Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-10 / 213. szám
Péntek, 1965. szeptember 10. líSZAKMAr.v * "'»t'JZAO 3 Szeptember: vásárlás©! * f — ^ Teli raktárak — Újdonság: a saivaes-kabát Mi újság íz „cipő-f ronton“ ? őszi és téli ruhát, cipőt kínálhatnak a kirakatok, s egyre több nézőjük akad. Szinte naponta érkezik áru az üzletekbe, megtelnek a raktárak polcai. Nagy családi költségvetés kezdődik ilyenkor: kinek mit kell vásárolni a hűvös évszakra? Csúcsforgalom ugyan még nincs szeptember elején, de mind többen jönnek ki csomaggal a boltokból. Megkezdődött az őszi bevásárlás. A miskolci Állami Áruház felkészülten várja a vevőket. Meglevő készleteihez mintegy 8 millió forint értékű árut rendelt. Ezek egy része már a raktárakban van. Szeptember 15-ig megérkeznek az utolsó szállítmányok is. Mit ajánlhatunk az őszi-téli ruhafélék közül a vásárló- közönségnek? Az ősz „slágere” lesz minden bizonnyal a szivacs-kabát. Többféle színben, férfiaknak és nőknek készítették a gyárak. Nagy lesz a választék a hagyományos szövet kabátokból, s a továbbra is divatos és rendkívül elegáns teddy- bundákból. Több ezer méter szövetet, változatos színű és minőségű kötött-árut, tízezer pár cipőt rendelt őszre és télre a miskolci Állami Áruház. Ebben a hónapban vásároljuk a legtöbb gyermekruhát az iskolásoknak. Van elegendő fiú- és lánykakabát, valamint ruha. Gyorsan megkedvelték az emberek Miskolc legkorszerűbb cipőboltját, mely a Kiskereskedelmi Vállalat 82-es számú üzletének átalakítása után nyílt meg. Az önkiválaszMclytk a melegebb pulóver? Nagy a választék félcipőkben. — hallottuk Szigetvári István- san megérkeznek, ebből sok nétól, a bolt vezetőjétől. lesz az importáru. Reméljük, Máris sok száz pár szépvo- minőségük nem okoz majd nalú, könnyű -félcipőt, renge- annyi bosszúságot, mint tavaly. tó rendszer, a néhány hetes tapasztalatok ezt bizonyítják, forgalom-növekedést eredményez. — Szeptember végéig fo- teg gumicsizmát és gyermek lyamatoSan érkeznek hozzánk hócipőt adtak el. A divatos és az őszi és téli cipők, csizmák szép női kiscsizmák is hamaro(Gyárfás) Foto: Szabados űj módszer a beruházások előkészítésében Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi miniszter most •hegjelent együttes rendelete intézkedik az importból megAz ipar és a közlekedés téli felkészüléséről Tegnap, csütörtökön, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztálya, valamim Szerkesztőségünk rendezésében ankétet tartottunk az újságíró klubban. Az érdekes és színvonalas megbeszélésen megyénk ipari és közlekedési üzemeinek, vállalatainak vezetői és képviselői beszámoltak téli felkészülésükről, és megbeszélték mindazokat a gondokat, problémákat, amelyeket közösen, egymás segítségével akarna le elhárítani. A tanácskozásról lapunkban Vikksorozathan számolunk be. valósuló beruházások egyszerűsítéséről és lebonyolításának gyorsításáról. A rendelettel kapcsolatban a Magyar Beruházási Bank köz- gazdasági osztályán elmondották, hogy azoknak az értékhatár feletti beruházásoknak gyorsabb ügyintézéséről van szó, amelyeknek alapvető technológiai berendezését, vagy összes gépi felszerelésének legalább 50 százalékát import útján akarják beszerezni. A rendelkezést az Országos Tervhivatal elnöke más olyan beruházásokra is alkalmazhatja, amelyek, ha megvalósulnak, az ország fizetési mérlegének javítását szolgálják. A rendeletre azért volt szükség, mert egyes beruházások a hosszadalmas ügyintézés miatt rendkívül elhúzódtak, s mire döntésre, vagy megvalósításra került, sor, gyakran időszerűtlenné vált a 1 külföldi vállalat ajánlata, időközben elavult a kiszemelt gyártóberendezés, s a beruházás nem töltötte be feladatát. Ezentúl az említett beruházásokat soron kívül, kell felvenni a népgazdasági tervjavaslatba, s ugyancsak soron kívül kell azokat megvalósítani. Az 1966-os beruházások előkészítésekor már az új módszert alkalmazzák, s ha beválik, akkor természetesen a népgazdaság valamennyi beruházására kiterjesztik. Sül Síi 9'i? R5 Épül nek .4 Itejoesabai utat átadták a forgalomnak Mélyépítők 94- méter magasban — Látható é» láthatatlan“ munka a József Attila 1 utcában - ]\é«y nyomtávú út épül előkészítést Jobb Hejöcsaba íö uicujan halk, finom, vagy erőteljes zúgassal áramlanak a motorkerékpárok, a személy- és tehergépkocsik. Mindez most természetes. Pedig még néhány hónapja, néhány Hete sem volt az. Az útépítés itt, mint ismeretes, erősen foglalkoztatta a közvéleményt. Az 1300 méteres szakasz korszerűsítéséhez még a múlt év júniusában hozzákezdtek. Eleinte, de nemcsak eleinte, hanem hosszú hónapokon át „állt” a munka. A lakosok, a járművezetők jogosan zúgolódtak a lassú építés láttán. Az útlezárás akadályozta a Miskolc—Budapest útvonal forgalmát. A járművek csalt nagy kerülővel haladhattak át Hejőcsabán, a számítások szerint ez napi 10—20 ezer forint ráfizetést okozott a népgazdaságnak. A nem túl szerencsés kezdés után (az építőiket más, fontosabb munkára irányították át) a befejezés annál dicséretesebb. A tervek szerint ez év december 12-re kellett volna végezniük. Ám az építők nagy meglepetéssel szolgáltak: jóval a határidő előtt, szeptember első napjaiban megnyitották az utat a forgalom előtt. A Jony Viktor építésvezetőség, a fizikaiak és a műszakiak egyaránt remekeltek. Különösen sok érdem fűződik a Puskás és a Gebei kubikosbrigád, Szabó Endre művezető (no, és a többiek) nevéhez. Ha kellett vasárnap, ha kellett éjjel is dolgoztak. A generálkivitelező Közlekedési Építő Vállalat főépítésvezetője, Haraszti Jenő így ösz- szegez: — A határidő előtti átadás a fizikai és a műszaki dolgozók nagyszerű összefogásának, a jó szervezésnek és irányításnak, a lelkiismeretes, jó munkának eredménye. Részletes és pontos ütemtervet dolgoztunk ki, amelyben a szeptember eleji befejezést diktáltuk. A dolgozóknak megmagyaráztuk, hogy a gyors munkára a közlekedés biztonsága, meggyorsítása végett van szükségünk. Ennek ellenére kétségesnek látszott, mert az eső hetekre visszavetette munkánkat, az emberek nem tudtak dolgozni, a gépek tengelyig süppedtek a sárba. Még egy kevés, de azért jelentős munka van hátra. De ezt a forgalom nagyobb akadályozása nélkül is be tudják fejezni. Az alig néhány száz emberből álló fóópítésvezetőség igen sokoldalú munkát produkál. Az említett építésvezetőség például benzinkút Új exportcikk A magyar ipar egyik legfiatalabb exportcikke a gömbfejű víztorony, a hidro- glóbusz, amelyből Jugoszláviának egyet, Csehszlovákiának pedig már tizenhatot szállítottunk és még további hetet szerelünk fel az év végéig. Az új exportcikk már túljutott Európa határain is. Segítség a csávázáslioz Nagyon gyénkben csávázott nek ősszel fontos, hogy me- mindenütt csakis vetőmagvat vesse- a gazdaságok. A Megyei Növényvédő Állomás az idén is jelentős segítséget ad ehhez a munkához. Tizenöt nagy teljesítményű csávázógépet bocsát megyénkben a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Eddig, sajnos, elég kevés megrendelést kaptak a termelőszövetkezetektől. E héten a tizenöt közül csak két gép dolgozott építését kezdi meg a harsány! elágazás előtt. Ez okos gondolat, mert a kocsi vezet ők útközben kaphatnak benzint, nem kell hosszú ideig ücsörögniük a belvárosi kutak előtt. Tovább építik a földgáz vezetéket, amelynek eredményeként többek között földgázt kap a sütőipar, s az Avas Szálló is. Egy másik építésvezetőség most fejezett be egy jelentős munkát. Két és fél éve kezdte meg Tokajban a korszerű tv- relé építését. Itt valósággal légtornászként kellett dolgozniuk. Építettek a Kopasz hegyen egy 48 méteres vasbeton tornyot, arra egy 56 méteres vasvázú tornyot szereltek. Az építőmesteri munkával augusztus 27-én végeztek, most már a szerelés van hátra. Igaz, ez már nem az ő feladatuk. A tv-toronynál a magasság, Miskolcon a József Attila utcában pedig a mélység, pontosabban a víz okoz.sok gondot. A közlekedési építők itt néhány héttel ezelőtt nagy munkához kezdtek. A forgalom szükségessé tette az elavult út korszerűsítését. A Sajón átnyúló 1100 méteres szakaszon az addig 10 méter helyett 13 (az autóbuszmegállóknál 19) méterre szélesítik az utat. A tervet itt módosítani kellett, mert a roncskiemeléskor kiderült, hogy a Sajó hidat is át kell építeni, illetve a régitől néhány méterre északra újat alkotni. , A gondot nem is az útépítés, hanem a csatornázás okozza. Hirtelenjében nem lehet megállapítani, felületes előkészítés, vagy tervdokumentáció hiánya okozta-e, de tény, hogy egyes csatornák, kábel- rendszerek nem a megjelölt helyen fekszenek. Néha valósággal kutatni kell, hogy azok hol is vannak tulajdonképpen, máskor meg' „rejtett” csatornákra, kábelekre bukkannak. Az út mellett elhaladóknak is feltűnik egy hosszú, több méteres mélységű árok. Egy részénél már kész, vagy most készül a betonozás. Itt egy több mint másfél méter átmérőjű csapadéklevezető csatorna készül. A munkát bénítja a Sajó magas vízállása. Szivattyút szivattyú után állítanak be, de nem bírnak a kavicsos rétegből felfakadó vízzel. Ez a „láthatatlan” munka, az esetenkénti nem kellő előkészítés kicsit zavarja a munkát. Arra figyelmeztet, hogy előre fel kell kutatni, merre vezetnek a csatorna- és a kábelhálózatok, előre ki kell sajátítani a területet, mert a mulasztást a forgalom sínyli meg. A korszerű, négy nyomtávú széles út építésével a jövő év július 31-ig kell a terv szerint elkészülni. Itt is minden nap számít. Képzeljük csak el: a járművek a Szinva-part mellett készített ideiglenes bekötő úton közlekedhetnek. A kerülés nemcsak késlekedést, hanem sok tíz-, sok százezer forint megterhelést is jelent. Az építők is érzik, tudják ezt. A Hejőcsabán átvezető út építésénél elért eredményük (és az ott szerzett jó tapasztalatok hasznosítása) arra enged következtetni, hogy a József Attlia utca korszerűsítésében, az új Sajó-híd építésében se fognak szégyent vallani. Csorba Barnabás A tanácsi dolgozók helyzete 12 borsodi községben Tizenkét borsodi község (Me- zőcsát, Mezőkövesd. Nyék- ládháza, Sárospatak, Sajó- szentpéter, Alacska, Szalonna. Mezőkeresztes. Sajóecseg, Tak- tabáj, Taktaharkány és Tokaj) tanácsi dolgozóinak életkörülményeit vizsgálta meg legutóbb a Közalkalmazottak Szakszervezetének Borsod megyei Bizottsága. Kovács György dr., a miskolci járási bíróság elnöke, aki a vizsgálatot vezette, a vizsgált községek általános helyzetétől kezdve a tanácsok és a tömegszervezetek összetételén át a tanácsi dolgozók gondjainak taglalásáig úgyszólván minden kérdéssel foglalkozott jelentésében. A szakszervezet megyei bizottságának ülésén számos kérdés hangzott el és az előadó válaszaival együtt érdekes kép alakult ki a 12 községben dolgozó tanácsi al-" kalmazottak helyzetéről. Televízió, könyv és túlterhelés A községek és benne a tanácsi dolgozók általános kul- túráltságával kapcsolatban a jelentés elsősorban arról számolt be, hogy egyre többen vesznek tv-t. Sajnos, ugyanakkor a tv-t nézők aránylag kevés könyvet olvasnak. Ez egyoldalú, mondhatnánk speciális „tv-műveltséget” alakít ki. és korántsem pótolja a másirányú kulturáltságot. Ennek oka persze az is. hogy e községek nagy részében nem akad más, megfelelő szórakozási lehetőség. A ielenlegi egyoldalú tv-érdeklődés ellen mindenképpen fel kell venni a harcot. Ugyanakkor beszélni kell a községi tanácsok vb-funkeio- náríusainak túlzott megterheléséről, mert legtöbben különböző tömegszervezetek helyi vezetői is társadalmi munkában, és ez szabad idejük nagy részét leköti. Ha még hozzávesszük, hogy sok helyen a tsz-ek munkájában is részt vesznek (Sárospatakon például a 4 nagykiterjedésű tsz-t bármilyen jármű nélkül kell felkeresniük). akkor talán érthető az is, hogy csak az otthoni tv nézésére marad idejük, amikor kultürálódni akarnak. 20 százalékos emelkedés és 660 nap A tanácsi dolgozók továbbtanulása nagy léptekkel haladt előre az utóbbi években, azt azonban senki se hagyta szó nélkül, hogy egyedül a mezőkövesdi járásban 38 községi tanácsi dolgozó részére a rendes szabadságon kívül 650 nap tanulmányi szabadságot biztosítottak. Ez ugyanis már a tanácsi munka rovására mehet Ugyanekkor örvendetes, hogy átlagosan 20 százalékkal emelkedett a tanácsi dolgozók átlagkeresete az elmúlt 5 esztendőben. A munkaidőt általában jól használják ki. az állandó túlóráztatások megszűntek, csupán a vezető funkcionáriusoknál mutatkozik munkaidőn túli elfoglaltság a tanács- és vV-üléseken, valamint a tömegszervezeti rendezvényeken való részvétel miatt. Lakás- helyzetük a községekben na- gyobbára rendezett, viszont szeretnék, ha rendeznék az egyedülállók vagy a dolgozó házaspárok étkeztetését, valamint kapnának tartalék földet. (máiéi
