Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-15 / 217. szám

4 A a rvr^ * vrxrt c-t ír; . Sxcrda, 1965. szeptember 15 k képviselő monológja megnyugtató, növeli a kénvi- selö ambícióját és a választók bizalmát is. A bürokrácia, n lélektelen ügy intésén ellen Vannak, persze, magánjelle­gű, személyes kérések, pana­szok is. Többek közt gyakran fordulnak hozzám kisiparosok, hogy segítsek nekik az ipar- engedély megszerzésében. Minden esetben megvizsgá­lom, hogy az adott helyen szükség van-e az illető kisipa­ros munkájára, és azt is, mi­lyen volt a kisiparos korábbi munkája, és ha indokolt az iparengedély kiadása, a járási tanácsnál eljárok. Az esetek többségében ki is adtuk az iparengedélyt. Jöttek már hoz­zám olyan panaszokkal is, amelyek azt bizonyítják, hogy nagy a bürokrácia és sokszor lélektelen az emberek ügyei­nek intézése. Például: gyakran tévesen vetnek ki illetéket és a húzódozó, fizetni nem aka­ró embereket fenyegetik, zak­latják. Néhányan már hozzám fordultak segítségért és min­den esetben kiderült, hogy az illetékek kiszabása tévedés alapján történt. Az ilyesmi­nek, bizony, nem szabadna előfordulni, mert az embere­ket semmi sem bántja annyi­ra, mint az igazságtalanság, főleg, ha azért fizetni is kell. Sokáig lehetne beszélni az én munkámról. Vannak még összeférhetetlen emberek, torzsalkodó szomszédok, jelen­téktelen örökségért pörlekedő rokonok, de nem nagy szám­ban. Ezek is gyakran hozzám fordulnak, de ha nem tudom őket kibékíteni, rábízom a bíróságra. Mert törvényt hoz­ni joga van a képviselőnek, de ítélkezni nem. Ezek után pedig engedjék meg, hogy bemutatkozzam. Farkas Pál vagyok, a héti és a serényfalvi termelőszövetkezet főagronómusa, a legközelebbi választásokig 28 Özd-lcömyéki falu országgyűlési képviselője. Szendrei József Megvitatták: A KESZ-vezeí« képzés helyzete Miskolcon A jó KISZ-munka egyik leg­fontosabb feltétele: minél több képzett, hozzáértő ifjúsági ve­zetőre van szüksége a mozga­lomnak. A vezetőképzés hely­zetéről és további feladatairól tárgyalt legutóbb a KISZ Mis­kolc városi végrehajtó bizott­sága. Az idén tizenkilenc miskolci alapszervezeti titkár vett részt négyhetes tanfolyamon. Nagy sikerrel végződtek a március­ban megrendezett egyhetes tan­folyamok. Ezeken mintegy két­száz titkár szerzett hasznos módszertani és elméleti isme­reteket. Rendszeressé vált Mis­kolcon a propagandisták kép­zése is. Hamarosan háromnapos to­vábbképzésre hívják össze a városi ifjú gárdistákat. Ez al­kalommal a legfontosabb gya­korlati módszerek oktatása sze­repel a továbbképzés program­jában. 2000 híradó Az első bolgár filnj 1910-ben készült, de a bolgár filmművészet tulajdonképpen csak 1944. szeptember 9. óta lé­tezik. Azóta kb. 100 játékfil­met és több mint 2000 híradó és dokumentumfilm, népszerű­tudományos film és rajzfilm készült. Korhatár változás j z országos lapok tájé- koztalása szerint a Művelődésügyi Mi­nisztériumban, abból kiindul­va, hogy az egyes filmek lá­togatható sának korhatára sok félreértésre adott okot, valamint az öt kategóriába történő sorolás sok tévedési lehetőséget kínált, újra sza­bályozta, hogy az egyes fil­meket milyen korosztályhoz tartozó fiatalok látogathat­ják. Az új rend szerint a jö­vőben három kategóriába so­rolják a filmeket: ko^rhatár nélkül, csak 1G éven felüli­eknek, és csak 18 éven felü­lieknek. E legutóbbi kategó­ria meghatározását előrelát­hatólag ritkán alkalmazzák. A már műsoron lévő fil­meket is újra minősítik, és az új rendelet szerint oszt­ják be egyik, vagy másik ka­tegóriába. A besorolást szé­leskörű bizottság javaslata alapján a filmfőigazgatóság határozza meg. A tájékozta­tásból megtudhatjuk, melyek azok az alapvető kritériu­mok, amelyek az egyik, vagy másik kategóriába sorolást indokolják: a hátborzongató jelenetek (mint például a Harakiri című filmben), a túlzottan szexuális tartalmú részletek, mondanivalók, a bűnügyi történetekben az iz­galmas nyomozás rovására túltengőén a bűncselekmény részletes, szinte „tanácsadó ábrázolása. ^ közeljövőben életbe lépő rendelet, különö­sen az alsóbb, a 10 és a 14 éves tilalmi kategória el­törlésével, kiiktat ugyan egy-két vitalehetőségei, ugyanakkor fokozottabb fe­lelősséget hárít elsősorban a szülőkre, továbbá az iskolák­ra, az ifjúsági szervezetekre. A moziüzemek dolgozói nem kényszerülnek ezután vitá­ra, hiszen akinek személyi igazolványa van, az már 16 éves, tehát a kevés 18 éven felüli film kivételével beme­het a moziba. De aligha le­het vitás, hogy a nyolc éves gyermek és a tizenöt éves kamasz érdeklődési köre, fel­fogó képessége és fantázia- világa nem azonos. És az is biztos, hogy csak a látogat- hatás korhatárai változtak, a filmek nem. Ebből az is kö­vetkezik. hogy ami rendele­tileg nem tilos, az még nem biztos, hogy ajánlott is a kü­lönböző korosztályba tar­tozó ifjúságnak. A szülők, a pedagógusok, az ifjúsági szervezetek feladata éppen abban jelentkezik, hogy az új rendelet nyújtotta, meg­lehetősen tág lehetőségen belül meg tudják különböz­tetni az egy adott gyermek­nek, vagy korosztálynak kí­vánatos, vagy kevésbé kívá­natos filmalkotásokat. (bm) Könyvgyűjtő szederkényiek kettétörtem a csúzli ágasát, s messzire hajítottam az erős, csöppnyi madarakra halait hozó gumival együtt. Nem érdekelt már a bányabükk (rengetege fölött kerengő sas sem, csak fekete-fehér tollú fecskét sirattam, mely te­hetetlen kődarabként feküdt a kezemben. Végül is a kis­kertbe vittem, s eltemettem. Nagy sajnálatomban még pi­cinyke keresztet is csináltam neki, s beszúrtam elhantolt teteme fölé. Azon az őszön napról nap­ra szomorúan figyeltem a fecskék búcsúzását. Egyre azt néztem, keresik-e hiány­zó társukat, észreveszik-e, hogy eltűnt közülük, sír-e utána társa, fiókája? Máskor mindig szomorkodtam, most azonban örültem, amikor végre felkerekedtek. De még igy is jó időbe telt, mire el­feledtem fecskémet. Búcsúznak a fecskék az utcánkban. Zajos csivitelés- sel társalognak a villanyve­zetéken. Talán az indulás időpontját beszélik meg, ta­lán az útirányt, ki tudja? Senki nem ért nyelvükön. Csak azt tudjuk, hogy közel az ősz, mert búcsúznak a fecskék. Iszakovszkij szép sorai jutnak eszembe: „Vándormadarak raja azall lönt, mert messzire röppen a nyár és száll a madár is utána.” Elrepül a nyár, elrepülnek a fecskék. Hová mennek vajon utána, hol várja őket fészek, eresz alá odaragaszt­va? Milyenek ott a házak, milyenek ott az emberek, s úgy szeretik-e őket, mint mi? ök tudják csak. Az elrepülő, délre költöző fecskék, örök és kedves madarai a min­denkori nyárnak. M közel már az ősz, mi csak azt érezzük. Fa­nyar illatával, pompázó szí­neivel a lelkünkre ül. s nya­rat sírattat velünk. S ködö- södő reggeleken, olykor-oly­kor még meleg fénnyel ciró­gató délutánokon eszünkbe juttatja, hogy ismét elmúlt egy nyár. öregebbek lettünk. Nyikes Imre l i t t t Több mint száz tanfolyam az ózdi kohászok továbbképzésére ♦ Az Ózdi Kohászati Üzemek- A ben az új oktatási évben több ♦ Tmint száz üzemi tanfolyamot szerveznek a dolgozók szakmai ♦ ismereteinek, felkészültségé­inek gyarapítására. Az oktatást ▲ az előző évek tapasztalatainak ▲felhasználásával, gondos elem- T zésével, az üzemi igények, a ▼szükségleteik figyelembe véte­liével úgy szervezték meg, hogy ^minél közvetlenebbül szolgál­ája a termelési, gazdasági cél- Tkitűzéseket, a műszaki szin­tvonal emelését, végső fokon a ♦dolgozók munkájának eredmé- ^nyességét. tó, betanító, továbbképző ^ egyéb tanfolyamokon ebben tanévben több mint háromé?' ren vesznek részt. Különös fon­tosságot tulajdonítottak ezútt3* is a munkásvédelemmel kap' csolatos ismeretek széleskor11 elsajátításának. Ebből a témf' körből mintegy ezerháromS''-3 részvevővel ötven tan f oly a111 kezdődik. A gyárban egyébként a ron felmerték a szakoktató helyzetét. Eszerint a felszab3' dulás óta eltelt időszakba^ mostanáig csaknem 24 ezr®11 vettek részt szakmai képzés®111 A különböző, képesítést, nyúj- í üzemi tanfolyamom raktam a mindenféle színű tollakat, mint a bélyegeket, s még teljes madárszárny és farok is . került a gyűjte­ménybe. Csak a fecsketoll hiányzott. A világ minden kincséért se lőttem volna rá legkedvesebb madarára nya­raimnak. Egyszer mégis megtettem. ősz volt már, akkor is bú­csúztak a fecskék, scregesiől lepték el házunk előtt a vil­lanyvezetéket, s még az öreg diófára is föl-f ölröppenlek. Csivítelve, zsibongva élvez­ték a vénasszonyok nyarának melegét, az utolsó maraszta­ló napokat. Én az udvaron gyakorol­tam a célbalövést egy ke- iimiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiillillilNMiiiiMMiiii úcsúzá&a lllllllllllllllllllllimilllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII rékpár belsőből készült csúz­li és egy üres cipökrémes doboz segítségével. Néhány nappal előtte a közeli Bá- nyabükkben sasfészket talál­tam, s gazdájának szárnyá­val szerettem volna gyarapí­tani gyűjteményemet. De hát ahhoz előbb jól meg kel­lett tanulni célozni, maga­san, egy öreg bükk ágai kö­zött bújt meg a fészek. Amikor már szétlőttem a dobozt, újabb célzásra való alkalmatosságot kerestem. A diófa tetejében hármas, ösz- szenőtt diót pillantottam meg. Nem sokáig gondolkoz tam. hanem céloztam és lőt­tem. S a. következő pillanat­ban ott vergődött lábam előtt egy megsebzett, mene­külésre tehetetlen fecske. j ki követett már el /\ bűnt, tudhatja, mi­lyen szerencsétlennek érzi magát utána az ember, milyen tűszúrásokkal tud fájni, sajogni bennünk a tett következménye miatt tá­madt lelkiismer átfúr dalás. Köwiyek • borították el sze­memet, s mikor láttam, le- kókad már csöppnyi feje, nem lesz már abban élet so­ha, tehetetlen dühömben * t ’/ j az utcánk,' egyetlen ( / ház sincs benne, mely öt évnél régibb lenne, s mégis fészkelnek fecskék az ereszek alatt. Mikor jöt­tek, melyik évben, talán sen­ki nem tudja pontosan. Ta­valy vettük észre, hogy itt vannak, hogy fészket ragasz­tottak a falra, s az idén ta­vasszal már vártunk rájuk. Igaz, hamar meg is feled­keztünk róluk. Néhány napja azonban maguk gondoskodnak róla, hogy észrevegyük őket. A villanyvezetéken ülnek, egy­más mellett sorakozva, majd hirtelen felröppennek, s egy­két türelmetlen kör után visszatelepednek. ItlIUlllilllllllllllllllllllllimillllllllIflIiHlllllllllllllllllllllllllllli Fecskék b ......................... um A zt mondják, ez már a közeledő ősz jele. Azt mondják, búcsúznak a fecs­kék. Azért oly nyugtalanok, az­ért verődnek össze mind többször csapatba. Nyáron legfeljebb párjukkal törőd­tek, s fiókáikkal féltő gond­dal, most egymással is is­merkednek. Lehet, hogy ve­zért is most választanak a hosszú útra, s milyen meg­különböztető érdemek alap­ján vajon? Emberi szemnek oly egyformák, hogy jobban már nem is lehetnének, ösz­töneik is azonosak, mégis kell, hogy különbözzenek va­lamiben. A természet sosem másolja önmagát, ezerszerte, milliószorta gazdagabb an­nál, s legfeljebb csak érzék­szerveink tökéletlensége mi­att nem tudjuk nyomon kö­vetni a változatosságban va­ló tobzódását, sziporkázását. A gyors suhanású fecskéket is ezért látjuk bizonnyal tö­kéletesen- egyformáknak. Csak nyugtalanságuk nem téveszt meg bennünket, bú­csúzásuk a nyártól. Valamikor kisdiák korom­ban hatalmas madártoll gyűjteményem volt. Bará- taímnuil együtt albumba Valaha, még háború előtt, a hideg is végigfutott a háta­mon, ha ezt a szót hallottam, hogy „képviselő”. Idegen volt még a szó is, hát még a sze­mély, akit konkrétan jelen­tett. Ma már meg sem tud­nám mondani, ki volt mife­lénk a képviselő, és azt sem tudom, hogyan választották, mert én sohasem választot­tam, pedig már 43 éves ember vagyok. Abban az időben vi­szont nem számítottam nagy­korúnak, mert 24 éven felül kezdődött a nagykorúság és én csak 23 éves voltam a fel­szabadulás esztendejében. , A munka elég sok és nehéz Ilyen előzmények után gon- : dolhatják, mennyire megle- pődtem, amikor megtudtam, hogy országgyűlési képviselő­nek jelöltek, sőt, meg is vá­lasztottak. Földtúró paraszt j voltam én világéletemben. Sa- I jónémetiben születtem, Hét i községbe nősültem, és ott gaz- ! dálkodtam 16 hold földön, i egészen addig, amíg be nem < léptem a termelőszövetkezet- : be. Egyszerű tagként léptem < be, eszembe sem jutott tisztsé- í geket szerezni. A nép megvá- 1 iasztott. Előbb agronómusuk í lettem, merthogy tanultam és i értek valamit a mezőgazdaság- í hoz. Szeretem a földet, az i igaz, ma jobban, mint egyé- i ni koromban, s a mi terme- 1 lőszövetkezetünk olyan, hogy 1 azt mindenki szereti. Úgy i mondják: én sok érdemet sze- j reztem abban, hogy termelő- , szövetkezetünk jól gazdálko­dik és többek közt ezért is e tüntettek ki azzal, hogy kép- 1 viselőjük lehetek, nevükben 1 szólhatok az országgyűlésben j. és mindenütt, mert én mindig az emberek nevében szoktam r szólni, intézkedni. Persze, i nemcsak Héten választottak r meg, hanem a járásban min- r denütt, 28 községben tartanak engem számon és én mindig s a 28 falu lakossága nevében r beszélek, ha valahol szólni l kell. r A mindennapi munkám elég sok, meg nehéz is, hi-^“ szén főagronómus vagyok,I nem is egy, hanem két terme-Y lőszövetkezetben, merthogy* meghívtak v-engem Serényfal-^ vára is, ahol gyenge volt gazdaság, a miénk meg jó. EI-a vállaltam és csinálom is be-T csülettel, sőt, a hétiek lassan* már azt mondogatják, hogy^ többet törődöm Serényfalva-^ val, mint a mi falunkkal. Ez,a persze, nem egészen így igaz.T de tény az, hogy a serényfal-» vai termelőszövetkezet, amely? a gyengék közé tartozott, az^ idén alighanem megelőzi a A jónak minősített hétit. ^ A kérések jórészt | közérdekűek 4 Képviselői munkámat az ag-t ronómusi teendők mellett? végzem. Nyáron, hogy őszintef legyek, kevesebbet törődöm a^ képviselőséggel, mert a két a ter me 1 ős zöv e tkeze t irányításai teljes mértékben leköt, ősz-? szel, télen és tavasz eleién in-? kább vagyok képviselő, mint^ agronómus. Természetesen aÁ 28 községben tudok minden-T ről, mert a községi vezetők? tájékoztatnak, a tanácsülések? anyagát is mindig megka-^ pom, és ahol olyan a téma,4 amelyhez én is kellek, arra a» tanácsülésre elmegyek. A sür-» gős ügyeket mindig a helyszí-?----o-O-u------ ▼ ♦ K oznonSl f házasságkiüN? terem J létesül Miskofcon | Ünnepélyes esketési teremj és az első kerületi tanács anya-a könyvi hivatala kap majd ott-, hont a volt miskolci József? Attila Művelődési Otthonban.? Az elavult épületet az új cél-4 nak megfelelően építik majd 4 át „ ♦ A központi házasságkötő te-a rém Miskolc egyik reprezenta- J tív színfoltja lesz. Az ajtókan cseresznye- és diófából készi-( tik, a termet márványburkolat^ és festmények teszik széppé, a ünnepélyessé. A házasságkötő termet jö-T yőre adják át rendeltetésének.? nen vizsgálom ki, nyáron, i sajnos, ennél tojjb nem telik : az erőmből. De nincs is külö­nösebb probléma, valahogy az emberek is értik, vagy isme­rik elfoglaltságomat, és nem várják, amíg megyek, hanem felkeresnek ők. Feladat, probléma van ’bő­ségesen. Minden faluban. Ne­kem viszont az tetszik na- ‘ gyón, hogy az emberek in- j kább közérdekű kérésekkel I fordulnak hozzám, mint kép- 1 viselőhöz, és kisebb számú az ' egyéni, személyes kérés. A c közérdekű problémák viszont i minden faluban hasonlatosak, i Legfontosabb ezek közül az ! útépítések és útjavítások, ki- . sebb hidak építése és egyes i falurószek, villamosításának i megoldása. 1 Kényes ügy még a lakás- , probléma. Az én körzetem- ] ben ugyanis nagyon sok bá- , nyász lakik. Lakást kérnek, i De lakást építeni én sem tu- ; dók, legfeljebb azt intézem , el, hogy aki kislakás-építke- ] zésbe kezd, annak kijárom az j engedélyeket, ha szüksé- ( ges. az építőanyagbeszerzés- j ben is segítek, már amennyi- , re tudok, hiszen az anyagié- i remtéshez én sem értek. Van- ( nak aztán községek, ahol i rossz, szűk, vagy düledezö a i földművesszövetkezeti bolt. f Ilyen panaszokkal is engem keresnek fel, és intézkedtem é is, hogy változás történjen. A c MÉSZÖV vezetői minden eset- t ben helyt adtak a panasznak * §s hozzákezdtek azok érdem- | beli orvoslásához. Mert azt is j hangsúlyozni szeretném, hogy c oármilyen szervhez, intéz- l nénvhez fordulok a választók 1 jgyében, mindig meghallgat­lak, sőt, azt tapasztalom, hogy r lágyon is adnak a képviselő 1 szavára, és gyorsan intézked- 5 lek, eddig - még minden eset- , jen érdembeliteg oldották j neg a problémákat. Ez jó, ez gíti a munkát. A bolt forgal­ma változó, havi 25 U00 forint­tól az 52—53 000 forintig ter­jed. Nyáron általában vissza­esik. Ilyenkor a szederkényi­ek külföldi utazásokra költe­nek inkább. Sok a városban a sorozat-gyűjtő. A boltban száz­nál több olyan vevőt tartanak számon, aki többféle könyv­sorozatot is gyűjt. Általában sok szederkényi már törzs­vendégként nyit be a boltba, köztük sok szakmunkás is. A műszaki könyvklubnak ötven­nél több tagja van. Ezek első­sorban a vegyikombinát dol­gozói. Nagy a kereslet az ipa­ri szakkönyvek iránt, igen kapósak az olcsóbb, népszerű' sorozatok. Persze, nemcsak olcsó kiál­lítású könyveket keresnek. A már említett kívánságlisták könyveiben nem egynek elég magas az ára. Az egyik helyen tíznél több példányt jegyeztet­tek elő például az Eichmann per dokumentumainak most közzé tett kötetéből. Szántó Tibor A betű című kétköte­tes és 180 forintba kerülő al­buma sem állt feleslegesen 3 boltban. Olvasnak a tiszaszederké- nyiek. A vegyikombinát, a hő­erőmű, az építkezések dolgo­zói, az új szocialista város sok­sok lakója. Leliet, hogy e kis boltocska forgalma még nem a csúcsa annak, amit a könjm iránti érdeklődés egy új, naSÍ többségben szakmunkásoktól és műszaki értelmiségtől la­kott községben 1965, végén várhatunk, de a bolt tevé­kenysége és a lakosoknak _ 8 könyv iránti érdeklődése bíz­tató ígéret arra, hogy az olva­sás és a könyvgyűjtés neme5 szenvedélye Tiszaszederkény- ben is mind hatékonyabb köz-, művelődési tényezővé váljék' ÉS EBBEN a szerény, ki­csi, még telefonnal sem ren­delkező boltocskának naí1' része van. (licnc dek) Raktára nincs, csak az egyil elfüggönyözött sarok szolgá. erre a célra. A bolt állandt vendégei, az üzemekben dol­gozó bizományosok időről-idő' re összeírják, mit szeretnének olvasni, s ami nincs meg í boltban, azt más könyvbol­tokból csere útján szerzik be a könyvterjesztés tiszaszeder- kényi dolgozói. Ketten mun­kálkodnak a boltban. Érdemes e listákat olvasgat­ni: Filmlexikon. Világtörténe­lem 6. kötete, Gépelemek, Uj Magyar Lexikon, Vízgazdál­kodás, Szlovák—magyar szó­tár, Zúg a Kongó, Dreisei Amerikai tragédiá-ja, Vegy­ipari gépek szerkesztése é: számítása, a legújabb Sicc Német nyelv kezdőknek Kifestő, Bondarev Csendje, P technika története, 1000 kérdéí —1000 felelet. Ezt a gazdaf választékú listát a hőerőmű­ből hozta Czaga József bízó mányos, aki havonta átlaf 10 000 forint értékű könyve ad el az üzemben. Egy másil üzemi listán Dumas Luisa Sár Felice-ja, az Esőisten sírat.ú Mexikót, a KRESZ-kiegészítő Égető Eszter, így gondozzac Wartburgodat, Rádiókapcsolás a Tokiói olimpiai játékok, £ Műszeres laboratóriumi mérő műszerek, és az MHS legújabt füzeteinek sora szerepei. A KIFJESTÖTÖL a Műsze­res laboratóriumi műszerek ig, a Sicc kötettől Égető Esz térig igen nagy a választék Sokrétű a tiszaszederkényi ol vasas! igény: a szépirodai orr és a műszaki továbbképzés­hez szükséges szakkönyvek, i szórakoztató művek és az au­tóápolási tanácsadók egy aránt keresettek. A kereset könyvek alapján úgy látjuk épp olyan összetett, sokrétű a; igény, mint maga a fiatal vá­ros lakossága. A kis könyvbolt nagy ügy- szeretettel próbálja kielégíte­ni az igényeket. A város tize meiben nyolc bizományos se­A TISZASZEDERKÉNYI ap­rócska könyvesboltban listá­kat böngészek. Az új város olvasási igénye tükröződik e cédulákon. Az egyiken példá­ul Kosztolányi összes novellá­it, Thomas Mann leveleit, Shaw színműveit, Forgács László József Attila esztétiká­ja című tanulmánykötetét és Stendhal novelláit kéri egy olvasó. Ugyanis a bőit, mint már említettük, hihetetlenül szűk, kicsi, a gyönyörű árká­dos üzletsor legapróbb helyi­sége, ennélfogva viszonylag 1 kevés kötet fér el polcain.

Next

/
Thumbnails
Contents