Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-21 / 170. szám
4 ÉSZ AKM AGY ARO RS 35 AG Szerda. 1965. július 2L A .TIT miskolci szervezetének elnökségi ülésén hallottunk ismételten ról^, hogy az értelmiség soraiban változatlanul tartja - magát egy helytelen álláspont. S ez nem más. mint a népművelés egyoldalúságáról vallott nézet. Sokan, különösen értelmiségiek még mindig úgy hiszik, hogy a népművelés egy adott „műveletlenebb” réteg tudatának növelésére szolgáló lehetőség. Úgy tartják: az iskolarendszerű oktatásból valamilyen oknál fogva kimaradt, az iskola padjait hamar elhagyó réteg igényli elsősorban a népművelést, mint hézagpótló lehetőséget. Akik „magasabb” iskoláig jutottak, azok a maguk részéről befejezettnek, lezártnak érzik műveltség-szintjüket. Falun és városon egyaránt találkozunk ezzel a tévés hiedelemmel. A népművelés szétsugárzó hatását leszűkítő elméletnek sok-sok hirdetője van a népművelők között is. Egyesek úgy tartják,- vannak akik terjesztik a kultúrát, s vannak akik befogadják.. Utóbbiak a népművelés alapbázisai, előbbiek, legalábbis sokan úgy hiszik, a népművelésen „kívül” állók, „népet művelők”. Hol válik el a művelődni vágyók tábora az „oktatóktól”, s ki, mikor „alanya” a népművelésnek. Tulajdonképpen e kérdéscsoportok körül van a vita, amikor a népművelés két nagy táborának, a kétkezi munkásoknak és a szellemi foglalkozásúaknak a népművelésben való részesedését vizsgáljuk. , lismerjük: nem olyan egyszerű programot készíteni a szellem munkásainak. Ugyanis, az értelmiségi rétegen belül is nagy az érdeklődésbeli megoszlás. Az ipari településeken a technokrácia legmodernebb problémái izgatják az értelmiséget. Humán jellegű vidéken az irodalom, a művészet iránt nagy az érdeklődés; ahol mezőgazdasági termelvényekről esik a legtöbb szó, ott természetesen az agrárproblé- mák érdeklik az értelmiség különböző rendű és foglalkozású egyedeit. A népművelők legnagyobb része nem ismeri pontosan ezeket az értelmiségi igényeket S ha ismeri is, nagyon felületesek ezek az ismeretek. Nemrégiben beszélgettünk egy népművelő szakos egyetemi hallgatóval, aki kissé panaszosan emlegette, hogy neki a szakon nemcsak humán jellegű tárgyakkal kell megismerkednie, hanem különböző agrárkérdésekkel is. Egy pillanatig se lehet vitás előttünk, hogy a népművelők személyében kell összpontosulnia annak a nagyfokú műveltségnek, amely végül is különböző egységekre osztódhat: humán és műszaki jellegű érdeklődésre. Mindaddig, amíg ilyenfajta fel- készültséggel nem rendelkeznek népművelőink, nehéz lesz a szellemi munkások tudat- formálására szánt program megtervezése. Addig csak az esetlegesség és a véletlen dominálhat S a véletlen, természete szerint, ritkán talál célba. A népművelés élettelen csatornái egyelőre még az értelmiségiek között ereződnek. Talán a televízió segített valamicskét abban, hogy a népművelés különböző módszereiből részt kérjenek az értelmiségiek. A kvalifikáltabb szelE lemi tornák, a különböző szellemi fejtörők erősen vonzották az értelmiségieket. A televízió produktumainak utánzatával megpróbálkoztak népművelőink is. Felkészültség és feltételek hiányában jóval kevesebb sikerrel és kisebb esélyekkel. A legfontosabb érdek- 1 őrlést felkeltő műhelyről, az értelmiségi klubok szervezéséről azonban a legtöbb helyen megfeledkeztek. Az országban több helyen működnek értelmiségi klubok, a klub tagsága kialakítja azokat a művelődési formákat, amelyeket a népművelés keretein belül vehetnek igénybe a szellem munkásai. A klubo- sítással kapcsolatban is jó lenne eloszlatni azokat a helytelen nézeteket, amelyek erősen tartják magukat. Ezek a nézetek szintén leegyszerűsítik a klubformákat. Egyesek azt tartják: a klubok arra jók, hogy alacsonyabb műveltségi szinttel rendelkező falusi, városi fiatalok és öregek eltöltsék szabad idejüket. Értelmiségiek azt tartják, hogy ezeket a klubokat nekik nem érdemes látogatniok, mert nem tanulhatnak semmit. Természetesen, klubja válogatja. Ahol olyan programot állítanak össze, amely az értelmiséget is vonzza, oda szívesen betalál a szellemi dolgozó is. S okat vitatott téma az is, hogy elhatá- rolják-e a klubokat, vagyis, ahogy ezt szaknyelven mondják: rétegesít- sék-e? Az eddigi gyakorlat fényesen igazolta, hogy a rétegesítés szép eredményekkel jár. Az azonos érdeklődési körű emberek szívesebben járnak azokba a klubokba, amelyekben saját napi problémájukra kapnak feleletet. így az értelmiségi klubok létrehozásának a jövőben mind nagyobb szerepe lesz. A szellem munkásainak tudati állapota nem lezárt valami. Azzal, hogy ki-ki kézbe vette diplomáját, még nem tarthatja magát a világ leglényegesebb dolgaiban jártasnak. A népművelés tartogathat sok új dolgot, új fordulatot a szellemi munkások számára is. Pontosan az a jó a népművelés lehetőségeiben, hogy az értelmiségiek különösebb szellemi megerőltetés nélkül juthatnak olyan ismeretek birtokába, amelyeket korábban verí- tékezve szereztek meg az iskola padjaiban. Természetesen a dolog kétoldalú: a népművelésnek állandóan olyan szinten kell lennie, hogy az értelmiségieknek állandóan nyújtani, kínálni tudjon. A z élettelen csatornák eme erezeteinek élettel való megtöltése népművelésünk egyik legizgalmasabb problémája. A soron következő esztendők bizonyára kikristályosítják azokat a kiváló módszereket, amelyek a legalkalmasabbak szellemi munkásaink tudatának formálására. Párkány László Ä szendrői könyvtárban 4500 l<oíeí — nymon Negyven százalékkal csökkeni a forgalom (f. m.) ödüjárás s za b ál (főzés (A jövő perspektívája) Erősen tűz a napfény a szendrői könyvtár bejáratára. A községi tanácshoz menet láttam meg a vonzó berendezésű termet, a falak mellett körbe futó polcokon sorakozó könyvek sokaságát, a korszerű foteleket, kis társalgó asztalokat — s az ürességet. Kicsit kajánkodva léptem be: íme, egy jól felszereltnek látszó községi könyvtár — kihasználatlanul. Már szinte fogalmazódott bennem a kritikai jegyzet a polcokon árválkodó kötetekről, meg a szép, vonzó, de kihalt teremről. Két nap kötcsönsés, egy nap adminisztráció A könyvtárban két férfiú dolgozgatott: a könyvtáros és a járási könyvtár éppen itt tartózkodó instruktora. A könyvtár adminisztrációs munkáját látták el. Szén droben ugyanis hetenként kétszer, kedden és csütörtökön van nyitva a könyvtárj szerdán meg az adminisztrációra kerül sor, ami itt is jócskán adódik. Látogatásunkkor éppen szerda volt, azért volt üres a terem. Kár volt előre kajánkodni. Igaz. így kellemesebb meglepetésként hatott mindaz, amit később tapasztaltam, s amiről később tájékoztattak. Ötssáxkét olvasó Az önkiválasztó rendszerű könyvtárban 4500 kötet között válogathat az 502 állandó beiratkozott olvasó. A nyár, a meleg természetesen érezteti hatását itt is: mintegy 40 százalékkal kevesebb olvasó kevitákra. Gyermekeknek diavetítéseket szoktak tartani és sok könyv is várja a gyermekkorú olvasókat. Olvasóteremnek is használható lenne a helyiség, de igen kevés, mindössze öt folyóirat található itt. Több irodalmi szakköri vitát rendezett már itt a helyi értelmségi klub. A község művelődési életében különös szerepe van, vagy még inkább lehetne e helyiségnek, mert valójában ez Szendrőn az iskolán kívüli művelődés centruma, illetve még inkább centruma lehetne. Művelődési ház tulajdonképpen nincs a községben, mert a jelenlegi kis, szűk helyiség, amely ezt a feladatot próbálja betölteni, alkalmatlan. Mozielőadásokat is mindössze 120 érdeklődő nézhet egyszerre. Sok hiányt kellene hát a könyvtárnak Szendrőn pótolnia. Átszervezés előtt A szendrői könyvtár nagy feladatok előtt áll. Mint Kari- csánszky Dezső könyvtáros és a járási könyvtár instruktora tájékoztattak: hamarosan körzeti könyvtárrá alakítják át, és akkor Szendrőn kívül Bü- döskút és Galvács könyvtári ellátása, olvasómozgalmának fellendítése is feladatkörébe A könyvtár helyisége alkal- tartozik, más kisebb összejövetelekre, (torn) resi fel ilyenkor a hűvös termet és válogat a polcokon. Most, a kölcsönzési napokon mintegy 00—70 olvasó fordul meg a könyvtár falai közt, más időszakokban 100—110 olvasó a napi forgalom a 3300 lakosú községben. Érdekesség, hogy a fiatalok száma nem emelkedik nyáron, sőt, inkább csökken, mert az iskolai szünetet kizárólag játékidőnek tekintik a szendrői fiatalok, s a könyvtárat sem látogatják, nem fordítják a játszásra szánt idő észrevehető hányadát sem olvasásra. A felnőttek körében viszont emelkedik a szépirodalmi érdeklődés, s ennek folytán a kikölcsönzött regények. novellás kötetek arányszáma. A község lakóinak több mint 10 százaléka bányász, akik családtagjaikkal együtt az összlakosságnak mintegy egvhar- madát jelentik. Ezt a tényezőt nem szabad figyelmen kívül hagyni, ha a lakosság és a könyvtár kapcsolatát vizsgáljuk és nyáridőben csak 40 százalékos visszaesést tapasztalunk. ■ A könyvtár művelődési centrum lehetne .Húsz óra" Nagydijat kapott a „ A 4. Moszkvai Filmfesztivál ború és béke” című nagydíját a „Húsz óra” című megosztva kapta, magyar film és Szergej Bon- darcsuk szovjet rendező „Háalkotás:: Több mint S4 000 fiatalt véltél fel a középiskolák első osztályaiba Á Művelődésügyi Miniszté- tályosai közül csaknem 27 ez- riumban most készült el az ren részesülnek különféle szóidéi középiskolai felvételek ciális juttatásban. Tanuló szo- statisztikája. Az adatok sze- bai és menzai ellátást több rint az új első osztályosok mint 16 000, kollégiumi elhc- száma országosan meghaiadja lyezést csaknem 9000 diáknak a 64 ezret. Mintegy 38 500-an a biztosítottak. Mintegy másféi- gimnáziumokban, csaknem 26 ezer tanuló úgynevezett ex- ezren pedig a különböző szak- ternátusi ellátásban részesül, mai középiskolákban kezdik vagyis magánházaknál, csa- meg szeptemberben tanulmá- ládoknál lakik és diákotthon- nyaikat. A fel nem vett je- ban étkezik, kedvezményes lentkezők fellebbezéseit a me- áron. gyei, városi tanácsok művelődésügyi osztályain bírálják el. Változatlanul nagy volt az érdeklődés az általános iskolákból kikerült fiatalok körében a szakmai középiskolák iránt. A gimnáziumokban a korábbi évekhez hasonló arányban jelentkeztek. A középiskolák új első oszA zsűri a lgjobb női szereplő díját Sophia Loren-nek ítélte oda, „Házasság olasz módra” című filmjéért, míg a legjobb férfiszereplőnek járó díjat Szergej Zakariadze szovjet filmművész kapta, „A katona apja” című filmért A Magyar Rádió és Televízió miskolci stúdiójának műsora (a 188 mCtere9 buli.lm hosszon 18—19 Órái (rl A riportereké a szó. Brigádvezetők fóruma. A nagyüzemi Kisz-bizottságon- Madrlgálok — miskolci kórusok előadásában. Az egészségügyi kultúra kérdései. A nők életéből: az anyák védelmében. Sporthíradó. Slágerkoktél. IBUSZ társasutazások! Július 24—augusztus 20-ig SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK! Korlátozott mennyiségben minden előadásra kaphatók jegyek az IBUSZ miskolci irodájában. Augusztus 15: Miskolc—Hajdúszoboszló. IBUSZ—TIT csoportos utazás vonattal, egy napos. Részvételi díj, idegenvezetővel és strandjeggyel: 50. Ft. Jelentkezési határidő; augusztus 12-ig. Augusztus 28—29: Miskolc—Visegrád—Esztergom. IBUSZ—TIT csoportos társasutazás vonattal és hajóval. Részvételi díj, szállással és idegenvezetéssel, múzeumi belépőkkel: 133 forint. Jelentkezési határidő: augusztus 15. A BM. Tanácsi Építőipari Vállalat, Miskolc, József A. u. 59. szám szak munkás-átképző tanfolyamot szervez: szobafestő, mázoló, valamint tetőfedő szakmában. A tanfolyam időtartama 3 év. A tanfolyamon részvevők szakmai, gyakorlati és elméleti képzésben részesülnek. A tanfolyam sikeres elvégzése esetén szakmunkásvizsgát tesznek, szakmunkás bizonyítványt kapnak. Jelentkezés és érdeklődés a vállalat munkaügyi osztályán-9 Élettelen csatornák Zalka Miklós: Rapszódia fehérben A művészetben, tehát az irodalomban is, a szép és az igaz kölcsönösen áthatják egymást. Éneikül valódi mű nem jöhet, létre. Zalka Miklós, a kiváló író, a Rapszódia fehérben című kötetében. - csokorba kötött jónéhány novellát, tárcát és karcolatot — a katonaélet szép és igaz színeiből. A kötet minden darabja le- bilincselően érdekes írás. Valamennyi — más-más összefüggésben — arra a kérdésre felel: miként dobog a katona szíve a zubbony alatt? A ruházat egyforma, de a „kincstári” mégsem uniformizál. Ez a hadsereg, néphadseregünk, nem akarja elnyomni az egyéniséget, de jobbá formálni igen. Férfiasságra nevel, becsületes helytállásra, frázisok nélküli hazaszeretetre. Módot ad a legszebb emberi erények kibontakoztatására, az ,, edzett lélek” tettekben megnyilvánuló szakadatlan fejlődésére. Ahol emberek vannak, ott konfliktusok is vannak. A konfliktusok pedig a jellemek különbözőségéből fakadnak: ez emberség ütközik össze olyan tulajdonságokkal, amelyek yrlég ott settenkednek egyesek lelki zugaiban. Mindig az emberség győz. társadalmi létezésünk általános tendenciája ez. de nem símán Kemények az összecsapások, sebek keletkeznek, s ezeket nem ..ráfúvással” gvóevítia ’-alamiféle mocebc-li tündér Zalka kötete értékes mű.Olyan világba vezeti el az olvasót, amelynek mindennapi életéről viszonylag keveset tudnak a katona életet át nem élt emberek. Zalka írásai érdekesek, fordulatosak, sőt — izgalmasak. Kitűnő olvasmány valamennyi. Húsból és vérből való hősök tűnnek fel bennük: a vonzó élet, a győzelmes valóság. (f. m. — Adjisten, Dani bácsi! Hogy lityeg a fityeg? — Köszönöm kérdését. Am- még csak lenne, csak ez a szárazság ne volna. Kisül a szem. — Már mint a gabonaszem, ugye? Mert hogy a gabona, igen szemérmetes. Bezzeg a feketéző üzérek szeme nem sül ki, akár szárazság van, akár elázik a határ. De ide hallgasson. Dani bácsi, hát kelméd még nem tudja, hogy ma már nem úgy van, mint' régen. Nem hallott még az ISZÁK-ról? — Iszákról-e? Már hogyne hallottam volna. Szén itt lóg az oldalamon. — Nem arról vagyon szó, hanem az Időjárás Szabályozó Általános Központról. Az segít minden bajon. No. gyerünk. Elvezetem oda. Azaz, hogy előbb gyerünk a megyeházára. Ott kell váltam az időjárásigénylő jogosítványt.. Ott bemondja, hány hold földről van szó. mit kíván: műesőt, műszelet. műnapfényt, m.űzefirt. műlangyot. Aztán a jogosítvánnyal elmegyünk az TSZÁK-hoz. Úgy is lett. Dani bácsival együtt mentünk az ISZÁK- ba. Magam is először jártam ott. Olyanféle hivatal ez, mint egy főposta. Nézzük a sokféle felírást. Hogy aszongya: „Nyaraló csoportoknak kellemes nyári napsütés meghatározott heh/en és időben itt igényelhető.” „Jégbiztosítottak figyelmébe! Jégverést adminisztrációs költség felszámítása nélkül kellő időben garantálunk.” „Hótakarók nagy választékban!” „Eső. zápor, zivatar megszabott. időtartamra itt igényelhető.” Ide kopogtattunk be. Dani bácsi kezdte a. mnvdókáiát. Eső kéne. amolvan tartós, langyos zánoreső-féle vány tíz- tizenkét óráig, hat hold földre való. három fanban, amott Borsodbikklndányban, mert kisül 'a szem. — Váriunk csak. váriunk csak — lapozgat az ISZÁ K- muki egii nagv könuvhon —, mikorra kéne az az eső? — Ha ma volna, akkor is késő volna — mondja Dani bácsi. — De ha már nem lehetett eddig, legalább holnapra. A muki tovább nézgelödik, lapoz a nagy könyvben. — Sajnos, kedves bátyám, egy kiránduló társaság holnap egész napra nyári napsütést igényelt Borsodbikkladány egész határára. Ki is utaltuk, s ezen már nem változtathatunk. Holnaputánra lehet? — Isten neki. legyen hát holnapután — törődött bele Dani bácsi. Beírták a megrendelést. Az öreg kifizette az eső-illetéket., megköszönte jóságomat. elváltunk, s ment ki-ki a maga dolgára. Harmadnap aztán olvasom az újságban: BORSODBIKKLADÁNY EGÉSZ HATÁRÁT BT,VERTE A JÉG. DIÓ NAGYSÁGÚ JÉG HULLOTT EGY ÓRA HOSZ- SZ4T F.LPUS7.TUT.T /I TERMÉS ÉS AZ APRÓ JÓSZÁG. AZ TSZÁK VEZEmOsPnEpEN PONTOS szemét;YT VÁLTOZÁSOKAT várnak. (Sz. M. 1947. IX. 21.) H. B. ——————— ——4 ■
