Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

4 északmagyarorszag Péntek, 1965. július 18. A TIT idegennyelvű szakosztályának tevékenysége A TIT-en belül működő ide­gennyelvi szakosztály alig lízhónapos múltra tekinthet vissza. Azonban e rövid idő alatt is eredményesen tevé­kenykedett. Megszerveztük az idegennyelvi klubesteket, amelyeknek kettős céljuk van: a nyelvtudás fejlesztése, vala­mint új ismeretek közlése irodalmi, művészeti és egyéb tárgyú előadások révén. Klub­esteket a szakosztály havon­ként rendezett és bár eseten­ként más, régebben működő szakosztályok klubestjeinek látogatottsága nagyobb volt. jól sikerültek, eredményesek és érdeklődést keltőek voltak. Elmúlt évi rendezvénveink közül meg kell említeni a Lermontov centenáriuma al­kalmából rendezett orosz nyel­vi klubestet, amely komplex előadás formájában a legsike­resebb volt. A következő évben is tar­tunk orosz, német, angol és francia nyelvű klubesteket meghatározott tematika alap­ján. Arra törekszünk, hogy az ismeretterjesztésen kívül hoz­zájáruljunk a nemzetközi kapcsolatok, valamint az in­ternacionalista szellemű neve­lés elmélyítéséhez. E rendezvényeinkre bevezet­jük a bérletrendszert. A bér­let nyelvenkénti klubrendez­vényeinkre érvényes. nyolc alkalomra, ára 30 forint, meg- vártTiató a TTT-ben. (orosz, német, angol, francia, cseh és olasz) Miskolcon, vala­mint vidéken csaknem 40 cso­portban működtek két féléves formában. A második félév­ben csökkent a hallgatók lét­száma. ezért a következő tan­évben féléves tanfolyamokat szervezünk, ezek időtartama 10 hónap, összesen 68 óra. A csoportok különböző előkép­zettségű összetételét meg akarjuk szüntetni, ezért előze­tes felmérés alapján fogjuk csoportosítani a hallgatóságot. Az oktatás során igyekszünk a korszerűség elveit érvénye­síteni. bevezetjük, illetve ki­szélesítjük az audio-vízuális oktatást célzó eszközök alkal­mazását. Az országban elsőnek, kí­sérletként, bevezetjük az ide­gen nyelvek oktatásának le­velező formáját, hogy a vidék ilyen irányú érdeklődését, il­letve igényét kielégítsük. A levelező hallgatók hetenként dolgozatot küldenek be és havonként egyszer konzultá­ción vesznek részt. További tervünk, hogy tu­rista tanfolyamokat szerve­zünk. Ezek egy-két hónapos képzést irányoznak elő heti 4—6 órában. Továbbá szeretnék kapcso­latainkat az üzemekkel to­vább mélyíteni, ezért tervbe vettük, hogy állami nyelv­vizsgára való előkészítő tan­folyamokat szervezünk. Ez­úton is kérjük az üzemek ille­Idegennyelvi tanfolyamaink 1 tékes osztályait, jelentsék be ez irányú igényüket, hogy időben gondoskodhassunk a tanfolyamok szervezéséről. A szakosztály ismertetett tervén kívül vannak még elképzelé­seink, kérjük azonban kedves olvasóinkat, hogy javaslatai­kat. elképzeléseiket, észrevé­teleiket közöljék, segítsék to­vábbi munkánk eredményes­ségét. Dr. Vid Józsefné, a Műszaki Egyetem idegennyelvi lektorátusának vezetője. Megérksztek az also népi hímzések a Kis Jankó Bori pályázóira Mezőkövesden az idén már harmadszor rendezik meg a híres matyó hímzöasszony. Kis Jankó Bori emlékére ki­írt országos hímzőpályázatot. Ezen Szeniistván, Tárd. Sár­köz, Buzsák, Kalocsa, Mezö­* * * * * * * 4: * * * * * * * * * $ ♦ * * * más kérdéseiről volt szó nyerése". Régóta ismeretes azon a szovjet oceonológiai például, hogy a világóceán kövesd, Hódmezővásárhely is- 4s szemináriumon, amelyet fenekén a természet mintegy “ Odesszában rendezett nem- 300—350 milliárd tonnányi mert hímzőasszonyain kívül * részt vesznek az ország lönböző tájain működő szítőművészeti szakkörök ve zetöi és tagjai is. A zat célja, hogy nyos motívumok -felhasználd- savai olyan művészi értékű * hímzéseket készítsenek, ame­kü- | di- I * pálya- * hagyomá- -jj lyek kielégítik a mai igénye- % Szovjetunió szállító flottája ennyi idő alatt a bevételek két, és a korszerű lakások dí- ijl szévé válnak. íj: A népi művészetről híres * vidékekről, Szentistvánböl, £ Karcagról. Sárközről és Tárd- * ról az első pályamunkák már 4- megérkeztek a művelődési házba. Az alkotá­sok zsűrizésére és 6-án kerül mezőkövesdi * * * augusztus 5- * sor. A bíráló % * * * * * * * * bizottság. mintegy 500 pálya- munlcát vár az ország külön­böző részeiből. A legszebb há­rom hímzést Kis Jankó Bori J emlékéremmel és 3—3 e forint pénzjutalommal tűnte- * tik ki, 18 pályamunkát pedig * több mint díjaznak. 10 * ezer forinttal # * * Hs A díjkiosztó ünnepséget au- 4­gusztus 14-én Mezőkövesd új T. anyagok gyakorlatilag szin- a törekvése, hogy a halásza­művelödési házában rendezik * meg. * Ezen a napon még egy érdé- * kés és egyedülálló kiállítás * nyílik a „matyó fővárosban”. 4s Hazánk felszabadulásának 20. * évfordulója alkalmából az or- i| szágban működő népművésze- * ti és iparművészeti szakkörök * részére is pályázatot írtak ki. $ A legszebb fafaragások, fa- J zekasmunkák, kerámiatárgyak, valamint szőttesek alkotóit 4= pénzjutalomban részesítik. * * ******************************************** Koncerf az avasi műemlék templomban Akik szeretettel fi­gye­lik városunk szépülését és fejlődését, örömmel fogadhat­ják az erre irányuló intézke­déseket. Miskolc képében az avasi műemlék-együttes meg­ragadó hatást nyújt. E ha­tás kiaknázása, a város éle­tébe való beleillesztése foko zódott a műemlék-épületek felújításával, térkikéozésének gondozásával, az . időről-időre biztosított ünnepi kivilágítás­sal. az avasi kilátó megépítő sével és most a jó művészi érzékkel elindított újabb le­hetőséggel. Az a sok száz hangverseny­hallgató, aki az avasi műem lék templom ünnepi hangu­latú estjét meghallgatta, nem­csak zenei élménnyel gazda­godott, hanem kilépve a nyá­ri estébe, maga előtt látta az ódon óratornyot, a Herman Ottó Múzeum régi épületét, a „Előkelő" vendégek harmonikus Szabadság teret, (tének bemutatását. A Händel: szinte újból felfedezte váro­sát. Leérve a Szinva-híd kor­látjához, jóleső érzéssel néz­hette a hömpölygő áradatot és nem egyszer hallhatta: „Szép ez a mi városunk”. S talán nagyon is elgondolkoz­hattak sokan, milyen pezsgő művelődési, kulturális, tudó mányos élet indult el , az el­múlt rövid idő alatt. Nemzet­közi színvonalú orvosi, mű­szaki. tudományos konferen­ciák, rövidfilm fesztivál, a most első alkalommal is telt házzal induló Borsodi Nyári Egyetem 150 külföldi részve­vővel. Úgy látszik, megtalál­juk a módját, hogy nyaraink is élményt adjanak, gazdago­dást és találkozást egymással, máshonnan jött barátokkal, ismerősökkel. A szerdai Van még szabad asztaluk? hangversenyt szép sorozat első állomásának szeretnénk hinni. A hely alkalmassága, hangzási lehetősége különö­sen a hallgatóság számára vi­tathatatlan. Előadói együtte­sek számára szűk volta miatt talán kevésbé, de reméljük, később ez is megoldást nyer­het. Sok szép meglepetés ért bennünket ezen az estén. A nyár ellenére is színvonalas rendezvény volt, sok érdek­lődéssel, kitűnő előadókkal, lelkes kórussal, az SZMT Ka­marakórusával és a Miskolci Kamarazenekarral. Ez az együttes kész örömmel szol­gálni a város művészetét. Ve­zetőjük, Reményi János, már nem egyszer tanújelét adta, hogy munkálkodása városunk­ban figyelmet, megbecsülést és támogatást érdemel. A koncert műsora a Borsodi ( Nyári Egyetem rendezvénye volt. Hisszük, hogy jól szol­gálta a város művészeti élez I Ünnepi zsoltár, Händel: Orgo­naverseny és a Mozart: Koro­názási mise előadása méltó volt az alkalomhoz. Virág Endre orgonaművész, vala­mint szólistaként Farkas Ilon­ka, Pekker Zsuzsa, Szőnyi Fe­renc és Tréfás György műkö­dött közre. Mind a vezénylő karmestert, mind a szólistá­kat és a zenekart az alkalom és a hely szokatlanságából, az előadott művek nem minden­napi voltából is eredő, de meg a szépszámú külföldi részvételéből fakadó termé­szetes feszült várakozás töl­tötte el. Ez egyfelől valami sodró lendületet adott a pro­dukcióknak. másfelől azon­ban talán kicsit akadályozta is, hogy a művek jellegéből adódó szélesebb, még ünnepé­lyesebb hangvétel is kitelje­sedhessék. Ezt éreztük a Hän­del: Ünnepi zsoltárból és a Koronázási miséből is. Talán kicsit mérsékeltebb tempó, számolva a hely akusztikai viszonyaival, megteremthette volna ezt az egyensúlyt. Kü­lönösen a Koronázási mise egyes tételeinek lezárását érez­tük helyenként a szükségesnél nyugtalanabbnak. azonban nem ho- mályosíthatja el sem a vállalkozás nagyságát, sem a kivitelezés magas szín­vonalát. sem Reményi János érdemeit. Olyan kezdeménvezés indult el a városban, amelynek to­vábbi sorsa feltétlenül támo­gatást érdemel, sikere pedig taps nélkül is bizonyított. V. Zalán Irén Mindez i Népművelési tervek fénykén és árnyékban A népművelési tervek el készítésének időszaka hoz érkeztünk. Sok népmű velő töpreng ezekben a hetek ben a tervkészítésről. Ugyan is az elmúlt esztendők bősé gesen elegendők voltak ahho2 hogy népművelőink belássák a jó tervezés feltétele a tudat formáló, ízlésalakító munká nak. Az idén felmérések előztél meg a tervkészítést. A felmé rést nagy gonddal szerveztél meg népművelőink, s a köz­ségi tanácsvezetők dicséretén legyen mondva, széieskörí társadalmi bázist biztosítottal a felmérés roppant nehéz é: igényes munkájának lebonyo­lításához. Tanácstagok, tömeg­szervezeti aktívák, kultúrál i: munkások fáradoztak azon hogy minél pontosabban el­készüljön egy-egy község szel­lemi térképe és „igénytér­képe”. Az emődiek felmérését kö­zelebbről is megnéztük. Ebber a községben 173 aktíva fára­dozott az adatok összegyűjté­sén. 3421 választ kaptak a: aktívák, ezekben mintegy lt ezer adat szerepel. Hatalma: mennyiségű adat ez, tüzete: feldolgozásra csak később ke­rülhet sor. Népművelőink azonban e roppant adathal­mazban is megláthatták a lé­nyeget, nevezetesen azt: mii és hogyan kell cselekedniük c soron következő népműve lés­évadban. Arra a kérdésre hogy a falu lakói milyen elő­adásokat hallgatnának leg­szívesebben, 60 százaléko: arányban az egészségügyi elő­adást jelölték meg. Tehát itt már kitűnt egy nagyon érde­kes, fontos adat, a lakosság mind több előadást igénye] egészségének megóvása céljá­ból. Arra a kérdésre, hogy ki milyen könyveket szeretne ol­vasni, a legváltozatosabb vá­laszok érkeztek. Az aktívát megkérdezték azt is, hogy ha Ernődön felújítanák az egykot híres szüreti mulatságot, a kérdezett megjelenne-e azon Érdekes módon a válasz erő­sen megoszló volt. Abban vi­szont 40 százalékos (tehál többségben lévő) siker szüle­tett, hogy művelődési házat kell mindenképpen építenie a községnek. Ugyanis arra s kérdésre, hogy mit szeretne, ha építenének, a falu 40 szá­- zaléka a művelődési házat je­- lölte meg. Kérdések hangzottak el a- televízióval, a szabad idő fel­- használásával kapcsolatban,- értelemszerűen azt is megkér- ;, dezték, ki milyen művelődési : lehetőséget ragadna meg leg­- szívesebben, milyen klubba,- milyen szakkörbe járna el rendszeresen. A válaszok jó kiindulási pontnak tekinthetők a nép- . művelési terv elkészítéséhez, mődhöz hasonlóan a me­gye majd minden köz- j ségében lelkiismeretesen vég- . rehajtották a szociológiai fel- ‘ méréseket. Azonban akadtak községek, ahol a tanácsok mit sem törődtek a felméréssel, a ’ feladatot kiadták albérletbe a művelődési otthon igazgatójá- ; nak, s az jobb híján, magára hagyatva, megpróbálta „kita- ’ lálni” az igényeket. Azokban a községekben, ahol lelkiismeretesen és pre­• cízen végrehajtották a felmé- i rést, nagy mennyiségű adat­- halmazt kaptak. Itt szeret­■ nénk megjegyezni, hogy ami- : lyen eligazító és segítő hatás- i sál lehetnek a számok és a i válaszok, legalább annyira : „félre vihetik” a népművelési ■ terv elkészítőit. Ugyanis a : kapott válaszok meglehetősen • heterogén kívánságokat tük­■ röznek. Ha a népművelési : terv készítői minden kíván- : ságnak egyszerre akarnak- megfelelni, meglehetősen ve­gyes összetételű, a lényegtől elrugaszkodó tervet lesznek ■ kénytelenek összeállítani. Ép­pen ezért arra szeretnénk fel­hívni népművelőink figyel­: mét, hogy a kapott adatokat úgy rendszerezzék, hogy azok­ból a soron következő népmű­velési évadban a legfontosabb kívánságok kerüljenek reali­zálásra. Például ha egy köz­ségben a szociológiai felméré­sek arról árulkodnak, hogy a világnézeti neveléssel, a ter­meléssel, az ateista neveléssel és' az ifjúsággal gondok van­nak, akkor nem érdemes egy­szerre nekirugaszkodni mim den probléma megoldásának. KI kell ragadni egyet, és ha lehetséges, a köré kell csopor­tosítani a népművelési terve­zést. apjainkban nagyon sokat vitatkoznak népműve­lőink azon, hogy miként ter­vezzenek: tematika szerinti vagy tartalmi. vonatkozású iniciatívákat adjanak-e. Nép­művelőink többsége úgy véli, hogy a tervek elkészítését nem rendezvényekre kell épí­teni, hanem a népművelés tartalmát kell megtervezni. Az előbbi példánkból kiindul­va a szociológiai felmérés megmutatja a sürgős tenni­valókat, abból népművelőink kiragadhatják azt a legfonto­sabb feladatot, amelyet ebben az esztendőben meg kell ol­dani. Ez egyben tartalmi meg­határozás is, tehát a népmű­velés tartalmi tervezésének reális és járható útja. Nem állítjuk, hogy népművelőink­nek nem kell rendezvényeket. „megtervezniük”. Igenis szük­séges, de csakis tartalmi relá­cióban. A z idei népművelési évad­ban népművelőink nem kapnak formanyomtatványo­kat. Ez annyiban érdekes a tervezés szempontjából, hogy az illető népművelők szaba­dabb elképzeléseket építhet­nek be munkaterveikbe, job­ban igazodhatnak környeze­tük kívánságaihoz, s meré­szebben élhetnek a szocioló­giai felmérések eredményei­vel. A formanyomtatványok nem hatnak kényszerítőleg a tervek elkészítésében. A szabad szárnyalás bizto­sításával népművelőink egy kicsit magukra is maradnak. De ezt nem látjuk túl veszélyes­nek, hiszen ott áll mellettük a hatásos mankó, a szocioló­giai felmérések megbízható eredménye. Egy fürge ész­járású népművelő e legbizton­ságosabb mankókra támasz­kodva valóban képes megter­vezni az igényeket. Így ebben az esztendőben már mind ke­vesebb lesz a vaktában tör­ténő tervezés, az „eszi, nem eszi, nem kap mást” elmélet gyakori realizálása. A népművelési munka új- szerű megtervezéséhez segítséget is kaptak népműve­lőink, Túl azon, hogy a Sátor­aljaújhelyen megrendezett különbőz» tanfolyamokon sarkalatos kérdésként szere­pelt a népművelési tervek el­készítése, a Borsod—Miskolc-i Néműve^ési Tanácsadó mód­szertani levelekkel kereste és keresi fel a tervkészítés előtt álló népművelőket. i kérdőjelei a halfogás évi növekedési üteme a Szovjetunióban 3,9 százalék volt, szemben a 3,2 százalékos világátlaggal. De sok egyéb lehetőség is van a világóceán hasznosí­tására. Csak néhányat emlí­tünk: tengeri kőolajfúrás, az óceán vizében fellelhető ve­gyi anyagok kivonása, ércek, ásványi nyersanyagok „ki­nyerése”. Régóta ismeretes például, hogy a világóceán fenekén a természet mintegy 300—350 milliárd tonnányi mangánércet halmozott fel. Egy amerikai mérnök ada­tai szerint az érc egyetlen tonnájának feldolgozása 15— 17 dollár hasznot hajtana. Ha a tenger fenekén rejlő hasznos ásványokat kotrás­sal vagy hidraulikus úton kiaknáznák, az három-négy év múlva már megtérülne, ennyi idő alatt a bevételek fedeznék a beruházási költ­ségeket. összehasonlítás­képpen: a szárazföldön a bányaiparban ez a megtérü­lési idő 5—6 év. A világóceán az emberiség előtt nemcsak nagy távlato­kat nyit, hanem nagy gon­dokra is felhívja a figyel­met. Így például fogas kér­dés, milyen irányban fejlőd­jék tovább a kereskedelmi flotta, Diesel-, vagy turbi­nás hajókat építsünk-e, s milyen határig növelhetjük a tankhajók méreteit anél­kül, hogy a tengermélyítési munkálatok költségei tete­mesen növekednének? Ugyancsak sok a tennivaló még a tengerek és az óceá­nok biológiai tartalékainak ésszerű kihasználásában. Sajnos, a Szovjetuniónak az a törekvése, hogy a halásza­tot nemzetközileg szabályoz­zák, nem mindig talál meg­értésre. Az odesszai szemináriu­mon felszólalt Bakajev szov­jet. flottaügyi miniszter, va­lamint több neves akadémi­kus és állami díjas is. A részvevők javasolták, ren­dezzenek a Szovjetunióban tengeri hetet, adjanak ki szovjet tengeri enciklopédiát és népszerű folyóiratot, szer­vezzenek szovjet tudomá­nyos társulatot a tengerek tanulmányozására. A világóceán A világóceán óriási élelmi- ; szergyár és raktár, emellett i afféle időjáráscsináló is: fel- : fogja, összegyűjti és átala- £ kítja a Nap hőenergiáját, rá­adásul pedig a nehézhidro- ■ gén gyakorlatilag kimeríthe- 1 tetlen forrása is, ami a jövő 1 termonukleáris energetikája < szempontjából fontos. Erről j és a világóceán más, izgal- ; más kérdéseiről volt szó i azon a szovjet oceonológiai ] szemináriumon, amelyet 1 Odesszában rendezett nem- : régiben a szovjet tudomá- i nyos ismeretterjesztő társu- ] lát. A Echos című francia lap 1 annak idején azt írta, hogy : a Szovjetunió egyre vészé- ] delmesebb konkurrenciát je- ] lent a nyugati országok ke- : reskedelmi flottája számára. 1 Valóban, öt évvel ezelőtt a c Szovjetunió szállító flottája i még csak a 13. helyen állt, 1 ma már azonban a 6. helyet : foglalja el a világ ranglistá- 1 ján. Növekedési üteme gyor- 1 sabb, mint a nyugati flot- ! táké. További előny, hogy a szovjet flotta a legfiatalabb, i s így felszerelése is a légkor- 1 szerűbb, minden száz hajó- < bői 70 az utóbbi tíz évben i épült. ( A szovjet hajók az utóbbi . esztendőkben 76 ország több 1 mint hatszáz kikötőjében i fordultak meg és sok millió i tonna különböző árut szál- s lítottak. 1 A hajózás azonban egy- i általán nem az egyetlen lé- i hetőség a tengerek és óceá­nok hasznosítására, márpe- : dig, mint tudjuk, Földünk i felületének háromnegyede i tenger. A világóceán az ! anyagok gyakorlatilag szín- . te kiapadhatatlan forrása. 1 Legjelentősebb természetes : halkincse. Elegendő, ha meg- i említjük, hogy a szovjet tengerhasznosítás évi négy- i ven milliárd rubeles bevéte- ; léből harminc milliárd a ’i halfeldolgozó iparra jut. I Több ezer szovjet halász- és i bálnavadász hajó járja az i Atlanti-, a Csendes-óceánt és az Északi Jeges-tengert, t 1938-ban 4,7 millió mázsa i hal volt a zsákmány, 1964- ’ ben pedig már mintegy öt- i ven millió mázsa. Időközben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents