Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-04 / 182. szám
RSJ5 A K MAG TA KOKSZ AG Szerda, 1965. augusztus A » Ä 'S (Mezőkövesdi jegyzetek) AZ ELSŐ LÉPES S$Mf&fólab&rafőriuna a szigeteléstechnika fejleszfésére A laboratórium nagycsarnoka mik egyik legkorszerűbb do-gencrátor. berendezése, a hatalmas Cascanyafogós, elkényeztetett pesti babák — mondogatták. S bizonyítottak. Tudással, segítőkészséggel, munkakedvvel, szorgalommal. S most ragaszkodik hozzájuk a termelószö- vetkezet. elismerik, megbe- :sülík őket. Tanácsot kérnek tőlük a fiatalok, idősebbek egyaránt. KISZ-szervezetet alakítottak Szendrőn a két ány segítségével, s a rét-le- >elő tavaszi gyomtalanításában már elvitték a pálmát. Megyei elsők lettek. Csodála- .os, jó érzés ez — mondják a lányok, s boldogok, mert tudják, hogy ha egyszer elmennek a faluból, szeretettel gondolnak majd rájuk. J ó volt az első lépés, de a többi is. Elmesélték lányok: még arra is vigyáztak, hogy ha otthon belakkozták körmüket, visszafelé lemosták. Ne mondhassák. hogy festett körmökkel nem lehet dolgozni! Az ilyen s az ehhez hasonló aprócska figyelmességek rendkívül sokat számítanak. Ha nem is egy életet, de az ember közösségi helyét, befogadását jelentik. Hamarabb kap szíves szót. jobban elnézik véletlen hibáit, többre becsülik, igazi embernek tartják az ilyen fiatalt. Ha az első lépést felelőtlenül teszik meg. sok bajt. esetleg nehéz éveket okozhatnak maguknak a fiatalok, de mindennek elejét is vehetik. Juhász Judit I smét vége egy tanévnek. Van, akinek ez volt az utolsó. S most — ahogy a szelők mondják — a gyerekelv megpróbálnak saját lábukra állni, önálló kereset, önálló élet! Kimondva csábító, csak ha elkezdi valaki, akkor jön rá, hogy nem is olyan könnyű. Az iskolapadból az Életbe (természetesen nagy É-vel) kerülni, ez a vágy űzi az embert húsz éven keresztül. De amikor elér ide. megtorpan. Hogyan tovább? — vetődik fel a nagy kérdés. Valóban nagy kérdés ez, egy egész életet meghatározó. Az első munkahelv. az első szó, az első fogadtatás örök emlék marad, s hogy ez milyen lesz. nemcsak a másik félen múlik! Kedves embert kedvesen fogadnak, szén szóra szép szóval felelnek, a szerény kérésnek eleget tesznek — ez természetes, magától értetődő. Mindenhol nehéz a kezdet,, de talán legnehezebb a mezőgazdaságban. Különösen a városon nevelkedett fiataloknak. Mert hiába tanultak meg mindent az egyetemeken, a főiskolákon, hiába a kitűnő diploma, ha nem ismerik a falusi élet sajátosságait, az, ottani embereket. Ezért meghatározó az első lénés. s nauv baj. ha ezt nem ismerik fel idejében. A diploma biztonságot nyújt. nem vitás, azonban egyesek art hiszik, hogy kis- ujjukban van a tudás, őket már senki nem taníthatja semmire, parancsolhatnak bárkinek. Aki ezen az úton indul el. zsákutcába jut. A legtöbb falusi ember több évtizedes tapasztalatát tisztelni és becsülni kell. Akiből ez hiányzik, eleve elvesztette az idősebbek szeretetét és segítőkezét. Egyedül marad. Ä z ózdi járás egyik vezetője mesélte. hogy Borsodszen tgyörgyön volt egy agronómus, aki hintát, fehér köpenyt, laboratóriumot követelt a termelőszövetkezettől. Csak ilyen áron lett volna hajlandó dolgozni. Nem kapta meg, ugyan honnan is teremtették volna elő és minek? Az agronómus elvesztette az emberek jóindulatát. Meg se melegedett alatta a szék, odább állt. Most az Állami Biztosítónál dolgozik. Alig hihető, hogy ott hintón jár! És lehet, hogy azóta már belátta: igen rossz volt az az első lépés .. . Akik korábban felismerik, akik józan fejjel indulnak el az életben, nem járnak így. Nemrégen, alig egv éve került Szendrőbe két „kislány” a gödöllői Agrártudományi Egyetemről. Ahogy a tsz vezetői és maguk a lányok is elmondják, egy év alatt mindenkivel összebarátkoztak. Természetesen nem ment könnyen, sokszor kellett engedniük, de ahogy ők mondják, megérte. Esett az eső, megáztak, a gumicsizmába becsapott a víz, fáradtak voltak. Menni kellett, nem panaszkodtak. Persze egy kis „lány-gőg” is volt bennük. — Mi is kibírjuk, amit a férfiak, nem vagyunk ősben NDA kafegyelemmel nincs baj Al- sózsolcán. Amíg beszélgetünk, háromszor is ránk nyitottak. — Elnök elvtái-s, mi lesz, nem mehetünk még ki? — Várjunk még néhány órát emberek, hadd szikkadjon az az átázott föld, nem mehetünk így rá géppel. Bizony, az időjárás nagyon elnyújtotta az aratást. Július 17-én kezdtek, de még csak az összterület egyötödét aratták le. Hiába, ez a folytonos eső, vihar, nagyon akadályozza a munkát. — Jó, ha szeptember elsejére el tudunk csépelni — mondja az elnök. Számba vesszük, mit ígér ez az év. Itt is. mint annyi más tsz-ben igen szép reményekkel indultak neki a gazdasági évnek, az időjárás azonban sok keserűséget okoz. Ha nincsenek is olyan súlyos gondok. mint ahogyan art valamikor az „előrelátó” bundát vásárló bácsi elképzelte, most mégis sokat kell a főkönyvelőnek bajmolódnia a szám- oszlopokkal, hogy a közös „ki- gazdálkodja” az időjárás okozta károkat. A fiatal főkönyvelő anekdota helyett statisztikával bizonyít: — Már megtörtént a félévi felmérés — tájékoztat —, növénytermelésből 3 379 000 forint bevételt ■ terveztünk. s kimutatásunk szerint 3 397 000 forint várható íev is. hogy nem sikerüli minden úgy. ahogyan elképzeltük. Az évi összkiadásunknál körülbelül 300 000 forint megtakarítás .várható. A tervezett pénzjö- vedelmünk is több lesz vagy .200 000 forinttal, s ezt az ősz- szeget biztonsági tartalékra helyezzük. Eddigi jó munkájukkal az Uj Élet tagjai megalapozták jövőjüket.' Mire a kis bundák elnvünek, lesz miből újat venni, miközben sorakoznak az új házak a községben, s a régiek elé is oda teremtődnek a csinos vas- és kőkerítések. Gyarapszik a közös gazdaság is. Már elkészült a 13 millió forintos beruházással épülő 300 férőhelyes tehenészet ^ terve. Jövőre megkezdik az építkezést. Erre a „nagyüzemre” vár maid az a feladat. hogy biztosítsa Miskolc város tejellátásának nagyobb részét. Ahol pedig a közös gazdálkodás ilven biztos. szép távlatoknak néz elébe. ott az esvén is jól megtalálja számítását Ad,unó vies lions Emberek a köz* A BU [„■a~ hogy most nyár van ® és meleg, s az eső : utáni párás, fullaszló hőségben az elnök kigombolt inge ►gallérjával legyezgeti átizzadt ► magát, mégis egy régi. téli |kis történettel tudja legjobban 1 ► érzékeltetni az alsózsolcai Uj . ^Élet Tsz eddig megtett útját: ► — Vagy két évvel ezelőtt ^történt, hogy az -egyik tsz-ta- 1 agunkon csinos, jó meleg, rö| vid bundát láttam. Mondom ] ► neki: ‘ — Ejnye bátyám, de taka- 1 » ros kis bundája van. “ — Van — felelt zavart mégollyal. | — Most vette? ► — Nem a’. Harmadéve. Tud- . ’ja, elnök elvtárs, amikor be- ■ • leptünk a tsz-be. Mert. akkor ' azt mondta az asszony: ve. gyük még apjok. legalább ezt . ‘a jó kis bundát, inert aztán >nem telik ilyesmire. | — Azóta — folytatja tovább • az elnök — házat épített, | Tóth Hajós tsz-elnök negve- >dik éve ált az Uj Élet élén. ;JÓ mezőgazdasági szakember, , még az állami gazdaság isko- - lázta, ott szerezte tapasztalatait, ■ Nagy lépésre szánták el magukat 1963-ban. Saját erőből készpénzfizetésés rendszert vezettek be. Az Uj Életben minden hónap 10-én fizetnek. a bedogozott normák szerint, s félévenként minden kifizetett 100 forint után 6 ki- ' ló árpát osztanak. Ez a mód- i szer igen jól bevált, s a mun- ; A Mezőkövesdi Cipész Ktsz pártszervezetére esejt a választás. A cipész o ktsz párt- szervezete egy a sok közül — nem is a legnagyobb. Köves- den talán a legkisebb a ktsz- pártszervezetek sorában. Munkája mégis figyelmet érdemel. így vélekedik róla a . járási pártbizottság első titkára, Szemes István elvtárs is. K£ggsL dl© erős! ®o® A Mezőkövesdi Cipész Ktsz pártszervezetének ereje elsősorban nemlétszámában rejlik. 12 kommunista kisiparos dolgozik a 73 tagú ktsz-ben. De amilyen tervszerűen és céltudatosan tevékenykednek pártunk politikájának ismertetéséért, népszerűsítéséért, megvalósításáért, az példa lehet más ktsz-pártszervezetek számára is. A szövetkezet párt- szervezete kitűnő kapcsolatot épített ki a pártonkíviili dolgozókkal. Az egész szövetkezeti tagságot rendszeresen tájékoztatják pártunk politikájáról. A kommunistákat szeméi?/ szerint is baráti, jó kapcsolat fűzi munkatársaikhoz. A munka hétköznapjai során gyakorlatilag nincs különbség a kommunista és a pártonkí- vüli dolgozók között. Legföljebb arról lehet felismerni a kommunistákat, hogy általában példamutató szorgalommal. jó szakmai hozzáértéssel és fegyelmezetlen dolgoznak, meg arról is, hogy szerények és az átlagosnál több társadalmi munkát vállalnak. Szinte kivétel nélkül tanulnak, elsősorban munkatársaiktól, továbbá állhatatosan fejlesztik Politikai, általános és szakmai műveltségüket. A pártoktatási év során például valameny- nyien a Gazdaságpolitikai tanfolyamok ipari tagozatának hallgatói és ott láthatjuk őket, a szakmai tanfolyamokon is., Példájukat szívesen követik a KISZ tagjai és a pártonkívüli dolgozók közül is többen. (Az elmúlt pártoktatási évben például harmincegyen, csaknem a szövetkezeti tagság fele vett részt a párt- és KISZ-oktatás két tanfolyamán.) A pártszervezet amolyan láthatatlan, mégis nagy kapacitású motorja a közös boldogulásnak ... péttiidatescm Lapozgaton az alapszervezet idei első és második félévi xnunkatervét. Mire áttekintem, a kép világos: valóban tervszerűen, céltudatosan dolgozik a pártszervezet! A pártmunka megszervezése során a Vili. pártkongresz- szus és az alapvető párthatározatok útmutatásait, Valamint a felsőbb pártszervezetek célkitűzéseit veszik figyelembe. Az idei, első félévi pártmunkán például „vörös fonálként” húzódik végig a KB. 1964. december 10-i határozatának Megvalósításáért folytatott következetes harc. A munka ler- Melékenységének növelése, a gazdaságosabb és jó minőségű termelés, a takarékosság a Pártszervezet tevékenységének fókuszában áll jelenleg is. kiunkatervüket, amely kiterjed a szövetkezet életének minden lényeges területére, jól--------O---------H elytörténe létesítenek i Rudabányának, a hajdani középkori bányaváros megalakulásának 600. évfordulójáról öz idén ünnepélyes külsőségek között, emlékeznek meg. Kiállításon mutatják be a község fejlődését, valamint a régi vasatokból előkerült ősi bánya- művelési eszközöket, a különböző fejtési módszereket, a családoktól ajándékba kapott emléktárgya kai, az egykori térképeket és okiratokat. A kiállítás anyagának elhe- lyezésére, a KISZ-fiatalok és & szocialista brigádok segítségével már megkezdték a helytörténeti múzeum építését. A röia&zntteS épület három ter4 ifi múzeumot t fíudabányán l i mét a történelmi sorrendnek«- megfelelően rendezik be. Így4 i rajzokon és maketteken mutat-J v ják be a különböző korok fej-<- tési rendszerét. Kiállítják áj > Rima-Murányi Részvényülrsa-<- ság idejéből megőrzött, úgyne-J- vezett blaskákat, amelyekre^- egykor a társaság boltjaiban aj >, bányászok meghatározott« t mennyiségű húst, bort és rulia-j- neműt vásái'olhattak, valamint« az elmúlt 600 évben a községi- környékén talált különbözőj s ércféleségek gyűjteményét. Ai- kis múzeum építése jó ütem-J ben halad és azt szeptember-1 i ben az ünnepi hónapban nyit- '- ják meg, 2 egybehangolják a szövetkezet szakmai vezetőségének célkitűzéseivel is. Általában harmonikus együttműködés jellemzi a szövetkezet szakmai vezetőségének és a pártszervezet vezetőségének kapcsolatát. Most például a pártszervezetnek is egyik legnagyobb gondja, hogy a kommunisták példamutató helytállásával biztosítsák (anélkül, hogy a lakoság igényeinek kielégítése csorbát szenvedne), az rit- lérést az exporttervek teljesítésére. Az áttérés zavartalansága. a vállalt tervek teljesítése a fő „politikai” gond is. Úgy megoldani ezt, hogy a járás lakossága elégedett legyen a javító szolgálattal, zavartalan legyen a „hozom-vi- szem” szolgáltatás: stb. Ezenkívül persze sok mindenre kiterjed a pártszervezet - figyelme. Erről tanúskodik második félévi munkatervük. Az új pártoktatási év előkészítésére, a szövetkezet elnökének, s a KISZ-titkárnak beszámoltatására, a társadalmi tulajdon védelmének erősítésére, a pártépítési kérdésekre, az évvégi leltár előkészítésére, s okulva az első félévi párt- munka hibáiból, most nagyobb gondot fordítanak a szocialista munkaverseny szervezésé re is. Jól, tervszerűen, céltudatosan dolgozik tehát ez a párt- szervezet. M. »leggyengébb pont".» A pártépítés. A pártonkívüli dolgozók kommunistává nevelése, felkészítése a párttagságra, legalábbis a tagjelöltségre. Persze, nem könnyű a pártszervezet helyzete. Men- seliik János elvtársnak, a pártszervezet titkárának és Lari- szki József elvtársnak, a párt- szervezet szervező titkáránál: tájékoztatása szerint a tagok többsége már az idősebb korosztályhoz tartozik, egy részül: mar nyugdíj előtt áll. Elsősorban az ifjabb szakmunkái utánpótlás soraiból, a KISZ- bői szándékoznak erősíteni o pártszervezetet. Az adott helyzetet természetesen ők ismerik jobban. Azért az egy kissé elgondolkoztató, hogy utoljára 1960-bar vettek fel tagjelöltet az alapszervezet soraiba. Ezeket aj elvtársakat 1961-ben felvettél: párttagnak, s azóta sinci egyetlen tagjelölt sem a: egyébként jól dolgozó párt szervezetben. Meggyőződésünk hogy ha az alapszervezet ve zetősége jobban szétnézne ; pártunk politikájával általa ban rokonszenvező ktsz-tagsá; körében, néhány fegyelmezek! példamutató és fedhetetlei életű, jó szakmunkásnak nen is igen kellene sok „bíztatás ahhoz, hogy tagjelöltnek kérj a felvételét. A pártszervezet erősítés közismerten nem azonos létszám növelésével. Sok má. tényező együttes hatásánál eredménye a pártszerveze ereje. Viszont alkalmasint kellő körültekintéssel ez i egyik módja, amiről az alap szervezetek nem mondhatnál le éveken keresztül! • Ez a fényképszerű mozaik i Mezőkövesdi Cipész Kts: pártszervezetéről készül Tükrében más ktsz-pártszer vezetek vezetőségének is ér deines lenne áttekinteniük - saját pártszervezetük munká ját. Csépányi Lajos A Villaniosenergiaipari Kutató Intézet pestújhelyi telepén a közelmúltban korszerűen berendezett laboratóriumot adtak át rendeltetésének. Az itteni kísérletek a hálózati . túlfesztültséff-vedel met és a szigeteléstechnika korszerűsítését szolgálják. A kutatómunkán kívül jelentős a laboratórium munkatársainak a villamosipar gyártmányfejlesztését l szolgáló tevékenysége. Űk ellenőrzik az iparág összes berendezéseinek típuspróbáit is.
