Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-21 / 170. szám
2 ÉSZAKMAGYARORSZÁG Szerda, 1965. július 21. Bre^sx&yev &®saséá® a román pártkongresszuson Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára kedden beszédet mondott a Román Kommunista Párt IX. kongresszusán. Elöljáróban átadta a kongresszusi küldötteknek, a szocialista Románia valamennyi kommunistájának és dolgozójának az SZKP Központi Bizottsága, az SZKP és az egész szovjet nép forró, testvéri üdvözletét. Brezsnyev beszédében foglalkozott azokkal az eredményekkel, amelyeket a román nép rövid történelmi időszak alatt ért el. Érintette a világon működő forradalmi erők egységének és szolidaritásának kérdéseit, s ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az egység szükségessége különösen nyilvánvaló most, amikor az Egyesült Államok arcátlan agressziót követ el a vietnami nép ellen, a Dominikai Köztársaság ellen, súlyosan sérti a kongói nép és más népek létérdekeit és lábbal tiporja jogaikat; most, amikor Nyugat-Német- országban az amerikai imperialisták támogatásával és ösztönzése mellett Európa békéjét fenyegető revansista terveket dolgoznak ki. A Szovjetunió — mondotta — a többi szocialista országgal együtt a múltban is megadta vietnami testvéreinek az agresszió elleni harchoz szükséges segítséget, s a jövőben is megadja. Nem kétséges, hogy az agresszió kiterjesztésére tett bármiféle kísérlet a szocialista országok még erőteljesebb visszautasításával találja magát szemben. Ha azonban az amerikai intervenciósok a józan ész ellenére mégis új kalandokba kezdenének, akkor saját bőrükön tapasztalhatják majd egységünk és összeforrottságunk erejét. A szovjet kommunisták nevében kijelentjük — mondotta a továbbiakban Brezsnyev —, hogy pártunk nem sajnálja az erőfeszítéseket valamennyi szocialista országgal fenntartott testvéri kapcsolatok erősítése és fejlesztése érdekében. Itt, a román kommunisták kongresszusán elsősorban azt szeretnénk kijelenteni, elégedettek vagyunk azzal, hogy korunk legfontosabb kérdéseit pártjaink egységesen értékelik. Brezsnyev végezetül hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és Románia között egyre erősödnek a politikai és kultu- -ális kapcsolatok, a két ország az egyenjogúság alapján kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködést folytat, megosztották és megosztják egymással a szocialista építésben szerzett tapasztalataikat. Az SZKP a jövőben is változatlanul követi a Szovjetunió és a szocialista Románia közötti testvéri kapcsolatok erősítésének és fejlesztésének irányvonalát. A Román KP IX. kongresz- szusának kedd délelőtti ülését Gheorghe Apostol, a Román KP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Apostol átadta a szót Ion Gheorghe Maurernek, a Román Népköz- társaság Minisztertanácsa elnökének, aki megtartotta beszámolóját az 1966—70-es népgazdaságfejlesztési irányelvekről. Ezután a küldöttek folytatták a beszámolók feletti vitát. A Román Kommunista Párt IX. kongresszusa kedden délután Emil Bodnarasnak, a Politikai Bizottság tagjának elnökletével folytatta munkáját. Az elnök Chivu Stoicá- nak, az Államtanács elnökének, a Politikai Bizottság tagjának adta meg a szót, aki a tízéves energiafejlesztési terv irányelveiről tartott t>"'rimo- lót. Mit mond a paragrafus? Jogá&zuitk válaszol 95 Wémlseifss barátek liistl ú& Az angol közvélemény pártállásra való különbség nélkül megállapítja, hogy a francia—amerikai kapcsolatok elérték a mélypontot. Ennek okai a következők: 1. Az Egyesült Államok kémrepülőgépének engedély nélküli fényképező berepülése francia tiltott terület fölé. 2. Franciaország visszautasította a nemzetközi valuta-értekezlet összehívására tett amerikai javaslatot. 3. Mal- raux francia miniszter pekingi látogatása. Az angol sajtó utal Washington kínos zavarára, amelyet a tiltott fényképezés leleplezése és annak francia visszhangja okozott. Az angol lapok kiemelik az amerikai mentegetőző kísér1 szakszervezet (Papandreu! támogatja Nyugati hírügynökségek ként értékelik a hétfő este leegybehangzó jelentései szerint zajlott tömegtüntetést, amely- .... ... ,, nek egyes becslések szerint az athéni megfigyelők altala- kétszá~2er> mások szerint ban Papandreu nagy győzelme- négyszázezer részvevője volt. Abban mindenki egyetért, jt-hogy a görög főváros emberig emlékezet óta nem látott még ^ekkora tüntető tömeget. A UPI szerint általános po- Jlitikai sztrájk veszélye fenye- letekben mutatkozó ellent- get, ha a válság tovább mé- mondásokat és emlékeztet- j lyül. Több szakszervezet „egynek az U—2. kémrepülőgép * behangoló bizottsága”, amely szovjet terület fölött történt ^csütörtökön alakult meg, mér- Ielövésőre. í legeli a sztrájk kérdését. A A Daily Telegraph diplo- ^szakszervezetek határozottan máciai tudósítója szerint nem ^támogatják Papandreu szemé- kátséges, hogy az Egyesült 4-lyét és politikáját, ellenzik az Államokat titokzatos kíván- udvar és a körülötte csoporto- csiság gyötri amiatt, hogy -4-suló katonai klikk államcsíny- milyen messzire haladhatott ^kísérletét. Franciaország a hidrogén- j! Reuter-jelentés szerint a bomba-gyártás terén. ^Washington Post keddi szerA Times washingtoni tu- Jkesztőségi cikke arra utal, dósítója szerint az Egyesült Jhogy az események mögött Á'Iamok és Franciaország *Frederika anyakirályné áll. A közötti kapcsolatok egészen Jnémet származású idős hölgy hidegháborús jelleget öltöt- Janyai tanácsainak nagy szeretek. *pük volt abban, hogy 1963-ban A Guardian „Kémkedés ^megbukott a görög kormány, barátok között” című vezér- sí most pedig Papandreu me- cikkében maró gúnnyal fog- ^Jnesztése is ezzel hozható kap- Ialkozik az esettel. * csolatba. T. K. miskolci olvasónk panaszolja, hogy előző munkaadójától vállalati érdekből kikérték, és három hónap után munkaviszonyát létszámcsökkentés címén új vállalata felmondta. Kérdése: milyen jogszabály engedi ezt meg? A MunkaLörvénykönyvet módosító 1964. évi 29. számú törvényerejű rendelet a 29. paragrafust új felmondási jogcímmel egészítette ki, azokra az esetekre, ha a vállalatnál átszervezés nincs, de a termelés mennyisége csökkent. Ezek alapján a felesleges dolgozóknak fel ■ lehet mondani. A rendelkezésre álló munkaerők leggazdaságosabb foglalkoztatása a vállalat vezetésének kötelessége. Ez magában foglalja azt is, hogy a felesleges dolgozókat le kell építeni. A vállalat csak azt köteles igazolni, hogy létszáma kisebb, mint a felmondás előtt volt. Ha létszáma több, vagy nem változott, az a döntő, hogy a felvétel olyan munkakörbe történt-e, amelyet ön el tudott volna látni. Ehhez szükséges, hogy ilyen munkakört önnek ajánlottak-e fel, azt el tudta volna-e látni és vállalta-e. A felmondást kizáró, vagy korlátozó rendelkezések között nem szerepel olyan kitétel, hogy a munkaadó vállalati érdekből átkért dolgozójának nem mondhat fel, de emberileg érthetetlen az igazgatóság eljárása, önt a múlt év december 4-én kelt levelében azonnali hatállyal raktárvezetőnek a KÁV-tól kikérte, mivel önre nagy szüksége volt, 1965. március 16-án pedig létszámfelesleg címén felmondta munkaviszonyát. Ez az eljárás törvényes, de emberileg kifogásolható. * R. J. encsi olvasónk a tsz- be akar menni traktorvezetőnek. Az a kérdése, hogy a tsz-ben jár-e munka- és védőruha.? Nincs olyan jogszabály, amely előírná a tsz-ek részére, milyen munka- és védőruhát kötelesek adni a munkaviszonyban álló dolgozóknak, ennek ellenére a közgyűlés határozattal állapítja meg azokat a munkaköröket, ahol munka- és védőruhát kell adni. Ha ilyen közgyűlési határozat nincs, a munkaviszony létesítésekor a munkaszerződésben határozzák meg, milyen juttatást ad a tsz, menynyi kihordási időre, mert az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály is előírja, hogy egyes munkahelyeken, munkakörökben a dolgozóknak munka- és védőruha jár. A Munkatörvénykönyv 80/A paragrafusa is lehetőséget ad rá, hogy azokon a helyeken, ahol a munka nagymértékű szennyeződéssel, nagyfokú ruhaelhasználódással jár, vagy azt az időjárás elleni védelem indokolja, a munkaadó munkaruhát adhat. A törvény felhatalmazta a minisztereket, hogy a SZOT- tal egyetértésben szabályozzák a ruha juttatást. Helyesen jár el a tsz, ha figyelembe veszi a 22/1958. FM. számú utasítást — mely az állami gazdaságokban és gépállomásokon dolgozók ruhajuttatásához ad irányelveket — és ezt a helyi viszonyoknak megfelelően konkretizálja. 9 (Ji jo^ssBahdíy ismertetés Építőipari dolgozók hazautazási költségeinek megtérítése. Az ügyvitel egyszerűsítése végett 43/1965. számú utasítá-! sával az építésügyi miniszter előírta, hogy a vállalatok a négyhetenkénti hazautazás költségeit havonta egyszer, utólag kötelesek a dolgozóknak megtéríteni, mely teljesárú vagy kedvezményes menettérti jegy árának felel meg. A tényleges utazási költséget a jegyek alapján az első alkalommal igénybe vett utazássá), továbbá a munkahely, vagy az állandó lakhely megváltoztatásakor kell megállapítani. * Szavatosság élelmiszerekért és italokért 3/1965. számú rendeletével az élelmezésügyi miniszter előírta, hogy előre csomagolt hús, hal, rétesiap, kétszersült, palackozott tej, tejtermékek, túróféleségek, vaj, tejpor, likőr, rum- és pálinkaaroma, pörköltkávé és édesipari díszdobozok burkolatán fel kell tüntetni a szavatossági időket. A szavatossági időn túl forgalomba hozott élelmiszert és italt a vásárló nem köteles elfogadni, sőt, igénnyel léphet fel. * A KST-rendelet módosítása Agusztus 1-től a pénzügyminiszter 9/1965. számú rendeleté értelmében a KST-ből felvett kölcsön után kamat címén és az ügyviteli költségek fedezetére a korábbinál jóval kisebb, 2,5 százalékos kezelési költséget kell fizetni. Ezt az összeget a kölcsön folyósításakor. annak összegéből előre, a törlesztő részleteket a munkabérből kell levonni. Dr. Sass Tibor Az árvízsájfoífa fermelőszöveflíczeíek kártérítéséről A biztosítási díjak csökkentéséről Rendkívüli kártérítések telek szerint nem biztosított, de az árvízzel közvetlenül összefüggő viz- A Pénzügyminisztérium biz- károkért is fizet kártérítosítási főigazgatóságának ula- tést. sítása alapján az Állami Biz- Az árvízzel közvetlenül össze- tosító ez évben a biztosítási függő vízkárok közé, többek szerződésben szabályozott kár- között azok sorolhatók, ame- térítésen kívül kedvezmények- lyeket a buzgárok, töltésszi- ben is részesíti az árvízkáro- várgások, csurgások okoztak, sült mezőgazdasági termelő- Azt, hogy a vízkár milyen szövetkezeteket. Az élővizek eredetű, a vízügyi főigazgató- (folyók, patakok, tavak) kiára- ság szakvéleménye dönti el. A dása által okozott károk 5o százalékát az összevont vagyonbiztosítási szerződések alapján megtéríti és a különösen károsult termelőszövetkezeteknek a felté. fonógyárban a vil- /# lanyszerelő műhely Xli. vezetője bemutatott a munkatársaknak, kijelölte a satupadom és a kezembe nyomta az első munkadarabot. Fél órája dolgoztam már, amikor észrevettem. hogy alig öt lépésre tőlem az az őszhajú szaki, akinek a nevét nem értettem a bemutatkozásnál, egy Villany- kapcsolót piszkál ujjaival és közben rajtam felejti tekintetét. Néz. De nem engem, hanem a kezemet, a reszelőt nézi. Csak a vállamat rántottam és fütyülve dolgoztam tovább. Egvszer csak megállt a reszelő. Valaki megfogta a végét. Ö volt. — Fuser vagy. fiam — mondta. — Nem ígv kell csinálni .. . Olyan hullámos ez. mint a Balaton szélviharban. Lecsaptam a szerszámot. Rám sandított, fogta a reszelőt és nekilátott, hbgv a hullámokat kivegye a ..Balatonból”. Alig telt el pár pillanat, az orrom elé nyomta a mun kadara bot. — Látod, fuser... így kell ezt csinálni! Hüvelyujjával megsimogat-* ta szürke bajuszát és elment. így lettem én fuser, és ígv ismerkedtem meg Péter bácsival. Az első időben nem szívleltük egymást, de aztán össze- öarátkoztunk. Minden reggel magával vitt, végigjártuk a . fonógyárat. megvizsgáltuk, rendben van-e minden. Ilyenkor megállt a gépek előtt, ráfektette tenyerét a motorházakra, és csodálatosképpen az ujjai hegyével, a rezgésekből megérzte a hibáit. Kullogtam utána szorgalmasan, s alig győztem elraktározni a tudományt, amit belém akart tömni. Év végére aztán annyira megkedveltük egymást, hogy elhívott egy pohár sörre. Nagy szó volt ez. megválogatta, kivel iszik együtt. A második pohár után telem fordult: — Ide figyelj. Mától kezdve már nem vagy fuser ... Érted? Rászolgáltál. eg veregette a vállam /!/# ®s odakoccintotta pofiéi harát az enyémhez. Olyan boldog voltam. hogy szólni sem tudtam, és hogy zavaromat kergessem, rendeltem még két pohár sört. S ez volt a baj. mert hideg volt az idő és hideg a sör. Péter bácsi reggelre megbetegedett. A közelben laktak, munka után átmentem meglátogatni. — Alig vártalak — fogadott mosolyogva, leültetett az ágy szélére, aztán lelökte nyakáról a meleg sós zacskót, és fejét előrenyújtva faggatott. — Mi van a gyárban? Mennek a gépek? Hát a kismotorok hogyan viselkednek? Miután megnyugtattam, hogy minden a legnagyobb rendben, mérgesen rácsapott a nagyhasú dunnára; — Itt lopom az időt■ Kutya bajom! Ti meg beleszakadtok a munkába. — Hallgass csak! — ripako- dott rá a szekrénynél szösz- mötölő felesége. — Beteg vagy és kész!... Megy az a gyár nélküled is. Azután sósvizet hozott és gargarizáltatta az öreget. Másnap én jártam végig a fonógyárat, és sorra tapogattam a motorokat, úgy, ahogy ő szokta. A kártológépek nagymotorja veszettül rezgeti, s egy óra múlva be is fulladt. Kezemmel dühösen csapkodtam a levegőbe. Húsz kártológép állt le. A nagymotor hajtotta mind a húszat. Itt a negyedév véae. szűkén vagyunk az idővel, és most ez is közbejött. Nyolcán egész délelőtt a nagymotor javításán dolgoztunk. Szétszedtük, összeraktuk, de nem működött. Megint szétszedtük. Már tetőtől talpig olajosak voltunk, mégsem sikerült megjavítani. Délben a művezető megfogta a karomat, és félrehúzott: — Ugorj át Péter bácsihoz, kérj tanácsot... Lihegve értem a szobába. Amikor szuszogva elmondtam, hogy bedöglött a kártoló nagymotor, Péter bácsi ijedten felkapta a fejét a párnák közül és rávert az éjjeliszekrény szélére. — Most húsz gép áll, mi?! Lerúgta magáról a dunnát és rám kiáltott; — Dobd ide a nadrágom! — De maga beteg ... Csak tanácsot akartam — dadogtam. — Add ide a nadrágom, ha mondom! Odaadtam. Pillanatok alatt magára rántotta a ruhát, aztán felém fordult. — Vetkőzz le! Csak bámultam rá. — Vetkőzz le, ha mondom. Bújj az ágyba! Húzd magadra a takarót és csak szuszogj, ha jön a feleségem. — De hát úgyis észreveszi... — hebegtem. — Vásárolni ment. Mire hazajövök, megint elmegy — mondta, azzal sarkon fordult és otthagyott, mint Szent Pál az oláhokat. j ház előtt felpattant a /I biciklijére és elkari/I kázott a gyár felé. Én meg ott totyogtam tanácstalanul a szoba közepén, örök harag, ha nem teljesítem a kívánságát. A felesége meg bármely pillanatban visszajöhet. Nem volt választásom. Alsónadrágra vetkőztem, az overállt az ágy alá dobtam, a dunnát felráztam, aztán magamra húztam és szuszogni kezdtem. Pont jókor. Máris hallottam a felesége ismerősen koppanó lépteit. Egyik szememmel kikukucskáltam a dunna alól, Sári néni jött, lerakta a kezében tartott tömött szatvrokat, aztán az ágy felé sandított. — Alszol, apjuk? — kérdezte. Egy darabig feleletet várt, aztán a szekrényben kezdett kotorászni. Egész idő alatt meg sem moccantam, csak szuszogtam tovább, és néha a lábammal észrevétlenül felbillentettem a (dunna szélét, hogy levegőt rendkívüli kártérítés 50 százalékig terjedhet és ez az összeg a tagság évi jövedelmét a tervezett összes részesedésnek legfeljebb 80 százalékára egészítheti ki. A részesedési szintet a megyei tanácsok mezőin gazdasági és pénzügyi osztá- ? lyai az év végén, esetleg csak kapjak.' Egyszer csak ügy ?3 .í?z ^^számadásának elké- éreztem, hogy valami irtóza-v SZÍ'J.. ® után együttesen álla- tosan csavarja az orromat, ^ P“jak meg. igyekeztem visszatartani, de A n~m » - nem bírtam sokáig, s olyat a tje!eitlen es — tüsszentettem, hogy belereme-? díj less állít ás ßett a szoba. v Sári néni felnézett a lába-& , árvízzel összefüggésbe sok közül, aztán az ágy felé A ^em. hozható, esőzések okozta fordult és mérgesen felcsat- ? belvizek miatt keletkezett ká- tant. ? rókát az Állami Biztosító nem — Nézd csak, nézd! Hogy? !<:rltíleti ,ITleg> de a tűz- és megfázott, és még be a kart V-^biztosítási díjak arányos menni! ^részét visszatéríti azoknak a Csend lett. Aztán hallottam, & termelőszövetkezeteknek, ame- lépked az ágy felé. Megállt az A az egész országot érintő éjjeliszekrény előtt és felkap-Y csapadékos időjárás miatt a ta a sóval teli zacskót. * biztosított terület egy részét — Ezt meg levette! — sipí-^ bevetni nem tudták. lőtt a hangja és dühösen meg-$ A víz levonulása után razta a dunnát. Apjuk!.. .a hasznosított területek iég- Apjuk. ... Azonnal kösd fel! » és tűzbiztosítását az ÁHaUsztam a verítékben, de? mi Biztosító díjtalanul válmozdulatlanul szuszogtam to-v lalja. vább. Ebben a pillanatban^ . , ,, - . Sál i néni lerántotta fejemről A „ -h - ’ «^őszakadás és a dunnát, majd felsikított, ésI,sszefolyt esővíz sok beesett a háta mögött álló?. eloszovetkezeiben csök- székbe. Én meg, mint a bo-v *^entette a terméskilátásokat.' lond, alsónadrágban, kezem- dFen esetekben a termelőben az overállal, rohantam ki Y ^övetkezetek augusztus 31-ig a szobából. Útközben öltöz-f hozam leszállítást jelenthetnek tem fel. $be. Az Állami Biztosító kárM ire beértem a gyárba,^becslői mindenütt, — ahol a már zúgott a nagy-a víz levonulása ezt; lehetővé motor, forogtak a gé-1 tette —, m pék. Amikor Péter? felmérését. Eddig bácsi meglátott, elsápadt és V 569 összecsapta a kezét Elmond-Ák^r motor, forogtak a Sé-Itette —, megkezdték a károk felmérését. Eddig az ország ' 569 községéből érkezett árvfztam, mi történt. Hogy tüsz-^és kár bejelentés a biztosítóhoz szentenem kellett. És ez okoz- f k ni 0° term 'j1-j20 hat ta a galibát. Péter bácsi hall-^'d aszóvetkezeti szángáttá egy darabig, aztán rám-ftól^ru ^ ?r'ni:nnn . támadt- Á ^ It,elS kozség— Hát nem tudtad vissza-I bSI érkezeti jégkár jelentartani? Te. te fuser...! T tcs-_ A nagymotor még ma is J . . karok megállapítása az úgy van, ahogy összerakta, »^intett kultúrák beérési ide- Kiválóan működik, forgatja figyelembe véve abban aZ húsz kártológépet, fésüli a A időpontban történik, amikor gyapotbálákat, de én azóta isJa tényleges kár már r-ösirir csak fuser vagyok. 5Áa y hető, i H Barter Lajos:
