Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

V&sfefc,- IDG5. július 10. ■BESETOBaiSSSBH ESZAKMAGYAlíOP«^ *G Íz árvízkárosultakért Megyénk dolgozói továbbra is újabb és újabb felajánlá­sokkal segítik az árvízkárosul­takat. Az Északmagyarországi Vegyiművek dolgozói csaknem 100 ezer forintot ajánlottak fel erre a célra. Az egyik MEO- brigád tagjai például elhatá­rozták, hogy a közös takarék- betétkönyvükön levő összeget, a 2400 forintot ajánlják fel. Az üzem dolgozói között akadtak olyanok is, akik havi kerese­tük 6—7 százalékát ajánlották fel az árvízkárosultaknak. A Borsodi Vegyikombinát több üzemrészének dolgozói olyan felajánlást tettele, hogy 2—3 hónapon át havi keresetük 1 —2 százalékát befizetik az árvízkárosultak 10 200-as csekkszámlájára. A Miskolci Közlekedési Vállalat dolgozói átlagosan egy napi átlagkere­setüket ajánlották fel. A me- zőcsáti járási vöröskereszttől 45 ezer forint értékű, árvízká­rosultak javára szóló segély­bélyeget kértek a községek. Gelej község lakossága példá­ul már 4300 forintért vásárolt ilyen bélyegeket. A mezőcsáti járás 13 községének határa szenvedett árvízkárokat, de a lakosság innen is felajánlotta segítségét azoknak, akiket e vidéknél sokkal súlyosabban sújtott az árvíz. Javult a tsz szaStemberek lakáshelyzete Számottevő a javulás a fiatal termelőszövetkezeti szakemberek lakáshelyzete te­rén. Egy múlt év végi minisz­teri utasítás értelmében a szö­vetkezetek többsége vagy kel­lően berendezett lakószobát biztosít a gyakornokoknak, vagy albérleti szobáról gon­doskodik, s ennek költségét részben vagy- teljes egészében fedezi. * * 4» * •j. * * V Hé ❖ sic Hí * Hí ❖ Hí H: H< 4« Hí Hí Hí •t­Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí út Hí * Hí Hí * Hí Hí Hí Hí Hí * H« H« H< Hí Hí Hí 4« Hí Hí Hí Hí í Hí Hí Hí * Hí * Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí Hí * Hí Hí ❖ Hí Hí Hí Hí 3: Példamutató határozat Gyakran panaszkodnak a termelőszövetkezetek. hogy a gépjavító állomások nem mindig dolgoznak megfelelő­en. gyakori a felületes gép­javítás. Elismerik ezt a gép-, javító állomásokon is, bár mindig tudnak „mentő” ér­veket felsorakoztatni. Kevés az alkatrész, nem megfele­lőek a szerelők; stb. Mindez igaz is. A gépjavító állomásokon javított gépekkel, ha azokat elvitték az állomás udvará­ról, a szerelők nem törőd­nek. Letudták a dolgot és kész. A többi a termelőszö­vetkezet baja. Innen ered­nek aztán a kifogások, a pa­naszok is. A Szerencsi Gépjavító Ál­lomáson viszont az elmúlt napokban példamutató. íven dicséretes határozat szüle­tett. Maguk a vezetők hatá­roztak úgy. hogy ezután tö­rődnek az általuk megjaví­tott gépek további sorsával is. Személyesen mennek el a termelőszövetkeztekbe és munka közben ellenőrzik, hogyan dolgoztak a szere­lők. A panaszokat meghall­gatják és ha kifogás van a javítás minősége miatt, a mulasztást ingyen pótolják. A szerencsi gépjavító állo­más vezetői, íme, törődnek az általuk kijavított gépek­éi. akkor is, ha már azok kapun. A szé­péi damu tatását, mindenütt kö­kimentek a rencsiek úgy véljük, vethetnék. Az aratás nagy és igen fontos munka. Ezt is alapo­san megbeszélték a Szeren­csi Gépjavító Állomáson. Körzetükben 54 kombájn és 30 erőgép dolgozik a terme­lőszövetkezeteknek. A gépe­ket becsületesen kijavították és úgy küldték ki a terület­re. De ezzel sem elégedtek meg. A gépjavító állomás KISZ-szervezete és párt- alapszervezete aratás előtt taggyűlést tartott.. Itt, a ki- szisták javaslatára, elhatá­rozták, hogy minden KISZ- tag és párttag szerelő vállal­ja egy-egy kombájn patro- nálását az aratás idején. A kombájnokat el is osztották, minden párttag és KISZ-tag szerelő megkereste a kom­bájn vezetőjét és megbeszél­ték a feladatokat. A lényeg, hogy a patronálok elkísérték ás elkísérik a kombájnokat a táblákra és jelen vannak az üzemelés kezdeténél. Ha hiba mutatkozik, azonnal ki­javítják. A megbeszélés ér­telmében pedig munkaidő után. tehát esténként, hívás nélkül is kimennek az ál­taluk patronált kombájn­hoz, tanácsokat adnak a ve­zetőnek. segítenek az esetle­ges hiba kijavításában és a karbantartásban. Ha pedig a kombájn olyankor romla­na el. amikor a patronálok nincsenek ott. úgy a meg­egyezés értelmében a műve­zetők mindig a patronáló szerelőt küldik a kombájn­hoz. sőt. már a kombájn- vezető is név szerint kéri a patronálót. A párt- és a KISZ-tagok vállalták a szombat délutáni és vasár­napi ügyeletét is. Az ügye­letesek körbejárják a kör­zetet és ha kell. segítenek. Nagyobb hibák gyors elhá­rítására pedig, szükség ese­tén az összes önkéntes pat­ronálót mozgósítják. akár éjszaka. • akár szombaton délután, vagy vasárnap. Ugv véljük, ehhez nem kell kommentár. A Szerencsi Géojavitö Állomás kommu­nistái és ifjú kommunistái példamutatóan tudják és tel­jesítik fontos, aratási köte­lességeiket. ísz—j) Távfűtés lesz Szederkényben A távhőszolgáltató rendsze­rek ma már világszerte mind jobban elterjednek. Nagy vá­rosokban, ipartelepek közelé­ben sokkal gazdaságosabb, cél­szerűbb és biztonságosabb, mint a hagyományos tüzelés. Gondoljunk csak saját háztar­tásunkra. Évről évre gondot okoz a tüzelő beszerzése, a cserépkályhák karbantartása, s amikor elérkezik a fűtési idény, mindennapos munka, a hamuzás, a szénhordás, a begyújtás .... Mindemellett a cserépkályhák nagy helyet foglalnak el a modern laká­sokban, hiszen az évnek csak néhány hónapjában „üzemel­nek”. A távhőszolgáltató rend­szerbe kapcsolt lakások köny- nyebben tisztáhtarthatók, job­ban biztosítható az egyenletes hőmérséklet, s nem utolsósor­Bővítik a Ferihegyi repülőteret i-t-s , JéLs» iái A repülőtér északnyugati felében alapozzák az új „parkolóhelyet”. ban ez a rendszer sokkal ol­csóbb, kifizetődőbb. A villamosenergia teroielés- hez kapcsolt: hőenergia szolgál­tatás előnyeit világszerte. így hazánkban is régebben felis­merték. A felszabadulás óta több városban foglalkozni kezdtek a távhőszolgáltatás bevezetésével. Elsősorban per­sze ott, ahol erre a közeli ipartelepek adta előnyök miatt lehetőség van, s ahol addig évente nagyon sok hőenergia veszett kárba. Budapesten számos új városrészt tervez­tek, s terveznek ma is erre a rendszerre, az utóbbi évek­ben pedig a vidéki lehetősé­gek . kihasználásáról is döntői­tek. Majdnem minden na­gyobb. ipartelephez kapcsoló­dó lakótelepen bevezették már a távhőszolgáltatást, új, szo­cialista városainkat, Dunaúj­várost, Kazincbarcikát pedig nemrég kapcsolták be. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy folytatni kell a megkezdett munkát minden­ütt, ahol arra lehetőség van. Uj, szocialista város születik, s épül a Tisza partján is. Ti- szaszederkény lakóházainak, s a Tiszapalkonyai Erőmű mel­letti ipartelepek üzemeinek bekapcsolására, s az ezzel já­ró gazdasági előnyök kiakná­zására nyíló lehetőségek meg­ragadlak a tervezők figyelmét. Az erőműben ugyanis minden műszaki lehetőség adott. A nagy teljesítményű kazánpark gőzét ugyanis nem fordítják teljesen viliamosenergia, ter­melésre és még mindig nagy mennyiségű 510 Celsius fok hőmérsékletű gőz maradt fel­használatlanul. A szakemberek úgy látták, hogy az eddigi kárbavesző hő­energia felhasználására a Ti­szai Vegyikombinátban és Tí- szaszederkény—Újvárosban adódik a legjobb lehetőség. A TVK hői senyének biztosítása gőz- és víz hőhordozó közeg­gel működő hőenergiaszolgál­tató berendezéssel történik. Az erőmű így az Ttső lépcső­ben beépített redukáló állo­mással már tavaly biztosítani tudta a műtrágyagyár sikeres próbaüzeméhez szükséges gőz­mennyiséget. Természetesen mind a TVK-ban, mind a mel­lette levő ipari üzemekben to­vábbi nagy mennyiségű gőzt tudnának és szándékoznak hasznosítani, s ugyanebbe a rendszerbe tartozik majd a város távfűtése is. Ezért a je­lenleg működő redukáló be­rendezést tovább fejlesztik és további két gépegységet is be­építenek. A tervek szerint a bővítés 1967-ig elkészül, ehhez tartozik a vízlágyító és a só- talanító berendezések megépí­tése is. A munkákkal jól haladnak Szederkényben. A végleges fűtési rendszert • csak két év múlva tudják átadni, de a provizórikus városfűtés és ter­mészetesen az ipartelep ve­gyes rendszerű fűtése már az idei fűtési idényben megvaló­sul. A távlati tervek szerint pedig 1980-ig mind a már fel­épült. de a távfűtésbe még be nem kapcsolt, mind pedig az addig épülő lakásokat bekap­csolják a hálózatba. O. M. Dísznövény az ember életében Ezzel a címmel hirdet fotó­művészeti és kert-terv pályá­zatot az SZMT művelődési há­zának foto és növénytani szak­köre. valamint az augusztus 15—22. között, sorra kerülő miskolci dísznövény kiállító« és' parkosítási ankét más ren­dező szervei. A várossá válá­sának 600. évfordulóját ün­neplő Miskolc e rendezvénye iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. A pályázat azt a celt szolgálja, hogy ebből az alkalomból a beérkezett leg­szebb virág, növény és kert- fotokat, valamint kert-terve­ket is bemutathassák az érdek­lődőknek. A pályaműveket legkésőbb augusztus 10-ig kell benyújtani az SZMT Művelő­dési Házában­Jkzs ideológiai munka lieij/sefe és feladatai üiskolcon M iskolc, több mint 163 ezer lakosával, ipari nagyüzemeivel, válla­lataival, különböző intézményeivel- iskoláival je­lentős szerepet játszik me­gyénk és hazánk életében. Jelentősen beleszól mind a gazdasági, mind a politikai életbe. így egyáltalán nem mindegy, milyen a város la­kosságának társadalmi tevé­kenysége, erkölcsi, politikai magatartása, műveltsége, gondolkodásmódja, véleménye a legfontosabb nemzetközi, belpolitikai, társadalmi kér­désekről. Különösen nem mindegy a munkásosztály vé­leménye, amely társadalmunk vezető ereje, s városunk felnőtt lakosságának több mint két­harmada. A kép, melyet ezzel kapcso­latban a Magyar Szocialista Munkáspárt Miskolc városi Bizottsága július 12-i. hétfői ülésén festett, nem rossz. Az ideológiai munka helyzetét és néhány időszerű kérdését vizsgálva, a városi pártbizott­ság előtt szereplő írásos anyag és a felszólalások alaposan ta­nulmányozták a valóságos helyzetet. Hazánk két évtizedes, slke- • rés fejlődése, a politikai, gaz­dasági és társadalmi viszo­nyokban végbement gyökeres változások, a termelő erők nagyarányú fejlődése, pártunk következetes marxista—lenin­ista politikája, mind-mind nagy hatást gyakorolt váro­sunk. lakosságának gondolko­dásmódjára. Kedvezően segí­tette ezt a törvényesség és a nyugodt alkotó munka légkö­rének megteremtése, a szocia­lista demokrácia fejlődése. Eszmei-politikai nevelő mun­kánk eredményeként városunk lakosságának nagy többsége —, mint ezt Moldován Gyula - elvtárs. a városi pártbizottság titkára az írásos anyaghoz adott tájékoztatójában is ki­fejtette —. híve a szocialista rendszernek, helyesli pártunk politikájának fő vonalát, tevé­kenyen és egyre tudatosabban munkálkodik a szocialista tár­sadalom, a gazdaság és a kul­túra fejlesztésén. Mi sem bi­zonyítja ezt fényesebben, mint az, hogy 1965-ben kiemelke­dő munkájáért hat üzem kap­ta meg a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, 13 üzem nyerte el az élüzem címet és több üzem kapott oklevelet vámosunkban. A ' szocialista tudatosság növeke­désének bizonyítéka a több mint 20 ezer dolgozó részvé­tele a szocialista brigádmoz­galomban —, mint erről Kop­ásé elvtárs, a Szakszervezetek Tegyei Tanácsának titkára részletesen szólt hozzászólásá­ban. V árosunk dolgozói tet­tekkel bizonyították be egyetértésüket a. párt politikájával. Példa erre a Lenin Kohászati Művek durvahengerdei re­konstrukciójának munka-hős­tettei, a május elsejei tömeg­demonstráció. melyén 70 ezer miskolci dolgozó vett részt, 1965 első félévének termelési eredményei. Eredményeket értünk el a kulturális nevelésben, a tudo­mányos világnézet terjesztésé­ben is. Városunkban ma min­den negyedik ember tanul, a Pártoktatásban több mint S0 ezer dolgozó vesz részt. Meg­növekedett a magasabb szín­vonalú pártoktatás iránti igény. Ezt bizonyítja, hogy az esti egyetemen és az esti kö­zépiskolákon csaknem ezren tanultak és vizsgáztak sikere­sen. Elért eredményeink elle­nére a miskolci tapasztalatok 'gazolják pártunk Vili. Kongresszusának és a KB ide- °g]_ai irányelveinek azon megállapítását, hogv az ideoló­giai munkánk fejlődése plma- „V a- szocm^tst(i építés lehe- axfPer fs követelményei mö- taW , yfosunkban is tapasz­éi v.'° 3zárnoq olyan negatív ;:ú’os jelenség, amelvek ~ yn7w’k szocialista épí- pinkánk aktívabb kibon- a ! Melvck ezek? se «Sr?si Pártbizottság ülé- V mbek közölt mertállaní­rCT’ losv a szocialista tu- t^gyobb mérvű térhódí­ását jelentősen akadályozzák l kapitalista erkölcs városunk­on fellelhető és ható ma­radványai. Különösen érezhe- ő ez a munkaerkölcsöt, a nunkához való viszonyt te- ántve. Munkások és értelmi­ségiek között egyaránt sok >lyan elvtárssal találkozunk ikiknél a munka még közel em a becsület és a dicsőség lolga. A pártbizottságnak e negállapítását Koval Pál elv­ár«. a Diósgyőri Gépgyár cereskedelmi igazgatója is alá- íúzta. Hangsúlyozta, hogy még ok a teendő az ő üzemükben, le másutt is. Felhívta a fi­gyelmét arra a helytelen ál- áspontra. hogy egyesek sze- int munkaerkölcsön, a muri­mhoz való viszonyon úgy le- ■ letne segíteni, ha megterem- ődne nálunk is egy bizonyos . zámú munkanélküliség. A nunkanélküliek tábora a ka­ntái izmusban valóban a fe- ;yelmezés alapja. A szocialis- a társadalmi rendszer azon- ian nem léphet erre az útra. 1 nevelés, a meggyőzés esz- lözévcl kell a munkaerkölcs- e, a munkához való jobb vi- zonyra nevelni. F őleg a munkások kö­zött V- mutatott rá a városi pártbizottsági ülés — akadnak olya- íok, akik nem látják világo- ;an a munkásosztály és a párt vezető szerepét, annak érvé- íyesülését a szocialista nem- :eti egységért folytatott harc­on. Egyesek úgy ítélik meg, rogy az utóbbi időben ez a rezető szerep csorbát szenve- lett. Vannak, akik olyan ag­gályoknak adnak hangot, hogy íz értelmiség fokozottabb be­vonása a gazdasági vezetés­re, elhomályosítja a munkás- isztály vezető szerepét, csök­kenti a munkásosztály poli­tikai szerepét. Ezek az „aggá- yoskodók” nem értik, hogy a nunkásosztály vezető szerepe Esősorban nem attól függ, nelyik osztályból, illetve ré- egből származó vezető irá- íyít, hanem attól, hogy a ve­retesben melyik osztály ideo- ógiája, politikája érvényesül. Persze az ilyen felvetések­nek esetenként van alapja. A íazdasági vezetők egy része igvanis megfeledkezik róla. nelyik osztály állította őt a vezető posztra, nem úgy dol- *ozik. ahogy ezt a munkás- rsztály érdekei joggal megkö­veteli. Erre hívta fel finvci­nünket többek között a Köz­ponti Bizottság 1964. decem­ber 10-í határozata is. A párt vezető szerepének értékelésében nemcsak a ve­retűk és a vezetőitek, hanem i párttagok és a pártonkívüli- vk egymáshoz való viszonyá­ban is találkozunk téves nő­setekkel. Egyesek azt állítják, loffy a párt elvesztette élcsa­pat jellegét és valamiféle ha­zafias arcvonallá alakult át.' Szerintük túlzásba visszük a pártonkívüliek „megbecsülé­sét” és ezzel lefékezzük a párt forradalmi lendületét. Az ilyen kérdésfeltevés nem más, mint kishitűség, kispolgári ál- forradalmiság. Az ilyen elv­társakban még él és hat a sze­mélyi kultusz dogmáinak ma­radványa és megfeledkeznek vóla, hogy a párt fő eszköze a tömegekért folytatott harcban nem a parancsolgatás, hanem 2 meggyőzés. En-e az alapvető lenini ta­nításra azonban azoknak is fel kell hívni a figyelmét, akik jelenlegi szövetségi poli­tikánkat opportunista módon szeretnék értelmezni. Olya­nokkal is találkozhatunk — és íz az érem másik oldala —, akik elvárnák, hogy a párt ,udvaroljon” nekik, akik csak a jogokra szeretnek hivatkoz­ni. Ezek gyakran kívülről sze­retik bírálgatni a gazdasági ás politikai életünkben elkö­vetett hibáinkat, de jóval ke­vesebbet tesznek a hibák ki­javításáért és különösen nem szeretik, ha saját hibáikat bí­rálják. A szocialista nemzeti egy­ségért folytatott politikánk megvalósítása tehát nem spontán módon történik, ha­nem a párt vezető szerepének erősítésén kívül tudatos har­cot igényel. Megteremtése csakis a szocialista platform, a marxizmus—leninizmus ta­laján alakulhat ki. és ez min­denekelőtt a szocialista tudat kialakításáért folytatott har­cot jelenti. A munkás-paraszt szövetsé­get illetően, főleg a munká­sok körében, találkozunk ese­tenként türelmetlenséggel, meg nem értéssel is, szögezte le a pártbizottsági ülés. Töb­bek véleménye szerint a mun­kás-paraszt szövetséget bizo­nyos egyoldalúság jellemzi. A hosszadalmasan elnyúló, nagymérvű állami támogatás viszonzása a szövetkezetek ré­széről alig érezhető. Az ide fordított összegek, gondosabb, körültekintőbb felhasználását sürgetik. A mezőgazdasági ter­mékek szabadpiaci árának in­gadozása miatt elvétve akad parasztellenes megnyilvánulás is. A munkás-paraszt szö­vetséget illetően mind­ezek an-a intenek bennünket, hogy na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni e kérdés megmagyarázá­sára, annak bonyolultságára. Hangsúlyozni kell, hogy a kol­lektivizálás megvalósítása még nem jelenti az egységes szocialista paraszti osztály ki­alakulását, és hogy ennek alapvető feltétele éppen a munkásosztály nyújtotta poli­tikai, erkölcsi és anyagi támo­gatás. Fodor László (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents