Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

ISZAKMAr.TAoriwc^An Csütörtök, 1965. augusztus 5. HBBagWM EMcana imr^rr’aa A avelvfiasznáJat ©■ ^ «© ??. >» ps Szende Aladár: iuki’elhen „Szóról szóra" című könyvéről A nyelvhasználat tükré- ben sok minden meg­mutatkozik: nyilván­való pozitívumokon kívül másként rejtve maradó „negatív” tulajdonságok és képességek, egyébként észre­vétlen s nemigen dicsérhető szemléletmód, magatartás és ízlés, továbbá mindezek „tit­kos” forrásai is esetleg ... — Ilyen „árulkodó” köny­vecske Szende Aladár nem­régiben megjelent munkája, a Szóról szóra. Ha valaki a könyvesboltok kirakataiban megpillantotta e kis könyvet, sötétzöld borító­lapján eléggé szembeötlő, ízlé­ses betűkkel címét, szerzője nevét, s nem tudta, hogy Szende Aladár a „szakkörök­ben” ismert nevű nyelvmű­velő, nyelvtankönyv-író, a Nyelvtudományi Intézet mun­katársa, azt hihette volna, hogy ez a könyvecske: peda­gógiai munka, melynek éle a helytelen tanulási módszer, a szóról szóra való „magolás” (illetve az ezt megkövetelő — még helytelenebb! — oktatási eljárás, a magolíafás) ellen fordul... Mellesleg: erről a témáról is elkelne már egy okos kis fejtegetés, tekintve, hogy vannak minden tudo­mányban olyan alapvető fon­tosságú tételek, nemzedékek hosszú sorának hozzájárulásá­val kikristályosított meghatá­rozások, amelyekét csakugyan nem is lehet, de nem is szo­kás, hogy úgy mondjuk: nem is illik másként, mint „szóról szóra” ismernünk és használ­nunk, de így is: megértve, újra-alkotva, élettel — a gya­korlattal és az eleven szemlé­lettel — teljesen!... Ám Szende Aladár könyve csupán közvetve pedagógiai mű. A belső címlapján olvas­ható, kevésbé tetszetős, de igen szabatos alcíme: Szavak és mondatok nyelvhasznála­tunkban — tüstént fényt derít rá, hogy az utóbbi években mindinkább gyarapodó s egyre nagyobb visszhangot, széle­sebb érdeklődést keltő nyelv­művelő irodalom egyik újabb termésével van dolgunk. És csak épp belelapozva a könyv­be az is kiderül, hogy rend­szeres, okos, könnyed, szelle­mes, tehát hasznos és hasz­nálható, eszméltető és nevelő írással gazdagodtunk: anya­nyelvűnk dolgaiban jó kalauz­hoz, ügyes kis „hétköznapi nyelvmester”-hez jutottunk ... Mint a könyv élőszava el­mondja, állapotrajz és tanács­adó kíván lenni. A mai nyelv jelenségeinek világában vezet­geti az olvasót a hagyományos nyelvtani rendszer szerint de csak két nagyobb egységre szorítkozva az alcímnek meg­felelően a szókészletre és a mondatalkotásra, teljességre azonban még e két területen sem törekedve. Igaz viszont, hogy éppen a szókészlet és a mondatalkotás elemei, sajátos­ságai: a nyelvhasználat leg­jellemzőbb, mert szinte egé­szét tartalmazó alkatrészei és megnyilvánulási formái. A bennük mutatkozó legszembe­tűnőbb pongyolaságok, hely­telenségek és szépséghibák magyarázatos gyűjteménye, állapotrajza: egyúttal elkerü­lésük, javításuk módját is jelzi, tanácsadó értékű ... I-, könyvnek, főként két ( sajátossága tölti el J örömmel, egyetértő helyesléssel az olvasót. For mája, vagyis szerkezeti fel­építése és előadásmódja az egyik, a másik pedig: alap­elvei, nyelvhelyességi — nyelv­művelő normái. Előadásmódja: közvetlen, szellemes, könnyed. Mintha elejétől végig, az egy híján kétszáz oldalon egyetlen okos csevegést olvasnánk, szeszé­lyes, szinte anekdotikusan ötletszerű hömpölygésben. Va­lójában pedig nagyon is meg­szerkesztett „beszélgetés” ez, a szótan és a mondattan leg­fontosabb nyelvtani fejezetei­nek láthatatlan fonalán __ S n yersanyagát is bizonyára évek hosszú során .iegyzetel- getve, cédulázva gyűjtötte ösz- sze a szerző, a mai beszélt és írott köznyelvet figyelve, a „divatos” rendellenességekből, logikátlanságokból, otromba­ságokból ... Ilyenek például: a túlzás mértéktelenségei, a köznyelv „elszakosodása” és „elhivatalosodása”, az abszt­rakt kifejezésmód szegényítő, üresítő hatása, egyes szavak, kifejezések másokat kiszorító — megölő elburjánzása, a szó­szaporítás, a téves értelmezé­sű, hibás szóhasználatok, hely­telen ragcserék, névutó-hasz- nálatok és a névutó-„döm- ping”, a mondatalkotás szervi hibái, rendezetlenségei és így .tovább. — A példák — sajnos: az életből ellesett példák! — annyira „ordítóan” bizonyító erejűek, hitelesek, találók, hogy Szende Aladár könyve hum,oros olvasmánynak is megtenné, ha — nem önma­gunkat pillantanánk meg e görbe tükörben!... E lvei, normái: egészsé­ges, modern, hajlé­kony és határozott nyelvművelő szemlé­letből fakadnak, a szocialista világnézetű nyelvész néző­pontjából. Ez azt jelenti, hogy szerzőnk nem ortológus, nem dogmatikus. Nem akarja a formális grammatikai váz, holmi általános érvényű, mih- dig kötelező „szabályok” szo- rítójába terelni a nyelv fej­lődését: a természetes, a tár­sadalmi, logikai és pszicholó­giai tényezők szerint egyaránt alakuló nyelvfejlődést. Ellen­kezőleg, a mondat logikai tar­talma és szerkezete szerint mérlegel. a gondolatközlés belső logikáját, a mondani­valót veszi figyelembe, köny­vecskéje szellemével arra utal, hogy a grammatikán kívül belső logika is van, a formá­lis logikán kívül dialektikus logika is van, és a nyelv nem csupán logikai, hanem pszi­chológiai folyamat is, melynek alakulásában egyén és társa­dalom, egyéni és társadalmi okok együttesen, összefonódva vesznek részt... S talán még ennél is örven- detesebb, hogy a mai nyelv- használat rendellenességeit, közhelyeit, otrombaságait tag­lalva mindenütt, ahol csak erre természetes alkalom kí­nálkozik, ráébreszti az olvasót a szóvá tett káros vagy nem kívánatos jelenségek „titkos”, valójában nagyon is nyilván­való forrásaira. Arra, hogy az ilyen nyelvhasználat: a gon­dolkodás önállótlanságából, határozatlanságából, kényel­mességéből fakad, hogy a szemlélet és a magatartás bü­rokratizmusa, ridegsége, em­bertelensége, ha úgy tetszik: „elidegenedett” volta húzódik meg mögötte... — S mi talán hozzátehetjük; táplálja, vagy táplálta ezeket igen gyakran a sznobizmus, a törtetés, a „vonalasság” látszatába kerü­lés vágya is! Nyelvhasznála­tunk ma is eléggé általános „hivataloskodásában”, aggá­lyos pontoskodásában, frázi­sosságában, színtelenségében — rendkívül „áttételesen”, igen közvetett módon ugyan, de — a személyi kultusz le­tűnt időszakának bizonyos maradványai és következmé­nyei, megszokottságai tengőd- n ek-s orvad na k... (Sajnos: sor­vasztanak is!) Ezért — amint Szende Aladár írja: nemcsak nyelvi, hanem erkölcsi szem­pontból is fölöttébb kétes ér­tékű elemei közléseinknek ... s igen sokszor nem is tudjuk megítélni: a gondolkodásban, vagy a nyelvhasználatban van-e a hiba... T ermészetes, hogy min­denkinek, akinek kö­telessége és vágya a helyes, szép beszéd­es írásmód, figyelmébe ajánl­juk Szende Aladár: Szóról szóra című könyvét. Ám óva intjük az olvasót: a világért se értelmezze szellemes, okos megállapításait, — akár konk­rét pyelvi tényekre vonatkozó tanácsait se! — „szóról szóra”, betű szerint, minden esetben feltétlenül érvényes „vastör­vényekként”! Akkor ugyanis a nyelvi „hipochondria”, a mindenben bajt szimatoló képzelgés, a „hibás hibáztatá- sok” szinte orvosolhatatlan betegsége fogja 'el. az eleven nyelvi változások iránti érzé­ketlenség feszes merevsége, kínos dogmatizmusa... Társadalmunknak, művelő­dési forradalmunknak, szépen táguló szellemi látóhatárunk­nak. emelkedő közműveltsé­günknek, nemesedő közízlé­sünknek az efféle dogmatiz- musra sincsen szüksége!... Gyárfás Imre créz cÁoaJ bóu/ietg-Lpiittej lengyelországi vendégszerepléséről Az Avas táncegyüttes honi és külföldi szerepléseinek, si­kereinek száma nőttön nő. Újabban a lengyelországi Gdanszkban jártak, az ottani hajógyár üzemi tanácsának vendégei voltak. Gazdag élményekkel tértek haza, s mint Jakó András elv­társ. a .Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának veze­tő titkára, a külödöttség veze­tője, és Kiss Károly elvtárs, az SZMT Művelődési Ház igazgatója elmondotta: az együttes Gdanszkban is meg­állta helyét, gazdagította -a magyar néptánc-mozgaiomról eddig is meglévő kedvező ké­pet. Zsúfolt nézőtér a sportcsarnokban Három fellépésre vállalkoz­tak a fiatalok, két alkalom­mal a vendéglátó városban, Gdanszkban léptek színpadra egy 3300 személyt befogadó sportcsarnokban. Mindkét al­kalommal zsúfolt nézőtér előtt mutathatták be műsoru­kat. Volt egy fellépésük a Gdanszktól mintegy 50 kilo­méterre lévő Starogarzieben. Az ősi kisváros 500 személyes színháztermében szintén nagy sikert aratott az együttes. Mik voltak a „slágerek”? A Nyírségi páros, a Cigány­tánc és a Kalocsai táncok. S természetesen a népi zene­kar, amely önálló műsorszá­mokkal is szerepelt. Nagy tet­széssel fogadta a lengyel kö­zönség Liszt II. rapszódiájá­nak népi zenekarra hangsze­relt változatát. Az együttes szólistája lengyel dalokkal kedveskedett a hajógyáriak­nak. A bokros program ellenére is jutott idő egy kis körülte­kintésre. kirándulásra. A mis­kolci fiatalok megismerked­hettek a lengyel tengerpart szépségeivel, részesei voltak egy' 6000 tonnás hajó ünnepé­lyes vízrebocsátásának. meg­látogatták Sopotot, Oliwiát, Gdiniát és Westerplattét. A szerencsi üiÉásszíniáfszék sikere A Szerencsi Cukor- és Cso­koládégyár színjátszó csoport­ja esztendők óta gyakran ven­dégszerepei a környező köz­ségekben. Az elmúlt hóna­pokban a Susmus című zenés vígjátékkal aratott sok sikert a környéken. Három előadást rendeztek Szerencsen, tizen­hatot pedig más helységek­ben. Azokba a községekbe lá­togattak el, ahová nem jut el semmilyen színház együttese. Utóbbi településnek megkapó históriáját jegyezték le a tán­cosok: a német fasiszták Len­gyelország leigázásakor nagy erővel támadták meg a város­kát. Mintegy 206 lengyel ka­tona védte ezt a helységet olyan hősiesen és sokáig, hogy más vonalakon a németek már Varsóig jutottak el. Az Avas táncegyüttes a szakemberek tetszését is el­nyerte. Elismerően nyilatkoz­tak a táncok koreográfiájáról, a csoport kitűnő szelleméről. Megdicsérték a páratlanul fe­gyelmezetten viselkedő népi zenekart is. Többen megkér­dezték Gdanszkban. mennyi fizetést kapnak a táncosok? S mikor megtudták, hogy önte­vékeny csoportról van szó. még naevobbra értékelték . a teljesítményeket. A vendégszereplés viszonzása A gdanszki fogadtatásról sok szépet meséltek a mis­kolci néptánc-kultúra repre­zentánsai és követői. A szívé­lyesség és barátság megannyi jelével találkoztak a messzi északi kikötővárosban váro­sunk táncosai. A kedves meghívás viszem zásaként a gdanszki hajógyár ének- és táncegyüttese au­gusztus 8-án érkezik Miskolc­ra. Már 9-én díszelőadáson be­mutatkozik az együttes a Szakszervezetek megyei Taná­csának Művelődési Házában. A bemutatkozó előadást to­vábbi két előadás követi majd. Tárcáién és Mezőkövesden lépnek fel Észak-Lengyelor- szág legjobb öntevékeny tán­cosai. Ha a programba bele­fér, esetleg sor keiül egy ne­gyedik előadásra is. ennek színhelye Kazincbarcika lesz. A gdanszki táncosokat nag? szeretettel várják a vendég1 látók, vonzó és érdekes prog­ramot dolgoztak ki a fiatalok részére. A gdanszki hajógyár ének- és táncegyüttese mégis' merkedik Miskolcon kívül Észak-Magyarország szép tá­jaival, nevezetességeivel, csoport 8—9 napot tölt Bor­sod megyében. Párkány László Ä fv-adás epilepsziás rohamot váltott ki A Deutsche Medizinische Wochenschrift című orvosi szaklap nem kevesebb, mint 60 olyan esetről számol be, amikor a televízió adások epi­lepsziás rohamokat váltottak ki olyan nézőknél, akik azelőtt semmi jelét sem adták ennek a betegségnek. A német orvosok szerint az úgynevezett „fotoszenzibiltó" egyének vannak elsősorban kitéve ilyen veszélynek, tehát olyanok, akik rosszul bírják 3 hirtelen fényváltozásokat, 3 napsütötte vízfelület csillogá­sát és más hasonló jelensége­ket. Különösen érzékenyek 3 nyolc és tizennégy év közötti gyermekek* __ gpEHEBHBBESeigjnj j|MŐZIÜZEMI VÁLLALATI W1ŰS0R beke 5—11: Van, aki forrón szereti. Amerikai. Széles! K: naponta lm. 4, 6 és f. 9. M. 8. f. 10 és í. 12: Timur és csapata. KOSSUTH filmszínház délelőtt! műsora 5—6; Szívfájdalmam Hirosima. Japán. Széles! 7 és 9—11: Van, aki forrón szereti. Amerikai. Széles! K: vasárnap kivételével naponta de. f. il-kor. KOSSUTH filmszínház délután! műsora 5—8: Szívfájdalmam, Hirosima. Japán. Széles! 9—11: Asszonyok fa­luja. Nyugatnémet—jugoszláv. Szé­les. K: naponta 5 és f. 8. M. 8. í. 10 és í. 12: Minden megtörtén­het. KERT filmszínház 5: Némo kapitány. Színes ameri­kai. Széles! 6—7: Van, aki forrón ?Pi: p ■ Még vége sincs a tanítás­nak. amikor már gyermekek ezrei tervezgetik a nyári programot. ízlelgetik, újra meg újra elmondják, maguk­ban a bűvös szót. annak a városnak, vagy falunak nevét, ahol majd szünidejük egy részét töltik. Nehéz lenne meg­mondani, hogy hány kisdiák ír­ta fel órai ábrándozás köz­ben a pad lapjára, vagy füze­tének. könyvének borítójára Miskolc nevét. Vajon honnan, az ország mely részéből jöttek hozzánk vendégségbe. Mindenünnen: De nemcsak hazánk gyerme­kei, hanem külföldi országok fiai, leányai is eljönnek váro­sunkba megcsodálni a Bükk- hegységet és az egyre szépülő várost. Magyar furulyaszó a potsdami rádióban És a mi gyerekeink, akik itthon maradtak? Róluk se feledkeztünk meg. közülük jónéhányat (a napköziseket) nap mint nap várják Erenyő Egészen furcsának tűnik, de néha úgy érzi az ember, mintha a természet érzékeny műszerként követné hangula­tának hullámzását. Az elmúlt pénteken is ilyen véletlen kapcsolatként kezdett perme­tezni Miskolc felett a langyos nyári eső. Sokaknak talán nem jelentett semmit, de azoknak a gyerekeknek, akik nemrég érkeztek haza- az NDK-bóT, bizonyára elszorult egy kicsit a torkuk, amint az elborult eget, vagy a fénylő utcákat nézték, és felsóhaj­tottak: „Hát már vége?” Igen, már elbúcsúztak Potsdam, Berlin és Drezda városától, a csillogó, palotáktól, a páratlan múzeumoktól, az egész de­mokratikus Németországtól. De á borongós hangulat ha­mar elszállt, különösen a gyerekeknél, s megcsillan a szemekben az öröm, miként a Nap is ránk mosolyog egy- egy sietős; zápor után. Bizo­nyára elmúlt a búcsú nyo­masztó hangulata, a Fazekas utcai általános iskola nemrég hazaérkezett pedagógusainak és növendékeinek életéből is. Most a miskolciak a vendég­látók és ők izgulnak, hogy minden szeretetek kedvessé­get, figyelmességet viszonoz­zanak, mert hiába híres a ma­gyaros vendégszeretet, nehéz mindazt visszaadni német ba­rátaiknak. amit tőlük kaptak. Még most is hevesebben dob­bannak meg a kis szívek, ha felidézik a potsdami rádió riportjának emlékét, amely­ben saját hangjukat és furu­lyajátékukat hallhatták. Az ilyen és hasonló emlékek fe­ledtetik az út fáradalmait és késztetik az iskola vezetősé­gét, az NDK-ban járt gyer­mekek szüleit és magukat a növendékeket, hogy fáradha­tatlanul sürögjenek-forog.ianak az új barátok, a kedves ven­dégek körül. „Ha majd ismét iskolába járunk, gondolatban sokszor idejárunk“ Ezekkel a sorokkal kezdődik annak a búcsúversnek utolsó versszaka, amelyet a buda­pesti Práter utcai általános iskola úttörői írlak Miskolc- hoz. Kis csoport pirosnyakken- dős úttörő figyelte aggódó te­kintettel az autó kereke alól a járdára felfröccsenő vizet. — Az utolsó nap és pont most jön az eső. — No, nem baj, legalább nyugodtan készülhetünk a bú­csú-tábortűzre. — Óh, már minden úgy megy. mint a karikacsapás. És á két kislány hirtelen elhallgatott. Messze elnéztek az elnéptelenedett utcán, sze­mükkel az Avast keresve. Te­kintetükben ott vibráltak az elmúlt napok emlékei. Szép volt, felejthetetlen. A bükk- szentkereszti túra, az új kilá­tó, Lillafüred és Tapolca, a Lenin Kohászat és a kesz- nyéteni kirándulás, ahol az eső nem moshatta el a jóked­vet és ahol együtt énekeltek az aranyos nénikkel és bá­csikkal, a termelőszövetkezet dolgozóival. De mindez már csak néhány sor az őrsi nap­lóban és képek sokasága az emlékezés albumában. Tavaly nem volt olyan jó, mert nem volt libikóka Második éve nyitotta meg kapuit az erenyői általános iskolában a városi napközis tábor. Tavaly még szinte kez­detleges körülmények ural­kodtak, vagy ahogyan Somsák Jutka IV. osztályos táborlakó mondotta: „Tavaly még nem volt olyan jó, mert nem volt libikóka”. Ez persze a lányok véleménye. A fiúknak a fut­ball. a kézilabda, a röplabda hozta a legnagyobb örömet. Ha a kispajtások elfáradnak a túrákon, vagy a labdajáté­kokban, várja őket a mese­mondó-, a szavaló- és az ének- verseny. a rádió, a film és a tv, a tábori ünnepély, a házi Ki mit tud? (ahová meghívják a szülőket is). A vendégkönyv köszönő so­rai arról tanúskodnak, hogy a szülők biztonságban érzik gyermeküket és nagyon-na- gvon hálásak. És a gyerekek? ök is elégedettek. Ezt bizo­nyítja a vidám énekszó, amely reggelenként és esténként fel­veri Erenyő hegyoldalainak csendjét. Ifj. Bíró Péter szere«. Amerikai. Széles! 8: Vö' rös és fekete X—rt. Magyarul be' szélő színes francia. 3; Az arant ember. Magyar film. Széles! 1®: A Tenkes kapitánya I—II. MagyaJ- Széles! 11: Fekete bársony NTDb' Szélesl K: mindennap este n. ■ kor. FAKLIA 5—6: (naponta csak n. 6-kodj Rocco és fivérei. Olasz. Széles! *' éven felülieknek! 7—8: Komédia kilinccsel. Magyarul beszélő esek szlovák. 9—10: Álmodozások kot®1 Magyar. Széles! K: szombat, lm íő, kedd n. 6 és f. 8. vasárnak í. 5 és hn. 7. M. 8. í. 11-kor: T” aranyérem. TÁNCSICS 5—6: Komédia a kilinccsel. M3' gyárul beszélő csehszlovák. 7—*; (5 és f. 8-kor!) Ki volt dr. Sorg11' Magyarul beszélő francia—olaszj japán. Széles! 9—10: (csak hn. f kor!) A Tenkes kapitánya I—K Magyar. Széles! K; csütörtökön1-’ pénteken hn. 5 és 7. M. 8. f. 1" kor: Cári kegyelem. SAGVAKI 5—6: Többgyerekes agglegén!; Olasz. Széles! 7-én 5, 8-án 3 és 7-kor! A Tenkes kapitánya I—'h Magyar. Széles! 9—10: Komédia , kilinccsel. Magyarul beszélő cse3 szlovák. K: csütörtök, péntek, h®1 fő és kedd hn. 5 és 7. SZIKRA 5—6: Némo kapitány. Színes artu rikai. Széles! 7—8: (csak hn. 5-kot_ Vörös és fekete I—II. Magyarul szélő színes francia. 9—10: A j világunk vége. Magyarul beszf' lengyel. Széles! K: csütörtök, P*3 tek, hétfő és kedd hn. 5 é M, 8. 10-kor: Itthon. PETŐFI 5—6: Éjszakára hajnal. Mags’3.'; 7—8; Harakiri. Japán. Széles! !' éven felülieknek! 9—10: Hajnali *” lálkozás. Szovjet. K: hétfő. csüt<jí tök, vasárnap hn. 5 és 7. kear péntek, szombat csak 7. M. 8. " kor: Jégmezők lovagja. ADV Tapolca (terem) 5—6: A boldogság napja. Sr°\ jet. 7—8: Éjfélkor. Magyar. 9-"1 Ut nyugat felé. Lengyel. K: 1,8 ponta du. 6-kor. ADV Tapolca (kert) 5—6: Némo kapitány. Színes ab? rikai. Széles! 7: Harakiri. JaP8', Széles! 18 éven felülieknek! 8: ( Tenkes kapitánya 1—II. Mags'3/ Széles! 9—10: Ki volt dr. Sor^ Magyarul beszélő francia—olasíjj japán. Széles! K: naponta este 9-kor. DIADAL 7—8: Ne hagyd magad Pitid?! Angol. K: szombat 6, vasárnap A 4 és 6. M. 8. f. 11-kor: Minden ’ embereké marad. BÜKK (Miskolc-Hámor) 7—8: Álmodozások kora. MagSÍ. Széles! 9—ló: Blood kapitány K, Színes olasz. Széles! K: hév; kedd, szombat 7, vasárnap hn, és 7. M. 8. U-kor: PinoccEJS.

Next

/
Thumbnails
Contents