Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-03 / 233. szám
2 GSZAKMAG V A KORSZAG Vasárnap, 1965. október 3. Ostromállapot Indonési .és Vietnam? ...és a KGST? ...és a pápa? A miskolci közvélemény — a kérdések tükrében Elleni mondó hírek Sukarno elnökről A djakartai rádió péntek este bejelentette, hogy Untung alezredes puccs-kísérlete meghiúsult, de a helyzet szombat reggelre távolról sem tisztázódott Indonéziában. A hír- ügynökségek továbbra is legnagyobbrészt a djakartai rádió közléseire támaszkodva számolnak be az eseményekről. A rádió szombat reggel bejelentette, hogy Djakarta térségében és Jáva nyugati részén ostromállapotot rendeltek el és az indonéz fővárosban éjszakai kijárási tilalmat vezettek be. Hírek vannak arról is, hogy Djakartában rövid ideig tartó lövöldözések voltak, amelyek következtében három tábornok a Szovjetunió Legfe sói Tanácsinak szükségében és a szovjet koroiányban heonyid Brezsnyevet, az SZKP első titkárát beválasztották a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnökségébe. Kirill Mazurovot, akit a közelmúltban a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesévé nevezték ki, a Legfelsőbb Tanács ülésszaka felmentette a Legfelsőbb Tanács elnöksége tagjának tisztsége alól. Iszagali Saripovot, Kazahsztán Legfelsőbb Tanácsa elnökségének a közelmúltban lemondott elnökét, aki egyben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökhelyettese volt, ebben a tisztségében Kazahsztán Legfelsőbb Tanácsa elnökségének új elnöke, Szabir Nyejazbekov váltotta fel. Dimitri} Poljanszkijt, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Minisztertanács első elnökhelyettesévé nevezte ki. Nyikolaj Bajbakov, a Minisztertanács elnökhelyettese és az Állami Tervhivatal elnöke lett. Vlagyimir Kirillin akadémikus került az Állami Tudományos és Műszaki Bizottság elnöki tisztségébe, az Állami Anyag- és Műszaki Ellátási Bizottság elnöke pedig Beniamin Dimsic lett. Kirillint, Dimsicet és rajtuk kívül Nyikolaj Tyihono- vot a Minisztertanács elnök- helyettesévé nevezték ki. A Legfelsőbb Tanács ezen kívül kinevezte a 47 minisztérium, valamint a 15 bizottság és egyéb állami hivatal vezetőit. és több katona életét vesztette. A Reuter tudósítása szerint — az angol hírügynökség hangsúlyozza, hogy ez az első, amely közvetlenül saját tudósítójától érkezett Londonba péntek reggel óta* — Sukarno holléte és sorsa felől számtalan egymásnak ellentmondó híresztelés terjedt el. Egyes értesülések szerint jól van és palotájában tartózkodik, mások szerint Djakarta közelében rejtőzik, illetve péntek reggel megölték, megint más változat szerint természetes halállal halt meg csütörtök éjjel. Washingtonban az amerikai kormány szóvivője hozzá intézett kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy Indonéziában a helyzet „rendkívül cseppfolyós, sőt, zavaros”, s ez nem teszi lehetővé, hogy értékeljék az eseményeket. Az amerikai külügyminisztérium várja, hogy tájékoztatást kapjon djakartai nagykövetségétőL Waiter Ulbricht beszéde Az NDK és a Szovjetunió kapcsolatairól, valamint a német kérdésről beszélt szombaton Walter Ulbricht azon a lipcsei gyűlésen, amelyet a vásárváros alapításának 800. évfordulója alkalmából rendeztek. Az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke méltatta az MasKtsrov záróbeszédé a Legfelsőbb Tanács ülésszakán A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának szombati ülésén Kirill Mazurov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese záróbeszédében megállapította, hogy a Legfelsőbb Tanács mindkét házában a vitát a nagyfokú aktivitás jellemezte. Valamennyi felszólaló meggyőző érveket sorakoztat fel az iparvezetés új módszere mellett. A törvénytervezet megvizsgálásával megbízott bizottság — amelyet a Legfelsőbb Tanács alakított meg — jóváhagyta a törvénytervezetet és indítványozta a Legfelsőbb Tanácsnak a törvény elfogadását. A bizottság számos 'módosítást eszközölt a törvénytervezeten. NDK-nak és a Szovjetuniónak politikai, gazdasági, katonai és kulturális téren megnyilvánuló együttműködését Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy „ha a NATO-álla- mok atomfegyverekhez juttatják a Német Szövetségi Köztársaságot, akkor az NDK és a Szovjetunió a Varsói Szerződés más tagállamaival együtt, meghozzák a szükséges védelmi intézkedéseket biztonságuk érdekében”. Ulbricht a továbbiakban kijelentette: „A német kérdés mindenfajta békés rendezésének, minden békeszerződésnek feltétele, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya mondjon le a német nép egyedüli képviselőjének címére támasztott igényéről, hagyjon fel revansista politikájával és vesse el a Hallstein- doktrinát” — mondotta. tie fi külpolitikai összefoglalónk # A szovjet gazdasági reform és a szovjet külpolitika S5S5 A magyar pártós kormányküldöttség Mongóliában # Fejlemények a Kasmír-kérdésben 0 Az ENSZ mostani légköre A Szovjetunió belpolitikai fejluuese mindig a világhelyzet alakításának elsőrendű tényezője. A szocialista világ első országának kezdeményezései és akciói döntő hatással vannak a nemzetközi helyzet alakulására. Éppen ezért e héten az SZKP Központi Bizottságának plénuma állott a nemzetközi érdeklődés középpontjában. A tanácskozás mindenekelőtt meghatározta az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb világpolitikai eseményének időpontját: 1966. március 29-re összehívta az SZKP XXIII. kongresszusát. A hozott belpolitikai határozatok fö iránya: az ipar irányításának és a tervezésnek nagyobb szakszerűsége, az ipari üzemek hatáskörének és önállóságának bővülése, valamint az anyagi érdekeltség, a gazdasági ösztönzők széleskörű és hatékony felhasználása. A Szovjetunió gazdasági erejének növekedése — mint ezt a második világháború utáni évek története félreérthetetlenül megmutatta — önmagában is világ- politikai tényező. Az új gazdasági reform-intézkedések tehát erősíteni fogják a szocializmus állásait: ennek az erősödésnek minden politikai, sőt, katonai következményével együtt Éppen a Szovjetunió gazdasági erejének' növekedése az a szilárd bázis, amelyre támaszkodva a Központi Bizottság nagy elvi szilárdsággal és felelősségtudattal vitatta meg a Szovjetunió nemzetközi kapcsolatainak problémáit. Brezs- nyev a plénumon mondott beszédében félreérthetetlenül leszögezte: a Szovjetunió az Egyesült Államokkal fenntartót!; kapcsolatainak normalizálást összeegyeztethetetlennek tartja a testvéri, szocialista Vietnam ellen elkövetett amerikai agresszió tényével. Ez a mély és feloldhatatlan ellentmondás kihat a szovjet—amerikai kapcsolatok egészére. Ezért joggal állapíthatta meg Brezsnyev, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok ..láthatóan a stagnálás felé haladnak”. Sőt. a szovjet külpolitikáról adott értőkeléséből az is kiderült, hogy Anglia ..lecsatlakozása” az amerikai agresszió oldalára lelassította a szovjet—brit kapcsolatok fejlődését is. A Szovjetunió vezetői világosan kijeflentették bz amerikai politika irányítóinak: ennek az agresszió-felhőnek a szétoszlatása nélkül aligha lehet számítani bármiféle kedvező irányú mozgásra á vitás nemzetközi kérdések bármely területén. A plenum részletesen foglalkozott a Szovjetunió és a szocialista országok közötti kapcsolatokkal. Utalt a Szovjetunió vezetőinek a lengyel, csehszlovák, NDK, magyar, bolgár, román, mongol és kubai vezetőkkel folytatott tárgyalásaira. Ezeknek a megbeszéléseknek lényege az említett országok politikai akcióinak összehangolása volt, ami arra mutat, hogy az eddigi elvi alapokon a szocialista országok tovább mélyítik cselekvési egységüket a legfontosabb külpolitikai kérdésekben. A tanácskozások gazdasági része — különös tekintettel a csaknem valamennyi országban kibontakozó reform-intézkedésekre — jobb feltételeket teremt majd a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítéséhez. Mindebből világosan kitűnik, hogy a szocialista országok sokoldalú egységének megszilárdítása a szovjet külpolitika egyik alapvető célkitűzése. ÉJppen ezért a Szovjetunió tovább kutatja a szovjet—'kínai viszonyban K özvéleménykutatáshoz általában kérdőíveket szoktak használni, amelyeken választ váró kérdések sokasodnak. Lehet-e a közvéleményt keresni, firtatni úgy, hogy éppen megfordítva: a. közönség soraiból érkezett kérdések önmagukban adjanak feleletet az emberek érdeklődési körét, állásfoglalását fürkésző saját kérdésünkre? E sorok írója megpróbálkozott ezzel. A kísérlet színhelye Miskolc, egy nagy művelődési ház. Az időt és alkalmat két előadás adta hozzá, külpolitikai tájékoztató volt mind a kettő, az egyik kisebb csoportnak szólt, talán elemzőbb is volt, a másik egy örvendetesen nagylétszámú hallgatóságnak, fiataloknak, idősebbeknek vegyesen, s talán éppen ezért is oldottabbnak szándékoltan. Az előadónak itt is, ott is számos kérdésre kellett még válaszolnia. Szinte halomra gyűltek a papírlapok. Sokaságuk adta az ötletet: ezek alapján külpolitikai közvéleménykutatásra vállalkozni Miskolcon. Az első, önként, kínálkozó megállapítás: egyre növekvő figyelemmel kísérik nyomon a világ politikai eseményeit. Vajon egy emberöltővel ezelőtt mennyivel kevesebb embert és mennyivel kisebb intenzitással érdekelt volna egy olyan távolinak látszó kérdés, hogy „milyen a viszony az Egyesült Államok elnöke és alelnöke között?” vagy, hogy „mit várhatunk az ENSZ közgyűlésének munkájától?” (Az Egyesült Nemzetek Szervezetének elődjétől, a Népszövetségtől amúgy is alig várt valamit a három évtizeddel ezelőtti újságolvasó ember...) A mi korunkban, a hangsebességű repülőgépek és a szputnyikok korában megkisebbedtek a távolságok. Közel került és a magyar mindennapokra, igen, a miskolci mindennapokra is ható esemény lett egy genfi értekezlet, az NDK gazdasági sikere vagy egy ázsiai konfliktus. Az ösz- szefüggések keresése, felismerése nem csupán a „hivatásos politikusok” dolga, mind szélesebb tömegek igénylik a tájékoztatást a világ sorsáról is. mutatkozó nézeteltérések rendezésének lehetőségeit, is. E A hét másik kiemelkedő külpolitikai eseménye, a Kádár János vezetésével Mongóliában tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség látogatása, beleillik abba az általános képbe, amelyet a moszkvai plenum a szocialista országok egymás közötti viszonyáról felvázolt. ,A látogatásnak az a célja, hogy tovább_ erősítse a két ország, a két nép’ kapcsolatait. A tanácskozás ugyanakkor szélesebb külpolitikai értelemben része annak az általános törekvésnek, amelynek során a szocialista országok vezetői az utóbbi hetekben magasszintű tárgyalásokat folytattak együttműködésük és akcióegységük továbbfejlesztésére. A Kádár János vezette magyar küldöttség mongóliai látogatása szerves része annak a tái’gyalás- sorozatnak, s így világpolitikai értelemben is hozzájárul a szocializmus nemzetközi állásainak erősítéséhez. A szocialista országoknak ez a szilárd, felelősségteljes, de ugyanakkor rugalmas és körültekintő politikája óriási fontosságú egy olyan időszakban, amelyet a vietnami agresszió folytatódása mellett új veszélygócok felbukkanása jellemez. 3 Ez a hét meghozta például a tűzszünetet a Pakisztán—indiai határon, nem kétséges azonban, hogy csak formai és A második megállapítás az érdeklődés egyetemes jellegét szűri ki egy külpolitikai tájékoztató hallgatóságának kérdéseiből: a cédulák ezt bizonyítják. „Mi a helyzet ma Algériában?” „Mi a célja VI. Pál pápa ENSZ-beli látogatásának?”, „Mi a katonai szerepük az amerikai kémholdaknak?”, „Milyen fejlődés várható magyar—osztrák viszonylatban?”, „Hogyan fejlődik tovább a KGST?”, „Mi a francia álláspont ma a vietnami helyzetről?”, „Mikorra vár- i ható a német kérdés rendezése?”, „Milyen kihatással volt Indonézia kiválása az ENSZ-ből?”, „Az imperialisták fellazítást politikája elsősorban a szocialista államok egymásközti viszonyát veszi-e célba, vagy inkább egy-egy szocialista ország társadalmi rendje ellen irányul?” — és még sok, ehhez hasonló kérdés gyűlt egybe. A harmadik megállapítás talán ez lehet: a kérdések már meglevő tájékozottság tökéletesítését célozzák, kiegészítést várnak a kérdések feltevői. Mert, aki a pillanatnyi francia álláspontról érdeklődik Vietnam dolgában, az nyilván tudja, hogy De Gaulle tábornok már korábban a semlegesítést javasolta, a kérdésben az is benne rejlik, hogy megfogalmazója tisztában van vele, mekkora amerikai nyomásnak van kitéve emiatt Franciaország, mennyire kiélezte a francia—amerikai viszonyt Párizs elítélő magatartása ... Aki az imperialisták hírhedt fellazítási taktikáját illetően a célok fontosságának általuk megszabott sorrendje után érdeklődik, az tudatában van, hogy a fellazítás a szocialista tábor egységét is megpróbálja támadni, s az egyes szocialista országok belső rendjét is. A negyedik megállapításként az szögezhető le, hogy a gazdasági kérdések is. a közvélemény érdeklődésének középpontjában állnak: a jugoszláviai gazdasági helyzet alakulása éppúgy, mint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában megvalósuló nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlődése, az .európai Közös Piac problémaköre szintúgy, mint a dollár aranytartalékának csökkenése. Pedig éppen a gazdasági kérdések számítottak sokáig a „legszárazabb” vagy a legbonyolultabb témáknak ... Az ötödik megállapítás néniké vésbé örvendetes lehet: nincsenek „kényes kérdések”. A kérdezők érezhetően tudják, hogy mindenfajta, igenis minden tájékozódási igényük jogos, s hogy ezt az igényüket jogosként is fogadják. Ezen az alapon várhatnak és kapnak választ a szocialista országok kanadai búzavásárlásával foglalkozó kérdésükre, vagy a román külügyminiszter budapesti tárgyalásaival kapcsolatos érdeklődésükre, vagy arra, milyen körülmények között zajlik le a Varsói Szerződés országai fegyveres erőinek az NDK területén megrendezendő hadgyakorlata,? A nemzetközi munkásmozgalom problémái természetesen igen- igen érdeklik egy-egy külpolitikai tájékoztató hallgatóságát — amilyen egyenesek, nyiltak a kérdések, ugyanolyan választ is kell adni rájuk. K érdéseknek és feleleteknek nagy szerepük lehet a közvélemény formálódásában. Talán sikerült bizonyítanom, hogy a kérdések nem egyszer önmagukban is beszédesek, és szinte válasznak számítanak saját kérdésünkre: hogyan Is alakul közvéleményünk? PÄLFY JÓZSEF Sasssfrs; Lehetséges, hogy az ellenségeskedései! nirakezidnek Sasztri indiai miniszterelnök lenlegí magatartására. Hozzá- pénteken este az indiai rádió- fűzte, bebizonyosodott, hogy ban közölt nyilatkozatában Pakisztán egyáltalán nem tókijelentette, lehetséges, hogy rekszik a viszály rendezésére az ellenségeskedések újrakez- és csak zavargásokat igyekszik dődnek India és Pakisztán kö- előidézni. Pakisztán mindig is zött, tekintettel Pakisztán je- meg akarta támadni Indiát, sőt arról is szó volt, hogy ~” „egészen Űj Delhiig tör előre'' ideiglenes lépésről van szó. Pakisztán minden erővel arra törekszik, hogy a kasmiri kérdés az ENSZ elé kerüljön, és ott olyan, határozat szülessék, amely lehetőséget ad a kasmírt népszavazás megtartására. India viszont a maga részéről élesen ellenez minden változást, s a Kasmírt ketté osztó fegyverszüneti vonalat az ország megváltoztathatatlan határának tekinti. Ily módon a tényleges megegyezésnek még a körvonalait is nehezen lehet elképzelni) 0 Az ENSZ ülésszakai amely ezen a héten tovább folytatta tanácskozásait, ilymódon igen nehezen megoldható problémák elé került. Az amerikai delegátus felszólalásából világossá válik, hogy a Kínai Népköztársaság felvétele ügyében, a délkelet-ázsiai, agresz- szióval és más döntő kérdésekkel kapcsolatban az amerikaiak mereven ragaszkodnak eddigi álláspontjukhoz. Ilyen körülmények között az ENSZ-közgyűlésen igen nagy szerepe lesz a hivatalos tanácskozások peremén folyó bizalmas megbeszéléseknek, amelyeken a Szovjetunió a maga világosan körvonalazott elvi politikája alapján ésszerű álláspont felé próbálja szorítani az Egyesült Államokat, így értékelhető Gromiko szovjet, és Rusk amerikai külügyminiszter sorozatos tanácskor zása, valamint Gromiko több megbeszélése U Thant ENSZ- fótítkárralj — hangoztatta Sasztri. India pénteken este Jegyzéket juttatott el a kínai nagykövetséghez, amelyben az „Oszd meg és uralkodik elv alkalmazásával vádolja Kínát a Pakisztán és India közötti viszályt illetően. A jegyzék egyébként visszautasítja a múlt héten Űj Delhiben lezajlott Kína-ellenes tüntetéssel kapcsolatos kínai tiltakozást II SZOT távirata az SZUSZ évfordulója alkalmából Szakszervezeti Világszövetség Louis Saillant főtitkár eívtámnak Prága, A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége a magyar szervezett dolgozók testvéri jókívánságát és szívből jövő üdvözletét tolmácsolja szakszervezeti világszövetségünknek fennállása 20. évfordulója alkalmából. Ezekben a napokban a magyar dolgozók szerte az országban megemlékeznek arról a nagyjelentőségű eseményről, amikor a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban először sikerült megteremteni az egységét és ennek eredményeként megalakult — 1945. októberében — a Szakszervezeti Világ- szövetség, amely születése óta fáradhatatlanul harcol a kizsákmányolás minden formája ellen, egy új, magasabbrendé társadalom kialakításáért a-» egész világon.
