Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

Csötörtök, 1965. augusztus 5o Jßfiäifi ESZ A KM AGYA RORSZÁG 3 Másfél millió fou*Í8it me&riakarílás ÚAÍeées k esdemé nyes és állítása azt jelenti, hogy nap­jában 100—150 vagon búzái száríthatnak meg közös gaz­daságaink. S álcák a gépel kapják, segíthetnek a környe­ző közös gazdaságoknak is. A gépek ésszerű, maximális hasznosítására, sajnos, min! az időjárás mutatja, szükség lesz. S a szárító megfelelő hasznosításához segítséget .nyújt a Gabonafelvásárló Vállalat is. Mert zsákokkal, ponyvákkal, az igényeknek megfelelően, el tudja látni a termelőszövetkezeteket. A kenvórről van szó! A Gabonafelvásárló Válla­lat vezetői szerint nincs baj a lisztellátással, van elegendő kenyér, péksütemény. Az István-malom például az el­múlt szombaton, július 31-én is hatvan vagon terményt vett át. S az átvétel megyeszerte nincs időhöz kötve. Bármikor szállítanak is a termelőszövet­kezetek, a vállalat dolgozóit ott találják munkahelyükön, Ez jó. megnyugtató. Most, napjainkban nem fölösleges minél többet beszélni, és en­nek nyomán valóban minél többet tenni azért, hogy az el­következendő hetekben, hó­napokban is legyen elegendő liszt, kenyér, péksütemény. Mert az idei termés jó. Jobb, mint az elmúlt évek bárme­lyikében. Azonban a betakarí­tásához, a learatásához, a ter­mény megszárításához, táro­lásához megkülönböztetett fi­gyelem, munka, segítség szük­séges. Az aratásnál napjainkban már szinte mindenki segít, aki tud. És ugyanilyen segít­ségre van szükség ahhoz is, hogy a nedves búzát megszá­rítsuk, hogy megőrizhessük ne csak mennyiségét, hanem igen jó minőségét, fajsúlyát, sikér­tartalmát is. Ez viszont csak úgy sikerülhet, ha mind a Gabonafelvásárló Vállalat dolgozói, mind a termelőszö- vezetőt tagjai minden lehetőt megtesznek a betakarított termény szárításáért, tárolásá­ért. Illetve, ha a szakembe­rek. a megye, a járások ve­zetői, szakemberei úgy szerve­zik meg a szárítógépek elosz­tását, munkáját, hogy lehető­leg minél kevesebb veszteség­gel takaríthassuk be a ter­mést. ami a valóban lelkiis­meretes, odaadó munka nyo­mán ez évben jónak mondha­tó! Barcsa Sándor Ok öten és kiskacsa Szilvia és Bence már benn ültek szüleikkel a fülké­ben, amikor megérkezett a szöszke Júlia. Később jött be Attila. Szinte vonszolta magával anyukáját, miköz­ben makacsul hajtogatta; — Anyu., add ide az új játékot! Add ide! — És még toppantott is hozzá. •— Nem lehet. Majd, otthon. Maradj csendben! •— De én játszani akarok! S a mama., mert mit tehetett mást, kénytelen-keltet.-, ten kiszedte a ha,talmas táska aljáról, a kiskacsát. Ak­kor érkezett meg Zsoltika is. ő már idősebb volt. vagy három évvel. Közben Attila, kezébe kerítette a kiska­csát, s addig rángatta a. mamát, míg az felhúzta a.kis- kulccsal. Akkor azután usgyé. áttörtetett a szülői lá­bakon, oda, az ablak mellé, a felnyitható asztalhoz. Le­tette. és elbűvölt.en nézte. A kacsa meg mozogni kez­dett, lépegetett, sőt. még valamiféle hápogó hangot. is kiadott. Á többiek is meredten néztek. Jé. egy kis ka­csa! Szilvia, aki a legkisebb volt köztük, óvatosan ki­nyújtotta kezét. De hirtelen visszarántotta. — Jaj, megharapta az ujjamat! — És sírásra görbült a szá ja, A szülők harsogva nevettek. A gyerekek körülnéz­tek, Szilvia arcáról eltűntek a könnyek. Most, most ■ ■. bátran megsimogatta a. kiskacsát. Míg robogott a vonat, együtt játszottak. A mamák, « papák alig győzték újra. meg újra. felhúzni a fémál­latkát- ' fcs. a.) Vidáman, fürgén kattognak a fekete sínautó kerekei. A . „pilóta” le csavarja az ablak- j üveget, arcát a friss reggeli levegőben fürösztve figyeli a végtelenbe nyúló sínpárakat. a£Ki tudja, hányadszor halad $ezen a vonalszakaszon? Talán jj;behunyt szemmel is meg tudná ismondani, hol, merre fut a jár- ;jjmű. Fejét picit megbillenti, s $ a mellette ülő férfire néz. Pil­lantásával kérdez. Az elől ülő íjímásik ember, Váradi István, $az újmiskolci pályafenntartási Jfőnökség vezetője alig észreve­hetően bólint. A sínautó rövid * futás után megáll. Váradi ki- a kocsiból, s valamit összehúzott szé­tpattan ijjnagyon, picit tmekkel figyel, jjj — Van itt valami érdekes? i): — Dehogy érdekes. Bosszan­tó dolog. Vízzsák! Hí * A víz, mint ellenség X ;jl A vízzsák a vasút rejtett be­tegsége. Csak gyakorlott szem, |j hozzáértő szakember fedezi fel. •pOlyan, mint az ingovány. A *víz nem szivárog el innen, ösz- j£szegyűlik. s a talaj, szaknvel- *ven a felépítmény süllyed, ^süllyed. Salak „fejeléssel” se­gítenek rajta, amely átengedi i!;a vizet, így megszűnik a ve­szélyes süllyedés. — A mi munkánkban — ^mondja magyarázatképpen Vá- jjjradi —, összeolvad a nyár a . ^téllel. Arra gondolok, hogy a *^**tt****-X4HH(-tf-****#«*tt****'SHHMHHHHHHHfr*'K**#**nyár közepén vagyunk, de mi Mm xX : P k W; í.}3áf HL ' m & s Ha a keleti wizens Miskolc város fejlődésére év- A város vizkérdésénék meg­századok óta jellemző, hogy gúnyáját már abban a pilla­natban kinövi, amikor mérték­vétel után a szabómester füle mögé helyezi pia j húszát. Kz magyarázza, hogy manapság is itt található a legtöbb zsák­utca, a legtöbb csonka, elsza­bott telek és közmüvei szinte minden jószándék ellenére, sohasem tudtak lépést tartani az örök száguldás tempójában fejlődő város igényeinek nö­vekedésével. Ez idő szerint a lakáshiá­nyon kívül (sőt bizonyos mér­tékben ezzel szoros -összefüg­gésben Ls) a város „legszűkebb keresztmetszeteinek” egyike: a víz, amely egyaránt élénken foglalkoztatja a kormányzatot, a megyei és a helyi tanácsot, a szakembereket. Az 1910-ben létesített tapolcai vízmű a Bükk karsztvizére épült, amelynek további bővítése hidrológiai okokból már régen nagyon korlátozott. E karszt- -vízmű jellemzője, hogy ho­zama szoros függvénye a min­denkori csapadékjárásnak. A város további karszt vízmű vei; a tavi forrási vízmű, az Anna forrás, a Szinva forrás, továb­bá a Felső forrás foglalása és hasznosítása. A művek jelen­legi összes termelése napi 33 ezer és 65 ezer köbméter kö­zött változik. Sajnos, a késő nyári és őszi időszakban e víztermelés egyre csökken. A város szükséglete a három forrás 1964—1965. évi üzemel­tetése ellenére csapadéksze­gény időszakban már régen túlhaladja ezt a mennyiséget, amely a meglévő víztermelő telepek minimális hozama. így érett meg a Keleti csúcsvízmű beruházási terve, amelynek valóra váltása hosszabb táv­latban, végre igazán nvugvó- pontra juttathatná a Miskolc vízszükségletével kapcsolatos gondokat. A javaslatot, elfogadták Miskolc lélekszáma 1980-ra csaknem 240 ezerre növekszik, ami a jelenlegihez képest csaknem Í17 000 főnyi emelke­désnek felel meg. A város új lakásait modern központi fű- téses tehát nagy vízigényű lakótelepen kell elhelyezni, amelyhez új, nagy hozamú víz­mű építése szükséges. Miskolc távlati vízigénye napi 90 000 köbméterre tehető. A jelenlegi vízmű ebből maximális hozam esetén napi 65 000 köbméter szolgáltatására alkalmas, a napi vízhiány tehát reálisan, az időjárástól függően, napi 25—50 000 köbméterre becsül­hető. oldására az Országos Vízügyi Főigazgatóság felügyelete alá tartozó Vízügyi Tervező Vál­lalat az elmúlt esztendők so­rán behatóan tanulmányozta a megoldás lehetőségeit, és végül a hemádnémeti parti szűrésű kútsor és az Arnét község térségében felszínkor! i víztermelés kombinatív meg­oldásának elfogadását java­solta. A VIZITERV javaslatát az illetékesek el is fogadták, és az érdekelt hatóságok végül a hernüdnémetj és arnőti együttes megoldásra adattak megbízást A helyi körülmények a mű fokozatos kiépítését oly mó­don is • lehetővé teszik, hogy közben a részleges vízszolgál­tatás Arnótról is megindítható. Ez nagy előnye. Hátránya vi­szont, hogy a vizet előbb meg kell- tisztítani mangán- és vas­tartalmától, a Hermád menti vízmű pedig csaknem 20 lem­re van Miskolció!. A tisztított és csírátlanított vizet az arnőti központi telepről a városi há­lózatba nyomják. Az építés i,!>eme A vízmű telepét a Sajó és a Kis-Sajó közötti területen építik meg. A Hennád menti kútsort a folyó hullámterén, mezőgazdaságilag nem hasz­nosított területre, a parti szű­rés előnyeinek figyelembe vé­telével építik. Itt telepíthetők a kutak egymástól a legkisebb távolságra és ezen a ponton adják a legnagyobb vízmeny- nyiséget. A végső kapacitásra kiépülő mű beruházási költsége jelen­tős, viszont 1980-ig a vízszük­séglet csak lépcsőzetesen emelkedik. Ezért a tervező vállalat az építés első ütemé­ben csupán napi 25 000 köb­méter teljesítményt javasol, és csak a szükséglet tényleges n öveked ésével párh u zam osa n kívánatos újabb, önállóan üze­meltethető szakasz megépítése. A Sajó és a Kis-Sajó között tíz fúrt kútból szivattyúk jut­tatják a vizet a levegőztetőbe, majd a levegőztetés és ülepí- tés után alacsony nyomású szivattyúk a vas- és mangán- talanítón át a tiszta vízmeden­cébe nyomják. A nagy nyo­mású szivattyúk mintegy 3.5 kilométer hosszú, 600 mm át­mérőiül öntöttvas vezetékben szállítják a vizet a városi há­lózatba, majd a tetemvári me­dencébe. Ily módon a város részére már napi 5000 köb­méter víz juttatható. csúcsvízmű megépül... További 20, parti szűrésű kút épül majd a Hemád park­ján, amelyekben a vizet bú­várszivattyúk termelik és nyomják, két. egyenként 400 mm átmérőjű, több mint 13 kilométer hosszú azbeszt- cement vezetéken át az arnób telepre, ahol a mű bővítési ütemében az Arnét on terme1' vízzel együtt továbbítják a városi hálózatba. Az általános városrendező ’ terv szerint Miskolcon 1970. é 1960. között sok tízezer lakás épül. Az építési költség: 118 millió forint A vízmű kapacitását az OT adatai alapján Nagy-MLskolc 1980-ra feltételezett, csaknem 240 000 főnyi lakosságának szükségleteire tervezik. E 240 ezer lakosból 177 ezerre teljes közműves (komfortos) 35 000- re félkomfortos és 24 000-re közmű nélküli fogyasztási fej­adagot terveznek, ami a kö­vetkezőképpen alakul: Lakos­ság fö Fogyasz­tás íő /nap, literben Fogyasz­tás mr,/nap 177 000 220 39000 35 000 »0 2 800 24 000 50 1 200 Összesen: 43 000 köbméter/nap, amely mennyi­ség csúcsfogyasztás idején fel­tehetően 51 600 köbméterre növekszik. Ehhez számítják még az ipar szükségletét, napi 29 350 köbméterben. Hozzá­számítanak, tapasztalati ada­tok szerint 8150 köbméter há­lózati veszteséget., a teljes szükséglet tehát, felkerekítve napi 9(1000 köbméter lesz, Miskolc csúesvízművének teljes beruházási költsége csaknem 118 millió forint A teljes kiépítés után az 1 köb­méter/nap tervezett vízmemy- nyiségre jutó beruházási költ­ség 4700 forint, az egy köb­méter termelt vízre jutó' költ­ség pedig 1,6 forint lesz, ami akár hazai, akár nemzetközi összehasonlítás alapján kedve­zőnek mondható. Remélhető, hogy a tervek szerint a város, történelme so­rán ezúttal először, végre olyan teljesítőképességű víz­müvet kap, amely a lakosság és .az ipar vízgondjait, leg­alábbis egv-két évtizedre, nyugvópontra juttatja. Kincse Oszkár Megyei körutazás SÍNAtTÓN úgy dolgozunk, hogy számítunk a tél zordságába is. Evek óta élüzem szinten Sajószentpéter után a kat­togás megszűnik. — Itt már — hangzik az is­mertetés — hézagnélküli vá­gányon futunk. Hol tartunk ebben a munkában? Az igaz­gatóság területén 280—300 ki­lométer szakaszon építettünk ilyen sínhálózatot. Ez nagy és nehéz munka. Ami a hagyo­mányos vasútépítésnél még megengedhető, itt már sújyos aiok okozója lehet. Nagyon precíz és lelkiismeretes mun­kát kíván. Kedves, szép állomásra, Plá­nokra érkezünk. Virág és tisztaság mindenfelé. A forga­lom?-7- Naponta — mondja Lisz- kai János állomásfőnök — 3— 4 ezer utassal, kell számolnunk. Hogyan dolgozunk? Évek óta élüzem szinten. Most, ez év első felében is i]yen eredményt értünk el. Minden jó, csak . . csak az. időszakos vizsga nem megy úgy, ahogy kellene. Re­méljük, a második félévben jobban sikgrül... Hogy a tél még messze van? Mi jó előre gondolunk rá. Nem, nem lesz semmi hiba. Vad regényes, gyönyörű völgyben: másutt hegytetőn szeszélyesen kanyargó sínpáron fut. a kocsi. Itt élvezetes lehet az utazás. Azaz ... Királd és Csokvaomány kö­zött a motorzúgás e]hal, a sin- autó egy meredek hegy alatt megáll. Nagy területen eltűn­tek a fák, eltűnt a füves rész. — A nagy esőzés — hangzik a válasz — rámosta a vasútra. Ezen a szakaszon eddig ötezer köbméter anyagot kellett elta­karítani, hogy a közlekedést biztosítani tudjuk. Hogy télen is zavartalan legyen a közlekedés És itt meg kell említeni egy pályamester, Vasas József ne­vét. Felelősségérzetére jellem­ző: addig semmilyen járművet nem engedett át, amíg nem volt benne biztos, hogy semmi baj nem lesz. A nagy esőzés okozta kár, baj, még mindig nincs rendben. Most is pálya­munkások dolgoznak, úgy rendbehozzák a területét, hogy most és télen is zavartalan legyen a közlekedés. Egy helyen kombr, fenyegető sziklák között halad a vágány. Nemrégiben több milliós költ­séggel tették itt biztonságossá a közlekedést. A biztosítás nem végleges, a jelek azt mu­tatják, hogy új munkákra lesz nemsokára szükség. A nagy esőzés miatt. Eger és Füzesabonyon át a sínautó -a fő vonalra tér át Itt már „világvárosi” forgalom van. Gyorsvonat .expresszi ér, a személy- és a tehervonatok dübörögve rohannak a nyíl­egyenes pályán. A vezetekek. oszlopok kusza szövevényéből jelzők, jelzőlámpák villannak. Néhol figyelmeztetés: sebesség- korlátozás. Van, ahol csak nyolcvan kilométeres maximá­lis sebességgel közlekedhetnek a vonatok. Ezeken a szakaszo­kon dolgoznak, megerősítik a hibás vágányszakaszt, meg­szüntetik-a „vízzsákokat”. Itt a vasúti „gépezet” nagy erővel működik. Alapos felkészülésre, megsokszorozott figyelemre, biztonságos építésre van szük­ség. A figyelem, az építés itt s hasem szünetel. Csorba Barna Á nedvességtartalom: 20—22 százalék A felvásárlási I howeteim.ény I A kedvezőtlen, esős időjá­rás nemcsak a kalászosok aratását lassítja, akadályozza. Már nem is mint gond, ha­nem mint jelentős probléma jelentkezik: mi történjék a magas nedvességtartalmú bú­zával. Hogyan, milyen eszkö­zökkel szárítsák, forgassák, kezeljék a termelőszövetkeze­tek, „szabadítsák” meg a ter­ményt a magas nedvességtar­talomtól. Hiszen biztonságo­san tárolni a kenyérgabonát, a takarmánygabonát maximá­lisan 15—16 százalék nedves­ségtartalom mellett lehet. A mezőcsáti járás vezetői, szakemberei kifogásolták a napokban, hogy a Gabon,aíel- vásárló Vállalat kirendeltsé­gednél baj van a termény át­vételével. .Nem veszik át a magasabb víztartalmú búzát.. A vállalat igazgatójával és szakembereivel beszél gettünk: mi a követelmény a felvásár­lásnál. milyen segítséget kér a vállalat a termelőszövetke­zetektől, hogy minél gyorsabb, zavartalanabb legyen az átvé­tel, a szárítás, biztonságos a további tárolás. A 17 százalékos már jó 1 A vállalat vezetői elmon­dották, néhány közös gazda­ság olyan kérdést intézett hozzájuk: miért vettek át az elmúlt napokban még 18 szá­zalékos víztartalmú terményt >s, most viszont miért ragasz­kodnak a maximálisan 17 százalékoshoz. Az a helyzet, hogy eddig 300 vagon búzát közvetlen feldolgozásra vásá­roltak fel, s ez esetben nem került sor tárolásra, nem ra­gaszkodtak az előírt száraz­sága fokhoz. Azonban a rak­tárakba már nem kerülhet nedves gabona. Még így is, a rendelettől eltérően, 17 száza­lék nedvességtartalomnál minden kikötés, illetve szárí­tási díj felszámolása nélkül átveszik a terményt, csak magasabb százalék esetében I Dolgosnak ! « ssárs tógépek I- ragaszkodnak a szárításhoz c vagy a száríttatásboz. Bál i. ehhez csak minimális lehető- ség áll rendelkezésükre. • A Gabonafelvásárló Válla- 1 lat napjában (a szárítógépet • éjjel nappal dolgoznak) csu- " pán 50 vagonn.yi, 20—21 szá­• zalékos. víztartalmú termény ‘ megszárítására képes. Ez, fi­gyelembe véve a termelőszö­vetkezetek. illetve egész mc­' gyénk várható termését, il­• ! "tve a vállalat által tárolás- " ra tervezett mintegy 950( " vagonnvi mennyiséget, való­ban elenyésző. Viszont a szin­. te mindennapi esőzések kö- i vetkeztében nincs olyan bú­- za, vaav árpa amit ne kelle- ■ ne szárítani. S ezt: csakis e- termelőszövetkezetek segítsé- í eével. illetve gondosabb mun- . kával, minden lehető szárí- ; tási eszköz igénybe vételével : lehet megoldani. • A pacim példa , Eevik ilyen lehetőség —- a páciniak valóban ötletes i hasznos kezdeményezése nvo mán. a hideg levegővel mű­ködő szénaszárító gén alkal mazása. A páciniak 500—60f zsák terményt szárítanak mer 24 óra alatt ezzel a módszer- rel! A Gabonafe’vásárló Vál- . lelát sátoraljaújhelyi járás- t kirende!tsé"eipek vezetői mát j valamennyien ellátogatta1* . Pácinba, a váttalat, illetve a l járási lej-rendeltség vezetőire'! . lcezdeménvezésére, ho«v a 1 módszert javasolhassák, elter­jeszthessék. : Már szóltunk róla egyik ko-rábbi lapszámunkban, hogy az AGROKER Vállalatnál negyven darab ilyen szárító berendezés áll raktáron. A- megye vezető szakember; inek kezdeményezésére a nanokban sor kerül e szárítók felhasz­nálására. Elsősorban azok a termelőszövetkezetek kapják, amelyek a jövő évben egyéb­ként is megvették volna a zöld lucerna, lóhere szárítá­sához. Nos, e gépek munkába * el. A miskolci távközlő és biz­tosító berendezések fenntartási főnöksége 1965. első félévében az anyagköltségnél 20 százalék­kal jobb eredményt ért el hiint a bázis időszakban és ez } millió 800 ezer forintos meg­takarítást jelent. _ A főnökség 486 dolgozója, akiknek munkaterülete az ®Sesz igazgatóságra kiterjed, első félévben teljesítette az alüzem cím feltételeit. A teljesítmények elérésében A* A" ML -V- ML M. .V, JA ML M, ML -V, ML ML .V. ML JA A oroszlánrésze van annak a 41 szocialista brigádnak, mely­ben 452 dolgozó tömörül. A tervtényezők teljesítésén kívül különösen büszkék rá, hogy a takarékosságban is ki­magasló eredményeket, érlek el. így például a készenlét csökkentésénél 35 százalékos, a fogyóeszközök megtakarításá­nál pedig 36 százalékos a meg­takarítás. Túlóra megtakarítá­suk a bázishoz viszonyítva 45 ezer forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents