Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-07 / 158. szám

Szerda. 1965. július 7. ßSZAKMAGVARD-• * n 3 Megkezdődött az aratás, de«.. hét végén Borsod me­gyében is megkezdődött az aratás. A sátoraljaújhelyi és a szerencsi járás néhány kö­zös gazdaságában immár ke­resztekbe rakva várja a levá­gott, pár holdnyi területről összegyűjtött őszi árpa, hogy a cséplőgépbe, majd a mag biz­tos helyre, raktárba kerüljön. Azonban addig még hosszú az út. S mennyivel hosszabb az az út, amelyet meg kell tenni ahhoz, hogy az elkövetkezen­dő hetek során általában biz­tos helyre kerüljenek a kalá­szosok. A termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok vezetői, a szakemberek, az aratást ilyen, vagy olyan módon segíteni képes vállalatok, üzemek ve­zetői mást sem tettek jófor­mán az utóbbi napokban, mint a legnagyobb nyári munka feltételeinek biztosítá­sán fáradoztak. S mindezt va­lóban több éves gyakorlat, tapasztalatok segítségével, fi­gyelembe vételével. Mégis, most, hogy lényegében már kezdetét vette az aratás, s mindjárt az első lépések után még a korábbinál is kedvezőt­lenebbé vált az időjárás, úgy tetszik: még többre, még ala­posabb munkára lesz szükség. S elsősorban nem a gépek elő­készítéséről, biztosi tusáról, helyes elosztásáról, kiszolgá­lásáról van szó. Az előkészüle­tek megtörténtek. A raktárak készen állnak a termés foga­dására. nincs különösebb hiány a gépekhez értő szakemberek­ben sem. Ez jó, megnyugtató. Azonban előfordulhat, hogy az előkészített gépek nem dol­gozhatnak úgy, ahogyan a szakemberek tervezték, ha sok lesz (és előreláthatólag sok lesz) a csapadék, a talaj nem bírja el a nehéz kombájnokat. A betakarítással késlekedni viszont nem lehet, mert a ke­nyér, az évek óta valamilyen objektív ok következtében mindig gyengén sikerült, s ez évben végre jobbat ígérő termés forog kockán, ha késle­kedünk. És, hogy ez be ne kö­vetkezhessek, csakis az em­ber, a munkáskezek ezrei se­gíthetnek. ha szükség lesz rá, bizonyosan lesz, aki segít. Hiszen az el­múlt évek során bebizonyoso­dott, hogy segiteniakarásban, összefogásban a mi társadal­munk embere mindig kitűnőre „vizsgázik”. Azonban gyor­sabb, sikeresebb, eredmé­nyesebb a munka, a segítés, ha azt megfelelően előkészítjük. S a mezőgazdaság elkövetke­zendő nagy feladata, a kenyér betakarítása nem nélkülözheti a megfelelő előkészítést. Igaz, már korábban is szó esett róla, hogy esetleg nagyobb terüle­teken lesz szükség kézi ara­tásra, mint az előző években. Ezért jóformán minden ipari üzemben, vállalatnál úgy határoztak a vezetők és első­sorban a faluról üzembe ke­rült, a mezőgazdasághoz értő munkások, hogy a nyári sza­badságidőben pihenés helyett az aratásnál segítenek. Július esős első napjai viszont enné! is nagyobb körültekintést, elő­készítést követelnek meg. Több szakember javasolta már az elmúlt hét végén: ter­melőszövetkezetei tik a lehető legkedvezőtlenebb időjárással számolva készüljenek fel ar­ra is, hogy esetleg kézi kaszá­val kell betakarítani a kalá­szosok jelentős részét. Sajnos, a jelek szerint ez valóban be­következhet. Nem lesz fölös­leges dolog tehát, ha termelő­szövetkezeteink ' a tanácsok, a párt- és a KISZ-szervezetek, a patronáló üzemek vezetőivel együtt megbeszélik, hány munkáskézre lesz szükségük, ha a kalászosok jó részét ez évben nem vághatják a gépek. S ilyen aratással számolva biztosítják a feltételeket is. Az idei tavasz és nyárelő kedvezőtlen időjárása más szempontból is nehezebbé, bo­nyolultabbá tette a nagy nyári munkál. Megkésett a kapá­sok növekedése, s most az aratással egy időben kell a növényt ápolni. Ez már ön­magában véve is igen jelentős feladat. Néhány területen, a szerencsi, az encsi, az edelényi járásban sok helyen még ka- pálatlan a cukorrépa, a kuko­rica jelentős része, s a pillan­gósok, a száiastakarmány be­takarításával is elmaradtak. Igaz, több közös gazdaságban, éppen a fiatalok, a családta­gok, a már nagyobb iskolás gyerekek segítségével néhány nap alatt, pótolható a késede­lem, s pótolják is. Általában azonban két fontos feladattal kell egyidőben megbirkóznia a termelőszövetkezetek tagságá­nak. Nos, ezt is figyelembe vesszük, feltétlenül szükség van az alaposabb felkészülés­re, a minél jelentősebb társa­dalmi összefogásra, ha azt akarjuk, hogy ez évben (mert Az elmúlt Ha keli, Cjjzití kalap (fiai Foto: Sz. Gy. A selejt csökkentéséért Szocialista brigádok új módszere az LKM acélművében darab (Tudósítónktól.) Az acélgyártást károsan befolyásolja, növeli a selei- tet a szerelvényekben je­lenlévő hidrogén. Hogyan lehet ezt csökkenteni? Rég­óta gondolkodtak ezen a Lenin Kohászati Művek acélművének dolgozói. Ed­dig ugyanis az acél leön lé­sére, használatos csövekbe masszával helyezték be a csőtéglákat, a téglák pedig a nedvesség miatt porózus­sá váltak, öntés közben hidrogént adtak a folyé­kony acélba és homok is került az öntecsekbe. A közelmúltban a mar­tin öntőcsarnoki félpor tál­darukon dolgozó szocialis­ta brigádtagok közül hatan Dunaújvárosban jártak, és három napon át tanulmá­nyozták a száraz homokkal készített beöntőcsövek mód­szerét, illetve azt. miként lehetne ezt saját üzemük­ben alkalmazni. Azóta a martin öntőcsar­noki félportál-darus szocia­lista brigádok vállalták, hogy a hármas darunál au­gusztus 1-ig elkészítik az úgynevezett száraz beöntőt, utána, ennek alkalmazását bevezetik minden műsza­kon, minden félportal-bri- cádnál. Ugyanekkor Haran­gozó Barna főművezető, be- bestyén Ferenc hegeszto- csoportvezető és Terhe László. Bakos Lajos, Du~ kár János. Pribéli Antal félportál-darus brigádveze­tők kérték az üzemvezető­séget: segítsen abban, hogy az új módszer mielőbbi be­vezetéséhez szükséges. 50 .--------Oh­-----­Ü lést tartan a negye! HEB A Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság július 6-án, kedden. Szűcs István NKB-el- nök elnökletével ülést tartott. Az ülésen többek között meg­tárgyalták az elnöki jelentést, a fogyasztók érdekvédelmének vizsgálatára kiküldött bizott­ság jelentését, valamint a gépállomások beruházásainak és gépjavító bázissá történő fejlesztésének vizsgálatával foglalkozó jelentést. egybeöntött beöntő- cső a lehető leghamarabb elkészüljön. A gyárrészlegvezetés tá­mogatja ennek, a. számunk­ra új módszernek bevezeté­sét. és bízik benne, hogy a szocialista brigádok mi­előbb meg is valósítják ezt. Varsás Mihály teremni megtermett és megte­rem) több termést takarítsunk be, mint tavaly és korábban. Márpedig ez olyan feladat, olyan munka, amelyet akár nagyobb erőfeszítések, áldoza­tok árán is el kell végezni. Az aratás már megkez­dődött a mi megyénkben is. De éppen az aratás sikere, a jövő évi ke­nyér gyors, biztonságos beta­karítása végett még bőven van tennivaló. Barcsa Sándor Megyei operatív bizottság alakúit ai árvízkárosultak leisegítésére Ismeretes, hogy a szokat­lan esőzések, a romboló ár­vizek nagy károkat okoztak a népgazdaságnak, családi otthonokat, dúltak szét, sze­mélyi értékeket pusztítottak el. Az egész ország, így Bor­Bokk András és az r « r rr „óriás rr em mese. Bokk And­rás egy „óriást” irá­nyít. Érdekes életű, hatalmas erejű, hús­vér „óriást”, amely naponta 150 tonnánál is több szenet ad nekünk. Az Edelényi Bányaüzem I. aknájából adja. Márciusban és áprilisban bajban volt a bánya. A száj- és körömfájás miatt a környék jónéhány falujában kijárási tilalmat rendeltek el. Az itt lakó bányászok nem jöhettek dolgozni. Csökkent a termelés az üzemben. Az „óriás” ereje is megcsappant, s a szokásos, havi 115—120 százalék helyett csak 91 százalékot teljesített a tervből márciusban. Igaz, még ez is jóval több volt, mint az üzem átlagos tervteljesítése, de Bokk Andrást különösen bántotta a dolog. — Van itt még tartalék erő! — talán ilyesmit mondhatott és hogy mit csinált, mit nem, ezt nehéz lenne már kinyo­mozni, de tény, hogy a követ­kező hónapban még azzal a megcsappant erővel is 117,5 százalékot ért el az „óriás”. — Pedig Bükkábrányi is zá­rolták és Bokk András brigád­jából a két műszak legtöbb embere odavalósi. Csak Bok- kék, az edelényiek műszakja járt be dolgozni. — A bánya- mester, Varga András szavait idézve, már el is árultuk, hogy tulajdonképpen mi ez az óriás” Igen» Bokk András brigádja. Mégpedig 64 tagú, szocialista brigádja. A legna­gyobb munkacsapat az Edelé­nyi Bányaüzem I- a^"»JÓban, ahol egyébként 750 embei dol­S°Amikor a bányamester elő­ször említette ezt a brigádot, nyomban aggály oökodn,i kezd­tünk: — Hogyan lehet 64 emberi: összefogni, egy akaratú, jó kol­lektívává formálni? Hiszen három műszakban dolgoznak. Nem lenne jobb három brigá­dot alakítani belőlük? Akik éppen Varga András mellett tartózkodtak és hallot­ták mindezt, élénken tiltakoz­tak: — Kár lenne megbontani ezt a brigádot. Évek óta együtt vannak, mindenben megértik egymást. Egyébként minden műszakon kijelöltek maguk közül egy-egy vezetőt. Bokk András a főcsapatvezető, vál- tólrásai pedig a bükkábrányi Szép-fiúk. Ez sem tréfa. A két testvér­nek ez a neve: Szép László és Szép István. — Derék emberek, jó bányá­szok — senki nem beszél róluk másként. De a nagy brigád más tagjáról sem. — Szóval, olyan emberek ők, akiknek vérükben van a bányászkodás — mondta a bá- nyamesler. — Érzik, hogy nemcsak olyankor övék a bá­nya, amikor_ pénzt ad nekik, hanem felelősséggel is tartoz­nak érte. Nincs olyan munka, amelyre nem lehet beszervez­ni őket. Legyen az műszak után, vagy vasárnap. Aztán itt van a sportpálya rendezés, a bányász klub építése. Bok- kékat mindenütt ott találjuk. De van nekik szép brigádnap­lójuk, abban pontosan leírnak mindent. zándékosan nem ké­rem a brigádnaplót. A kívülállók véle­ménye érdekel. Mi­ről ismerik őkel leg­inkább, mit jegyeznek meg ró­luk legjobban? — Balesetmentesség tekinte­tében az I. akna tavaly leg­jobb volt a Borsodi Szénbá­nyászati Trösztön belül. Bok- kék brigádjában nincs bal­eset. Körültekintő, egymásra is vigyázó emberek. Ök tud­ják, mi a munkafegyelem! — És a fizetés utáni na­pon? ... — Ugyanúgy dolgoznak, mint máskor. Ha új ember ke­rül hozzájuk és nem olyan, mint ők, azt megváltoztatják. Ha esetleg nem sikerül, ha va­laki nem válik a többiekhez hasonlóvá, nem maradhat meg a brigádban. A 64 ember a környező fal­vakban lakik. De azért munka­időn kívül is találkoznak. Pél­dául a házépítéseknél. Mert nagyon sokan/építettek, vagy építenek közülük házat és az „óriás” ereje sokat segít! Aztán itt vannak a kirándulások. Má­jus elsején Bükkábrányban találkozott a brigád. Frontfejtésen dolgoznak. A bányamester hangsúlyozta: — 75 centiméteres szénte­lepről 20 centis riolit-tufa be­ágyazással fejtik a szenet. H ogy miért fontos megjegyezni ezt? Mert munkájukat még keményebbé te­szi, hogy a tufa be­ágyazást nekik kell kézzel ki- vésniük, így fejtik a szenet. S májusban már 121,4 százalé­kot. értek el! Igazi óriásként emelik magasabbra az I. akna eredményeit. fRuttkay) sód lakossága is nagy aggo­dalommal, segítőkész szán­dékkal figyelte az eseménye­ket. Ez az aggodalom, segitő- készség mindinkább anyagi formát ölt. Mint lapunkban is többször hirt adtunk róla, az emberek ezrei, tízezrei ön­kéntesen, minden különö­sebb szervezés nélkül tettek felajánlásokat a bajbajutot­tak segítségére. Vannak olyan dolgozók, akik egy napi fize­tésüket, illetve ennek meg­felelő munkát ajánlottak fel, mások, a bajbajutott embe­rek gondjait átérezve 500, vagy 1000 forintot is felaján­lottak. Vannak nyugdíjasok, akik felemelt nyugdijuk egy évre szóló összegét óhajtják átnyújtani az árvízkárosul­taknak. Az egyéni kezdeményezé­sekből kibontakozó nagy megmozdulás szükségessé tet­te a felajánlások, a gyűjté­sek egész megyére kiterjedő összefogását. E feladat meg­valósítása céljából tegnap, kedden reggel a megye és Miskolc város párt- és tö­megszervezeti vezetőinek, il­letve képviselőinek részvéte­lével megyei operatív bi­zottság alakult, A megyei operatív bizottság első ta­nácskozásán, amelyen Veres Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője elnökölt, egy széleskörű szervezési programot dolgoztak ki az önkéntes adományok össze­gyűjtésére. A tanácskozás alapján az önkéntes kezdeményezésből kibontakozó nagy megmozdu­lás gazdája az üzemekben, vállalatoknál a szakszervezet, a járásokban, községekben pedig a Vöröskereszt lett. A párt-, társadalmi, állami szervek és tömegszervezetek az említettek irányításával segítenek a gyűjtésben. A megyeihez hasonlóan e héten és a jövő héten járási és községi operatív bizottsá­gokat hoznak létre. A szak- szervezetek, illetve az opera­tív bizottságok szervezésével, irányításával gyűjtik és ösz- szegezik a felajánlásokat, jut­tatják el az adományokat az árvízkárosultaknak. Áz eddi­gi megmozdulások, adomá­nyok azt mutatják, hogy me­gyénk lakói mélyen átérzik a bajbajutottak gondjait, s a lehetőséghez képest igye­keznek minél nagyobb se­gítséget nyújtani. Kilenc millió fonni meglaWííás újításokból A Lenin Kohászati Mű­vekben az év első felében kereken hatszáz úiitási ja­vaslatot. vezettek be. Utó­lagos számítás szerint a megtakarítás összege meg­haladja a kilenc milliót, a javaslattevők részére kifize­tett díi pedig az egymillió forintot. Ez az eredmény, a tavalyihoz viszonyítva, tíz százalékos javulást mutat. Az újítómozgalom érdekes és örvendetes új vonása, hogv jóval több fizikai munkakörben dolgozó vesz benne részt, mint koráb­ban. Az idén benyújtott ja­vaslatok mintegy fele fizi­kai dolgozóktól származik S ugyancsak jelentőser mintegy 15—16 százalékr növekedett a fiatal újító száma is. S egyre nagyob számban szerepelnek az al kalmazott újítások közöl a műszaki tapasztalatcser során külső vállalatoktc átvett megoldások is. Ezé részaránya eléri a 10 száza lékot. Az úiitómozgalor fejlődését érzékelteti, hog az idén negyvenkilenc dől gozó nyerte el a Kivál újító kitüntetés arans ezüst, illetve bronz fokoza tát. Velük együtt, már töb! mint nyolcvanra emelkedet a kitüntetett újítók száma.

Next

/
Thumbnails
Contents