Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-25 / 174. szám

Vasárnap, 1965. július 25. EszakmagyarorszAo H verseny díj: ©8 esztergagép Á Diósgyőri Gépgyár vezetői nemrég a mezőkövesdi járás­ban jártak. Arra voltak kíván­csiak, hogyan halad az aratás, milyen az idei termés, s hogy a gyár milyen közvetlen, konkrét segítséget adhatna a termelőszövetkezeteknek. A járás vezetői elmondották) hogy az aratást jól előkészítet­ték, megszervezték, ha kedve­zően alakulna az időjárás, kü­lönösebb zökkenők nélkül be­fejezhetnék ezt a nagy mun­kát. Vannak, persze, problé­mák is. Ilyen, többek közt, hogy a járásban általában ke­vés a szállítógép kapacitás, s ez elég sok gondot okoz. Te­herautók és vontatók kellené­nek, hogy a szállítási munká­ban segítve meggyorsuljon az aratás és nem utolsósorban a leszerződött gabona átadása. A gépgyár vezetői még ott, azonnal megbeszélték, hogyan és milyen mértékű segítséget adhatnának a járásnak a szál­lítási munkák meggyorsításá­hoz. A gépgyár párttitkára tol­mácsolta a dolgozók készsé­gét, hogy szombaton délután és vasárnap szívesen vállalná­nak társadalmi munkát, köz­tük számos gépkocsivezető is. Gácsi Miklós vezérigazgató, a járás országgyűlési képviselő­je pedig közölte, hogy ha g gépkocsivezetők vállalják a szombati és a vasárnapi mun­kál, a gyár harminc teherautó­ját szívesen kölcsön adja egyik hétvégén. A megállapodás megszületett, s így a Diósgyőri Gépgyár harminc teherautót küld a mezőkövesdi járásba, hogy hétvégén a szállítási munkákban segítsenek. A járás vezetői azt is elmon­dották, hogy a termelőszövet­kezetekben már elég sok a gép, vannak célszerű javítóműhe­lyek is, viszont igen kevés az esztergagép. Ezek hiánya miatt nehézkes és költséges a gép­javítás, márpedig a gyors se­gítség a jó gépi munka egyik alapfeltétele. A Diósgyőri Gép­gyár vezetői erre is igen ör­vendetes választ adtak. El­mondták, hogy szívesen adnak a ^ járás termelőszövetkezetei részére öt csúcseszterga gépet, óe nem tudják, hogyan lenne igazságos az elosztás. Azt ja­vasolták, hogy a járási párt- bizottsággal és a tanáccsal hir­dessenek közös versenyt az aratás idejére és az az öt ter­melőszövetkezet kapja meg az esztergagépeket, amely az ara­tás, cséplés idején produkált munkájával ezt legjobban meg­érdemli. A közös versenyfelhívást ha­marosan meg is fogalmazták, amely így kezdődik: „A Diós­győri Gépgyár pártbizottsága, üzemvezetősége és munkás kollektívája, a mezőkövesdi járási pártbizottsággal és a já­rási tanács vezetőivel egyet­értésben a járás valamennyi termelőszövetkezetét betakarí­tási munkaversenyre hívja fel. A verseny feltételei: 1. A lehető legkisebb szem­veszteséggel augusztus 20-ig befejezni az aratást és a cséplést. 2. Az állam iránti, szerző­désben vállalt kötelesség 100 százalékos teljesítése, illetve túlteljesítése. 3. A kombájnszalma azon­nali lehúzása és kazlazása. 4. Az aratást követően a tarlóhántás, vagy a nyári mélyszántás azonnali el­végzése. A verseny feltételeinek ér­telmében csak a felszántott, vagy dixtillerrel megművelt, azonnal lezárt területen tekint­hető befejezettnek az aratás. A verseny feltételeinek telje­sítésében legjobb eredményt elért öt termelőszövetkezetet a Diósgyőri Gépgyár vezetősége, pártbizottsága és munkáskol­lektívája egy-egy csúcseszterga géppel jutalmazza meg... A munkákat járási szakemberek­ből összeállított bizottság fogja értékelni 1935. szeptember 15-ig.” E felhíváshoz aligha kell kü­lönösebb kommentár. A Diós­győri Gépgyár igazán szép dí­jakat ajánlott fel a verseny­zőknek. Most már a termelő- szövetkezetek vezetőin és tag­jain múlik, ki kapja meg szep­temberben az öt esztergagépet. A tét igen szép, hasznos és mindenütt szükséges. A Diós­győri Gépgyár vezetői és mun­kásai ezzel a versenyfelhívás­sal és a verseny díjaival is szép példáját adták annak, hogyan lehet a mezőgazdaságnak köz­vetlenül segíteni erkölcsileg, politikailag és anyagilag egy­aránt. Szeneire! József ki emberismeret művészi tankönyve Gondolatok Németh László Irgalom című regényének olvasása közben el, rhint ___________ _____ emberek u ntalan előkerülnek a fórra- szubjektiven szétválasztott két Mérlegen: a miskolci Építőipari Vállalat lunkája f Köíiséges renoválás — „Csofe egy pohárralu — Miből van a mellékkereset? | Az egyik lakó felháborodva Panaszkodott: _•— Kérem szépen, az már tűrhetetlen, mit csinálnak ná­lunk az építők. Miskolcon, a Kossuth utca 8. számú házban lakom. A házat tavaly reno­válták. De hogyan? Csaknem minden munkát kétszer, vagy háromszor kellett újra meg- csinálniok. Az én lakásomat Például kétszer festettéle, a másodiknál szigetelték. és most teljesen fekete a fal... . A lakást és a házat látva, Jgazat kell adnunk a panasz- kodénak. A Miskolci Építő­i-Vari Vállalat dolgozói tavaly, május közepén kapták meg c?ú. a munkát A tervek sze- ’ánt, a Kossuth utca 8. számú ház teljes felújítása 259 ezer forint költséget igényelt A felújított házat tavaly október m-én a Miskolci Ingatlanke- , Kelő Vállalat „mennyiségileg minőségileg megfelelőnek'’ találta és így is vette át. Mi- vel azonban kisebb javítani- való még akadt, a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat még 7926 fo- llrit értékű, úgynevezett mennyiségi és minőségi hibát Korrigált. Ezenkívül a felújí­tási munkáknál egy év a ga­ranciális idő és ez alatt a vál­hat még dolgozhat a házon -~7 ha van mit. Nos, a Kossuth .. ca 8-ban van. Az idei. jú- J5-j garanciális jegyző­könyvben mintegy tíz, javitás- í'a. yáró hiba szerepel. Ezek főzött vannak jelentéktele­nebbek, például villanykap­csolók áthelyezése, ajtóbetét oeiyreállítása. de vannak na­gyobb munkák is: konyha V^nnyezeténelc kijavítása, homlokzati, beázás megszün- 'etcse. ~~ A baj, hogy hanyagul dolgoztak az építők — mond­ja ki hamar az általánosítást a lakó. — Az én konyhám­ban például megjelent egy ember és elkezdett festem. Látom, hogy össze-vissza hú­zogatja a csíkokat. Azt mon­dom neki: ..ilyen csíkokat az én nyolcéves fiam is tud fes­teni.” Mire ő: „Mit csodálko­zik rajta, nem vagyok én fes­tő, hanem autódukkózó, de hát ide küldtek...” - Elküld­tem. Másnap jött egy festő szakmunkás, ö meg egyene­sen ezzel kezdte: „nézze, ha ad 300 forintot, olyan rende­sen megcsinálom a konyháját, hogy csak..Nem adtam pénzt. Meg is nézhetem a fa­lat. Bezzeg a szomszédé, aki leszurkolta a háromszázat! De kérdem én: becsületes dolog az ilyesmi? Vállalati munka­időben, vállalati fizetésért, vállalati anyaggal? ... Juhász Károllyal, a Miskol­ci Építőipari Vállalat igazga­tójával és Jakab Béla szak- szervezeti titkárral beszélget­tünk minderről. — Sajnos, előfordul ilyesmi — így az igazgató. — Az idén május 1-ig több fegyelmit és kártérítési levonást kaptak dolgozóink, mint tavaly egész évben. De liát mi ennek az oka? Megnéztük, mennyi az átlag­keresete a vállalat mintegy 700 dolgozójának. Havi 1400— 1500 forint. A festőké azonban ■írna—7400 forint, a bádogos brigád vezetők között pedig van olyan, aki többet keres, mint az igazgató. Nem „rá­szorultságból" kérik, vagy fo­gadják tehát el a pénzt. — Az az igazság, hogy a la­kók szoktatták rá emberein­ket — jegyezte meg Jakab Béla. — Es az ilyen „mellék­keresetet” csak kevesen, tud­ják visszautasítani. Pedig mennyit beszélünk, magyará­zunk erről a dolgozóknak. Igaz, a régi szakmunkások zö­me már kimondottan erkölcs­telen dolognak, sőt zsarolás­nak tartja az ilyen pénzké­rést. Nagy azonban nálunk a fluktuáció. Főleg a segéd­munkásoknál. Évente százá­val számoljuk a ki- és belé­pőket. Ezek többnyire olyan „vándormadarak”, akik bármi áron, minél több pénzre akar­nak szert tenni, aztán, amikor egy helyen már „eljátszották becsületüket”, továbbállnak. És ők rontják le a több száz, becsületes ember tekintélyét is. — És itt van még az ita­lozás — vetette közbe Juhász Károly. Sajnos, ezért is a la­kókat” kell sokszor okolnunk. „Csak egy pohárral", szokták mondani, arra gondolva, hogy így gyorsabban halad a mun­ka. Pedig nem így van. Az egy pohár bort, pálinkát kö­veti a második, a harmadik. Lehet, hogy az emberek lát­szatra így gyorsabban dolgoz­nak, de csak összecsapják a munkát. Nem kell részletez­ni. hogy az italos ember meny­nyire kevéssé tud koncentrál­ni. Mit tehet ez ellen a válla­lat? Alkohol-szondákat vettek és munkaidőben, szúrópróba­szerű vizsgálatokat tartottak az építők között. Az ered­mény? Az első három ember nyomban kikérte munkaköny­vét. Persze, a vállalat veze­tői, ennek ellenére. tovább folytatják óz ilyen vizsgála­tokat. Ez valamit segít. De legtöbbet azok a lakók segít­hetnének, akiknek otthonait renoválják. Ezek pedig sokan vannak. Á vállalatra például jj ez évben 9,5 millió forint érté-ti kű lakástatarozás vár. | Vannak azonban olyan pa-i nászok is, amelyek nem a vál-3 lalat hibájából, hanem» anyaghiány miatt adódnak, n Például: sokáig elhúzódik parkettázás, vagy más munka. 4 Mert az építők kevés parket-J tát, kavicsot, homokot kapnak. v A tanácsi vállalatok anyag- { kiutalási rendszere különben isj elég körülményes. Egy példa:4 a negyedik negyedévre szük-^ séges anyagokat a vízvezeték-’ és központifűtés-szerelők ré-' szere már áprilisig meg kell{ rendelni. Pedig áprilisban még/ nem is tudják, mit fognak, csinálni a negyedik negyed-’ évben. ’ A téglát Békéscsabáról ésj Karcagról kapják (elég rossz \ minőségűt!), ugyanakkor szál-, lítási gondjaik is vannak. Mert ha Miskolcon állnak is az‘ ÉPFU-kocsik, azok nem szál- ( Irthatnak tanácsi vállalatnak, | hiszen más minisztériumi tár-, cához tartoznak. Erről már’ minisztériumi szinten is tó-* nácskoztak, ígéretek is el- ( hangzottak, de a tény mégj mindig az. hogy szállító-esz-, köz hiányában, gyakran áll’ egy-egy építkezés. ! Mindezt természetesen, a la- j kők jó része nem tudhatja és, nem is kérdezi, csak kimond-’ ja az általánosítást: rosszul* dolgozik a vállalat. No, ha! . ez általánosságban nincs isj fgv (hiszen például a javító- ( sokat az országos normatívá- kon belül készíti el ez a vá!-* lalat), azért előfordulnak bősz-! Szántó hibák. Egv kicsit a la-1 kóknak is gondolkodniuk kel-( lene azon: csökkenthetik-e ők , is ezeket a hibákat? 1 (Ruttkay) 1 _ ogyan kíséri végig egy IT K orvostanhallgató lány S y a huszas évek elején JL _íL szülei családi életé­nek válságát •— avagy: hétévi katonaság és fogság utón hazatérve hogyan találja felfordulva családi életét egy pesti tanár — vagy: a tehetős paraszt származású és rokon­ságú férj az ellentétes közeg­ben, pesti polgárok között — másképp: egy orvostanhallgató lány hogyan jut el ez ellenté­tes elemekből összekényszerült kis család börtönéből az embe­reket megértő-szerető-segítő nagy családig, közben levetve taszító hidegségét, mely a mindenkiből a jót kicsikaró kohézió emberi melegségére cserélődik fel. Más-más szem- ponlból nézve, de valahogy így lehetne egy-egy mondatba fog­lalni a könyv cselekményét. De ha csal; ezt halljuk, akár divatos besztszellert is képzel­hetünk mögé. Pedig nagy élmény ez a könyv: olvasása után más szemmel nézzük az embereket, mint előtte. És ez semmiesetre sem a cselekménynek köszön­hető, hanem annak az írói módszernek, amellyel a Gyász, a Bűn és az Iszony után az emberismeretnek újabb művé­szi tankönyvét hozta létre Né­meth László. Mert valójában, az előzőkhöz hasonlóan nem regény ez. legalábbis annak nem a romantika óta alakuló formáihoz hasonló. Nem pár­beszédekkel tarkított leírás, el­beszélés, hanem tudományos elemzés. „Tudományos” — ez a szó mindnyájunkban vala­milyen szakmai értekezés em­lékét idézi. Számomra például a fiatalabb Horváth János egyetemi előadását, melyben minden detektívtörtén elet megszégyenítő izgalmas és lo­gikus elemzéssel fejtegette a Gellért-legendák titkait. Más számára e szó egy nehezen fel­ismerhető betegség feltárásá­val, vagy például az elektro- salakos átolvasztóssal asszoci- álódik. De miért ne lehetne a tudományokban begyakorolt módszert magára az emberre is alkalmazni? Nem az ember­nek valamely kortörténetére, vagy idegrendszerére, biológiai és fizikai felépítésére, munká­jára, vagy történelmi tetteinek összefüggéseire, hanem min­dennek összességére a mozgó, az élő, a gondolkodó, a cselek­vő emberre. Tankönyvet írni, mondjuk szomszédunkról, vagy barátunkról. Ellene lehetne vetni ennek: hisz ahhoz orvos­nak, pszichológusnak, szocio­lógusnak és még jó néhány szakma tudójának (még pél­dául szabónak is, hisz ruhában jár) kellene lennünk, mindazt tudnunk kellene, amit azok tudnak, akik azzal a kiválasz­tott emberrel érintkezésbe lép­nek, foglalkoznak vele a rájuk eső rész specialistáiként. Volt már ilyen kísérlet az iroda­lomban: Flaubert könyvtárnyi tudást gyűjtött össze két átlag­polgár, Bouvard és Pécuchel bemutatására. És e könyv min­den ínyencsége ellenére unal­mas és semmitmondó (azaz nem mond többet, mint amit Flaubert enélkiil is tudott; vol­na, kiváló író lévén, emberei­ről mondani). Hasonlóképp gyűjtött össze óriási ókortörté- nclmi anyagot Thomas Mann a József-regényekhez, azok mégis a monumentális mű észrevét­len dekorációi maradtak. H nagy írók a szaktudománytól csak tájékozottságot szerez­tek, de nem módszert. Ah­hoz, hogy kiválasztott embe­rünkről tankönyvet írjunk, : minél sokoldalúbb tájékozott­ság csak elindulás, a lényege: az, hogy a tudományok mód­szerét alkalmazzuk: a jelensé­gek, a jelzések megfigyelését és annak értelmezésére a leg­célravezetőbb elemzések kivá­lasztását, ezzel mindjárt köze jutunk célunkhoz. A legjelleg­telenebb, a legkevésbé érde­kesnek látszó emberről is lehe’ így érdekes tankönyvet írni De ezzel az utóbbi másfél szá: év regény-fogalmai szerint cselekmény elveszti jelentősé Sót. Nem a mindenki által ész­revehető, a csak egy szem­pontból általánosíthatónak le írása a feladat, hanem a szinti észrevehetetlen rezdülésekbő összefonódó eseményeknél elemzése. (Hasonló, szintén vi­lágsikert aratott kísérletnél lehettünk tanúi a képzóművé szetben is. Barcsay Jenő Mű veszeti anatómiája, majd az Ember és drapéria . című mű­vének esetében.) _ illet használ fel Ne­ill M. roeth László emberei / W ß bemutatására? Ha a _L fJL szokványos sablonok közt keresünk, a lé­lektani regény címkét akaszt­hatnánk rá. Kétségtelen, szám­talanszor él a lélektani elem­zés eszközeivel, de sohasem marad filosz pszichologizáló, hanem, ahol kell, határozottan használja a tudott eszközöket Orvos? Az orros-írók mindig gyanúsak. íróknak rendszerint dilettánsok. De van több nagy írója századunknak is, aki kép­zettségét tekintve orvos, mégis ezt csak életrajzukból és nem műveikből tudjuk (például Brecht, Aragon). Németh László, ahol kell, tudatosan az orvos szemével néz. (Itt nem a cselekmény kórházi jelenetei­re, az orvostanhallgató egyete­mi történéseire gondolok. Hiá­ba orvos Németh László civil­ben, ezekben a jelenetekben a szak-jelleg csali tájékozottság, az emberek elhelyezésének helyrajzi koordinátáit adja.) Az orvos az embert alkotó test-egyéniség formáló erejé­nek biztoskezű elemzésében jelentkezik. Számára a test nem rejtély, nem szentély, melybe borzongva lehet benéz­ni, hanem emberei létének ter­mészetes közege. Ezenkívül jól ismer a termé­szettudományok más területé­ről felhasználható sok más jel­lemzést. analóg esetet, méllyé) technikai szemléletű száza­dunk embere számára közel tud hozni számos, egyébként nehezen körülírható emberi jelenséget. így, az ember természet­tudományos értelmezése mel­lett időtlen, épp ezért soha­sem realizálható típusokat tudna csak teremteni. Németh László nem áll meg itt Embe- reit ezzel párhuzamosan be­állítja a korba, sőt pontosan megadja társadalmi hovatar­tozásukat is. Csak egy példa: Ágnessel, a főszereplővel azért izgulunk, hogy ideáljára, ap­jára nehogy rábizonyuljon: a fogság nyomot hagyott elmé­jén. Végigjárják a tükrösi ro- lionságot, majd beszélgetnek «egy fiatal medikussal. Mind- í untalan előkerülnek a forra- f dalmi Oroszországból hozott remiékek. ö maga rebbenten, Pa szemekből kiolvasott kívá­nalmakhoz alkalmazkodva fe- ^ lel get. Hol bohócot csinálnak a belőle, hol megbámulják, mint a tudós férfiút, de közben »mindnyájan levizsgáznak »származásuknak megfelelően, ^világnézetből is. Németh Lász­lónál egy-egy pszichológiai ok­iból beidézett alak felvillantá- Lsa egyben egy-egy szociológiai ^ típus megfogalmazása is. a Ugyanígy szinte történész­eként ejt el néha adatokat (és »ezek nem lógnak ki, természe- V lesen illenek bele valamelyik ^elemzésbe), hogy éreztesse a fehér terror utáni, a kezdődő ^konszolidáció nyomott leve- Igőjét. E megjegyzésekben csali Tsummázatát adja az esszéiben »és esszé-regényeiben (Az em- vberi színjáték, az Utolsó kí­sérlet és részben az Égető Esz- $ tér) végig élt szemléleti Vívó- Adásoknak — emberei társadal­omi helyének, világnézetének ♦ »bemutatására emel csak a re­génybe egy, azokra emlékez- ▼ tető jelenetet az öreg tanár Születésnapjának bemutatása­ikor. De azokkal szemben nem 0egy konkrét történelmi hely­ezet megkívánta magatartások T vizsgálata adja itt a tétet, ha- -nem az emberismeret köny- ▼vét konkretizálja e történelmi- Sársadalmi meghatározókkal. ^Ebben nem a gondolkodó, ha- Anem a tudós Németh László a van jelen. Tankönyve ezért »függetlenül látszólag világné- ▼ setétől, történelmi kötöttsé­ggel tői. i j módszerek alkalma- k zását a gyermeksé­a /-« gétől megfigyelt em­♦ » C JL berek, tulajdonsá­gok, események, te­rhét egyéni emlékeinek tuda- 4fos feldolgozását egészíti ki. ♦Amit a gyermek lényegre nem törő szeme elraktározott, vagy amit ifjúként indulatoktól be­folyásolva látott és élt át, ab­ból rakja össze felnőttként a jellemzés motívumait. Ezekből, az életművében sokszor külön-külön jelentke­ző megoldásokból így kialakí­tott komplex módszerrel kö­zelíti meg az embert, mely el­járás mégsem hagyomány nél­küli a regény történetében: visszatér annak XVIII. száza­di típusához, melynek csúcsa és összefoglalója Goethe Wahl­verwandtschaften (magyar cí­mén: Vonzások és választá­sok) című műve. Goethe volt az, aki kora természettudomá­nyos módszereinek is ismere­tében írt tankönyvet az em­berről, egy adott szituációban kapcsolataik cserebomlásának (a német cím erre utal) reak­cióit figyelve-elemezve. A ro­mantikától kezdődő külső „cselekményességnek” (az ezt megelőző „kalandos” regé­nyek sohasem vették komo­lyan a cselekményt, hanem embereik megismertetésének szituációjaként állították ösz- sze, hogy csali a legismerteb­beket említsem; Rabelais, Cer­vantes, Voltaire. Fielding, stb. vagy nálunk a Tariménes uta­zása), majd a huszadik szá­zadban elszaporodó tudomá­nyoskodó sarlatánságnak kel­lett felvirágoznia közben, amíg a regényirodalom eljutott oda, hogy Németh László e művei­ben felzárkózott ismét a kor tiidományos módszereinek színvonalához. _ érdés; mi adja e §/ különböző, sok |\ irályból futó elerrt- zések rendszerező el­vét. Ebben jelentke­zik 0 tudomány módszereit csak felhasználó író. Ezzel leplezi le, hogy a sokfelé te­kintő. tudós módszerek alkal­mazója. korának egyik legje­lentősebb írója. Itt találjuk azt, amit a regény utóbbi másfél százados eredményei­ből kiszűrt magának Németh László. Hősei nem egyen­rangú bolygók, melyektől egy­forma, látszólag szenvtelen távolság választja el, mint Goethénél. Ö az emberek szubjektiven szétválasztott két régióját különbözteti meg. Vannak egyrészt a különböző osztályból, rétegből összesze­dett emberek, akik közé be­dob egy szíve szerinti (rend­szerint) hősnőt, aki a többiek gyakorlatához viszonyítva ma­gasabb etikai követelményei­vel kényszeríti reakcióra, áraz előttünk való megnyí­lásra a többieket. Az ideális hősnő az ütközések során ab- ; normálisnak tűnik, sőt, van amikor azzá is kényszerül (Gyász és részben az iszony), I mert a napi realitásokban élők- . tői olyan etikai szemléletet és : magatartást vár el, amelyik meghaladja létük akkori, szűk szükségleteit. Szóval az ideális . épp azáltal válik torzzá, hogy nem akar (vagy nem tud) al­■ kalmazliodni a reális gyenge- ] ségekhez. Es ezzel megindul . a csere-bomlás (melynek vé­• gigkísérésénél, építkezésénél • drámaírói tapasztalatai van­1 nalc segítségére). Vagy tragé- . diához vezet (Gyász) vagy . drasztikus robbanáshoz ■ (Iszony), vagy fokozatos ki­egyenlítődéshez (Irgalom). E ‘ folyamat során pedig olyan 1 példatárat kapunk emberisme- ; rétből, melyet az élet nevű munkahelyen nagyon is fel tudunk használni, másrészt • szuggesztiója alá kerülünk an­• nak a magasabb etikai igény­nek, amely ezt a tudást az ember megváltoztatásának) . jobbátételének szolgálafSt« . állítja. 1 Kabdebó Lóránt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents