Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-05 / 209. szám
6 ftSZAKMAGTAROJTSZAO Vasárnap, 1965. szeptember K, Virágzó közös vállalkozás HALDEX Az utas, ha Szilézia szívében, Katowice környékén jár, a füstölgő gyárkémények, örökmozgó bányagépek mellett megpillanthat sok-sok haLott, mozdulatlan halmot. Ezek a messzire szürkélő dombok csúf forradásoknak látszanak Szilézia egészségesen lüktető testén. Meddőhányó néven isez a vállalkozás, hiszen 30 millió köbméter meddőhányót kell eltüntetni ahhoz, hogy ez a temérdek szénmennyiség vagonba kerülhessen. Polgár László főmérnök kiszámította: 30 kilométer hosszú, 100 méter széles, 10 méter magas halmot kell a földdel egyszintűvé tenni, hogy a sok-sok mertek e halmok; eltüntető- kellemetlen, szemet bántó szür- sük sok-sok gondot okozott a ke dombocska eltűnjék, lengyel szakembereknek. Mintegy hat esztendővel ezelőtt magyar bányamérnökök bejárták Sziléziát, s akkor született meg a nagy ötlet: „életbe kellene léptetni” a tatabányaiak nagyszerű szabadalmát, a meddőbányából kinyerhető szénre vonatkozó korszerű elképzeléseket. Szilézia alkalmas erre, hiszen meddőhányói egymás mellé helyezve néhány tucat kilométert tesznek ki. A magyarok gazdaságos, jól megvalósítható szabadalmát örömmel fogadták a lengyelek, mert ésszerűsége, hasznossága egy pillanatig sem volt vitatható. Kincs a szürke hegyek gyomrában A meddőhányókban nagy- mennyiségű, kitűnő minőségű szén lapul meg. E szén kalóriaértéke sokkal jobb a borsodi szénnél; 5—6 ezer fűtőértékű szén található a szürke hegyek gyomrában. A nagymértékű fűtőanyagon kívül a meddőhányókból különböző adalékanyagokat lehet nyerni téglagyártáshoz és cementkészítéshez. A teljesen haszontalan anyagot pedig bánya tömedékként hasznosítják a drága homok helyett. így tehát a meddőhányók sokoldalúan hasznosíthatók. Szinte kimeríthetetlen kincs azok számára, akik türelmesek, s készek harcolni minden kiló energiáért, minden mázsa hasznosítható nyersanyagért. A halmok meghódítása A lengyel—magyar részvénytársaság öt évvel ezelőtt alakult, ötmillió tonna szén kinyerésére. Nagy horderejű A Haldex jövője A részvénytársaság mind a magyar, mind pedig a lengyel államnak bejegyzett vállalata, tehát beépült mindkét ország tervgazdaságába. Jelen pillanatban három üzem dolgozik teljes kapacitással. A negyedik próbaüzemeltetésére ezekben a napokban kerül sor. Az ötödik üzemet most építik, a hatodik tervezés alatt áll. Ha mind a hat üzem termel, akkor az évi kapacitás 500 ezer torura lesz. A lengyel és magyar állam tizenöt évre szóló szerződést írt alá, de miután bebizonyosodott a részvénytársaság munkálkodásának rendkívüli hasznossága és gazdaságossága, a szerződést felülvizsgálják és sor kerülhet idővel a meghosszabbításra is. A Haldex üzemeinek épüleSzcptemberhen már a negyedik üzem is termel ezért a Haldex munkálkodás:; ilyen értelemben is áldásosnak mondható. Borsodiak a Haldex élén A vállalat élén vezetőség áll. A közös vállalkozásnak van egy magyar és egy lengyel igazgatója. A főmérnökök és főkönyvelők ugyancsak „fele-fele” alapon funkcionálnak. Nem érdektelen megjegyezni, hogy Országh Mihály, a részvénytársaság magyar igazgatója miskolci születésű és a bányászkodás tudományát a borsodi szénmedencében sajátította el. Polgár László főmérnök több mint egy évtizedig dolgozott a Hejő- csabai Cementgyárban, szintén főmérnöki beosztásban. Katowice környékének otromba, haszontalan meddőhányói, amelyek helyenként beékelődtek a sötétszürke falú városi házak közé, egyremásra fogyatkoznak. Az idei évben egymillió köbméter hányóanyagot tüntetnek el a szorgalmas lengyel munkáskezek. E helyeken 10—15 emeletes lakóházak épülnek majd, vagy üde parkokat varázsolnak a szürke hányok helyére, mert Szilézia gyár- városaiban nagyon kevés a park. Miközben szépülnek Lakodalmas a dobozon A kis műhelyben fúró, véső, dalát, tetejét, sőt, még a bel- nek, hogy nézzék meg. faragó szerszámok, satupad, sejét is. Matyó ruhába öltözött — És? ecsetek, elkészült, vagy félig figurák. Mert a doboz a matyó —Ezzel kész. Magamnak fakész szobrocskák, dobozok, lakodalmast örökíti meg-. Egy ragok, a saját tetszésem, elgon- dísztárgyak fából, csontból. De hónap alatt készült el, naponta dolásom szerint. Néha meg- főképpen fából. Előttük egy körülbelül 10 órás munkával, megpróbálkozom egy-egy kiál- halk beszédű, ritkán szóló, — Ha valamibe belefogok, lítással is. Most a művelődési tett a lengyelek, a gépeit pe- ezek a kormos városok, a nagy dig a magyarok építették be SZerű magyar szabadalom ér A műhelyben. (Foto: Sz. Gy.) a helyszínre. Ezekben a napokban 400 munkása van a Haldexnek. A munkakörülmények jobbak, mint a sziléziai bányákban, mert a munkások külszínen dolgoznak. A termelés egyebekben azért is gazdaságosabb, mint a hagyományos bányákban, mert a Haldex nem igényel olyan magas képzettségű szakmunkát, mint a bányászat. A közös vállalkozásnak roppant nagy az ipari hatása, mivel a különböző melléktermékek növelik a téglagyárak téglaégetési sebességét, a cementgyárak szintén hasznosíthatnak bizonyos „melléktermékeket”. A Haldex dolgozói létszámának 35—40 százaléka nő. Mivel Sziléziában is nagy gondot okoz a nők foglalkoztatása, vényesitése révén sok-sok millió forinttal gazdagodik mindkét ország. Párkány László O' Uj könyvek a miskolci könyvesboltokban Ha zunk. A világ legnagyobb fényképei E fényképeket a Kodak-cég készítette a New York-i világkiállítás számára. Egy-egy fénykép 186 centiméter nagyságú. A képek bemutatására ötszögletú pavilont, építenek. A pavilon belsejében vákuum- szivattyút helyeznek el, enSzepfeinberi „divatkép” nek segítségével tartják a gigantikus fényképeket függőleges helyzetben. Ezért nem kell a fényképeket fa tárlók-t* ra ragasztani. A fotópapír nem hullámosodik, a képekl könnyen és gyorsan cseréibe- 7 tök. Csupán a szivattyút kell4 kikapcsolni. 4 ______ 4 4 ♦ 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 á v 4 4 4 pontosabban fogalma- akkor azt kell mondanunk, hogy ezúttal újra megjelent könyvekről számolunk be, mert a legfrissebb „újdonságok” nagyobbrészt ismét megjelentetett művek. Viszont jó könyvek és - ez a fontos. Kezdjük talán a legrégibb ..újdonsággal”, a középkori Gesta romanorummal. ezzel az irodalomtörténeti hírességű történetgyűjteménnyel, amelyről nem keveset tanultunk az iskolában. Ezt a XIII. században keltezett gyűjteményt először Heller János fordította magyarra a XVII. század végén, sok magyar író is használta forrásként és most ismét megjelent szép illusztgyons kezű férfi, Eper Sándor, nem tudom abbahagyni — otthonban rendezett népi ipar- mezőkövesdi fafaragó. mondja a faragó. művészeti kiállításon látható Jókora dobozt mutat. Körül- — És amikor elkészül? néhány munkám, belül 70 táncoló, sürgölődő-. — Megmutatom valakinek. doboz mellett kis szobforgolódó ember borítja az ol- A barátaimnak, ismerőseim- r0cska: az olvasó asszony. Az idős, paraszt nénike könyvet olvas, ás mint a gyenge szemű öregek, messzire tartja magától. Arrébb- ugyancsak egy paraszt nénike látható. Köpül. Régi, ma már csak múzeumban látható íaköpüben. Egy régi és egy újkori élmény szülöttei. — Mindig csak azt faragom; amit látok. Kitalálni nem tudok semmit. A gyerekkori emlékekből, és a mindennapi élményekből veszem elő a figurákat. A fényképezés kedvéért egy félig kész dobozt vesz a kezébe. A véső gyorsan fut a megkezdett levelek, minták vonalán, finom, papírvékony forgácsok hullnak az éle alól. A kép kész. De a doboz már nem kerül vissza az asztalra. Ott marad a faragó ember kezében, és a véső sietve fut tovább a fából kibontakozó, szép minták előtt. ' (pt) rációkkal. Valóban érdemes olvasgatni. A kevésbé régi „újdonságok” közül meg kell említeni a í'égen kifogyott Felelet című regényt. Déry Tibor művét, amely a két világháború közötti Magyarország társadalmának egyik legsikerültebb tablóját tárja elénk regény formájában. Ugyancsak szólni kell Szabó Pál ismét megjelentetett könyvéről, az Uj föld-ről. Ez a mű az 1949—51. közötti első t.sz-szer- vetzés regénye. Aki még emlékszik rá. különösen s^ép tájleírásaira gondolhat szívesen, de maga a történet is érdekes, mégha a szerző talán túlságosan idillikusán is irta meg ezt a magyar falu történetében igen jelentős korszakot. Ismét kiadták, nem tudni, hányadszor, Mikszáth egyik legszebb regényét, A fekete város-1, de azt hisszük, ezt soha se lehet elégszer kiadni. Mikszáth nagyregényei között ez is a legjobbak sorában foglal helyet. Ugyancsak örömmel tapasztaltuk, hogy újra megjelent Révay József tanulmánya Ady Endréről. Bölöni György. Révész Béla és a bizonyos szempontból nagyon is érdekes Makkai Sán- dor-féle Ady-feldolgozás után, ez az első. valóban marxista Ady-emlékezés. Érdemes újra elolvasni. TALP ASSY TIBOR: Hatásköri villongás A z egymásbanyíló két hivatali szobában két-két előadó székel, az egyikben a gépíró Icával, a másikban az iktató Brunnernéval kiegészülve. A hangulat áporodott. Bár csak fél tízre jár az idő, Ica éppen harmadszor tízóraizik. A közönyt az sem rebbenti meg, hogy a folyosó felőli ajtó kivágódik és Bayer, a másik részben dolgozó üzemgazdász lendül a szobába. — Nesze, Jencikém! Ez a tied. Morvái, az első szoba egyik lakója, aki láthatólag az ablakon tekintgetett ki, unottan pillant az orra elé dobott papírlapra. — Mi ez, kérlek szépen? — Egy levél, amelyet rám szignáltak, de nem rám tartozik. Rendőrségi ügy, intézd el! — Semmi közöm a rendőrségi ügyekhez! — hárítja el magától a papírt Morvái. — Hogy-hogy semmi közöd? Tudtommal te vagy a munkaügyes. — Helyes! — bólint megingathatatlan nyugalommal Morvái. — Normás vagyok és munkaügyes. Ebbéli minőségemben megállapítom a normákat a telepeken, ellenőrzőm azok alkalmazását, adminisztrálom a személyi be- és kilépéseket, a szabadságot és kiszámítom a préitiiumot. Semmiféle rendőrségi dolog nem tartozik ügykörömbe. Vedd csak vissza, kérlek, ezt a fecnit. A Bayer által asztalra erőszakolt iratot úgy kell elkapni, különben földre pottyanna a lökés erejétől. Bayer visszahelyezi előbbi helyére. — Én pedig nem tudok mást mondani, minthogy ez a te ügyed. — Nekem nincs semmi rendőrségi ügyem — ropogtatja a szavakat Morvái és az asztalon fekvő kimutatásra hajlik. — Ha fölöslegesen feltartasz, holnaputánra sem lesz prémium, ’> Több sem kell Bayernek. Színészi pózba vágja magát. — Már megint a prémium! Ennél a vállalatnál mindenki csak azt hajkürássza. Vedd tudomásul, engem nem érdekel a prémcsi! Nem iratkoztam be a prémiumvadászok társaságába. Én elsősorban azt nézem, hogy a dolgok menjenek. — Nyel egyet, testsúlyát egyik lábától a másikra helyezi, aztán elszánja magát és közelebb simul Morváihoz — Mondd Jencikém, tényleg a prémcsit számítod? — Hellyel-közzel. Bayer hátulról átkarolja kollegáját, és mélyen bele- hajlik. az asztalon szétterített irományokba. —: Nem árulhatnád el, mennyi lesz az enyém? Morvái íélszemmel célba veszi a kíváncsian ácsingózót. — Imént jelentetted ki, hogy nem vágy prémiumvadász. •— Nem is — int mérgesen Bayer —, de azért érdekelhet, mennyit viszek haza a mamának. Morvái a nyitott ajtón át bekacsint, Berkesinek, a termelési előadónak, aki mosollyal figyeli a fejleményeket: — Te tulajdonképpen nem kapsz semmit. Nem tartottad be az anyagtakarékossági tervet. Bayer egyszerre rikácsolni kezd. — Én nem kapok semmit? Én, aki legtöbbet dolgozom a vállalatnál? — Kihúzza magát, sarkon fordul. — Rendben van, ne adjatok nekem egy fillért sem, de majd meglátjátok, mire mentek, ha én elengedem a gyeplőt. Már az ajtónál van, amikor Morvái visszahívja. — Bayer kartáns, egy pillanat! Itt felejtetted a fecnidet. Bayer megtorpan, de csak azért, hogy erélyesen leszögezze : — Mondtam, hogy rendőrségi ügy, a „fecni” tehát a tied! — En meg megállapítottam, hogy semmiféle rendőrségi ügy nem tartozik reám. — Hát akkor kihez tartozik?, K urta, akinek asztala szemben van a Morváiéval, eddig abban gyönyörködött, hogy Ica miként csorgatja felülről a szájába a vékony sonkaszeleteket. Most a két vitatkozóra pillant: — Milyen rendőrségi ügyről gügyörésztek ti tulajdonképpen? — Mit tudom én! — von vállat Morvái. Bayer visszakullog az ajtótól, hogy közelebbi magyarázattal szolgáljon. Emlékeztet Kemesseire, a volt basaszegi telepvezetőre, aki kilépett a vállalattól, de elfelejtette leadni a felvételezett lepedőket, meg pokrócokat. — Na és? — firtatja Kurta —, próbáltátok már visszaszerezni tőle? — Én próbáljam? — sértődik meg Bayer. — Nem tartozik az anyaggazdálkodóra, hogy kint a telepeken visszaszolgáltatja-e valaki a kivételezett holmit, vagy sem. Pláne nem tartozik rám, hogy utána szaladjak. — Anyagról van szó — figyelmeztet Morvái —, tehát a te dolgod. Bayer hadonászik.
