Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-08 / 159. szám

CsüíSrfSfe, 1965. JűISas &, ßSZAKMAGYARO"«" « o 3 ■ : ' 11 : : . : ■■■rK.'v! erősítik a borsodnádasdi pártszervezeteket Űpfás és käSfseßc&iikkeMies \j alahányszor újítással ’ kapcsolatos jelmonda­tokat olvasok, vagy valami­fajta felhívás, illusztráció kerül a kezembe, mindig azokra a sok milliós megta­karításokra gondolok, ame­lyek egy-egy technológia módosításnak, anyagméret, gyártási eljárás változtatás­nak szüleményei. És azokra a „nem hivatásos” technoló­gusokra, konstruktőrökre, anyagtervezőkre, akik min­dennapi hivatalos elfoglalt­ságukon kívül módját ejtik, hogy kitalálják, felfedjék a jobbat, a tökéletesebbet, az olcsóbbat. Ezért nem értem azokat, akik nem tartják szívügyük­nek az újítók fáradozását, akik úgy vélekednek: csak azzal törődöm, ami az én „profilom". Nagyüzemeink­ben számos példája van annak, micsoda roppant erő rejlik az újítómozgalomban, ha rangjának megfelelő fi­gyelmességgel közeledünk e rejtett tartalékok felkutatá­sához. Nemrég a Lenin Kohászati Művekben egy üzemi kiad­ványt lapozgattam, s hosszú eszmefuttatást, néhány ér­dekes statisztikai adatot ta­láltam a gyár újítási mozgal­mát illetően. A szerző többek között megemlíti, hogy a hen­germűnél 10 esztendő alatt mintegy 4500 darab újítást nyújtottak be. Ennek csak­nem kétharmad részét hasz­nosították, ahogy mondani szokták: bevezették. Hogy e mintegy három­ezer darab újítás tételesen milyen összeget hozott a ko­hászok „konyhájára”, és ki-ki miképp részesült a haszonból, mint az anyagi ösztönzés egyfajta megnyil­vánulási formájából, nehéz lenne utólag összehozni. Egy azonban biztos (hiszen ezt egyértelműen igazolják az utókalkulációs adatok): az a megtakarítás, amely az imént említett újítások nyo­mán született, meghaladja az 50 millió forintot,, a ter­melési többlet értéke pedig csaknem 100 millióra tehető. S ami azt illeti, az újítók sem fizettek rá, hiszen csak­nem három rpillió forintot kaptak kézhez. Ebben az összegben volt olyan tétel is, például a sínhengerek tar­tósságának növeléséért ki­fizetett díj, amely 100 ezer forint körül mozgott. A „lágyacélok öntése palack­nyakú kokillákba” című újításért pedig 200 ezer fo­rintot kapott a feltaláló. A gyár vezetői értékelik az újítómozgalomban rejlő nagy-nagy tartalékokat. Szá­molnak azokkal a százez­rekkel, milliókkal, amelye­ket a havonta benyújtott, il­letve elfogadott és beveze­tett újítások eredményez­nek. S ezt érzik az újítók is, másképpen aligha kerülne egyetlen gyáregységben. 70— 80 darab újítási javaslat a hivatalos szervek asztalára. S ha az adminisztrációs mun­ka, amely néha kissé von­tatottan halad, valamikép­pen csökkenne, az újítók bizonyára még szívesebben vetnek majd papírra értékes javaslatokat, termelést nö­velő, költségeket csökkentő elgondolásokat. Azt valljuk: az újítómoz­galom a műszaki fejlesztés eszköze. És egy kicsit „tör­vényerőre” emelt formája a gyártási költségek csök­kentésének, az alkotó gondo­latok gyakorlati megvaló­sításának. tó ahol így is kezelik, ott ^ kellemes érzés újítani és jó az év végén mérleget készíteni — az üzemnek is, az újítónak is. Paulovits Ágoston HOGYAN haladnak Hejőcsabán as útépítők? A Borsodnádasdi Lemezgyár párt-végrehájtóbizottsága ja­nuárban felülvizsgálta az alapszervezeteknek a VIII. pártkongresszus óta végzett pártépítő tevékenységét, A tapasztalatokról készült je­lentés fél évvel ezelőtt, bi­zony, nem valami optimális képet tükrözött a gyári párt- szervezetek pártépítő mun­kájáról. Igaz ugyan, hogy 19C2. november 20-tól 1964. végéig 54 új párttagot és tagjelöltet vettek fel a lemezgyári párt- alapszervezetek, de az is igaz, hogy jóformán csak az igaz­gatás és a. hivatalház pártszer­vezete törődött megfelelően a pártépítési kérdésekkel. A termelő üzemek pártszerve­zetei több mint két éven át alig egy-két új tagot, tagjelöl­tet vettek fel, nagy volt a fluktuáció, aránytalan a párt­tagok elosztása az egyes üze­mekben, műszakokon és bri­gádokban. A pártszervezetek többsége elhanyagolta a nők felvételét, s a KISZ pártépítő munkáját is, akárcsak a párt- szervezetekét, többnyire a spontaneitás jellemezte. 1085: 20 őj tagjelölt... A végrehajtó bizottság ja­nuárban fontos határozatokat hozott: — Fel kell számolni a párt­építő munkában a spontanei­tást ... — Türelmes, céltudatos, fel- világosító munkával el kell érni, hogy elsősorban a ter­melő üzemek legjobb mun­kásaival erősödjenek a lemez­gyári pártszervezetek... — Arra kell törekedni, hogy a pártépítő munka nyomán arányosabb legyen a kom­munisták elosztása az egyes műszakokon, brigádokban, munkahelyeken... — Segítséget kell nyújtani a KISZ és a nőtanács párt- építő munkájának megjavítá­sához..! — Fokozni kell az alapszer­vezetek felelősségét a párt­építő munka Iránt... — ezek voltak a legfontosabb célkitű­zések — emlékszik vissza most, fél év múltán Mező Béla elvtárs, a vb. szervező titkára. Aztán elmondja, hogy a februári titkári megbeszé­lésen tájékoztatták az alap­szervezetek titkárait a párt­építő munka fogyatékosságai­ról és a vb. határozatáról. Az Szúnyogirtás repülőgépről Szerdán hajnalban a Dél- Borsodban működő repülőgé­pes növényvédő állomás egyik repülőgépe megkezdte Tisza- szederkény környékén a szú­nyogirtást. A'z elmúlt eszten­dőkben már nagyon jól bevált a hullámtéri erdők, a part- menti bokros részek szúnyo- gainak Ilyen korszerű eszkö­zökkel történő irtása. A Tiszai Vegyikombinát környékén az idén minden eddigit felülmúló szúnyoginvázióra kell számí­tani. A tartós áradás és a csa­padékos időjárás miatt ugyan­is milliárdos rajok lepik el a Tisza menti részeket. Azokon a partmenti sávokon azonban, ahol a kis növényvédő repülő­gépekről Holló—10 vegyszer­rel poroznak, szinte teljesen, kipusztulnak a szúnyogok. A tiszaszederkényi Szőke Tisza Termelőszövetkezet rétjéről felszálló repülőgép Sajószö- ged, Tiszaszederkény, Sajó- örös, Tiszapalkonya, Oszlár és Hejökürt környékét tisztít­ja meg a kellemetlen vérszí­vóktól. Jó időjárás esetén ma reggel folytatják a repülőgépes szúnyogirtást alapszervezetek a februári taggyűlés egyik napirendi pontjaként megvitatták a ten­nivalókat, ezt követően pedig felmérték, kik azok, akik csak a felvilágosító, biztató szót várják, hogy kérjék fel­vételüket a pártba. A nőta­nács a kommunista asszonyok­kal beszélgetett, a KISZ-bi- zottság a KlSZ-alapszerveze- tek vezetőségének figyelmét hívta fel a pártépítés időszerű kérdéseire és a KlSZ-aktivis- ták körében nézett szét. Az eredmény: január óta 28 pártonkívüli kérte felvéte­lét a lemezgyári pártszerveze­tekbe. 2o filial niiiÉás! A legszembetűnőbb és a leg- örvendetesebb ebben az, hogy mind a 28 új tagjelölt fizikai munkás! Rajtuk kívül négy tagfelvétel is volt, közülük is kettő fizikai munkás, kettő pedig műszaki, illetve szellemi dolgozó. A gépműhelyben például 6, az ózdi kirendeltségnél 4, a hengermű I. csapatánál 3 tagjelöltet és egy tagot vettek fel, a szerelő II. csapatánál és a villamos műhelyben szintén 3—3, a hengermű II. csapatá­nál és a szerelő I. csapatánál 2—2 tagjelöltet vettek fel 1965. első felében. Más alapszerve­zetekben is volt tagjelölt fel­vétel. Az előző két évihez ké­pest tehát vitathatatlan a vál­tozás. Javult a KISZ pártépítő munkája is. Ez lemérhető pél­dául abból, hogy az új tagje­löltek többsége 21 és 26 év közötti fiatal. Ebben az év­ben a KISZ-bizottság, egyik ajánlóként, több KISZ-tagot javasolt párttagjelöltnek, mint az előző három év alatt ösz- szesen — úságolta Bartók Ist­ván, az üzemi KISZ-bizottság titkára. A nők körében végzett párt­építő munkában sajnos, még nincs lényeges változás. Né­hány alapszervezet párt­építő tevékenysége általában javításra szorul ma is. Az acél­műnél, a kikészítő I. csapatá­nál, a közlekedési és szállí­tási üzemeknél, a MEO-nál és az igazgatás pártszervezetében például egyetlen tag és tag­jelölt felvétel sem történt az elmúlt félév során. Bár az igazság az, hogy némelyik üzemben az említettek közül nem rossz a párttagok aránya az összdolgozókhoz viszo­nyítva. 18 szocialista firigádfag! Más összefüggésben is vizs­gálva a borsodnádasdi párt- szervezetek pártépítő tevé­kenységét, érdekes megállapí­tásra juthatunk. A 28 új tagjelölt közül tizen­nyolcán szocialista brigádok tagjai! Ez az új tagjelöltek­nek csaknem kétharmada. Jelzi, hogy — legalábbis Bor- sodnádasdon (de tapasztalata­ink szerint másutt is) — a szo­cialista brigádok, a kommu­nista nevelés jó iskolái. Úgy is mondhatnánk, hogy a szo­cialista, illetve kommunista emberré válás előiskolai. Ugyanakkor az sem vitás, hogy a szocialista brigádtagok fel­vétele a pártba tovább erő­síti a szocialista brigádokat, a modern munkásosztálynak e kitűnő mozgalmát. Vagyis a dialektikus kölcsönhatás mindkét vonatkozásban ter- mékenyítőleg hűt. Egyébként érdemes megemlíteni, hogy a Borsodnádasdi Lemezgyár 72 szocialista brigádjában, amely­nek jelenleg 835 tagja van, 185 kommunista dolgozik. A kommunisták aránya a szocia­lista brigádokban az idei párt­építő munka nyomán tovább javult. Egy kis statisztika A borsodnádasdi pártszerve­zetekben dolgozó kommunis­ták összetétele, jelenlegi al­kalmazásuk szerint, külön is tanulságos lehet azok számá­ra, akik időnként felszínes jelenségekből ítélve „kétségbe vonják”, amit a párt Szerve­zeti Szabályzatának első mon­data így fogalmaz meg: ,,A Magyar Szocialista Munkás­párt kommunista párt, a mun­kásosztály élcsapata, a dolgo­zó nép pártja”. A lemezgyári kommunisták 70,6 százaléka (!) jelenleg is üzemi munkás, 13,9 százaléka technikus, 1,2 százaléka mér­nök, 13,4 százaléka alkalma­zott és 0,9 százaléka egyéb ér­telmiségi. A pártépítő munka jelenlegi tendenciája pedig félreérthetetlenül amellett szól, hogy a munkásosztály forradalmi pártját, élcsapatát — jellegének megfelelően — elsősorban munkásokkal erő­sítik Borsodnádasdon, és természetesen másütt is, kü­lönösen az ipari üzemeinkben, ahol erre lehetőség van. Pártszervezeteink ugyanek­kor állhatatos munkát fejtenek ki Borsodnádasdon is, másutt is azért, hogy állandóan emel­jék a párttagság általános, po­litikai és szakmai műveltségét. A pártépítő munkának ez ma legalább olyan fontos része, mint az új tagok és tagjelöltek felvétele. Krizsán Dezsővel, a Közúti Igazgatóság ellenőrével bal­lagunk Hejőcsabán. Noha táb­la figyelmeztet, hogy „Az út elzárva”, mert építik, korsze­rűsítik a helységen áthaladó fő útvonalat, mégis többször félre kell állni a könnyedén gördülő személy, a nagyokat szusszantó tehergépkocsik út- jából. — Ez jó jelt — Igen — bólint a műsza­ki ellenőr. — Az építők csak­nem a munka felével elké­szültek. Az első szakaszt jú­lius 10-én vesszük át mű­szakilag. A járművek, kellő óvatos­sággal közlekedve, kissé már megelőzték a hivatalos ak­tust. Jóni Viktor, a generál- kivitelező Közlekedési Építő Vállalat építésvezetője újabb örömhírt közöl: — Olyan elképzelésünk van, hogy augusztus 1-ig a Malom utcáig elkészítjük, aszfaltozzuk az utat. Ez azt jelenti, hogy az autóbusz be­járhat Hejőcsabára, s így a kerület felében megindulhat a közlekedési vérkeringés. Mondanunk sem kell, hogy a májusi nagy esőzések nagy akadályt jelentettek a mun­kában. Az építési napló be­jegyzései szerint ez jó há­rom heti kiesést okozott. Mégis, az út képe jóformán az első pillantásra elárulja: az építők igen sokat halad­tak. Még néhány héttel ez­előtt is sokat, és általában joggal bosszankodtak a hejő- csabaiak (no és a járművek vezetői) az építés lassúsága, elhúzódása miatt. Tagadha­tatlanul rossz volt a rajt. Alig fogtak munkához, az. építőket más, fontos munká­ra vitték el, s ott maradt, szinte felkiáltójelként a ki­bontott testű út — építők nélkül. Valójában csak ez év márciusában indult meg na­gyobb ütemben a munka. — Az építés jelenlegi üte­mével — mondja Sóvári elv­társ, a kerületi tanács elnök- helyettese — elégedettek va­gyunk. Pillanatnyilag, néhány apróságot kivéve, semmi pa­naszunk nincs. Szeptemberben ismét Hejőcsabán halad át a közúti forgalom Jóni Viktor szavai sokat­mondónk : —• A szerződés szerint ez év december I5-ig kell elké­szülnünk a 3. sz. útvonal he- jőcsabai szakaszának korsze­rűsítésével. De mivel a köz­úti forgalomnak a déli tere- lőúton való lebonyolítása ne­hézkes és költséges, a válla­latnál tartott kooperációs tár­gyaláson elhatároztuk; a munkával jóval a határidő előtt elkészülünk. Igaz, hogy az esőzés több heti kiesést okozott, mégis mi december helyett már szeptemberben szeretnénk átadni az utat rendeltetésének. Feltételezhető, hogy akkor­ra nem végeznek minden munkával. A közúti forgal­mat azonban már nem za­varja, ha itt-ott járdát építe­nek. Eddig minden jel arra mutat, hogy az előzőnél szé­lesebb út, járdaépítés, a fénycsővilágítás, kielégíti az igényeket, és a járművek gyorsabb, biztonságosabb köz­lekedését teszi lehetővé. Tavasszal megkezdik a vasúti felüljáró építését Á Hejőcsabán átvezető út korszerűsítése önmagában nem jelentene sokat. Ennél jóval nagyobb és fontosabb feladat a vasúti felül-, illet­ve a közúti felül- és aluljáró építése. Milyen lesz az aluljáró? Az információ szerint az aluljáró 14 méter szélesség­ben készül. A természeti adottság igen jó, mert a vas­úti sínpár olyan magasan ha­lad, hogy az alatta áthaladó útnak szemmel alig érzékel­hető esése lesz. A vashídat olyan távlati célkitűzéssel építik, hogy a későbbi évek folyamán a sínpár mellett a közúti forgalom is lebonyo­lódik. Gondolnak a gyalogosokra is. A közúti aluljáróval pár­huzamosan gyalogos aluljárót is készítenek. Ez a Tapolcára vezető új terelőút.hoz, illetve az ottani autóbusz megálló­hoz biztosítja a közlekedést. Mint említettük, várhatóan ez év szeptemberében meg­indulhat a közúti forgalom Hejőcsabán át. Ez nem lesz hosszú életű, mert a jövő év tavaszán, az aluljáró építése miatt, ismét lezárják. Addig elkészítik az új. a Tapolcá­ra vezető terelőutat. Az új út a jelenleginél jóval köze­lebb a hegyhez, a Kxscsaba vendéglő helyén halad majd át. És az aluljáró építésének befejezéséig itt halad át a közúti forgalom.' Új Sajó-Iiíd a József Attila utcában A. közlekedés nagyarányú fejlődése megkívánja a József Attila utca korszerűsítését is. Ez is nagy, két-három éves munka. Az úttal egy időben új Sajó-hidat is keli építeni. A jelenlegi híd már nem fe­lel meg a követelményeknek. Annyira meggyengült, hogy szükségessé válik kicserélése. A József Attila utcai épí­tés ismét elkerülhetetlenül megnehezíti a közúti forgal­mat. Az átépítés ideje aíatt a járművek a Szinva mellett épített új bekötőúton tudnak csak közlekedni. Mondanunk sem kell. hogy ez nemcsak lassítja, nehezíti a forgalmat, hanem kerülő utazás, a több­let évente több milliós meg­terhelést jelent a népgazda­ságnak. Ide kívánkozik a jo­gos óhaj: alapos glfikészítés- sel. mindent megfontolva kell e munkához kezdeni, kon­centrálni kell a gépi és az emberi erőket. Es a hejőcsa- bai példa arra is int: szakí­tani kell azzal a hibás gya­korlattal. hogy sok helyen kezdenek munkába. Ez ugyanis rendszerint azzal a következménnyel jár, hogy mindenütt „csúsznak” a ha­táridővel. Az ésszerűség azt kívánja, hogv inkább ké­sőbb, de megfelelő felkészült­séggel fogjunk hozzá, s biz­tosítsuk a gyors, a tervszert munka feltételeit, még ak­kor is, ha esetleg késnek más, kevésbé fontos építés meg­kezdésével. Csorba Barnabás Csépányi Lajos Bolgár szilvaszedőgép A mezőgazdaság gépesítésével foglalkozó kutató intézet két munkatársa, M, Gergan- szki és I. Cocov ventillátor segítségével működő szilvaszedőgépet készített. A gép csak­nem tizenötször termelékenyebb, mint, a kézi munkaerő: egy óra alatt 37 szilvafáról szedi le a gyümölcsöt Képünkön; az intézet munkatársai a szilvaszedőgéppel.

Next

/
Thumbnails
Contents