Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-07 / 158. szám

ÉSZAKIVtAGY ARORSZA«.

Szerda, 196S. július- eg\§,»

»

N

emrégiben eevik tanító ismerősömmel hozott össze a véletlen. A tanév elmúltával végre akadt ideie úira nergetni az esztendőt, s az emléknek megmaradt ió és rossz dolgokról véleménvt mondani. Többek között szóba került az általa vezetett analfabéta tanfolyam is. Tapasztalatai el- keserítőek. Tizenegyen iratkoztak be. a tanfolyam végére egy szem tanulóia maradt — egv nenvvenéves cigánvasszonv. Ismerősöm véleménye szerint ..szubiektív tényezők” okozták a szinte teljes lemorzsolódást. elsősorban a szégyenérzet. ö minden tőletelhetőt elkövetett, hogv ezt a legfontosabb nehézséget elhárítsa, lelkesítő beszédeket tartott, igyekezett érintetlenül hagyni a beiratkoznifwr-jéiirj felelősségét abban, hogv írástudatlanok maradtak — az átkos múlt tette ezt velük. hiszen valóban elsősorban a régi társadalmi rendszer okozta a család súlyos elesettségét. Mégsem tudta megtartani őket az iskolanadban. De egv cigánvasz- szony megmaradt és végig kitartott. Sőt. a tanfolyam végén jókora csokoládészelettel állított be az iskolába, és erőnek ereiével kérte, ne utasítsa vissza, hiszen olyasmihez segítette hozzá, aminek értéke ..rendkívüli”, megtanította írni. olvasni, papíron számolni. Már nem kell a katona fiától kapott levéllel házalnia, hogy fejtsék meg neki. s ha vágyódásának h" ’'Tot kíván adni. nincs rászorulva, hogy idegenek tolmácsolásával üzenjen neki: ..Vigyázz magadra, kedves fiam. becsüld meg feletteseid, hogy ők is megbecsülienek...” Mert van annál kínosabb, amikor egy anyának idegenek előtt kell kitárulkoznia, és azt sem tudia szegény, hogv érzelmes szavaiból mi kerül papírra? Mert akadt olyan neveletlen diák is. aki visz- szaélt bizalmával, nem azt írta. amit ő diktált, hanem holmi malacságokat. S tain ez az utóbbi eset kénvszerítette rá- sry véget vessen kiszolgáltatottságának.

M

iközben az encsi járási tanács ie- lentését olvasom az elmúlt tanév felnőttoktatásáról. minduntalan felrémlik előttem a nagyon csúnyán kijátszott anya szomorú sorsa, amikor fia válaszlevelét olvasták neki lelkiismeretes írástudók, ö és mások, akik valamilyen oknál fogva nem vehették birtokukba az írás-olvasás tudományát, mennyire ^ ki vannak szolgáltatva hasonló, vagy súlyosabb következményekkel iáró eseteknek. Az ember nem képes mindent a feiében tartani —. s az analfabéta erre kényszerül. Nemrégiben írtam egy esetről, ami példásan tipikus. Egv idős férfit elküldött felesége a boltba, megbízta legalább ötféle vásárolni valóval. Egész úton mondta magában, mit kell venni, hogy gyakorlás útján fejébe vésse. Nos. a boltban sorakoznia kellett, és szerencsétlenségére éppen én kerültem a háta mögé. Hirtelen, szinte meglepetésszerűen rákezdtem: mit tetszik vásárolni? Az öreg megrezzent. és mint a kinyitott kalitkából a rab madarak, egyből elröppentek fejéből a szavak. Dühösen rámförmedt. hogy most már mehet vissza, mert elfeleitett.e. Vérig sértődött tanácsomon, hogv mért nem írta föl? — Mert nem tud írni. A felesége ugyan tud. de csak nem fogia megszégyeníteni magát azzal, hogv a papírt ...fadia a boltosnak, hogy ő olvassa el? Ez még talán legenvhébb faitáia a pórul- íárásnak. A bonyolódó társadalom dolgaiban nem könnyű eligazodni. Az írástudatlanok ilyen szinten iárnak pórul: akik nem végezték el az általános iskolát, hiányos képzettségükért másutt, más helyzetekben fizetnek meg. Alapismeretek hiányában nem tudiák elsajátítani az új szakmákat, stb.

Kétségtelen, hogy az encsi iárás (általában a mezőgazdasági iellegű iárásokj pedagógusai vannak a legnehezebb helyzetben a felnőttoktatással.' hiszen itt a továbbtanulás sürgető kényszere nem haitia úgv az embereket, mint például az iparban. Ott feltételeket lehet szabni: vagy megszerzi a dolgozó a nyolc osztályt, vagy kereshet magának más szakmát. Tsz-tagnak anélkül is lehet lenni, ahogy mondani szokták: a kapát nem veszik ki senki kezéből, mert nincs meg a nyolc osztálya. A tsz-vezetők egv része sem tu- laidonit különösebb ielentőséget a továbbtanulásnak. általában úgy vélekednek, hogy az általános iskola még mindig nem ..nagy valami”, amikor ezerszám engedik ki a diplomásokat az egyetemek, technikumok. azokkal meg ők már úgysem tudnak versenyezni.

Tehát marad az egyetlen ható tényező: a meggyőzés — és valliuk be. hogy a faluban ez is nehezebb.

Joppen ezért tartható jelentős teljeLb sítménvnek. hogy elsősorban a

L pedagógusok meggyőző munkáiénak eredményeként az elmúlt tanévben az encsi járásban kilencszázhu- szonöten tettek vizsgát a rendszerben. Negyvenkét ember megtanult írni-olvasni. öthónapos tanfolyamon 776-an vettek részt, a 10 hónaposon 39- en. levelező tanfolyamon mindössze heten — ez egyben jelzi a levelező tanfolyam hibáit, aligha tekinthető életrevalónak, a tanulmányi átlageredmények is itt a legalacsonyabbak. A lemorzsolódás természetesen itt is nagyfokú volt. hiszen 1470 ember iratkozott be a különböző tanfolyamokra. A KISZ adós maradt az Ígérettel — vállalta, hogy száz analfabétát győz meg a tanulás fontosságáról, segíti az oktatásukat — nem sokat segített.

A vizsgát tett maid ezer ember megkapta az első ..lökést” a tudniakarás útién. Felnőttek voltak mindahányan. és remélhető, hogy a nagy erőfeszítések árár megszerzett tudás bővítésének igényével sincsenek híiával.

G. M.

Kis ügyek - de azérí nagy ügyek

Nemrégiben tárgyalta Mis- való Perecesen. Maradt még lődési ház megépítése is csukó 1c II. kerületi Tanácsa an- gond a bölcsődében, nyári pán a tárgyalásig jutott el. nak az állandó bizottságnak napközire van szüksége az ál- Lesz,tehát még dolga a bi- munkáját, amely a tan ács vá- talános iskolának, hogy csak zottságnak — és természetelasztások óta foglalkozik a kerület munkáslakta részeinek szociális, kulturális és kommunális ügyeivel. Mint a beszámolóból kiderült, sok mindent megoldott, elintézett ez a bizottság. Kis ügyeket, de nevezhetjük nyugodtan nagy ügyeknek is, mert lényeges, fontos volt az ott dolgozóknak.

Üzemi étkezde, napközi, munkásszálló

Ilyen volt például a perecest 8. számú üzemi étkeztető konyhája. Ennek helyiségeit már nem akarta senki igénybe venni. Még a kedvezményes étkeztetési lehetőség ellenére sem. Rendkívül elhanyagolt volt. Az állandó bizottság, pontosabban a kirendeltségi állandó bizottság (ez a hivatalos neve) elérte, hogy a konyha helyiségeit korszerűsítették, önkiszolgálóvá tették, és most már a tisztaság is megfelelő. Hasonló gondot okozott a napközi óvoda, amelynek csatornahálózata, bútorzata és parkettája egyaránt tönkrement. A 'bizottság itt is sikerrel működött, a korszerűsítéssel megoldották, amit csak lehetett, ugyanúgy, mint a Debreceni Márton téren levő munkásszálló étkeztető helyiségénél. Itt elérték, hogy idén januárra a Miskolci Bányaüzem rendbehozatta a helyiséget, és a vendéglátóipari vállalat korszerűsítette a felszerelést.

Perecesi gondok és eredmények

Régi gondja a tanácsnak, mit javíttasson meg Perecesen. A tanácsválasztás óta a bizottság közreműködésével elkészült a Honszerző utca burkolata, hasonlóképpen a Csajkovszkij utcáé is, korszerűsítették a XIX. számú általános iskolát. Ez utóbbi esetében a lakosság is derekasan kitett magáért, és társadalmi munkával segítette a javítást. Megépült a Jószerencse utca is, valamint elkészült a burkolat a Csehov utcán.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy már nincs elintézninéhányat említsünk. A műve-- sen másoknak is.

Megjelent a Jelemkor balatoni külbnsssáma

Pécsett a megjelenő irodalmi és művészeti folyóirat júliusban hagyományos balatoni különszámmal jelentkezett. Szépirodalmi anyagában többek között Bárdosi Németh János, Bodosi György és G. Szabó László balatoni ihletésű verseit, a fiatalabb nemzedékből Kalász Márton és Szepesi Attila új költeményeit közli, s három verssel új, fiatal költőt is bemutat: Kerék Imrét.

A szépprózát Bertha Bulcsú balatoni témájú elbeszélésén s a fiatal Kampis Péter novelláján kívül Antalffy Gyula A szívemelő táj és Lipták Gábor Badacsonyi tudósítás című balatoni írása képviseli.

Külön rovat is indult a számban, Balatoni képek címen. Ebben érdekes dokumentumanyagot ismertet Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc két balatoni riportját. Borsos Miklós tihanyi kiállításáról Bertha Bulcsú, a veszprémi képzőművészetről Szíj Rezső írt, végül érdekes néprajzi értékű anyagot ismertet Bodosi György Régi sírversek bala- tonfelvidéki kisfalvak temetőiben címmel.

A Jegyzet rovatban jelent meg Tóth Dezsőnek a Jelenkor hét hónapja című írása, s új kötetük megjelenése kapcsán portré igényű cikkek Garai Gáborról, Takáts Gyuláról és Bertha Bulcsúról. A könyvszemlék közül kiemelkedik Ilia Mihálynak Csorba Győző új kötetét ismertető kritikája.

A gazdag grafikai anyagból Borsos Miklós nagyszerű tusrajzai a legértékesebbek.

Még az idén több mint hétszáz új tanterem készül el

Megszűnik a íoícsvai szakközépiskola

Az elmúlt tanévben mező- gazdasági jellegű, szőlész-borász szakközépiskola kezdte meg működését Tolcsván. Az általános iskolával közös igazgatású szakközépiskolának csak egyetlen osztálya működött, s a közlekedési viszonyok miatt is kis körzetű községben az új tanévre nem volt elegendő jelentkező egy újabb első osztály létesítéséhez. Ezért legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága javaslatot terjesztett fel a Művelődésügyi Minisztériumhoz, hogy az új tanévben szüntessék meg az iskolát. Az iskola első osztályát már elvégzett tanulókat a tokaji és a sárospataki. hasonló jellegű szak- középiskolákba irányítják át.

Oriásharcsák a Tiszában

A borsodi folyókon levonult árhullám, a „megzavarodott” vizek nem kedveztek a sport- horgászoknak, s nevezetesebb zsákmány még alig akadt a horgokra. A nagy hálókkal és varsákkal „dolgozó” halászoknak azonban kedvezett az áradás. A Bodrogon és a Tiszán halászó tokaji szövetkezet tagjai az elvonulóban levő ár úgynevezett visszafolyó helyein fogták a legtöbb halat. Számos 5—6 kiló körüli tiszai ponty és 10—2o kiló körüli óriásharcsa kerülj! a hálókba. Idei legszebb zsákmányuk egy 46 kilós óriásharcsa volt, amelyből a miskolci Tiszavirág halászcsárdában készült jó néhány adag halászlé és rántott halj

Kó! táboroznak;

Biztató

A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint ez év végéig 552 új általános- és 134 középiskolai tantermet adnak át rendeltetésének.

Nyolc tantermes új általános iskola épül Alsózsolcán, Hódmezővásárhelyen, Derecskén, Verpeléten, Nógrádme- gyeren, a pécsi vasas városi-észben, továbbá Zalaegerszegen, Kiskunlacházán és Érd- ligeten egy-egy 12 tantermes iskolát építenek. A felsoroltakon kívül számos kisebb, zömmel 4 tantermes iskola is elkészül az ország különböző vidékein.

Jelenlékenyen bővül a középiskolák hálózata is. Kecskemét, Kazincbarcika, Tatabánya, Salgótarján 16 tantermes, Vasvár, Nagyecsed, Vác, Oroszlány, Székesfehérvár, Komló, Békéscsaba, Szarvas 12 tantermes, Makó, Bicske, Polgár, Füzesabony, Kiste- renye, Cegléd, Ibrány, Nagy- kálló, Üjfehértó és Körmend 8 tantermes új gimnáziumot kap. Miskolc 14 osztálytermes gimnáziummal és 400 személyes diákotthonnal, Szentes 8 tantermes közgazdasági szakközépiskolával gazdagodik. Zalaegerszegen 150 középiskolás fiatal részére épül diákotthon. A gyulai gimnáziumot 9, az ELTE budapesti

Trefort utcai gyakorlóiskoláját pedig 10 tanteremmel bővítik.

A korszerű oktatási intézményeket általában központi fűtéssel látják el, gondoskodnak tornateremről, a gyakorlati oktatáshoz műhelytermekről, a legtöbb épületben konyháról és ebédlőről is. Az iskolák egy része már a tanév kezdetére elkészül, a többit az év végéig folyamatosan adják át rendeltetésének.

19 halálos áldozatot

követeit az olaszországi

Ítéletidő

Amint már jelentettük, Észak-Olaszországban helyenként 190 kilométer sebességű pusztító szélvihar söpört végig. Hivatalos adatok szerint legalább 19 ember vesztette életét és több mint ezren váltak hajléktalanná. Legalább kétezer sebesültet vittek kórházba a borzalmas pusztítás után. Több ember eltűnt és máig sem került meg. A legkeményebben sújtott körzetekben a gyümölcs- és szőlőtermés 80 százalékát elpusztította az orkán és a forgószél.

Segítség a nyűltenyésztőknek

Eredményesen dolgozó nyúl- tenyésztö szakcsoport működik a sárospataki körzeti földmü- vesszövetkezet területén. Tagjai évente 1000 házinyulat adnak át a felvásárlóknak, szerződéses alapon.

A földművesszövetkezet a járás más községeiben is igyekszik segítséget nyújtani

Ne rémüldözzön* álarcosbálból jjolí a főorvos tó

hasonló szakcsoportok megalakításához, és hogy a takarmánygondjaikon könnyítsen, átengedi lucematermesztésre a helyi boltok kertjeit, ami községenként 500—600 négyszögölnyi takarmányterületet jeleni a nyúltenyésztő csoportoknak.

Közlemény

Jelentkezni lehet 1965. július 15- ig a miskolci Dolgozók Faipari Technikumába, Miskolc, in., Kistábornok u. 42. Felvehetők azok a felnőtt dolgozók, akik 18. életévüket betöltötték, az ált. iskola VIII. osztályát sikeresen elvégezték és a kérdéses szakmában segédlevéllel, vagy legalább két éves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. Támlás a hét három napján, hétfőn, szerdán és pénteken délután 4 órától 9 óráig van. A technikum négy éves képzés után érettségi képesítő bizonyítványt ad. Érettségi bizonyítvánnyal, különbözeti vizsgával a II. évfolyamra vehetők fel a tanulók. A felvételi különbözeti vizsga tárgyait a bemutatott érettségi bizonyítvány alapján állapítjuk meg. Tandíj a technikumban nincs. A jelentkezési díj 13 forint, ami jelentkezéskor fizcteSr dő. A II. évfolyamra jelentkezeti a kijelölt tárgyakból különbözet) vizsgát tesznek. A jelentkezési díjon kívül tárgyanként 10 forint vizsgadíjat fizetnek. A továbbtanuló dolgozók kedvezményeire (tankönyvsegély, szabadság stbJ a vállalat oktatás! személyzeti iá lelösei adnak felvilágosítást.

Dolgozók Faipari , (recbnlkumAnak igazgatósás!#

tén borsodi vonatkozású. A debreceni állami zeneiskola pajtásai ugyanis a szokásos tábori felszereléseken kívül csellóval, gordonkával, hegedűvel megrakodva érkeztek Zemplénbe, s ahogy ők nevezik, zenei tábort rendeztek a természeti szépségekben és történelmi emlékekben gazdag tájon. Hosszabb-rövidebb kirándulásaik után muzsikával is szórakoztatták egymást és a látogatásukra érkező vendégeket, sőt az egyik este Sárospatakon a Tanítóképző Intézet dísztermében jól sikerült hangversenyen a nagyközönségnek is bemutatkoztak a „táborozó” pajtások: Szabó Márta, Kiss Júlia, Nagy Ilona, Szilágyi Ferenc, Potyók Csaba. Kiss Ferenc és a többi, tehetséges, debreceni kis muzsikus. (h. j.)

guknak a nyári táborozás színhelyéül. A sárospataki Zrínyi iskola pajtásai Miskolc-Tapolcán, az Esze Tamás iskola vízi úttörői, szokásuk szerint, a Tiszán töltik a nyarat vízitábor formájában, természetesen amint a folyó apadása ezt lehetővé teszi.

Az Űttörőszöveíség Borsod megyei bizottsága egyébként a nyár folyamán a Csanyik völgyi és a Sajószentpéter közelében fekvő Harica völgyi táborban őrsvezetőképző tanfolyamot rendez. A két táborban mintegy 1500 őrsvezető vesz részt a tanulásban, ezenkívül az egyes járási úttörőbizottságok maguk is gondoskodnak új őrsvezetők kiképzéséről.

* A nyári táborozásnak egy különleges módjáról kell még megemlékeznünk, amely szinKellemesebb, változatosabb a nyári vakáció kirándulással, országjárással, táborozással összekötve. Jól tudják ezt a borsodi pajtások, akik közül sokan ezen a nyáron is felkerekednek, s táborozni indulnak.

— Méghozzá érdekes, vagy inkább természetes módon a hegyvidékiek az Alföldre, az alföldiek pedig ide hozzánk, a Bükkbe, vagy a zempléni hegyekbe jönnek — mondja Rózsahegyi János, a sátoraljaújhelyi járás úttörőbizottság titkára. Hogy néhány példát is említsek, Szentesről 100 pajtás máris nálunk táborozik Tolcsván, a Tilalmas erdőben. Utánuk a polgári járásból egymást váltva több csoportba, érkeznek ugyanide az úttörők. Ezen a kellemes tolcsvai erdörészen ugyanis a járási szövetség úgynevezett cseretábort létesített, ami azt jelenti, hogy az alföldiek itt töltik a nyarat, a mi pajtásaink pedig „cserébe” a sík vidékre, legtöbbször a Tisza füzeseibe mennek táborozni.

— A hegyközi Rudabányács- ka erdeiben Szolnok megye úttörői táboroznak július— lugusztus hónapban, míg a nyíregyházi járás községeiből a festői szépségű Kőkapunál vertek sátrat a pajtások, s agyszerre 140—150 szabolcsi úttörő járja a vadregényes zempléni hegyeket. Ugyancsak sík vidékieknek számítanak a Bodrogközből a cigándiak is, akik a Lenin Kohászati Művek patronálásával a Bükk- ben táboroznak. A zempléni úttörők viszont az alföldi tájakat keresik fel, így például a makkoshotykaiak a debreceni Nagyerdőt, a sátoraljaújhelyi, a pálházi, a füzérradvá- nyi pajtások pedig Tiszacse- ge határában a Tisza-parti füzeseket szemlélték ki ma-