Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

XXI. évfolyam, 197. szám Ára: 50 fillér Hétfő, 1965. augusztus 33. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! í------------- “ A román nép ünnepe Az ünnep kulturális- és sporteseményei Kiállítások Miskolcon L _ j Msiilsír János elvtárü beszéde a békéscsabai nagygyűlésen Álkotmánynapi ünnepségek megyénkben Külpolítikánkváltozatlanul a báliét szolgálja Péter János külügyminiszter beszélt a miskolci gyűlésen Péter János külügyminiszter ünnepi beszédét tartja. A Miskolc városi Pártbi­zottság, a városi tanács, a hazafias Népfront helyi bi- z°ttságd ünnepi gyűlést ren­dezett alkotmányunk tisztele­tére az SZMT székházában augusztus 19-én, csütörtökön ®ste. Az ünnepi gyűlés nyi­tányaként elhangzott a Him- nusz, majd Fekete László, a v'árosi tanács végrehajtó bi- ;'°ltságának elnöke köszöntöt­te az ünnepségen Péter János külügyminisztert, ár. Bodnár Ferencet, a megyei pártbi­zottság első titkárát, a város politikai, állami, gazdasági és társadalmi életének képvise­letében megjelent vezetőket, az ünnepség valamennyi rész­vevőjét. Ezután Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. kolc városára és Borsod me­gyére. Azoknak a beruházásoknak aránya, amelyek miskolci lé­tesítményekre és Borsod me­gyei létesítményekre fordítód­nak. a készülő következő öt­éves tervben is messze meg­haladják minden más megye arányait; a Tisza menti me­gyék együttvéve sem része­sülnek olyan mértékű beru­házásban, mint Miskolc és Borsod megye.' A Magyar Népköztársaság élete, dolgozó népének alkotó ereje tette Miskolcot: azzá a várossá, ami­lyen ma. A természet? csapások ellenére is eíér:ük pazdasáoi céljainkat Ezen az ünnepi napon, ami­kor a dolgozó nép saját ha­talmához való viszonyát vizs­gálja meg. egyúttal saját mun­kájának eredményeit is nézi. Mi ezt a hagyományok szerint egyúttal a kenyér ünnepének is szoktuk nevezni. De a ke­nyér a mi számunkra olyan jelkép, amely az egész életet fejezi ki; olyan jelkép, ame­lyik minden munkának, a fi­zikai és szellemi munkának eredményeit együtt testesíti meg. Ezen a napon tehát a mi munkánk eredményeit is számba vesszük. Az üzemek, az államhatalmi szervek és a szántóföldeken végzett munka eredményét. A Minisztertanács hossza­san foglalkozott ennek az év­nek első félévi eredményei­vel. felmérve az ország egész életét. Ennek a felmérésnek (Folytatás a 2, oldalon.) Az emberáradat autóbuszo­kon, villamosokon, személyko­csikon, kisvasúton már a kora reggeli órákban megindult a hegyekbe. Az ünnep, s a rit­kán tapasztalható napfényes idő hatására az emberek ezrei, tízezrei öntötték el a Bükk fennsíkjait, kies völgyeit. A Garadna völgyében az ÉPFU dolgozói, a Köpüsvölgyben a bányászok ütöttek tanyát. A akövisták egy csoportja a Kurtabércen töltött, nem is egy, hanem két napot. A miskolciak legnagyobb ki­rándulása, ünnepsége, 6—8 ezer részvevővel a Király­asztalánál zajlott le. Az LKM, valamint a DIGÉP dolgozói sátorvárost, szabadtéri színpa­dot építettek, s a gyerekek örömére körhintát állítottak fel. A gyáriak ünnepségére el­jöttek a patronált tsz-ek kép­viselői is. A kohászatiak ün­nepségén például a sátoralja­újhelyi járásból és a Mis­kolc környéki" tsz-ekből hat­ván ember vett részt. A me­gye. valamint a város veze­tőinek kíséretében kijött ide Péter János külügyminiszter, aki, mint elmondotta, sok kellemes percet töltött a gyá­riakkal, a tsz-tagokkal. — Nagy öröm számomra — jegyezte meg a miniszter —, hogy együtt ünnepelhetek a kohászat, a gépgyár és a tsz- ek dolgozóival. A rendkívül kellemes kirándulás a miskol­ci dolgozók örömét sugároz­za, amely a jól végzett és eredményes munkából fakad. A miskolci üzemek külkeres­kedelmi termékei nagyon ér­tékesek a magyar népgazdaság számára, és sokat segítenek a nemzetközi kapcsolatokon is, főleg akkor,- amikor a termékek minősége is nagyon jó. A külügyminiszter elmon­dotta, hogy máskor is részt kér a miskolciak öröméből, részt vesz az ünnepségeken. A kirándulás rendkívül mozgalmas volt. A szabadtéri színpadon a gyár művész- együttesének tánckara tartott bemutatót, vidám számokkal szórakoztatta a részvevőket Fehér Tibor, a Miskolci Nem­zeti Színház művésze. Ezután az MHS modellezői szórakoz­tatták az egybegyűlteket. Az üzemrészek dolgozói, sporto­lói futball és röplabda mér­kőzést rendeztek, s pörgött, pörgött a körhinta, libbentek a.szoknyák, cigányzene s nép­dal ömlött szét a sátrakból. * Ezen a napon sok autóbusz, személykocsi haladt át Dédes- tapolcsányon. Itt, a Bánvölgy egyik tisztásán rendezte meg az Ózdi Szénbányászati Tröszt, illetve KISZ-bizottsóga. a bá­nyász fiatalok találkozóját. — Az ünnepség — mondotta a tröszt KISZ-bizottságának titkára —, már tizenkilencedi­A falvakban nem volt egész­napos mulatozás, evés-ivás, mert a határban még várt a munka. Zúgtak a cséplőgépek, mentek a kombájnok és hord­ták a kévés terményt. Egy ré­szét asztagokba rakták, másik részét azonnal csépelték. Bár­merre jártunk a megyében, mindenütt szorgalms munká­ban fejeződött ki az ünnep. A Sátoraljaújhelyi járási Ta­nács cséplő brigádjával Szép­halmon találkoztunk. A bri­gád nagyobb része csépelt, a kén este megkezdődött. Kibő­vített KISZ-bizottsági ülést tartottunk, amelyre meghív­tuk az üzemek párttitlvárait és az üzemvezetőket is. No, de hogy szó ne érje a ház elejét, kihoztuk magunkkal a hozzá­tartozókat is. Az ülés után a honvéd dzsessz-zenekar közre­működésével kellemesen el­tol töttük az estét A huszadiki ünnepség, ame­lyen 800—10Ü0-en vettek részt, tíz órakor vette kezdetét. Lő­csei Lajos, az Özdvidéki Szén­bányászati Tröszt igazgatója mondott ünnepi beszédet, majd a bányász művészegyüttesek vették birtokukba a szabad­téri színpadot, amelyen tánc­ból, énekből, szavalatból ren­deztek színvonalas vetélkedőt Később pedig a sportolók mér­ték össze erejüket. Hangula­tosan, vidáman, egész napon át tartó jókedvvel zárult a tröszt bányászifjóságának ta­lálkozója. többiek kévét hordtak. A já­rási tanács elnöke, Démuth Jó­zsef elvtárs Nyíribe ment és ott segített a munkában, ő mondotta el, hogy a járási ta­nács dolgozóinak cséplő bri­gádja mindennap másik ter­melőszövetkezetben segíti Augusztus 22-én már Bodrog- halomban csépeltek. A szerencsi járásban minden gép dolgozott, két nap alatt 1200 holdról aratták le a ter­ményt. A szerencsi Lenin Ter­(Folytatás a 2. oldalon.) A párt és a kormány figyelme különösen nagy erővel összpontosul Miskolcra és Borsod megyére Tisztelt elvtársak! Mindenekelőtt szeretném °sz.inte tisztelettel és megbe­csüléssel átadni önöknek a Magyar Szocialista Munkás- Párt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány üdvözleteit, ünnepi Jókívánságait. Megilletődött megtisztelte­tésnek veszem, hogy a 600 ?ves Miskolc városának al- h°tmánynapi összejövetelén ünnepi beszédet mondhatok. , Nem fogják a miskolciak hízelgésnek venni, ha utalok 1-á. hogy az elmúlt évtizedek. s°t, talán évszázad során bi­zonyos fokú versengés folvt Miskolc és Magyarország töb­bi városa, Miskolc és Debre- pen. Miskolc és Szeged. Mis­kolc és Pécs. Miskolc és Győr hozott. Ebben a politikai, s Gazdasági élet kérdéseinek Megöl dósáért vívott versenv- opn hol az egyik, hol a má- s'k város járt elő!. Volt olyan |dŐ, amikor úgy számították, hogy az ország második váro­sa Szeged. Megvolt ennek a I magyarázata egy bizonyos idő­szakban. Volt egy másik idő­szak. amikor az ország má­sodik városának, a lakosság létszámát is figyelembe véve Debrecen számított. Úgy le­het mondani, hogy abban a versenyben, amely az ország városai között nemzedékeken keresztül folyt, végérvénye­sen .Miskolc lett az ország má­sodik városa. Nemcsak a város lakóinak létszáma határozza meg Mis­kolc helyét az ország életé­ben. Miskolc lakóinak száma az ország lakosságának más­fél százalékát képviseli. Vi­szont jói tudjuk, hogy a mis­kolci üzemek például az acél- termelésben az ország terme­lésének több mint 30. majd­nem 40 százalékát adják; Bor­sod m#c3M pedig az ország acéltermelésének mintegy 70 százalékát jelenti. Annak kö­vetkeztében, hogy Miskolcnak és a megyének lehetőségei ilyen nagyok, a párt és a kor­mány figyelme különösen nagy erővel összpontosul Mis­Jókedvű tsz-tagok a Csanyik-völgyi munkás—paraszt találkozón. A faír ah népe munkával ünnepelt

Next

/
Thumbnails
Contents