Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-08 / 159. szám
CsüíSrfSfe, 1965. JűISas &, ßSZAKMAGYARO"«" « o 3 ■ : ' 11 : : . : ■■■rK.'v! erősítik a borsodnádasdi pártszervezeteket Űpfás és käSfseßc&iikkeMies \j alahányszor újítással ’ kapcsolatos jelmondatokat olvasok, vagy valamifajta felhívás, illusztráció kerül a kezembe, mindig azokra a sok milliós megtakarításokra gondolok, amelyek egy-egy technológia módosításnak, anyagméret, gyártási eljárás változtatásnak szüleményei. És azokra a „nem hivatásos” technológusokra, konstruktőrökre, anyagtervezőkre, akik mindennapi hivatalos elfoglaltságukon kívül módját ejtik, hogy kitalálják, felfedjék a jobbat, a tökéletesebbet, az olcsóbbat. Ezért nem értem azokat, akik nem tartják szívügyüknek az újítók fáradozását, akik úgy vélekednek: csak azzal törődöm, ami az én „profilom". Nagyüzemeinkben számos példája van annak, micsoda roppant erő rejlik az újítómozgalomban, ha rangjának megfelelő figyelmességgel közeledünk e rejtett tartalékok felkutatásához. Nemrég a Lenin Kohászati Művekben egy üzemi kiadványt lapozgattam, s hosszú eszmefuttatást, néhány érdekes statisztikai adatot találtam a gyár újítási mozgalmát illetően. A szerző többek között megemlíti, hogy a hengerműnél 10 esztendő alatt mintegy 4500 darab újítást nyújtottak be. Ennek csaknem kétharmad részét hasznosították, ahogy mondani szokták: bevezették. Hogy e mintegy háromezer darab újítás tételesen milyen összeget hozott a kohászok „konyhájára”, és ki-ki miképp részesült a haszonból, mint az anyagi ösztönzés egyfajta megnyilvánulási formájából, nehéz lenne utólag összehozni. Egy azonban biztos (hiszen ezt egyértelműen igazolják az utókalkulációs adatok): az a megtakarítás, amely az imént említett újítások nyomán született, meghaladja az 50 millió forintot,, a termelési többlet értéke pedig csaknem 100 millióra tehető. S ami azt illeti, az újítók sem fizettek rá, hiszen csaknem három rpillió forintot kaptak kézhez. Ebben az összegben volt olyan tétel is, például a sínhengerek tartósságának növeléséért kifizetett díj, amely 100 ezer forint körül mozgott. A „lágyacélok öntése palacknyakú kokillákba” című újításért pedig 200 ezer forintot kapott a feltaláló. A gyár vezetői értékelik az újítómozgalomban rejlő nagy-nagy tartalékokat. Számolnak azokkal a százezrekkel, milliókkal, amelyeket a havonta benyújtott, illetve elfogadott és bevezetett újítások eredményeznek. S ezt érzik az újítók is, másképpen aligha kerülne egyetlen gyáregységben. 70— 80 darab újítási javaslat a hivatalos szervek asztalára. S ha az adminisztrációs munka, amely néha kissé vontatottan halad, valamiképpen csökkenne, az újítók bizonyára még szívesebben vetnek majd papírra értékes javaslatokat, termelést növelő, költségeket csökkentő elgondolásokat. Azt valljuk: az újítómozgalom a műszaki fejlesztés eszköze. És egy kicsit „törvényerőre” emelt formája a gyártási költségek csökkentésének, az alkotó gondolatok gyakorlati megvalósításának. tó ahol így is kezelik, ott ^ kellemes érzés újítani és jó az év végén mérleget készíteni — az üzemnek is, az újítónak is. Paulovits Ágoston HOGYAN haladnak Hejőcsabán as útépítők? A Borsodnádasdi Lemezgyár párt-végrehájtóbizottsága januárban felülvizsgálta az alapszervezeteknek a VIII. pártkongresszus óta végzett pártépítő tevékenységét, A tapasztalatokról készült jelentés fél évvel ezelőtt, bizony, nem valami optimális képet tükrözött a gyári párt- szervezetek pártépítő munkájáról. Igaz ugyan, hogy 19C2. november 20-tól 1964. végéig 54 új párttagot és tagjelöltet vettek fel a lemezgyári párt- alapszervezetek, de az is igaz, hogy jóformán csak az igazgatás és a. hivatalház pártszervezete törődött megfelelően a pártépítési kérdésekkel. A termelő üzemek pártszervezetei több mint két éven át alig egy-két új tagot, tagjelöltet vettek fel, nagy volt a fluktuáció, aránytalan a párttagok elosztása az egyes üzemekben, műszakokon és brigádokban. A pártszervezetek többsége elhanyagolta a nők felvételét, s a KISZ pártépítő munkáját is, akárcsak a párt- szervezetekét, többnyire a spontaneitás jellemezte. 1085: 20 őj tagjelölt... A végrehajtó bizottság januárban fontos határozatokat hozott: — Fel kell számolni a pártépítő munkában a spontaneitást ... — Türelmes, céltudatos, fel- világosító munkával el kell érni, hogy elsősorban a termelő üzemek legjobb munkásaival erősödjenek a lemezgyári pártszervezetek... — Arra kell törekedni, hogy a pártépítő munka nyomán arányosabb legyen a kommunisták elosztása az egyes műszakokon, brigádokban, munkahelyeken... — Segítséget kell nyújtani a KISZ és a nőtanács párt- építő munkájának megjavításához..! — Fokozni kell az alapszervezetek felelősségét a pártépítő munka Iránt... — ezek voltak a legfontosabb célkitűzések — emlékszik vissza most, fél év múltán Mező Béla elvtárs, a vb. szervező titkára. Aztán elmondja, hogy a februári titkári megbeszélésen tájékoztatták az alapszervezetek titkárait a pártépítő munka fogyatékosságairól és a vb. határozatáról. Az Szúnyogirtás repülőgépről Szerdán hajnalban a Dél- Borsodban működő repülőgépes növényvédő állomás egyik repülőgépe megkezdte Tisza- szederkény környékén a szúnyogirtást. A'z elmúlt esztendőkben már nagyon jól bevált a hullámtéri erdők, a part- menti bokros részek szúnyo- gainak Ilyen korszerű eszközökkel történő irtása. A Tiszai Vegyikombinát környékén az idén minden eddigit felülmúló szúnyoginvázióra kell számítani. A tartós áradás és a csapadékos időjárás miatt ugyanis milliárdos rajok lepik el a Tisza menti részeket. Azokon a partmenti sávokon azonban, ahol a kis növényvédő repülőgépekről Holló—10 vegyszerrel poroznak, szinte teljesen, kipusztulnak a szúnyogok. A tiszaszederkényi Szőke Tisza Termelőszövetkezet rétjéről felszálló repülőgép Sajószö- ged, Tiszaszederkény, Sajó- örös, Tiszapalkonya, Oszlár és Hejökürt környékét tisztítja meg a kellemetlen vérszívóktól. Jó időjárás esetén ma reggel folytatják a repülőgépes szúnyogirtást alapszervezetek a februári taggyűlés egyik napirendi pontjaként megvitatták a tennivalókat, ezt követően pedig felmérték, kik azok, akik csak a felvilágosító, biztató szót várják, hogy kérjék felvételüket a pártba. A nőtanács a kommunista asszonyokkal beszélgetett, a KISZ-bi- zottság a KlSZ-alapszerveze- tek vezetőségének figyelmét hívta fel a pártépítés időszerű kérdéseire és a KlSZ-aktivis- ták körében nézett szét. Az eredmény: január óta 28 pártonkívüli kérte felvételét a lemezgyári pártszervezetekbe. 2o filial niiiÉás! A legszembetűnőbb és a leg- örvendetesebb ebben az, hogy mind a 28 új tagjelölt fizikai munkás! Rajtuk kívül négy tagfelvétel is volt, közülük is kettő fizikai munkás, kettő pedig műszaki, illetve szellemi dolgozó. A gépműhelyben például 6, az ózdi kirendeltségnél 4, a hengermű I. csapatánál 3 tagjelöltet és egy tagot vettek fel, a szerelő II. csapatánál és a villamos műhelyben szintén 3—3, a hengermű II. csapatánál és a szerelő I. csapatánál 2—2 tagjelöltet vettek fel 1965. első felében. Más alapszervezetekben is volt tagjelölt felvétel. Az előző két évihez képest tehát vitathatatlan a változás. Javult a KISZ pártépítő munkája is. Ez lemérhető például abból, hogy az új tagjelöltek többsége 21 és 26 év közötti fiatal. Ebben az évben a KISZ-bizottság, egyik ajánlóként, több KISZ-tagot javasolt párttagjelöltnek, mint az előző három év alatt ösz- szesen — úságolta Bartók István, az üzemi KISZ-bizottság titkára. A nők körében végzett pártépítő munkában sajnos, még nincs lényeges változás. Néhány alapszervezet pártépítő tevékenysége általában javításra szorul ma is. Az acélműnél, a kikészítő I. csapatánál, a közlekedési és szállítási üzemeknél, a MEO-nál és az igazgatás pártszervezetében például egyetlen tag és tagjelölt felvétel sem történt az elmúlt félév során. Bár az igazság az, hogy némelyik üzemben az említettek közül nem rossz a párttagok aránya az összdolgozókhoz viszonyítva. 18 szocialista firigádfag! Más összefüggésben is vizsgálva a borsodnádasdi párt- szervezetek pártépítő tevékenységét, érdekes megállapításra juthatunk. A 28 új tagjelölt közül tizennyolcán szocialista brigádok tagjai! Ez az új tagjelölteknek csaknem kétharmada. Jelzi, hogy — legalábbis Bor- sodnádasdon (de tapasztalataink szerint másutt is) — a szocialista brigádok, a kommunista nevelés jó iskolái. Úgy is mondhatnánk, hogy a szocialista, illetve kommunista emberré válás előiskolai. Ugyanakkor az sem vitás, hogy a szocialista brigádtagok felvétele a pártba tovább erősíti a szocialista brigádokat, a modern munkásosztálynak e kitűnő mozgalmát. Vagyis a dialektikus kölcsönhatás mindkét vonatkozásban ter- mékenyítőleg hűt. Egyébként érdemes megemlíteni, hogy a Borsodnádasdi Lemezgyár 72 szocialista brigádjában, amelynek jelenleg 835 tagja van, 185 kommunista dolgozik. A kommunisták aránya a szocialista brigádokban az idei pártépítő munka nyomán tovább javult. Egy kis statisztika A borsodnádasdi pártszervezetekben dolgozó kommunisták összetétele, jelenlegi alkalmazásuk szerint, külön is tanulságos lehet azok számára, akik időnként felszínes jelenségekből ítélve „kétségbe vonják”, amit a párt Szervezeti Szabályzatának első mondata így fogalmaz meg: ,,A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja”. A lemezgyári kommunisták 70,6 százaléka (!) jelenleg is üzemi munkás, 13,9 százaléka technikus, 1,2 százaléka mérnök, 13,4 százaléka alkalmazott és 0,9 százaléka egyéb értelmiségi. A pártépítő munka jelenlegi tendenciája pedig félreérthetetlenül amellett szól, hogy a munkásosztály forradalmi pártját, élcsapatát — jellegének megfelelően — elsősorban munkásokkal erősítik Borsodnádasdon, és természetesen másütt is, különösen az ipari üzemeinkben, ahol erre lehetőség van. Pártszervezeteink ugyanekkor állhatatos munkát fejtenek ki Borsodnádasdon is, másutt is azért, hogy állandóan emeljék a párttagság általános, politikai és szakmai műveltségét. A pártépítő munkának ez ma legalább olyan fontos része, mint az új tagok és tagjelöltek felvétele. Krizsán Dezsővel, a Közúti Igazgatóság ellenőrével ballagunk Hejőcsabán. Noha tábla figyelmeztet, hogy „Az út elzárva”, mert építik, korszerűsítik a helységen áthaladó fő útvonalat, mégis többször félre kell állni a könnyedén gördülő személy, a nagyokat szusszantó tehergépkocsik út- jából. — Ez jó jelt — Igen — bólint a műszaki ellenőr. — Az építők csaknem a munka felével elkészültek. Az első szakaszt július 10-én vesszük át műszakilag. A járművek, kellő óvatossággal közlekedve, kissé már megelőzték a hivatalos aktust. Jóni Viktor, a generál- kivitelező Közlekedési Építő Vállalat építésvezetője újabb örömhírt közöl: — Olyan elképzelésünk van, hogy augusztus 1-ig a Malom utcáig elkészítjük, aszfaltozzuk az utat. Ez azt jelenti, hogy az autóbusz bejárhat Hejőcsabára, s így a kerület felében megindulhat a közlekedési vérkeringés. Mondanunk sem kell, hogy a májusi nagy esőzések nagy akadályt jelentettek a munkában. Az építési napló bejegyzései szerint ez jó három heti kiesést okozott. Mégis, az út képe jóformán az első pillantásra elárulja: az építők igen sokat haladtak. Még néhány héttel ezelőtt is sokat, és általában joggal bosszankodtak a hejő- csabaiak (no és a járművek vezetői) az építés lassúsága, elhúzódása miatt. Tagadhatatlanul rossz volt a rajt. Alig fogtak munkához, az. építőket más, fontos munkára vitték el, s ott maradt, szinte felkiáltójelként a kibontott testű út — építők nélkül. Valójában csak ez év márciusában indult meg nagyobb ütemben a munka. — Az építés jelenlegi ütemével — mondja Sóvári elvtárs, a kerületi tanács elnök- helyettese — elégedettek vagyunk. Pillanatnyilag, néhány apróságot kivéve, semmi panaszunk nincs. Szeptemberben ismét Hejőcsabán halad át a közúti forgalom Jóni Viktor szavai sokatmondónk : —• A szerződés szerint ez év december I5-ig kell elkészülnünk a 3. sz. útvonal he- jőcsabai szakaszának korszerűsítésével. De mivel a közúti forgalomnak a déli tere- lőúton való lebonyolítása nehézkes és költséges, a vállalatnál tartott kooperációs tárgyaláson elhatároztuk; a munkával jóval a határidő előtt elkészülünk. Igaz, hogy az esőzés több heti kiesést okozott, mégis mi december helyett már szeptemberben szeretnénk átadni az utat rendeltetésének. Feltételezhető, hogy akkorra nem végeznek minden munkával. A közúti forgalmat azonban már nem zavarja, ha itt-ott járdát építenek. Eddig minden jel arra mutat, hogy az előzőnél szélesebb út, járdaépítés, a fénycsővilágítás, kielégíti az igényeket, és a járművek gyorsabb, biztonságosabb közlekedését teszi lehetővé. Tavasszal megkezdik a vasúti felüljáró építését Á Hejőcsabán átvezető út korszerűsítése önmagában nem jelentene sokat. Ennél jóval nagyobb és fontosabb feladat a vasúti felül-, illetve a közúti felül- és aluljáró építése. Milyen lesz az aluljáró? Az információ szerint az aluljáró 14 méter szélességben készül. A természeti adottság igen jó, mert a vasúti sínpár olyan magasan halad, hogy az alatta áthaladó útnak szemmel alig érzékelhető esése lesz. A vashídat olyan távlati célkitűzéssel építik, hogy a későbbi évek folyamán a sínpár mellett a közúti forgalom is lebonyolódik. Gondolnak a gyalogosokra is. A közúti aluljáróval párhuzamosan gyalogos aluljárót is készítenek. Ez a Tapolcára vezető új terelőút.hoz, illetve az ottani autóbusz megállóhoz biztosítja a közlekedést. Mint említettük, várhatóan ez év szeptemberében megindulhat a közúti forgalom Hejőcsabán át. Ez nem lesz hosszú életű, mert a jövő év tavaszán, az aluljáró építése miatt, ismét lezárják. Addig elkészítik az új. a Tapolcára vezető terelőutat. Az új út a jelenleginél jóval közelebb a hegyhez, a Kxscsaba vendéglő helyén halad majd át. És az aluljáró építésének befejezéséig itt halad át a közúti forgalom.' Új Sajó-Iiíd a József Attila utcában A. közlekedés nagyarányú fejlődése megkívánja a József Attila utca korszerűsítését is. Ez is nagy, két-három éves munka. Az úttal egy időben új Sajó-hidat is keli építeni. A jelenlegi híd már nem felel meg a követelményeknek. Annyira meggyengült, hogy szükségessé válik kicserélése. A József Attila utcai építés ismét elkerülhetetlenül megnehezíti a közúti forgalmat. Az átépítés ideje aíatt a járművek a Szinva mellett épített új bekötőúton tudnak csak közlekedni. Mondanunk sem kell. hogy ez nemcsak lassítja, nehezíti a forgalmat, hanem kerülő utazás, a többlet évente több milliós megterhelést jelent a népgazdaságnak. Ide kívánkozik a jogos óhaj: alapos glfikészítés- sel. mindent megfontolva kell e munkához kezdeni, koncentrálni kell a gépi és az emberi erőket. Es a hejőcsa- bai példa arra is int: szakítani kell azzal a hibás gyakorlattal. hogy sok helyen kezdenek munkába. Ez ugyanis rendszerint azzal a következménnyel jár, hogy mindenütt „csúsznak” a határidővel. Az ésszerűség azt kívánja, hogv inkább később, de megfelelő felkészültséggel fogjunk hozzá, s biztosítsuk a gyors, a tervszert munka feltételeit, még akkor is, ha esetleg késnek más, kevésbé fontos építés megkezdésével. Csorba Barnabás Csépányi Lajos Bolgár szilvaszedőgép A mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó kutató intézet két munkatársa, M, Gergan- szki és I. Cocov ventillátor segítségével működő szilvaszedőgépet készített. A gép csaknem tizenötször termelékenyebb, mint, a kézi munkaerő: egy óra alatt 37 szilvafáról szedi le a gyümölcsöt Képünkön; az intézet munkatársai a szilvaszedőgéppel.
