Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
▼aaántap, 19SS. msptc*.m&m- rt (SZAKMAGTARORSZAG M ár a közép korban kiri.cssk.et adott a Ruda-hegy, a Mogyorós, a Polyánka, a Galyagos és a többi domb: ezüstöt és rezet. A nemesércbányászat értékessége miatt vette saját, kiváltságos tulajdonába a dombok és hegyek között húzódó települést Nagy Lajos király. Ezért emelte Felső-Magyaror- szág addigi hat bányává rosa. Gölnicbánya, Szomolnok, Jászó, Telkibánya, Rozsnyó és Igló mellé hetediknek Rudabányát. Hátszáz esztendővel ezelőtt, 1365-ben történt ez. Hat évszázaddal ezelőtt a rudabányaiak mentesültek a földesúri hatalom minden kötöttsége alól, ugyanakkor azonban a■ bányabirtokosok hatalmába, kerültek egészen a XVI. századig, amikor a török hódoltság idején ismét a földesurak kezére jutottak a bányák. Elsorvadt ekkor a bányászkodás, s 1580-tól több mint száz éven át szünetelt. A XVII. században a Gvadányi földbirtokos család próbálta újból életrehívni a rézbányászatot. A vasércbányászás csak az 177&-es években kezdődött meg magánosok és kisebb bánya társtUások kezdeményezésére. Nyolcvan évvel ezelőtt a Borsodi Bánya- társulat lett itt a tulajdonos. Ez a társulat indította meg a nagyüzemű vasérctermelést, főleg földalatti bányaműveléssel, ötven év után a Rimamuranyi—Salgótarjáni Vasmű RT. vette át a bányát és megindította a külszíni fejtést is. T ömören így összegezhető Rudabávye. múltja 1945-ig. A felszabadulás óta azonban oly sok változás történt ezen a településen, hogy azt. még vázolni is nehéz. A 600 éves jubileum alkalmából a leglényegesebb változások közül próbálunk néhányat felvillantani. A történelem hat évszázadának eseményeiből mindez csak morzsányi. Talán mégis jellemzését adják a vasércbányász- munka, az élet és az emberi gondolkodás alakulásának. A RÍM), évfordulóra a vasércbánya központjában építették ezt a. zászlótartó-talapzatot, bobot: a zászló az egy hónapos ünnepség-sorozat idején. ————oC*lo—— A jubileum alkalmából A jubileum alkalmából szeptember 4-től 26-ig ünnepségsorozatot rendeznek Rtidabá- uyán. Tegnap, szeptember 11- én kezdődött itt a megyei bányász kulturális fesztivál. 15- én Gvadányi-emlékcstet tartannak az irodalombarátok körének rendezésében és a művelődési otthon irodalmi színpadának közreműködésével. Nyilvános, ünnepi tanácsülésre kerül sor 18-án, amikor Rudabánya múltjáról, jelenéről és jövőjéről tart előadást Pohobics János, a községi tanács vb-elnöke és Murvai László, a Vasércbánya és Előkészítőmű beruházási osztály- vezetője. Ezen a napon országos bányász természetjáró versenyre is sor kerül. Több sportrendezvény, úttörő-kórus találkozó, a rozsnyói bányász fúvószenekar hangversenye és filmvetítés szerepel a, szeptember HM programban. Az országos érc- és ásványbányászati konferencia két napig, 24-én és 25-én tanácskozik Rudabányán. 25-én délután byitják meg az érc- és ásvány- bányászati iparági múzeumot. Ahol a fizikai munka megszűnik „amerikázás”, Pista bácsi? Az öreg felnéz, kék szem csupa derű, mint akinek vilá életében semmi gondja vei volt. Eííyre több kincset ad a föld Adatok _ tényck A laboratóriumban i réz- és ezüstbánvák már évszázndnlrtoi „-~i.su. i..- J A réz- és ezüstbányák már évszázadokkal ezelőtt kimerültek. A rudabányai föld azonban napjainkban olyan mennyiségű kincset ad, amely túlszárnyalja az egykori nemesércbányák értékét. Hazánk egyetlen vasércbányájának termelése évről évre nő. Bics István, a vasércbánya igazgatója így beszél erről: — 1881-ben, amikor megkezdődött itt a nagyüzemi vas- , érctermelés, 53 ezer tonna ércet adott a bánya. 1938-ban évi 288 ezer tonna volt a termelés. Az idén, 1905-en 7G0 ezer tonna érc kibányászasa a tervünk. Célunk: 1970-rc évi 900 ezer tonnát adni. — A vasércbánya fennállása óta. mi volt a legnagyobb beruházás? — kérdezzük az igazgatót. — 300 millió forintos beruházásból épült a dúsítómű, amelyet 1961 decemberében helyeztünk üzembe. A mű a 23 százalékos vastartalmú pátvasércből (amiből tetemes vagyonunk van) 41 százalékos vastartalmú, dúsított ércet állít elő. Ezzel a kohászat számára jobban biztosítjuk az alapanyagellátást. — Hány ember dolgozik a vasércbányában? — összesen 1600. Köztük 600 bányász. — Milyen a törzsgárdájuk? — Mintegy ezer ember öt évnél régebben van itt. És legalább ötszázra tehető azoknak a szánra, akik tíz-húsz esztendő óta dolgoznak Rudabányán. , — Mennyi a vasércbánjjászok átlagkeresete? — 2200—2300 forint. — És hogyan könnyítik munkájukat? Milyen a gépesítés? — 1964-től a földalatti és a külszíni fejtésnél is száz százalékos gépesítésről beszélünk. Ma már a gépek segítenek bennünket abban, hogy egyre több kincset adhassunk országunknak. Munkában az igazgató. A mindennapi termelésről szóló jelentések alapján jó tervtcljcsítés remélhető. Rudabánya lclckszáma 1880-ban: 655. Az 1944. évi adatok szerint az itt lakók száma: 2500. 1950-ben 2700, 1960-b;tn 3500, ma pedig 4000 ember él Rudabányán, 1945-ben a községben bejelentett rádió nem volt. Ma 970 rádió, 311 televízió, 30 szem élygép kocsi és 90 motorkerékpár van a rudabá- r»vai lakosok birtokában1880-ban összesen 88 faház volt a községben. Ezekben laktak a bányászok. Az elmúlt húsz évben 300 családi ház épült. Ezenkívül új, berházi lakótelepeket épített a vasércbánya. 1945 előtt a földművelés elhanyagolt volt Rudabányán. 1960-ban 132 ember alakította meg a Dózsa Termelőszövetkezetet, amely 1151 katasztrális holdon gazdálkodik. A jövőről — hírekben 1975-re a község lakosságának száma mintegy 7600 lesz. Ekkorra 1050 új lakás építését tervezik. Ebből 304 szolgálati lakás lesz. Beépítésre kerül a Gyertyános-völgy, a Huta-tető, a jelenlegi saalma- rakodó környéke és a szuho- gyi út mentén több telek. Tíz éven belül új iskola épül, 8 tanteremmel. A közeljövőben egy új óvoda, két 60 férőhelyes bölcsőde, egy új orvosi rendelő, egy strandfürdő és új sportpálya építését kezdik meg. 1975-ig Rudabányán megszűnnek a csatornázási és vízellátási gondok. Tervbe vették a Felsőtelekes és Rudabánya közötti műút építését. A műút a falusi rész kihagyásával a katolikus templomtól a szalmarakodón keresztül vezet majd Felsőte- lekesre. így a lakott terület nagyobb része mentesül majd az egyre növekvő közúti forgalomtól. , A dlisltömű korszerűen felszerelt laboratóriumában technikusok és mérnökök vizsgálják a bánya termékeinek összetételét. Képünkön Gaál Imréné vasérceién)zést végez. „Bánvász-csahííibói származom Régi dokumentumok között kutattam, adalékokat gyűjtögetve a vasércbányászok egykori életének jellemzéséhez. Az 1920-as éveknél tartottam, amikor a közszükségleti cikkek árai rohamosan nőttek és a bányászok is sztrájkokkal harcoltak pár százalékos fizetés- emelésért. Ekkor kezdődött el az „amerikázás” ... „1922-ben Tatabányáról és Pécsről indult ki ez a burkolt sztrájkmozgalom, de Rudabányán is megszervezte Vajda Bálint, idős Vajda István, Keller Mihály, Galovics János és a többi munkás, az „árts, ahol tudsz!” — jelszóval- Ekkor 9 órás műszakban 8 csillét kellett volna érccel megrakni. Az amerikázás során a bányászok napi 1 csillére csökkentették a termelést...” — Vajda Pista bácsi még itt dolgozik a külszíni l.-nél! — Az egyik mérnök, Bálid. László készséggel kalauzolt a külszíni bánya útjain, amelynek kanyarulataiban egymás után tűntek fel a hangos masinák. Gép és gép mindenütt. Embert alig látni. Az idős Vajda kezében fúrógép hasította az ércfalat. Sárgás-vöröses por hullott arcára és zubbonyára. söli tas Íh|ÉI Embert alig látunk. A külszíni bányában is száz százalékáé a gépesítés, Megszűnik a munka. — No, arról sokat lehetne beszélni. Cudar világ volt akkor. Még 1936-ban is tíz órát dolgoztunk naponta. De az „amerikázás” szervezésével kapcsolatban nem rólam van szó. hanem ,z apámról. Én 37 éve vagyok itt, három év múlva megyek nyugdíjba. De azért beszél a régi időkről, amikor még nem gondolta volna, hogy a két gyerek közül István kohásztechnikus, Béla meg bányaipari technikus lesz, meg, hogy fog ő még üdülni a Balatonnál és Hajdúszoboszlón. Szóval nagyot. változott a világ. A bányamester, Folyami István is közbeszól: lényegesen köny- nyebb a bányász élete. A gép nagy segítség. Nincs annyi derékfájás sem. És régen ujjnyi erek voltak az emberek lábain a sok csilletolástól. Vajda Pista bácsi sűrűn bólogat. — Bizony így volt. Higyje el, én csak tudom. Bányászcsaládból származom.. .. Szöveg: Ruttkay Anna Kép; Szabados György Most
