Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-24 / 251. szám

Vasárnap, 1965. október 24. SSZAKM AOV ARORSZAG 5 Segítség az ideológiai munkához Október 27-én középiskolai igazgatók, szakfelügyelők, kol­légiumi igazgatók gyűlnek ösz- sze Miskolcon, a Szakszerve­zetek megyei Tanácsának szék­házában a megye minden te­rületéről. Az összejövetelnek az a céljav hogy az igazgatók, a szakfelügyelők részt vegye­nek az ideológiai irányelvek tantestületi vitáinak megyei előkészítésén, melyet a párt megyei bizottsága szervez. Cigányankét Tarcalon Fokozatosan megszüntetik a faluvégi cigánytelepet, la­kosait néhány év alatt beköl­töztetik a községbe — hatá­rozták el Tarcalon. A napok­ban a teendők és a lehetősé­gek megvitatására a pártszer­vezet, a tanács és a tömegszer- 1 vezetek cigányán kétot rendez­tek a községben. Ezen elmond­ták, hogy az a család, amely­ből valaki dolgozik, házhelyet vásárolhat és kölcsönt kap az építkezéshez. Az ankéton részvevő cigá­nyok nagy része örömmel fo­gadta ezt a lehetőséget.------oOo-----• I skolaigazgatók lan folyama Tapolcán Tapolcán kéthetes, bentla­kásos tanfolyamot szerveztek a megyei általános iskolai igazgatók részére. A tanfolyam anyagában pedagógiai, pszi­chológiai, didaktikai témák szerepelnek, melyekről az Or­szágos Pedagógiai Intézet, a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a tudományegyete­mek legjobb szakemberei, ta­nárai tartanak előadást. A megyei tanács művelődés- ügyi osztálya tavasszal újra megszervezi a tanfolyamot, hogy a megye minden általá­nos iskolai igazgatója részt vehessen a továbbképzésen. Emberek a közösDen 99 Asszonyuralom“ Felső te le késén Nehezen szánták rá magukat az Egyesülés tagjai, hogy asszony kezébe adják a kormánypálcát Ha hiszik, ha nem, maguk az asszonyok sem voltait elragadtatva az ötlettől, hogy nő legyen a tsz elnöke. — Ember nincs? — kérdezték pusmogva. A helyi pártszervezet mégis addig bizonygatta igazát, míg ez év tavaszán Majoros Istvánná lett az elnök. — Mi kifogásuk van személye ellen? — kérdezték a köz­gyűlésen. — Az ellen' semmi — felelték —, jó dögös asszony­nak ismerjük, de hát csak asszony — Majorosné az alakulás óta tagja a tsz-nek. A növény- termelésben dolgozott, s majdnem mindig neki volt a legtöbb munkaegysége. Később raktáros lett, s innen ke­rült az elnöki asztalhoz. Igaz, hogy évek óta itt van, de az egész gazdálkodási rendszerrel még ismerkednie kell. Mert könnyű a ve­zetőség hibáját meglátni, felismerni, könnyű azt monda­ni, hogy ha én lennék ott. így, meg úgy lenne! De ami­kor oda kerül az ember, akkor látja, hogy bizony nem gyerekjáték kétezer holdas gazdaságot irányítani. Az Egyesülés irodáját gyakran felveri az asszonyok pergő nyelve. Amikor megkérdeztük, hány nő van a tsz- ben, igy válaszoltak, mert így volt egyszerűbb: — összesen 19 férfi tagunk van. Az össz-tagság csaknem kétszáz. Úgy délután már egymás után jönnek a brigádvezető nők. Beszámolnak mindenről az elnökasszonynak, s meg­beszélik a másnapi munkát. Az eligazításban most még nagy része van Péter Endréné főkönyvelőnek is, mert Zs. Nagy Sándor, fiatal agronómus, alig két hete, hogy belecsöppent ebbe az asszony-gazdaságba. Mi tagadás, azért elkel egy erős kezű férfi is itt. — Rendet kell teremteni a munkafegyelemben — mondja a fiatal szakember —, az elnökasszonyra min­denben támaszkodhatom. Jó segítséget ad. láváié az em­berismerete. Hogy mihez kell a férfias szigor? íme, egy példa. Az egyik brigádvezető nő éppen akkor készítette a kis cédulákat, amelyeknek segítségével osztják szét a ka­szálni való lucernát. Közben megkérdezi az agronómust. Tessék már megmondani, mennyi munkaegység jár erre? Az agronómus utána néz. s közli. — No — mondja az asszonyka vontatottan, miközben megnyálazza tintaceruzája végét —. ezt csak akkor mondjuk meg, ha levágtuk az egészet.. Az agronómus és az elnökasszony összenéz. — Nem lehet azt, te Margit — így az elnökasszony. — Szó sincs róla — mondja a mezőgazdász —, tessék csak őszintén, a munka kezdetén megmondani, mire számíthatnak az emberek. Ez a tiszta dolog, utána nincs szóbeszéd, vita, tudják, mit, miért csinálnak. Forgalmas egy ilyen tsz-iroda. Míg ott időztünk, egy járási kiküldött is megérkezett. A beruházások felől ér­deklődött, megkaptak-e mindent, amit erre az évre ter­veztek. A tájékozódás gyors volt. Jól kitűnt ebből a rö­vid beszélgetésből, mi mindenre képes egy mai egysze­rű, falusi asszony. Csak úgy dobálózik a számokkal?'ada­tokkal, géptípusokkal. No. egy kis fennakadás azért volt: — A dixtillert megkapták? A két asszony összenéz. — No, hát milyet kaptak? Csuklósat, vagy vontatósat? Még nagyobb a bizonytalanság. A végén kiderült, hogy nem nagyon tudják, miről van szó, tehát ilyen csodabogár még nem érkezett eddig a tsz-bc. Minden kezdet nehéz. A felsőtelekesi asszonyok azon­ban nem jönnek végleg zavarba még egy dixtillertől sem. Az év végi gázdasági adatok majd bebizonyítják, hogy az asszonyok_ is képesek rendet teremteni. ' Adamovics Ilona Oda van a virágos falu él, lüktet szellemileg is. Mindenki érdeklődik. A posta­mestert ugyanúgy érdeklik a termelőszövetkezet dolgai, mint a tsz-elnököt, és min­dent tud a gazdálkodásról a malomigazgató, az orvos, a tanítók, de még a borbélyüz­letben is erről beszélgettek, amikor beültem borotválkoz­ni. Egyik délután betértem a művelődési házba. Balogh József igazgató fogadott, és megmutatta a próbatermet, meg a klubszobát. A klubban fiúk és lányok ültek. Némán, lehajtott fejjel. Csodálkozva néztem körül. Előbb Gábor Miklós, majd Bessenyei Fe­renc, azután Major Tamás hangját hallottam. József At­tila, Juhász Gyula, Vörösmar­ty Mihály, Ady Endre, Tóth Árpád és más ismert magyar költők verseit szavalták. — Mi ez? — kérdeztem Ba­logh Józseftől. — A magyar líra gyöngy­szemei hanglemezeken — fe­lelte. — A gyerekek elfárad­tak egv kicsit, eddig táncol­tak, énekeltek, hát megkértek, hogy tegyünk fel a lemezját­szóra néhány verset... A fél órányi szünet után a fiatalok a Doktor úr és a Fe­leség férj nélkül című zenés darabot próbálták. Balogh József igazgatótól közben megtudtam, hogy két népi és egy társas táncesoport, két színjátszó, valamint szavaló csoport működik a művelődé­si házban. A táncokat Bodro­gi Zoltán és Balázs Pál, a miskolci színház táncosai ta­nítják, a zenét és éneket pe­dig Virágh Elemér karnagy. Működik a művelődési házban egy balettiskola is, SO külön­böző korú gyerek iratkozott be. Felváltva tanulják a mű­vészi tánc alapjait Azután szerződéseket mutatott az igazgató. Egyiket a Műcsar­nok Vállalattal kötötték, s a szerződés értelmében a válla­lat két kiállításhoz ad anya­got Mezőkeresztesnek. No­vember 7-e megünneplésére kultúrműsorral is készülnek. Virágh Elemér* írt számukra egy művet Petőfi Egy gondo­lat bánt engemet című ver­sére, amelyet Balogh József énekel. Ezen a napon mulat­ja be Virágh Elemér művét a Kossuth Rádió is. A Filharmónia Vállalat­tal négv hangverseny­re kötöttek szerződést és nem akartam el­hinni, hogy a négy hangversenyre 250 bérlet ta­lált gazdát Mezőkeresztesen. — Mennyi ebből a paraszt, a termelőszövetkezeti tag? — kérdeztem. — Pontosan megmondom — válaszolt az igazgató. — Kere­ken hatvan tsz-tag vett bét* letet, ezenkívül 130 KISZ-tag, köztük is vannak olyanok, akik a termelőszövetkezetben dolgoznak, a további hatvan bérletet értelmiségiek, vala­mint bejáró munkások vették meg. — Hogyan lehetséges ez? — kérdeztem Balogh Józseftől. — Más falvakban ilyet még még nem hallottam. — Nem szabad elfelejteni, hogv ez a falu nótás kedvű, muzikális, zeneszerető. A kó­rus száztíz éve énekei ... Szenárei József (Vége.) A SZOT elnöksége a múl év júniusában határozathat foglalkozott a társadalmi bí­róságok munkájúval. AzóU megyénkben is sokat javult < szervek tevékenységének szín­vonala. Mindenek előtt: iger hasznos munkát fejtenek ki r társadalmi tulajdon védelmé­ben, a munkafegyelem meg­szilárdításában, a dolgozói szocialista öntudatának ós er­kölcsi szemléletének formálá­sában. Ezt a megállapítási többszörösen aláhúzták £ Szakszervezetek Megyei Taná­csának ülésén is, ahol a közel­múltban a SZOT határozatá­nak szellemében foglalkoztak a megyénkben működő társa­dalmi bíróságok munkájával az utóbbi hónapokban eléri eredményekkel, és természete­sen a további tennivalókkal. Megállapították az SZMT ülésén: egyre több olyan tár­sadalmi bíróságunk működik amely az elkövetett vétség súlyával arányban álló fele- lősségrevonást, illetve határo­zatot hoz. A Benin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati üzemek, a 3-as AKÖV, vala­mint a Miskolci Sütőipari Vállalat üzemeiben szerzett tapasztalatok szerint a fele- lősségrevonásnak ez a módja nagy hatással van nemcsak b cselekményt elkövető dolgo­zókra, hanem a többi munka­társra, de a vezetőkre is. A nyilvánosság hatása ' Sok fogyatékosságot, mu­lasztást is feltárt az a tájé­koztató jelentés, amelyet s Szakszervezetek Megyei Taná­csának ülésére készítettek. E szerint több társadalmi bíró­ság gyenge működése azzal ÚjvonaM konyh gyártását kezdték i A Tisza Bútoripari Vállala sátoraljaújhelyi gyáregységé­nek dolgozói az idén már mint­egy hét és' félezer garnitur; hagyományos és variálhaV konyhabútort adjak át a keres­kedelemnek. A kis üzem mű­szaki, fizikai dolgozói a fel- szabadulási versenyben többel között azt is vállalták, hogj az eddig külföldből vásárol drága fenyőfát, ahol csak le­hetséges, az azonos minőségi hazai farostlemezekkel és mű- anyag lapokkal pótolják. En neic biztosítására számos in­tézkedést vezettek be. lR3 például a konyhaszekrények­ben elhelyezett polcokat, a fás- és szenesládákat ma már tö mör fenyőfa helyett az olcsóbl farostlemezekből készítik. 7 bevezetett intézkedésekkel ! hónap alatt több mint 170 ezei forint értékű külföldi fenyő- fűrészárut takarítottak met úgy. hogy a bútorokat kifogás­talan minőségben adtak át i megrendelőknek. A takarékosságon kívül nagt gondot fordítanak a váloszlél bővítésére is. A kisebb mére­tű konyhák kényelmes és ízlé. ses berendezésére például új. vonalú konyhabútor garnitúra terveztek, amely elnyerte i szakemberek tetszését. Ez Ina részből: egy magas szekrény­ből, háromajtós pultszekrény­ből, falra akasztható kis szék- lényből, asztalból és két mű­Bár Sí öveinek mások is a példát! Nem nagy eset, évii történt de mégis toll alá kívánkozik A GA 19-84 számú gépkoc.s vezetőjét kell megdicsérnünk mert. a Ságvári Endre KISZ iskola egy súlyosan sérüli hallgatóját ismeretlenül kór­házba szállította. Nem kérde­zősködött, nem szabódott, ha­vem. amikor október 11-én délelőtt háromnegyed 12 óra kor ismeretlenül megkérték azonnal felvette a sérültet akit soha sem látott, kocsija ra és Lillafüredről a leheti leggyorsabban orvoshoz szál lította. Köszönet érte,' rt? VI. ffl nyár oda van. vissza­lm hozhatatlanul, de ka­’♦ ra. ca£°, tiszta őszt ha­"% gyott maga után. '<í> Amerre jártam Mező­keresztesen, mindenütt villo- égott a derű, a jókedv, az op- 7|timizmüs. A tiszta, csendes éjszakákat teledübörögték a •♦traktorok, mert a 34 gép zö- ■<me két műszakban dolgozik, -t Reggeltől késő estig lankadat­lan szorgalommal mentek az ré emberek is, de jókedvüket inneni tudta elnyomni a nehéz "♦munka. » Minden este beszélgettem '♦Nagy Károly bácsival, aki a lovak mellett teljesít szolgá­latot éjszaka, már ötödik éve. %A régi gonosz időket mostani ♦ örömökkel kevertük. Károly Ibácsi hetven éves. Megjárta ♦ mind a két háborút. Húsz éves Z fejjel vitték az elsőbe, negy­♦ venöt évesen a másodikba. • &Ekkor a fronton volt már két •áfia is. ib p — Nekem most jó dolgom to van — mondta. — Hetven '5 éves koromra ezt is megértem. .'•Nem nehéz ez a szolgálat, "’■’csak az éjszaka benne a rossz. De már ezt is megszoktam. Üldögélek itt egyedül, vagy ■ bejön hozzám a télén éjjeti- " őre, az is túl ván már a het­* vénén. Elgondolkodom, vagy • elbeszélgetünk. A háború jár " ia fejemben. Hogy attól már ’»sohasem tud megszabadulni a '♦világ? Hiszen az emberek Jolvan nyugodtan élhetnének. ♦Ott van ez a Vietnam is. Kit Hogyan működnek társadal mi bíróságaink függ össze, hogy a gazdasági ; vezetők — a szakszervezeti bi­zottságokkal együttesen — idegenkednek attól, hogy fe­gyelmi ügyekből társadalmi bírósági eljárást kezdemé­nyezzenek. Pedig, hogy milyen hatással van az . egész vállalat morális életére egy jó leveze­tett társadalmi bírósági eljá­rás, egy indokolt, az elköve­tett vétség súlyához mért jó határozat, arra sok példát le­hetne felsorolni. A társadalmi bíróságok nevelő szerepe Más vonatkozásban megálla­pították a közelmúltban le­zajlott ülésen, hogy gazdasági vezetőink egy része nem isme­ri, vagy helytelenül értelme­zi a társadalmi bíróságról szó­ló 1962. évi rendeletet; más részük pedig nem ismerte fel a rendeletnek azt a jelentősé­gét, amelyet a dolgozók neve­lése szempontjából nyújt szá­munkra. Jellemző, hogy a Miskolci Vízműnél több fe­gyelmi amiatt zajlott le, mert a vízmérő órát nem olvasták le, s valótlan adatok közlése mellett történt a vízdíj le­számlázása. Az Északmagyar- országi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál több mint negy­ven fegyelmi ügyet tárgyal­tak, de egyet sem vittek tár­sadalmi bíróság elé. A viz-sgá­• lat azt is megállapította, hogy a dolgozók jelentős része sem ismeri a társadalmi bíróság­gal kapcsolatos rendelkezése­ket, mert az olyan ügyekben is, amelyek kizárólag ide tar­toznának, más szervekhez: a rendőrséghez, vagy a bíróság­hoz fordulnak. Jó dolog vi­i abíitor garnitúra ;! Sátoraljaújhelyen ; bőrrel bevont székből áll, A tűlábas bútorok hőálló, színes farostlemezből készülnek, éle­it pedig műafiyag lécekkel dí­szítik. Szekrényeiben rejtett fi­ókokat, fűszertartókat, gyúró­táblát helyeznek el. Az Igen szép kivitelű EVa elnevezésű konyhagarnitura nullszériájá­nak gyártását megkezdték, és az előreláthatólag karácsony­kor már kapható lesz a mis­kolci üzletekben. szont, hogy a legtöbb helyen a vállalatok jogtanácsosai, va­lamint az ügyészség dolgozói a társadalmi bíróságok részére gyakoribb és tartalmasabb se­gítséget nyújtanak: részt vesz­nek a tárgyalást előkészítő munkában, a jegyzőkönyvek ós határozatok elkészítésében, s több vállalatnál jelen vol­tak a társadalmi bírósági tár­gyaláson is. Az Ózdi Kohásza­ti Üzemeknél a társadalmi bí­róság tagjai munkájukról a vállalati jogtanácsossal együtt készítették el jelentésüket a szakszervezeti bizottság részé­re, s ez az együttműködés egyik fontos tényezője annak, hogy itt a társadalmi bíróság jól működik. Aktuális ügyet — aktuális időben Mondtuk, hogy a nyilvános tárgyalás mennyire nagy ha­tással van egy-egy vétség sú­lyának megállapításánál, s a büntetés mértékének kiszabá­sánál, mind a vétséget elköve­tőre, mind dolgozó társaira. Éppen ezért arra kellene töre­kedni, hogy mindenütt, minél többen jelenjenek meg egy- egy ilyen tárgyaláson. A ta­pasztalat azonban azt mutatja, hogy vagy a megtárgyalásra kerülő ügyek nem kielégítő megválasztása miatt, vagy a hiányos propaganda miatt, mint történt ez a Borsodná- dasdi Lemezgyárban, vagy a Borsodi Szénbányászati Tröszt egyik üzemében, kevesen, alig tízen vettek részt a társadal­mi bírósági tárgyaláson. Az is hiba, ha a társadalmi bíróság a cselekmény elköve­tése után csak több hónapos késéssel tárgyalja az ügyet, s , igy, az aktualitás csökkenésé­vel a nevelési célkitűzés haté­konysága is csökken. Több vállalatnál jogosan vetették fel a dolgozók, hogy a társa­dalmi tulajdont, a szocialista együttélést, és a munkásvédel­mi előírásokat megsértő gaz­dasági, illetve műszaki veze­tők ügyét miért nem utalják társadalmi bírósági tárgyalás­ra. Társadalmi bíróságaink éle­tében jelentős lépés volt ez az alapos felmérés, s hisszük, hogy a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának ülésén ho­zott határozatok, értékes ja­vaslatok tovább javítják mun­kájukat. Ónod vári Miklós Mindezekből pedig azt ál­lapíthattam meg, hogy politi­kailag is aktív, érdeklődő ez a nép, nemcsak a maga jólétével törődik, hanem más népek életével, a világ sorsával is. E gyik este hazaszaladt Bogácsról Györki Fe­ri, a beosztott növény- termesztő agronómus, akit Pintér Ferenc főkönyvelővel együtt a párt- vezetőség küldött el Bogács­ra, hogy végezzék el a téli szemináriumvezetői tanfolya­mot. Mind a kettő szakember, bonyolult gazdasági gondok nehezednek vállaikra, mégis vállalták, hogy tólen szeminá­riumot vezetnek. — Mennyien jelentkeztek té­li pártoktatásra? — kérdez­tem Györki Ferenciéi. — Sokan — felelte. — Egy-egy csoportban nyolcva- nan vannak. — Mind párttag? — Dehogy. Csak negyven •párttag van a termelőszövet­kezetben, a többi pártonkívü- 11. A negyven párttag között sokan vannak, akik nem is túlságosan régen még a ma­guk birtokán gazdálkodtak, és eszükbe sem jutott politizálni, vállalni és vallani mindenki előtt, hogy ők kommunisták. Ma büszkék rá. hogy pártta­gok. A község politikai, kulturá­lis és szellemi életéről leg- mint a gazdálkodásról és a alább annyit lehetne írni, gazdaság eredményeiről. Ez a bántott az? ügy vélem, senkit. Az amerikaiak mégis állandóan gyötrik... Mi közük nekik ahhoz a néphez? — Semmi — mondtam. — No, látja, ez a baj. Hogy a legtöbb nép, vagy talán mind is békében élne, ha nem avatkoznának az életé­be. Én már sokszor elgondol­tam magamban, hogy ha már szocializmus lenne az egész világon, az embereknek eszé­be sem jutna, hogy háborús­kodjanak ... Nagy Károly bácsi egyszerű parasztember. De beszélgettem másokkal is ilyen témáról, hogy mit akar India, Pakisz­tán, meg a kínai vezetők. Ezek a kérdések izgatják az embereket. Persze, a pártszer­vezetek törődnek ezzel is. A termelőszövetkezet és a köz­ség pártszervezete éppen ak­kor rendezett szabad pártna­pot, amikor ott voltam. Nehéz munkannn után este hét órá­ra hirdették az összejövetelt. Kra.inyák János, a termelő- 1 szövetkezet: párttitkára bejár­ta a hatalmas határt, hogv személyesen hívja meg az embereket. Meg is telt a te­rem, bár nem zsúfolásig. Ju­hász elvtárs. a járási pártbi­zottság titkára beszélt a leg­bonyolultabb és legizgalma­sabb kérdésekről. Az emberek nyugodtabban mentek haza. mint ahogyan érkeztek, mert egy egész sor kérdésre vá­laszt kaptak. És megfigyeltem, másnap, munka közben is az volt a fő téma amiről e’őz.5 este a járási titkár beszélt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents