Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-11 / 214. szám
2 ESZAKM AGYARORSZÁG Sióm bat, 1963, September 11. Erősítsük egységünket Szó v j eí—sso in á n barátsági nagygyűlés a Kremlbe®! Pénteken a Kreml kongresz- szusi palotájában hatezer moszkvai részvételével szovjet —román, bai'átsági nagygyűlést rendeztek. A nagygyűlésen megjelentek a román,párt- és kormány küldöttség tagjai, valamint az SZKP és a szovjet kormány vezetői. A nagygyűlésen Brezsnyev és Ceausescu mondott beszédet. Leonyid Brezsnyev beszéde Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Kremlben megtartott szovjet—román barátsági gyűlésen a többi között arról beszélt, hogy a Szovjetunió és Románia nemcsak szomszédok, hanem ktízdőlársak is a közös ügyért vívott harcban. Barátságunkat erősíti a célok egysége a kommunista jövőért, a közös kommunista ideálokért vívott harcban. Majd arról szólt, hogy a reakció és az imperializmus erői mindent elkövetnek, hogy széthúzást teremtsenek a szocialista országok között, nézeteltérések támadjanak a kommunista pártok között. Az imperialistáknak leginkább azzal vehetjük el a kedvéi a kalandokra és az agresszióra, ha erősítjük egységünket, állandóan gondot fordítunk az ösz- szes forradalmi erők ösz- szeforraszlására. Ezután az Egyesült Államok vietnami agressziójáról szólva kijelentette: — Mély meggyőződésürik. hogy az amerikai imperialisták vietnami kalandjára ugyanolyan dicstelen vég vár, mint a szocialista országok ellen régebben megkísérelt imperialista háborús merényletkísérletekre. A továbbiakban az indiai—pakisztáni konfliktusról beszélt. E két állam pusztító testvérgyilkos konfliktusa, kölcsönös meggyengülése csak azok malmára hajtaná a vizet, akik arról ábrándoznak, hogy befolyásuk alá hajtják e két nagy ázsiai hatalmat, ismét a külföldi befolyástól és diktátumtól teszik függővé őket. Brezsnyev kijelentette, hogy a konfliktust maguknak az érdekelt kormányoknak kell rendezniük. L A szovjet emberek eröseö remélik, hogy a két állam között kirobbant háború tüzél haladéktalanul e! fogják oltani. Brezsnyev végül kifejezte meggyőződését, hogy a román párt- és kormányküldöttségnek a Szovjetunióban tett látogatása és tárgyalásai „hasznosan előmozdították népeink további közeledésének ügyét”. JSieolue Ceausescu beszéde Leonyid Brezsnyev után Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára emelkedett szólásra. Rámutatott: a küldöttség Moszkvában széleskörű és hasznos esz,,Az európai közösség első oszíálvú temetése*4 »> De GauÜe sajtóértekezletének visszhangja „Az európai közösség elsőosztályú temetése” — a Daily Express tudósítója szerint a Közös Piac brüsszeli főhadiszállásán így vélekedett egy magasrangú diplomata De Gaulle elnök csütörtöki sajtónyilatkozatáról. Hasonlóképpen értékelik a francia elnök nézeteit az angol lapok pénteki vezércikkei, kiterjesztve a „temetői hangulatot” a NATO-ra is. Az SPD vezetői, Willy Brandt és Fritz;_ Erler nyilatkozataikban rámiitattak arra: De Gaulle kijelentései széttépték azt a ködfátylat, amellyel a bonni vezetők igyekeztek leplezni a közvélemény előtt a francia—nyugatnémet viszony realitásait. A hivatalos Washington felháborodott hangon reagált De Gaulle sajtóértekezletének a NATO-ra vonatkozó megállapításaira. jól informált körök szerint azonban az Egyesült Államok már hónapok óta latolgatja, milyen intézkedések válnak szükségessé, ha Franciaország valóban kivonul a NATO-ból. Cyrankiewicz párizsi látogatása Jozef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök pénteken délelőtt megkezdte tárgyalásait a francia kormány képviselőivel. A kormányelnök hosz- szabb eszmecserét folytatott Couve de Murwille külügyminiszterrel. aki ezt követően ebédet adott a lengyel küldöttség tiszteletére. A délutáni órákban De Gaulle fogadta Jozef CyrankiewiCzet az Elysée palotában.-----o-O-o----K oppén hájjá A nemzetközi Építési Tudományos Tanács kongresz- szusa Koppenhágában befejezte munkáját. A tanács közgyűlése dr. Sebestyén Gyula építésügyi miniszterhelyettest, a szervezet végrehajtó bizottságának tagjává választotta. mccserét folytatott a szovjet vezetőkkel a pártok közötti kapcsolatokról, a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiről és más problémákról. Ceausescu a többi között kijelentette: nem szabad, hogy a ' nézeteltérések éreztessék hatásukat a szocialista országok elvtársi kapcsolataiban. Románia kötelességének tartja, hogy minden erővel elősegítse a szocialista országok egységének megszilárdítását. A Román Kommunista Párt fáradhatatlanul harcolni fog a kommunista mozgalom egységéért. Ceausescu kijelentette, hogy Románia a társadalmi rendszerek különbözőségére való tekintet nélkül minden országgal fejleszteni kívánja kapcsolatait. A nemzetközi együttműködés. és béke összeegyeztethetetlen azzal, hogy megsértsék minden nép szent jogát saját útjának megválasztására. Az Egyesült Államok vietnami cselekményei az általános békét fenyegetik. Ceausescu követelte a genfi egyezmények szigorú tiszteletben tartását. A német kérdésről kijelentette, hogy nagy mértékben elősegítené a béke megszilárdítását e probléma megoldása, mégpedig a két német állam objektív létezésének alapján. Románia állást foglal amellett, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalhassa törvényes helyét az ENSZ-ben. Befejezésül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a mostani látogatás elősegíti a román— szovjet barátság további megerősítését, a két párt testvéri együttműködésének megszilárdítását; Könyv a borsodi szénbányászai történetéről Amikor kézbe vesszük Le- lióczky Alfréd A borsodi szénbányászát története című müvének 1. kötetét, örömmel nyugtázzuk a társadalmi segítséget, melyet ez alkalommal a Borsodi és az Ózdvidé- ki Szénbányászati Tröszt biztosított a jelentős kérdéssel foglalkozó könyv megjelentetéséhez. A kötet, amint Lőcsei Lajos és Monos János igazgatók előszava mondja, a borsodi szénbányászat kialakulásával foglalkozik a századfordulóig. Ezen túlmenően bemutatja a bányamunkásság kialakulását a borsodi szénmedencében, felvázolja életét, munkakörülményeit. tevékenységét. Évtizedes gyűjtiímun ka eredménye A munka történelmi dokumentumokra széleskörű adatgyűjtő munkára épült. A szerző több évi, szinte évtizedes adatgyűjtő munkája van benne. Ezen túlmenően a személyes élmény, a gyermekkor emlékei, a szerző tapasztalatai, személyes kapcsolatai is emelik a hitelesség mértékét. A bevezetésben a szerző a szakirodalomról ad áttekintést, megemlítve azokat a nehézségeket, amelyekkel meg kellett küzdenie, hogy az egyes irodalmi tájékpzódáson túl a történész kutatómunkáját egyesítse szakmai, gazdasági és gazdaságtörténeti vizsgálódásaival. A borsodi szénvidék földrajzi és természeti viszonyai című fejezetben a széntelepek geológiai kifejlődésének, elhelyezkedésük táblázatos bemutatásával ad tájékoztatást megyénk gazdaság-földrajzi adottságairól. Ezután tér rá a borsodi szénbányászat kialakulására és XIX. századi fejlődésének kérdéseire. Ebbe a részbe kívánkoztak volna a teljesség kedvéért a bányaadományozások. Az egyes bányák történetének bemutatásakor említi Ls az adományozásokat. de az eredeti bányaalapítási okmányok felkutatása, a Bányaigazgatóság (korábban Bányakapitányság) még meglévő iratanyagának felhasználása teljesebbé tehette volna e fejezetet Áttekintésnek tömör, egész a fejezet. Az említett hiányosság csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy megfelelő szervezettséggel lehet csak olyan forrásokat felkutatni, melyek egyrészt nélkülözhetetlenek, másrészt mindinkább pusztulásnak vannak kitéve, ha nem gyűjtik össze őket. A kötet nagyon konkrét részét adta A borsodi szénbányák a XIX. században című fejezet. Ebben először az Ózd vidéki szénbányákról ír. bővebben. mint más bányákról, hiszen a szerző maga is ott élte le ifjúságát. Nyomatékosán kap súlyt az ózdi gyár létre jöttének hatása a szén- bányászatra, hogy azután a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű RT. és a környékbeli szénbányák fejlődésének kölcsönhatásában bemutathassa az aknaművelés technológiáját, a bányamunkásság teljesítményeit. Eredeti kimutatások, dokit m ént u tn o k A Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű és az Ózd vidéki bányák kialakulásának rajza után a Diósgyőr környéki állami bányák kialakulásának bemutatása követezik. A bányamunkásság kereseti- és életviszonyainak összevetésével a kötet utolsó részében külön foglalkozik a szerző. Igen eredményesen és jól használja, szorgalmas utánajárással kutatta fel a szerző a pereces: bányász-családoknál, mérnököknél lévő eredeti kimutatásokat, dokumentumokat. hogy a szakirodalom holt anyagán túl élefközelségbe hozza a vasgyár és a vele kapcsolatos széntermelés adatait. .Már maga ez a körübnénv is külön értéket ad a szépen megírt és illusztrált könyvnek. Az államiak után következnek a magánba nyák. Sajóka- za. Királd. Center, Saiószent- péter, Putnok, Berente, Alacska, Barcika. Sajókazine. Edelény, Disznóshorvát, Lász- lófalva. Kurityán, Szuhakállö, Felsőnvárád és a kisebb bányák. Ezek a részek is jól do- ku mentái va, térképvázlatokkal, fényképmásolatokkal, adományozó okirat másolattal, földtani szelvény rajzokkal mutatták a meevei szénbányászat elhelyezkedését, s a szén- minőség területi megoszlását. A könyv harmadik feiezete A bányászat haszonélvezői címet kanta. Ebben a földbirtokos-tőkés csonoft-Mc bánvairá- nvítási szerepéből, profitszerzési harcáról ír, bemutatva az összefonódást a banktőke és ipari tőke között. A könyv utolsó fejezete foglalkozik a bányamunkásság kialakulásával és gazdasági, szociális helyzetével. Ebben meghatározza a bányamunkásság kialakulásának és fejlődésének fő vonásait, hogy az- után munkanormák, teljesítmények és kereseti viszonyok összevetésével, fényképes dokumentumokkal bizonyítsa a munkásság szervezkedésének törvényszerű útját. A kötetet a bányamunkásság szervezett harcainak kezdeteiről szóló fejezet zárja be. Szép nyomdai termék A mindvégig szemléletes munka a szerző alapos, .történeti és politikai áttekintő képességét bizonyítja. A szerkesztés, a több mint 50 ábra, kép és csaknem annyi táblázatos kimutatás szemléletessé teszi a történeti rajzot. A szép és ízléses kiállítású könyvet a Borsodi Nyomda készítette a Borsodi és az Ózdvidéki Szénbányászat! Tröszt igazgatóságának, szakszervezeti trösztbizottságának kiadásában. A könyv nemcsak a bányásznap igen szép. reprezentatív demonstrációja volt, hanem a szakirodalom hézagpótló műve is, a helytörténeti irodalom jelentős alkotása. Azzal a meggyőződéssel ajánljuk a bányász és az érdeklődő olvasóknak, hogy belőle egységes és áttekintő képet kapnak a megye ipari, különösen szénbányászati fejlődéséről, az országban e tekintetben elfoglalt helyzetéről, a bányász családok települési és munkásmozgalmi hagyományairól. Bizakodással várjuk a további köteteket. melyekkel együtt megyénk ipartörténeti hagyományai országosan is jelentős szakirodalmi összefoglalásban állanak majd előttünk.. Deák Gábor IV. A feker ezüst városa Egy évtizede történt. A Komszomol Központi Bizottsága megbízásából ezer Orel megyei ifjú kommunista érkezett Irkutszkba. A várostól már nem kellett messzire utazniuk, hogy elérjék a Tajgában azt a lankás helyet, ahoi egy új város alapjait kezdték lerakni. A városépítés sátor veréssel kezdődött. Az elemi létfeltételek biztosítása után azonnal hozzákezdtek az építőipari vállalat, pontosabban a vasbetongyár, valamint az előregyártott elemek előállítását biztosító üzem létrehozásához. Selehova ma már megkapta a város titulust, szerepel a legújabb térképeken. A környéken. a megyében úgy ismerik, mint az építők és a kohászok városát. Az ezer oreli ifjú ember és követőik, sok ezren (ma 7000 építőipari munkás él a városban) csodálatos dolgot alkottak. Közel az Irkutszki Vízi- erőműhöz, a vasúti fővonalhoz létrehoztak egy új várost és egy akkora alumíniumkohászati üzemet, amelynek végleges kapacitása eléri Franciaország ossz alumíniumtermelésének színvonalát. A város iélekszáma ma már 30 000 és 1975rig mintegy 130 000-re növekszik. Ez a fejlesztés az alumíniumüzem növekedésével, illetve egyéb iparvállalatok telepítésével függ össze. A városi tanács elnöke rövid tájékoztatójában néhány jellemző adatra hívja fel a figyelmünket: a város lakóinak átlagos életkora 18.5 év. Nem tévedés. Tehát: nem éri el a 20 évet. Két évvel ezelőtt a világon első helyen álltak a szaporodást jelző statisztikában. A város esetében ez egészen természetes dolog. Az azóta „élre került rivális” az egyéb vonatkozásokban is megelőzhetetlen Bratszk város. Selehovo modern városépítési elvek szerint fejlődik. Csatornázott, központi fűtéses, gázzal ellátott házaiban a dolgozók kényelmes lakásokban élnek. A várost a mi Dunaújvárosunkhoz hasonlóan liget választja el az üzemtől. Az , alumíniumkohó igazga- fója, T. F. Panzsin elvtárs — aki éveket töltött hazánkban, jó ismerője a magyar alumíniumiparnak és e terület szakembereinek — szívesen elmagyarázza az alumínium- gyártás folyamatát, a még épülő hatalmas üzem működését. Korpusz és nyert korpusz Az első „korpuszt”, azaz elektrolízise« műhelycsarnokot 1958-ban kezdték építeni. Négy évvel később, 1962 februárjában csapolták az első alumíniumot. Azóta már 4 korpuszt építettek, így tehát az ötödik csarnok most kezdi meg működését. Még három korpuszt építenek. Az eddig működő üzemrészek kapacitása évi 124 000 tonna, vagyis több mint kétszerese a magyarországi alumíniumtermelésnek. E látogatás óta a korpusz szót, bár egyszerű latin szócska és meglehetősen régen ismerem is, különösen tisztelem. Itt ez a szó a következőket jelenti. Képzeljünk el egy több emelet magas, 30 méter széles, 600 méter hosszú csarnokot, két sorban húzódó elektrolízises kádakkal, amelyekben „olvad” az oly becses fehér ezüst. És ilyen korpuszból 5 darab áll egymás mellett és hozzá sorakozik: az elkövetkező 2—3 évben még a másik három, összesen csaknem 5 kilométer hosszúságban. E korpuszokból az öntőműhelyekbe szállítják a hatalmas üstöket, ahol kiöntik a szép, fehér alumíniumtömböket, 97 százalékban kitűnő minőségben. Az ötödik korpuszon az utolsó simításokat végzik a szerelők. Jól összehangolt munka Itt érdemes egy kicsit elidőzni. Az első korpuszt az alapozástól az első öntésig 4 évig építették. Az ötödiket 11 hónap alatt készítették el. (Vegyük figyelembe a téli hónapokat, a 40—50 fokos hideget; is.) Az építéshez felhasználnak: 12 000 köbméter sima betont, 13 000 köbméter vasbetont, és mintegy 36 000 tonna súlyú vas, acél kábelt és egyéb berendezést. Ekkora tömegű anyagot és szerkezetet ilyen rövid idő alatt csak magas színvonalú, jól összehangolt munkával lehet összeszerelni. A termelési mulatók kiválóak. Bár egyelőre a timföldet az Uraiból szállítják ide vasúton (a megye területén feltárt bauxitmezőkhöz a vasutat még nem építették meg), az olcsó víllamosenergia biztosítja az önköltség mutató viKádár János nyilatkozata a zágrábi nemzetközi vásáron Kádár János, a Magyar Szo-r úalista Munkáspárt első Utcára, aki Tito elnökkel együtt sü törtökön megtekintette a :ágrábi nemzetközi vásárt, ki- elentette a Tanjug szerkesz- őjének, hogy nagy hatást 'yakorolt rá a kiállítás bősége is teljessége, valamint a jugoszláv kiállítók termékeinek jó nin őségé. — Nagyon örülök — mondot- a Kádár János —, hogy Tito únök vendégeként alkalmam mit megnézni a zágrábi válágszínvonalát. Az öntöde rak- ‘ tárában örömmel mutatják, a piros színnel megjelölt alu-' minium „hegyeket”, amelye-! két exportálnak, többek között Magyarországra. Szállít] az üzem alumíniumot Japánba• és Angliába is. Az alumíniumgyártás nem könnyű mesterség, nagy szak-' tudást igényel. Seleh óvóban ] más vidékekről érkezett szak-' emberek mutatták meg, ho-] gyan kell a fehér ezüstöt előál-' Utáni. Ma már a selehovoi] üzem i küld az épülő braíszki. és krasznojarszki alumínium' üzemekbe szakembereket, akik! az ottaniakat vezetik be e' szép mesterség titkaiba. ! Szibériai tartózkodásunk* eddigi legnagyszerűbb élmé-; nye a selehovoi kirándulás., Az üzemben a kohászok úgy' jellemezték munkájukat: mi! csak a franciákkal verseny- zünk (már tudniillik az üzem; termelése „csak” a francia, alumínium termeléssel azo-' nos) az amerikaiak versenytér-! sait nézzék meg Bratszkban* és Krasznojarszkban.” Arra! gondolok, világraszóló dolgok* születnek Szibériában. Saját] szemünkkel láthatjuk: a kom-* munizmus alapjainak leraká-* sát, az anyagi-technikai bázis] megteremtését. < Ribánszki Róbert ] (Következik: A lánctalpas* üzem.) sárt. Csupán néhány pavilont tekintettem meg, de így is kijelenthetem, hogy nagyszabású, jó minőséget felmutató és teljes ez a vásár. Gratulálok a jugoszláv clvtámakinak a sikeres kiállításhoz és a jugoszláv kiállítók által bemutatott termékekhez. — örülök, hogy alkalmam volt megtekinteni a magyar pavilont is és azt hiszem, nem vagyok szerénytelen, ha azt mondom, hogy a magyar kiállítók e vásáron méltóképpen képviselik hazánk gazdasági eredményeit: — Megragadom az alkalmat és ismételten őszintén gratulálok jugoszláv barátainknak ehhez a fényes kiállításhoz. További sikereket kívánok a jugoszláv vállalatoknak és a dolgozóknak, valamint a zágrábi nemzetközi vásár többi részvevőjének; Wessiní eltávolították Dominikából A dominikai fővárosból érkező nyugati jelentések híreket közölnek az ideiglenes kormány helyzetének megszilárdulásáról és a megbékélést gátló akadályok felszámolásáról. Godoy elnök, az ideiglenes kormány vezetője újabb megbeszélést tartott a hadsereg parancsnokaival, majd ezt követően váratlan rádiónyilatkozatot tett: Bejelentette, hogy Wessin tábornok új megbízatást kapott és működésének területét „Dominikán kívül helyezik”. A tábornok a jövőben a Dominikai Köztársaság főkonzulja lesz Miamiban. A hírügynökségi jelentések megerősítették azt is, hogy Wessin már elhagyta az országot.
