Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-15 / 217. szám

Szerda, 1965. szeptember 15, ÍS/AKM »r.T \ 3 A i munkásőrs ides^r ends sere Ä napolt óta szünet nélkül ömlő eső ezen a reggelen meg­állt. Szürke köd ül a városon, a levegő dermesztőén hűvös, pedig hol van még a valódi ősz? A munkásőrség Borsod ■ 1 Mellik Béla gyakorlatveze­tő ellenőrzi a készüléket. megyei parancsnokságának negyvenhat tagú híradó al­egysége fázósan, felhajtott gallérral ül a teherautókon és a kijelölt harcálláspont felé tart. Kemény próba vár a mai a torkán. A várva várt idő­pont lassan közeleg. A fülhall­gatóba végre beleharsog: — „Itt Hamvas, Hamvas! Adását kitűnően hallom! ...” Szentgyörgyi Gyula, a me­gyei parancsnok helyettese és Mellik Béla gyakorlat vezető, a híradó alegység helyettes parancsnoka, egyébként a Hc- j6 csabai Cement- és Mészmű lakatosa, gépkocsin száguldoz­va, sűrűn ellenőrzik az állo­másokat, í'észt vesznek a gya­korlatban. „Fűzőgép” perce­ken belül jelentést tehet fel­adata sikeres végrehajtásáról. Az eredmény várható volt, hiszen ezen az állomáson régi, kitűnő rádiósok dolgoznak. A parancsnokság máris ro­bog tovább. — Nehéz feladat hárul a rá­diósokra — tájékoztat Szent­györgyi elvtárs. — A híradó al­egység a munkásőrség ideg- rendszere. Az ő kezükben van az operatív harci tevékenysé­gek és egyéb feladatok megol­dásának sikere. Ök biztosítják a harcirendek és egyéb szolgá­lati csoportok között a szüksé­ges kontaktust, parancsokat hiszen a korszerű rádióberen­dezések biztos kezelésén túl­menően kiváló harcászati is­meretekkel kell rendelkezniük. — Megyénkben különös gondot fordítunk a híradó al­egység alapos, sokoldalú ki­képzésére, hogy hozzáértő ke­zekben legyen a sok milliós értékű híradó felszerelés, és rádiósaink, mint a testben az idegrendszer, gyorsan, ponto­san ellássák a közvetítés fele­lősségteljes munkáját. Időközben elérkeztünk a Szerencs közelében letelepült „Zongora” állomáshoz. Az eső ismét bőven ömlik. Az ál­lomás parancsnoka kabáttal védi rádiókészülékét. Messzi­ről halljuk, amint jelenti az útvonalon elhaladó járművek rendszámai. A gyakorlatvezető kézbe veszi a kagylót. A kon­taktus megszakad. Hiba van. A gyors felülvizsgálás kiderí­ti, hogy szabályszerűden az akkumulátor bekötése. Per­cek alatt korrigálnak. Még néhány gyakorlati tanács és a parancsnokok indulnak to­vább. Megoldásra vár a kenyérgabona rak tarozása „Hamvas! Hamvas! Ha hall engem, jelentkezzék!” — Munkában a híradós egység. gyakorlaton rájuk, hiszen kánt a terepen kell számot adniuk a tanteremben elsajátított rádiós ismeretekről: a készü­lékek felszereléséről, a szolgá­lati táblázat kezeléséről, a pa­rancs további tás módozatairól és sok egyébről. Három külön frekvencián dolgozó rádióháló 15 tagállo­mása sorra elfoglalja helyét a Miskolc és Szerencs közötti szakaszon levő útkereszteződé­sek, hidak és egyéb objektu­mok közelében, hogy megszer- « vezze az úthiztosítás forgalma- • zását, az objektumok védel- • mének híradását. A „Fűzőgép” • fedőnevű állomás Miene óra J tájt érkezik szolgálati helyére, • Gesztely alá. Molnár Béla ál- J lomás parancsnok, aki civilben e a Lenin Kohászati Művek ke- J smencemérnöke, Juhász János, « közvetítenek, információkat szereznek a kutató, illetve ül­döző csoportok tevékenységé­ről. — A rádiósok legkisebb hi­bája nagy" tragédiákat okoz­hat. Egy helytelenül működő központ egész hadtestet meg­béníthat, még a repülők között is zavart kelthet. A híradó- munka ezért vasfegyelmet igé­nyel. A szakasz rátermett munkásőrökből tevődik össze, Az ellenőrzött állomások a parancsok sikeres végrehaj­tását jelentik. A parancsnok­ság elégedett a gyakorlattal. Az apróbb hibákat leszámítva, a mostoha időjárás ellenére is jól dolgozott a híradó alegy­ség, 13 órakor az éter hullá­main szerteröppen a parancs: „Készülékeket leszerelni! A gyakorlatnak vége!” Marton Margit Magyar ipari szakemberek, orvosok, tanárok segítsége a fejlődő országoknak A Magyar Népköztársaság, csakúgy, mint a többi szocia­lista ország, segíti a feltörek­vő, gyarmati sorból felszaba­dult országokat. Ennek a se­gítségnyújtásnak fontos része a műszaki-tudományos együtt­működés, amelynek lebonyolí­tására 1962. elején létrehozták a TESCO nemzetközi műszaki tudományos együttműködési irodát. Az iroda eddig húsz or­szággal alakított ki kapcsola­tot. Élénk együttműködés jött létre Kubával, Ghánával, az EAK-al,. Guineával, Algériá­val, Malival. A kapcsolatok egyre inkább kiterjednek Szí­riára, Iraki-a, Indiára, Burmá­ra, sőt, újabban Kambodzsára is. Az elmúlt években több száz magyar ipari szakértő, szaktanácsadó járt a fejlődő országokban, közöttük Kos- suth-díjas mérnökök, orvosok, geológusok, nemzetközileg el­ismert vízügyi szakértők. Az EAK-ban például magyar textilmérnök, a Kossuth-díjas dr. Rusznák István hosszabb időn át irányította a kairói központi textilipari kutató in­tézet szervezését. Egyre nagyobb jelentőségre tesz szert, külföldön a magyar egészségügyi dolgozók segítség­nyújtása. Sok orvosunk műkö­dik Kubában, Ghánában, Al­gírban. Algériában például, ahol most harminc magyar or­vos tartózkodik, magyar okta­tókat hívtak meg az orvosi egyetem több tanszékére. Nyár Yégem a télről lb A szerkesztőségben az ÉPFU művezetője és • Bencze József, az MSZMP Bor- 5 sód megyei Bizottságának gép- c megrendezett ankéten °a ta- kocsivezetője lázas sietséggel „ nácskozás, a vita középpontjá- csomagolja ki a felszerelést, o ban tagadhatatlanul a közle- Percek alatt magasba feszül a ® kedés és mindenekelőtt a botantenma, de minden eshe- a MÁV állt. És ez érthető is. A tőségre számítva felállítják a « két kohászati üzem, a trösztök, haladó hullámú antennát is. 0 a kombinátok, a hőerőművek Csakhamar helyén van az el- o ^ a többi vállalatok csakis a lensúly, amely jelentősen meg-J MÁV segítségével készülihet- növeli az adás hatósugarát. • nek a télre, s szállíthatják el Rövid helyzetmérlegelés után J termékeiket. Igen örvendetes, úgy döntenek, hogy a botan- o hogy a gondok mérlegelésé- tenmát még négy taggal emelni ® ben, a munka értékelésekor kell. o nem a felelősséggel való „lab­Már csak megfelelő álcázás- • dázás” dominált, hanem az ról kell gondoskodni, s a „Fű-« Rzemléjét tükröződött: ho- zőgép” a megadott frekvencia- • , , . ... ra hangol. J®"“ is lehetne jobban. A parancs szerint tíz órára • örvendetes az is, hogy a fel­keli összeköttetést létesíteni, «szólalok nagy része, Temes­Idő még van bőven, Juhász • szentandrási Guidó, az ÖKU elvtárs azonban már próbálko- « műszaki igazgatója, a BVK-t zik: „Itt Fűzőgép, Fűzőgép! • képviselő Tóth Pál és még Hamvas, Hamvas, ha hall en-J jónéhányan az őszinte elisme- gém, jelentkezzek!” A fülhall- ® rés hangján szóltak a MÁV gate’ egyenletes zúgással és • dolgozóinak munkájáról, sercegéssel felel. A hívott ál- o Kreffy Iván, a Borsodi Szén- lomásról semmi jel. Juhász • bányászati Tröszt főosztályve- elvtárs azonban nem nyug- „ vezetője például ezeket mon- •ziik bele, újra és újra hív: • dotta: „Az elmúlt években ál- Viába kínálják társai egy kisj landóan tapasztaltuk a MÁV rögtönzött harci reggelivel, e segítökészségét. Dolgozói /el­egy falat sem menne le most • radságot nem kímélve o mos­toha időjárás között is igyekez­tek eleget tenni feladatuknak. A terven felüli és a, sajnos, sokszor hullámzó széntermelé­sünkhöz pótigényeket is kielé­gítették”. Perényi Károly az LKM helyettes főosztályveze­tője arról szólt, hogy a gyár és a MÁV közötti jó együtt­működés eredményeként sike­rült megteremteni az ütemes szállítást. A gvár az elmúlt években milliókat fizetett kocsiálláspénz címén. Most fordított a helyzet. Derültség közepette közölte, hogy a MÁV az idén eddig másfél millió fo­rint bírságot fizetett. Az elhangzottak is mutatják, hogy a vasút jó munkája, a MÁV és az üzemek dicséretes együttműködése ellenére is sok gonddal, nehézséggel le­het és kell számolni. A jogos kérdés az, vajon hogyan ké­szül a MÁV az őszi-téli for­galomra? Zsiga Lajos, a MÁV Miskolci Igazgatóságának he­lyettes vezetője elmondotta, hogy az évek óta kiforrott gyakorlat alapján készülnek fel. A tennivalókat ismerte­tik a dolgozókkal, s ellenőrzik is. A felkészülést nehezíti, hogy egy sor beruházási, felújítási munkát is be kell fejezniük a hátralevő időben. Ezek a léte­sítmények, persze, minden­képpen kedvezőbb lehetőséget teremtenek majd a téli forga­lom lebonyolításához. Az év végéig befejezik például a Sajóecseg—Hídvégardó vona­lon a felépítmény-cserét. Ez lehetővé teszi, • hogy a teher­forgalmat itt, mivel a kocsik jobban terhelhetők, fele annyi vagonnal bonyolíthatják le. Ugyancsak az év végére feje­zik be a Miskolc—Szerencs vonal villamosítását. Az új lé­tesítmények építésével pár­huzamosan a pályafenntartás mintegy 3 és félezer dolgozója fáradozik azon, hogy a vágány­hálózaton forgalombiztos köz­lekedést teremthessen. A fel­készüléshez tartoznak az üzemszemlék, a hibás nyílás­zárók és a fűtőszerkezetek el­lenőrzése, rendbehozása, a peronok homokozásához szük­séges anyagok biztosítása. Okinlier közepén üzembe VJKlöIier helyezik többek között a Tiszai Pályaudvaron az új előfűtő telepet, amely le­hetővé teszi a kocsik alaposabb fűtését, örvendetes, hogy a kocsipark állapota jóval ked­vezőbb az előző évieknél. Ál­talában fokozottabb lehetőség van a kocsik fűtésére. A sze­mélykocsi parkban átcsoporto­sítás lesz, gondoskodnak a várótermek megfelelő fűtésé­ről: A kulturáltabb utazás biztosítása végett csaknem 100 társadalmi ellenőrt állíta­nak be. Az ellenőrök gondos­kodnak az észrevett hibák megszüntetéséről. Az igazga­tóság területén mintegy más­fél havi szénkészletet tartalé­kolnak, és várhatóan a villa- mosenergia-el látás is zavarta­lanabb lesz. Sajnos, nem lehet ugyanezt elmondani a mozdo­nyok alkatrész ellátásáról. Ezt máig sem sikerült meg­nyugtatóan rendezni. És az alkatrészhiány sok-sok gon­dot okoz. A téli szállítás rendkívüli intézkedéseket kívánt meg a vasútnál, egyben a szállíttató vállalatoknál is. A MÁV és a száll ittatok egy Uttmük ödésé- re fokozott szükség van. A vasút körülbelül 800 ezer tonna áruszállítással maradt el. Ez abból adódott, hogy a szállít­tatok, valamilyen ok miatt, az év első negyedében, illet­ve felében nem bonyolították le a tervezett szállítást, Ez a késedelem most üt vissza, s külön megterhelést jelent. A vasútra vár a késedelmes gyü­mölcs- és zöldség szállítás, a cukorrépa szállítás. Az áruszállításban első he­lyen szerepel a kohászati üze­mek folyamatos ellátása. Mint előző ciikiküiikben is említet­tük, az LKM, az ÓKÜ és a MÁV képviselői megegyeztek, hogy közösen vizsgálják meg az előnyösebb lehetőségeket és megteszik a szükséges intézke­déseket. A szénbányászati tröszt képviselője közölte: az év hátralevő idejében, s jö­vőre nagyobb szénszállítás­sal kell számolni. A maguk részéről, az. esetleges nehéz­ségekkel számolva, minden üzemben széntároló helyeket képeznek ki, amelyen, szükség esetén körülbelül 8 ezer ton­na szenet helyezhetnek el. En­nek gyorsabb elszállításához, illetve felrakásához gumiszala­gokat, felrakó berendezéseket készítenek elő. A munkaszü­neti napokra készenléti anyag­kirakó brigádokat szerveznek, amelynek tagjai más alkalom­kor is megtalálhatók a közeli munkásszállókban. , Számolni keli az éPít67 ipari anyagok (kő, kavics, cement, mész, épületelemek! szállítá­sával. A MÁV a szállítás jó, s lehetőleg gyors lebonyolításá­val óhajtja segíteni az építő­ipart. Nagy kár, hogy az építő­ipar, lehet, hogy elfogadható ok miatt, nem képviseltette magát az ankéton. Ez az őszinte megbeszélés is segítet­te volna a közös gondok mé­lyebb megismerését, a közös le­hetőségek kiaknázását. Onodvári Miklós Csorba Barna (Folytatjuk.) termelőszövetkezetek, a tisz- ek tagsága. Ha négy-öt má­zsás tételekben is, de a pad­lásokon, a színekben megfele­lő gondossággal igen sok ter­ményt meg lehet szárítani. Ezt -i jónéhány termelőszövetkezet­ben meg is teszik. Másodsorban, a más me­- gyek, a Gabonatröszt, a mi­- nisztérium még több segítsé- i gére van szükség. Minél több , szárítógépre, mert megyénk- 5 ben a kukoricát, a naprafor­- gót. is szárítani kell majd. Mi- 3 nél több termény elszállításá- r ra. Más megyék, ahol nem volt- ilyen csapadékos nyár, ebben 5 különösen segíthetnek. Eddig s mintegy ezer vagon nedves i búza elszállítására kapott a- megye diszpozíciót. Ez kevés.- Még többet el kell szállítani,- hogy megszárítsák, s hogy az i itt maradt mennyiség számára a minél nagyobb raktártér álljon- a vállalat és a termelöszövet- s kezetek rendelkezésére. Igaz, a különleges kezelés, a szárítás, a szállitgatás jelentő- a sen növeli a kenyérgabona ön- 1 költségét. Azonban megéri, mert a kenyérről van szó, ame- ? lyet. ha más országoktól kell 1 beszereznünk, végső soron kélszerannyiba kerülne... Ügy gondoljuk, ezt a tényt ki-ki megérti, s mind a mo­noid Kossuth Termelőszövet­kezet vezetősége, tagsága, z mind az illetékes vállalatok, főigazgatóságok erejükhöz 7 mérten segítik megyénk me- 1 zögazdaságát e rendkívüli 7 gondok közepette! t a Barcsa Sándor ® übl wLmmm Csali a (elsőbb szervek se»íthetuck! Ilinél többet elszállítani! szárítással, vagy többszöri forgatással lehet. Érthető hát, hogy a Gabona- felvásárló Vállalat igen ne­héz helyzetbe került. Az ara­tás, illetve a cséplés közepén több ezer vagonnyi szárításra, rendkívüli kezelésre szoruló termény raktározási gondjai­val kellett megküzdeniük. S mert a szárítógép kevés, bár húsz darabot már kaptunk se­gítségként az ország különböző részéről, nem lehet a szokásos mennyiségű terményt bevinni a raktárhelyiségekbe. Csak jó­val kevesebbet, hogy megfe­lelően forgathassák, kezelhes­sék. Ezért megyénk gondjain csakis a felsőbb szervek, a Gabonatröszt, a Földművelés- ügyi Minisztérium illetékes vezetői segíthetnek. A segite- niakarás nem is hiányzik, hi­szen egyre-másra érkeznek a szárítógépek. Természetesen ez sem jelenthet teljes meg­oldást, hiszen egy-két gép legfeljebb napi két vagonnyi terményt'száríthat meg. S je­lenleg mindössze talán har­minc darab van belőle. ® Éppen ezért, s főleg mert az időjárás továbbra is elképesz­tően rossz, a megyénkben meg­termett több ezer vagonnyi kenyérgabonát csak úgy ment­hetjük meg, ha M-ki elkövet minden lehetőt. Elsősorban a Az alábbi néhány sort egy­részt válasznak szánjuk a monoki Kossuth Termelőszö­vetkezet elnökének levelére, másrészt néhány megjegyzést kívánunk fűzni ahhoz a tény­hez, hogy az idei kalászos termést, a jövő év első felé­nek „kenyerét” veszély fe­nyegeti. A minőségi romlás ve­szélye. S ez csak megfelelő se­gítséggel, összefogással hárít­ható el! Toldi Miklós, a monoki Kos­suth Termelőszövetkezet el­nöke az alábbi észrevételt kö­zölte szerkesztőségünkkel, s mint jelezte, az illetékes vál­lalatokkal is: „ ... A betakarított árpa és búza víztartalma magasabb a hivatalosan megállapítottnál. Ezért a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat szerencsi kirendeltsége nem hajlandó átvenni terményünket. Telefo­non kértük a kirendeltség ve­zetőjét, vegyék át, s mi haj­landók vagyunk azt a kiren­deltség raktárában tovább ke­zelni. Kérésünk hiábavaló volt...” A tsz-elnök meg­írja még: úgy tudja, hogy a kirendeltségnek van üres rak­tára is, a tsz-nek viszont nincs, s éppen ezért elmarasztalja eljárásáért a vállalatot, meg­lehetősen erélyes hangnem­ben. Érthető Toldi Miklós tsz-elnök aggódása, ideges­sége, - hiszen azt félti, ami megtermett, amiért megdol­goztak. Azonban végső soron, a vállalat elmarasztalásában nincs igaza! «► Ügy hisszük, senki sem kér bővebb magyarázatot rá, mi­lyen okok teremtettek megle­hetősen nagy nehézségeket a mezőgazdaságban. Természe­tesen jogosak az olyan kér­dések: miért nincs több rak­tár, szárítógép. Mert jó lenne, ha volna. Azonban meg kell mondani őszintén, ha számí­tottunk volna is ilyen, évti­zedeken át nem tapasztalt csapadékos nyárra, akkor sem lett volna erőnk mindenre fel­készülnünk. Így vannak ezzel tsz-eink, s így a felvásárló vál­lalatok is. Sajnos, az a való helyzet, hogy a betakarított kalászos termés a mi megyénk­ben csaknem teljes egészé­ben szárításra szorul. Szinte alig volt az aratás egész idő­szakát tekintve 17 százalékos­nál alacsonyabb nedvességtar­talmú búza, árpa. Ezt a rom­lás veszélye nélkül tárolni csalás megfelelő kezeléssel,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents