Észak-Magyarország, 1965. október (21. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-01 / 231. szám

ESZA KM AGY Aff ORSZÁG Péntek, 1955. október 1. EBBSATsggE Mély résKvé^Se! bácsóslotték bérsei Sándor eSvtársot Csütörtök délután a Kerepesi temetőben kegyeletes gyászünnepségen búcsúztatták Ró­nai Sándort, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagját, a Nép- köztársaság Enöki Tanácsának tagját, ország- gyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elnökségének tagját, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság elnökét. A munkásmozgalom nagy halottainak emlék­művénél felállított < ravatalnál sok százan gyűltek össze a végső tisztességadásra. A csa­ládtagokon, hozzátartozókon kívül részt vett a gyászszertartáson és a ravatalnál díszőrsé­get állt Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zol­tán, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, Brutyó János, Cseterki Lajos, Ilku Pál és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Korom Mihály és Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Tisztel­gett az elhunyt ravatalánál a Központi Bizott­ság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, a munkásmozgalom számos régi har­cosa, a társadalmi és tömegszervezetek sok képviselője. Borsod megyéből, amelynek Rónai Sándor országgyűlési képviselője volt, küldöttség érkezett a gyászszertartásra. Részt vett a búcsúztatáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Felcsendültek a munkás gyászinduló hang­jai, majd Gáspár Sándor mondott beszédet. •• Ülést tartott a Minisztertanács Gáspáa* Sáatdor gyássheszéde A munkás gyászinduló hangjai után Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának he­lyettes elnöke, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának főtitkára lépett a mikrofon­hoz. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa nevében ve­szek búcsút szeretett elvtár­sunktól, Rónai Sándortól — mondotta a többi között. — Rónai Sándor életútja a miskolci kis parasztháztól a kőművestanulók útján át ve­zetett a munkásmozgalomba, majd a szocialista haza leg­magasabb posztjaira, az Elnö­ki Tanács elnöki székébe és az országgyűlés elnökének emel­vényére. — Azok közé tartozott, akik megélték ifjúkori vágyaik tel­jesülését és munkásember, szervezett munkás számára ilyen lehetőségeket csak a mi társadalmunk tartogat. — Mindent megtett ezért a társadalomért, amit tehetett. És a Rónaiak neve nem elő­ször kerül az emlékművek márványára — hiszen az új világért áldozta életét fia is, Ferenc, akit a Vörös brigád, az Ifjú partizáncsoport többi tagjával együtt végeztek ki a várban, az SS és a nyilasok magyarországi rémuralmának napjaiban. — Attól kezdve, hogy 1945. júniusában először a kormány tagjai közé került, az újjáépí­tés első, bonyolult feladatai­nak megoldásától nyugdíja­zásáig, sőt, a megérdemelt pihenés esztendőiben is dol­gozott, szorgalmasan, csende­sen, nagy szavak és hival­kodó szólamok nélkül, „pon­tosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen”. — Búcsúzunk tőled, Rónai Sándor elvtárs. Emléked tisz­tén ragyog a késői munkás- nemzedékek előtt, azoknak a nevei között, akik életüket tették fel a szocializmus ügyére, akik fáradhatatlan harckészséggel és odaadással szolgálták az ügyet, a mun­kásosztály, a nép ügyét, amelyre ifjú szívvel és törhe­tetlen szándékkal felesküd­tek. — Lobogjanak feletted utol­jáiba a vörös zászlók, derítsék fel gyászunk sötétségét. Hir­dessék, hogy a halál legyőz­het, az elmúlás törvénye megváltoztathatatlan —, de halhatatlan az osztály, ame­lyért egy hosszú életen át küz­döttél, fáradoztál, harcoltál — mondotta befejezésül Gás­pár Sándor. Gáspár Sándor szavai után az építőmunkások népes táborának nevében Reszegi Ferenc, az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének elnöke búcsú­zott az elhúnyttól. Mráz Ferenc, a Borsod me­lyei pártbizottság tagja, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsának elnöke az egykori harcostársak nevében bú­csúzott Rónai Sándortól. Azoknak a régi harcosok­nak fájdalmát, mély megren­dülését és kegyeletét hoztam el a nehéz búcsúzáshoz — mondotta —, akik Rónai elv­társsal együtt tették meg az első lépéseket a sztrájkhar­cok, a proletárszolidaritás, a munkásmozgalom útján. Képek villannak fel emlé­kezetemben, amelyek az együtt vívott nehéz, de szép harcokat örökítik meg. Látom a fiatal építőmunkást, aki osztályos társainak tünteté­seit, politikai megmozdulá­sait szervezi. Látom a bor­sodi és miskolci munkásmoz­galom kiemelkedő vezetőjét, aki minden idejét a munkás- osztály szervezeteinek erősí­tésére, mozgósítására fordít­ja. Látom a városi törvény- hatóság tagját, aki bátran szembeszáll az úri vezetők­kel, követeli a proletárlakta szörnyű nyomornegyedek el­tüntetését, és azon fárádozik, hogy nagyobb darab kenyér, több megbecsülés, tisztesség és emberség jusson a mis­kolci munkásoknak. Már 1945-ben Budapestre szólították magas közéleti megbízatásai. Sok elfoglaltsága mellett azonban soha sem szakadt el szeretett városától és me­gyénktől, mint országgyűlési képviselőnk mindig szívén viselte gondjait, problémáit. Kedves Rónai elvtárs! Har­costársunk, drága Barátunk! A Borsod megyei és mis­kolci dolgozók szeretettel em­lékeznek Rád. Pihenj béké­ben! — fejezte be búcsúbeszé­dét Mráz Ferenc. N. R. Seleh, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének köveltanácsosa, ideiglenes ügyvivő, a Szovjetunió baráti társaságainak szövetsége, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság és az egész szovjet nép nevében búcsúzott az elhúnyt­tól. » A búcsúbeszédek elhangzása után a gyászszertartás az In- ternacionálé hangjaival feje­ződött be. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a fa­anyaggal folytatott gazdálko­dás ellenőrzésének tapasztala­tairól. A kormány a jelentést megvitatta, elfogadta és á fa- kitermelés, feldolgozás, fel- használás, a fával való taka­rékosság. valamint a fahelyet­tesítő anyagok termelésének anyagi ösztönzésére határoza­tot hozott. Az Országos Idegeniorgalmi Hivatal vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány hatá­rozatot hozott a idegenforga­lom további fejlesztésének irányelveiről, s felhívta az il­letékes minisztereiket, hogv te­gyék meg a megvalósításuk­hoz szükséges intézkedéseket. A kormány tudomásul vet­te az egészségügyi miniszter­nek az orvosképzés helyzeté­ről, a földművelésügyi mi­niszternek a mezőgazdasági munkák menetéről, maid a közlekedési és postaügyi mi­niszternek az őszi csúcsforga­lom szállítási kérdéseiről szó­ló tájékoztatóját. A Minisztertanács ezutái, napi ügyeket tárgyalt. A faanyaggal folytatott gaz­dálkodás ellenőrzésének ta­pasztalatairól szóló jelentés — a többi között — megálla­pítja: a fakitermelés az elmúlt öt év alatt mintegy 17 száza­lékkal, ezen belül az ipari fa mennyisége 36 százalékkal emelkedett. Uj erdőle telepíté­sével, illetve a meglévők fel­újításának eredményeként az ország erdőterületének aránya tíz év alatt 13,5 százalékról 15,3 százalékra emelkedett. A kormány megállapította: szükséges, hogy a fával való gazdálkodásban tapasztalható hibákat és mulasztásokat meg­szüntessék, a takarékossági le­hetőségeket hasznosítsák, ily módon a faimport a további­akban kisebb arányban növe­kedjék. Még nem kevés he­lyen előfordul, hogy faanya­gokat gondatlanul kezelnek, tárolnak, vagy felhasználásuk során annyira megrongálnak, hogy idő glőtt elhasználódnak, veszendőbe mennek. A fate­lítés és egyéb hasonló módsze­rek nem megfelelő alkalma­zása miatt a szuvasodás és a íarontó gombák évente több forint kárt okoz­száz millió hak. Az eddiginél több fahelyel- ésítő anyagot kell gyártani és kihasználásukat szélesebb lprben kell elterjeszteni. Az ihportált fenyőfűrészáru fel­használásának csökkentésére Esősorban az építőiparban és 1 ládáiparban vannak na- frobb lehetőségeink. A bányá- satban is kevesebb fenyőfára vin szükség, ha — természe­tben a biztonsági követeimé­nek figyelembe vételével — egStészt több fahelyettesítő anjjgot. másrészt hazai lom­bod fákból készült bányafát barnáinak. ^felesleges hulladék keletke­zésnek elkerülésé végett foko- zoijabban kell gondoskodni, ar- ról; hogy a vállalatok az igé­nyit méretekben megfelelő anJagot kapjanak, és arról. a hulladékfa — ameny- nyíe csak lehetséges — to- yáfbi ipari feldogozásra kerül­jön * faanyagokkal való helyes gazjálkodást célzó intézkede- selvt szervezettebbé kell ten- pi ti a népgazdasági érdekeket iobjHn összhangba kell hozni a Ullalati érdekekkel. Mit igér a televMó ? A fEKEIK Ejt 1)9 IX. Brahminok, boncok, muftik 1541-ben lett Loyolai Ignác a Jézus Társaság első „gene­rálisa”, és ekkor fogalmazta meg azt a törvényt, amely a Fekete Hadsereg törvényei között talán a legfontosabb: „Engedelmesség az elöljáró­nak, mintha az ember halott test lenne, vagy bot egy öreg ember kezében.” A legfőbb elöljáró személyét „Szent Pé­ter utódjá”-ban, a pápában jelölte meg, de már a tridenti zsinat is mutatta, hogy nem annyira a jezsuiták voltak a pápa „bot”-jai, hanem a pá­snak is efflközök voltak a Jé- ays Táreaság generálisának é^fl|^Aezetőinek kezében. DeKRnt Loyolai leszögezte, „csak az várhat el engedel­mességet. aki maga is engedel­mes”* s ezért a katonai szem­pontok alapján építette fel a társaság szervezését. Az en­gedelmesség három fokát kü­lönbözteti meg a társaság máig érvényben levő szabályzata: „1. A parancsok puszta végre­hajtása. 2. Saját akaratunkat a parancsoló akartával cse­réljük fel, és így hajtjuk vég­re a parancsokat. 3. A legma- gasabbrendű, a legkívánato- säOD fok: végleg felhagyni az önálló gondolkodással.” Loyolai szerint „a meggyőző­dés feláldozásáig terjedő korlátlan engedelmesség a legnagyobb öröm”, s a társa­ság első generálisa szerint „ezt érezhette Ábrahám is, amikor Isten azt parancsolta neki, hogy áldozza fel fiát, Izsákot.” Mit „parancsolt Isten” a je­zsuitáknak? Hogy szálljanak szembe a feltartóztathatat­lannak látszó reformációval, de ne olyan hatástalanul, mint a dominikánusok és a ference­sek, hanem részben úgy, hogy látszólagos engedményeket tegyenek, mint a már idézett tridenti zsinaton, részben pedig úgy, hogy a megfélem­lítés, a lelki terror, s a „befo- lyásolók befolyásolása” új és új módszereit találják ki és alkalmazzák. Még élt Loyolai, amikor leg­kedvesebb tanítványa, Xavi- er-i Ferenc Indiába utazott, hogy mint „térítő” kiterjesz- sze a portugál gyarmatbiro­dalmat, amelynek legnagyobb szorgalmazója és haszonélve­zője VI. Sándor pápa volt. S ugyancsak Loyolai küldte Ki- nába Ricci atyát, aki ott eleinte Budhát imádta, hogy így, rafinált módon megves­se egy jezsuita gyarmatosító­közösség alapjait. „Kereskedő a kereskedővel, katona a ka­tonával” — volt a jezsuiták második nemzedékének hí­ressé vált jelszava. A XVII. század elejére a jezsuiták mindenütt kiépí­tették támaszpontjaikat Dél­kelet-Ázsiában, brahmin­nak, boncnak és multinak öl­töztek, messzemenően alkal­mazkodtak a helyi szokások­hoz. Mexikóban viszont, ahol a spanyol konkvisztádorok ' és a ferencesek már megalapoz­ták a „keresztény” uralmat, nem sokat törődtek azzal, hogy alkalmazkodjanak a „bennszülött” tradíciókhoz, szokásokhoz. Egy Landa nevű jezsuita Yucatában lerombol­tatta az ősi azték templo­mokat, elégette a régi kéz­iratokat. A „nemes atya” rend­szerint 200 korbácsütést mé­retett a hitetlenséggel gyanú­sított indiánra, és ha az in­dián ezután is „renitens” volt, forró viasszal öntötte le a szerencsétlen hátát; A jezsuiták buzgalmának köszönhető, hogy a római egyház a gyarmati kor végén megkaparintotta Mexikó, Peru, Columbia nemzeti vagyonár mi sertés* vében reijleznek; tizenkét részből állj majd a. mezőgazdasági StóWilm-müsor. Nagy érdek­lődésre tarthat számot a Va- sáriap délutáni családlátoga­tás, valamint a Sorsok, embe­ren című új sorozat. Mindket­tő emberközelségből kívánja benutatni napjaink munkáiéit l kultúrpolitikai műsorok kösiil ki kell emelnünk a ha­záikba érkező Sartre, továbbá •Sifenc Beauvoir, valamint a szá; éves debreceni színház bemutatását. Több külföldi °r] ág és város bemutatása nri etl. külpolitaikai fejtörőt ts «link a külpolitikai műso­re r. A„ -ofí.v^L, Smcrrt­téjfsztő műsorok közül a Kajkon, a Kibernetika és az Iiűéleltan című új sorozatok klánnak kiemelést. Művészeti műsorok ^ terv szerint a negyedév- bő hét tv-játékot mutatnak bi A már november 7-nél említett A távirat-on kívül Krtész Magda Délután ötkor, Rócsár Gábor A pirostövű ■ntí, Brne Crncevic Anna ha­rm napja, Szofoklész Anti- I gűé, Bornemissza Magyar I ESktra és Molnár Ákos Bol- )dQ új évet, Rüdiger úr! című , neveit. Mai történetek címmel ú magyar novellák tv-válto- ’ztaiinak sorát kezdi a televí- iz>- Az első Berkes! András * TJtcmatika című műve lesz, t rájd Fekete Gyula Édesma- -lí-ját látjuk. Illés Béla, Si- 'rPn István, Kozma József >clje szerepel még e kategó­riában. Mintegy 10 alkalom­éiul közvetítenek színházi elő- . aásokat . Á zenekedvelők igényeit 'solgálja a Budapesti Zenei I letek több koncertjének köz- ktítése, valamint három ope- ér-adás. Folytatódik a zenei .fjtörő-sorozat, valamint több [lás komolyzenei adás jár , e ’ lűfaj kedvelőinek kedvébe. Hbbféle varieté, könnyűzc- ) fU továbbá képzőművészeti éiúsor található még a prog- . ihiban. [ A félórát meg nem haladó 11« játékfilmek mellett 24, > ítész műsort betöltő film su- \ M'zása szerepel a tervben. l (örelathatóan ebben a ne- [ j’edévben kezdik rneg az ’(asz gyártású, tízszer egy­más Nyomorultak sugárzását [, s bemutatják a magyar— ■iigol koprodukcióban készült P-film sorozat egyik darab­éit, Wiedermann Károly Zene kímű filmjét. k Sokrétű gyermek- és ifjúsá­gi program, valamint a sport- kemények közvetítése szere­iéi még a negyedév tervében. > j Csak a legfontosabb ponto­kat ragadtuk ki a tájékozta­tó ismertetett programból, ágyelemmel kísérjük a meg­valósulást. > íbenedek) »gyedek negyedév s i tünk. Karácsonykor a már is­mert, Tessék választani össze­állítás keretében, szintén fo­lyamatos szórakoztatásról gon­doskodnak a műsor szekesz- tői. A dús programból egye­lőre Rideg Sándor Kristóf, a ■magánzó című műsorát és He­gedűs Géza Mátyás király Debrecenben című ifjúsági tv- játékát emeljük ki. A szil­veszteri műsorról még csak annyit tudunk, hogy több, kü­lönböző jellegű részből tevő­dik össze és este kilenc órától éjjel kettőig tart. Sokrétű ismeretterjesztő program A negyedik negyedév ipari, mezőgazdasági, belpolitikai, kulturális, külpolitikai és egyéb ismeretterjesztő adásai sokszínűek, választékos igényt kívánnak kielégíteni. A már ismert adás-sorozatok mel­lett, új műsor foglalkozik majd a szocialista brigádok életé­vel, több ipari jellegű vitát Tallózás a ne A közelgő tél, a hosszabbodó őszi-téli esték fokozottabban terelik a figyelmet a televí­zió műsorára. A nézők több időt töltenek ilyenkor a kép­ernyő előtt. Mit ígér az év hát­ralévő hónapjaira a Magyar Televízió? Erről tájékoztatta a sajtó munkatársait tegnap, szeptember 30-án délelőtt Haynal Kornél, a Magyar Rá­dió és Televízió elnökhelyet­tese Budapesten a Magyar Saj­tó Házában. Az ismertetett műsorterv főbb pontjaiból emelünk ki néhányat: Ünnepi programok A negyedik negyedév mű­sortervének profilját nagy mértékben megszabja, hogy három nagyobb ünnep esik ez időre. November 7-én egésznapos műsor lesz. Lát­hatjuk majd a moszkvai kato­nai díszszemlét, A távirat cí­mű új magyar tv-játékot, do­kumentumfilmet a Barátság olajvezetékről, valamint a Költészet-adásban fiatal szov­jet lírikusokkal ismerkedhc­nak több mint felét. Az „Üj- Spanyolország”-nalc nevezett közép- és dél-amerikai spa­nyol gyarmatbirodalomból a XVII. század végén több mint 20 millió pezo folyt be éven­ként a Jézus Társaság kincs­tárába. A korona jövedelme ennek alig húsz százaléka volt. Nem csoda hát, hogy a jezsuiták neveztették ki Üj- Spanyolország és Mexikó al- királyát. Az „atyák” igen nagy sze­repet játszottak a rabszolga­kereskedelemben is. Évről évre rabszolgahajókat küld­tek az afrikai Angolába. (Angola és Goa, ez a két je­zsuita segítséggel meghódí­tott portugál gyarmat külön­ben a mai napig is fontos bá­zisa a jezsuita missziós-mun­kának, a „spanyol vonal” hí­veinek a spanyolországi, az olaszországi és a japáni „pro­vinciákon” kívül, legjelentő­sebb székhelye.) A spanyol je­zsuiták a XVII. és XVIII. szá­zadban külön államot szer­veztek meg Paraguayban. A jezsuiták szeretik hangsú­lyozni, hogy lám, ők az „igazi kommunisták”, hiszen annak idején Bolívia és Bra­zília között, az őserdőkben „kommunista államot alapí­tottak.” Paraguay azonban valójában rabszolgatartó­állam volt, ahol az indiánok általános munkakötelezettség alapján dolgoztak, és szolgál­tatásokra voltak kötelezve a jezsuitákkal szemben." A terü­let őslakóinak, a guarani in­diánoknak száma három em­beröltő során majdnem két­százezerről 74 ezerre apadt. Ha a spanyol korona, persze nem az indiánok iránti rész­vét, hanem a maga anyagi érdekei miatt nem vet véget szabályos háborúban a jezsu-^ ila államnak, az indiánok^ végképp kipusztultak volna. ^ A függetlenné váló közép-* és dél-amerikai államok mind-Y egyikének első intézkedése a| jezsuiták kiűzése volt. S a je-v zsuiták a XVIII. század végén $ már annyira népszerűtlenek* voltak Európában is, hogy! XIV. Kelemen pápa kényte-> len volt „elítélni”, sőt „kiát-§ kozni” a társaságot. De ép- v pen azért, mert többek kö-A zött a spanyol gyarmat-1 birodalom bomladozni kez-j dett, mert valamennyi spa-7 nyol szabadságharc antikle-$ rikális jelleget öltött, a pápai és a spanyol korona száza-a dunk elejére nagyon is meg-: békéit a feketeköpenyes» atyákkal. A jezsuiták befo-ÍS lyása alatt levő egyházi kö-A rök nem sokkal előtte még| „szocialistá”-nak, sőt, „eret-T nek”-nek bélyegezték XIII.» Leó pápát, a munkáskérdés-$ sei, természetesen nagyon isi felszínesen, s az igazi problé-I mákat megkerülve foglalko-j zó „Rerum novarum” éneik-» lika szerzőjét. De aztán rheg-$ született a spanyol atyák és a ^ Vatikán új barátsága. A Spa-* nyol Köztársaság ellen lá-f zadó Franco leghívebb és* legravaszabb támogatói kez-I dettől fogva a jezsuiták vol-Y tak, s ők hívták fel a pápa» figyelmét is Francora. A Fe-^ kete Hadsereg spanyol osz-i taga, de egész nemzetközi I hadserege is, azonnal felis- 7 merte Francisco Franco ge-f nerálisban azt az embert, aki-4 nek érdemes engedelmesked-^ ni, hogy „elvárható legyen az* ő engedelmessége is” ... Lovag Antal » (Következik: Aki nem hitt cr$ pokolban...) é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents