Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

Vasárnap, 1965. szeptember S. BSEAKMAGYARORSZA© 7 Munkában a zsíiri Előkészíti leiek a Ili. Miskolci Országos Grófikat Ittenitől éra 1961-BEN RENDEZTÉK meg először Miskolcon az országos grafikai biennálét, és így az országos képzőművészeti kiál­lításoknak otthont nyújtó vá­ros a képzőművészeteik egy má­sik ágazatának is mintegy pat- rónusává lett. A borsodi, illet­ve miskolci kezdeményezésű biennálé már első megrendezé­sekor a közérdeklődés homlok­terébe került, és legrangosabb grafikus művészeink sereg­szemléje volt. A két évvel ké­sőbb megrendezett újabb bi- ennáléra már fokozottabb ér­deklődéssel készültek a művé­szek és a közönség egyaránt, és már 1963-ban úgy látszott, hogy sikerül Miskolcon új ha­gyományt teremteni a grafikai biennálé rendszeres meghirde­tésével és megrendezésével. Az idén harmadszor rende­zik meg a sokszorosító grafi­ka országos seregszemléjét. Ez a biennálé Miskolc 600 éves jubileumi ünnepségsorozatába illeszkedik. Az országos meg­hirdetés igen élénk visszhangra talált; Magyarország legtávo­labbi és legkülönbözőbb pont­jairól 75 művész küldte el al­kotásait Miskolcra, összesen mintegy hatszáz grafikai mű érkezett. E nagymennyiségű pályamű elbírálása, az október végén, november elején megrendezen­dő tárlat anyagának kiváloga­tása nem kis feladatot jelent. A 13 tagú zsűri pénteken kezd­te meg munkáját a Miskolci Nemzeti Színház emeleti tár­salgójában. Itt. rendezik majd meg a kiállítást is. A zsűriben az elnöki tisztet Stettner Béla, a képzőművész szövetség, gra­fikai osztályának vezetője lát­ja el, tagjai Aradi Nóra művé­szettörténész, Reich Károly, Csohány Kálmán, Supka Mag­da, Barnnyi Judit, Czinke Fe­renc, a miskolciak közül Fe- ledy Gyula, Lukovszky László. Seres János, Lenkey Zoltán, valamint a megyei és a városi tanács képviseletében Remé­nyi Jenő, illetve Flach Antal. A zsűri minden beküldött pályaműről külön-külön, sza­vazással dönt. Minimálisan 9 szavazatot kell kapnia egy műnek, hogy feltétlenül a ki- allítandók közé kerüljön. A bizottság egy-egy műről rög­tönzött vitát is rendez, néme­lyiket többször is megtekinti, egyeseket azzal tesz félre, hogy később még újra vitára bo­csátja. Vannak persze olya­nok is, amelyek eleve az elve- tendők közé kerültek. Hatszáz mű közül válogatni nem köny- nyű, s magasak az igények is. A zsűrié és a grafikai bienná- lékhoz már hozzászokott mis­kolci közönségé egyaránt. S ez így helyes. A ZSŰRIZÉS közben látott anyag arra enged következtet­ni, hogy a III, Miskolci Orszá­gos Grafikai Biennálé művé­szeti életünknek ismét igen je­lentős eseménye lesz. (tun) Kef lektor,fényben PSOTA ÍREN Földosztás után Feledy Gyula festménye A YEKMÁHOZ mindenki gratulált. A közönség vastaps- sal, a kollegák élőszóban. Meg­szoktuk, hogy Psotának évek óta minden sikerül. Rosszat nem csinál, bukása sincs, so­kan azt hiszik, hogy talán sose volt. Volt. Nem rögtön, teljes „fegyverzetben” robbant a színpadra, a sikerért keserve­sen meg kellett küzdenie. Hu- bay Miklós István király cí­mű darabjában figyeltünk fel rá először. Ö kezdte a darabot, a színészek tudják, hogy ez milyen nehéz. Ahogy a szín­padra lépett és először megszó­lalt, már fojtott, drámai lég­kör feszült köré. Oda kellett fi gyelni! Hitt is önmagában —, csak mások nem bíztak benne soká­ig. Évekig ő volt a „másodsze­reposztás". Aztán egyszerre, hirtelen jött el a sikerek éve. De akkor minden műfajban, minden - oldalról, fellángolva cs mégsem szalmalángként. A Madáchban Brecht Kurázsi mamájának néma Katája, a moziban csúnya, púpos vénlány a Ház a sziklák alatt című filmtragédiában, férfifaló a Felfelé a lejtőn című filmvíg­játékban, aki mellett „elaludni nem lehet”. A Ház a sziklák alatt díjat nyert a San Fran- cisco-f fesztiválon. — Szeretek énekelni — mondja —. sehol olyan közvet­len kontaktust nem lehet te­remteni a közönséggel, mint a pódiumon. Nincs körülöttem három színpadi fal, nincs ren­dező, nincs partner, csak a kö­zönség van és én. A HAJDANI gátlások is fel­oldódtak. Korábban mindent rögtön idézőjelben látott, nem cinizmusból, hanem, mert úgy érezte, nem figyelnek rá, gro­teszk lény, tehát maga is gör­idézőjel. ügy játszotta el a fo­gadott gyermekét sajátjaként szerető fiatal nő drámáját és örömét, olyan átéléssel, annyi érzelemmel, hogy a nagy szín­padon, partnerek között is minden szem rá figyelt, akár­ha pódiumon lenne egymaga­be tükörben szemlél. De aztán eljött az első igazi nagy szín­padi siker, ő onnan keltezi az „igazit”: Gruse a Kaukázusi krétakörben. Itt már nincs AZ ÜJ ÉVADBAN ismét lesz egy nagy tragikai feladata: Médea. Egész nyáron készült már erre .;. B. T. Egy erőszakos anyakirálynő IN' — Kemessei meglógott:, az egész tehát rendőrségi ügy lett. Többé semmi beleszólásom; A belső szobában ülő terves eddig semmilyen formában bem avatkozott a vitába. Most kiszól: — Csendet kérek, kartánsak! Ilyen lármában lehetetlen­ség számolni. Bayer megbántottan mered vissza. — Ki lármázik itt, Bartos kartárs? Hogy lehet egy csen­des vitát lármának nevezni? Végtére is el kell döntenünk, bogy kinek a hatáskörébe tartozik Kemessei pokróc- és le- Pedőügye. Szerintem ez tipikus rendőrségi ügy. — Anyag-ügy! — hangoztatja Morvái. Bartos magasra emeli kezét. — Várjunk, tagok, várjunk! Ha jól hallottam; arról va.n szó, hogy Kemessei nem szolgáltatta vissza a felvé­telezett felszereléseket. — Pontosan erről — helyesel Bayer. ■ os, ha erről, akkor egyszerű lepedő, illetve pokróc ügy a dolog. Imi kell egy ajánlott le­velet annak a széltoló Kemesseinek, hogy 3 bapon belül szolgáltasson vissza mindent. Ha erre fülebol- íát sem mozgatja, akkor veszekedhettek, ki forduljon a rendőrséghez. Mintha kinyilatkoztatást hallana Bayer, úgy bámul Bartosra. — Gondolod, hogy egy ajánlott levél elég neki? — Küldhetsz kettőt is, ha az egyet kevesled — veti közbe gúnyosan Kurta. Bayert láthatólag lecsillapítja a tanács. Felvidul. — Mi sem könnyebb, írjunk neki egy levelet! Most csak az a kérdés, kinek kell azt a bizonyos levelet megfog'al- biaznia. — Tétován körülkémlel, majd hirtelen felkapja a papírt és Bcrkesi asztalánál terem vele. — Ez a te dolgod, Tomikám. Te foglalkozol a telepek ügyével. — De nem a telepek lepedő- és pokrócügyeivel! — emeli ki Berkesi. — Az én reszortom a termelés. Egyéb­ként úgy rémlik, hogy ez az ügy mar egyszer szőnyegen volt itt. — Hogy-hogy volt? — mered rá Bayer. — ügy, hogy valaki már ügyködött a dologban. For­dulj, kérlek, bizalommal Icához, ő talán eligazít. Bayer összehúzza magát, mint a macska és a zavar­talanul' tízóraizó gépírónőhöz sompolyog. — Icuka, gépelt maga valami levelet Kemesseinek le­pedők ügyében? —- Valami rémlik — válaszol tele szájjal Ica. — Igen, Gépeltem. Bayer diadalmasan körülhordozza hiúz tekintetét; Leri róla, hogy hatalmas lecsapásra készül. — És azt is meg tudná mondani, ki diktált magának? Ica lassan, körülményesen befejezi a tizóraizást, de A fiatal uralkodó 25 éves. Amit a fiatal uralkodó idé- nagyon csinos, 1 méter 80 zett fel. magas, tökéletes „playboy” De nem egészen egyedüli megjelenés és 1960-ban arany­érmet nyert yachtjával a ró- „ B akarod fon mai olimpián. Felesége 18 ­éves. 1 méter 75 magas, na- “ Hi í «***«»? gyón szép. a legfiatalabb ki- Ezt kiáltozták a tüntetők, ralyne a világon. Hat hete ezzel a felírással ellátott táb- boldog anya. Iákkal vonultak végig Athén Nevűje: TI. Konstantin és utcáin, amikor a királyi Anna Mária, Görögország Picsái megbuktatott Papand­reu mellett tüntettek. uralkodói. a „német asszony” nem És ez a fiatal pár került Anna Mária. Ö a dán király most a világpolitika érdeklő- lánya. désébe a parlamenti válság A „német asszony” Frederi- következtében. , ka anyakirálynő, Konstantin ___- n n m ■ király édesanyja, Viktoria­i ®- <a> Ov-w- .Lujza hannoveri hercegasz­vszony lánya, II. Vilmos né- mlndjárt rúzst szed elő, hogy az evés közben lekopott pi- (*met császár unokája. Mellé- rosságot pótolja ajkán. ^késén az angol királynőnek — Erre nem tudok visszaemlékezni. De miért nem fői-- aís rokona, hiszen az angol ki­dül kérdésével Brunner kartársnőhöz? ö megnézi az ikta- Trályi család is Hannoverből tókönyvet és tisztáz magának mindent. »származik. Bayer a homlokára csattint. 4 De Londonban nem rajon­— Tényleg! Hogy az ember milyen ostoba néha! — 4ííana'; érte különösebben. Tüsténkedve megint a belső szobába iramlik és féllábra 6 Nemcsak a nép körében, csimpaszkodva megáll az iktatást végző Brunnemé mellett. AalP' nem lenne olyan megle- aki az egész alkudozás alatt telefonált, s csak a mellette aP,°:, hanem az udvarban sem. lehorgonyzó ember kedvéért hajlandó abbahagyni a beszél- v” ulop herceg például kimon- getést. — Erzsikén), nézd meg, ki írt Kemesseinek a lepe- flottán ellenséges vele szem­ében. I 1938-ban dók ügyében? — Mikor mehetett'el az a bizonyos levél? — érdeklő­dik Brunnemé. Bayer, aki .korántsem mondott lé a közeli diadal gyö­nyöréről, türelmetlenül tekint Icára. A lányt azonban nem izgatja a sürgető tekintet. Előbb befejezi a rúzsozást, s csak azután felel. — Körülbelül két hete.. Esetleg három. Brunnemé az iktatókönyvbe mélyed és sorba böngészi a tételeket, önkéntelenül mindenki reáfigyel, kivéve Icát. A feszültség ott izzik a levegőben. — Megvan! — kiált fel végre Brunnemé. — Negyedi­ként ment el a levél, ajánlottan. — Nagyszerű! — kurjant élénken Bayer, s villogó sze- 4^y hányada annak az 52­me vészjóslóan köröz. — Most még csak azt mondd meg, ahányszor egy évben Erzsikén), ki volt az előadó? Egy pillantás az iktatókönyvbe, s máris hangzik a vá- 4mostanában 4 Azt. amelyiken még lánv­— Te, Bayerkém! ^korában fényképezték le oda­Dermesztő csend lesz, aztán a feltörő kuncogás leigáz Ihaza Hannoverben. Hitler mindent. ’idejében Ezen a képen ugvan­— Én...? één ...? — dadogja Bayer. — Ez... ez-...; Y>s a Hitler-jugend cgyemuhá- kérlek, lehetetlen! — Nyugodj meg, Bayerkém, te írtál! __________ ____ r ozott és nyugodt. így nyúl a Bayer kezében lógatott iratért ®Szereti (l hatalmat is. — Dehiszen ez válasz a te leveledre. Azért is szignálták ^ lasz: ment férjhez V György görög királyhoz, a vmostani uralkodó édesapja- 4 hoz. alti nem sokkal előbb Atért vissza emigrációból, ami­dkor a görög köztársaság meg- Tbukott. A helyreállított ki- vrályság hajbókoló képeslapjai 4dicshimnuszoktól áradó alá- éírású képeket közöltek róla. ▲ Azóta is ezt teszik. Tavaly Tegyik képes hetilap 15 szá­rmát szentelte az anyakirályné 4bemutatásának, ami nem cse­♦ ' megjelenik. Csak egy képét nem közlik ’ ójában látható két bátyja tár- Brunnemé hatá- 4sasasa*:>an­rád. te# « részvényeket... B syer rándul egyet, majd dühösen kitépi Brunnemé a Ennek az asszonynak befo- kezéből az áruló fehér lapot és zsebébe gyűri. I lyása érvényesül leghat áso- Nyargal vele. A küszöbön azonban gondol még Jsabban a görög királyi udvar- valamit. visszafordul és belekiáltja a két szoba csendjébe: 4ban és ez az asszony náci — Azt hiszitek, nem tudom, mire megy ki a játék? Min- 4múltját* kitűnően egyezteti dig annak a lónak nyakába rakják a terhet, amelyik panasz | össze mai kapcsolataival, nélkül húz. Elégedettek lehettek. Megint sikerült átsíbolno- a Ezek részben Niarchos és tok nekem egy ügyet. Szégyelljetek magatokat. ZOnassis görög milliomosokhoz Megremeg a fal, úgy rántja be maga után az ajiöt »kötik, részben az amerikai és más nemzetközi nagyvállala­tokhoz. amelyek még leg- meghitteöb barátja, a volt görög miniszterelnök. Kara- manlisz idejében vetették meg lábukat a háború utáni Gö­rögországban. Rossz nyelvek szerint (és ezeknek általában igazuk szokott lenni) ezek a vállalatok, például az ameri­kai Standard Oil, a francia Péchiney. a holland Philips nem csekély mennyiségű részvénypakettet juttattak őfelségének. Elvégre hála is van a vilá­gon! Ebből a pénzből jócskán telt nászajándékra, amikor lá­nya férjhez ment a spanyol trónra pályázó, emigrációban élő Don Juan Carlos trónörö­köshöz, de talán azt is előse­gítette. hogy a királyi család­nak 11 palotája van. 3 hadi­hajóból átalakított luxusyacht- ja, 89 autója (több mint amennyi az angol udvar ren- dekezésére áll) és n király évi jövedelme több mint az ame­rikai elnöké. ... de nem szereti as édesanyját Amikor Konstantin király megnősült, sokan azt hitték: az anyakirálynő eltűnik az udvarból. Akik ezt hitték, té­vedtek. Frederika maradt és üzleti kapcsolatait jól fel­használja az amerikai támo­gatást. élvező görög jobboldal támogatására. Mint. a legutóbbi események mutatják, nem is sikertelenül. Az viszont tény, hogy nem' mindenkivel olyan bőkezű, mint lányával és nem min­denkit szeret úgy, mint a ha­talmat és a pénzt. Bombaként hatott mindenütt az az interjú, amit egy go­lfig újságíró csinált Becsben a királynő édesanyjával, Vik- tória-Lujzával. — Nincs miből fizetnem a lakbéremet — panaszolta a 71 éves hölgy. — Nincs egyet­len saját bútorom, nem tu­dok télen miből fűteni, lá­nyom mindent magánál tart, nekem nem ad semmit. Frederika királynő palotája ugyanakkor roskadozik a pompától, és ezt a pompát azok az antik bútorok is nö­velik. amelyek édesanyjáé vol­tak. Azé, akinek nines semmije és Bécsben nyomoron. Máté Iván

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents