Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-02 / 206. szám

fiSZAKM\nx innBc^^d

Csütörtök, 1365. s-epternb&r Z,

lallózds a készülő népművelési tervekben

Áz osztály látsz

bitszáma

A

L <0

gibárti általános isko- lépő generációt egyedül es a iában, aligha okozott gyermek képviseli a faluban, nagy gondot. szegtem- Gibárt pedig elég kis falu ahhoz, hogy számításon kívül lehessen hagyni az esetlegesen odahöltözőket. A felmérések szerint a jövő tanévben már jelentősen emelkedik az elsősök száma, s ez a korosztály egyedi érdekességet jelent Gibárt isbe>r elsején az elsősök fogadtatása. Nem nehéz megjegyezni sem őket. Az ötszázas lélekszámú község iskolájába ugyanis összesen egyetlen gyermek iratkozott be az első osztályba. Tavaly tizenketten kezdték az ismerkedést a tudás alapjai- kola-történelében. val, az idén ilyen szembetűnően lecsökkeni a kezdő tanulók száma. Jövőre a második osztályban, majd ezt követően a harmadik évfolyamon, végül az alsó tagozat utolsó, negyedik ősz■Írjílí/i hnri áfinii ivíl-zínn rí

lályában lesz igen vékony a osztály könyv, s a létszám jelentésénél a most iskolába lépő kislány bizonyára így jelent majd: „az osztály létszáma egy fő — ón”.

Bizonyára nem okoz majd gondot ebben az osztályban a tanulmányi átlag kiszámítása sem, s akármilyen tanuló is lesz az osztályt képviselő gyermek, mindenképpen ő lesz a legjobb tanuló az egész osztályban.

A tréfás feltevéseken túl azonban érdemes felfigyelni erre az egy létszámos osztályra. Takáks Gyuláné tanító néninek a tanítási tervet. a vázlatot, az adminisztrációs leendőket éppen úgy el kell készítenie, mint egy nagyobb létszámú osztályban, s bár a tanulóval történő közvetlen foglalkozás kevesebb időt vesz igénybe, hiányozni fog mellőle a kis tanulótársi kollektíva tanulásra serkentő, gyermeki tu- an csóválták tejüket, talán datot is formáló ereje, ép- valami iaérctfélét is jelentett pen ezért nem lesz egészen körözgetésük, de az is lehet, könnyű feladat az oktatása, hogy csak az esőtől elöcsa- Igy lesz ez négy éven át. lógatott sok ezernvi apró. az mert nem várható, hogy eb- utakat szinte ellepő. alig ben az évfolyamba.n emel- babszemnyi békákra vadász- kedjék a létszám. Az 1959- tak.

ben született, most iskolába (benedek)

Az elmúlt tanévben két tanító vezetésével két tanulócsoportban harminckilenc kisgyermek tanult az alsó'a- gozatos iskolában. A felsőtagozatosok az encsi körzeti iskolába járnak, Az új tanévben már csak egy tanító. Takács Gyuláné áll a katedrára, a másik nevelő nyugdíjba ment, a tanulók létszáma pedig nem követel utódot. Az egyetlen tanító most egy elsőst, tíz másodikost, tizenegy harmadikost és kilenc negyedikest, összesen harmincegy tanulót fog nevelni. A felszabadult másik tantermet a jövőben népművelési célokra használják. Ott helyezik el a községi könyvtárat is. amely végre íqv korszerűbb körülmények közé jut. s az iskola: épülete valóságos kuliúr- centrumává válik a kis községnek.

armincegy gyerek kezdi a napokban a tanulást Gibárton. Köztük összesen egy a teljesen kezdő, látogatásunkkor néhány gólya körözött az is- kola felett. Talán rosszallóH

A körzeti koordinációs értekezleteken nagy vonásokban már kialakult az összkép. A tervek általában reálisabbaknak, konkrétabbaknak mutatkoznak, mint tavaly, több bennük a helyi kezdeményezés, a helyi lehetőséget jobban figyelembe veszik. Nagyobb önállóság jelentkezik a községek terveiben. A legtöbb helyen foglalkoznak az öregebbek szabad idejének jobb kitöltésével. A korábbi példákat követve, számos községben tervezik öregek klubja, öregek napja, és egyéb, az idősebbeket szolgáló rendezvény, illetve őket foglalkoztató intézmény megszervezését.

A másik jellemző vonás a Magyar Szocialista Munkáspárt irányelveiben foglalt tanítások jelentkezése a népművelési tervekben. E tervezetekben több olyan téma található, amely az eszmei, világnézeti tájékoztatást és nevelést szolgálja, illetve e munka színvonalának emelését célozza. A családi ünnepek társadalmi megrendezése is több község tervében szerepel. E területen sok a teendő az encsi járásban. Igen kevés még az eredmény, mert például az első félévben összesen egy társadalmi úton rendezett temetés volt, és igen kevés a Kiskinizshez'hasonló példa is, ahol négy esküvőből hármat a KISZ rendezett meg.

A termelőszövetkezet segítségére is fokozottabban számítanak több községben. Jó példa már van. A vilmányi körzet termelőszövetkezetei például már megtették a kezdő lépéseket. Pénzzel, fuvarral, egyéb juttatásokkal, 'ismereteket adó jutalom-kirándulások szervezésével, csoportos színházlátogatás szorgalmazásával segítik a maguk módján a népművelési munkát. Sajnos, elég kevés hasonló törekvéssel találkozunk.

Gyűir.ek,

épülnek a népművelési tervek az encsi járás községeiben. Szeptember közepére várja valamennyit a járási tanács, hogy egységes keretbe foglalva kialakuljon az az összefoglaló program, amely folyamatosan megvalósulva előbbre viszi ebben a szétszabdalt, sok apró községből álló járásban is a tudás terjesztésének, a tudat formálásának ügyét

íbm)

Fent,

aranyos

északon az Aranyos- Ház itt csak eggyel van több

völgyben, a Murga, a Hideg-patak és a Pipiske hegy ölében, az Aranyos palak mentén picinyke falu fekszik. Maga is Aranyos. V'alaha aranyat mostak a patak hordalékából — e tisztesség hinthetett keresztvizet a völgyre, a patakra meg a falura. Igencsak • félthette e helyet a természet, olyannyira elrejtette — talán éppen a kapzsiság elől. Hiszen, ha tudta volna, hogy a majdani Patay földes- uraknak cselekszik kedvére. Mint juhok a karámba, természetes korlátok közé szorult a cseléd nép, mit sem i áthatott a világból, nem nézhetett sem előre, sem hátra, csak felfelé, ahol a jóistent vélte, meg ahogyan ioldesurára szokott volt nézni.

Elrejtőzött a falu és rejtve maradt mindmáig. Nem szerepel a helységnevek listáján, sem az autóstérképen, de még csak úljelző sem irányítja rá a figyelmet. Minek is, ha egyszer nincs hozzá vezető út! Aki meg akarja közelíteni, vállalja a kockázatot, hogy megugrik talpa alól a meredek. De ha leér is épségben a libalegelőig, ahol jámbor gúnárok őrzik a bejáratot, még mindig útját állja a szelidvizű patak. Van ugyan felette egy, a falut a világgal összekötő palló, hanem erről lefeledték a teherbírást jelző táblát. így hát a magam- súlyú ember inkább fohászkodjék egyet: kedves patak, vigyél át a hátadon! Aztán, ha szerencséje van, s jól megcélozza a vízből kibarnálló sziklákat, néhány lépéssel a túloldalon teremhet. Ha viAz az

három tucatnál; ezekben él százhuszonnyolc ember. Járda nincs a házak között, azt a gumicsizma döngölt a talp alá, nem a legkopogósabb fajtából. Kenyérért, sóért az egyik ház szobáját üzletül kinevezett boltba jár a falu. Tanácsnak," postának, presszónak híre-hamva sincs, minek is? Se forgalom, se zaj, csak mélységes csönd, halkszavú jámbor köszönések. Itt még a televízió se bömböl esténként, egyedül a tanítóéknál, az egyetlen középületben, az iskolában.

épület nagyon szép. Túlságosan is szép, szinte kirí környezetéből. Talán azzal a szándékkal építették ilyennek, hadd kapjon kedvet a gyerekre a fiatalság. De hol itt a fiatalság? „A faluban nincs több kislány csak kettő, csak kettő ...” Két eladóért meg minek másszák meg a legények esténként a Murgát, másfelé nagyobb a választék. Ez hát az oka, hogy csak huszas létszámra méretezték az iskola tantermét. Állandósult ez a kerek szám, mert szinte törvény már Aranyoson, hogy két-három évenként ülnek lakodalmat, ugyanilyen időközönként születik egy-egy gyerek, no, meg ilyen beosztással osztogatják egymásnak a sírt az öregek a picinyke temetőben. Akár az egyik, akár a másik következik is be, csendben, szótlan rendben történik. így élnek, így élhetnek.

Bizony nem sokat fejlődött ez a falu. Nem is fejlődhetett tűi sokat. Se lélekszámú,

szont ügyetlenkedik, lábat áz- sem gazdasági lehetősége. Ki tat zokniban, cipőben. Ügy tehet róla? Rossz helyre tele- kell neki! Minek kíváncsis- pedtek az elődök — a patak- kodott ide! nak már csak a nevében van

Mert bizony a szépséges tá- hányjon kívül alig láthat mást. Valami azért csiszolódik ebben a faluban is, mely vetekszik az arany fényességével. Bárhogy van is, bármennyire elszigetelődött is a világtól, bármennyire nem mutat a felszín semmi szemrevalót, mégis talál az ember valami kedves- meghatót, ha összehasonlítja néhány korosztály életszemléletét, életét. Egyiknek a ve- tülete kontrasztként jelentkezik a másikban. Látszatra ugyan apróságok, máshol megszokóttá vált tipikus jellemzők. Itt azért mégis más.

Kérdeztem öre“61i ^

már Miskolcon? Nem ő! Keren tűi még sohasem jutott. Unokájától ugyanezt kérdeztem. Kinevetett. Miskolcon? Ö bizony utazott már a budai úttörő vasúton is . • ■ Egy korosabb, de még nem idős házaspártól érdeklődtem: lótlak-e már mozit? No, még az kellene, az az istenié- lenség! Viszont ugyanebben a kis faluban milyen megható látvány, amikor hetenként egyszer, az iskola húsz férőhelyes tanterme felé ballagnak az emberek, hónuk alatt kisszék, hokedli. Meg emez is megható. Két házban nincs villany. Az egyikben nem tudom miért. A másik ház gazdájának nem volt szíve kivágatni a'villany kedvéért a vén diófát. Ellenben bejár házjnépe a kultúrterembe, ez is az iskolai tanterem, Sj kedvére válogat a hatszáz kö-l tetes könyvtárból.

Szóval, valami változási mégis van. Igaz, ma sem jár! ide az orvos, Szántóra vag?| Kérbe kell mennie annak, aki nem gondolta meg jól, hogy beleg legyen-e vagy sem. Igaz, sokat kell gyalogolnia a család keresőjének, hogy a szom szédos falvak szövetkezetei bői, vagy a távolabbi üzemekből, útmunkákból hazateremtse a kenyérre valót'

, Igaz, nincs a faluban egyetlen szerelő, kivéve egy minden tudó ezermestert, nincs ci pész, vagy bádogos. Ellen ben van az ifjabb generációban, még a közepes kor osztályban is valami természetes előretörekvés! vágyigény. Már nem nyugosznaK bele, hogy a fejük fölötti tenyérnyi eget kémleljék segélykérőn, hanem bontogatják maguk körül az elszigeteltség természetes korlátáit

Lassú a folyamat, sokkal'; sokkal lassúbb, mint más hol. De mit tehetünk?

FoifPt telán igen' Leg'

t-gyei alább egy jelzőtáblát állítsunk a faluba kanyarodó völgy szájába, hadd tudjak, akik akarják, merre keressék ezt az aranyos csöppnyi falut. Hátha így több segítőtársra akad csendes, halk szavú, jóindulatú, végtelenük türelmes — és egy kissé magára hagyatott népe.

Csala László

O Z I M U S O 11

*

Á

llok és nagyritkán lépek egy felet, soromra várva, közben tanulmányozom az áru minőségét. A meglékelt görögdinnye külleme tetsző, de azt mondják rá a szakértő háziasz- szonyok, hogy „olyan, mint a tök, vízízű a sok esőtől”. Elveszem tőle a kedvem, legalább nem kell cipekedni vele. A paradicsomra is ráférne egy kis pirosító — de hát mit tegyünk, ezen a különös nyáron ritkán látni a Napot, nem érleli szép pirosra. De a paprika az igen, pompás, majd kicsattan a c-vitamintól.

Az üveg rnögé ömlesztett húsos paprikák iránt meglehetős a kereslet, jókora a sor, melynek egyik láncszeme én magam vagyok. Az eladók iparkodnak. Aki egy kilót kér, az eladó .ujjai közé nyálából egy csomót és veti a műanyag szakajtóba. Nyilván nem válogat. De az egyik hölgy úgy tapasztalta, hogy az előtte kiszolgált asszonytársnak válogatott paprikák kerültek szatyor- jába, és nem akar lemaradni a jogolc egyenlő gyakorlásában — felkapkod néhány különösképpen megderekaso- dott zöldpaprikát és belecélozza a szakajtóba. Az eladó felfortyan, hogy nem szabad válogatni, az apraját is el kell adniuk, nem maradhat a nyakukon. A vasarló is felfortyan természetesen. és parázs vita kerekedik a protekcióról, hogy ami az egyiknek szabad, másiknak tiltva vagyon, és ez nem demokrácia. A válogatás ürügyén meg-- «hálják egymás önérzetének üstökét,

EKEI 12

míg végül a vásárló asszony azzal fenyegetőzik, hogy „majd beteszem én magukat az Északmagyarországba, adok én maguknak protekciót!” Mit tehet ilyenkor egy szegény bolti eladó? Darabonként visszadobálja a paprikát a csomóba és a közönséget kéri fel igazság Levőnek;

— Nézzék meg, emberek, kiválogattam én neki direkt az apraját? Nézzék!

Nézzük, persze, hogy nézzük, és kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy a vásárlónak nincs igaza, de hát van úgy az ember, hogy ballábbal kel ki az ágyból reggel, és még délután négy órakor is a demokráciára haragszik, mert az a részrehajló eladónő nem szemelte ki neki a legszebb paprikát.

— Ne dobálja vissza, adja ide, nekem jó lesz — mondja egy férfi a sor végéről. — Ezzel két legyet akar ütni egy csapásra a gézengúz, átlátunk mi a szitán. Be akarja fogni a házsártos asszony száját, másrészt utolsóból elsővé szeretne előlépni, hogy mihamarabb végezzen a vásárlással. No, no, lassan a testtel, hélcás, vannak még maga előtt vagy tízen! — és egyszerre .többen is mondják, hogy nekik is megfelel az a paprika, adja csak ide. Aktatáskák nyílnak, szatyrok tátják mohó szájukat — és a közönség diadalmas állásfoglalása rápirít a vásárlóra, ki durcáskodva, fenyegetőzve megfutamodik.

I

'í n veszek kiló paprikát amit akta- táskámba zárok, és egy zacskóba fél kiló paradicsomot és egy kiló szilvái. Elégedetten indulok haza. A zsacskót kontyán fogva ballagok az utcán, még lóbálok is rajta és a Tanácsház téri villamosmegállónál egyszercsak ... hű, de kellemetlen! Arcomba szökken a vér. szemem összeszűkül, és káromkodásféle hagyja el számat. Mert mi történt... az iskoláját^ annak a zacskónak, még annak is, aki kitalálta, meg aki ilyen gyöngére csinálta, meg mindenkinek az iskoláját, még a demokráciának is, hogy ilyen nyamvadt zacskóval szúrja ki szegény állampolgár szemét. A zacskó kontya kezemben maradt, s ahány szem szilva, paradicsom, annyifelé gurul.

Jaj, de kínos! Állok a sok szilvaszem, meg paradicsom közepén, és nem tudok-mit kezdeni magammal. Az emberek néznek rám és szemembe röhögnek. Hát ezt a szégyent nem vágyói? hajlandó lenyelni. Igenis, megírom az újságba, mért nem gyártanak olyan zacskót, amit másfél kiló teherrel is, lóbálni, rázni, ütni-verni lehet, mégsem marad kezünkben a kontya.

Hát ez a demokrácia? ...

'Gulyás)

*

4

*

*

4

*

*

BE KE

2—5: Nincs irgalom. Olasz. 6—8: A szabadsiíg első napja. Magyarul beszélő lengyel. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K: naponta hn. 4. 6 és 8. M. 5. f. 10 és í. 12: Muhtár, hozzám! (Széles!)

KOSSUTH

filmszínház délelőtti műsora

2—3: Nincs irgalom. Olasz. 4 és 6: Bolondos história. Magyarul beszélő csehszlovák. Széles! 7—8: A szabadság első hanja. Magyarul beszélő lengyel. Széles! Csak 18 éven felülieknek! K; vasárnap kivételével naponta de. «f. ll-kor.

KOSSU i II

filmszínház délutáni műsora

2—5: Bolondos história. Magyarul beszélő csehszlovák. Széles! 6—8: Folytassa. Kleó! Magyarul

beszélő színes angol. Széles! K: naponta 4 és f. 7. M. 5, f. 10 és í. 12: Ne# sírj, Péter! (Széles!)

FÁKLYA

2—3: Max Linder társaságában. Francia. 4—5: Jog és ököl. Lengyel. 6: Az aranyember. Színes magyar. Széles! 7: Háborús bűnösök. Svéd. K: naponta n. 6 és f. 8, vasárnap f. 5 és hn. 7. M. 5. í, ll-kor: Hófehérke és a 7 törpe.

TÁNCSICS

2—4: Van, aki forrón szereti. Amerikai. Széles! 5—7: Folytassa. Kleó! Magyarul beszélő színes angol. Széles! K: naponta lm. 5 és 7. csütörtökön, pénteken és szombaton — kivételesen! — hn. 5 és hn. 7. M. 5. f. 10-kor: Minden az embereké marad.

SAG VAUI

2—3^ Némó kapitány. Színes amerikai. Széles! 4r—5: A wind sori víg nők. Színes angol. Széles! 6—7: •Köl>tJ5?itsunk bankot! Magyarul beszélő francia. Széles! K: napon- la t 5 éí hn. 7.

SZIKRA

2—4: Van, aki forrón szeret

Amerikai. Széles! 5: A nagyraví gyó asszony. Színei; francia. Sz* les! Csak 18 éven felülieknek! 6 7: Láncok. Színes bolgár. Széle! K: naponta hn. 5 és 7, csütörű kön, pénteken és szombaton — K; vételesen! — f. 6 és f. 8. M. ; 10-kor: Tücsök.

PETŐFI

2—3: (csak du. 6-kor!) Mont Christo grófja I—TI. Színes íralj cla. Széles! 4: (csak este 7-kpr!) ■ nagyravágyó asszony. Színes íra«1 cia. Széles! Csak 18 éven felülje!1 nek! 5—7: (csak du, 6-kor!) Vörí és fekete 1— II, Magyarul beszél színes francia. M. 5. 10-kor: Ord.- sok között.

ADY

Tapolca (terem)

2—3: A windsorl víg nók. Színi angol. 4—5: Ártatlan varázslói Lengyel. K: csütörtök, péntel szombat 6. vasárnap hn. 4 és 6. I

DIADAL

4—5: Álmodozások kora. Magya K: szombaton 6. vasárnap hn. és 6. M. 5. f. ll-kor; Fiatalok vo tunk.

BÜKK

(Miskolc-Hámor)

4—5: Az éjszaka világa. Színi olasz. Széles! 7—8: Nem. Magya Széles! K: kedd, szerda, szombJ 7, vasárnap hn. 5 és 7. M. 5. li kor: Huszárkisasszony.

NAGY FILMEK SZÍNHAZA

(Diósgyőri Vasas Bartók Béla

Művelődési Ház, II., Marx

Károly u. 15.)

Szeptember 5. este 7 óra: Gél nrinálé. Francia—magyar film.

Szeptember 8. este 7 óra; Szőri1 bat. este és vasárnap reggeh goi film.

‘

Jelentés as encsi járásból

Az aranyos Aranyos

Gvadányi emlékest

és barlanghang verseny

A régi feljegyzések szerint Nagy Lajos király 1365-ben észak-magyarországi birtokainak rendezése során Beren- féért elcserélte Rudabányát, amelynek hegyeiben ezüstöt és aranyat fejtettek. Ebben az időben a kis település városi rangra emelkedett, kiváltságokkal rendelkezett, és tagja lett a íelső-mag.yarországi bányavárosok szövetségének. A várossá nyivánítás 600. évfordulóját szeptemberben köszöntik a rudabányai vasérc- bányászok. Ebből az alkalomból gazdag kulturális programot állítottak össze és alig lesz nap, egy-egy érdekesebb esemény nélkül. Az ünnepi hónapot szeptember 5-én, a központi bányásznappal nyitják meg, s az ünnepségre- meghívják a hajdani, középkori felső-magyarországi bányavárosok küldötteit.

Műsorában az irodalmi színpad megemlékezik Gvadányi

Józsefről, a Peleskei nótárius szerzőjéről, aki a községben született. Az Tró családjaTTaj- dan sok mindent tett a bánya fellendítésért. Űk alkalmaztak először fából készült csővezetékeket a bányavíz elvezetésére. Az öntevékeny művészeti csoport az ünnepi esten Gvadányi József munkásságát és műveit ismerteti. Az ünnepségeken résztvevők tiszteletére a MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenyt ad az aggteleki barlangban.

Az ünnepségek során rendezik meg az érc- és ásványbányászok kétnapos országos konferenciáját is. amelyre Csehszlovákiából és a Szovjetunióból várnak vendégeket.

a • járás sok szét*z encs! szórt, kis lélekszámú községében mezőgazda- sági munkások, erdőmunkások és kisebb számban olyan ipari dolgozók élnek, akik bejáróként. vagy munkásszálláson lakókként otthonuktól távol dolgoznak. Jelentős ipari üzem a járásban nincs. A népművelési tervek készítésénél ezeket az adottságokat figyelembe kellett venni.

A járási tanács művelődés- ügyi ’osztályán kapott tájé® koztatás szerint, tizenöt körzetben tartották meg a járás területén, az 1965—66'-os népművelési évad jobb előkészítése, tervezése végett, a körzeti koordinációs tanácskozásokat. A könyvtárosok, a községi művelődési otthonok igazgatói, illetve a népművelési ügyvezetők, a községi tanácsok végrehajtó bizottságának elnökei, valamint a járási tanács, a járási művelődési ház és a járási könyvtár képviselői, koordinációs megbeszélések részvevői alaposan megvitatták az egyes községek tervjavaslatait. E javaslatokat a községekben az érdekelt szervek valamennyi vezetője, munkatársa jó előre ismerte, de a körzeti tanácskozás után. az esetleges módosításokkal, további javaslatokkal együtt, éppen e munka társadalmi hangsúlyozása végett. minden községben a tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalja.