Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-05 / 183. szám
ÉSZAKMAGYARORSZÁG Csütörtök^ 1985. augusztus 5. Á dél-vietnami partizánok sikeres harci cselekményei Johnson! alkotmi'mjfogi bíróság elé Leli állííani Felelős égre Yonják Nguyea Vau Trol árulóját ítéletek Saigons békeharcosok ellem BékeSÉáoteáés Can Tho város környékén Amerikai közlés szerint a dél-vietnami partizánok kedden este és szerdán délelőtt Saigon körüli területeket is ámadtak. Az egyik partizánalakuiat 16 kilométernyire közelítette meg a fővárost és akna-, valamint gyalogsági tűzzel támadott meg egy amerikai katonai körzetet. Aknatüzet zúdítottak a partizánok Cu Chi járási székhely- . e. Az ország más területein is • ífenzivában vannak a felsza- aditó harcosok. Saigontól 150 Kilométernyire aknavetőből -.üzeltek egy helyőrségre, a fővárostól 350 kilométerre pedig egy órán belül két tüzérségi • imadást hajtottak végre a íél-vietnami kormánycsapatok Kiképző tábora ellen. Morse szenátor, aki az utóbbi időben többször is élesen ürálta a kormány vietnami politikáját, kedden a szenátusban kijelentette: országjáró kőrútján tapasztalta, hogy egyre nagyobb mértékben ítélik el vietnami politikája miatt az elnököt és kormányát. S felvetették, hogy Johnson elnököt alkotmányjogi bíróság elé kellene idézni, minthogy kongresszusi deklaráció nélkül kezdeményezett és az alkotmány megsértésével visel háborút Vietnamban. A Komszomolszkaja Pravda, Ivan Scsedrovnak riportját közölte szerdai ' számában, amelyben a tavaly október 15- én kivégzett dél-vietnami hazafi, Nguyen Van Troi özvegyével, Phan Thi Nguyen asz- szonnyal beszélget. A mártír felesége elmondta, hogy férje árulás áldozata volt, de a besúgó nem kerülte cl sorsát. A dél-vietnami földalatti mozgalom Saigonban elfogta, kicsempészte a városból, és bíróság előtt felel bűnéért. Szerdán egy Saigons katonai bíróság 21 dél-vietnami béke- harcos ügyében ítéletet hirdetett. A vádlottak között van Tran Huu egyetemi tanár, aki négyszáz aláírást gyűjtött egy fegyverszüneti felhívásra, húsz évi börtönre ítélték. Az AP hírügynökség jelenti, hogy Can Tho dél-vietnami város környékén szerdán há- borúellenes tüntetés volt. A felvonulók be akartak vonulni a városközpontba, közülük sok embert letartóztattak. Johnson elnök tegnap Taylor tábornokot hallgatta ki, A tábornok beszámolt a legújabb fejleményekről, hírek szerint arról is, hogy Dél-Vietnamban ismét belpolitikai válság jelei bontakoznak ki és el akarják távolítani Ky marsallt a kormány éléről. Az esti, órákban találkozott «az elnök Harri- mannal, aki európai körútjáról tájékoztatta Johnsont. A ciprusi kérdés vitája a liizíonsági Tanácsban A Biztonsági Tanács kedden este újra összeült, hogy a török és a ciprusi kormány követelésére megkezdje a ciprusi kérdés vitáját. Mint a TASZSZ jelenti, az elsőnek felszólló Orhan Eralp török küldött azzal vádolta a ciprusi kormányt, hogy a török nemzeti kisebbség rovására megváltoztatja az ország alkotmányjogi felépítését. Az ezután felszólaló CipriSekou Touré és Nasszer tárgyalásai Az EAK fővárosában szerdán délelőtt megkezdődtek Sekou Touré guineai köztársasági elnök és Nasszer elnök megbeszélései. Délben az EAK elnöke bankettet adott az El- Tahira palotában vendége tiszteletére. A megbeszélések a következő kérdéseket ölelték fel: Az algériai helyzet és a két ország kapcsolatai az algériai nemzeti forradalmi tanáccsal. (Mint ismeretes, Gáinea Ben Bella volt elnököt támogatja, az EAK pedig baráti kapcsolatokra törekszik az új algériai kormánnyal.) Az afro-ázsiai és az accrai Sólyom József: < jfpiii afrikai konferencia megtartásának időpontja, a vietnami probléma. A kialakult álláspontról közös közlemény számol be. Sekou Touré ma hajnalban hazautazott. Á Be!ü<íynimíszíérium szerves külföldi .állampolgár részére tiltott határátlépéshez nyújtott segítség miatt előzetes letartóztatásba helyezték Heinrich Pohle nyugatnémet állampolgárt, ügyében a vizsgálat tart. anu ciprusi külügyminiszter alaptalannak minősítette a török kormány panaszát. A Biztonsági Tanács a vita folytatását csütörtökön magyar idő szerint 20 órára tűzte ki. Az afgán király szovjet vezetőkkel tárgyalt Muhammed Zahir sah, afgán király szerdán délelőtt a Kremlben megbeszélést folytatott Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnökkel, Anasz- tasz Mikojannal, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökével és Dmitrij Poljanszkijjai, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesével. Politikai menedék jogot kért Etiópiában Abdul Razak Ahmed, a szórnád kormány egyik magasrangú tisztviselője Európából hazatérőben Etiópiában politikai menedékjogot kért. Afrikai netnzelek leihívása a Biztonsági Tanácshoz Harminckét afrikai u_.am a Biztonsági Tanács mielőbbi összehívását kéri, hogy megvitassa a dél-afrikai kormány faji megkülönböztető politikáját. A levél egyidejűleg azt is kéri, hogy a tanács a lehető legrövidebb időn belül tartson vitát az Angolában, Mocambi- queban és az úgynevezett Por- tugál-Guineában fennálló helyzetről. Megemlékezés a Hirosimái atomhatasztrófa 20. évfordulóján Neves tudósok, kutatók és más szakemberek, valamint művészek gyűltek össze a Hazafias Népfront budapesti bizottságának meghívására szerdán este a Hazafias Népfront Országos Tanácsának klubjában a hirosimai atom' ‘ t- rófa 20. évfordulója alkalmából „Az ember és az atomenergia” címmel rendezett találkozón. Ott volt az összejövetelen a chilei békeharcosok hazánkban tartózkodó képviselője is. A megjelent tudósok azokról a veszélyekről tárgyaltak, amelyek a felszabaduló nukleáris energia, a rádióaktiv sugárzás hatására az emberiséget, bolygónk életét fenyegetik. Jugoszldv^-guineai közös közleményt adtak ki Sekou Touré guineai elnök és Tito elnök belgrádi tárgyalásairól jugoszláv—guineai közös közleményt adtak ki. A közös közlemény megállapítja, hogy az aktív békés egymás mellett élés elveinek következetes érvényesítése vaIX. Az első időkben az amerikai propagandagépezet óriási csinnadrattával, nagyszerű eredményként ünnepelte a Trinidad környékén felbukkant ellenforradalmi bandákat. Úgy írtak ezekről a terroristákról, mintha az egész népet képviselnék, s azt igyekeztek bebizonyítani, hogy az egész nép harcol a Castro-rendszer ellen. A nép legkiválóbb fiai azonban éppen ellenük, a Banditák Elleni Harc Divízióba jelentkeztek. Sorra számolták fel ezeket a jól felszerelt bandákat és ma már elszórtan a hegyek között, egymástól távol néhány bandita bujkál, remeg az életéért. Fehér arcú, hosszú körműeknek hívják őket a hegyvidéki emberek. Találó a név: a banditák napközben bozótosok legmélyén bújnak, a napsugár nem éri őket. Arcuk borostás, körmeik hihetetlen hosszúra nőnek, elvadult, rettegő emberek ezek. Ma már a hegyvidéki elszórt falvakat sem merik megtámadni. A Banditák Elleni Harc Divízió felfegyverezte a környék egész lakosságát, megtanította puskával, pisztollyal és géppisztollyal bánni a kukorica termelőket, kávécserje ültetőket. Amikor egy bandita feltűnik, a falu lakossága ma már fegyverrel fogadja — A parasztok gyűlölik az ellenforradalmárokat és szív- vel-lélekkel segítenek minket — magyarázza X elvtárs, a divízió parancsnoka. — Ez azonban természetes is, hiszen az alakulat tagjai a hegyvidék lakosságának gyermekei. Saját gyermekeiket értesítik tehát a veszélyről, amikor üzennek nekünk: láttunk egy bujkáló ellenforradalmárt. Tartalék osztagokat szerveztünk a hegyekben a paraszt lakosságból, akik szükség esetén jó segítőink, így értük el, hogy most már az utolsó bujkáló terrorlegények után kutatnak osztagaink. Nincs messze az az idő, hogy Trinidad végleg megszabadul a banditáktól. Nem hiszem, hogy ezek után lesz jelentkező az amerikai partokon élő ellenforradalmárok közül, hogy felváltsák a kiirtott bandákat. Nagyon jól tudják, hogy a mi hegyeinkben már egyetlen ellenforradalmi rádió-adó sem szól, nincs, aki üzenetet küldjön a kémközpontnak. fi vérdíjért nem Jelentkezik senki — A néhány megmaradt bandita legfőbb gondja, hogy saját életét mentse. Néha még megjelennek repülőgépek hegyeink fölött, és ejtőernyőn tartalék felszerelést, élelmiszert, lőszert dobálnak le. Egyetlen ilyen csomag sem jut el azonban a címzettekhez. Aki kíváncsi rájuk, divíziónk raktárában megtekintheti őket. Kemény harcokat vívtunk, amíg elérkeztünk idáig, de teljesítettük feladatunkat. S mindaddig helytállunk, amíg szükség van ránk. A kegyetlen, véres harcnak azonban olyan eredményei is születtek, amelyeket ellenségeink egyáltalán nem vettek számításba, ők azt gondolták, hogy sikerül a terroristáknak megfélemlíteniük a lakosságot, vagy megvásárolhatják munkásainkat, parasztjainkat. Nem találtak azonban segítségre Trinidad környékén, fegyverük nem félemlített meg senkit, pénzzel nem tudták az ellenforradalom oldalára állítani a hegyvidéki embereket. Éppen ellenkezőleg történt: a divízió megszületése, a parasztlakosságból szervezett tartalék osztagok felfegyverzése, kiképzése, alakulatunk és a lakosság közötti szoros együttműködés összekovácsolta népünket ezen a vidéken is a forradalom ügye mellett. Olyan politikai egység jött létre, amelyet nem ingathat meg többé semmilyen orvtámadás. Ez a harc mérhetetlenül megnövelte a lakosság politikai műveltségét, a hegyvidék legeldugottabb viskóiban is csődöt mond lamennyi ország számára megteremti a tartós béke, az egyenjogú nemzetközi együttműködés és a fejlődés feltételeit. A közlemény foglalkozik a vietnami problémával, és Jugoszlávia és Guinea együttműködésével. bármilyen körmönfont, ellenséges propaganda. Miamiban, az ellenforradalmi központban vérdíjat tűztek ki a rettegett Banditák Elleni Harc Divízió parancsnokára. Dollárban fizetnék ki a vérdíjat — ha lenne kinek. Ma már az ellenforradalmárok nem az erdő szélén húzódó laktanyába, de még Trinidad környékére sem merészkednek. Tudják, hogy erről a vidékről egyetlen bandita sem szabadult még élve. A magas hegyvidéki fiúk kis, köpcös parancsnoka néha még tréfálkozik is, amikor a borbély borotválja: — Vigyázzon, meg ne vágjon, mert ez egy értékes fejőrmester volt a régi hadseregben, és amikor kitört a forradalom, az elsők között állt a szabadságharcosok oldalára. Részt vett annak idején a Trinidad környékén uralkodó Ba- tista-bandák szétmorzsolásá- ban. Most a kubai néphadsereg őrnagya, a hadsereg megbízásából a divízió parancsnoka. Trinidadban jól ismeri és szereti mindenki. Sem fejét, sem nevét nem sikerült megszerezni azonban az ellenforradalmároknak, az egész lakosság kész egy szavára harcba szállni azok ellen, akik vérdíjat tűztek ki rá. A Las Villas provincia központja, Trinidad népe, békésen él. Amikor leszáll az este, asszonyok tereferélnek az utcán és szerelmespárok indulnak sétára a tengerpart felé. A. Banditák Elleni Harc Divízió őrködik felettük, vigyázza ünnepeiket, csendes, egyszerű hétköznapjaikat. ♦ Beszélgetés * Lazaro Pena. elvtárssal | Nemcsak Kubában, hanem* Latin-Amerikában mindenütt,# ahol munkások élnek, ismerik * és tisztelik Lazaro Pena elv-# társat. Magas, széles, de kissé* hajlott vállú, ezüstös hajú,# kreolbőrű, mágasbiztos fellé-^ pésű, halkszavú ember. Szavá-# ra azonban évtizedek óta egy* földrész munkásosztálya figyel,# véleménye százezrek vélemé-* nyét befolyásolja egész Latin-# Amerikában. A kubai munkás-* mozgalom veterán harcosaként# tartják számon, s egyike azok-# nak, akik munkájukkal, eeész* életükkel bizonyították e föld-# részen, hogy kommunistának* lenni egyértelmű a becsülettel,# az önfeláldozással, a néphez* való tántoríthatatlan hűséggel.# Ma Lazaro Pena elvtárs a lep-* naevobb kubai tömegszervezel.# a CTCR, a Kubai Forradalmi* Munkás Központ főtitkára, a# kubai szakszervezeti központ* közszeretetnek örvendő, elis-* legendás#-o-oPdlyázat mert vezetője. munkásvezér meghívását tér-* mészetesen megtiszteltetésként# fogadtuk, s örömmel siettünk* a találkozóra. Kubai újságírók# Az Építésügyi Minisztérium és fotóriporterek vártak ránk*ős az OKISZ pályázatot írt ki irodájának előszobájában, s ez* szolgái tató házak tervjavaS- egy pillanatra letört minket.'* tataira, (a pályázat kiírás aZ Azt hittük, hogy néhány perc*5Wí‘. terYez^si főosztályán, V.) ,, , ., .. ' ,, # Beloiannisz utca 2. vehető át.) múlva valamilyen ünnepélyes* A lcész pályamunkákat 1965- fogadáson veszünk részt, s ta-Jnovember 15-ig ugyanerre 3 Ián elhangzik néhány pohár-*rímre kell beküldeni, kizáró' köszöntő, de őszinte, kíváncsi*'?® Postán. A bíráló bizottság . „ . _„ £cJ.<?cejvíbf*r 4--•* beszelgetesre nem is lesz ido£prednlénvt A alkalom. A (Folytatjuk.) kihirdeti a* ^-.cumciiyr. n pályamunkák #díjazására és megvételére 17® ♦ezer forintot fordítanak. „nem lehet a marxizmust megérteni és nem lehet a maga egységes egészében ismertetni, ha nem vesszük számba Engels összes müveit”. Valóban, összes műveit, hiszen például a Kommunista Kiáltvány immár egy századnál hosszabb ideje messzezen- gő soraiban, alapgondolataiban ott van egy viszonylag ritkán emlegetett I847-es En- gels-mű, A kommunizmus alapelvei. Egy másik műve A politikai gazdaságtan bírálatának vázlata ösztönözte Marxot a később a Tőkében feldolgozott kérdésekkel való foglalkozásra. Az Anti- Dühring ragyogó kifejtése a dialektikus módszernek. A család, a magántulajdon és az állam eredete a materialista történelemszemlélet, a marxista államelmélet remeke. Égy kisebb terjedelmű mű, A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig című, . szinte minden élő nyelven tíz- és tízezreket hívott harcba a tudományos szocializmus győzelméért. A felsorolás végleien lehetne. Hosszabb-rövi- debb tanulmányai, cikkei közül ha például csak egyre gondolunk, amely a származástan. az ember előtörténete és az őstörténet kérdéshalmazát világítja meg (A munka szerepe a majom emberré válásában), megértjük, hogy egész életműve, minden alkotása ma sem csorbuló, éles fegyver a világnézeti harcban. Teljes tudományos megalapozottság, bátor keresése az újnak, szellemes és találó megsemmisítése minden avult dogmának, a gondolatok szabatos és pontos kifejtése, ez Engels munkásságának néhány fontos jellemzője. A tudományos szocializmus tanítója és mestere a forradalmi harcok barikádjain is otthon van: 1848. áprilisában Marxszal együtt tér haza a forradalmi Németországba. Lapjuk, a Neue Rheinische Zeitung (a szerkesztés vezetője Engels) hosszú ideig felülmúlhatatlan forradalmár-újság. A dél-németországi népfölkelés idején Engels fegyvert ragad, csak a túlerő szorítja ki csapatát hazája földjéről. Tizenkét esztendővel élte túl nagy barátját és fegyvertársát, Marxot, s élete utolsó percéig harcolt a forradalmi mozgalomért,' a proletariátus nemzetközi győzelméért. Budapesten, a régi polgári lövölde nagytermében, ahol 1890. december hetedikén ült össze a Magyarországi Szociáldemokrata Párt első kong- reszusa, a százhuszonegv küldött vneghatottan hallgatta Engels üdvözlő levelének szavait, aki azt írta Budapestre. ^ hogy a magyar párt megalakulása „ ... újabb bizonysága tannak, hogy a modern nagyiipar nem fészkelheti be ma- igát egy országba sem anélkül, £ hogy a régi, a tőke uralom ► előtti társadalmat ne forra- £ dalmasítaná. s hogy ne csak begy kapitalista osztályt, halnem proletárságot. is ne te- bremtenc és ezzel mindkettődnek osztályharcát, valamint a l polgári kapitalista vil&nrenA dmegváltoztatására működé lmunkáspártot I Úgy tekintett a világ mész► szi tájain küzdő forradalmi ^harcosokra, mint gyermekeire ► az édesapa. 1893-ban, az Inter- 1 kacionálé zürichi kongresszusán épnen esv magyar fórra- | ► dalmárt. Frankel Leót érte az megtiszteltetés, hogy a nagV ► nemzetközi összejövetelen i £..Kedves fiam”-ként szólította : ► meg. Kedves fia volt minden ; ^forradalmár — Lenin méltán ' >mondoHa róla: ..Ennek a ke- >ménv harcosnak és szigort! ■ ►nnvrln’kodónnk mélyen szere- j Hő lelke volt.” 1895. augusztus ,5-én halt meg Engels Frigyes Múzumban, üveglap alatt irzik azt a. már megsárgult lapirra írt levelet, amelyet a nagyar munkásmozgalom halálának egyik kimagasló llakja, Engelmann Pál küllőit 1890-ben az idős Engels- lek. „Ez alkalommal nem ikarok lemondani arról, hogy léhány szóban összefoglaljam ízt az érzést, amely engem izenhat év óta mind fokozot- abb mértékben áthat, s kifejezzem azt a szeretetteljes iszteletel, amelyet minden becsületes szociáldemokrata 'in iránt, tanítónk, mesterünk ránt érez” — írta a magyar nozgalmi harcos a nemzetkö- :.i prole lármozgalom vezérélek. Tanító, mester, méltó szazak Engels nagyságához. A 'érfi, aki hetven esztendeje, lem sokkal halála előtt, egv eveiben szenvedélyesen magyarázta, hogy az emberek naguk alkotják történelmű- cet, előbb Marx oldalán, majd Warx halála után egyedül, ^enin előtt a legtöbbet tette í szocialista jelenért, azért, logy a dolgozók milliói felis- nerjék és sorsuk megváltozatására használják fel törté- íelemalkotó erejüket. Mindig Marxszal együtt emlegetjük. S most, .az emlé- cezés napján idézni kell Marx izavát — egy levelében írta Daráljanak a Tőke megírásából szólva: „Csupán Neked köszönhetem, hogy ez lehetsé- tes volt. Irántam való önfel- íldozásod nélkül semmiképpen sem végezhettem volna el i három kötet roppant munkáját.” Harcos, elvhű, bátor élet colt az övé. A gyáros fia már zinte serdülőkorában meg- íyűlöli az önkényuralmat, s luszonkét esztendős, amikor ilete fordulópontjához érkelik. Gyári tisztviselő Man- :hesterben (,,... nem csak áztál foglalkozott, hogy a gyár rodájában ült — bejárta a, piszkos városnegye'1 eket. ahol i munkások tengődtek, saját ■zemével látta nyomorukat és nségüket” — írja Lenin), és íkkor kezdi írni c'ső művét, ^ munkásosztály helyzete Angliában című könyvet. És íz az az év, amelyben egy siette szóló barátságot köt üarx Károllyal. (Lenin: „Az rnrópai proletariátus elmondhatja, hogy tudományát két <lyan tudós és harcos teremette meg, akiknek viszonya elülmúlja a. régiek megható egendáit az emberi barátsáa- ■ól".) Egyszer azt írta: „Marx nellett én a második hegeiül játszottam...” De Lenin izigorúan figyelmeztetett:
