Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-12 / 215. szám
Vasárnap, 196S. szeptember 13. ES7AKMAr,TAHOKSZAG 5 A márka becsülete jó eh a® ii Icára kötelez Hessélgetés Gácsi Miklós elvtárssal, íí Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatójával s § § § § § f S § § Hogyan lesz valóban gyümölcsöző? Jegyzetek a Mezőgazdasági Újítási Kiállításról Ismeretes, hogy a Diósgyőri Gépgyár a napokban, ünnepli fennállásának 50 éves jubileumát. Az egész magyar gépiparban rangos helyen Levő gyár jó munkával, a márka becsületének, tisztének öregbítésével, az idei feladatok sikeres megoldásával s az öt évtized egyfajta értékelésével készül a jubtluemi ünnepségre. Érdekesnek ígérkező, mégis szerény program teszi majd emlékezetessé a gépgyár életének e fontos mérföldkövét, s az ünnepi hangulatot mindenképpen újabb termelési sikerekkel akarják a gyár dolgozói még kellemesebbé, még tartalmasabbá tenni. A napokban felkerestük Gácsi Miklós vezérigazgató elvtársat, s arról érdeklődtünk, hogyan emlékeznek meg a gyár fennállásának ötven esztendejéről, hogy értékelik az utóbbi hóna polc változásait, milyen tervekkel foglalkoznak a jövőt illetően. Az alábbiakban ismertetjük kérdéseinket, és a vezérigazgató válaszait. ~l Visszapillantva a gyár-1-* múltjára, milyen főbb állomások, határkövek jellemzik az 50 esztendős fennállást? —. 1914-ben határozták el a Diósgyőri Gépgyár létesítését, s egy évvel később már elkezdődtek az első épületek alapozásai. Az'első világháború után azonban meglehetősen lassan bontakozott ki a termelés s csak később, a harmincas években vett nagyobb lendületet 1936-ban tovább bővült a gyár, elsősorban a hadigazdálkodásnak megfelelően. És két év múlva az 1934. évi termelésnek mintegy háromszorosát produkálták, több mint ezer megmunkálógéppel és 6500 dolgozóval. A gyár munkásgárdájának fejlődésével erősödött a munkásmozgalmi tevékenység is. Ismert, hogy ennek eredményeiképpen, 1943. szeptember 9-én béketüntetést rendeztek, amelynek során a gyár dolgozói követelték a háborúból való kilépést. A háborúban súlyos veszteségek érlék a gépgyárat. Elsősorban az 1944. szeptemberi bombázás során, majd pedig a németek igyekeztek leszerelni a gépek egyrészét — jóllehet ezt. a munkások sok esetben megakadályozták. November 19-én pedig felrobbantották a ■ vil lamosközpont turbináit. Mégis, amikor 1944. december 3-án, városunkkal együtt felszabadult a gépgyár területe, a következő napokban már dolgozók ezrei jelentkeztek, s megkezdődött a romok eltakarítása, a. megmaradt gépek termelőképessé tétele. Néhány hónappal később 4500-an dolgoztak üzemeipkberi. A következő tíz évben több szervezési változás volt a gyárban. 1946-ban a kohászattal közös vezetés alá került, s a termelési profilt a népgazdaság elsőrendű szükségletei szabták meg. Ekkor kezdődött el a drót, szög, reszelő, élelmiszeripari, mezőgazdasági és bányászati felszerelések, gépek, valamint a hídszerkezeteit és gördülőcsapágyak gyártása. S az első hároméves tervben 52 millió forintos beruházással fejlődött a vállalat. 1948-ban DIMÁVAG Gépgyár elnevezés alatt ismét különváltunk. Ekkor mór lényegesen bűvölt gyártmányválasztékunk, több termékkel részt- vettünk külföldi vásárokon és 18 országgal volt kereskedelmi kapcsolatunk. Az új profilként jelentkező kábelgépgyártás tovább növelte az exportszállítás! lehetőségeket. Időközben új fürdők és öltözők épültek, újjáépült a gyár egész úthálózata, három millió forintos költséggel elkészült az üzemi konyha. A későbbi változások között említésre méltó, hogy 1950-ben különvált a Nehézszerszám Gépgyár, majd megalakult a Könnyűgépgyár is. Az újabb fordulat 1963. január 1-én következett be, amikor a párt és kormány iparszervezési határozatának megfelelően, igen helyesen, a három diósgyőri gépgyár egy szervezetté egyesült. O Az utóbbi időben a Di“* ósgyőri Gépgyárban sokat javult a termelés Szervezettsége, az anyagellátás és a munkafegyelem, és a kollektív felelősségérzet. Mi ennek a magyarázata? — Az átszervezés körül eleinte elég sok vita kavargóit. Ma azonban már egyértelműen bebizonyosodott, hogy nemcsak helyes volt, hanem szükségszerű is. Egyre jobban termelünk minden vonatkozásban, megszilárdult a munkafegyelem, lényegesen jobb lett a munkaverseny, kikristályosodik az egyéni és közösségi érdeknek legjobban megfelelő anyagi és erkölcsi ösztönzés különböző formája. Mindenki azon van, hogy a saját posztján a lehető legjobban megismerje feladatát és segítse a termelést. Sikerült felszámolnunk az egyesítést követő szervezési és adminisztrációs hiányosságokat. Első és legfontosabb ténykedéseink közé tartozik, hogy a tervezés körültekintő és megalapozott kapacitásvizsgálat alapján történik, s ez a felmérés máris rámutatott a termelés szervezetében levő hiányosságokra, így azután szükségessé váltak, nemcsak munkaerő átcsoportosítások, hanem egyes területeken minőségi cserék is. Az új munkaszám rendszer bevezetésével lehetővé vált a hasonló allcatrészek sorozatgyártása, az egész anyagnyilvántartási rendszer áttekinthetőbbé tétele, s az anyagazdálkodásnak, mint a termelés alapfeltételének szilárd alapokra helyezése. A termelés közvetlen irányításában nagy jelentőségű az év eleje óta rendszeressé vált naponkénti beszámoltatás, amelyen a helyzet ismertetésén túlmenően jó alkalom nyílik a gátló körülmények elhárítására, operatív intézkedésekre. Szeretném itt megemlíteni a termelési igazgatóság úgynevezett „forgatókönyv-rendszerét", amelyről korábban már a lap hasábjain szó esett. Jó érzés, hogy ilyen természetű intézkedéseink dolgozóink egyetértésével találkoztak, s a közös munka eredményeképpen, vállalatunk első félévi tervét teljesítette, s megvan a reális lehetősége a harmadik negyedévi feladatok sikeres megoldásának is. fi A gazdasági és minőségi 'törekvések egész iparunk fontos kritériumai. Köztudott, hogy' a Diósgyőri Gépgyár termékeinek nagy része exportra készül. Éppen ezért, szeretnénk választ kapni arra, mit tesznek, hogy e követelmények fokozottabban érvényre jussanak a mindennapi munkában, s ezáltal még jobb áruk kerüljenek a hazai és külföldi piacokra? — A gyártás szervezettebbé tétele mellett, fontos feladatunk a gyártmányok minőségének javítása, a gazdaságosság fokozása, exportlehetőségeink bővítése. A minőség javításával már eddig is sokat foglalkoztunk. Bevezettük a gyá r Írná n y okkal ka p esola than érkező reklamációk rendszeres értékelését. így sikerül alapos műszaki elemzés alapján feltárni a hibák forrásait, a reklamációk okait, s egyben meghatározzuk azokat a területeket, ahol intézkedések szükségesek a minőség javítása érdekében. Ugyancsak a minőségi munkát szolgálja az, hogy hónapról hónapra egy-egy gyáregységnél úgynevezett szuperrevíziót tartunk, ami abból áll, hogy készreszerelt és bejáratott gépeket szétszedjük, s alkatrészeiket ismételten megvizsgáljuk. Szabályoztuk a gépek konzerválásának tökéletesítését, ami korábban az egyik 5 leggyakrabban reklamált téma ? volt A gépek fejlesztésével, •) teljesítményeik növelésével párhuzamosan fokozott minő- f ségi követelmények vannak a . meghajtó szerkezetekkel, ezen > belül is a fogaskerekekkel'{ szemben. Éppen ezért a fogas- i: kerékgyártás pontosságának ^ fokozására importból szerez- v tünk be fogaskerék-ellenőrző S berendezéseket. Megszi gorí tot-^ tűk az átvételt, a beérkező S anyagok ellenőrzését, és fele- 5 lőssebbé tettük az alkatrészek - műveletközi átvizsgálását. £ Minőségjavítási és gazdasá- s gossági törekvéseinket céloz- § zák fejlesztési célkitűzéseink, r Alapvető törekvésünk, hogy a ■! i jelenlegi gyártmány-összeléte- § lünket szűkítsük, s a lehetősé-S gekhez képest tipizáljuk, Gon- j- dolok itt elsősorban a szi- S vattyúgyártás központosítására, § amelyen, keresztül lehetővé c válik az egycélú automatagé- pék nagyobbmérvű alkalma- j zása, a fejlettebb gyártási el- 5 járások, például a csoportos | megmunkálás alkalmazása. Melegalakító gyáregységünk-§: nél a szabadkovácsolást sze-c, retnénfc felváltani a süllyeszté-•; kés alakítással. Ez elsőisorban § a hazai járműgyártás ková- K J csőit alkatrész szükségletének £1 kielégítését fokozza. !s1 Exportlehetőségeink bővítése § érdekében nagy figyelmet foc-K, dítunk a jövőben is gyártmá-% nyaink fejlesztésére. A rendel-5, kezésre álló erőinket azokra § a témákra összpontosítjuk, c amelyek az adottságainknak •», leginkább megfelelnek. így el-S; sősorhan a kábelgépek vona- R j Ián, húzó- és sodrógépek, vala-i-, mint ezek kisegítő berendezés § ] seinek, továbbá a forgácsmen- § , tes szerszámgépeknek, a kép-ej lókeny hideg- és melegalakító | ] berendezéseknek fej lesztésével ^, foglalkozunk. Hűtőgépgyártás vonalán a korszerű, freongáz-1. zal üzemelő kompresszorok ki-S fejlesztése van folyamatban. §, E területeken fejlesztési erőin-c, két a közelebbi eredménnyel járó témákra fordítjuk. Jelen- V tős fejlesztést tervezünk a szi-s! vatty úgy állásnál, ahol az ex-i port és a belföldi igények nagy- S. ban megnövekedtek, s ki el égi- § lésükre korszerű gyártmányok- i1 ra, megbízható berendezésekre^! van szükség. A kapacitás bő- § ■ vítésére itt már beruházást is K; tervezünk. í1 V /L Hogyan ünnepli a gyár § ■** kollektívája az 50 cves^’ jubileumot? — kérdeztük vé-^ gül Gácsi Miklós vezérigazga-§ tótól. ^ — Vállalatunk dolgozóinál;. § célja, hogy a gyár fenn ál Iá- § sáliak 50 éves jubileumán 2 mind a termelés, mind a mi-S nőségjavítás, a gyártás- és § gyártmányfejlesztés vonalán c újabb eredményekkel ünnepel- 5 jünk. Az ünnepnek csak akkor § van mély tartalma, ha mögötte K: megfelelő eredmények vannak. ~ Ezért is döntöttünk úgy, hogy '' az első félévben, amikor már^ az Ünnepségekre is sor kerül, ■ tovább öregbítjük jór hírnevünket, fokozzuk eredményeinket. Ügy érzem, a gyár ^ egész kollektívájában kialakult i egy olyan magasfokú felelős- i ségérzet, saját és egymás mun- ^ kája iránti segítőkészség, <- amelynek nyomán sikerült is| ez. Termelési tervünket a múlt § évi tényszámhoz viszonyítva R 8—10 százalék Icai fokoztuk, s fontosabb mutatóinkat szintes minden vonatkozásban teljesít-§ jük. Hozzájárult ehhez az a *- nagyszerű és a korábbiaktól 5 sokkal konkrétabbá tett, a § népgazdasági érdekeket mész- R szemenően figyelembe vevő s szocialista munkaverseny, S amely éppen ezekben a hóna-§ pókban erősödik. És most, § amikor az ünnepségek előesté- § jén kellemes érzésekkel be-1 szélhetek róla, hogy váliala- ^ tünknél egyre jobban megy a «- munka, s ezért dicséret illeti | kollektívánkat, egyben arra is 5 utalok, hogy a holnap felada- y tainak megoldása valamennyi-§ ünktől még jobb munkát, na-§ gyobb erőfeszítéseket igényel. § Pauiovits Ágoston ti * Ülünk a kiállítás kapuja előtti padokon, és várjuk a nyitás időpontját, a kilenc órát. Egyre érkeznek a vendégek, ki jobbról, ki balról. (Őszintén szólva elég nehéz megközelíteni. Néhány napon át. elfért volna legalább egykét közvetlen járat autóbuszból és villamosból!) Természetesen beszélgetés, eszmecsere közepette könnyebb a várakozás. Mellettem egy „Somogy- országból” jött, dúsbajuszú bácsi ül. S nem szótlanul: — Megnézem. Mert nálunk is sok a vita, a jó gép meg kevés. Még mindig sokat kell emelni a karnak. Az enyém- formák meg már nemigen bírnak. Itt meg azt mondják, sok az okos gép. — Csak legyen is majd belőle — szól közbe egy Borsodból érkezett fiatal mezőgazdász. — Engem például az új trágyamarkoló érdekel. Ezernyi munkához megfelel. De sajnos, még a régi típusból sincs aranyért se. — Hát tenni kell, hogy legyen — mondja az idős somogyi. — Szövetkezet se volt és lett. Mert szükség van rá... Aprók, nicjíis „aranyrögök!” Végre nyílik a kapu. Először a borsodiakat szólítják. Ma „borsodi nap” van. így megy ez a nyitás óta. Hol egyik, hol másik megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak szakemberei, dolgozói nézik végig aprólékosan az okos újításokat, az új gépkonstrukciókat hozzáértő mérnökemberek, professzorok magyarázata kíséretében. Korántsem lehet panasz a rendezésre, a felvilágosításra, a kiállított újítások bemutatására. A kiállítás megtekintése után viszont az általános vélemény a következő: — Elkéstünk vele. Jobb lett volna már két-három évvel előbb megrendezni az X. Mező- gazdasági Újítási Kiállítást! — Mert —. s ezt az egyik idősebb agronómus fogalmazta meg — minden darab egy-egy aranyrög. S úgy kellenének valamennyi termelőszövetkezetbe, mint pénztelen embernek a jó darab arany. Kétszázharminc újítást helyeztek el a kiállítás területén. Ebből több mint száz, két pavilonban látható. Tehát terjedelmükben sem nagy gépele, szerkezetek. Mégis milyen érdeklődést és elismerést vált ki mindenkiből például az a kis szerkezet, amelyet megyénkben szakember, a fel- sőzsolcai gépállomás dolgozója, Kovalik Mihály készített a traktor-tengelykapcsolók könnyebb összeszereléséhez. Ez mindenütt, különösebb költség nélkül elkészíthető. Mint ahogy alkalmazható például a silózás, a silótömörítés terén a kisbéri állami gazdaság két dolgozójának újítása. G 35-ös gépek átalakításával, csörlő és láncok segítségével két-három ember silózhat. Gyorsan, olcsóbban, mintha lánctalpas gépeket használnának. S mennyi más ügyes, aranyat érő konstrukció a fékberendezések ellenőrzéséhez, a lánctalpak könnyű, gyors szereléséhez, a gumiabroncsok tágításához, drága, külföldről beszerezhető gépalkatrészek pótlásához, helyettesítéséhez. A „nehezebbik” oldal! Egy azonban bizonyos: két szempontból kell értékelni mindazt, ami a kiállításon látható. Kétoldalú a levont következtetés is, Az újítások egy része hozzáértéssel, alig valamicske anyagi ráfordítással a legtöbb gazdaságban megvalósítható. S meg is valósítják hamarosan. S így a kiállítás haszna a megtekintés után már néhány nappal az őszi betakarítás, vetés, talaj- előkészítés időszakában országosan megmutatkozik. Hiszen a vetőgépek sorkapcsolását egyszerűsítő újítást, avagy az erő- és munkagépek gyorsabb javításához alkalmas ésszerűsítések alkalmazására telik a gazdaságok, termelőszövetkezetek saját erejéből. (Ismételten hangsúlyozzuk: minden újítás — a legkisebb is — kellett, kell; dicséretes, elismerésre méltó!) Azonban néhány új gépkonstrukció alkalmazásához — pedig azonnal kellene, illetve már korábban kellett volna valamennyi — nem elegendő a termelőszövetkezetek, a tsz és gépállo- : másai, gépjavító állomást sze- : relők, technikusok, szakemberek ereje, tudása. Mindenki elismeréssel adó- : zik például a 4-es számú újításnak, az Agárdi Állami ; Gazdaságban készített, SZ—• 100-as lánctalpas géppel gaz• daságosan működtethető, hid. raulikusan állítható, hét vassal dolgozó récének. Micsoda teljesítményre képes ezzel az ekével az SZ—100-as? ... Avagy ott van a 92-es számú • újítás: az erőgépere szerelho■ tő trágyamarkoló. Egyszerre 600 kilogrammnyi súlyt emel; hét, három méternyi távolságra, vagy magasságra! E két . konstrukciót mindig nagy cso- , portok veszik körül. Hiszen ; mindkettő kellene, mint a nevelő eső. Azonban ezek elkészítéséhez már kevés a tsz- , ek, a gazdaságok ereje, te~ • hetsége. Ezek gyártásáról a : mezőgazdaság országos vezetőinek, a minisztériumoknak kellene gondoskodnia! S bizony, meg kell jegyezni; a trágyamarkolóból még aranyért se lehetett kapni az elmúlt években, hónapokban, Á régebbi típusról van szó! S vajon lesz az új típusból? Ha — mint eddig is — csak e : gépjavító állomások készítik —, s ezzel csökkentik a tsz■ ek gépeinek javítására fordítandó erőt! — akkor bizony nem lesz. Ha viszont gépgyár• tásunk vezető szakemberei be^ ! látják, hogy az ilyen célgépe- [ két gyártani kell, akkor lehet! i Remény van rá ' A kiállítást megtekintették : pártunk, kormányunk veze• tőinek társaságában az ipar ■ felelős vezetői is. Azoknak a : minisztériumoknak vezetői* amelyektől nem kis mértékben függ, hogy az elkövetkezendő ■ időben sor kerülhet-e a me- i zőgazdaságban nélkülözhetet- . len gépek nagyobb számban történő gyártására. Mi azzal a reménnyel távoztunk a kiállításról, hogy a látottak, az újí■ tások, a mezőgazdaság sürgős [ igényei együttesen pozitívan* serkentőleg hatnak majd mezőgazdasági gépgyártásunkra. Barcsa Sándor m fjj vetésterv Bőesön s \ Az esztendő ele?én. í szór is jár\ tam Bőcsön, a Haladás Ter- ! melőszövetkezetben, Kavar- j gott, vajúdott altkor itt min- . den, az indulatok is. Két köz- S gyűlést is végighallgattam és füzeteket írtam tele az emberek felszólalásaival, javaslataival. Az elmúlt esztendőt, R vagy még annál is többet f mérlegelték. A hibákat sorolják és a felelősöket keresték, ^legtöbb-esetben meg is nevezetek, ki miért volt felelős. A c pohár betelt, ezt bizonyította S minden, a bőcsi termelőszö- § vetkezet ki akar lépni a kártyából, változást vár a nép. süj főagronómust is választottak, Fábián István személyéiben. c Azóta hosszú hónapok teletek el és pillanatig sem két- § séges, hogy a változás elkezdődött Bőcsön. Az aratással Iugyan itt is elkéstek, de már länem volt olyan pazarlás, felületesen végzett munka, mint § egy évvel ezelőtt. Ha nehezen is, a termést betakarították, s ezekben a napokban új § feladatok elvégzéséhez kezde- ;• nek hozzá. Vetnek, mert véteni kell már, ha azt akarták, §hogv jövőre még iobhnn siko- r rüljön az esztendő, mint ami- ilyennek az. idei ígérkezik. A S szakemberek jelenléte és mim. S Icája meglátszik mindenütt, r Tavasszal ugyanis elkészítet- S ték az egész, esztendő tervet, v de figyelembe véve az időe járás eddigi alakulását és a jelenlegi helyzetet, ezt a tervet meg kellett változtatni. — Megnéztük a határt, a növények állapotát és arra a következtetésre jutottunk, hogy az eredeti vetésterv szerint nem tudjuk időben elvégezni az ősziek vetését — mondotta K rákkái Béla tsz-elnök. —- Át kellett csoportosítani a vetésre kijelölt táblákat. Mindenekelőtt: nem vetünk kukorica után, mert nem várhatjuk meg, amíg a kukoricák beérnek. Az új tervek szerint a legkésőbb lekerülő növény, ami után búzát vetünk, a burgonya lesz. Ennek szedését körülbelül szeptember húszadikán kezdjük meg. és még lesz idő arra. hogy a burgonyaföldből megfelelő magágyat készítsünk. Az őszi falaim unkákkal jól állnak a bőcsi Haladás Termelőszövetkezetben. Az összes őszi talajmynka és vetéselő- kész/tés hetven százalékát már elvégezték. A termelőszövetkezet vezetősége már aratás közben is szorgalmazta a nyári mélyszántást. Ezekbe eredetileg nem tervezték ősziek vetését. Most. az új vetéstervnek megfelelően, a vetésre kijelölt nyáron mélyen szántott táblákat nehéz fogassal művelik, hogy egyrészt o gvomot pusztítsák, másrészt megkönnyítsék az alap-műtrágya kiszórását. Műtrágyázás után ezeket a táblákat még tárcsával* vagy díszktillerrel művelik* így a műtrágya bekeveredik a talajba és kipusztulnak a gyomok is. Megfelelő előkészítés után búzát vetnek ezekbe a táblákba. Figyelembe '!év,e’ a o 7 kukorica az idén meglehetősen későn, érik be, legalább két héttel később a szokásosnál, elég nagy területen vetnek kalászost kalászos után. összesen 780 hold őszi vetésük lesz, s ennek negyven százaiéira kalászos után kerül a talajba. Természetesen, a kalászosok utáni kalászos vetése megfelelő agrotechnikát követel. A talajt fejőtleníteni kell, és olyan műtrágya adagolást alkalmaznak* amely biztosítja a vetések fejlődését. A többi területen* az összesnek 60 százalékán, borsó, lencse, lucerna, és burgonya után vetik a búzát. Krakkai Béla elnök most optimista. Véleménye szerint a vetéstervek meg v áltozto Uísá val, és azzal, hogy időben hozzákezdtek a talajok előkészítéséhez, biztosították ez őszi vetések optimális időben való elvégzését. —. Most első a rozs vetése —■ mondotta az elnök. — Ez néhány nap, legfeljebb egy hét, s azután teljes erővel a búzát vetjük. (szj)
