Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-03 / 233. szám
Vasárnap, 1965. október S. \ trnv * rv -\i>ní»5!7j\G 5 Mint a mezőgazdasági termelés más ágazatainak, így a szőlőtermelésnek sem kedvezett megyénk területén az idei nyár hűvös, esős időjárása. Természetesen, — éppen mert szőlőről, s nálunk a Tokaj- Hegyaljáról van szó, érthetően nagyobb a differenciáltság egy- egy terület között. Hiszen a termés mennyisége és minősége szempontjából jelentősen közrejátszik a táblák éghajlati fekvése. Ezért is találkozunk napjainkban a termes mennyiségét cs a minőséget ellentétesen meghatározó véleményekkel. — Kevés lesz, sokat elvitt a peronoszpóra — vallják az egyik helyen. — Jó közepes lesz a termés, s ha hosszú lesz az ősz, aszú is várható — vallják másutt. — Pontosabb és általában elfogadható, a valóságot hűen tükröző véleményt azonban elsősorban az adhat, aki egyrészt régi, tapasztalt szakember, másrészt megnézte, ismeri a szőlőtermő területek helyzetét, állapotát. Éppen ezért fordultunk tájékoztatásért Lengyel Bélához, a Szőlészeti és Borászati Kísérleti Kutató Intézet tarcali telepének vezetőjéhez. Mint olyan tapasztalt szakemberhez, aki évtizedek óta a szőlőtermelés szerelmese, elkötelezettje, és aki ismeri is megyénk szőlő- termelését, illetve aki sokat segít mind a termelőszövetkezeteknek, mind a hegyközségeknek és egyéni termelőknek. Egy hét alatt 3 - A fokkal emelkedik a cukortartalom tábláin, mind a laboratóriumban nagy a sürgés-forgás. Próbaszüret próbaszüretet követ, s a leszedett szemeket, illetve egész fürtöket azonnal préselik, majd fokolják a mustot. S a szakember .véleménye: Ami különösen biztató, hogy legfeljebb 18—20 napon- hogy megállt a fürtök kezdődő ként tudnak permetezni. A rothadása. Megállt az alsó sző- nyáron viszont a szőlő 4—5 na- lőszemeknél. S éppen a mosta- ponkénti újrapermetezést igé- ni kedvező őszi napok alapján nyeit. S ahol ezt nem képesek reméljük, hogy teljesen meg- elvégezni, ott természetesen szűnik^ ez a veszély is. S ha sokat árthat, — ártott is — a megszűnik, ha derűs napok kő- peronoszpóra, a lisztharmat szöntenek ránk, az aszútermés egyaránt. is jelentős lesz, különösen a Ezen bizony érdemes elgon- E napokban mind az intézet déli fekvésű területeken, tehát dolkodni! Tokaj-Hegyalja rekülönböző területeken fekvő a Tokaj-hegyaljai szőlősterü- konstrukciója egyre gyorsabb. let jelentősebb részén! Egyre több az összefüggő szőlőHol őrlőit terület, a nagyüzemi tábla To- 4j kaj-Hegyalján. Ez viszont a a peronosspora . járulékok biztosítását is igény- — Sokan emlegették és a li. Feltétlenül több gépi permi véleményünk szerint alap- metezőre van szükség. Lega- talanul eltúlozva, hogy „szűre- lábbis annyira, hogy ha szü'k- — Az első néhány száraz, telt a peronoszpóra”. Meg kell séges, 6—7 naponként minde- meleg őszi nap hatására gyor- mondani, ez túlzás — állapit- nütt újra permetezhessék az sabb lett a cukorképződés és ják meg a kutatóintézet szak- egész területet. S még egy ezzel párhuzamosan ellentétes emberei. szakmai tanács a szakemberekarányban csökken a savtarta- Lényegesebben csak ott tői; feltétlenül nagy gondot lom. — Lengyel Béla számosz- okozhatott kárt, ahol elmulasz- kell fordítani a fürtök perme- lopokkal teli kimutatásokat tolták a mindenkor az időjá- tezésére virágzás idején. Ha szed elő: — íme a bizonyság: rás meghatározta védekezést, esős az időjárás 1 százalékos S ott, ahol valamilyen oknál bordói lével, vagy más, ennek fogva erre nem készülhettek megfelelő értékű vegyszerrel! fel. A gyakori nyári esőzések, Mert lehet, hogy a leveleken vekedett a cukortartalom. Tér- s főleg a virágzás időszakában még nem jelentkezik a veszélyt mészetesen azokon a táblákon, hullott csapadék természete- jelentő „olajfolt”, de a — kü- ahol az időjárásnak megfele- sen fokozták a peronoszpóra- Ionosén virágzásban levő — lően optimális volt mind a ta- veszélyt. Mi azonban, s az ál- fürtök már veszélyben vannak! lajművelés, mind a permetezés, lami gazdaságok, a tennelőszö- Ez a helyzet ma Tokaj-Hegyvelkezetek többsége is, idő- alján a szüret előtt. Remélhe- ben és ismételten permetez- tőén — ahogy a szakember, a tünk, s — ami igen fontos té- szőlőtermelő, s mindenki kí- nyező! — a fürtöket is perme- vónja —, továbbra is jó lesz teztük, de ezzel párhuzamosan az időjárás, és a kedvezőtlen elvégeztük a porozást is! nyár ellenére, éppen a hozzáPersze, — mint Lengyel Bé- értő munka nyomán, jó lesz a la mondja —, a kielégítő vé- szüret mind mennyiségileg, dekezés nem volt könnyű do- mind minőségileg. szeptember 18-tól 25-ig általában minden szőlőfajtánál 2.5— S, vagy több mint 3 fokkal nöiuülió a borsodi Megyénk falusi bankjai, a takarékszövetkezetek, évről évre nagyobb forgalmat bonyolítanak le. A 21 borsodi takarékszövetkezetben és azok 12 fiókjában a falvak lakossága már ötven millió forint takarékbetétet helyezett el. A takarékszövetkezetek taglétszáma az idén mintegy három és félezerrel növekedett és már meghaladja a 24 ezret. A megye falusi bankjai a közelmúltban két igen kedvezményes kölcsönnel örvendeztették meg tagjaikat. A termelőszövetkezeti és a hegyközségi tagok részére 6—8 hónapos lejáratú tüzelővásárlási kölcsönt folyósítanak. A háztáji gazdaságok jövedelmének fellendítését segíti a másik kölcsön, amelyet szarvasmarha vásárlás esetén nyújtanak. Hétezer, sőt, indokolt esetben nyolcezer forintig adnak szarvasmarha vásárlási kölcsönt négy éves időtartamra, f> százalékos kamat és 1 százalékos kezelési költség mellett. A takarékszövetkezetek a falusi lakosság hazai és külföldi utazásait is segítik. Október 1-től megyénk tíz takarékszövetkezetében kezdte a működést a helyi IBUSZ-kirendeltség. Mezőkeresztesen, Sajókazán, Felső- zsolcán, Szendrőn, Göncön, Tállyán, Kiesén, Tolcsván, Bogácson és Ároktőn működik IBUSZ-ki rendeltség a takarékszövetkezetben. A Miskolci Zenei Napok előtt Amerikai és néger karmester — Bartókné és a zenei verseny győztesei városunkban HOLNAP ismét felhangzik taté, jubilate című motettáját Vendégszerepei a Debreceni a Miskolci Zenei Napok sig- nálja — immár tizedszer — hirdetve egy pezsgő, állandóan fejlődő, a nagyüzemek zajától hangos, rohanó város kialakulóban lévő zenei életét, tevékenységét. Az idei zenei napok koncert-sorozata szerves része az alapításának 600. évfordulóját ünneplő város, Miskolc jubileumi programjának, kezik melyben jelentős helyet foglal zenei cl Bartók Béla művészete is. és Koronázási miséjét hatják az érdeklődők. Sorrendben a Hessen! Rádió Szimfonikus Zenekarát látjuk vendégül Dean Dixon vezetésével, majd Amadeus Webersinke német zongoraművész Beethoven estjére kerül sor. eseménynél' hall- Csokonai Színház is Puccini Bohémélet című operájávaL Az ifjúság részére Ez az én birodalmam címmel rendezünk műsort Bartók müveiből. A MISKOLCI Szimfonikus Zenekar két további esten szerepel. Az elsőt Lehel György vezényli, a másodikat, mely egyben a zenei napok zárókoncertje lesz. Mura Péter, az együttes igazgató-karnagya. Ez utóbbi alkalommal mutatják be az 1964. évi, Miskolc 600 éves évfordulója tiszteletére kiírt zenei pályázat díjnyertes művei közül Szőnyi Jelentős eseménynek íger- a budapesti nemzetközi verseny győzteseinek hangversenye: amikor Kovács Lóránd, a fuvolások első he- A megnyitó díszhangverse- lyezettje, a Magyar fúvósötös nyen, október 4-én az olasz és Hamari Júlia az énekver- származűsú amerikai karmes- seny dal-kategóriájának első tér, Mario di Bonaventura ve- helyezettje mutatja be műso- zényli a Miskolci Szimfonikus rát a zsűri után Miskolc kö- Erzsébet Musica festiva, Gár- Zenekart. Ezt követően 7-én a zönségének. Ezt követő Bartók tíonyi Zoltán Szimfónia és a város legrégibb műemlék épít- Béla emlékestet rendezünk. A lengyel testvérváros, Katowice létében, az avasi templomban koncert érdekessége, hogy el- zeneszerzőjének, Romanowski- rendezünk koncertet, melynek hangzik Illyés Gyula Bartók nak Contrastok című művét, orgonáját a nyár folyamán verse, az ünnepi megemléke- Az est szólistája Gál Károly részben felújítottuk. A hang- zést Denijs Dille prof., a Bar- hegedűművész lesz, aki Szy- versenyen Händel két orgona- tók Archívum osztályvezetője manowski II. hegedűversenyét versenyén kívül Ünnepi zsol- tartja és fellép a szerző öz- szólaltatja meg. tárát, továbbá Mozart Exsul- vegye, Pásztory Ditta is. F. A. Versengő városok Képernyőre kerül Kazincbarcika és Várpalota A televí-ió if-ilisági oszA ILlLVi^lU tálya gon_ dozza a „Versengő városok” című, máris nagy népszerűségnek örvendő műsort. A figyelmes televíziónéző szívesen emlékszik vissza a soproni és veszprémi fiatalok nagy vetélkedőjére. Sokoldalúság, felkészültség és nagy ügyszeretet jellemezte ezt a műsort. A nézőközönség hiteles és igen szép keresztmetszetet kapott a majdnem azonos zsánerű városok kulturális életéről, helytörténeti kutatásairól és sok egyéb „helyi” érdekességről. Most ez a műsor-típus szü- kebb hazánkban, Borsod megyében lel „működési” területre: Kazincbarcika megyénk és hazánk legfiatalabb szocialista városa verseng Várpalotával, Dunántúl szépen fejlődő új bányavárosával. A televízió ifjúsági osztálya ezt a műsortípust azzal a céllal indította útjára, hogy az 50 ezer lélekszámnál alacsonyabb városok fórumot kapjanak, s a fejlődésben levő kisebb városok fiataljai bemutathassák képességeiket, tehetségüket, munkaszeretetüket. A versengés során erősödnek a városok ifjúsági közösségei, jobban egygyé ko- vácsolódnak a szocialista brigádok, a kórustagok, a színjátszó együttesek, a diákkörök, a művelődési-klubok. A műsor szerkesztésére vállalkozó ifjúsági osztály mindezeken kívül arra törekszik, hogy erősítse a versengő városok közösségi szellemét, ráébressze az ott élő lakókat önnön képességükre, a kultúrában elért eredményeik nagyságára és színvonalára. Az ország színe előtt zajló vetélkedés magában foglalja a Ki mit. tud? a Ki miben tudós? és a Ki minek mestere? című adások legjobb módszereit, s a tehetséges fiatalok felkarolásának jól bevált módozatait. A televízió úgy tervezi, hogy a versenysorozat első periódusaiban azok a kisebb városok kapnak szót, amelyek egyébként ritkán hallathatják szavukat. E városok működő szabás-varrás győztesei később bejuthatnak a lyam bemutatásával, nagyobb városok kategóriájában vívandó szellemi csatá- rozók soraiba. A versengő városok egv-egy ágon belül csak azonos műfajjal versenyezhetnek. Az ellenfélnek ugyanezekből a műfajokból kell indulnia, hogy a zsűri egymáshoz viszonyítható produkciókat mérhessen össze. Annak idején, “£*• ifjúsági osztálya versengésre hívta fel az 50 ezer lélekszámvalamint Kazincbarcika tanácselnöke cs KISZ-titkára összeállították az előzetes programot. A várpalotaiak népi tánccsoportot állítanak lei. Ezenkívül helytörténeti témakörben (az új városoknak nincs még helytörténeti irodalma, tehát a „lecke” igényesnek bizonyul) mérik ösz- sze tudásukat a fiatalok. A gimnázium fiataljai politechnikai eredményeikről szeretnének tanúbizonyságot tenni a kamerák előtt, egy jól tanfoA kazincbarcikaiak erősáramú villanyszerelésben tanúsítható tudásukat szeretnék bemutatni — technikumi szinten. A kémia tárgykörében szintén vetélkedni kívánnak — egészen a mérnöki szintig. Ezen kívül versmondókat vonultatnak fel a bar- cikaiak. Mindkét fél együttesen javasol — nem kötelező jelleggel — művészi torna bemutatót, s öt-nyolc perces film készítését, annak levetítését a zsűri, illetve a televíziónézők nál kisebb varosokat, egyik exőtt. feltétel az volt, hogy legyenek kezdeményező városok, és ezek jelöljék ki partnereiket, amely városokkal szellemi csatát kívánnak vívni. Várpalota hasonló körülmények között épül, mint Kazincbarcika. Az adottságai is nagyjában egyezőek. Így érthető, hogy Várpalota Kazincbarcikát hívta ki a nagy nyilvánosság előtt lefolytatandó szellemi csatározásra. A javasolt témák így látszatra soványnak tűnnek. De amint Szabó Elemértől, a barcikai tanács művelődés- ügyi osztálya helyettes vezetőjétől hallottuk: nagy a ké- szülődési iram, s már most a verseny előtt fél évvel sok jó elképzelésük van a kissé „nehéznek" látszó témák játékossá tételére, oldására. Természetesen a tippek időA két város között már közben változhatnak és gyamegtörtént az első tanácskozás. Az indítványozó varos tanácselnöke és KISZ-titkára, rapodhatnak. A televízió javaslat-gyűjteményében is olvashattunk néhány jól értékesíthető ötletről. Például a versenyzőnek jogában áll az ellenfél városából olyan ötperces filmet, fotóösszeállí- tást, vagy rajzos riportot készíteni, amely az illető város fonákságait mutatja be. A program, érzésünk szerint, bővíthető művészeti produkciókkal. Jövő év márciusában kerül sor a nagy vetélkedőre, addig van bőséges idő ahhoz, hogy a „kötelező” műsorszámokon kívül sok egyéb színes műsor összeálljon. így a televízió szerkesztőinek könnyebb lesz a válogatás a színes anyagok arzenáljában. Felelősségi eljes munkára vállalkoztak a kazincbarcikai fiatalok. Sok millió néző előtt kell vallaniuk új városukról, szakmai felkészültségükről és múvészet- szeretetükröl. Várpalota városi jelleggel korábban ke* rült a térképre, mint Kazincbarcika. így kulturális tradíciói régebbiek. Következésképpen Kazincbarcikának jól fel kell készülnie erre a nemes versengésre. S mindazok, akik illetékesek a fiatalok felkészítésében, tekintsék feladatukat „országos” megbízatásnak, mert a zsűrin kívül sok százezer szemtanúja és kritikusa lesz ennek a vetélkedésnek. Párkány László Később a tsz-irodán beszélgettünk ezekről a dolgokról. Az elnökhelyettes maga sem tagadja: volt idő, amikor az asszonyok igazán minden munkából kivették részüket, s igen sokat dolgoztak. — Igen ám, de ma már — mondja az elnökhelyettes —, jó, ha reggel 8-ra kimennek a földekre, s öt óra után már senki sincs ott! Ha valami változott, akkor magukban is keressék az okot; No, igen, az biztos, hogy a megbecsülés elsősorban a jó munka után jár. Csakhogy ne felejtsük el azt a tizenöt évet. S ezek az asszonyok nem fiatal menyecske fejjel álltak be akkor sem. Az idő halad, s nem helyes, ha az évről évre fejlődő, terjeszkedő, egyre nagyobb üzemmé váló gazdaság megfeledkezik az alapítók kitartó, áldozatos munkájáról. Hiszen ami ma van, nekik is köszönhető. A gazda maga a tagság. S jogos igény, hogy mindenről tudni akar, arról is, ami manapság a gépesített nagyüzemben, az adminisztrációk szövevénye között történik. Olyan igény, amelyet a vezetőségnek kötelessége kielé- gítenij Adamovics Ilona — Valahogy másként van most, mint évekkel ezelőtt. — A vezetőség tagjai egymás közt intézik a dolgokat. — Nem tájékoztatnak minket semmiről..; — Sokszor az is jólesne, ha kijönne az elnök, s odaszólna a kapátoknak: Jónapot, asszonyok 1 Árad a panasz. Mert nem jó, ha ezt, azt, a tagok csak hallomásból tudják meg. Ezek az asszonyok nem öregedtek meg annyira, hogy ne érdekelné őket minden, ami a gazdaságban történik. Aztán a munkaversenyre terelődik a szó. Az asszonyokban van lendület, de.:. — Volt itt egyszer egy fiatal mezőgazdász nő. Az szervezett brigádot, de csak fiatalokat vett be. — Mi már nem kellettünk.Ez is sérelem, s nem is kicsi. Mert ezek az asszonyok ma is szívesen versenyeznének, csak meg kellene szervezni őket. ■ ne. — Sokat dolgoztunk a ti> zenöt év alatt. A gyerekek már r- itt nőttek fel, a közösben. A- lányom az iskola után ide jött r- dolgozni, itt. is ment férjhez egy traktoroshoz. t t — Én is négy lagzit csinál■ tam már, mióta a Táncsicsban 1- vagyok — tér ki a maga dől- 1 t gaira Kovács Pálné. r • — Úgy, úgy, nagymamák lettünk a közösben .;. Lelik néni már két éve , t nyugdíjas. Azelőtt évente meg- 5 volt az 500 munkaegysége, de a. I; ma is megfogja még a munka j. ■ végét. Úgy kétszáz munkaegy- ' ség most is „kijön” évente. Azt hihetné az ember, hogy í. az idős asszonyoknak elég már : 1 a maguk dolga. Elfáradtak, ■ megtették a magukét a tsz I I alakulásának hőskorában, s ' 1 most már csak éldegélnek. ' Csakhogy nem így van ám. Né- i hány bemutatkozó, tájékoztató mondat után szinte felszakad- ü- nak a panasz folyamának zsi- s- lipjei. r A heves szél megrázza a dió fa ágait, s az érett termé koppanva hull a földre. Egy egy szem begurul a disznóka rámba, s a kétmázsás hízó jó ízűt roppant rajta. A tanya mellett terül el : miskolci Táncsics Tsz zöldsé ges földje. Asszonyok kapál gatják a zellert. Két különvál csoport. Elől az idősebbek mögöttük vagy tíz fiatal lánj és asszony. Kovácsné kiskabátot kötőt derekára, elől bogozta össze a: ujját, ötvenen felül megártha ez a metsző őszi szél. Lelikné a tanya lakója, ma már nyug díjas tsz-tag szintén ott hajla dozik a kapanyél mellett. Szót kellene váltani, de ■ heves szél elkapja a hangol összekuszálja a jegyzetfüze lapjait. Betelepszünk hármai a tanyasi ház konyhájába. A két asszony alapító tagja: Táncsicsnak. — Eleinte nehéz volt — be szél az indulásról Lelik Imre Emberek a közösben Csak ejjy Az idei szőlőtermés — és néhány tanulság a jövőt illetően A termés rsem less rasas — Kései szüret várható gyorsabb a minőség javulása is. Itt van például a 108-as tábla. A legutóbbi fokolás csaknem 17 százalék cukrot mutatott. A sav viszont már nem éri el a 16 százalékot sem. A minőség javulása általános, s átlagosan véve 11—14 százalék volt a cukor mennyisége szeptember 23-án. (Azóta tovább tart a szép, napfényes meleg idő, tehát a minőség még jobb!) — Ezt az átlagot, véleményem szerint, egész Tokaj- Hegyalja viszonylatában elfogadhatjuk. Természetesen a muskotály fajták és a hárslevelűéi? cukortartalma felülmúlja' a többiekét. Nekünk az a véleményünk, hogy ha ilyen kedvező marad az időjárás, október- közepére eléri a cukor- tartalom a 18—20 fokot — ezt Tokaj-Hegyalja átlagában értjük — és ha így lesz, október közepe táján meg is kezdődhet a szüret. Természetesen mi is, — mások is —, arra törekszünk, hogy ha az idő engedi, hagyjuk javulni a minőséget. Tehát ez évben mindenképp kései szüret várható. Természetesen erre, különösen a nagyobb területekkel rendelkező állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben fel kell készülni! Egy tényezőt különös örömmel emleget Lengyel Béla: —• Ami különösen biztató, hogy megállt a fürtök kezdődő rothadása. Megállt az alsó szőlőszemeknél. S éppen a mostani kedvező őszi napok alapján reméljük, hogy teljesen megszűnik ez a veszély is. S ha megszűnik, ha derűs napok köszöntének ránk, az aszútermés is jelentős lesz, különösen a déli fekvésű területeken, tehát a Tokaj-hegyaljai szőlősterület jelentősebb részén! Hol ártott a peronosspóra? — Sokan emlegették és a mi véleményünk szerint alaptalanul eltúlozva, hogy „szüretelt a peronoszpóra”. Meg kell mondani, ez túlzás — állapítják meg a kutatóintézet szakemberei. Lényegesebben csak ott okozhatott kárt, ahol elmulasztották a mindenkor az időjárás meghatározta védekezést. S ott, ahol valamilyen oknál fogva erre nem készülhettek fel. A gyakori nyári esőzések, s főleg a virágzás időszakában hullott csapadék természetesen fokozták a peronoszpóra- veszélyt. Mi azonban, s az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek többsége is, időben és ismételten permeteztünk, s — ami igen fontos tényező! — a fürtöket is permeteztük, de ezzel párhuzamosan elvégeztük a porozást is! Persze, — mint Lengyel Béla mondja —, a kielégítő védekezés nem volt könnyű dolog. Volt olyan tábla, amelyet kilencszer permeteztek meg. S olyan kisebb kísérleti parcellákon, ahol 'csak három-négy permetet kaptak a tőkék, bizony valóban sok kárt tett a peronoszpóra. Azonban az ilyen terület egész Tokaj-Hegyalján elenyésző! S amit még a szakemberek megállapításaiból feltétlenül meg kell említeni: — A kedvezőtlen nyár, a sok veszély ellenére Tokaj- Hegyalján az idén is jó termés várható, sőt, a mostani kedvező időjárás alapján azt mondhatjuk; jó lesz a minőség is. Olyan, hogy a termésből érlelt borok tovább növelik majd Tokaj-Hegyalja jó hírét az egész világon. IXéhónr fontos tennivaló — Egy dolgot azonban hadd jegyezzek meg, s ezt mind a szőlőtermelőknek, mind az illetékes szakembereknek egyaránt üzenjük — fűzte a beszélgetés végéhez a szakember. — Kiderült (s főleg a szőlő- termeléssel nagyobb területen csak az utóbbi időben foglalkozó termelőszövetkezetekben okozott gondot), hogy nem vagyunk eléggé felkészülve a kedvezőtlen, az ideihez hasonló időjárásra. A csobaji termelőszövetkezetben például csak annyi gép áll rendelkezésre, hogy legfeljebb 18—20 naponként tudnak permetezni. A nyáron viszont a szőlő 4—5 naponkénti újrapermetezést igényelt. S ahol ezt nem képesek elvégezni, ott természetesen sokat árthat, — ártott is — a peronoszpóra, a lisztharmat egyaránt. Ezen bizony érdemes elgondolkodni! Tokaj-Hegyalja rekonstrukciója egyre gyorsabb. Egyre több az összefüggő szőlő- terület, a nagyüzemi tábla Tokaj-Hegyalján. Ez viszont a járulékok biztosítását is igényli. Feltétlenül több gépi permetezőre van szükség. Legalábbis annyira, hogy ha szükséges, 6—7 naponként mindenütt újra permetezhessék az egész területet. S még egy szakmai tanács a szakemberektől; feltétlenül nagy gondot kell fordítani a fürtök permetezésére virágzás idején. Ha esős az időjárás 1 százalékos bordói lével, vagy más, ennek megfelelő értékű vegyszerrel! Mert lehet, hogy a leveleken még nem jelentkezik a veszélyt jelentő „olajfolt”, de a — különösen virágzásban levő — fürtök már veszélyben vannak! Ez a helyzet ma Tokaj-Hegyalján a szüret előtt. Remélhetően — ahogy a szakember, a szőlőtermelő, s mindenki kívánja —, továbbra is jó lesz az időjárás, és a kedvezőtlen nyár ellenére, éppen a hozzáértő munka nyomán, jó lesz a szüret mind mennyiségileg, mind minőségileg. Barcsa Sándor
