Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

ßSZAKM AGY ARORSZAG

Csütörtök» 1965* juliuß S.

msm

Az iskolareform

végrehcxj i©§® assls nélány tapasztalata

Az elmúlt napokban Lugossy Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes Miskolcon járt, és érdekfeszítő előadást tartott a történelemtanárok nyári egyetemén. Nagyon időszerű téma szerepeit napirenden: az iskolareform végrehajtásának néhány tapasztalata.

Az általános iskola nyolc osztályának elvégzésével — hallottuk a miniszterhelyettestől — nincs különösebb baj. Ma már ott tartunk, hogy a tankötelezettségnek eleget téve a beiratkozok 90 százaléka szerzi meg általános iskolai végbizonyítványát. Szép eredmény ez, hiszen 1936-ban a tankötelezetteknek csak 20 százaléka szerzett' végbizonyítványt.

Az általános iskola befejeztével sokan készülnek tanulmányaik folytatására. Ebből az igényből kiindulva kormányzatunk arra törekedett, hogy a középfokú képzést mind általánosabbá tegye. Ezt a törekvést túlságosan rövid idő alatt akarták nálunk realizálni, nem számolva a tárgyi és a személyi feltételek esetenkénti hiányával.

A továbbtanulás reális útja

A tanulás nálunk népmozgalommá vált. Kétmillió kétszázezer ember tanul hazánk különböző iskolatípusaiban. Ez az örvendetes növekedés sok-sok gondot rejt magában. Ez a számszerű emelkedés nagyobb anyagi feltételek biztosítását írja elő. A jövőben. középiskoláink fejlesztését a lehetőségeknek megfelelően kell alakítani: Minden fejlesztést csak a népgazdasági tervben biztosított terv alapján lehet realizálni. „Hozómra” nem érdemes az iskoláztatások arányszámát növelni. A továbbtanulás mikéntjeit is érzékenyebben kell a jövőben figyelni. A továbbtanulás reális útja: az ifjúság nagy részének szakmunkássá történő képzése, olyan jó feltételek megteremtésével, hogy gőzben megszerezhessék a középfokú műveltséget. Természetesen ehhez korszerűsíteni kell az iparitanuló-képzés tananyagát, s magát a szakmunkásképző intézményt.

Ezek az iniciativák meghatározzák a középiskolák fejlődésének útjait. Kormányzatunk a jövőben csökkenti a gimnáziumi létszámot, és növeli a szakközépiskolák számát, férőhelyét.

Minőségi fejlesztés

Az élet minden területén a minőségé a döntő szó napjainkban. Ez vonatkozik az iskolai oktatómunkára is. A tankönyvek fejlesztésével, új tantervek készítésével minden bizonnyal minőségi fejlődés érhető el középiskoláinkban. Szakközépiskoláinkban új tantervek készülnek. Ezzel párhuzamosan írják az új tankönyveket is. E tankönyvek

1 megismertetnek a korszerű természettudo mányos szemlélettel, a minőségi növekedést célozza pedagógusaink felkészültsége is, szükségszerű, hogy minden pedagógus jól ismerje a tankönyvek szövegét és szellemét.

Az iskolareform pezsgésbe hozta a pedagógiai munkát. Az oktatás korszerűsítésére alapdokumentációk készültek és készülnek. Ezek sok hasznos, eligazító módszert tartalmaznak. De minden okos dokumentációnál fontosabb az általános iskolák szakember szükségletének megoldása, hiszen minden oktató-nevelő munkának alapja az általános iskola. A kis községek és a városi iskolák közötti színvonal különbség még mindig összehasonlíthatatlanul nagy. Az 1980-ig terjedő pedagógus ellátottsági terv remélhetőleg fokozatosan megoldja a vidéki iskolák, a kisközségek színvonal problémáját. Már napjainkban is minőségi célokat szolgál az a rendelkezés, hogy csak kivételes esetben taníthat a jövőben képesítés nélküli nevelő.

Az iskolai szakmai oktatás

Sokat vitatott téma. A miniszterhelyettes előre bocsátotta: szakmunkásokat képezni csak szakmunkásképző intézményekben lehet. Irreális várakozás az, hogy munkaerő forrásává váljék a gimnázium: ezekben a kötelező szakmai előképzést fokozatosan meg kell szüntetni. Változatlanul nagy szerepet játszik ifjúságunk nevelésében a munkaoktatás. Ennek szükségessége egy pillanatig sem vitatható. De azokban az iskolákban, amelyekben nem rendelkeznek kellő tárgyi és személyi feltételekkel, időlegesen szüneteltetni lehet a munkaoktatást.

A jövő két iskolatípusa

Hazánkban két iskolatípus reprezentálja majd a középfokú képzést: a gimnázium és a szakközépiskola. Mindkettő érettségit ad. A jövő szak- középiskolájának a mai középfokú technikum szolgálhat alapul, ez tekinthető modellnek. Ezek a szakközépiskolák nem technikusokat, hanem olyan szakmunkásokat bocsátanak ki falaik közül, akik azonnal bekapcsolódhatnak a gyakorlati munkába, a termelésbe, és alkalmassá válnak precíz szakmunkák és bizonyos irányító részfeladatok megoldására. Gyakorlatilag olyan feladatok megoldására, amelyeket korábban technikusokra bíztak. A technikumok tehát idővel szak- középiskolákká minősülnek át. A jelenlegi közgazdasági technikum és szakközépiskola változatlan céllal tölti be hi38 ezer forint jutalom — figyelmességért

Egyre gyakoribb jelenség, hogy az Állami Biztosító nemcsak a keletkezett károkat téríti meg, Iranern jutalomban részesíti azokat, akik figyelmességükkel, jobb munkájukkal hozzájárulnak a károk megelőzéséhez.

Ilyen természetű jutalmazásra került sor néhány nap- pal ezelőtt, amikor is az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatósága 33 ezer forint jutalmat fizetett ki 6 termelőszövetkezetben azoknak a sertésgondozóknak, akik hozzájárultak az elhullási arány csökkentéséhez. Az első díjat és a 10 ezer forintos jutalmat a mezőkövesdi Matyóföld Tsz brigádja kapta, a második helyre, 8 ezer forint jutalommal a kenézlői Dózsa Tsz, a harmadikra pedig, 6 ezer forint jutalommal az aszalói (szabadság Tsz. került Ezenkívül háromezer—háromezer forintos pénzjutalmat kapott

még a iaktaharkányi Haladás.

vatását. Felmerül a kérdés, hogyan képzik nálunk a technikusokat. A technikumi minősítést iskolai rendszeren kívül kell megoldani. Átképzés, továbbképzés formájában az illető gyár kívánságának és profiljának megfelelően. A technikusokon kívül más típusú szakemberekre is szüksége van népgazdaságunknak. Ezt többfajta felmérés bizonyítja. Részegységek irányítására üzemmérnökökre lesz a jövőben szükség. Az üzemmérnökök képzése a jelenlegi mérnökképzés mellett történik majd. főiskolai szinten. A felsőfokú technikumok csak akkor alakulhatnak át üzemmérnökképző főiskolává, ha a személyi, s a tárgyi feltételek teljes mértékben biztosítottnak látszanak. Addig a felsőfokú technikumok technikusokat bocsátanak népgazdaságunk rendelkezésére.

A felnőttoktatás

Gondos tanulmányozást követel a magyar felnőttoktatás mélységekben történő megvizsgálása. Ugyanis az adatok arról tanúskodnak, hogy soha nem látott számban indulnak a felnőttek az iskolák padjai felé Az eddigi gyakorlat azt bizonyítja, hogy az általános iskola esti tagozatai iránt kissé csökkent az érdeklődés, ugyanakkor a középiskolák iránt hallatlanul megnőtt. A felsőfokú tanintézetekben szintén nagyon sokan tanulnak. Több tízezer felnőtt szerezte meg itt diplomáját, s ezen a területen a felnőttoktatás befejezte történelmi hivatását; egyetemeink, főiskoláink nagyobb gonddal ügyelhetnek a minőségre.

Az ifjúság világnézeti nevelésének erősítésére 1968—69- ben bevezetik a Világnézetünk alapjai című tárgyat. Ez a tantárgy hozzásegíti a közép- iskolás tanulóifjúságot ahhoz, hogy az összefüggéseket pontosabban, világosabban lássa, s tanulmányai közben ne merüljön el részproblémákban. Az idei érettségi vizsgák is arról tanúskodtak — mondotta a miniszterhelyettes —, hogy a fiatalok bizonytalan körvonalakkal rajzolták meg a társadalmi haladás útját, a mai élet bonyolult jelenségeit

A négy esztendővel ezelőtt törvénnyé lett iskolareform eredményei mind kristályosabban látszanak. Ha a közben szerzett tapasztalatokat irányító szerveink és nevelőink jól értékesítik, az iskolareform végrehajtása előtt alaposan lecsökkennek az akadályok.

Párkány László

Gésák, pagodák, titkok

Fehér Klára és Nemes László japáni útijegyzete

Fa\r s~n mint száz: azt- a~u, hittük, veszélyes, izgalmas kaland lesz a tokiói utazás. És ehelyett egy hatalmas birodalom kedélyei; ünneplőbe bújt és alaposan kimosdatott vasárnap délutánját találtuk”. — Ezt a megállapítást olvashatjuk a Táncsics Könyvkiadó Űtikalandok sorozatában nemrégen megjelent Gésák, pagodák, titkok uímű kötet egy helyén, Fehér Klára és Nemes László, az ismert író-házaspár japáni útijegyzetében. Egy kicsit magunkévá tehetjük e megállapítást — némi átfogalmazással: azt hittük, izgalmas útikalandokat olvashatunk a gésák és pagodák titkairól, s helyette egy ismert író-pár rövid tokiói tartózkodásának naplóvázlatát kaptuk, különösebb feszültség nélkül7 de mindvégig lebilincselő érdekességgel.

Japán, e távol-keleti ország mindig a közérdeklődés előterében állt. A modern technika, a XX. századi életforma és az évezredes hagyományok, ősi szokások ellentmondásos világa örök titokként jelentkezik a Japánban nem járt ember

előtt, s minderre aligha adhat kielégítő választ: az, aki turistaként rövid időt töltött a japán fővárosban, a világ legnagyobb városában, különösen, ha a látogatás idején ez a város egy kicsit nem a hétköznapi képét viselte, mert éppen itt tartották az olimpiát, és Tokió valóban az ünneplőbe bújt és kimosdatott arcát mutatta a turistáknak. A könyv szerzői ugyan azzal a szándékkal rótták az óriási város utcáit,' a metropolis környékét, hogy a. japán emberhez férkőzzenek közelebb, megismerjék azt, vállalkozásuk azonban nem járhatott sikerrel, a gésák, pagodák körül fonódó titkokról, hiedelmekről nem lebbenthették fel maradandóan a fátyolt. Ahhoz kevés egy turistaút.

Mégis nagy örömmel és szívesen olvassuk ezt a könyvet. Nemcsak azért, mert a természetes emberi kíváncsiság a „titokzatos ország*’-ról szóló útirajz közléseinek megismerésére sarkall, hanem azért is, mert a könyv, bár nem hatol mélyre a japán társadalom életének vizsgálatában, így

Ossz-szövetségí finnugor nyelvészeti konferencia

A finnugorisztika területén jelenleg a tudományok több mint száz kandidátusa munkálkodik a Szovjetunióban. Csupán a Komi Autonom Köztársaságban (az Oroszországi Föderáció északi része) csalinem húsz nagyképzettségű szakember műveli ezt a tudományt, Ezeket az adatokat Ivan Luptkin professzor közölte az össz-szövetségi Finnugor Nyelvészeti Konferencián tartott beszámolójában. A beszámoló a finnugor nyelv- tudomány területén a legutóbbi két esztendőben végzett munka eredményeit összegezte.

A konferencián több mint 300 tudós vesz részt Észtországból, Grúziából, a Karéi, az üdmurt, a marin, mordvin

autonom köztársaságból, továbbá az északi nemzetiségi körzetekből. A tudományos szimpózium résztvevői között ott vannak Moszkva, Lenin- grád, Szverdlovszk és Perm jeles szakértői.

A konferencián 00 beszámoló hangzik eL

is jó áttekintést adó, der érdekfeszítö olvasmány. I bilincsel, kellemes ' időtől! és felszíni jellegük ellen is hasznos ismereteket Az egész kötetet belengi szerző-pár sok más írás ismert derűje, opíimizmu A jószemü riporter éleslát;: az izgalmas szerkesztésm az olvasmányosság sorolha még a könyv legfőbb jelle zői közé. Sok fénykép tál ható a könyvben, valamei nyit a szerzők készített Egyiket-másikat el lehet volna hagyni.

Összességében jjjl®:és Nemes László japáni t rajza érdekes. Érdemes el vasni.

fbeaedcW

Takarékosak az ózdiak

Megyénk városai közűi valy elsőnek az ózdiak ny lék el a Takarékos város met. Az ózdi családok idén még takarékosabbak! bizonyultak, mint az elm esztendőben. Már az első i évben 1700-ról 2600 fölé n a takarékbetétkönyvvel r delkező családok száma, betétállomány fél év aá több mint 1100 000 forint gyarapodott. Az elmúit végén 389 autónyeremés betétkönyvük volt a város kóinak. 1965. első felében újabb ilyen betétkönyvet v toltak.

Elektroakusztikai kiállítás Miskolcon

Miskolcon, a Széchenyi utcai rádió és televízió szalonban érdekes elektroakusztikai kiállítás nyílt meg. Számos új

A film tantárgy fesz az iskolában

Ez év őszén kezdődik meg a filmesztétikái oktatás hatvan budapesti és vidéki középiskolában. A világszerte érdeklődéssel kísért kezdeményezés csak első lépése az általános filmoktatásnak. A tanterv szerint mintegy nyolcezer tanuló

a magyar nyelv és irodalom tanítása során ismerkedik meg a film formanyelvével. Az eddigi kísérletek azt mutatják, hogy mind a tanulók, mind a pedagógusok között óriási az érdeklődés az új tantárgy iránt.

zenegépet, sztereó-erősítőt, mezjátszókat, térhatású ha: szórókat mutatnak be a kiá táson, működés közben. 1 típusú lengyel rádiókészü keket is láthatnak az érd< lődők. A kiállításon találh. elektroakusztikai berende sek egy részét év végén n árusítani is fogják az űz tekben. A kiállítás július 12 tekinthető meg. A rádió televízió szalonban vasán: délelőtt is tartanak bemutai A kiállítás anyagát Misko ról Pécsre, majd Szegedre sz lítják.

Tájjellegű .épművelési tanácskozás fi miskolci EROZik műsora

Egerben

Borsod, Hajdú, Bihar, Heves és Nógrád megye népművelési vezetői találkoztak kedden Egerben, hogy megvitassák a következő év kulturális feladatait. Az egésznapos találkozón Bíró Vera. a Művelődésügyi Minisztérium köz- művelődési főosztályának vezetője ismertette az ideológiai munka és a népművelés aktuaz arnóti Búzakalász és römbölyj Béke Tsz.

go5. ális kérdéseit. Különösen ki- J emelte a televízió és a népFelhívás

a földadó fisetésére kölelesettehhean

A földadó fizetésére kötelezettek A 4 kát. holdnál kisebb, nem a csépié« befejezése után hala- szőlő művelési ágú, Illetve az 1 déktalanul tegyenek eleget az 1965. kát. holdnál kisebb szőlő müvelé- évl kötelezettségüknek. A földadó sl ágii területen gazdálkodó föld- július 1-én esedékes. Teljesítése müvesszövetkezetek és egyéni gazállampolgári kötelesség. dálkodók. valamint a ibvahagvott

A termelőszövetkezetek, a haló- alapszabály szerint működő erdö- szati termelőszövetkezetek, a tér- birtokossági társulatok földadófi- melöszövetkezetl csoportok és a zetési kötelezettségüknek ter- szakszövetkezetek az általuk kö- ménnyel, vagy mázsánként 220 zösen használt földterületek után Forintos áron pénzben tehetnek kivetett földadót terményben kö- eleget, telesek megfizetni. Ugyancsak terményben kötelesek megfizetni Ha a terményben fizetésre köte- földadójukat a községi legeltetési Mzett földadótartozását önhibájá- bizottságok a nem legelő műveié- b61 nem terményben egyenlíti ki, si ágú területek után, a 4 kat a q-ként 220 forintos búzaáron fe- holdon. vagy annál nagyobb föld- 101 Pótlék elmén földadúltátraléká- területen gazdálkodó földművesszö- nak minden búzakilogrammja után vetkezetek és azok a gazdálkodók. 1 forintot köteles fizetni. Ezenki- skik 4 kát. hold. vagy annál na- VÜI a behajtás költségei is terhe- gyobb földterületen, Illetve 1 kát hahóidat elérő szőlőterületen gazdán A Borsod megyei Tanács

kodnak. pénzügyi osztálya

művelés kapcsolatát, amely azért is elgondolkoztató, mert mint a hozzászólásokból kiderült, sok népművelő még ma is konkurrenciának érzi a tv-t

Megyénk képviselői felvetették, hogy a népművelés jelenlegi apparátusa nem mindenben fele! meg a követelményeknek. Például a televízió gyors elterjedése és a műszaki-termelési propaganda fokozass új feladatok elé állítja azokat az intézményeket, amelyek nem rendezkedtek be az ilyen irányú tevékenységre. Különösen nagy gondot okoz a több mint 190 kisebb község munkájának összehangolása, módszertani irányítása. Ebben nagy előrelépést jelent a körzetek kiépítése, a meglevő könyvtárak fejlesztése, klubkönyv- tárrá alakítása.

A tanácskozás az Alföld és a Népművelés című folyóirat vitája, az országos viták és a helyi elképzelések alapján igyekezett irányelveket adni az elkövetkezendő évekre. Az emberek nagyobb igénnyel fordulnak a kultúra felé — fogalmazta meg Bíró Vera a tanácskozás alapgondolatéi —, és ennek az igénynek mindenben meg kell felelnünk.

Sz. P.

BEKE

8—14: Egy

les! 12; Robinson család. Só „ szobalány naplója, amerikai, széles! IS: Gyávák: b Francia. Széles! 18 éven felüliek- dája. Francia—olasz. Széles! nek! K: naponta hn. 4. 6 és s. naponta hu. 5 és t M. 11. WMi M. 11. t. 10 es í. 12: Rab Ráby. Doilárpapa.

Széles I PETŐFI

KOSSUTH 8—9: A félelem. Magyarul bes

filmszínház délelőtti műsora lő csehszlovák. 10—11: Cleó 5- 8—9: Az ötödik lovas, a félelem. 7_ig- Francia. Széles! 12: A tizec Csehszlovák. Széles! 10 és 12: Egy meg a többiek. Magyar. Széles! , szobalány naplója. Francia. Szé- A betörő. Színes angol. Szél les! 18 éven felülieknek! 13—14: K: hétfő, csütörtök, vasárnap Vörös és fekete. I—II. Magyarul 5 és 7> úeüd, péntek, szombat c, beszélő színes francia. K: vasárnap 7- M- H- 10-kor: Az aranyfoj kivételével naponta de. t 11-kor. ADy

KOSSUTH Tapolca (terem)

filmszínház délutáni műsora 8—9: Égbolt a sivatag fel

8—9: Az ötödik lovas, a félelem. Színes szovjet. 10—U; Magáné Csehszlovák. Széles! 10—H: Vörös Szlnes francia, 12—13: Altona f és fekete I—II. Magyarul beszélő h'-fi. Magyarul beszelő olasz, színes francia. K: naponta 4 és naponta du. 6-kor. f. 7. szombattői naponta fél 4 és ar>v 7 órakor. M. 11. f. 10 és f. 12: Sx*

Papát vásároltam. Széles! 1 ápolta (kert)

p a jrr v a Láng az utcákon. Mag

fAlau rul beszélő angol. Széles! 108—9: Ne sírj, Péter! Jugoszláv. Magánélet. Színes francia. Széf Széles! 10—11; Hurrá, nyaralunk! 12~12: A betörő. Színes anj Magyarul beszélő szovjet. 12—13: Széles! K: naponta este f. 9-ko' Füst. Olasz. Széles! 18 éven felü- lieknek! K: naponta n. 6 és f, 8,

vasárnap f. 5 és hn. 7. M. 11. f. 10—U: Ha egyszer húsz év ne

11-kor: Bakfis. va. Magyar. K: szombat 6. vas

TÁNCSICS aSP .£"• * éS «• M- U. f. 11-k

1 Aiscsics A goiiovo zenesz.

8—9: Nyári intermezzo. Magyarul beszélö színes csehszlovák. Széles! ,«V, , , „

30-n: Éjfélkor. Magyar. 12—13; A (Mlskolc-Hámor) különös lány. Jugoszláv. Széles! 10—ll: Körhinta. Magyar. 13— K: naponta hn. 5 és 7. M. li, f. I-imonádé Joe. Színes csehszlov J0-kor: Fel a fejjel! Széles! K: kedd, szerda, szom ,

CA-V. 7. vasárnap hn. 5 és 7. M. 11.

AKI kor: A pásztorkirály.

8—9; Jog és ököl. Lengyel 10:

Limonádé Joe. Szlnes csehszlovák.

Széles! 11: Rab Ráby. Magyar.

Széles! 12—18: Égbolt' a sivatag felett. Színes szovjet. K: naponta hn. 5 és 1.

NAGY FILMEK SZÍNHAZA (Bartók Művelődési Ház, Marx Károly u. 15.)

Július 11., vasárnap este 7 jó Az éjszaka. Olasz—francia. Szél 8—9: Max Linder társaságában. Július 14., szerda este 7 óra: Francia, lé—11: Nem. Magyar. Szé- édes elet. Olasz. Széles!

SZIKRA