Észak-Magyarország, 1965. szeptember (21. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-22 / 223. szám

Szerda, IMS. szeptember 22. RS7AKMAr,V*RORSZAG s Törvényjavaslat Műszeripari bemutató Miskolcon a községi tanácsok hatáskörének bővítésére Dalt»s Ferenc nyilatkoznia a íanúcNok tizenötére» működéséről és a jövő ícíadafaárói Államhatalmi szerveink, a tanácsok jubileumhoz érkez­tek: 15 évvel ezelőtt járultak az urnákhoz a magyar válasz­tók milliói, hogy első ízben megválasszák a megyei, a vá­rosi, a járási és a községi ta­nácsok tagjait. Az évforduló alkalmából a Központi Sajtó- szolgálat munkatársa felkeres­[ — A gyakorlati inunJká- j ban melyek a közeljövő I feladatai? — Az egyik a mezőgazda­ság irányításának fejlesztése. Korábban szükséges volt pél­dául a termelőszövetkezetek belső ügyeiben a konkrét, ope­ratív közreműködés, ma már erre nincs szükség. A terme javítására, járda- és útépítés­re, az oktatás és az egészség- ügyi alapellátás javítására. Mi törekedni fogunk rá, hogy az eddig felhasználatlan pénzügyi eszközök számára biztosítsuk az anyagfedezetet. — Melyek a legfonto­sabb kulturális teendők? — Az oktatásban az általá­nos iskolák színvonalának emelése, a körzetesítés, a szak- rendszerű oktatás fejlesztése. Törekedni kell arra is, hogy a fiatalok időben végezzék el az általános iskolát. Segítsék "a tanácsok a pedagógus lakások felépítését. További feladal. a szakember- és szakmunkás- képzéssel összhangban a kö­zépiskolai hálózat fejlesztése. Az elkövetkezendő időszakban megyei és járási szinten meg­alakulnak a népművelési ta­nácsok. Ezek nyilván gyorsí­tani fogják a kulturális célú eszközök összpontosítását, és tájjellegű kulturális centru­mok kiépítését. Végül, de nem utolsósorban élettel kell megtölteni a meglévő műve­lődési házakat. — Egészségügyi, szoci­álpolitikai feladatok is hárulnak a tanácsokra. Hallhatnánk ezekről is? te Daílos Ferencet, a Minisz­tertanács tanácsszervek osztá­lyának vezetőjét és kérte, hogy a tanácsok eddigi munkájá­ról, fejlődésükről és jövő fel­adataikról adjon tájékoztatást. — Hogyan értékeli a ta­nácsok másfél évtizedes tevékenységét? — A tanácsok a dolgozó emberek számára az állami és politikai élet olyan szerveze­tei. munkahelyei, amelyek csak a szocializmus viszonyai között jöhetnek létre. 15 év munkáját értékelve azt mond­hatjuk. betöltik azt a szerepet, amelyért létrehozták: a töme­geket bevonták a dolgozók képviseleti szerveibe. Több százezer tanácstag működött és működik, a tanácsok a po­litikai jogok gyakorlásának (színhelyei. — Melyek voltak a ta­nácsok működésének je­lentősebb állomásai? — Működésük az élet min­den lényeges területére kiter­jed. tehát eredményeik az or­szág egész életében jelenthez-< lés területi kialakításán kívül többet kell törődni a tsz-de- mokrácia fejlesztésével, az emberi viszonyok javításával, az alapszabályok érvényesíté­sével. További fontos feladatot jelent a tanácsok számára az állategészségügy, a növényvé­delem, a legelőgazdálkodás ja­vítása. — Hogyan alakult a ta­nácsok vállalati műkö­dése? — A párt decemberi határo­zatát a tanácsok teljesítették: n létszámot 3000-rel, a bérala­pot havi egymillió forinttal csökkentették, a költségvetési megtakarítás évi 300 millió fo­rint. A további feladat, hogy gondos elemző munkával újabb tartalékokat tárjanak fel a termelékenységben és a takarékosságban. — A községfejlesztésben jó eredmények mutat­koznak. Milyen kérdé­sekre kell összpontosíta­ni az erőket az elkövet­kező években? — Továbbra is a vízellátás Legfontosabb teendő az alapellátás, a körzeti orvosi ellátás javítása, a megelőzés, az egészségügyi felvilágosítás, a tisztasági mozgalom fejlesz­tése és a termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetének javítása. A szociálpolitikában a család- és/ ifjúságvédelemre és a csökkent munkaképessé­gűek foglalkoztatására kell nagy gondot fordítani. — 1366 az új ötéves ter­vünk első esztendeje. Terveink megvalósítását hogyan segíthetik leg­jobban a tanácsok? — A legfontosabb, hogy a munka és a vezetés stílusa megfelelően fejlődjék. Vezet­ni nem lehet ösztönösen, a ve­zetés ismeretét meg kell ta­nulni, el kell sajátítani. Őszin­te, jó viszonyt kell kialakítani a dolgozó emberekkel és kri­tikai észrevételeiket hasznosí­tanunk munkánkban. Röviden szólva: szélesíteni kell a taná­csok demokratizmusát. B. I. Külföldi és magyar felira­tokkal ellátott autóbusz kanya­rodott tegnap délelőtt a Lenin Kohászati Művek műszaki klubjának udvarára. Néhány perc alatt egy ipari tv-kamera került a jármű mellé, s a ko­csiban elhelyezett televízió mutatta a kocsi „rejtelmei” iránti érdeklődő műszaki em­berek új és új csoportját. A rendező szervek (a MŰSZER KISZÖV, a MIGÉRT) érdekes és dicséretre méltó ötletet va­lósítottak meg. Békési Miklós­sal, a KISZÖV elnökével és- Horváth Tamással, a MIGÉRT műszaki előadójával beszélget­tünk minderről. — A gyakorlati tapasztalat azt mutatja — tájékoztattak —, hogy az ötletek születésétől általában kevés idő kell a meg­valósulásig. Sokszor azonban igen hosszú idő szükséges, hogy az új terméket megismer­jék, meggyőződjenek hasznos­ságáról. Mi a magunk mód­ján akarunk ezen segíteni, a gépesített bemutatóval. A kiállított elektronikus, híradás- és átviteli technikai műszerek, a könnyen és bár­hol alkalmazható ipari tv meg­érdemli a figyelmet. A három világhírű budapesti üzem, s öt szövetkezet termékei között sok olyan van, amely jelen­tős külföldi érdeklődést is ki­válthat. Az ipari tv-kamerá- ból például már kétezer dara­bot kérnek Nyugat-Németor­A harmadik ötéves terv elő­készítése során figyelemre­méltó felmérés készült, a Könnyűipari Minisztériumban. Megvizsgálták, hogyan alakult az egy lakosra jutó ruházati cikkek termelése az utóbbi öt évben. Hazánkban az egy lakosra jutó textiltermelés 1960-ban 32.8 négyzetméter volt. Ez év­ben az egv lakosra jutó texti­liák összmennylsége megha­szágba. Az LKM egyébként az új kezdeményezés második álló-, mása. Székesfehérvárrá! ér­keztek ide, ahol a bemutató szintén nagy érdeklődésre ta­lált a szakemberek körében. Ma a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemre látogatnak- onnan Debrecenbe, majd a» ország jelentés ipari városai­ba. “ ladja a 41 négyzetmétert. Bőr- cipőből 2,1 pár helyett mint­egy két és fél pár. A ruházati cikkeket gyártó iparágak ter­melése általában megfelel aa ötéves terv előirányzatainak. Az egy lakosra jutó pamut­szövet termelés 1961-ben az Egyesült Államokban 41,1 négyzetméter, Csehszlovákiá­ban pedig 30.8 négyzetméter volt. Mennyi ruházati cikk jut egy lakosra A Herman Ottó Múzeum műkincseiből A miskolci Széchenyi utcán, az Állami Áruház melleit szépen dekorált kirakatokban láthatók városunk múltjának muzeális emlékei. Foto: Szabados György Ricset szeptember rí. Minőség; nek. A tanácsok történelmi« szerepet töltöttek be a mező- * gazdaság átszervezésében, a« termelőszövetkezetek megszi- • lárdításában, valamint a spe-J ciális kultúrák fejlesztésében.» A könnyűipari termelés lOj százalékára terjed ki gazdái-® kodásuk. Uj munkalehetősége-J két teremtettek, hozzájárultak« a közszükségleti cikkek vá~® lasztékának növeléséhez. Kul-e t.urális területen különösen« A falu közepén aludtam, abban az utcában, amely a termelőszövetkezet rogközi földet úgy művelni, hogy az igazán korszerű le­gyen. A kezdetleges szövet­kezetnek tagja volt a fiatal Puskás Lajos is, a tanító fia, a környék egyetlen érettségi­zett embere. Néhány hónap­ijai azelőtt szerelt le. Katoná­ja volt annak a hadosztálynak, amely 1945-ben megindult a német fasizmus ellen. Felesé­ge és gyermeke volt már ak­kor, mégis úgy határozott, hogy tanulni megy. Ez a Puskás La­jos most a ricsei Üj Esztendő Termelőszövetkezet főagronó- musa. I gaza volt Puskás néni­nek, hajnal négykor már felkeltettek a dü­börgő traktorok. Az utcán bá­gyadt, fehér fényű virradás köszöntött és egy teljes éber falu. A munka ugyanis annyi, hogy alig győzik. Szíveden fo­gadnának legalább száz em­bert. Szedik az uborkát, amit magra termeltek és csépelik, szárítják a magot. Igen apró­lékos és kényes munka. A do­hány sincs még mind betaka­rítva, pedig - búzát akarnak utána vetni. Ezért a munká­ért nem lelkesednek az embe­rek, mert a dohányt: elverte a jég és tönkretette a perenosz- póra. De azért érdemes beta­karítani. mert még így is a jól jövedelmező növények közé tartozik. Somkórót is termel­tek, magra, igen jól sikerült, azt is most csépelik. Szedik a burgonyát, amelyet vetőmag­nak szántak. Csodálatos ez a bodrogközi föld! Hatvan-hel­yen dekás burgonyák fordul­nak ki a földből, és egyik-má- siik maguborka akkora, mint egy kisebb tök. A kisvasúton már érkezik a nyers répasze­let és a talaj javításhoz szüksé­ges mészpor. Mindent csinál­ni keli és minden munka ren­geteg erőt leköt. A munkát sze­lektálni kell. A főagronómus intézkedett, hogy a nyers-szelet szállítását egyelőre állítsa le a gyár, mert nem győzik erővel. Az elnökkel a fő utcán talál­koztam, indult a szövetkezeti iroda felé, de minden tíz lépés­ben megállították. Negyvenöt éves, zömök ember az elnök, Kocsi József, haja dús és egé­szen ősz. Köztisztelet . övezte egyéni korában és az övezi most is. Nyugodt, kicsit fá­radt ember. Beteg is. A nyá­ron szívkórházban volt, az orvosak hat hónapi pihenést javasoltak neki, de nem tud pihenni. — Miért szegi meg az orvosi utasítást? — kérdeztem tőle.. — Ha itthon vagyok, a falu­ban, nem tudok nyugodni. Va­lami hajt, mennem kell. Nyű­göd tabb vagyok, ha minden­ről tudok. — Van itt irányító ember elég. Ott a főagronómus, az agronómus és igazán talpra­esett emberek a brigádvezetők is. — Mit tegyek? Engem el kellene vinni valahová mesz- szire, ott talán tudnék nyu­godni. oroltam érveimet. A szervezés jó Az em­berek mennek maguk­tól is» hiszen hajnaltól késó estig meg sem állnak. Itt nem kell külön mozgósítani. Moz­gósít maga a gazdálkodás. Az, hogy mindenki tudja felada­tát, és a munkáért becsületes keresethez juthatnak. — Mindez igaz — mondta az elnök. — Az emberek több­sége többet keres, mint én, és ez elég is ahhoz, hogy szívesen dolgozzanak. A mennyiséget illetően ón elégedett is va­gyok. De a minőséggel nem. Nemrég vagyok párttag, de ta­nultam egy kis filozófiát és tudom, hogy a mennyiségi vál­tozást a minőségi változás kö­veti. És nálunk most ez a fon­tos. A mennyiséggel szinkronba hozni a minőséget. — Hogyan csinálják ezt? — Nem elég prédikálni. Az emberek csak látszatra értik. Munka közben hamar megfe­ledkeznek róla. így aztán kénytelenek vagyunk közéjük állni és megmutatni, hogyan jobb. — Sokat jár az emberek közé? — Nem túl sokat. Csak any- nyit, amennyi szükséges. Ezt néha a szememre is vetik. És nemcsak az enyémre, hanem a főagronómuséra is. Azt mond­ják, az első két-három évben többet jártunk az emberek közt, többet beszélgettünk velük. Ez is igaz. De a minő­séget mi nem egyoldalúan kö­veteljük. A vezetés minősége legalább annyira fontos, mint az elvégzett munkáik minősé­ge. És a jó vezetéshez, a gaz­dálkodás minőségének javítá­sához is idő kell. Mondom is az embereknek, hoev ott van­nak a brigád vezet v Nagy­szerűen irányítanak, szervezik a pás-aletsaunkátoat. De ne­künk azon kell spekulálni, mi­ként csináljuk jövőre úgy, hogy az ideinél jobb legyen? És ez is megköveteli a maga idejét. Ezzel a szóval, hogy „minő­ség”, lépten-nyomóm találkoz­tam Ricsén. Vannak ellenzéki hangozta tói is, de nagyobb a párthívek tábora. Minőségi változás például az, hogy tel­jes mértékben átépítik a ser­téstenyésztő telepet. Nagy munka, sok pénzt emészt, jó- néhányasn feleslegesnek tart­ják. De a minőségi fejlődés máris kimutatható, pedig az átépítés még a felénél tart. Űj. korszerű tehenészetet, hozzá mesterséges borjúneve­lőt építenek. Ez is minőség. A növénytermesztésben három évvel ezelőtt kezdtek 40 centi­méter mélyen szántani. Sokan ellenezték, azt mondták, hogy a vezetők megbolondultak, tönkretették a talajt. Azután elhallgattak, mert negyven mázsa kukoricát adott holdan­ként. Tavaly' ősszel tovább léptek. Egy tíz holdas táblát hatvan centiméter mélyen szántottak. Azért csak tíz hol­dat, mert tudták, hogy előbb bizonyítani kell. Kukorica van ebben a táblában. Ha egy' ki­csit jó idő lesz és rendesen be­érik, megadja holdanként a hatvan mázsa csöves termést. A fejlődés ellentétek felol­dódásának végtelen so­rozata. Ez a filozófiai té­tel igazolódik minden nap Ki­esén. És nemcsak a termelés­ben, a gazdálkodásban, hanem az emberekben, a tudatban, r gon d rvi p 71 js. Szendrei József ^Folytatjuk.) eredményes volt tevékenysé- Jgépparkjához vezet. Az ébresz- gük az iskolafejlesztésben a népművelésben. ®mus édesanyja mondta, hogy __ Az eddigi tapasztala-»felesleges. t okból milyen követkéz-® — Lesz itt ébresztő, ne íél- tetésekcl lehet levonni »jen, különösen annak, aki nem az elkövetkező évek “szokott hozzá — magyarázta munkájára? «Puskás néni, akiről csak any­. , , ... . . £ nyit jegyzek meg, hogy a Bod­A kormány halai ozatot ,r0gköz legnépszerűbb tamítójá- hozolt arra vonatkozolag, hogy özvegye. Annak az em- a tanácsok szervezeti életét és »térnek volta felesége, aki már hatáskörét tekintve előre leél 1 ©liarnrinc esztendővel ezelőtt is lépni. A fő törekvés: az ügy-®azt magyarázta, hogy ezen a intézés gyorsítása, bizonyos „vidéken csakis a korszerű hatáskörök leadása. ezzel »nagyüzemi, azon belül is a tel­együtt a városi és a községi jesen belterjes gazdálkodás tanácsok ügyintézési körének; vezet célhoz. Nem voltak jó bővítése. Igazgatáspolitikai * utak. Puskás tanító úr mon- irányelveket dolgozunk kiadottá, hogy olyan növénye- hogy a tanácsok egységesen» két kell termelni, amelyeknek cselekedjenek az ügyekben.J magja elfér egy-két zsákban Ezáltal jobban összhangba«egy holdról, mert a szállítás kerül az egyéni és a közérdek. J megemészti a hasznot. Erre o helyi és az össznépi érdek,» tanította fiát, Puskás Lajost is, hatékonyabbá válik a tanácsok» akj 1946-ban ebből a faluból redező és nevelő szerepe. A. indult el tanulni, mégpedig testületek és bizottságok mun-» nem is akármilyen szándék- kajához új irányelvek kidől- J kai. Lényegében szövetkezet gozása szükséges. Az ország»küldte őt az egyetemre. Mert lakosságának 60 százaléka köz-Jaz űj gazdák és a kisbirtoko- ségekben él. Fontos kérdés te-»sok már 1946-ban összeültek, hát., hogy az alapfokú tanácsok• és keresték Puskás tanító úr milyen színvonalon dolgoznak »elképzelései megvalósításának Törvén via vadat készül a köz- • lehetőségét. Arra a következ- sési tanácsok szerepének, fel-,tetősre jutották, hogy hozzá- adatának és hatáskörének sza-»értő vezető, szakember nélkül bályozásána. *nem Leltet boldogulni, a bőd-

Next

/
Thumbnails
Contents