Észak-Magyarország, 1965. augusztus (21. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
2 ESZA KM AGY A ÍRORSZÁG Féritek, 1965. augusztus 20. Cirimokosz megkezdte tárgyalásait Moszkva és Athéni politikai körökben vegyes érzelmekkel fogadták Eliasz Cirimolcosz kormányalakítási megbízatását. Mint már jelentettük. Konstantin király, beható tanácskozások után nem az esélyes Sztefa- nopuloszt, hanem a Centrum Unió disszidens csoportjának másik . vezérét, Cirimokoszt kérte fel kormányalakításra, aki egykor Papandreu kormányában belügvminiszter- ként szolgált. A kijelölt kormányelnök csütörtökön teszi le az esküt Konstantin kezébe és Papandreu nyilatkozata előreláthatólag: a jövő héten terjeszti kabinetjének névsorát a parlament elé. Cirimokosz a bejelentést követő éjszaka hozzákezdett a kormányalakítási .tárgyalásokhoz. Athénben úgy vélik, hogy a jelenlegi átmeneti kormány tagjai szerepe* kapnak kabinetjében. A kiielölt kormányfő máris közölte, hogy Sztefanopu- iosz, aki vele együtt sza- [ kított Papándreuval. nem vesz részt a kormányban, bár a hamarosan megkezdődő ZJjabh vnchlvnseh Los AR9§*eies m $g&r negyedében Robert Kennedy nyülaílíozaía A Nobel-díjas Martin Luther King szerdán Los Angelesben, a hírügynökségek szavai szerint „drámai hangulatú” tanácskozásokat folytatott egyrészt a néger közösség, másrészt a város és Kalifornia állam vezetőivel, ez utóbbiak között Brown kormányzóval. King, aki a néger tömegek részéről a szó szoros értelmében vegyes fogadtatásban részesült — egyes csoportok éljenezték, mások lehurrogták — a megbeszéléseket követően óvatos javaslatokat hangoztatott. Így például indítványozta, hogy alakítsanak meg egy rendőri felügyeleti szervet a négerek hangulatának lecsillapítására. Azt is megemlítette. hogy le kellene váltani a négerek által hevesen gyűlölt Parker Los Angeles-i rendőrfőnököt. Leroy Collins kereskedelemügyi államtitkár, akit a válságos Los Angeles-i helyzet megvizsgálására küldött Johnson elnök, szintén tanácskozott Brown kormányzóval. Brown a megbeszélés után kijelentette: hozzájárul a rendőri felügyeleti szerv létrehozásához, Parker menesztéséről azonban nem lehet szó. Szerdán az éjszakai órákban két újabb incidens történt a négernegyedben, Wattsban. A rendőrség közleménye szerint négerek őrjáratokra tüzeltek. A rendőrség viszonozta a tüzet. Egy néger megsebesült. Robert Kennedy New York-i szenátor szerdán kijelentette: „szembe kell néznünk azzal a goromba ténnyel, hogy mit sem segít, ha azt hajtogatjuk: engedelmeskedj a törvénynek, hiszen a négerek a. törvénytől nem kaptak védelmet.” Az Egyesült Államok kommunista pártja nyilatkozatot tett a Los Angeles-i eseményekről. A párt megbélyeg- zi és elítéli az amerikai reakciót, amely véres leszámolást rendezett a város néger lakosságával. Üéfetfi rdetés ez auschwitzi hóhérok feleit A _• nyugaton ém'etországi Frankfurtban csütörtökön ítéletet hirdettek az auschwitzi hrláltábor hóhérainak ügyében. Hat egykori keretlegényt, illetve funkcionáriust tömeg- gyOkosság. vagy tömegnvíl- kosvlghoz. való segítségnyújtás vádjával életfogytiglani börtönre ítéltek. A húsz hónapja folyó per 11 más vádlottját három év és három hónaptól tizennégy évig terjedő börtön- büntetéssel sújtották. Három vádlottat felmentettek. parlamenti vita során teljes támogatásáról fogja biztosítani. Eliasz Cirimokosz az egykori középiskolai tanai- liberális politikusként, 30 évvel ezelőtt kezdte karrierjét. A náci megszállás alatt. 1941- ben. szakított a liberálisokkal, pártot alakított Népi Demokratikus Unió néven, s együttműködött a baloldallal. 1944- ben, az e.!ső háború utáni Papandreu-kormányban gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszter volt, majd kilenc éven át a kis, de befolyásos Görög Szocialista Párt főtitkára volt. 1958-ban független képviselőként a balold?li EDA listáján indult és nyert mandátumot a választásokon. 1961-ben pedig bevitte csoportosulását a Centrum Unióba. Az 1963-as választások után a parlament elnökévé választották. Az 1964-es választások után. amikor a Centrum Unió többséget szerzett. Papandreu belügyminiszterévé választotta. Csütörtökön, nemsokkal éjfél után. Papandreu sajtónyilatkozatában nevetségesnek mondta a királv választását. Majd hozzáfűzte: „a király tanácsadói nem látják, hova viszik a nemzetet és a trónt”. Annak a véleményének adott hangot, hogy az új kormánynak nehéz percei lesznek a parlamenti szavazáskor. török miniszter- elnök szovjetunióbeli utazása, amely hétfőn közös szovjet—török közlemény aláírásával végződött, voltaképpen korszakot jelölt a Szovjetunió és a szomszédos Törökország kapcsolatainak történelmében: több mint három évtizede nem fordult elő ugyanis, hogy török kormányfő a Szovjetunióba látogaíott volna. Ez a három évtized egyben mértéke annak is, hogy a török politika milyen mesz- sze került Kemal Atalürk irányvonalától, akire mindmáig hivatkoznak az ország legnagyobb politikai pártjai. Kemal, mint reálpolitikus, a török külpolitika alapelvének tartotta a Szovjetunióval fenntartott jóviszonyt. A második világháború utáni időszakban több mint egy évtizedig Törökország az amerikai imperializmus politikai és katonai értelemben „legszilárdabb” támaszpontjának számított az atlanti blokk északi szárnyán. Ez a vak és egyoldalú NATO- politika, amelyet Menderesz miniszterelnök neve fémjelzett, összekapcsolódott a mélységesen reakciós, a földesúri rétegre és a mohamedán papságra támaszkodó, a paraszti tömegek tájékozatlanságára, kiszolgáltatottságára számító politikával. A Menderesz-kurzusnak a hadsereg felkelése vetett véget, ez a felkelés azonban politikailag nem volt egyértelmű. Ürgliplii Szeres támadás Bak Sat helyőrsége elless A dél-vietnami szabadság- harcosok csütörtökre virradó éjjel sikeres támadást intéztek a Saigontól mintegy 500 kilométernyire északra levő Dák Sut körülbelül 400 főnyi helyőrsége ellen. Dák Sut a hegyes vidéken fekvő Kontun tartomány egyik járási székhelye. A partizánok — körülbelül egy zászlóalj — heves tüzérségi előkészítés után elfoglalták. Dák Sut-ot és behatoltak a város közelében fekvő amerikai katonai táborba is. A harc során felrobbant a városban elhelyezett több lőszerraktár, a partizánok két 105 milliméteres ágyút zsákmányoltak. A helyőrség kormánycsapatainak és a közelben levő katonai tábor 12 amerikai tanácsadójának sorsáról hivatalos közlés még nem érkezett, a harci területről származó meg nem erősített hírek szerint az amerikaiak többségének sikerült elmenekülnie. A dél-vietnami kormányhadsereg és az amerikai tengerészgyalogság által Da Nang és Chu Lai térségében szerdán indított nagy ellenof- fenzivában kilenc dél-vietnami és négy amerikai zászlóalj, azaz'összesen mintegy 7500 katona vett részt. Ezeket az egységeket Bien Hoa-ból vezényelték a. csaták színhelyére. A radikálisabb társadalmi reformokat követelő fiatalabb tiszteket háttérbe szorították, majd kizárták a hadseregből, többet száműztek, vagy börtönbüntetésre ítéltek. Á felkelés politikai értelemben tehát elvetélt, mégsem lehet azt mondani, hogy a török politika változatlan maradt. A Mende- resz-korszak bigott és egyértelműen vad NATO-vonala nem tért többé vissza, s ezzel egj-ütt a szovjet—török viszonyban is megkezdődött a normalizálódás korszaka. A kapcsolatok józan fejlesztését mindamellett akadályozta, hogy éppen a katonai fordulat célkitűzéseinek zsákutcába jutása miatt az Inönü vezetése alatt kormányzó köztársasági néppárt uralma nem volt szilárd. Miután az ország gazdasági-társadalmi helyzete változatlan maradt, megerősödött a kivégzett Menderesz híveit is magában foglaló Igazság Párt. amely jobbról támadta Inönü önmagában véve is visszás és ingadozó politikáját. szerény lépesek így is megtörténtek: még Inönü hivatali ideje alatt török és szovjet parlamenti küldöttségek cseréiére került sor, majd Erkin akkori török külügyminiszter látogatott. a Szovjetunióba. Mire tavasszal sor került Gromiko szovjet külügyminiszter ankarai viszontlátogatására, már nem Inönü pártja, hanem Menderesz örökösei, az Igazság Párt volt kormányon. Gromiko akkori tárgyalásai és a látogatásról kiadott közös közlemény azonban jelezte, hogy a nemzetközi helyzetben, valamint a török belpolitikai légkörben bekövetkezett változások az Igazság Pártot is a politikai valóság elfogadása felé sodorják. Jellemző, hogy noha az Igazság párti Ürgüplü-kor- rnány természetesen fenntartja Törökország NATO-tagságát, Ankara „atlanti politikája” távolról sem tért vissza a Men- deresz-időszak merevségéhez, így például az Igazság párti kormány sem változtatta meg Inönü köztársaságpárti miniszterelnöknek azt a döntését, hogy Törökország nem vesz részt a „sokoldalú atlanti atomü tőerőben”. Ilyen előzmények után került sor a. török miniszterelnök moszkvai látogatására és a közös közlemény aláírására. A? A lényeges tanulság tehát az, hogy Törökország változatlanul súlyos belpolitikai problémái, az időközben bekövetkezett kormányváltozás nem tudta megtörni a kapcsolatok javításának folyamatát. Az imperializmus és propagandistái számára különösen kellemetlen meglepetést jelentett a látogatás időpontjának kiválasztása. Törökországban ugyanis október Idén parlamenti választásokat tartanak. Nagyon valószínű, hogy a jelenleg kormányon lévő Igazság Párt hatalmon marad, a politikai harc azonban heves és éles formákat ölthet. Az Inönü vezette Köz- társasági Párt éles támadásokat intéz a török kormány változatlanul negatív belpolitikai irányvonala ellen. A kormánynak ezenkívül szembe kell néznie azzal is, hogy a hadsereg tisztikarának fiatal, reformba i lan dós ágú tisztjei, akik a török viszonyok között jelentős politikai, erőt képviselnek. ugyancsak ellenzéki magatartást tanúsítanak. Washington és a NATO vezető noli tikosai azt remélték, hogy liven körülmények között a tö-ök kormány npm fog vállalkozni a miniszterelnök moszkvai látogatásának lebonyolítására. hogy ne ..sértse” a szovirtellenes rétegek érzél'e fi1', Ürgüplü látogatása arról tanúskodik, hogy az Igazság Párt másképpen értékeli a török közvélemény hangulatát. mint a washingtoni szakértők: a török miniszterelnök nem utolsósorban éppen azért utazott most Moszkvába, hogy a választási harcban a kormány hivatkozhassék a szovjet—török együttműködés előrehaladására. Láluivaló, hogy Törökország belpolitikája továbbra is ellentmondásokkal terhes. Ürgiiplü látogatása után azonban a szovjet—török viszony normalizálását már állandó, pozitív áramlatnak lehet tartani. Ez pedig jelentősen megnehezíti azoknak a NATO-stra tógáknak dolgát, akik Törökországot tartották az atlanti politika legagresszívebb és a szó szoros értelmében „mindenre kapható” közel-keleti támaszpontjának. Ma már a szovjet —török viszonyban a valóság' érzék és a józanság hangja az uralkodó. RÉGI CIMBORÁM Tannak emberek, akiket valaha nagyon szerettünk, együtt éltünk velük valahol, közös volt sorsunk, örültünk és szomorkodtunk együtt, kölcsönösen megosztottuk ételünket is, összefont bennünket a közös gond, a küzdelem, a vigság, valamilyen ábránd is, azután jött az élet hajító hulláma, egyikönket erre dobta, a másikat amarra, nem is egészen törvényszerűen és nem is véletlenül. Leginkább a régi játszópajtások közt találunk ilyeneket, azok közt, akikkel együtt nőttünk fel, együtt jártunk iskolába, együtt kezdtünk kenyeret keresni, talán együtt mentünk el az első bálba is, és egymásnak meséltük el titokzatosan és bizalmasan az első nagy élményt, amely örökké parázslik, azt, amikor először csókoltunk meg lányt, vagy éppenséggel együtt jártunk még udvarolni is, annyira jó barátok, testi-lelki cimborák voltun k. Nekem sok ilyen cimborám volt, s mi tagadás, többségüket rég elfeledtem, vagy csak akkor gondolok rájuk, ha valaki beszél róluk, esetleg véletlenül összetalálkozunk. Tizenöt évig éltem távol szülőföldemtől, s kicsit fáj is, hogy a régi jó cimborákból egyetlen egy sem maradt meg barátnak a férfikorban, egyetlen eggyel sem köt össze ma több annál, hogy valamennyien magyar állampolgárok vagyunk, és ki itt, ki ott, végső céljainkban egy közös ügyért dolgozunk, ki harcosabban, ki csendesebben. Ezek után érthető, hogy alaposan meglepődtem, amikor Farkas Károly nevű feladótól kaptam levelet a közelmúltban. Hirtelen azt sem tudtam, ki lehet. Előbb panaszost sejtettem a feladóban. Néztem a feladás helyét: Vizsoly. Már-már egészen bizonyos voltam, hogy valaki kéréssé} fordul hozzám. Felbontottam a borítékot és olvasni kezdtem. „Kedves Józsikám!” A kkor már sejtettem, hogy valamilyen ismerősöm írt. De még nem tudtam, ki. Végig olvastam hát a levelet, s egyszerre kinyílt agyamban az emlékek tárolója, régi elevenségében állt előttem Farkas Karcsi, mert akkor még Karcsi volt, bátor és erős legényember, nem Károly, mint most. Az ilyen leveleket rendszerint megválaszolja, majd elteszi az ember. Vannak, akik meg sem válaszolják. Elmosolyodnak, legyin- . tenek és kész. Régen volt, sok idő elmúlt azóta és egy kicsit meg is öregedtünk. Engem viszont valósággal felrázott régi cimborám levele, és nemcsak megválaszoltam, hanem hamarosan el is mentem Vizsolyba és személyesen kerestem fel. Talán már ezzel is sejtethetem, hogy Farkas Karcsi nekem igazán jó cimborám volt. De levele sem a níegszo- kott, nemcsak a sablonos kérdéseket tartalmazza: „Hogy vagy, öreg fiú? De rég láttalak,.. A minap hallottam, ^igy . Nem, ez a levél többet mond az egyszerű megkeresésnél. Ezért is határoztam el, hogy nyilvánosságra hozom, mégpedig éppen most, augusztus húszadikán, alkotmányunk ünnepén, mert igazán most aktuális. És nem is csak egy okból. De idézem a levelet. „Bizonyára csodálkozol majd, ha levelemet megkapod. Ilyen hosszú idő után jelentkezik egy gyerekkori barátod, régi kenyerespajtásod, akit te már bizonyára el is felejtettél, hiszen emlékszel-e, mikor találkoztunk utoljára? Én emlékszem. 1949-ben, éppen augusztus húszadikán, amikor kihirdették az új alkotmányt. Én akkor katona voltam Budapesten, te meg kollégista voltál. Bizony, ennek már kerek tizenhat éve, akárhogyan is számolom, annyira elmúlt az idő. Te az Üllői úton laktól és ott kerestelek fel. Éppen akkor volt ott valamilyen nemzetközi labdarúgó meccs és sehogyan sem tudtunk jegyet szerezni, pedig mennyit sza- ladoztunk. Végül a kollégiumban hallgattuk meg rádión a meccs közvetítését. Kedves barátom! Én nagyon sokszor gondoltam rád. hiszen az újságokban minden írásodat elolvasom, és hidd el, őszinte szívvel örülök sikereidnek. Nagy dolog ez, barátom, egy nincstelen szegény ember gyermeke ki tudta bontakoztatni tehetségét. Hiszen emlékezzünk csak egy kicsit. Emlékszel-e a dobi telekre, amikor késő ősszel, mezítláb, deres tarlókon jártunk és magunk csinálta csapdákkal fogtuk a hörcsögöt, mert. mással nem tudtunk kenyeret keresni. Vagy amikor a Ploczky-tanyán, mint 12 éves gyerekek látástól vakulásig arattunk, majdnem sírva, mert nagyon nehéz volt. Vagy amikor a befagyott Tiszán halásztunk és te nem bírtad már a hideget, én mentem el helyetted halászni, mert egy kicsit idősebb és erősebb voltam, mint te. Ej, de ne emlegessük azt az átkozott rendszert, mert nagyon rossz még visszaemlékezni is. örüljünk inkább a mának és az előttünk álló jövőnek. Én csak arra kérlek, mint tollforgató embert, legyél mindig hű harcosa társadalmunknak, amely mindany- nyiunknak megadta a szenvedésmentes, boldog emberi életet. Kedves barátom! Magamról annyit, hogy traktoros vagyok és keresetemből emberségesen megélek családommal együtt. Négy gyermekem van és igen rendes, szerető feleségem. Jó a munkahelyem, szép kis házacskám van, elegendő a ruházatunk, élelmünk, hát kell-e több ahhoz, hogy az ember ezt mondhassa: boldog vagyok! Én igen sokszor mondom ezt magamnak, mert érzem is. Igaz, hogy én nem mentem tanulni, mint te, munkás maradtam, de megbecsülnek így is, akárhol dolgoztam eddig. Ez pedig jó dolog. Nem azt mondom, hogy már semmit sem várok és semmit sem akarok az élettől. De elégedetten várok mindent, ami lesz, és mert dolgozom, hiszem, biztosan tudom, a mostnai sorsom még jobbra fordul. Ember az ember a traktoron is, ha a föld, amelyet felszánt és bevet nem az uraságnak, hanem nekünk terem...” A levél még folytatódik, de a további mondatok teljesen magán jellegűek és sablonosak is. A kérdések következnek. Hogy élsz, kedves cimborám? írj magadról. Keress fel, ha teheted... és hasonlók. Idézését feleslegesnek tartom. Hanem . . ! Ám úgy érzem, nem is kell ehhez a levélhez magyarázat. Szó szerint idéztem és Karcsi minden lényegeset megírt. Egy mondatot mégis hozzáfűznék. Azt, hogy amikor 16 évvel.ezelőtt találkoztunk, éppen az új alkotmányt iktatták törvénybe. A nép alkotmányát. S talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy ezzel az alkotmánnyal kezdődött minden. Az is, hogy az lettem, aki vagyok, és az is, hogy ma már ember az ember a traktoron is. A levél érkezése után hamarosan felkerestem régi cimborámat. Vizsolyban, a vasútállomás mellett lakik. Házát nemrég vette. Miként az természetes, megörültünk egymásnak és leültünk egy heverőre beszélgetni. Karcsi arca barnán villogott és kék szeme nyugalmat tükrözött. Az arcát, azt szeretném hangsúlyozni. Nem is egyszerűen barna volt. több annál. Ebbe az arcba mélyen beette magát a napfény és a bőrt fényes simára csiszolta a szél. Karcsi március óla mindennap a traktoron ül. Nem akarok most dicshimnuszt írni róla. Felesleges. Talán mindent el is mondtam azzal, hogy arcába beette magát a napfény és március óta mindennap traktoron ül. A Szerencsi Állami Gazdaság hernád- cécei üzemegységében dolgozik. Szántással kezdte az évet. azután vetett, majd aratott és most ismét szánt. Megismertem a gyerekeket meg kedves feleségét. A levél, amelyet idéztem, nem is annyira egyértelmű, mint ahogyan kiesendő] belőle. Karcsi boldog ember, de elsősorban azért boldog/ mert elégedett. Nincs még meg mindenük, ami jó az embernek, de elégedettek azzal, ami van. Mert a múlthoz mérve valóban az is nagyon sok. És éppen ez volt a legfontosabb, amit Karcsi házában megcsodáltam: az egészséges elégedettség és a türelem. Józanul látják az életet. Kapzsi gondolat talán még sohasem született cimborám fejében. PediS volt már növénytermesztő brigádvezető is a termelőszövetkezetben, de 1956-ban feloszlott a tsz. Sajnálta, de nem tehetett mást, elment a bányába dolgozni. Eredeti szakmája molnár. Azt még akkor tanulta, amikor szülőfalunkban, Tiszalúcon együtt éltük a legényélelet. Dolgozott a diósgyőri fűtőházban is. de a szíve visszahúzta a mezőkre. Négy évvel ezelőtt visszatért Vizsolyba, családjához és a Vilmányi Gépállomáson kitanulta a traktoros szakmát. Most 37 éves. — Melyik volt a legjobb munka? — kérdeztem tőle; Elmosolyodott, rámnézett, arcán a mosoly játszadozott; azután az ő csendes hangján válaszolt. — F.z. A mostani. Amit most csinálok. K ámnézett csodálkozva, és nemcsak a nyelve kérdezett, hanem a szeme, a tekintete is. Mintha ezt mondta volna: mit gondolsz? Az élet csupa öröm és mulatozás? Vagy azt hiszed, hogy régi cimborád olyan könnyen megváltoztatja véleményét? Nem! Én nem feledtem el a múltat. Én őszintén íf' tam neked azt, hogy boldog ember vagyok. Szendrei József )
