Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-15 / 217. szám
2 ESZAKMAGTARORSZÁG Szerda, 1965. szeptember lä. Pártépítő münka ^ á l t fcbsr A tárgyi bizonyíték Megyénk legnagyobb és a spontaneitásra bízzák az új 'száma, ezen belül gyorsabV1.II5JlkPn^e“?ys,.®ta ^bb' tanulságosak. 1965 első feléerősödtek, és általában egészségesen fejlődnek. 1964-ben például csaknem 1800 új tagot és több tfiint 2000 új tagjelöltet vettek fel pártszervezeteink. Az összes változásokat figyelembe véve a Vili. kongresszus óta 2670-nel növekedett megyénkben a párttagság létszáma. Tovább nőtt általános és politikai müyelt- sége és némely vonatkozás- > rok várhatók”, legszívesebben baltát fognék a rádióra. Tudom, hogy a tény az tény. de legalább fnás hangon mondanák. — Mégis, nincs valami épkézláb elképzelésed ilyen sajátos, mondhatnám kritikus helyzetre? — kérdeztem. — Nincs — ejtette le fejét — Esetleg te is mennél, fog-, nád a kaszát... — No, otthon vagyunk már! — nevette el magát. — Elő a ceruzát, kürtőid világgá, hogy '■izet prédikálok és bort iszom- Nesze, itt van egy pozitív tenyér — lökte elém lapátnyi tenyerét. — Már négy hold van benne. Megszégyenültem néztem.' A hüvelykujj hónaljában rojtos volt a bőr egy nemrég szétpukkant hólyagtól, forintnyi vizenyős seb vöröslött a bőrrongyok alatt. — Bocsáss meg — makogtam —, nem akartalak megbántani. '— Azt hiszed, olyan köny- nyen felhúzom az orrromat. Fenét! — legyintett elgondolkozva, majd mosolyogva megjegyezte: — Most kúrálom magam. Szabotált a jobb tenyerem, elütött a piszok egy- kétnapos keresettől. Hidd el, rámfér, nem vagyok túlfizetve ... Feltápászkodott és mondtat — Hozok még valamit. S zólni akartam, hogy majd én. De nem szóltam. máig sem tudom miért, talán nem volt hozzá merszem... Gulyás Mihály Megkésett oratós — Ez van — mondta csüggedten. — Nem értem, még ezt is keveslik? — bosszankodtam. N em ez a probléma — csóválta meg fejét a tanító. — Hazudnék, ha azt mondanám, hogy keveslik. Nem keveslik. Már az egész falu tűkön ül, hogy tönkremegy minden. Ezek az öregek is veszik a kaszát, . és talán akkor is törnék magukat, ha csak munkaegységet kapnának. A kezdeti spekulál- gatás után mindenki megértette, hogy nem szabad tovább húzni az időt. De hát csalt ezek az öregemberek állna!: itt, várva az eső múlására. Ezek pedig már nagyon lassan haladnak. Lélekkel még bírják, de a test erőtlen. A bejáró dolgozók pedig nem válhatnak a jó időre. Csak lopkodni lehet az esőtől az aratnivalót. A szabadság pedig csurog-csepeg, keresni nem tudnak. Tegnap bemondta a rádió, hogy derült, csendes idő várható. Bejött az irodába vagy tíz bejáró, hogy ha ad papírt a tsz, ők szívesen maradnak néhány napra, .hátha most már hagyja őket dolgozni az idő. Hát tessék, itt van, nesze neked meteorológia. A bejárók arra is kénesek volnának, hogy fizetés nélküli szabadságot vegyenek ki—. de hát ki tud biztosat mondani? Néha. amikor olyan szenvtelen, unott, hangon bemondják, hogy „északnyugatról újabb felhősödés, záporesők, zivata— Figyeled? — súgja a tanító. — Mit? — Az öregeket. Aratnak. — Tűnődve elmosolyodik, majd kesernyésen folytatja: — A szájukkal, már csak erre képesek. „Hát déltől bele . . Igen, de ki? A tagságból ha tíz-tizenöt aratópárt tudunk kiállítani. Számolj! Van még háromszázötven holdunk, egy aratópár, ha megfeszül se képes két nap alatt letakarítani eg.v holdat, fekszik mindenünk. A géppel nem boldogulunk. még ha tudná is vágni, leragad, annyira fejázott a föld. — A bejáró dolgozókat kellett volna megagitálni — vélekedem. — Okos vagy! — húzza el száját — Amikor már láttuk a bajt, összedoboltuk egy vasárnap az egész falut, a bejárókat is. A művelődési ház dugig volt. No. emberek, ki veto, mennyiért akarnak aratni? — kérdeztük. Elkezdődött az alku. Mi mázsa hetven kiló szemet ígértünk, meg két és fél mázsa szalmát holdanként. Kevés, mondták. Hát mennyire gondoltok? Legalább két mázsára, meg a szalmára. Jelenleg. tudod, hol tartunk? Két mázsa szemet adunk, két és fél másza szalmát, és öt munkaegységet. Tehát legalább hatszáz forintot holdanként. Mégse megy az aratás. Kétségbeesetten tárta szét karját huzamát csakhamar elmossa az eső. — Ezeknek jó — fájdítja szívét, hogy nem tarthat a turistákkal —, mennek Tátrát bámulni, miközben minket megesz a méreg, hogy nem tudunk aratni. A molyan közéleti személyiség a faluban, hát nem állom meg, hogy meg ne jegyezzem: — Az aratást nem júliusban kezdik. — Hát mikor? — kapja fel fejét dühösen. — Korábban, legalábbis a szervezést. Már június elején látni lehetett, hogy a géppel néni boldogultok, a termésnek több mint fele megdőlt. — Nagy a hangja — mondja valaki a hátam mögött. Lopva odanézeik, vajon kinek nem tetszik a képem? Megnyugtatnak a további szavak, a viharról vélekedik ígv eev keszeg aggastyán, hogy ha nagy hanggal jön. hamar kiadja mérgét. Szomszédja rábólint, és hozzáteszi a maga tapasztalatát: — Elmegy a felhő is. oszt ha úgy két órát süti a Nap, már lehet vágni a búzát, arról hamar lecsurog a víz. — Igen. ha nem volna megdőlve — akadékoskodik egy harmadik. — Már felverte a sarjbúza. No, de mit beszélek itt. masatok is tudjátok. i — De déltől akkor is bele lehetne állni — erőlködik a keszeg. — Hál déltől bele — mondják egyszerre többen is. J liclC* --- VC1" t e a tanító kissé tudálékos hangon. Az eszed tokját! — akartam mondani, ami mifelénk szalonképes káromkodásnak számít. A tanító úr elég korán bevehette magát a kocsmába, és nem tud róla, hogy időközben felhők ágaskodtak fel a esereháti dombok mögül, és i innen a dörrenés. A keleti ég* bolt még búzavirágkék, felhő j mutatóban sem akad rajta, a í Nap felénk dönti a fák, házak | árnyékát. é Öreg parasztok szopogatják J szokásos sörüket, a lehajtott t féldeci után. * — Amit az imént hallottál, * nem hangrobbanás volt —je- l leniem be nagy titokzatosan. J — Hát mi? * — Mennydörgés. » — Csudát — mondja, mint *aki nagyon biztos a dolgában. I> Fellápászkodik, félresöpri a é függönyt, és beáll az ablak0 ba, les kifelé. Meggyőződött | róla, hogy lóvá akarom tenni, * és visszaül a helyére. £ — Könnyen megtudhatod 1 az igazat, menj ki a hátsó ud- | varra — javaslom. | Már nem kell fáradnia. <- újabb dörrenés csattan. £ — No?! 0 — A guta üssön bele! — | szökken szárba a mérge. — * Nem múlik el a nap, hogy ne 4 esne. £ Visszamegy az ablakhoz. Kö* vetem. A felhők már elérték ^légterünket. tolakodnak a Nap $felé. A szürke betonúton pety- jjtyek fekete szeplői kezdenek * szaporodni. Farmotoros autó- tbusz horkanva rúgtat bele lá- itómezőnkbe, elhagyhatta a zá- 1 yport, csqpa csatak, csillog* villog, nyomának roppant pár- ; Megyénk legnagyobb és mégis legkevésbé látványos, ugyanakkor nagyon fontos építkezéséről van szó. Arról, amelynek mély és erős fundamentumait Miskolcon, Diósgyőrött és Ózdon elődeink csaknem fél évszázada lerakták, s amelynek építőmestereivel, állványzatával azóta is találkozhat bárki Borsod nádastól Zemplénagárdig és Tor- nanádaskától Tiszadorogmáig. Az építtető a munkásosztály, társaival együtt persze, a parasztsággal, az értelmiséggel — egész dolgozó társadalmunkkal, minthogy az építkezés sikere is általános érdek. A mű mesterei és fő védnökei a pártszervezetek. Képletes építkezésről van seó! A pártépítés megyei tapasztalatairól. A legfrissebbekről és a legal talánosabbak- ról. Érdekes megfigyelések összegezéséről, több pártbi - zottság és sok pártszervezet pártépítő tevékenységében hasznosítható tapasztalatokról. 0 Vessünk egy pillantást e különleges építkezés panorámájára, általános képére. Mi jellemzi megyénkben a VIII. kongresszus óta, vagyis az utóbbi 2—3 esztendő során a pártszervezetek pártépítő tevékenységét? Az összkép nem rossz. Pártbizottságaink a Vili. kongresszus határozatainak megfelelően, a gazdasági építő- és a kulturális nevelőmunka aktuális kérdéseivel egyidejűleg, jelentőségének megfelelően foglalkoznak a párt erősítésével összefüggő pártépítési kérdésekkel. A me- megyei párt-végrehajtóbizott- ság például tavaly kétszer is (egyszer a megyei pártbizottság is) felmérte és megtárgyalta a pártépítő munka megyei tapasztalatait. Hatáskörükben hasonlóan jártak el a járási, a városi ' és az üzemi pártbizottságok is. Néhány alapszervezetet kivéve, szerepelt a taggyűlések napirendjén is. A megyei pártbizottság örömmel állapította meg, hogy megyénk pártszervezetei a VIII. kongresszus óta tovább erősödtek, és általában egészségesen fejlődnek. 1964-ben például csaknem 1800 új tagot és több tfiint 2000 új tagjelöltet vettek fel pártszervezeteink. Az összes változásokat figyelembe véve a Vili. kongresszus óta 2670-nel növekedett megyénkben a párttagság létszáma. Tovább nőtt általános és politikai mű,veit- < sége és némely vonatkozás- i ban javult összetétele is. (Például: 534-gyel gyarapodott a tez-pártszervezetek taglétszáma. s az új tagok, illetőleg tagjelöltek 74 százaléka tsz- tag. Vagy: 10,6 százalékról 12,1 százalékra emelkedett a nők aránya.) E tekintetben különösen az Ózdi Üzemi-Vá- rosi, a Miskolci és a Szerencsi járási Pártbizottság dolgozott jól. _____ , _ 2j l A pártépítp munka tapaszta- J latai azonban már tavaly* se í voltak egyértelműen pozitivek. 4 A . megyei párt-végrehajtóbi- <j zottság 1964. februári ülése 4 például felhívta a pártbizott-J ságok figyelmét arra az« egészségtelen tünetre, hogyj nem emelkedik kielégítően a/.« üzemi munkás tagjelöltek 4 száma, sőt, 1963-hoz viszo- < nyitva 1964-ben 4,8 százalék- 4 kai csökkent. Ilyen vonatko- j zásban különösen ' a Lenin l Kohászati Művek, az Ózdi Ko- * hászati Üzemek, a Diósgyőri < Gépgyár, a Borsodi Szénbá- < nyászati Tröszt, a Magas- és < Mélyépítő Vállalat, továbbá a 4 miskolci és a tiszaszederkényi J pártbizottságok munkáját jel- < lemezték fogyatékosságok. J Ez nyilvánvaló hiba. Me-J gyénkben különösen, ahol aj magyar munkásosztály te- < kin télyes része él, és szá- \ műk az utóbbi évek során is i tovább növekedett. j A pártépítő munka „rejtet- < tebb hibáit” a statisztika nem < mutatja. Ezekre is rávilágí-, tott tavaly a _ megyei párt- < végrehajtóbizottság. Például] felhívta az érdekeltek figyel-< mét. hogy több pártbizottság 4 és alapszervezet munkájából 4 hiányzik a tervszerűség és a4 céltudatosság. Néhol teljesen’ a spontaneitásra bízzák az új harcosok jelentkezését, ilyen szempontból nem foglalkoznak az élenjáró dolgozókkal, a szocialista brigádok tagjaival. Ezt jelzi az is, hogy a tsz-párlszervezetek 40 százalékában, vagy az ipari üzemek pártszervezeteinek 22 százalékában nem volt tavaly tagjelölt felvétel. A fogyatékosságok a politikai nevelőmunka gyengeségéi jelzik. Sok helyütt tétlenül nézik az olyan hibás szemléletet is, amely szerint állítólag „nem érdemes belépni a pártba, mert az csak plusz munkát, kiadást és kötelezettségeket jelent, ugyanakkor semmilyen előnyt...” Másutt, ahol a pártmunkának. a társadalmi munkának „nincs elég becsülete”, vagy ahol „kevés szava van a pártszervezetnek, a párttrtkámak .. .” ismét másutt, ahol nem mindig vonzó egyes kommunisták példája, vagy keveset törődnek a kommunisták ügyes-bajos dolgaival, ez nehezíti a legjobb dolgozók- közeledését a párthoz. Néhol (különösen ’ a tsz-párt- szervezetek egy részében) az erősebb vallásos befolyás, egykét tsz pártszervezetben a gazdálkodás eredménytelensége, az alacsony jövedelem támaszt nehézséget a pártépítő munkával szemben. Viszont ott, ahol rendszeresen és türelmesen magyarázzák pártunk politikáját, és tervszerű, céltudatos a pártépítő munka (szerencsére ez jellemző a pártszervezetek többségére!), nincsenek ilyen problémák. DE A pártépítő munka esetében olyan „építkezésről” van szó, amely hosszú-hosszú folyarriat. Képletesen szólva ez a „mű” sohasem kész, és nem „tudható le” egy-egy kampánnyal. Csiszolni, javítanivaló pedig mindig akad. A megyei párt-végrehajtó- bizottság ez év augusztus elején ismét napirendre tűzte a pártépítő munka 1965. első félévi tapasztalatait. A vb megállapításai érdekesek és tanulságosak. 1965 első felében például a megye 693 alapszervezetében volt tagjelölt- felvétel. összesen 1077 tagjelöltet vettek fel (77-el többet, mint 1964 hasonló időszakában), közülük több mint 200, pontosabban a felvettek 18.7 százaléka nő. 5,6 százalékkal jobb a munkások arány' száma, ezen belül gyorsabban nőtt az üzemi munkások száma, amely 6,6 százalékkal volt magasabb az 1964 évinél. Javult a pártszervezetek ösz- szelétele is. Nőtt a fiatalok aránya és a tagság iskolázottsága. Nyilvánvalóan annak nyomán, hogy ebben az évben valamennyi párt-végre- haj lóbizottság megtárgyalta a pártépítő munka helyzetét, s a megyei vb útmutatásait is figyelembe véve, helyes intézkedéseket tett. Javult a tömegszervezetek munkája is, különösen a Borsodi Szénbányászati Tröszt, az Edelényi- és az Ózdi járási KISZ-bizottság munkája dolgozott eredményesen e tekintetben. 1 Sajnos, egyes pártbizottságok és pártszervezetek pártépítő tevékenysége még ma sem mentes a hibáktól. Az alapszervezeleknek mintegy fele ma sem foglalkozik megfelelően a tagjelölt felvétellel. Szinte minden járásban találhatunk olyan alapszervezetet, amelyben a VIII. kongresszus óta egyetlen taggal sem erősítették a pártot. Aránylag sok aiapszervezetben nincs tervszerű, céltudatos és differenciált munka a párt erősítése végett. Hiányzik olykor a felsőbb pártszervek segítsége és számonkérése is.- jE Tavaly a megyei, pártbizottság a tsz-pártszei-vezetekre irányította a járási pártbizottságok figyelmét. Most mintha újból megfeledkeznének erről az állandó feladatról. Amikor a megyei vb februárban felhívta a járási és a városi bizottságok figyelmét, hogy a munkások számarányának csökkenő tendenciája egészségtelen tünet, ezt néhol úgy értelmezték, mintha a tsz, & íaiu elhanyagolható lenne. A következmény: 1965. első leiében a tsz pártszervezetek 71 százalékában nem volt tagjelölt felvétel. Az .„indok”: nagyobb figyelmet fordítottunk az üzemi pártszervezetekre. — Sajnos, sok pártszervezetben nem alakult még ki olyan gyakorlat, hogy a pártépítés kérdéseivel állandóan, a maga sokrétűségében foglalkozzanak.. Igaz, vannak olyan, főleg kis létszámú tsz pártszervezetek megyénkben, amelyeknek helyzete a pártépítés szempontjából nem könnyű. De az is igaz, hogy a pártszervezetek pártépítő tevékenységében sok még a „fehér folt”. Érdemes lenne például megnézni, hány pár- tonkívüli munkás, mérnök és más dolgozó jár évek óta a pártszervezetek által szervezett különböző tanfolyamokra, az esti egyetemre — és közülük hányán kérték felvételüket a pártba. Elgondolkoztató képet nyernénk, ha megvizsgálnánk, hogy a különböző tömegszervezetekben jól dolgozó aktivisták (például a sok ezer bizalmi, vezetőségi tag stb.) közül hányat javasoltak felvételre a pártba. A nők számaránya is javítható lenne, ha következetesebb politikai nevelő munkát folytatnának az olyan pártszervezetek, mint például a Miskolci Pamutfonó, a Szerencsi Csokoiádégyár, az Ózdi Ruhagyár és számos tsz- pártszervezet. Előbbre léphetnénk, ha a községi és a tsz vezetők egy része nagyobb gondot fordítana szőkébb környezetének, csalá d tag.i ai nak világnézeti, politikai nevelésére, ha még következetesebben szem beszál l nának pártszervezeteink azokkal a ferde né-‘ zetekkel, amelyek a párttagság megtisztelő fogalmát eltorzítják és ferde elképzelések, vagy hamis illúziók • tükrében mutatják a tagjelöltnek jelentkezők előtt. (Hiba, hogy a legképtelenebb nézetekről sokszor még az illetékes párt- bizottságok sem tudnak.) A pártépítő munka „fehér foltjai” hamarább tűnnének el, ha az érvényben levő párt- határozatok végrehajtásáról valamennyi pártbizottság következetesen gondoskodna. T A megyei, a járási, a városi és az ^ üzemi pártbizottságok megyénkben a VIII. kongresz- szus óta számos alkalommal értékelték a pártépítő munka helyzetét, összegyűjtötték e különös és nagyon fontos építkezés tapasztalatait., A rendszeres törődés jelzi a pártbizottságok felelősségérzetét. a pártépítő munka iránt. Példájuk ugyanakkor kötelezi is az alapszervezelekét, e nagy mű mestereit és fővédnökeit, a jelenleg még tapasztalható hiányosságok megszűnte- lésére, a párt erejének tervszerű és céltudatos növelésére. Cscpányi Lajos A tárgyi bizonyíték, amelyről beszélünk, - meglehetősen súlyos. * Egyszerre három értelemben í i«te Egyrészt azért súlyos ez a fc tárgyi bizonyíték, mert: raji kéta. Másrészt, hatásában, K azért, mert nukleáris töltet- [| tel szerelhető fel. Harmad- K sorban pedig azért igen sú- j| lyos ez a tárgyi bizonyíték, K mert éppenséggel a védelem j| maga adja a vád képviselőit jenek kezébe. * A tárgyi bizonyíték: Ser- £ geant-típusú rakéta, amely* I1 lyel a nyugatnémet Bundes- j| wehr alakulatai hetek óta >•' gyakorlatoznak brit tcriilc- £ ten. Közelebbről: a skóciai k partok mentén fekvő Hcbri- * dákon. g A íárgyi bizonyíték, niondjj hatni, perdöntő abban a vl- g iában, amely a genfi lesze- Is rclési tárgyalásokon bon táji kozott ki. Tudnivaló, hogy K Genfben az angolszász haji túlinak látványos indítványt K terjesztettek elő az atom- j* fegyverek elterjedésének j! megakadályozásáról. A Szov- £ jetunió azonban nyomban felhívta a figyelmet, hogy nem lehet erről a kérdésről határozni addig, amíg a NATO közös atomhaderejében éppen a javaslattevők kezdik hozzásegíteni Bonnt ugyanezeknek az atomfegyvereknek birtoklásához. Az angolszász viszontválasz az volt, hogy a NATO-atomcrő egyáltalán nem ezt jelenti. M ost, a Scrgcant-ügy újra és nem kevésbé látványosan azt bizonyítja, hogy az angol—amerikai érveléssel szemben a NATO-atomerő igenis a nyugatnémet atométvágy kielégítését is szolgálja. Mert annak, hogy nyugatnémet katonák atomrakéták harci bevetését tanulják, ugyan mi más lehet a célja, mint az, hogy ezeket a rakétákat egyszer — be is vessék? Persze, mondják erre az ér- dekellck, csak „védelmi” okokból. Csakhogy a világnak eddig éppen két vi- láháborújába került,, hogy a német militaristák megtanultuk védekezni. <SP) DÉL-VIETNAM Sz aserftai csasatal Qui Nhon kikötőjében még tart a vietnami háború eddigi legnagyobb partraszállási művelete az első amerikai gyors- hadosztály mintegy húszezer katonájának és harci felszerelésének partrarakása. Az AP washingtoni jelentése azonban máris arról számol be, hogy az amerikai hadügyminisztérium újabb erősítéseket szána e> Összeüli a ve VI. Pál pápa beszédével kedden megkezdte munkáját a második vatikáni egyetemes zsinat negyedik ülésszaka. A zsinat a bizonytalanság légkörében ült össze, mivel attól lehetett tartani, hogy a XXIII. János pápa által kezdeményezett megújhodás 1 szemlémét elfojtja a vatikáni kúria és a konzervatív csoport nyomása — méghozzá a pápa támogatásával. VI. Pál pápa megnyitó beszédében valóban olyan hangot ütött meg, amely XII. Plus pápa korára emlékeztetett. A pápa „ateista és egyház ü 1 döző ” kom m u n i zmusról, „szenvedő szerzetesekről” be: létszáma 128 990 tő dékozik Dél-Vietnamba küldeni. Az amerikai csapatok létszáma a hét végére eléri a 128 000 főt. Ezen túlmenőleg a Kansas állambeli Fort Riley támaszponton elutazásra készen áll az 1. számú gyalogoe hadosztály 11 000 katonája. A hadosztály első dandárja már Dél-Vietnamban harcol. itikáni zsinat szélt és hevesen bírálta a materialista világnézetet. VI. Pál közölte azt is, hogy az ENSZ fennállásának 20. évfordulója alkalmából idén ősszel New Yorkba utazik, és világszervezet fórumáról békefelhívást szándékozik intézni a népekhez. Bolgár-román tárgyalások Kedden délelőtt Szófiában folytatódtak a Todor Zsdvkov és Nicolae Cenusescu vezette párt- és kormányküldöttségek hivatalos tárgyalásai.
