Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-21 / 170. szám
Szerda,, 1965. július 21, sáron ÉSZAKMAG* AR ORSZÁG 3 munkásosztáBy helyzete SZV3ATOSZLAV RICHTER megyén leben zongoraestje ©lé Már tíz nappal ezelőtt egyet- zenei élet nagy ajándéka. Ma- Szombathelyi és budapesti len jegyet se lehetett kapni a gyarországon már járt, Itteni koncertjének híre is elérke- Filharmónia miskolci kiren- hangversenyeinek és a világ zeit már hozzánk. Az elragad- deltségcn a ma esti koncertre, nagy koncertdobogóin tartott látott kritikák, tudjuk, nem A nagy' érdeklődés teljesen in- estjeinek híre régen eljutott túloznak, s helyesen állapítja dokolt. Ma, július 21-én este Miskolcra is, de személye- meg egyik pesti lap, hogy kri- Szvjatoszlav Richter, a világ- són csak most van szeren- tikát. írni Richterről már ré- hírű szovjet zongoraművész csénk először találkozni vele gén nem helyénvaló, nem is lép a miskolci közönség elé, városunkban. Külön örömünk- igen lehetséges. Alkotó, aki- hogy koncertjével felejthetet- re szolgál, hogy ez a látoga- nek elképzelésével olykor légién művészi élménnyel ajándé- tás éppen Miskolc várossá feljebb vitatkozni lehet, de kozza meg mindazokat, akik az nyilvánításának hatszázadik zongorázása és koncepciójának iránta érzett tisztelő érdeklő- évfordulójára esik, így az ün- művészi rangja, mélysége el- déstől fűtve, a színház nézőte- neplő város jubileumi rendez- vitathatatlan. Richter rabul ej- rén helyet foglalhatnak. Schu- vény-sorozata egy ilyen érté- tette ismét hallgatóit, és mű- bert H-dúr szonátája, Brahms kés és felejthetetlen, „terven vészeiének bűvöletéből napok négy zongoradarabja (h-moll kívüli” hangversennyel gya- múltán se lehet ocsúdni, intermezzo, e-moll intermezzo, rapszik. Felfokozott érdeklődéssel és C-dúr intermezzo és F-dúr rap- Richter neve ma már példát- ■ szódia), valamint Liszt h-moll lan vonzerő Moszkvában, New “ 3 , szonátája szerepel Richter kon- Yorkban, Becsben, a világ tisztelettel, a barati szovjet nép certjének műsorán. bármely nagyvárosában, ahol na§y fia iránti szeretettel varSzvjatoszláv Richter ma- a nemes művészetet tisztelő juk és fogadjuk Miskolcon gyarországi látogatása a nyári emberek élnek* Szvjatoszlav Richter! A SEGÍTSÉG ä mozgalom, amelyről keveset hallunk Uj híd épül a Taktán — Megkaptuk a csövet — újságolja örömmel. — És a malackáját meg- kapta-e már — érdeklődik Gyapai István. — Meg, meg. azt is. — Jó malacka? — Nagyon jó. A rövid beszélgetés arra is kitér, ki ellenőrzi a sertésgondozókat. A válasz nem nyugtatta meg a patronáló! Később meg is mondta Kovács Miklósnak: helytelennek tartja. hogy az állattenyésztésben dolgozók csak egymást ellenőrzik. A tsz elnökét a habföldeken találjuk meg. Vele az avatási előkészületekről beszél Gyapai István. — Rendben vannak a gépek? — Igen, mind rendben. — Ha aratás, csépi és közben valami törés, vagy egyéb baj adódik. azonnal szóljatok, vagy hozzátok be az alkatrészt. éjszaka is megjavítjuk. Az az alkatrész is elkészült, amelyet a napokban behoztatok. Jöhettek érte. Konkrét segítség Az elnök bólogat, aztán előhozakodik az újabb kéréssel: — Kevés gépi erőnk van a hordáshoz. Ha abban tudnátok segíteni, hogy egy „szombat—vasárnapra” néhány teherautót adnátok... így megy ez órákon át, s a patronáló rendelkezésre áll tanácsokban, konkrét segítségben. ő már tudja, mi az, amit ígérhet, mi az. ami rájuk tartozik. Nagy segítséget ad munkájához az a tudat, hogy Vincéé Géza vállalati igazgatóhoz. vagy a vállalati párt- bizottsághoz és KlSZ-bizott- sághoz mindig bizalommal fordulhat termelőszövetkezetei ügyében. Nagy megértéssel, sok jóakarattal támogatják őt abban, hogy ennek a fontos pártmegbizatásának teljes egészében eleget tehessen. A. L Nemcsak az elméletben, hanem a falusi munkában is jár- I tas. Még nagyapja mellett tanulta meg a gazdálkodást, j, hosszú évekig maga is dolgo- ( zott a földeken. Elkísértük egyik patronáló útjára; Csenvéte községbe. Útközben elmondotta, hogy ma egészen más segítséget várnak a közös gazdái az üze- 1 mi dolgozóktól, mint régen, c Nem arra van szükség, hogy t vasárnaponként kaszával meg- s jelenjenek a határban. Áz I aratás és minden más mező- .i gazdasági munka a falusi em- c bér. dolga, ö ért hozzá. Miben c áll mégis a segítség? — Politikai felvilágosító 1 munkával segítjük a közös ( gazdálkodás erősítését. A kö- 1 zösségi érzést, a közösségi »szellemet kell meghonosíts- 1 hiúnk falun. Ebben mi va- ►gyunk a tapasztaltabbak, van- [nak hagyományaink, ezért ne- , • künk, nagyüzemi dolgozóknak .. [kell ebben példát és úlmuta- , ■tást adnunk. , . Első állomásunk az enesi / [járási pártbizottság. A cse- a nvétei Egvetértés Tsz-hen ki- t [sebb zavarok vannak a vezetésben. A kihelyezett tsz- [elnök és mezőgazdász meahi• zatása lejárt, s nem történt [intézkedés, hogyan legyen tóivá bb. Ez a bizonytalanság rá- [nvomja bélyegét a munkára ■ is, éppen most, a gazdasági év J [legfontosabb szakaszában. Er■ ről beszélgetnek. A csenyétei határban r ■ 1 [ Csenyéte lejtős, dombos ha- ) »tárát már kora reggel ellepték - [a tsz-tagok. Kicsi még itt a \ »kukorica, alig bújt ki a cu- , ’korrépa is. azt kanálgatják — j »bizony kicsit megkésve —. s t [aligha lesznek készen ara- j »tásig a sok kapálnivalóval. s > Határjáró utunkra Kovács f [Miklós tanácselnök kísért el, t »aki egyben a község párttit- s [kára is. tehát mindenről tud j »tájékoztatni. f [ A központi tanyán állunk 1 meg, Kiss Irma sertésgondozó s 'siet hozzánk. Néhány évvel ezelőtt sokat b oeszéltünk róla, hogyan segí- n tik a nagyobb üzemek a tér- t. ne]öszövetkezeti mozgalmat, n Ma talán kevesebb az erről h »zóló híradás, de ez nem je- z enti azt, hogy a tényleges segítségnyújtás kevesebb len- ú le. Az encsi járás vezetői nagy n ^ismeréssel emlegetik a Bor- y sód megyei Építőipari Válla- n atot, amelytől a legtöbb se- p, Jítséget kapják a termelőszö- v vetkezetek. j, Pártmegbízatás g A vállalati pártvezetőség 'p j yapai Istvánt, bízta meg há- a •om tsz patronálásával. Gya- lai elvtárs nagy gyakorlattal n •endelkező, régi pártmunkás, g t T öbb hónapos munka, alapos felmérés, vizsgálat és tapasztalat- szerzés nyomán jött létre az a jelentés, amely a megyei pártbizottság legutóbbi ülésének első napirendjére került. A pártbizottság tagjai. Dojcsák Jánosnak, a megyei pártbizottság titkárának szóbeli kiegészítője után igen élénk, tartalmas vitában tárgyaltak a munkásosztállyal kapcsolatos határozat végrehajtásáról megyénkben. A vitában többen felszólaltál»:, véleményt és sok hasznos javaslatot mondtak el a meghívott gyárigazgatók, trösztigazgatók és munkások is. Amikor 1958. október 16-án a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghozta fontos határozatát, a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetével való foglalkozást minden szinten a párt-munka jelentős részévé és állandó feladatává tette. E határozat életrehívása történelmi szükségszerűség volt: a személyi kultusz idején, az akkori káros politikai és gazdasági vezetés következtében háttérbe szorult a munkásosztály helyzetének, gazdasági és kulturális körülményeinek javítása, életszínvonalának állandó, fokozatos emelése, a munkás- osztállyal való mindennapos törődés. Pártunk Központi Bizottsága ezért hozta meg ezt a fontos, s ma is mindennapi munkát adó határozatát. Az azóta eltelt évek alatt nagy lépésekkel haladtunk előre sok feladat végrehajtásában. Annak több pontját megvalósítottuk, más célkitűzések Pedig, ha lassúbb ütemben is. szintén a megvalósulás felé haladnak. Ugyanakkor azt is megállapították a megyei pártbizottság ülésén, hogy néhány fontos kérdésben stetg- .... nálás, sőt, visszafejlődés t.a- Pasztaiható. Ezért is vált szükségszerűvé, hogy napirendre tűzzék az ötvennyolc óta végzett munka 'felülvizsgálását és alapos, a részletekre is kiterjedő mérlegelés után újabb intézkedéseket' hozzanak a mai és holnapi munkát illetően. M ost. a szocializmus teljes felépítésének időszakában jelentkező nagyobb és bonyolultabb feladataink, ezekkel együtt a munkásosztály törté- helmj hivatása, vezető szerepe alapvető módon meghatá- Tozza és politikai kérdéssé teszi a gazdasági, általános helyzetével, politikai arculatával, hangulatával, a közéletben való részvételével történő foglalkozást. Ez a munka — Mondották ki a pártbizottsági ülésen — a párt, az állami 'ás a gazdasági vezetésre, hiinden vezetőre nagyobb feladatokat ró. A cél, ami az. 1958-ban hozott határozati 'Megalkotásakor is vezette a Központi Bizottságunkat: a' Munkásosztály tömegeinek ] rneQnyerése és mozgósítása a > szocialista társadalom felépi-1 léséért folyó harcra. Jóleső ér-J Zéssel állapíthatjuk meg, hogy 2 lüegyénk munkásai eredme-tí üyesen vesznek részt a pártj Politikájának megvalósitásá-« üan. a gazdasági építő mun-« |.aban, a politikái és kulturá-« élet feladatainak megoldá-« saban. Ezt mutatják második^ ötéves tervünk eltelt négy« evének megyénkben jelentke-! 7° eredményei: a termelése P^ohböl 14,3, • acél-nyersvasból| .■8, cementből 16,3, égetette eglából 42,9, nitrogónműtrá-[J Gyából 90,8. az exportátadás! Ppüig kereken ötven száza-« ükka] növekedett. De ezt mu-| “átják az egyes évek felada-! 9inak maradéktalan teljesítő-í k» illetve túlteljesítése után! aPott erkölcsi, anyagi clis-í •yerésck is. Büszkélkedhetünk! fs dicsekedhetünk vele. hoey<i ü tavalyi jó munka alapján^ üRVénk. minden megyét« ügelözve, a főváros után a? ogtöbb kitüntetést, dicsérő! klevelet, élüzem címet ésj Sndorzászlót hozta el gvá-J Ív bányái, vállalatai és köz-4 Rkedési csomópontiai részére.^ . ünkásosztályunk bebizonyf-«) yff3- tettekkel igazolta. hoRVJ 'Megértette a párt szavát, ál-< lásfoglalása egyértelmű és határozott: minden tőle telhető módon kiveszi részét a szocialista társadalom építésének nagy feladataiból. Az is a munkásosztály vezető szerepének erősödését bizonyítja, hogy többsége élen jár a szocialista öntudat, az áldozatvállalás, a kollektív érzés, a fegyelmezett munka tekintetében. Nap nap után igazolják ezt a szocialista brigádok, a termelési tanácskozások tapasztalatai. Jellemző ezekre, hogy ahol helyesen hajtották végre a Minisztertanács és a SZOT legutóbbi határozatait, a részvétel 10—80 százalékra emelkedett, az aktivitás is nőtt. Minden szinten tapasztalható, hogy a munkásosztály felelősséget érez az ország vezetéséért, a hatalom helyes gyakorlásáért, a nemzeti vagyon kezeléséért. A z alapos vizsgálat, a mélyreható elemzés ugyanakkor azt is feltárta, hogy egyes kérdésekben a határozat követelményeihez képest lemaradás tapasztalható és az új helyzetből fakadóan problémák is jelentkeznek. Találkozunk még helyenként helytelen nézetekkel, a vezetőszerep mennyiségi oldaláról történő. mechanikus értelmezésével, vagy éppen szubjektív megítélésekkel. A pártbizottsági ülésen és a hozott határozatban is nyomatékosan aláhúzták, hogy mindennapos feladat, a vezetők és vezető szervek állandó kötelessége a munkásosztállyal, ezen belül is a munkásifjúsággal és a női dolgozókkal való törődés. Javítani, kell élet- és munkakörülményeiket. törődnünk kell, s meg is kell oldanunk dolgozóink szociális, kulturális, egészségügyi problémáit. Megyénkben a munkások összetétele rendkívül sokrétű. Az ipar fejlesztése során a nagy mozgalmi tradíciókkal rendelkező nehézipari üzemeken é»s a borsodi bányavidéken kívül új gyárak, jelentős ipari bázisok épültek ki. Ezekre a helyekre a dolgozók az ország minden vidékéről jöttek össze, sokan még ma is hosszas utazással járnak be munkahelyükre, ezért a bejáró dolgozóknak a társadalmi és politikai életbe való fokozottabb bevonása mind a munkahelyen, mind a lakóhelyükön egyaránt nehézségekkel jár. Ebből persze az is következik, hogy a bejáró munkások, az építőipar és közlekedés sajátos körülményei között élő dolgozók a legkülönbözőbb politikai nézetek hordozói és terjesztői. Az üzemi pártszervezetek további fontos feladatául jelölte meg ezért a megyei pártbizottság ülésének határozata a gazdaságszervező munkán kívül az eszmei, ideológiai nevelőmunka fokozását Megállapították ugyanis, hogy a munkások gondolkodásával, a-z erkölcsi, politikai feilődés problémáival váló foglalkozás elmarad a követelményektől, emiatt a dolgozók világnézeti fejlődése a növekvő politikai öntudat, és a munkához való szocialista viszony tömeges kibontakozása ellenére is ellentmondásos. A munkások politikai hangulatát alapvetően befolyásolja a párt gazdaságpolitikája. Egyes csoportokban türelmetlenség tapasztalható például a KGST-ben rejlő lehetőségek lassú realizálása miatt, másfelől az tapasztalható, hogy dolgozóink egy része nem érti meg a hozott intézkedéseket, kételkednek, egyes kérdésekben ellenvélemények hangzanak el. Mások élesen és jogos nyugtalansággal bírálják a tervezés fogyatékosságait, s igazuk van, amikor erélyes intézkedéseket, felelősségre- vonást követelnek. A munkásoktól jött észrevételben sok igazság van abban, hogy az egyes területeken időszakonként jelentkező szervezetlenség. az anyagellátási zavarok körültekintőbb munkával elkerülhetők lennének. M indezeket figyelembe vette a megyei párt- bizottság, a szerzett tapasztalatok, a felmérések tanulságai szerepeltek az ülés elé terjesztett írásos anyagban, szóbeli kiegészítésben. A tartalmas vita során ennek megfelelően tárgyalták meg a munkásosztály helyzetét, illetve annak politikai kérdéseit, s hoztak fontos határozatot. Onodvárl Miklós (Folytatjuk.) Gabonabetakarifási verseny Az állami gazdasági komba jnosok hagyományos gabona- betakarítási versenyében a legutóbbi egy hét alatt újabb kiváló eredmények születtek: az SZK-kombájnosok legjobbjai a 21—23 vagonos teljesítményüket 40—47 vagonra növelték. Hétfő estig 28 állami gazdasági kombájnos haladta túl a 30 vagonos teljesítmény- szintet. Közülük Rakta Sándor, a Kaposvári Állami Gazdaság kombajnosa az első, aid 4739 mázsa gabonát adott át gépe alól a szállítóbrigádoknak.
