Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

Elutazott Moszkvából az HOI{ párt­ós konnánykiiidoUssoe Gromiko mepbeszéléses ttew Yorkban Pénteken New Yorkban Gro­miko szovjet külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 20. ülés­szakára delegált szovjet kül­döttség vezetője, találkozott U Thant ENSZ-főtitkárral. Gromiko megbeszélést foly­tatott Fanfanival, az ENSZ- közgyűlés 20. ülésszakának el­nökével is. Ugyancsak pénteken Gromi­ko megbeszélést folytatott Ni- kezics jugoszláv külügyminisz­terrel, továbbá Parthaszarathi- val, India állandó ENSZ-képvi- selőjével, Knsszimmal, Jammu és Kasmír tárcanélküli minisz­terével, valamint Misztra-val, az indiai állandó ENSZ-képvi- selő helyettesével.------o-O-o-----­A z ENSZ-közgyűlés napirendi vitája Az ENSZ-közgyűlés péntek délutáni plenáris ülésén meg­vitatta az általános ügyrendi bizottság jelentését és jóvá­hagyta a 20. ülésszak több mint száz pontból álló napi­rendjét. Ezek között szerepel a leszerelés kérdése, Afrika atommentesítóse. a koreai probléma, Kína ENSZ-képvise- lete, a tibeti kérdés, a nukleá­ris fegyverek eltei-jedésének és más államok belügyeibe való beavatkozás megakadályozásá­ról szóló szovjet javaslat. Kádár János elvtárs vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott a Mongol Népköztársaságba A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának meghívá­sára szombaton baráti látoga­tásra Mongóliába utazott a Magyar Népköztársaság párt­ós kormányküldöttsége. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára vezeti. A delegá­ció tagjai: Apró Antal, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Kovács Imre élelmezés­ügyi miniszter, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Andrásfi Gyula, a Magyar Népköztársaság Ulan-Bator-i nagykövete, aki Mongóliáiban csatlakozik a küldöttséghez. A küldöttséget a látogatásra elkísérte Mdgálzsavin Zsamsz- ran, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. A párt- és kormányküldött­ség búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komó­csin Zoltán, Nemes Dezső, Szir­mai István, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság pót­tagjai és a Központi Bizottság titkárai. Ott volt a búcsúzta­tásnál a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány sok tagja, a politikai, a gazda­sági és a kultúráiig élet vezető személyiségei. Jelen voltak a búcsúztatás­nál a budapesti diplomáciai testület vezetői. A magyar küldöttség Moszkvában A Mongóliába tartó magyar magyar küldöttség fogadására párt- és kormányküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­rának vezetésével szombaton délután Moszkvába érkezett, ahonnan vasárnap reggel foly­tatja útját Ulan Bator felé. A vnukovói repülőtéren a megjelentek L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, G. I. Voronov, az SZKP KB elnökségének tagja, J. Andropov, az SZKP Központi Bizottságának titká­ra, M. A. Leszecsko, a Szov­jetunió Minisztertanácsának Sasztri és A$uh Khan válássá Kosziéin üzenetére A szovjet külügyminisztéri­um nyilvánosságra hozta azt a választ, amelyet szeptember 22-én Sasztri indiai miniszter­elnök küldött Alekszej Koszi­gin szovjet kormányfő szep­tember 17—i üzenetére. Az indiai miniszterelnök kö­szönetét mond a szovjet kor­mánynak azért a javaslatért, hogy Pakisztán elnöke és In­dia miniszterelnöke szovjet területen találkozzanak a megegyezés elérése és az India és Pakisztán közötti békés kap­csolatok helyreállítása céljá­ból. A miniszterelnök rámu­tat, az Ajub Khan elnökkel történő találkozásának kérdé­sét csak a hadműveletek befe­jezése és a nyugodtabb légkör megteremtése után lehet meg­felelő módon megvitatni. Ajub Khan pakisztáni elnök ugyancsak válaszolt Koszigin szovjet miniszterelnök szep­tember 17-i üzenetére. Válaszában Ajub Khan kö­szönetét mond a szovjet kor­mánynak a Pakisztán és India közötti bélre helyreállítására irányuló kezdeményezésért, és azért a javaslatért, hogy szov­jet földön szervezzék meg a találkozást Sasztri indiai mi­niszterelnökkel, kifejezi azt a véleményét, hogy először elő kell készíteni a talajt e talál­kozás számára. Papandreu bírálata Szombaton a kora hajnali órákban került sor a görög parlamentben a bizalmi sza­vazásra. A parlament épülete előtt, valamint Athén utcáin erős karhatalmi készültség fel­vonulása és tüntetések kísér­ték az eseményt A bizalmi szavazás során a Sztefanopu- losz-kormány megkapta az elő­zetesen kiszámított 152 szava­zatot 148 ellenszavazattal szem­ben, vagyis csupán eggyel töb­bet a szükségesnél. Papandreu élesen bírálta a Centrum Unióból disszidált képviselőket akiket — mint mondotta, miniszteri tárcákkal vásároltak meg. „A kormányt hamarosan megbuktatják saját belső ellentétei, a megoldásra váró súlyos kérdések, valamint a nép dühe.’! elnökhelyettese, Kuznyecov, a külügyminiszter első helyet­tese, valamint az SZKP Köz­ponti Bizottsága apparátusának és a szovjet külügyminiszté­riumnak számos képviselője. A magyar küldöttséghez a szovjet fővárosban csatlako­zott Apró Antal, a kormány elnökhelyettese, aki Moszkvá­ban részt vett a KGST végre­hajtó bizottságának üléssza­kán. A magyar párt- és kormány­küldöttség tagjai a vnukovói repülőtérről a szovjet vezetők társaságában szállásukra haj­tattak. Fagy ve res a ü sí kasU e le k nagygy Hléss Miskolcon A Szakszervezetek megye Tanácsa székházának színház­terme zsúfolásig telt. Körűibe lül 1200 katona, határőr, rend­őr, munkásőr, és polgári al kalma7,ott töltötte meg a szék­sorokat. Sokan álltak is, úg3 hallgatták végig a szónokot A helyőrség fegyveres érőinél- katonái, tisztesei, tiszthelyette­si, tisztjei és főtisztjei gyűl­tek össze, hogy meghallgassák Mándi Árpád ezredesnek, a Magyar Néphadsereg pártbi­zottsága titkárának politikai beszédét. A katonai nagygyűlést Braun Márton alezredes tolta meg. Elmondotta. ségsorozatában a fegyveres erők együttesen tartanak po­litikai nagygyűléseket minden nagyobb helyőrségben. Ezután a nagygyűlés előadója. Mándi Árpád ezredes emelkedett szólásra. A katonák és a népgazdaság — Az egész népet érintő és érdeklő kérdésekről kívánok beszélni, csupa olyan témáról és problémáról, amelyek a mi munkánkhoz, Szamócázó asszonyok A Nagyniiskolci ó’ ">i Gazdaság zsoloai gyümölcsösébe" sok ezer szamóca palántái neveltek. A kis növcnykékct ezekben a napokban osztályozzák, s az ország különböző gazdaságaiba küldik. * Foto: Sz. Gy, Világ proletártól, egyesültetek! Hadnagy lett a fiúnk! A Német Demokratikus Köz­társaság párt- és kormánykül­döttsége, amely szeptember 17-e óta vendégeskedett a Szovjetunióban, szombaton re­pülőgépen Kijevbe utazott, s i innen folytatta útját hazafelé. A küldöttséget Brezsnyev, az • SZKP Központi Bizottságának elő titkára búcsúztatta. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXI. évfolyam, 227. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1965. szeptember 26. gáltatás, s hogy a nyugati tő­kés országok lakóit százféle adókkal gyötrik. A Magyar Népköztársaságban a polgárok alig-alig fizetnek adót,, és az összes közszolgáltatási dij (közlekedés, lakbér, gyógyszer, stb.) sokszorta kevesebb, mint az autós nyugati országokban. A mezőgazdaságot az elmúlt évékben sok csapás érte. Két évig aszály pusztított, majd az idén az ár- és belvizek, az eső­zés, valamint a száj- és kö­römfájás okozott tetemes ká­rokat. Mindezek ellenére a magyar mezőgazdáság sokat fejlődött. 1938-ban például mindössze 7 kiló műtrágya ju­tott egy hold földre. Jelenleg több mint 150 kiló műtrágyát juttatunk átlagosan minden hold földre. A mezőgazdaság terméshozama 25 százalékkal magasabb, mint a háború előtt volt, ugyanakkor a föld­művelők száma 30 százalékkal csökkent. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy jelenleg több mint 72 000 különböző tí­pusú traktor dolgozik a földe­ken. Növekszik nemzetközi tekintélyünk A szónok igen értékes és részletes képei adott a magyar népgazdaságról, beleértve a külkereskedelmet és a belső áruellátást is. Ezután a nem­zetközi helyzettel, a nemzet­közi katonai erőviszonyok ala­kulásával foglalkozót. Beszélt a vietnami háborúról, általá­ban az ázsiai és a távolkeleti helyzetről, valamint a kínai vezetők egyre bonyolultabb, áttekinthetetlenebb és érthe­tetlenebb magatartásáról. Kü­lön elemezte a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi tekin­télyének és befolyásának ala­kulását, amely az elmúlt években igen pozitívan fejlő­dött. Sok egyéb közt bizonyít­ja ezt az is, hogy nincs már „magyar ügy” az ENSZ-ben, s hogy éppen az elmúlt napok­ban a magyar küldöttet vá­lasztották meg az ENSZ 1. szá­mú politikai bizottsága elnö­kének. A gazdasági, a katonai és a nemzetközi kérdések taglalása után Mándi Árpád ezredes a katonák kiképzési feladatairól és a honvédelem szakadatlan erősítéséről beszélt. Másfél órás igen érdekes beszédét a hallgatók nagy tapsa követte is hozzátartoznak — mondotta elöljáróban. Ismertette a párt Központi Bizottságának de­cemberi határozatát, amely meghatározza a népgazdaság továbbfejlesztésének, a terme­lés és termelékenység emelé­sének feladatait. — A párt Politikai Bizottsága úgy ha­tározott — mondotta —, hogy a katonák is foglalkozzanak gazdasági kérdésekkel. Ne­künk, katonáknak, határőrök­nek, rendőröknek és munkás- őröknek is kötelességünk, hogy minden erőnkkel hozzá­járuljunk népgazdaságunk fej­lesztéséhez és erősítéséhez, de nem utolsósorban annak vé­delméhez, hogy hazánkban minden mindig megbízható biztonságban legyen. Az ezredes részletesen tag­lalta a népgazdaság eddigi eredményéit, további felada- <iait és problémáit. Hangsú­lyozta: semmit sem kell szé­píteni, rózsaszínben feltüntet­I ni, de abba se szabad bele­nyugodni. hogy vannak olya­nok, akik eltúlozzák a problé­mákat és bizonyos pesszimiz­mussal, kétségbeeséssel szemlé­lik az életet, a munkát. Két­ségbeesésre, pesszimizmusra semmi ok sincs, hiszen a Ma­gyar Népköztársaság teljes egészében igen eredményesen fejlődik és gazdasági eredmé­nyeink biztosítják a nép élet- színvonalának állandó növe­kedését. — Az a tény, hogy hazánk­ban az ipari termelés 1949. óta négy és félszeresére emelke­dett. hogy a magyar ipar je­lenleg több, mint másfélmillió embert alkalmaz, mindennél többet mond — hangsúlyozta a szónok. — Ékesen bizonyít­ja a fejlődést Miskolc város és Borsod megye Ipari és me­zőgazdasági termelése, egész politikai és társadalmi élete. Miskolc és Borsod megye sem­mivel sem marad az orszá­gos átlagok mögött, sőt. igen sok vonatkozásban a fejlődés élén áll. Mándi elvtárs beszélt azok­ról is, akik a személygépko­csik számán és árán keresz­tül ítélnek meg bizonyos gaz­dasági és társadalmi rendsze­reket Csak azt látják és azt hangsúlyozzák, hogy egyes nyugati tőkés országokban a gépkocsiipar fejlett, s hogy az autó aránylag olcsó. De nem beszélnek róla. miiven drága a lakbér, a közlekedés, az orvos, a gyógyszer, a közszol­

Next

/
Thumbnails
Contents