Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-08 / 186. szám
▼asSraap* W8Z, augusztus 8, fisz AKM AGT A TE OIWZ ACl rkíriíhkí ^IIWIWUWUil,, Ä húsz esztendős Volksstimme Reflektorfényben Ezen a héten, pontosan augusztus 5-én, múlt húsz esztendeje, hogy a néhány hónapja felszabadult, még romos és füstös Becs utcáin, megjelent a háború után megalakult 3 osztrák párt 3 napilapja, köztük a Volksstimme, az osztrák kommunisták orgánuma. „Laníaink hazánk erkölcsi és gazdasági felemelkedését szolgálják” — hirdette a megjelenést bejelentő plakát, nem sokkal a hitleri megszállás elmúlta után. Nos, a nálunk is jólismert Volks- stimméről nyugodt lélekkel elmondhatjuk, hogy valóban a plakát szellemében munkálkodott húsz esztendőn keresztül. Akik írják és amiről írnak Mi sem bizonyítja ezt. jobban, mint az a vaskos, szinte külön lapnak is -beillő vasárnapi melléklet, amely legutóbb jelent meg. A lap, munkatársainak régebben megírt cikkeivel példázza ez a melléklet a húsz év harcait. Dokumentumok ezek a cikkék csokorbakötve, érdemes ismertetni belőlük néhányat. Mindjárt a melléklet elején találkozunk Jenő Kőszívűm- nak, a felelős szerkesztő helyettesének azzal a cikkével, amely számvetést készít a mai osztrák parlamentről, a polgári és szociáldemokrata koalícióról. Amikor a tényeket reálisan számbavevő szerző megállapítja, hogy a polgári pártok soraiban sok retrográd. az osztrák semlegességet az imperializmus támogatására felhasználó erő is található, mégis eredmény, hogy először ülnek kommunista képviselők is a parlamentben 1918-tól 1934-ig, amikor a jobboldal föld alá .kényszerítette a pártot, fegyverrel verte szét. a bécsi munkáslakásokat — soha sem sikerült, ez, noha szociáldemokrata volt a többség például a fővárosban is. É's ki lehetne ennek hitelesebb meg- állapítója, mint éppen Koszt- mann, aki már az 1934 előtti években is kommunista újságíró. volt, munkatársa a Rote Fahne-naJc, az akkori bécsi pártlapnak. K'k az új milliomosok, és hogyan halt meg herceg? Stahremberg A jobboldali figurák természetesen néni csak a parlamentben találhatók, hanem a gazdasági életben is.. Sőt, az utóbbiak szorosan összefüggnek az előbbiekkel. Ezt bizonyítja Fritz Dunncrnek, a lap közgazdászának cikke. Ebben találkozunk azokkal az ipari képi tanyákkal, ba n ká rokkal, akik magántőkéjük, birtokában részt vesznek a háború után államosított vállalatok irányításában is. éppen a koalíció polgári szárnyának jóvoltából. Ttt is olvashatjuk annak a Mav.thncr-Ma.rkh of úrnak n nevét, aki állandóan szerepel az előkelő társaságról szóló hírekben. Ez a 14 konszern igazgatósági tagjaként ténykedő milliomos kapcsolatban áll Schneller bankárral, aki náci múltja ellenére, ma is majdnem minden nagyiparos bankárja Ausztriában, és harmadiknak ott áll mellettük Mayer—Gunthof úr, aki magánérdekeltségei mellett, csodálatosképpen, tagja az államosított Credinanstalt felügyelőbizottságának is. Az állami és magántőke ilyen személyi összefonódása viszont éppen annak a mai néppártnak az érdeme, amely a koalíció és a parlament egyik vezér- pártja és utóda a kommunista pártol 1934-ben betiltó keresztényszocialista pártnak. Érdekesen kapcsolódik ehhez egy másik cikk. A kommunista pártot annak idején betiltó, és a bécsi munkásházakat szétlövető keresztény- szocialistáknak a Heimwehr nevű szélsőjobboldali alakulat volt a fegyveres ereje. Ennek egykori vezére Stahremberg herceg, a Volksstimme egyik munkatársának megjelenésétől megijedve halt szörnyet 1956-ban, amikor először hazamerészkedett. Georg Ane.r volt a lapnak az a munkatársa. akivel ez megtörtént, és a melléklet közli ezt: az effvszer már megjelentetett cikket is. Mégpedig azzal a fénykémei együtt, amely a herceg halálát okozta. Auer ugyanis 1956- ban felismerte az utcán az á 1 néven haza m ereszkedett, munkásokat gyilkoló volt fasisztát. és kodakiát előrántva, „lencsevégre” knola a ..dicső” herceget. A képen látszik, amint a felismeréstől megdöbbent Stahremberg felemeli botját. Nyilván azért, hogv a fényképező felé sújtson. A bot azonban nem sújtott le Auer. ra. mert gazdája abban a pillanatban szörn-orthalva zuhant az utca kövére. Pontosan úw. ahogv 1934- ben az osztrák munkások, amikor a herceg Heimwehr- nrtbékiei , szétlőtték a bécsi házaikat és halomra gyilkolták e házak öntudatos védőit. Máté Iván Mi ni egy ötszázezer csigái gyűjtőit össze Vásárhelyi István, a Bükk indusa Ä Bükk hegység öreg tudósa, a 77 éves Vásárhelyi István egykori mesterétől, Herman Ottótól tanulta az állatok és a növények életének gondos megfigyelését. Ezt a munkát hatvan évvel ezelőtt kezdte meg, és ő is, mint nagyhírű elődje, a Bükk erdőrengetegét. tartja igazi otthonának. Garadnai lakásán számos tudományos cikket, több ismeretterjesztő könyvet írt a pisztrángok, a különböző hüllők és a kis vadak életmódjáról. Az idős tudós igen értékes és az országban szinte egyedülálló csigagyűjteMi az: sürgős, de ráér! Időszámításunk után, 1965. április 20. napján lélek- és inaszakadva iparkodtu nk beszerezni, az FMÁSZ kérésére, azokat a. tetőtarlókat, amelyekre majd rásze- relik a villamosvezetékeket. Tudniillik, a régi iürgönyoszlopok helyett, betonoszlopokat kaptunk (Miskolc, II., Salétrom utca) és ez tette •ndokolttá. a tetötártók megvásárlását. Alig ötszáz forintba került. De. még jó, hogy kapni lehetett, szokták mondani ilyenkor, amikor az embert hirtelen jött, nem. várt kiadás háíba- vá.gja. Ami kell, az kell. Kenyér is kell, tetőtartó is kell, hogy villa nyűnk legyen a lakásban. Szemrehányást senkinek nem. teszünk, az ember lottózik is, majd csak bejön valahol ez a kiadás. S ha. nem jön. nem jön, de bejön az áram. Azaz csak jönne, mert a fent. nevezett dátum óta még csak ránk sem. nyitotta senki a.z ajtót, hogy clünk-e. m.erwa- gyunk-e te főtartónkkal, remem lünkkel együtt?! Várunk türelmesen, egyszer talán csak ideérnek az F.MÁS7. szakom herei. B. I. ménnyel is rendelkezik. Ebben mintegy 500 h.azai fajtát, szám szerint csaknem ötszázezer csigát tart számon. Közöttük számos ritkaságot. Így például a gombostűfej nagyságú Sadleríana pannonicát. Ez a csigafajta a jégkorszakból maradt meg hazánkban, és az egész világon csak a bükki és az abaúji. részek hideg forrásaiban található. Vásárhelyi Istvánnak sikerült hazánkban eddig ismeretlen csigafajtát is felfedeznie. Ezeket, a szabad szemmel alig látható Acmesimilis-eket (összesen hat darabot) 1953- ban a Szabolcs megyei Telek- tanyánál ásta ki a Tisza hordalékából. Az idős tudós most mintegy 70 gépelt oldalon, személyes megfigyeléséi nyomán megírta a Bükk csiga faunáját. Tudományos művében a Blikkben talált 170 csigafajta életmódját és a csigák gazdasági hasznát ismerteti. 16 éves dédanya Az amerikai Ohió állam Jackson városában egy 16 esztendős lány kimaradt az iskolából, feleségül ment egy 62 éves férfihez és ügycsapásra — dédanya lett. Férje öl gyermekének mostohaanyja, öt unokának nagyanyja és egy dédunokának dédanyja lett. Biztosítás műhold ellen A biztosító társaságok történetében valószínűleg egyedül álló eset: egy ausztráliai kereskedő biztosítást kötött az esetleg házára mesterséges holdak ellen. esó Orosz Adél Vidámmetszésű szemek, örökmozgó vonások, érdeklődő tekintet.. Elevenség és vidámság jellemzi ezt a vidám dinamikus arcot, amely lám, most, éppen beszélgetésünk legelején, elkomorul: — A pályám kezdetéről kérdezett. — mondja Orosz Adél, Opéraházunk Kossuth-díjas balerinája — Józsa Rózsa, az Operaház egykori primabale- rínája fedezett fel kilencéves koromban, a kőbányai gründen, amikor a többi gyereknek a balett ellesett alaplépéseit mutattam be. Ö is Kőbányán lakott, mifelénk. Hogvan jutott el Orosz Adél a kőbányai grundról a külföldi vendégszereplésekig? — Fölvettek az Operaház balettiskolájába. Nádasy Ferenc volt a mesterem. Később. 1950-ben megalakult az Országos Balettintézet, ott tanultunk tovább. 1954-ben volt. a diplomakoncertünk, én a Párizs lángjai .Teanne-ját táncoltam. Róna Viktor volt Philip Utána ösztöndíjjal szerződtette egész osztályunkat az Operaház — és az. nagyon jólesett, hogy háromszáz forinttal többet kaptam, mint a többiek. Micsoda jóérzés és büszkeség feszített, hogy ennyire bíznak bennem! Nem, mintha a pénz nem számított volna Oroszéknál. Szegény család volt, nővére lemondott a továbbtanulásról, hogv Adél tanulhasson, mert kettőjükre már nem futotta volna. Ám ennél az első szerződésnél. ösztöndíjnál, igazán nem ez volt a legfontosabb. Hanem a megbecsülés! — Az újabb fordulópontja életemnek 1957-ben következett — folytatja a szólótáncosnő —. első díjat nyertem a moszkvai VTT-en. Amikor hazaérkeztem, már várt a szólótáncosnői kinevezés. S aztán sorra jöttek a nagyobb szerepek: Diótörő, a Giselle másodfőszerepe, a Bihari nótája . .. 1959-ben Róna Viktorral esvütt három hónapra T.eningrádba küldtek. Ott tanultam be a Giselle és a Hattyúk tava főszerepét. Itthon is eltáncoltam. Az embernek minden egyes szerepben újra bizonyítani kell. minden egyes feladatnál ismét számot kell adnia kéOrosz Adél, Kossutli-díjas művész. pességeiről, fejlődéséről és arról, hogy csakugyan méltó a szerepre. Jött a Romeo és Julia, a Fából faragott királyfi és sok más. A legizgalmasabb, ha egyéniségemtől távol álló szerepet kapok, hiszen azt sokkal nehezebb megoldani. De éppen ez a szép benne! 1961: Liszt-díj és az első külföldi vendégjáték, s egyben a legnagyobb siker! Berlinben léptem fel. a Giselle- ben, Róna Viktorral, kerek 35 percig tapsolta őket a közönség! Azóta: London. Párizs, Kína, Korea, Vietnam, Egyiptom, Finnország, Svédország, Dánia, valamint az edinburghi fesztivál —, az Operaház együttesével, vagy csak Róna Viktorral, megszámolni is alig tudja, hányszor szerepelt. 1964-ben nagy élménye volt a film, az „Életbe táncoltatott lány” főszerepe, három rész, három különböző táncstilus és idén, Cannes-ban, a fesztiválon is felfigyeltek a filmre, lelkesen tapsolta a közönségj elismeréssel írt róla a sajtó. — Kérem, írja meg: Róna Viktor csak a partnerem, s nem a férjem, ahogy sokan hiszik. Kovács Béla, az Operaház első klarinétosa a férjem. s nemrég született a kislányunk, Adélka ... Az egyik legérdekesebb élménye: szereplés Picasso 80. születésnapján, a gálakoncerten. Legközelebbi útja: Moszkva. az Operaház együttesével,- majd ősszel Bukarest, s a télen újra Berlin. Tavasszal Kossuth-díjat kapott. Úgyszólván mindent elért: már — nagyon fiatalon —, amit művész elérhet. Bara bős Tamás Kölcsey és a sárospataki diákok 175 éve, hosy a reMn x, ^ „ , ’ formikor nagy költője, ünnepelt szónoka, Kölcsey Ferenc 1790. augusztus 8-án az erdélyi Sződeme- teren született. Kossuth az 1832—36. évi országgyűlés eseményeire visszaemlékezve, így idézi fel Kölcsey alakját: „A tiszai követek asztalánál Színésznők az artista iskolában Rényi Tamás Tilos a szerelem című, készülő új filmjében a három női főszereplő, Pécsi Ildikó, Tordai Teri és Szilvássy Anna-JVIária artistanőt alakit Az akrobata mutatványokra Baross Imre, az artista iskola igazgatója tanítja meg a íilmszínésznöket A három „akrobata” egy férfi állott, kinek halk szózata szent pietás ihletéseként rengett végig a csontvelőkön. ökölbe szorított jobbját emelve, a reá meresztett szemek előtt úgy állott, mint egy túlvilági lény, kinek szellemszavát lelkünk leikével véltük hallani.” A kor lei váló literé tor írója, a nyelvújítási harc vezére: Kazinczy Ferenc révén, Kölese}' szoros kapcsolatban volt Zemplén megyével is. Debreceni diákkorában levelet írt Széphalomra Kazinczynak, aki a Hazai Tudósításokban éppen heves vitát folytatott az első magyar térkép, vágj' ahogyan akkor nevezték, a „földabrosz” kérdésében, s ehhez a 18 éves debreceni diák döntő iellegű adatot szolgáltatott Kazinczvnak. „Szénhalom szent énekese” később is. mindig örömmel fogadta Kölcsey közeledését, aki a nyelv- újítási harcban, Szemere Pállal együtt, komoly szerepet vá'ttlt Kazinczy oldalán. De később c"7 ,ki.s, ”"ék is jelent- kettőjük barátságán, s vonatkozású. Kölcsev ugyanis egy alkalommal elküldte mesterének saját Iliász-fordításának kéziratát. Kazinczy viszont továbbadta azt a sárospataki kollégium neves professzorának. Vá'vi Nagy Ferencnek. Vályi Nagv szintén foglalkozott az Iliász magyar fordításával, s ehhez felhasznált néhány részletet Kölcsey munkájából. Afféle plágiumpör lett a dologból Vályi Nagy és Kölcsey között, s ez kisidöre elhidegítette a költőt, mesterétől, Kazinczy tói is. De nemsokezett ez szintén zempléni ■ kára kibékültek. Amikor pedig Kazinczy meghalt, utána 1832. szeptemberében Kölcsey tartott akadémiai emlékbeszédet a „széphalmi szent öreg” felett. Még egy alkalommal került kapcsolatba Kölcsey Sárospatakkal. A kollégium diákjai ugyanis létrehozták 1832-ben a mai önképzőkör ősét, a Szép- műegyletet. amelynek megalapítása Szemere Bertalan nevéhez fűződik. Az volt az egyesülettel a diákok célja, hogy így összefogva, minél több magyar szépirodalmi művet. szerezhessenek be és olvashassanak el. Két év múlva, 1834-ben a Szépmüegylet- be tömörült diákok már egy irodalmi zsebkönyvét is megjelentettek „Parthenon” néven, s ebben saját verseiket, novelláikat, drámai műveiket nyomtatták ki. A„ „leél számból küldtek t tiszteletpéldányt Pozsonyba, a haladó szellemű országgyűlési ifjak vezetőjének, Kölcsey Ferencnek is. M""'intódva k'. -zönte meg a Parthenon! Kölcsey. Nagy elismeréssel szól hozzájuk intézett levelében a pataki diákok egyesületéről, iro- d: ii próbálkozásairól, lelkes hazaszeretetéről. „Vigyétek által szép töret- st.eket az iskola csendes falain túl. majd az életbe is — olvashatjuk többek között a levélben. — Ne feledjétek el soha. hogy a habért minden lehetségest tenni szent kötelesség, de tenni csat- tiszta, hűkehiü egyesületek által lehetséges,” Hegyi József
