Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-22 / 223. szám
Szerda, IMS. szeptember 22. RS7AKMAr,V*RORSZAG s Törvényjavaslat Műszeripari bemutató Miskolcon a községi tanácsok hatáskörének bővítésére Dalt»s Ferenc nyilatkoznia a íanúcNok tizenötére» működéséről és a jövő ícíadafaárói Államhatalmi szerveink, a tanácsok jubileumhoz érkeztek: 15 évvel ezelőtt járultak az urnákhoz a magyar választók milliói, hogy első ízben megválasszák a megyei, a városi, a járási és a községi tanácsok tagjait. Az évforduló alkalmából a Központi Sajtó- szolgálat munkatársa felkeres[ — A gyakorlati inunJká- j ban melyek a közeljövő I feladatai? — Az egyik a mezőgazdaság irányításának fejlesztése. Korábban szükséges volt például a termelőszövetkezetek belső ügyeiben a konkrét, operatív közreműködés, ma már erre nincs szükség. A terme javítására, járda- és útépítésre, az oktatás és az egészség- ügyi alapellátás javítására. Mi törekedni fogunk rá, hogy az eddig felhasználatlan pénzügyi eszközök számára biztosítsuk az anyagfedezetet. — Melyek a legfontosabb kulturális teendők? — Az oktatásban az általános iskolák színvonalának emelése, a körzetesítés, a szak- rendszerű oktatás fejlesztése. Törekedni kell arra is, hogy a fiatalok időben végezzék el az általános iskolát. Segítsék "a tanácsok a pedagógus lakások felépítését. További feladal. a szakember- és szakmunkás- képzéssel összhangban a középiskolai hálózat fejlesztése. Az elkövetkezendő időszakban megyei és járási szinten megalakulnak a népművelési tanácsok. Ezek nyilván gyorsítani fogják a kulturális célú eszközök összpontosítását, és tájjellegű kulturális centrumok kiépítését. Végül, de nem utolsósorban élettel kell megtölteni a meglévő művelődési házakat. — Egészségügyi, szociálpolitikai feladatok is hárulnak a tanácsokra. Hallhatnánk ezekről is? te Daílos Ferencet, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetőjét és kérte, hogy a tanácsok eddigi munkájáról, fejlődésükről és jövő feladataikról adjon tájékoztatást. — Hogyan értékeli a tanácsok másfél évtizedes tevékenységét? — A tanácsok a dolgozó emberek számára az állami és politikai élet olyan szervezetei. munkahelyei, amelyek csak a szocializmus viszonyai között jöhetnek létre. 15 év munkáját értékelve azt mondhatjuk. betöltik azt a szerepet, amelyért létrehozták: a tömegeket bevonták a dolgozók képviseleti szerveibe. Több százezer tanácstag működött és működik, a tanácsok a politikai jogok gyakorlásának (színhelyei. — Melyek voltak a tanácsok működésének jelentősebb állomásai? — Működésük az élet minden lényeges területére kiterjed. tehát eredményeik az ország egész életében jelenthez-< lés területi kialakításán kívül többet kell törődni a tsz-de- mokrácia fejlesztésével, az emberi viszonyok javításával, az alapszabályok érvényesítésével. További fontos feladatot jelent a tanácsok számára az állategészségügy, a növényvédelem, a legelőgazdálkodás javítása. — Hogyan alakult a tanácsok vállalati működése? — A párt decemberi határozatát a tanácsok teljesítették: n létszámot 3000-rel, a béralapot havi egymillió forinttal csökkentették, a költségvetési megtakarítás évi 300 millió forint. A további feladat, hogy gondos elemző munkával újabb tartalékokat tárjanak fel a termelékenységben és a takarékosságban. — A községfejlesztésben jó eredmények mutatkoznak. Milyen kérdésekre kell összpontosítani az erőket az elkövetkező években? — Továbbra is a vízellátás Legfontosabb teendő az alapellátás, a körzeti orvosi ellátás javítása, a megelőzés, az egészségügyi felvilágosítás, a tisztasági mozgalom fejlesztése és a termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetének javítása. A szociálpolitikában a család- és/ ifjúságvédelemre és a csökkent munkaképességűek foglalkoztatására kell nagy gondot fordítani. — 1366 az új ötéves tervünk első esztendeje. Terveink megvalósítását hogyan segíthetik legjobban a tanácsok? — A legfontosabb, hogy a munka és a vezetés stílusa megfelelően fejlődjék. Vezetni nem lehet ösztönösen, a vezetés ismeretét meg kell tanulni, el kell sajátítani. Őszinte, jó viszonyt kell kialakítani a dolgozó emberekkel és kritikai észrevételeiket hasznosítanunk munkánkban. Röviden szólva: szélesíteni kell a tanácsok demokratizmusát. B. I. Külföldi és magyar feliratokkal ellátott autóbusz kanyarodott tegnap délelőtt a Lenin Kohászati Művek műszaki klubjának udvarára. Néhány perc alatt egy ipari tv-kamera került a jármű mellé, s a kocsiban elhelyezett televízió mutatta a kocsi „rejtelmei” iránti érdeklődő műszaki emberek új és új csoportját. A rendező szervek (a MŰSZER KISZÖV, a MIGÉRT) érdekes és dicséretre méltó ötletet valósítottak meg. Békési Miklóssal, a KISZÖV elnökével és- Horváth Tamással, a MIGÉRT műszaki előadójával beszélgettünk minderről. — A gyakorlati tapasztalat azt mutatja — tájékoztattak —, hogy az ötletek születésétől általában kevés idő kell a megvalósulásig. Sokszor azonban igen hosszú idő szükséges, hogy az új terméket megismerjék, meggyőződjenek hasznosságáról. Mi a magunk módján akarunk ezen segíteni, a gépesített bemutatóval. A kiállított elektronikus, híradás- és átviteli technikai műszerek, a könnyen és bárhol alkalmazható ipari tv megérdemli a figyelmet. A három világhírű budapesti üzem, s öt szövetkezet termékei között sok olyan van, amely jelentős külföldi érdeklődést is kiválthat. Az ipari tv-kamerá- ból például már kétezer darabot kérnek Nyugat-NémetorA harmadik ötéves terv előkészítése során figyelemreméltó felmérés készült, a Könnyűipari Minisztériumban. Megvizsgálták, hogyan alakult az egy lakosra jutó ruházati cikkek termelése az utóbbi öt évben. Hazánkban az egy lakosra jutó textiltermelés 1960-ban 32.8 négyzetméter volt. Ez évben az egv lakosra jutó textiliák összmennylsége meghaszágba. Az LKM egyébként az új kezdeményezés második álló-, mása. Székesfehérvárrá! érkeztek ide, ahol a bemutató szintén nagy érdeklődésre talált a szakemberek körében. Ma a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre látogatnak- onnan Debrecenbe, majd a» ország jelentés ipari városaiba. “ ladja a 41 négyzetmétert. Bőr- cipőből 2,1 pár helyett mintegy két és fél pár. A ruházati cikkeket gyártó iparágak termelése általában megfelel aa ötéves terv előirányzatainak. Az egy lakosra jutó pamutszövet termelés 1961-ben az Egyesült Államokban 41,1 négyzetméter, Csehszlovákiában pedig 30.8 négyzetméter volt. Mennyi ruházati cikk jut egy lakosra A Herman Ottó Múzeum műkincseiből A miskolci Széchenyi utcán, az Állami Áruház melleit szépen dekorált kirakatokban láthatók városunk múltjának muzeális emlékei. Foto: Szabados György Ricset szeptember rí. Minőség; nek. A tanácsok történelmi« szerepet töltöttek be a mező- * gazdaság átszervezésében, a« termelőszövetkezetek megszi- • lárdításában, valamint a spe-J ciális kultúrák fejlesztésében.» A könnyűipari termelés lOj százalékára terjed ki gazdái-® kodásuk. Uj munkalehetősége-J két teremtettek, hozzájárultak« a közszükségleti cikkek vá~® lasztékának növeléséhez. Kul-e t.urális területen különösen« A falu közepén aludtam, abban az utcában, amely a termelőszövetkezet rogközi földet úgy művelni, hogy az igazán korszerű legyen. A kezdetleges szövetkezetnek tagja volt a fiatal Puskás Lajos is, a tanító fia, a környék egyetlen érettségizett embere. Néhány hónapijai azelőtt szerelt le. Katonája volt annak a hadosztálynak, amely 1945-ben megindult a német fasizmus ellen. Felesége és gyermeke volt már akkor, mégis úgy határozott, hogy tanulni megy. Ez a Puskás Lajos most a ricsei Üj Esztendő Termelőszövetkezet főagronó- musa. I gaza volt Puskás néninek, hajnal négykor már felkeltettek a dübörgő traktorok. Az utcán bágyadt, fehér fényű virradás köszöntött és egy teljes éber falu. A munka ugyanis annyi, hogy alig győzik. Szíveden fogadnának legalább száz embert. Szedik az uborkát, amit magra termeltek és csépelik, szárítják a magot. Igen aprólékos és kényes munka. A dohány sincs még mind betakarítva, pedig - búzát akarnak utána vetni. Ezért a munkáért nem lelkesednek az emberek, mert a dohányt: elverte a jég és tönkretette a perenosz- póra. De azért érdemes betakarítani. mert még így is a jól jövedelmező növények közé tartozik. Somkórót is termeltek, magra, igen jól sikerült, azt is most csépelik. Szedik a burgonyát, amelyet vetőmagnak szántak. Csodálatos ez a bodrogközi föld! Hatvan-helyen dekás burgonyák fordulnak ki a földből, és egyik-má- siik maguborka akkora, mint egy kisebb tök. A kisvasúton már érkezik a nyers répaszelet és a talaj javításhoz szükséges mészpor. Mindent csinálni keli és minden munka rengeteg erőt leköt. A munkát szelektálni kell. A főagronómus intézkedett, hogy a nyers-szelet szállítását egyelőre állítsa le a gyár, mert nem győzik erővel. Az elnökkel a fő utcán találkoztam, indult a szövetkezeti iroda felé, de minden tíz lépésben megállították. Negyvenöt éves, zömök ember az elnök, Kocsi József, haja dús és egészen ősz. Köztisztelet . övezte egyéni korában és az övezi most is. Nyugodt, kicsit fáradt ember. Beteg is. A nyáron szívkórházban volt, az orvosak hat hónapi pihenést javasoltak neki, de nem tud pihenni. — Miért szegi meg az orvosi utasítást? — kérdeztem tőle.. — Ha itthon vagyok, a faluban, nem tudok nyugodni. Valami hajt, mennem kell. Nyűgöd tabb vagyok, ha mindenről tudok. — Van itt irányító ember elég. Ott a főagronómus, az agronómus és igazán talpraesett emberek a brigádvezetők is. — Mit tegyek? Engem el kellene vinni valahová mesz- szire, ott talán tudnék nyugodni. oroltam érveimet. A szervezés jó Az emberek mennek maguktól is» hiszen hajnaltól késó estig meg sem állnak. Itt nem kell külön mozgósítani. Mozgósít maga a gazdálkodás. Az, hogy mindenki tudja feladatát, és a munkáért becsületes keresethez juthatnak. — Mindez igaz — mondta az elnök. — Az emberek többsége többet keres, mint én, és ez elég is ahhoz, hogy szívesen dolgozzanak. A mennyiséget illetően ón elégedett is vagyok. De a minőséggel nem. Nemrég vagyok párttag, de tanultam egy kis filozófiát és tudom, hogy a mennyiségi változást a minőségi változás követi. És nálunk most ez a fontos. A mennyiséggel szinkronba hozni a minőséget. — Hogyan csinálják ezt? — Nem elég prédikálni. Az emberek csak látszatra értik. Munka közben hamar megfeledkeznek róla. így aztán kénytelenek vagyunk közéjük állni és megmutatni, hogyan jobb. — Sokat jár az emberek közé? — Nem túl sokat. Csak any- nyit, amennyi szükséges. Ezt néha a szememre is vetik. És nemcsak az enyémre, hanem a főagronómuséra is. Azt mondják, az első két-három évben többet jártunk az emberek közt, többet beszélgettünk velük. Ez is igaz. De a minőséget mi nem egyoldalúan követeljük. A vezetés minősége legalább annyira fontos, mint az elvégzett munkáik minősége. És a jó vezetéshez, a gazdálkodás minőségének javításához is idő kell. Mondom is az embereknek, hoev ott vannak a brigád vezet v Nagyszerűen irányítanak, szervezik a pás-aletsaunkátoat. De nekünk azon kell spekulálni, miként csináljuk jövőre úgy, hogy az ideinél jobb legyen? És ez is megköveteli a maga idejét. Ezzel a szóval, hogy „minőség”, lépten-nyomóm találkoztam Ricsén. Vannak ellenzéki hangozta tói is, de nagyobb a párthívek tábora. Minőségi változás például az, hogy teljes mértékben átépítik a sertéstenyésztő telepet. Nagy munka, sok pénzt emészt, jó- néhányasn feleslegesnek tartják. De a minőségi fejlődés máris kimutatható, pedig az átépítés még a felénél tart. Űj. korszerű tehenészetet, hozzá mesterséges borjúnevelőt építenek. Ez is minőség. A növénytermesztésben három évvel ezelőtt kezdtek 40 centiméter mélyen szántani. Sokan ellenezték, azt mondták, hogy a vezetők megbolondultak, tönkretették a talajt. Azután elhallgattak, mert negyven mázsa kukoricát adott holdanként. Tavaly' ősszel tovább léptek. Egy tíz holdas táblát hatvan centiméter mélyen szántottak. Azért csak tíz holdat, mert tudták, hogy előbb bizonyítani kell. Kukorica van ebben a táblában. Ha egy' kicsit jó idő lesz és rendesen beérik, megadja holdanként a hatvan mázsa csöves termést. A fejlődés ellentétek feloldódásának végtelen sorozata. Ez a filozófiai tétel igazolódik minden nap Kiesén. És nemcsak a termelésben, a gazdálkodásban, hanem az emberekben, a tudatban, r gon d rvi p 71 js. Szendrei József ^Folytatjuk.) eredményes volt tevékenysé- Jgépparkjához vezet. Az ébresz- gük az iskolafejlesztésben a népművelésben. ®mus édesanyja mondta, hogy __ Az eddigi tapasztala-»felesleges. t okból milyen követkéz-® — Lesz itt ébresztő, ne íél- tetésekcl lehet levonni »jen, különösen annak, aki nem az elkövetkező évek “szokott hozzá — magyarázta munkájára? «Puskás néni, akiről csak any. , , ... . . £ nyit jegyzek meg, hogy a BodA kormány halai ozatot ,r0gköz legnépszerűbb tamítójá- hozolt arra vonatkozolag, hogy özvegye. Annak az em- a tanácsok szervezeti életét és »térnek volta felesége, aki már hatáskörét tekintve előre leél 1 ©liarnrinc esztendővel ezelőtt is lépni. A fő törekvés: az ügy-®azt magyarázta, hogy ezen a intézés gyorsítása, bizonyos „vidéken csakis a korszerű hatáskörök leadása. ezzel »nagyüzemi, azon belül is a telegyütt a városi és a községi jesen belterjes gazdálkodás tanácsok ügyintézési körének; vezet célhoz. Nem voltak jó bővítése. Igazgatáspolitikai * utak. Puskás tanító úr mon- irányelveket dolgozunk kiadottá, hogy olyan növénye- hogy a tanácsok egységesen» két kell termelni, amelyeknek cselekedjenek az ügyekben.J magja elfér egy-két zsákban Ezáltal jobban összhangba«egy holdról, mert a szállítás kerül az egyéni és a közérdek. J megemészti a hasznot. Erre o helyi és az össznépi érdek,» tanította fiát, Puskás Lajost is, hatékonyabbá válik a tanácsok» akj 1946-ban ebből a faluból redező és nevelő szerepe. A. indult el tanulni, mégpedig testületek és bizottságok mun-» nem is akármilyen szándék- kajához új irányelvek kidől- J kai. Lényegében szövetkezet gozása szükséges. Az ország»küldte őt az egyetemre. Mert lakosságának 60 százaléka köz-Jaz űj gazdák és a kisbirtoko- ségekben él. Fontos kérdés te-»sok már 1946-ban összeültek, hát., hogy az alapfokú tanácsok• és keresték Puskás tanító úr milyen színvonalon dolgoznak »elképzelései megvalósításának Törvén via vadat készül a köz- • lehetőségét. Arra a következ- sési tanácsok szerepének, fel-,tetősre jutották, hogy hozzá- adatának és hatáskörének sza-»értő vezető, szakember nélkül bályozásána. *nem Leltet boldogulni, a bőd-