Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

Csütörtök, 19(55. szeptember 3. ÉSZÁKMAGY A KOKSZA*. 3 I '! I Jól -művelt föld A vasoszlopoltra feszített egy dobot kapnának, barna- most bérelt helyiségekben tá­ra-bb befejezhetnék lést. Ha valamelyik szövetkezet tudna kölcsönöz­ni egy dobot, örömmel fo­gadnák és meg is fizetnék. A mucsonyi .termelőszövet­kezetben kevés a férfiember, hiszen itt majdnem mindenki bányász, a tsz-tagok asszonyok, de a bányászok sem fordíta­nak hátat a mezőknek, a földalatti nehéz munka után a termelőszövetkezetben is se­gítenél*. K arattunk kézzel t mint kétszáz hold árpa tenné £ se vár cséplőgépekre. “ A termés jó, S mázsát § árpából — Jó szorgalmú nép ez — dicsérte őket a főmezőgazdász —, amíg munka van, jönnek és csinálják, nem hagyják ma® gukra az asszonyokat. Minden növény terven tétül ..fizet“ Persze, keresni is lehet, mert a mucsonyi termelőszö­vetkezetben a prémiumokkal együtt tavaly is 55 forintot ért a munkaegység, az idén sem lesz kevesebb, és fizetnek elő­leget is, 25—30 forintot munka­egységenként, mikor mennyit. A főkönyv dicséretes szám­adatokat mutat. A Sajó ugyan elvitte 65 hold termését; 150 000 forint volt a kár, felét a bizto­sító kifizette, de nem lesz hiány, pénzügyi kiesés, mert minden növény terven felül fizet. A búza négy—öt. az árpa kettő, a borsó nyolc mázsával adott: többet holdanként, mint ahogyan tervezték. Magtár­helyiség nincs a gazdaságban, még nem építettek, ' fonto­sabbak voltak az istállók, a csép- rolják a terményt. A tagok termelő- részét kiadták, az eladásra lekötött búzát is átvette az ál­lam. Harminchat vagon volt a terv, de még körülbelül 50 vagon búzát adnak el. A ku­korica nagyon szép, 12 mázsa májusi morzsolt termést ter­veztek holdanként, de meg­lesz a 15—16 mázsa, ha kicsit kedvezne az időjárás, még több is lenne. Persze nem eső kellene már, hanem napfény, hogy jól kiteljen és beérjen a szem. Tonos/nőra feríő/is nyolcszor is permetezték, és ugyanannyiszor porozták a szőlőket. A gondos kezelés erdményeként, a peronoszpóra fertőzés augusztus második felére megállt, és az átlagos kártétel csak 30—35 százalékra tehető. Emiatt holdanként át­lag mintegy 15—18 mázsás ter­mésre lehet csak számítani, de a minőség még most is nagy gondot okoz. A jelenlegi időjárás nem kedvez a bogyók érésének. A talaj az előzetes esőzések ha­tására még' nem tudott felme­legedni a talpgyókérzetig annyira, hogy a fürtök cukor- tartalmát növelje. Ha a „vén­asszonyok nyara” száraz és meleg lesz, úgy a szüretet csak november elején kezdik meg. Remélhetőleg ez az idő elég­séges lesz ahhoz, hogy a bo­gyókban kialakuljon a megfe­lelő cukorfok, és a must minő­sége megjavuljon — mondotta Lengyel Béla, a kutatóintézet vezetnie. — Pocsék, rossz időjárás volt ebben az évben, mégis jól sikerült minden — mondta a főmezőgazdász, és bár alig győzi a munkát, annyi a gond­ja: elégedett. A gyakorlati mezőgazdaság nem laborató­rium, ahol ki lehet számítani mindent. Az ánatíeuvésztok is segítettek Ez a lényeg: úgy szervezni a munkát, hogy a lehetőségek­hez képest minden gyorsan menjen, mert az olyan eszten­dőben, mint a mostani, az idő, különösen a nyert idő, minden­nél többet ér. Az időt kell jól kihasználni, és ez nem csak a vezetőkön, hanem az embe­reken is múlik. Mert hiába jó a vezetők elképzelése, ha nincs, alti megvalósítsa. Mu- csonyban viszont van. Itt men­nek, dolgoznál* még az állat- tenyésztők is. Hajnalban kel­nek. elvégzik dolgukat az állatok körül és irány a ha­tár. Csak: egy ügyeletest hagy­nak az istállóban. Ezt a szol­gálatot felváltva látják el, így minden állattenyésztő ki­vette részét; az aratásból, most pedig a hordásból és a cséplés- ből. Éppen olyan szorgalma­san, lelkiismeretesen dolgoz­nak, mintha növénytermesz­tők lennének. A cséplést csak most kezd­ték, de már szántanak is, ké­szítik a magágyat. A vetőma­got külön kezelték, s így az is biztosított. Legkésőbb szep­tember 15-én meg akarják kezdeni a búza vetését, de ha hamarabb befejezik a cséplést, akkor azonnal hozzáláthatnak a vetéshez. így aztán, ha az ember a mucsonyi határt nézi, a szenet szállító kötélpályát, a füstölgő salakhegyeket, a barázdákat hasító traktorokat, a zúgó cséplőgépeket és a szor­galmas embereket, elmond­hatja, hogy ezt a 'földet jói művelik alulról is és felülről is. Szendrei József 100 espr tonnával több mésxkő Az Ózdi Kohászati Üzemek­ben a növekvő nyersvas gyár­táshoz egyre nasvobb menv- nyiségű salakképző anvag. a mészkő szükséglet iobb kielé­gítésére a gvár tomaszentand- rási mészkőbányáját fejlesz­hönnvítitt a csiszolónőit munkájúi A Dien Thong üzem, amelyben magas technikai színvonalon termelnek a honvéde­lem és a békés fogyasztás számára. száll testvéri üdvözletünk § § § A Lenin Kohászati Művek K durvahengerművében az acél- s bugák felületét jelenleg még 5 fáradságos módon tisztítják § nagyobbrészt nödolgozók. A c nehéz munka szilikózis meg- | betegedéssel jár. továbbá yhosszadalmas, kn—mtsem ter- Smelékenv. Egv m"szakon eev cdolgozó a mostani kis telje- 3 sít mén vű géppel általában §eev tonna bugát csiszolhat «meg. s A nehéz fizikai munka fo- y 1*07,11 os megszüntetésére a § gvár egyelőre három korsze­§ rű. automatikus csiszológépet szerzett be. több mint tíz­§ millió forintért. A porelszívó § készülékkel ellátott gép tel- iesít.ménve többszöröse a mos­tani berendezéseknek, a csi­szolás fizikai erő kifejtése nélkül megoldható. Az első modern. Brookes-féle csiszo­elnyomás légkörét valósították me erőt ad számára, hogy mi meg földjén. közben ellenáll az agresszo- Szívből jövő jókívánságunkat tógép már megérkezett a eyár­Adatok és tények hosszú roknak. helyreállítsa a káro- küldjük a távoli, mégis köze-íjba, s annak összeszerelését a listáját lehetne felsorolni a kát, s építse országát. Négy­vietnami nép eredményeinek millió vietnami fiatal csatla- érzékeltetésére. Egy évtized- kozott a harcra-készséget ki­írnék érzett Vietnamnak, nagy '■ lövő hónapban kezdik me nemzeti ünnepén. ^ Az pék üzembe helyezésével lé­nyegesen termelékenyebb, gyorsabb és könnyebb lesz a csiszolómunka. Egy gép ugyanis több mint húsz nő­dolgozót mentesít a mostani fáradságos fizikai munkától. tették, korszerűsítették. A mintegy tízmillió forint, költ­séggel megvalósított fejlesztés során a munkák jelentős ré­szét. a rakodást, a szállítási gépesítették. A kitermelt mészkő gyorsabb továbbításá­ra több mint száz méter mélv négy és fél méter átmérőm aknát képeztek ki. A mészkö­vet ennek felső részébe öm- lesztik. s alul a csillékbe csa­polják. A már befejezett kor­szerűsítés eredményeként a bányában évente minteev százezer tonnával több mész­követ termelhetnek, adhatnak' a nagyolvasztóknak lényege­sen kedvezőbb munkafeltéte­lek mellett és kevesebb ön­költséggel. Gyűmö 1 esőxő egyii«míiködés Ózd és Salgótarján között idén a másik kettő le­téti Ervin § szállítására is sor kerül. A gé­Az ózdi kohászat és a Sal­gótarjáni Acélárugyár már korábban szocialista szerződést kötött, hogy szorosabb együtt­működéssel keressék a közös feladatok célszerűbb megoldá­sát. Az eredményeket most értékelték. Megállapították, hogy a kapcsolatok előnyösen fejlődtek. Az egymással meg­tárgyalt és bevezetett intézke­dések eredményeképpen javult a gyártmányok minősége, je­lentősen csökkent a szállított árukkal, termékekkel kapcso­latos reklamációk száma. Az ózdi kohászok különböző be­rendezések átadásával segítsé­get nyújtottak a salgótarjáni televízió-állomás építéséhez, s alkatrészekkel támogatták a salgótarjáni hideghengermű munkáját. Az elkövetkező időkben a két gyár között kialakult gyü­mölcsöző kapcsolatot, a lehe­tőségeknek megfelelően, to­vább fejlesztik, még szorosaoo- ra fűzik. Napfényes reggel virradt Hanoira. Már a hajnali órákban sűrű sorokban áram­lott a tömeg a Ba Dinh térre, mindenki tudta, és érezte, hogy történelmi órák tanúja lesz. Ho Si Minh lépett a szó­noki emelvényre és bejelen­tette: megalakult a Vietnami Demokratikus Köztársaság, az ország függetlenné vált. ' Akik jelen voltak ennél a fel­emelő pillanatnál, elmondták, hogy az elnök megállt a sza­vak után és megkérdezte: — Jól értettétek, honfitársaim? A honfitársak, ' a vietnami nép megértette a szavakat. Hiszen a bejelentés nyolcvan esztendős gyarmati múltat zárt le, sőt, akármilyen mesz- sze kutatunk a vietnami nép történetében, az szinte min­dig szakadatlan harc volt a hódítók és elnyomók ellen. A két évtizeddel ezelőtti nap. 1945. szeptember másodika, így lett a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság születés­napja. Ez a dátum azóta is az ország legnagyobb nemzeti ünnepe. A nagy fordulópont után. a vietnami nép minden erővel nekifeszült a békés építő mun­kának, hogy gyors ütemben pótolja mindazt, amit saját hibáján kívül elmulasztott. Nagyszerű tervek születtek* de megvalósulásukat félbe­szakította a háború. A francia gyarmatosítók, egy esztendő­vel a VDK megalakulása után, megtámadták az orszá­got. Megindították szennyes háborújukat, hogy ismét gyar­matosítsák Vietnamot. Csak­nem kilenc esztendőn át dö­rögtek a fegyverek, Párizs óriási erőket vonultatott fel, de képtelen volt legyűrni a szabadságáért harcoló népet. A partizánmozgalom átfogta az egész országot, az ellenál­lás megteremtette a maga re­guláris néphadseregét, s elkö­vetkezett Dien Bien Phu kat­lana, amelyben végképp szer­tefoszlottak a kólón ialisták ábrándjai. Létrejött a fegyver- szünet és Géniben megállapo­dás született a tárgyalóasztal mellett. Az országot ugyan ideiglenes demarkációs vonal szelte ketté a 17. szélességi fok mellett, de az egyezmény. betűje és szelleme az egyesü­lés két éven belül történő végreh a j tásá ról határozott. A genfi egyezmények azon­ban nem valósulhattak meg, mert: a franciák helyébe lépő amerikai imperialisták elsza­botálták azokat. Dél-Vietna- mot támaszpontjukká változ­tatták. csatlós-rendszert eről­tettek Saigonra, a terror és del ezelőtt negyvenegy üzem : működött a VDK-ban, ma 1014 dolgozik, köztük nehéz- : ipari üzemek. A rizstermelés 1 túlhaladta a hatmillió tonnát. 1 ez duplája az 1939-es színvo- j nalnak. Tíz évvel ezelőtt még ] csak hat országgal voltak kül­kereskedelmi kapcsolatai a VDK^nak. ma negyvenöt ál- 1 •lantba jut el exportja. Az ■ arány megfordult: míg a fél- 1 szabadulás előtt a lakosság 95 ' százaléka volt írástudatlan. '■ ma már 95 százalék sajátítok- f ta 'el a betűvetést. Régen t egész Indo-Kírtában nem volt < egyetlen felsőoktatási intéz- t meny, ma 15 főiskola műkő- ■ dik a VDK-ban. f A vietnami nép ma az t amerikai beavatkozás elleni ; szüntelen harcban, egyik ke- ; zében a kalapáccsal, másik- 1 aasapEBBaafflgaBMEaBBawmBM fejező „három készenlét moz­galomhoz”, miközben a lá­nyok és asszonyok a „három kötelezettségben” vállalták, hogy helytállnak az ország függetlenségét védő férfiak helyett is. Harcában a vietnami nép lines egyedül. Mellette állnak i szocialista országok, de ninden jószándékú, békét kí­vánó ember. A szocialista or­szágok a legmesszebbmenő segítséget ajánlották fel szá­néra, de a szolidaritásnak ilyan jelei is megmutatkoz- ,ak. mint a tábori kórházra százmillió lírát gyűjtő olasz iolgozók, vagy vért adó ame- ■ikai egyetemisták példája. \z együttérzés hullámában, ix egész magyar nép gondo­ltait fejezte ki népköztársa­kötól pálya nyílegyenes irány­ban szeli át a vidéket. Szaka­datlanul kúsznak a felfüggesz­tett csillék, viszik a szene az edelényi bányákból a bar- cikai erőműbe. A salakhe­gyek füstölögnek. Tipikus ipari kép. Ám a kötélpálys alatti földeken traktorok dol­goznak, cséplőgépek zúgnak kévés élettel rakodnak a sze­kerek és a vontatók, frissei' hasított barázdák borulna.« egymásra, dolgozik a borona készül a vetőszántás. Tipikus mezőgazdasági kép. A -kette együtt különösen szép. A sa­lakhegyek árnyékában, a kö­télpálya alatt a mucsonyi Ű; Élet Termelőszövetkezet gaz­dálkodik. Fiatal főmezőgazdá­sza, Lipták János lót-fut egyik munkahelyről a másik­ra, mert annyi a teendő, hogy kicsit sok is. Az aratást, ép­pen, hogy befejezték, 700 hold­ról arattak összesen, s most kezdődött a cséplés. Még egv dob sokat segítene — A búzánk már magtár­ban van — mondta —, mert azt kombájnokkal vágtuk, mindössze harminc holdat arattunk kézzel, viszont több mint kétszáz hold árpa termé­se vár cséplőgépekre. A termés jó, a búza 17—18 mázsát fizetett holdanként, árpából is meglesz a 14—15 mázsa. Még' egy cséplőgép *e.llene, illetve csak dob, mert .ralitor és elevátor van, ha Mc«állí a pusztító i Tokaj-Hegyal ja szőlőskertjei- xtn az idén mintegy nyolcezer lóidról szüretelnek. A termés­űi átások nem kedvezőek, igyanis a hűvös, csapadékos íyári időjárás hatására pero- íoszpóra támadta meg a sző- őket, a fürtök fejlődése a vá­rakozás alatt maradt és augusz- ,us második felében a bogyók­ról kiszűrt lé cukorfoka is igen ilacsonv. Az eddigi munkákról s a terméskilátások esetleges ovábbi javulásáról Lengyel Béla, a Szőlészeti Kutatóinté­zet tarcali kísérleti telepének /ezetője nyilatkozott lapunk munkatársának: — Negyven év alatt kétsz.ei zolt az ideihez, hasonló esős tűvös nyári időjárás Hegyal- ián. A múlt esztendei nagy »zárazság miatt a szőlőket nerr mindenütt sikerült a kíván minőségben meckanálni. így ;■ földben maradt gyommagval az esők hatására erőtelies fej­lődésnek indultak, segítették : szőlőtőkék közötti párateltsé get, ami a peronozspóra meleg­ágyává vált. Az első peronos/, pora fertőzés júniusban a sző lővirágzás idején, a másodil pedig július 15. után támadt; meg a fürtöket, amikor a bo gyök növekedni kezdtek. Eeés' Tokai-Hegyei ián, az állam gazdaságoktól az, effvéni tér melókig kitartó, szívós és szór gahmas munkával védekeztek A világhírű Szarvas szőlő ben és a Mandulásban hatszor­ban a puskával, emlékezik meg nemzeti ünnepéről. Ha­zaszeretete, hősiessége, szo­cialista vívmányainak védel­ságunk kormánynyilatkozata, amellyel ugyancsak teljes szo­lidaritásáról biztosította a vi­etnami népet. Ennek jegyében

Next

/
Thumbnails
Contents