Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-07 / 158. szám
2 eszakmagtarorszäg Szerda, 1965. július 7. jDél-VÍettl(i» g Partizán támadás a ia Gia. erődítmény ellen * Újabb át fésülés a „l}66»övezelben Ki akarják irtani a dzsungelt Dél-vietnami szabadságharcosok kedden újabb nagyszabású támadást intéztek a Saigontól mintegy 500 kilométernyire fekvő Ba Gia erődítmény ellen. A hétfőn reggel elfoglalt őrállást a szabadságharcosok a nap folyamán kiürítették. A kormánycsapatok pedig új erőkkel megszállták. A kedden hajnalban indított újab partizán támadást mintegy 5 órás harc követte és a l^ormánycsapatok csak légierő bevonásával tudták tartani az erődítményt. A szabadságharcosok azonban továbbra is megszállva tartják a támaszpont egész környékét és tüzérségi tüzűkkel megakadályozzák, hogy helikopterekkel erősítéseket küldjenek a Ba Gia támaszpontot őrző saigoni csapatoknak. Több mint ezer amerikai, valamint 1500 dél-vietnami és ausztráliai katona részvételével Dél-Vietnamban újabb „átfésülő hadművelet” indult a Saigontól 50 kilométernyire kezdődő úgynevezett „D” övezetben. A támadás előtt az amerikai és saigoni csapatok lőtték és bombázták a mintegy 100 négyzetkilométer kiterjedésű szinte áthatolhatatlan dzsungelt, ahol —, mint az amerikaiak gondolják —, több mint 8000 szabadságharcos rejtőzik. Csakúgy, mint a kilenc nappal ezelőtt végrehajtott ' korábbi tisztogató hadműveletek idején, most sem került sor harcokra. Az amerikai tábornokok komolyan foglalkoznak azzal a tervvel is, hogy teljesen kiirttatják a dzsungelt azokban a körzetekben, ahol a szabadságharcosok nagyobb összpontosítását feltételezik. Az az elképzelés, hogy a B—52-ek bombatámadásai után buldózerekkel és emberi erővel elpusztítják az erdőségeket. Mit mond a paragrafus ? Jogászunk válaszol imbert nem egyezkedik Jósé Móra, az Amerikai 1 viselőitől származó értesülé- Államok Szervezetének fő- | sek szerint Caamano kész eltitkára kedden néhány napra Santo Domingoból New Yorkba utazik, hogy megvitassa az AÁSZ képviselőivel az augusztus 4-én Rio de Janei- roban tartandó külügyminiszteri értekezlet előkészítését. Ezen az értekezleten előreláthatólag a dominikai válság rendezésének problémái kerülnek napirendre. Az alkotmányos erők képfogadni az ideiglenes kormány vezetőjének az AÁSZ- bizottság által javasolt Hector Garcai Godoy-t, aki Juan Bosch kormányának külügyminisztere volt. Az Imbert- féle junta azonban visszautasította a jelöltet. A junta ugyanis saját magát tekinti Dominika ideiglenes kormányának. ítéletidő Jugoszláviában Fél évszázad óta nem pusztított ilyen ítéletidő Jugoszláviában, , mint vasárnap H finn mlniszferefnoh nyüatftGzata a Üéke-Vílágkongresszusréi Négy nap múlva Helsinkiben megnyílik a Béke-Világkongresszus. A finn kormányt Virolairten miniszterelnök képviseli a kongresszuson. A TASZSZ tudósítója ezzel kapcsolatban felkérte a miniszterelnököt, ismertesse nézeteit a kongresszus jelentőségéről. — Minden nép aggodalommal figyeli a nemzetközi feszültség fokozódását — mondotta Viroladnen. — Még soha nem volt olyan szükség a béke erőinek mozgósítására, mint most. Véleményem szerint a kongresszus legfontosabb feladata: felhívni minden nép vezetőinek figyelmét Harmat Endre: a nyugtalanságot kiváltó problémák békés rendezésének szükségességére. — Mi finnek örülünk annak, hogy a béke nagy kongresszusát a mi hazánkban tartják — folytatta Virolainen. — Egyik megnyilvánulását látjuk ebben a finn népbe helyezett bizalomnak. — Mi finnek ismerjük a háború borzalmait, s tisztában vagyunk azzal, hogy szívós harc nélkül sohasem lehet szavatolni a béke fénnmaradását. Ezért Finnország különböző társadalmi körei kívánják a Béke-Világkongresszus eszméinek győzelmét — mondta végezetül a miniszterelnök. és hétfőn. Leszkovac, Kragu- jevac, Krusevac vidékén, Bosznia egyes területein és a Szlovén tengerparton he- lyenkint 300 grammos jégdarabok hullottak, s 100 kilométer óránkénti sebességgel száguldó orkán acélként ragadta magával a lakóházak, a középületek tetejét és a kéményeket. A vihar évszázados fákat csavart ki tövestül, megrongálta a villany- és telefonvezetékeket. A; jég óriási területen teljesén letarolta az aratásra váró gabonatáblákat. Egyelőre még nem lehet teljes képet alkotni az újabb természeti csapás okozta pusztításokról. Az ítéletidő elől nem mindenki tudott idejében elmenekülni. Hírek szerint öt ember meghalt, több mint hat- vanan megsebesültek. A sérültek, halottak száma még nem végleges, valószínű, hogy hamarosan újabb áldozatokról érkeznek jelentések. i>_ . : 'iRÍl©ll L Ki itt belépsz... Az amerikai sajtóban ezekben a napokban ismét gyakran olvasható ez a jövendölés: Harlemben „hosszú, forró nyár” várható. A világ legnagyobb néger gettójának riadt rendőrei már ismerik a csalhatatlan jeleket. A csúnya, om~ latag, vöröstéglás bérkaszárnyák között elviselhetetlen a nyári New York gyilkos, párás melege, szinte minden esztendőben ilyenkor szokott lángra lobbanni a harleni harag parazsa. Ha közelről szemügyre vesszük és megértjük ezt a haragot, minden eddiginél jobban megértettük az egész amerikai négerkérdést is. Harlem olyan lombik, amelyben tudományos teljességgel és pontossággal tanulmányozhatjuk a fajüldözés bo«- szorkánykonyhájának egyik, világviszonylatban is legiszonyúbb produktumát. Don’t take a chance! Nem jelezte sorompó vagy fegyveres őrség, amikor átléptük Harlem határát. Mégis azonnal észrevettem én, a messziről jött idegen is, hogy más világban vagyok, mint akár néhány utcával arrébb. A különbség szinte tapintható. Fojtott, sűrű levegő öleli körül az embert. Az ellenséges tekintetek úgy cikáznak körülöttünk, mint nagy vihar előtt a még néma villámok. Amikor megérkeztem New Yorkba, egyik ismerősöm piros ceruzával bekeretezett ’ valamit a térképemen és ezt mondta: — Ez Harlem, amellyel a fehér ember, bizony, nagyon meggyűlöltette magát. Kerüld el, mert bajba juthatsz. Lehet, hogy semmi nem történne, de don’t take a chancel, ne kockáztasd meg ... Megkockáztattam, meg kellett tennem, hiszen tudtam, hogy a földkerekség egyik legtragikusabb, tehát legizgalmasabb rezervátumának kapujában állok. Leszálltam ebbe az alvilágba, amelynek bejáratánál ugyanis nincs ott a dantei figyelmeztetés, a „Ííl ITT BELÉPSZ ...”, de amelyben valószínűtlen árnyak im- bolyognak, és amelyben minden egyetlen nagy, kínlódófenyegető moraj. Nem volt itt mindig pokol. Egy régi krónika így ír erről a földről: „Kis, bársonyos szigetek, ezüstös folyók, páratlanul pittoreszk látvány a feslő tavaszban”. Amikor 1658- ban Űj-Hollandia falábú kormányzója, Peter Stuyvesant gyönyörködve megállt itt, a kép Németalföld lankáit idézte fel benne és elnevezte Nieuw Haarlemnek, amit látott. Farmokkal népesült be ez a föld és békét, nyugalmat árasztó nevekkel: Boldog Völgy, Csendes Völgy ... New York, a zakatoló metropolis azonban nekivadultan terjeszkedett. Manhattan szíve, a mai Times Square és környéke már nem volt elég neki és elindult Boldog Völgyet, Csendes Völgyet falni. A múlt század végén elérte Harlemet a gyorsvasút és a telekárak megindultak a csillagok felé. Luxus, a gazdagság jelképe volt ideköltözni. Jött Waldorf Astor, a fényűző hotelek császára, és egymás után építette az előkelő palotákat. Jött Oscar Hammerstein és nyomában kibújt a földből, nálunk talán kevesen tudják, hogy ilyen is volt, a Harlemi Operaház. Jöttek az újságírók és a „Harlem Monthly Magazine 1893-ban ezt a képet vetítette a képzelet vásznára: „Harlem régi és tiszteletre méltó községe minden bizonnyal a divat, a gazZs. J.-né miskolci olvasónk a Munkatörvénykönyv módosítása alapján a korábbi munkaviszonyban töltött időket akarja beszámíttatni a jogfolytonosság szempontjából. Kérdése: milyen igazolásokat fogadnak el a vállalatok. A Munkatörvénykönyv végrehajtási utasításának 30/C paragrafusa szerint a dolgozó kérésére minden korábban figyelembe nem vett, munka- viszonyban töltött időt be kell számítani. Ezeket az időket hitelt érdemlő okirattal kell igazolni. Ilyenek: régi munkakönyv, szolgálati bizonyítvány, megszűnt vállalatok jogutódjainak igazolásai, új munkakönyvi bejegyzések, stb. Ha ilyen okirattal rendel- j kezik, csatolja időbeszámítási kérelméhez, és munkaadója elfogadja. Ha ilyen okirat nincs, birtokában, forduljon igazolási kérelemmel a SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóság (volt SZTK) ügyviteli szervéhez. A társadalombiztostási szerv azokban az esetekben tudja a kért időt igazolni, ha a korábbi jogszabályok alapján a dolgozó be volt jelentve és a nyilvántartások a háborús események következtében nem semmisültek meg. * K- L. ózdi olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a másodállásból és a mellékfoglalkozásból származó jövedelmek után mennyi adót kell fizetni? A második állásból és mellékfoglalkozásból származó jövedelmek megadóztatásáról szóló 4/1965. sz. Komi. és a 3/1965. számú Pénzügyminiszteri rendelet szerint a korábban fizetett 3 százalékos nyugdíjjáradékol nem kell fizetni és helyette 10 százalékos adót kell levonni. Mentesülnek a 10 százalékos adó fizetése alól és továbbra is 3 százalékos nyugdíjjáradékot fizetnek a másodállásban, vagy mellékfoglalkozásban fizikai munkát vállalók még akkor is ha első munkaviszonyukban nem fizikai munkát végeznek. dagság, a kultúra és az intelligencia egyik központja lesz.” Rabszolgák unokái Aztán történt valami és minden megváltozott. A századforduló táján gyorsan és váratlanul lecsapott egy gazdasági krízis és szétzúzta a harlemi telekspekulációt. Vagyonok úsztak el percek alatt, és üresen álltak az egykori Boldog Völgy fényűző palotái. De legalább ennyire a hírhedt amerikai Dél felelős azért, hogy itt néger gettó lett. A kiszolgáltatottság, a gyűlölet elöl százezrével menekültek a csak viszonylag kedvezőbb Északra a rabszolgák unokái. Élénken éltek bennük a friss’ lincs-emlékek és megsokszorozták bennük a „nyájösztönt”. Ügy érezték, és ebben mindennek ellenére igazuk volt, hogy ha összebújnak, kisebb a veszély. Először egy másik negyedben, Hell’s Kitchenben, az úgynevezett Pokolkonyhában tömörültek, de ez hamarosan szűknek bizonyult számukra. Amikor eljutott hozzájuk a harlemi üres házak híre, egyikük, Philip A. Payton ingatlanügynök jó érzéssel nagy üzletet szimatolt: tárgyalt a pangástól megrémült fehér kollégáival és Harlembe, a 134. utca egyik masszív, vöröstéglás bérházába beköltözött az első néger csoport. Louis Armstrong és a többiek Így kezdődött. És úgy folytatódott, hogy 1915. és 1925. köMentesülnek továbbá a mellékfoglalkoztatott pedagógusok, valamint azok, rövi- debb időre. pl. napi 4 órára kötöttek csak szerződést, és emellett mellékfoglalkozásuk is van. A munkaviszonynak nem minősíthető tevékenységből származó jövedelmeket a korábbi progresszív adókulcs táblázat szerint kell megadóztatni azzal az eltéréssel, hogy a táblázat alsó határánál 3 százalék helyett 6 százalékos adókulcsot kell alkalmazni. V. J. mezőkeresztes! olvasónknak közös tulajdonban levő háza van, amit haszonbérletbe akar adni. Kérdése: szükséges-e a tulajdonos társak hozzájárulása, és a haszonbér kit illet meg? A Polgári Törvénykönyv szerint a hasznosítás módjáról, így a haszonbérbeadásról a tulajdonos társak szótöbbséggel határoznak. Minden társnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A kisebbség köteles magát a többség határozatának alávetni, ha ez a rendes és észszerű használat, vagy kezelés körét, tehát általában az okszerű gazdálkodás követelményeit nem haladja meg, illetve nem sérti és a kisebbség jogait nem csorbítja. A törvény biztosítja a kisebbségnek, hogy a többség döntését keresettel megtámadhatja a járásbíróságnál. A hasznosításból származó bevételek a tulajdonóstársakat tulajdoni hányad arányában illetik meg és ugyanilyen arányban kötelesek a kiadásokhoz is hozzájárulni. A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz a tulajdonos- társak egyhangú határozata szükséges. Ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni a hasznosítási vitát a járásbíróság rendezi és a hasznosítás módját maga állapítja meg. Dr. Sass Tibor »könyv Zemplén megye os iéríeneíéltea lalásáig. Fejlődésünk utolsó lizennyoc esztendeje már hiányzik a kötetből, de utalást találunk rá, hogy a felszabadulás óla ellelt időre vonatkozó anyagot e kötet szerzői a Borsodi Történelmi Évkönyvben tették közzé. Nem ártott volna esetleg e kötetben is közreadni, legalábbis főbb részeit. (Érdemes azon is elgondolkozni, éppen a kötet első dokumentuma alapján, hogy a megye nevét adó, a honfoglalással egyidejű Borsod várának földmaradványait és nevét őrző Borsod község nevét nem lehetett volna-e valami módon megőrizni, még az Édelérinyel történt összevonás után is.) Az első fejezet a mohácsi vészig terjedő időszak, a második a három részre szakadt ország, a harmadik a majorság! gazdálkodás térhódítása, a feudalizmus válságai a reformkor, a következő a szabadságharc dokumentumait mutatja be. A kapitalizmus kialakulásának kora. az 1918-as polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság, majd a Horthy-kor- szak, végül a felszabadulást ■ követő, s a könyvben sajnálatosan röviden tárgyalt idősszak dokumentumai következnek. Név- és tárgymutató, | idegen szavak jegyzéke és 'fotóanyag (facsimilék) egészítik ki a kötet tartalmát. I Az Olvasókönyv szakmai »értékelése meghaladja a hírlapi megemlékezés feladatát, >az erre hivatott történészek [bizonyára elvégzik majd ezt, »azt azonban mi is megállapit- [ hatjuk, hogy Deák Gábor és »Gyimesi Sándor műve nem- [ csak a történelem-szakos tárnátok munkáját segíti, ha- ►nem jó, olvasmányos tájé► koztatást ad a megye törté- »nete iránt érdeklődő nagyközönségnek is. (Ehhez tudni »kellene, miként, juthat az ér- [deklődő a kötethez, mert er- 'r,e sehol nem találtunk utalást.) A könyvhöz Tok Mik- ►íós, a Miskolci városi Tanács I művelődésügyi osztályának »vezetője írt előszót, az ízléses borítólapot pedig, Szrogh »Sámuel 180fl-ból származó [miskolci látképének felhasz- ►nálásával Komáromy József [tervezte. Ugyancsak 6 látta • el a kötet műszaki szerkesztését. (Itt megjesvzendő, hogy ► talán hasznosabb lett volnf [az idézeteket és a szerziS ► magyarázó szövegrészeit élté* [rő betűkkel nyomtatni.) [ Érdeklődve vártuk, öröm» ;mel fogadtuk e -művet. A ►szerzőket, szerkesztőt. l«skt •>- [rókát, a kiadást segítő ta” , ► esi szerveket és a nyom /át »egyaránt . csak az o1isr\?ré6 ► hangján említhetjük iia 'átlapozzuk ezt á hiánypótló k^ny- [vet. ► (ben«d«,k) Ol vasá Hornod- lbait j-í es Miskolc rar Régen várt, hasznosnak Ígérkező, ízléses kiállítású kötet hagyta el a napokban Miskolcon a Borsodi Nyomda üzemeit. A Miskolcon megrendezett Történelemtanárok Nyári Egyeteme napjaiban jelent meg Deák Gábor és Gyimesi Sándor kötete: Olvasókönyv Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye és Miskolc város történetéhez. A kétszázhatvan oldalas kötetben a szerzők a megye történetének dokumentumaiból közölnek olyan válogatást, amellyel nyomon követhető az egész magyar történelmi fejlődés. Az. eredeti szövegrészekhez magyarázó jegyzeteket fűznek. Segíti ez az összeállítás az iskolai történelemtanítást, életközelségbe hozza, élményszerűvé teszi a történelmi események megismerését. Az Olvasókönyv nyolc nagyobb fejezetre bontva tárja elénk a dokumentumokat a megyének a honfoglalóktól történt megszállásának Anonymus által említett mozzanatától kezdve az 1947-es választások eredményének tag► 1 zött újabb, több mint egymil- | lió üldözött menekült el a, Délről. Jórészük, az új, az < immár néger Harlemet gyara- [ pította. Ez a kerület akkor < még nem volt nyomasztó világ, J sót sok tekintetben derűs szín- , folt. A mai méretű túlzsúfolt-» ság még a jövő tompán mo- [ i-ajló fenyegetése volt, a házak < még nem omladoztak, az ipar [ még sok szakképzetlen mun- . kaeröt megemésztett. A jö- < vevények elhozták Északnak] pompás zenéjüket és a század« muzsikája, a jazz nem utolsó-] sorban innen, New York Har-< lemjéböi indult világhódító» útjára, ördöngős tehetségek ] tűntek fel a kis mulatókban.' Duke Eiligion, Louis Ärmst- [ rong és a többiek nevét milli-» ók ismerték meg. Aztán újra] jött egy ■ gazdasági válság és a< harlemi drámában új felvo-J násra gördült fel a függöny. , Amerika kiheverte száza- < dunk nagy világkrízisét, de] Amerika „belső gyarmata”,« Harlem, mindmáig nyögi az] akkori halálos csapást: a, tömeges munkanélküliséget,» amely ebben a kerületben ] azóta is állandóan kísért. A< Dél ritmikusan, kérlelhetet-] lenül lökte ki magából a« belső emigráns négerek hullá-; mait. Ez a különös gettó re-] csegett, ropogott, görcsös erő-» feszítéssel tágult, mint a vaju-] dó asszony csontozata — de« sohasem eléggé. A házak egy-! re zsúfoltabbak lettek, a] problémák egyre megoldha-] tatlanabbak, az emberek egy-« re elkesex'edettebbek. ] 1935-ben történt az első na-« gyobb robbanás. ; Következik: „Az én böröm, sem fehér..." <
