Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-01 / 205. szám

ESJÜARMACTABonsrAí; Szerda, 198S. szeptember 1. 3 tTOSMBMaangraBam Még néhány simítás és s,rajtra” készen' ált a Szeren­csi Cukorgyár' a szeptember 9-i indulásra. Hatvanhárom brigád dolgo­zott a karbantartási és a be­ruházási munkákon — mond­ja Szemere Endre igazgató. S a munkák értéke 28 millió fo­rint. Ez pedig nagy összeg. Meg is látszik a gyáron, je­lentős változások vannak. To­vább folytatódott az erőmű építése és szerelése, amelynek 1967. január 15-re kell elké­szülnie. Épült egy modern, olajtüzelésű kazánház és elké­szült két darab 2500 köbméte­res olajtároló tartály. A tech­nológiai munkát segíti az 500 mázsa befogadó képességű, lángcukorfőző vákuum, és a 3 darab 160 négyzetméter fű­tőterületű előmelegítő. A fino­mítóba 300 ezer forintért új villanyvezetékeket szereltünk fel és több szíjmeghajtású gé­pet egyedi motormeghajtásúra cseréltünk át. Kaptunk még három új. szovjet lánctalpas traktorlapátot, amelyeknek se­gítségével könnyebben moz­gatjuk a répát. Ezenkívül 100 tonnás vasúti hídmérleget, va­lamint répatermelő területein­ken mintegy másfél millió fo­rint értékben rakterületeket építtettünk ki. Azután mosolyogva hozzáte­szi: — Persze nem beszélek az apróbb beruházásokról. Mind­ez a jövő jegyében--készül, hi­szen a népgazdasági tervek szerint a’ gyár kapacitását fo­kozatosan fél kell emelni a napi 260 vagon répafelhaszná­lásról 450 vagonra. Ehhez pe­dig megfelelő, modern beren­dezések szükségesek. Mégis, a fejlesztés csak fokozatosan je­lentkező probléma, számunk­ra most a legfontosabb az idei kampány. Ennek jegyében zajlott le MÁV-dolgozókat küldenek, augusztus 27-én az az értekez- akik már megelőzőleg is dol- let, amelyen a gyár, a MÁV goztak ott. A megbeszélés so- miskolci és debreceni Igazgató- káig tartott. A végén Szeme­sága, a nyíl-egyházi és miskolci ré elvtárs a következőkkel bú- AKÖV Vállalat, a répaátve- csúzott: „Köszönöm az igére- vők és Szerencs állomás kép- teket és bízom benne, hogy viselői vettek részt. Sorra vet- valóság lesz! Ennek pedig há­ték a vállalatok érdekeit. Az rom feltétele van: egyrészt a üzem megindulása előtt tisz- munkán túl emberileg is tázni kell a kérdéseket és ké- kapcsolatban, lenni, másrészt, réseket. Annál inkább, mivel ha kell, a paragrafusokon is az árvíz miatt megkésett me- túl tudjunk menni, persze nem 'S'ögV-zdüsági munkák hátrál- szabálytalanság árán, végül az tatjak a cukorrépa beszallita- ... , , sát. Sorra szólaltak fel a ve- adott szonak hltele leRyen! zetök. Elsőnek Kocsis János. Csutorás Annamária a gyár répaosztályának veze- ________________________________ t ője ismertette a gyár problé­máit, melyek elsősorban a fo­lyamatos szállításra, a kocsik minőségére, a rakodóterületek felszabadítására és biztosítá­sára vonatkoztak. Sorba vet­ték azokat az állomásokat, amelyeken akadályok mutat­koznak: Tisza vasvárit, Tisza- eszlárt, Hejce-Villmányt, Nyírteleket, -Bújt: stb. Bódva- szilas és Hídvégardó között például fel van szedve a vá­gány. Hogyan fogják innen elszállítani a répát? A válasz nem késett. Bodnár József, a miskolci igazgatóságtól el­mondta: úgy terveztek, hogy a munka befejeződjék még a szállítások megkezdése előtt, így a szálítást semmi sem fogja akadályozni. Kárpáti Ernő szerencsi ál­lomásfőnök és Boncsér László állomásfőnök-helyettes is tel­jes támogatást ígért, pedig, amint mondották, -nehéz hely­zetben lesz az állomás. De­cemberben ér ugyanis Sze­rencsre a vasút villamosítása, így azután fokozottan szükség lesz a megértő segítségre. A zavartalan üzemeltetést, akar­ják azzal is biztosítani, hogy a gyár területére csak olyan Elszakadó félsziget Az arábiai félsziget egyre jobban távolodik az afrikai kontinenstől. Ezt a jelenséget nemrégen a Brit Oceanográ­fiai Intézet kutatói is megerő­sítették. Az intézet az UNES­CO szervezésében részt vesz az Indiai-óceán nemzetközi kutató' programjában. Megál­lapították, hogy az elszakadás húsz millió évvel ezelőtt kez­dődött és évenként 2 centi­métert halad. tonlos idő - részletekben 1 A 15-444-et, vagy ahogy a gyerek mondja, a „Pontos Idő nénit” elég sokszor felhívom, különösen regge­lente. A posta hálás lehet az órajavitóknak. Bizonyára a gyakori zaklatás az oka-, de a Pontos Idő néni mosta­nában haragszik rám. Három hét alatt tizenkétszer ezt mondta: — Katkaratt... katt-katt. ' Slussz. Semmi többet. Pedig tegnap reggel háromszor is visszahívtam, és könyörögtem neki, hogy csupán fél percet szenteljen rám, és mondja meg a pontos időt. Ma reggel aztán kezdett megengesztelődni. Az első hívásra ezt mondta: — Húsz másodperc. A másodikra: — ... enkét perc harminc másodperc. A harmadikra: — Hat óra . . . Hívtam negyedszer is, de akkor már foglalt volt. így aztán tippelgethetlem: hat óra tizenkét, negyvenkét, vagy ötvenkét perc körül lehet-e az ■ idő? Gondoltam, hívom még néhányszor, hátha kiderül, de aztán bizal- matlankodni kezdtem: mi lesz, ha majd először min­dig csak a másodperceket mondja és utána az ... en- három, -ennégy, enöt; stb. percek következnek. Es ek­kor gyors számításba kezdtem. Ha én minden nap így akarom megtudni a pontos időt, akkor egyszerűbb, ha a hívások helyett összegyűjtöm a forintokat. Ezekből ha­marosan vehetek egy pontos órát! <E.) tJf fűtőanyag fajták £&> @hssí a v ú k i á ban Csehszlovákiában évente több mint 100 millió tonna szenet termelnek ki. A becs­lések szerint az ország barna­szénkészletei több mint 50 évig. kőszénkészletei összeha­sonlíthatatlanul tovább ele­gendőek. Mivel az ország földgázkészletei állandóan csökkennek, hozzáláttak az új fűtőanyagfajták kutatásához. Egyik ilyen fűtőanyagfajta a pakura, amely a tervek sze­rint 1970-ben 200 000 lakás fű­tését fogja biztosítani. Az új tanévre is érvényes a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásáról szóló rendelkezés miniszter telmében a átmeneti Minisztérium Művelődésügyi felügyelete alá Alapom »»vitás A művelődésügyi még a múlt évben jellegű rendelkezést adott ki tartozó alsó- és középfokú ok- a nyugdíjas pedagógusok fog- tatási intézményeknél foglal- lalkoztatásáról. A korábbi kozlatott, szakképzett nyugdí­utasítás hatályát, tekintettel . , , , , , jas pedagógusok korlátozás az egyes helyeken meg meg­lévő pedagógushiányra, ki- nélkül megkapják nyugdíju­terjesztették az 1965—1963-os kát, ha a havonkénti díjazás tanévre is. A rendelkezés ér- óvónőknél nem haladja meg a 720, tanítóknál a 800, főis­kolát végzett tanároknál a 900, egyetemi, végzettségű ta­nároknál a 950 forintot. Készülődés a szüretre A Magyar Állami Pincegaz­daság pincészetei már teljes = — igazgatom Közölte ve- , erővel készülődnek a szüretre. - ]errl; hogy a külföldi üdülés- bürokráciát. Egy ifjú ember Az átvevőhelyeket ki takarítót- — ■■■■’’ — ták, felújították a szőlőfeldol­gozó berendezéseket, nagy erő­vel javítják, kezelik a hordó­kat. Több pincét korszerűsítet­tek, s ötven új fejtőberendezést szereltek fel. A Magyar Állami Pincegaz­daság mintegy 80 millió forint felhasználósával 820 000 hekto­literrel bővíti tárolóhelyét, s ezzel együtt összesen 2.3 millió hektoliter bor befogadására lesz képes. A felkészülés során 4o ho­rizontális prést is kaptak a pincészetek, s így összesen 250 000 mázsával több szőlő feldolgozásái-a lesz lehetőség. |g — No már most — folytatta Miska <* számolást. — Abban megegyeztünk» hogy születési számokkal, meg hasonló egyebekkel sokra nem viheti az ember■ — Erre nem is gondoltam — ámuÜ el a másik, s nyelt egyet, majd úgil érezte, erre még egy kis konyakot kell inni. — Pincér ... — Ha viszont az ember kiszámítja szerencséjét __ Így példának okáérU f első matematikával... A két ismerek len elmélet alapján, ezt nagyon kevO' sen értik, még azok is, akik tanítják- No, de ugye akkor az ötös már hói valamit. — Az áldóját — szörnyülködölt el a másik. — Hisz ez akkor biztos? — Biztosnak így sem biztos, többül nyerhet az ember! Kétmilliót minimá' lisan. Az olyan biztos, mini... NOi mindegy, hogy mint.. — Szerényebb is lehetnél — jegyezi_« meg a másik, s kifizette a cehet. — IVfh nek neked mindjárt kétmillió? Miska elszomorodott. Nagy, kék SZB' mében töprengés és bánat. Ujjait tör- delve elnézett W távoli sarokba. — Ha nyernék ... Neked vannak ősi' szeköttetéseíd ... Szükségem lenne öt' ven ezer forintra... — Ötven ezerre? Igazán vicces- Nyersz és kölcsön kérsz? — Tudod, csak úgy bírom kifizetni ígéreteimet... Ha nyerek, persze, csak akkor, különben nem vagyok köteles öt forintot se adni senkinek ... A rádióban akkor jelezték, hogy a lottószámokat közük. Miska gondter- licit arccal figyelt. M inden héten azzal váltak el egy­mástól, hogy e héten nyerünk. Soha nem nyertek, de azért Miska minden héten ragyogó arccal bízott a péntekben — ha most nem, ak­kor a jövő héten bizonyára. — Mondd, minek örülsz úgy, ha egy­szer nem nyertél? — kérdezte barátja, akinek egy esetleges öt találat esetén három évi támogatás volt „beígérve”, méghozzá havonta három ezer forint értékben. Nem kis pénz, s tudta, Miska szavabízható ember! Leste, várta hát, hogy Fortuna meglátogassa barátját, s |j: vele együtt őt is. | Néha két találatuk volt. Megittak egy * feketét, persze, ha belegondoltak, hogy j| egy esetleges ötös ... Arra inni kellett! * Konyakot persze. A számlát tapintatból * Miska barátja fizette — ö majd a so- ,(! kát adja, csak jönne már az az öl talá­lat. Miska pedig minden héten ragyogó * arccal jelentette be: nem húzták ki a S számokat, de a jövő héten ... $ — Tulajdonképpen sok embernek * ígértél pénzt? — gyanakodott a jóbarái, % hiszen azt, hogy nem húzták ki a szá­mokat, Miska ragyogó arccal, nagy- nagy jókedvvel mondta. — Néhánynak. Mi szegény, sok gyer­mekes család vagyunk. Kereken tízen vagyunk testvérek. Ugye mindegyik testvér megérdemel legalább ötven ezer forintot. A mérnök bátyám autót akar a kőműves pedig egy szép telket Mis kolcon, oda csak az anyag kell, ő fel építi két kezével, mert igazán jó kőmii vés, még ki is tüntették a múltkor. . Aztán a húgom, bevallom, nem kapó< sok hozományt, hát most az öregek he lyett is pótolnám, ez csak becsületes nemde? — Természetesen! — A két öcsémnek husvétkor volt az í, eljegyzése; egy kis pénzmag nem ári | ilyenkor, lesi vérlől meg el is fogad- * ható * * * * Sjí * * •de * i-fi * * * * * * * * * K is is * Hs * He * * * H= — Azt mondod, hogy akkor én... Mi nem vagyunk testvérek... — Az más! Mit érzékenykedsz — nyugtatta meg barátját Miska. — Az a rongyos pár száz ezer kifutja a kétmil­lióból. Nem igaz? És akkor alkothatnál, amit akarnál, gondtalanul... Külön­ben, nemcsak te vagy az egyetlen, aki pénzt kap tőlem, és nem testvér. Még csak nem is rokon. Feri és Zoli szintén öven-ölvenezret kap ... No, látod? Ölt nem érzékenykednek? Te meg... M egitták a feketét, konyakkal, Mis­ka egyszerű, de utánozhatatlan mozdulattal intett, hogy ezt a csekélységet fizesse ki, majd ö... ’■— És variálod a számokat? — Természetesen! Mindent módsze­resen kell csinálni. Füzeiét és ceruzát vett elő, s a szá­mok garmadái írta fel. — Figyeld! Vannak itt, akik beírják születési évüket, hónapjukat, napjukat, életévüket. Ezek a kezdőle, mert egy évben, egy hónapban, egy ugyanazon t. napon rengeteg ember születik. Mi a falunkban öten születtünk egy órá­ban. No, már most! Ha én azokat a szá­nokat megjátszom, akkor ők is meg- átszhatják ... Igaz ... ? Képzeld el, ■gyszerre öt darab öt találat. De csak a •li falunkban született embereknek. Hát -lekor más tahikban, városokban... Akkor se te, se Zoli meg Feri, de még testvéreim sem kapnának tőlem egy megveszekedelt krajcárt sem. Hogy apámról ne is beszéljek, inert ő min­denkinél többel érdemel... — Érdemelne... — javította ki, — Hiszen még nem nyertünk. 7» /fájd a jövő héten nyerünk... lYl derült fel, amikor meggyőződött’ hogy nincs öt találata. — Adói!) fizesd ki ezt a számlát... Nem fillére' zünk, nem igaz? — Persze, igaz — nyugodott, meg 6 másilí. — Majd a jövő héten... ~ aki férték? közölje velem. Tessék elol­vasni. „Semmiféle kivizsgálást nem folytathatunk ügyében, mert az országos verseny első helyezettjei közül nem mindenkinek jutott külföldi üdülés.” Ez tehát az indok. Néhány sorral odébb jön a „jo^magyarázat”. „ .. . ag­resszív követelésére nincs semmiféle jogalap. Vágó Sándor s. k. osztályvezető- helyettes”. — Most aztán tessék ne­kem megmagyarázni, miért vagyok én agresszív követe­lőző? — kérdezte, nem tu­dom hányadszor. Nem magyaráztam meg. Hogyan is magyaráztam vol­na! Csak fűzögettem ma­gamban a gondolatokat. Va­lahogy így: Kétségtelen, semmiféle paragrafus nem szabályozza, hogy tilos-e megszegni az adott szót. Az is igaz, hogy „követel” rova­tot sem tart számon jog­gyűjteményünk. S nincs jo­gi kapcsolatban semmiféle „adok és kapok”. Ellenben... Ellenben igenis van írat­lan törvény rá, hogy milyen igazságra neveljük fiatalsá­gunkat! Nem a jog. hanem az igazságérzet -tiltakozik a felelőtlen ígéretek ellen- igazságos ■ dolog-e. ha valakit agresszív követelődzőnek ne­vezünk, mert kéri, hogy áll- juk adott szavunkat?! Nem j magánjellegű ígéretről volt l szó. Az ígéret hivatalosan hangzott el. Az ígéret — ígé­ret maradt. S most ez a kis­lány megy ide-oda, ír ide- oda, nem azért, mert agresz- szív, hanem azért, mert úgy érzi, igazságtalanul jártak cl vele. Ábrándjai, amiket ee?> ígéretre alapozott, meghiú­sultak; ez a nyár egész éle­tében rossz emléke marad. A felnőtt ember könnyen elintézi az ilyesmit. Bosszú­san legyint egyet, és kész. Legfeljebb annyit tesz hoz­zá: no. bumm, ismerem a bürokráciát. Egy ifjú embef azonban, aki ' csak kezdi —• sajnos, kezdenie kell —' megismerni a felelőtlenséget, nem teszi túl magát ilyen könnyen a történteken. — Becsaptak, és még en­gem sértegetnek! S mit mondjunk erre?' Mit feleltem volna í'á? Semmit. Hiszen azt sem korlátozza semmi; féle „jogalap”, hogy valaki véleményt, mondjon valami' ről, és tiltakozzon a szemé- | lyét és önérzetét sértő titu' lusok ellen. (csal a) ; Miért ig T essék ezeket elöl- 1 vasni, aztán meg- \ : magyarázni, miért i vagyok agresszív követelőd- r j ző? i : Néztem a kislány arcát, c : amelyen a megbántott em- ! : berek komolysága ült. Néz- j ; nem kellett, mert nem le- , s hét egyszerű dolog az, ami 1 3 egy tizenhat, tizenhét év kö- jj £ rüli lányt ennyire „kiborít”, j 3 Az ilyen korú hölgyek ha- £ marabb nevetnek, mint sír- ^ - nak. Tóth Marikának ezút- 3 tál igen-igen birkóznia kel- 1 £ lett érzéseivel, nehogy ki- ( S buggyanjon szeméből a ~ könny. s Szavaiból és az. elém ra­ji kott levelekből aztán kihá- - " moztam a következőket. ~ A Belkereskedelmi Mi- E nisztérium márciusban ver- “ senyt rendezett a kereske- 5 delmi ipari tanulók részére. ™ A ruházati ágazatban, he- ' s lyesebben a konfekciós szak- ™ ban odaállt a startolok közé 5 Tóth Mária, a miskolci Ál- i lami Áruház tanulója is. ££ Nem is hozott szégyent se " az iskolára, se a munkahe- lyére: holtversenyben első Ej lett egy fővárosi kolléga-je- j£j lölttel. Érthetően nagy volt is az öröme, hiszen a dicsősé- ~ get hármas jutalommal pá- S rosították: fél évvel hama- ~ rabb tehet szakvizsgát, még­is kapja a dicsérő oklevelet és ~ még valamit: kéthetes kül- 5 földi üdülést! A három igé- £• rét közül teljesítették is az E első kettőt. De mi lett a har- ~ madikkal? 5 — Értesítettek, hogy a be­s utalót átvehetem júniusban s az iskola igazgatójától. s — Hát altkor? ™ — Igazgatóm közölte vé­lj lem, hogy a külföldi üdülés-. — bői nem lesz semmi, ellen- ™ ben mehetek a Balatonra. ™ Szép, szép, de nekem mást r ígértek. Nem is fogadtam el E a Balatonra szóló üdülője- 5 gyet, gondoltam, valami té- E védés lesz a dologban. Vár- ” tam. Egész nyaram izgalmas 5 várakozással telt el. Közben >£ persze érdeklődtem, megka- ís pom-e a külföldi beutalót? ” Nem kapom, most már tú­ri dóm, hogy nem kapom. £j Újabb levelet tett az asz- E tatomra. j£ — Ezt még augusztus elé­rj jén kaptam. Az iskolám " igazgatójának küldték, hogy «- «. «» V V. V-At-V. J/.ni Jiü..V. jv* -V. J/..V,.V--►*- -V. AÍ. Kaiiaptiiiy előtt

Next

/
Thumbnails
Contents