkön a kulturá- melók. De van dinnyehéj, lódási vágyat kifejező tv- papírhalmaz. Miért? No, igaz, antenna-erdőkkel. Az embe- a telep elhanyagoltságáért rek birtokukba vették a felelősek a hivatalos szervek „névtelen” építők sok Cá- is. Egyes helyeken kiábrán- radsággal, gyötrelemmel teli ditó képet mutatnak a gyón erőfeszítésének gyümölcsét, erdők, s vannak házak, ame. Élik a maguk hétköznapi lyeket csak keskéíly, kita- életét. posott gyalogutak kötnek Érdekes kép. A földszagú össze a műúttal. Mi lesz levegőben friss mész és vako- itt, ha beköszönt a sáros latszag. Rengeteg itt a gyér- idő? Mindez persze nem di­niek. A gyermekzsivaly ősz- cséri az állami, a hivatali szekeveredik a földgyaluk, a szerveket sem. De az állam markológépek erős zúgása- zsebe se kimeríthetetlen, val. Itt kész utcarosolc, Ezekben a házakban sokan amott most tartanak az ala- laknak olyanok, akik a gyár- pozásnál. Nagyon szép itt ban, másutt sok-sok társa- minden. Azaz, szép lenne.. . dalmi munkát vállalnak. De . . . A jóleső, az öröm ér- Vannak brigádok, amelyek zésébe üröm vegyül. valósággal kutatják a társa­A felső házsorok között ki- dalmi munka lehetőségét, hi­tűnő műút vezet. Kétoldalt szén ez benne szerepel vál- gondozott park. Az ablakok- lalásukban. És ime, itt az al­bán láthatólag elégedett kálóm. Ha csak mindenki emberek könyökölnek, a egy picikét segítene ... Csak házak elölt asszonycsoportok éppen lakása előtt, hogy ne társalognak. Idillikus kép. kelljen a sárban járni, csak A műúton azonban léglada- éppen egy kis helyen irtaná rabok, téglahalmazok._ Gye- a gaztj hogy helyén üdítő rekek hordtak oda. a jármű- , ... vezetők nagy örömére. És a pa,r ', szu essen- Mennyire szülők, a felnőttek a legna- 1T1ús es mennyire szebb lenne gyobb nyugalommal nézik ez a városrész! a gyerekek ténykedését. cs. b. Kis filmet készítettek az ipari tanulók életéről Borsodban A szakmunkás utánpótlás biztosításának elősegítésére ér­dekes és vonzó hatású kisfil- met készítettek a Borsod me­gyei filmstúdió tagjai. A ,15 perces rövidfilm a diósgyőri Pataki István, a Szemere Ber­talan és a perecesi bányaipari tanulóintézet nevelőinek, valamint tanulóinak tevékeny­ségét örökítette meg. így töb- - ek között bemutatja az is- Kölák/jól felszerelt' tanműhe­lyeit, szociális és kulturális lé­tesítményeit. az ipari tanulók foglalkoztatását az intézetek­ben, valamint a környező üze­mekben, az eddig elkészült leg­szebb munkadarabokat, s a fi­atalok szórakozási és művelő­dési lehetőségeit. A jól sike­rült kisfilmet most sokszoro­sítják és a téli hónapokban le­vetítik az általános iskolák VIII. osztályaiban. A megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának kezdeményezésére a filmstúdió tagjai rövidesen újabb forgatáshoz kezdenek. Húsz perces rövidfilmet ké­szítenek a megye irodalmi ha­gyományaiból. Celluloid szalag­ra veszik — többek között — Kazinczy Ferenc Széphalom községben és a sátoraljaújhe­lyi levéltárban őrzött emlék­tárgyait, a Rudabányán szü­letett Gvadányi József, a Kele- mérben lelkészkedő Tompa Mihály, és a Sály községben tanító Gárdonyi Géza Borsod­ban írt műveit, fennmaradt kéziratait. A film bemutatja az írók egykori lakóházát, munkahelyét, és hogy azóta milyen hatalmasat fejlődtek ezek a községek. Ugyanakkor színművészek tolmácsolásában részletesen közli az írók és költők legszebb alkotásait. A film forgatókönyvét már írják és a felvételeket tavasszal kezdik meg. Az új rövidfilmet elsősorban az általános és a dolgozók esti iskoláiban vetítik majd. Kísérleti nyár Ta Országos kisipari tanácskozás A kisipari szövetkezetek műszaki fejlesztésének kérdé­seit vitatják meg az ország 1200 ktsz-ének képviselői azon a tanácskozáson, amely csü­törtökön kezdődött az Építők Szakszervezetének székházá­ban. A kisipari szövetkezetek második országos tanácskozá­sának előadója Kelenhegyi Emil, az OKISZ enökhelyet- te.se. A beszámolót követő vi­tát pénteken is folytatják és ekkor kerül sor hét szakcso­port megbeszéléseire is. Szocialista szerződést kötött a miskolci és a Kutná Horai múzeum A miskolci Herman Ottó Múzeum és a Kutná Horai vá­rosi Múzeum érdekes ipartör­téneti kutatásokba kezdett. A Prágától mintegy 60 kilométer­re fekvő város — amely Cseh­szlovákia műemléki rezervátu­ma —, házai a XIII—XV. szá­zadban, gótikus és korai rene­szánsz stílusban épültek. Az egyes Kutná Horai házaknál valamint a diósgyőri várnál és az avasi templomnál felhasz­nált gótikus faragású kövek megmunkálása azonban sokban hasonlít egymáshoz. Az eddigi kutatások során találtak olyan adatokat, hogy a hajdani cseh királyságbeli kőfaragók ha­zánkba is elvándoroltak és dolgoztak Miskolcon. Ezenkívül Kutna Hoi'ának a középkorban gazdag ezüstbá­nyája is volt és a városban i,,verték” a cseh király pénz­érmeit. így fennáll a lehetősé­ge annak, hogy a cseh ezüst­bányászok kapcsolatot tartot­tak fenn a felső-magyarországi bányavárosokkal, közöttük a *00 éves Rudabányával, ahol Sikkor ezüstöt és rezet termel- ISÚ A fontos ipartörténeti em­lékek feltárására és mé­résére a két kutatásokat végez. Ennek ér­dekében Éva Matejkova a Kutná Horai és Komáromy Jó­zsef, a miskolci múzeum igaz­gatója szocialista szerződést kötöttek. Vállalták, hogy a középkori építészet és bá­nyászkodás dokumentációs anyagait kölcsönösen kicseré­lik és az újabb kutatási ered­ményekről képekben és írás­ban folyamatosan értesítik egymást. Ami volt... — Tulajdonképpen későn indultunk az idén. Elkésve lát­tunk munkához. Májusban. Valójában nem is tudtuk pon­tosan, mit kellene csinálnunk, milyen népművelési alkalma­kat kell teremteni, milyen rendezvényeket szervezni, hogy az üdülés alapvető kikapcso­lódási célzatát se tévesszük szem elől. Különféle ötletek bukkantak fel. Még kamara- kórus- hangversenyt is java­solt valaki. A nyaralóknak azonban a könnyebb szórako­zás inkább tetszett. Sajnos, a rapszódikus időjárás erő­sen befolyásolta a szabadtéri rendezvényeket, több el is ma­radt emiatt. Ezek között volt, sajnos, a krakkói és a diós­győri művészegyüttes estje is. Két alkalommal voltak kint a miskolci színház tagjai egy-egy kisigényű, „nyári” zenés vígjátékkal. A legna­gyobb közönségsikert a Bor­sodi Szénbányászati Tröszt kisegyüttesének gitár-kon­certje aratta. Vendégül lát­tuk egy alkalommal a Mis­kolci Szimfonikus Zenekart is. Plakátjuk Bécsi est-et hir­detett. Ezt nyújtotta a mű­sor is. A koncert igen szép, színvonalas volt, nagyon ér­tékes rendezvényként kell számon tartanunk. De itt hozzá kell tennünk, hogy az erősen heterogén nyaraló­közönség nem egyforma ér­téssel fogadta a hangverseny egyes számait. Míg Strausst és Schubertét szinte egy­öntetű lelkesedés fogad­ta, már a hirdetményen, Mo­zart és Beethoven müveitől többen idegenkedtek, mond­ván, hogy nyárra az „nehéz”. Felötlött olyan kívánság is, hogy a jövőben a szimfoniku­sok is csak könnyebb műsor­ral szerepeljenek. Ez az ál­láspont persze, tudjuk, erősen vitatható, s feltétlenül szük­ségesnek tartjuk, hogy a szim­fonikusok mind színvonala­sabb és értékesebb koncer­tekkel tegyék emlékezete­sebbé a tapolcai nyarakat. Volt négy ismeretterjesztő előadás is. Három- turnusban Borsod és Miskolc a magyar irodalomban témakörből tar­tott előadást az előadó, egy másik pedig franciaországi útiélményeiről beszélt. Az irodalmi előadás után több kérdés is elhangzott, a leg­több a Kaffka Margit és Mis­kolc kapcsolatáról. Tartot­tunk még a Tapolca határá­ban táborozó úttörőknek .if­júsági filmelőadást. Park­könyvtárunk, amelynek műkö­dését szintén károsan befo­lyásolta az időjárás, igen szép eredménnyel zárt. Nyi­táskor napi hat-hét könyvet vittek a könyvtárból, az idény végére viszont ennek tízsze­resét. Érdekesség, hogy idő­sebb, nyugdíjas üdülők sok ifjúsági és gyermek-könyvet kölcsönöztek. Amíg el nem fe­lejtem: volt több nagysike­rű térzenénk is, amit a vasutasok fúvószenekara adott Bencs Ferenc vezetésével. ...és ami lesz Mindezt Varga Jánosné ta­polcai pedagógus mondta el érdeklődésünkre. Vargáné pontos „hivatali” címét nem is tudtuk meg. Talán nincs is megfelelő név a nomenkla­túrában. Ö látja el Miskolc- Tapolca, e nagyforgalmú üdülőtelep kullúrfelelősi te­endőit. A most befejeződött nyáron első alkalommal funkcionált. Az idénnyel együtt funkciója is véget ért, de ezt a tevékenységet nem lehet abbahagyni. Már szövődnek és mind markánsabb voná­A fejlődő Pruoy (Levelezőnktől.) 1943-ben voltam először Prü- gyön, s az egész Taktaközt vé­gigjártam akkor. Tiszatardos, Taktabáj, Csobaj az elhagya- totlságot, a kietlenséget juttat­ták eszembe. Se vasút, se autó­busz, semmiféle közlekedési eszköz nem vol. Sorolhatnám tovább az akkori nyomorúsá­gos állapotokat, de ne is emlé­kezzünk a múltra. Inkább nézzük, mit fejlődött ez r - ■ j- ^-.7 alatt. ‘ lg. sáros, latyakos utak helyett betonjárda van csaknem há­rom kilométer hosszúságban. Sok-sok társadalmi munkával épült. Alkot, épít a lakosság. A termelőszövetkezet tagsága is érzi, hogy a közösség erőt ad. Hamarosan napvilágot lát majd a község fejlődéséről szó- kis tanulmány. i Béla így ß Miskolci HemzeíiSztnliáz műsora 1. póntek. Bemutató Sztambul ró­zsája. 19 óra. 2. szombat. Bérletszünet. Buda­pesti tavasz. 15 óra. Gorkij. Sztambul rózsája. 19.30 óra. 3. vasárnap. Bérletszünet Sztam­bul rózsája. 15 óra. Déryné. Budapesti tavasz. 19.30 óra. i. hétfő. NDK hadsereg művész­együttesének műsora. 19 óra. 5. kedd. Moliere. Sztambul rózsá­ja. 19 óra. 6. szerda. Odry. Sztambul rózsája. 19 óra. 7, csütörtök. Pethes. Budapesti ta­vasz. 19 óra. 8, péntek. Blaha. Budapesti ta­vasz, 19 óra. sokkal rajzolódnak ki a jövő nyári tervek. A munkában nem áll egyedül. Sok segít­séget kap a városi tanács mű­velődésügyi osztályának mun­katársaitól, de elsősorban Kammel Lajosáétól, a IV. ke­rületi tanács vb-elnökétöl. A tervezésnél fokozottan figye­lembe kell venni, hogy az üdülőknek az alkalomhoz megfelelő szórakozási lehető­ségeket, népművelési alkal­makat kell kínálni, a lehető legszélesebb választékban, s óvakodni kell attól, hogy a pihenő dolgozó valamiféle erőszakolt szervezést érezzen. — Szeretnénk megismerni a Fórum Ifjúsági Klub műsorait és ezek közül néhányat meg­ismételtetnénk a jövő nyár elején itt Tapolcán. Terve­zünk tíz fúvószenekari tér­zenét. A könnyű zene kedve­lőinek igényeit akarjuk szol­gálni a Miskolci Stúdió 19. jazzegyüttes koncertjével, a komoly zene rajongóinak meg a szimfonikusok adnak majd hangversenyt. Felléptetjük a Diósgyőri Vasas Művészegyüt­tes tánckarát és népi zene­karát, tárgyaltunk a színház­zal zenés vígjáték, vagy kabaré bemutatásáról. Ter­vezzük, hogy miskolci kép­zőművészek alkotásaiból ka­marakiállítást rendezünk. Ez persze nem könnyű, mert nincs megfelelő helyiség, a szabadban pedig a párás le­vegő nehezíti e terv megvaló­sulását. Persze, mindez még terv. Az első évad, 1965. né­hány hónapja kísérleti nyár volt Tapolcán. Jövőre már szeretnénk a tapasztalatokat hasznosítani. És szívesen fo­gadunk minden további ja­vaslatot /■— mondta a továb­biakban Varga Jánosné, majd megkérdezte: — Maguknak nincs valami új ötletük? De volt. Hirtelenjében el is mondtuk: az irodalmi előadá­sok mintájára lehetne eset­leg egyéb jellegű, a várost ismertető előadással kísérle­tezni, s az új autós-camping vendégeinek meg, szakembe­rei: bevonásával, autóápolási, karbantartási, legsürgősebb javítási munkákra megta­nító rövid rendezvényeket szervezni. így múlt el Tapolcán az idei nyár népművelési sza­kasza, és így készülnek a kö­vetkezőre. Benedek Miklós Magyar tudósok román kitüntetése A Román Szocialista Köz­társaság Tudományos Akadé­miája kiemelkedő tudományos tevékenységük elismeréseként Rusznyák Istvánt, a Magyar Tudományos Akademie elnö­két, nemzetközi tekintélyű belgyógyászt és kutatóorvost, Erdey-Grúz Tibort, az akadé­mia főtitkárát, a fizikokémia és az elektrokémia kiváló mű­velőjét és Miskolczy Dezső akadémikust, neves ideg- és elmegyögyászt tiszteletbeli, Hajós György akadémikust, a magyar matematikai iskola egyik tekintélyes képviselőjét pedig levelező taggá választot­ta. Az akadémiai tagokat meg­illető aranyjelvényeket és tag­sági igazolványokat Mihail Rosianu nagykövet csütörtö­kön nyújtotta át a magyar tu­dósoknak a román nagykövet­ségen.---------O---------­I degsebész, aki tagja a szovjet írószövetségnek Turkméniában mindenki is­meri Borisz Leonyidovics Szmirnov idegsebészt, a Turk­men Tudományos Akadémia rendes tagját. Az akadémiku­sok százainak egészségét adta vissza. Tanítványai mindenütt az országban megtalálhatók- Szmirnovnak az orvostudomá­nyon kívül van még egy szen­vedélye — a szanszkrit nyelv. Már fél százada a IS kötetes Mahabharala, híres indiai eposz ismart orosz fordítója. Az eposz hat kötetét fordította le. A Turkmen írószövetség ennek alapján nemrég felvet­te B. L. Szmirnovot tagjai kö­zé. Az akadémikus folytatja a Mahabharata fordítását. A cseh filharmonikusok külföldi turnéja A Cseh Filharmonikus Ze­nekar október 7-én az Egye­sült Államokba és Kanadába utazik, hogy október 0. és no­vember 21. között 35 hang­versenyt adjon. Visszaútban a zenekar egy hétig Angliában hangversenyezik. A kéthóna­pos turnén Karel Anoerl és Vaclav Neuman vezényletével elsősorban cseh zeneszerzők (Smetana, Dvorzsák, Janáccki Martinul müveket adnak e&5.

Next

/
Thumbnails
Contents