Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-18 / 168. szám
ESZAKMAGYAROR8ZÄO Vasárnap, íf?65. JfiHas ML 6 Mississippi fbsillsicia. Ez a kép Jacksonban készült, Mississippi állam főváhirdeti; elég volt a rendőrségi nagy darab, izmos rendőr — brutalitásokból... társa már markában. tartja az A W-iki&i a 21-ik századig Az első ember a Matterhorn csúcsán — Alagút a Mont Blanc — A jövő század vonata rosában. A kormányzósági palota lépcsőjén hat ember ül; két felnőtt és négy gyerek. Az egyik ..felnőtt — a Jackson melletti McComb-ba való Alene Quínn asszony — a négy gyerek anyja és azért jött el ide, hogy átadhassa Anthony mellett egy fehér asszony ül, egy orvosnő, akit June Finer-nek hívnak. Azért van ő is itt, mert szolidaritást vállalt a „nigger” Quinn-csa- láddal és mert ő is tiltakozik a Mississippi-i kongresszus ma„Elég volt a rendőrségi bnita- litásból!” feliratú táblát — ki akarja csavarni a kis Anthony kezéből Amerika zászlaját. A kisfiú azonban — aki oly rövid életében már másodszor kóstolja meg, mit is jelent Mississippi-ben a polgári egyenlőalatí Száz esztendővel ezelőtt, épp július 14-én, amikor a franciák a nagy forradalom kitörését, az emberi haladás nemzetközi napját ünnepük, újabb sikert könyvelhetett el az emberiség. Ezúttal azonban nem a társadalom retrográd erőin győzedelmeskedett a haladást óhajtók tábora, hanem a természet ellenállását küzdötte le négyéves próbálgatás után egy Edward Wymper nevű angol újságíró, a londoni alpinisták klubjának tagja. Társaival együtt ezen a napon sikerült megmásznia elsőnek a világon, a svájci és az olasz határon égnek meredő Matterhorn majd 450f) méter magas csúcsát. 1861 óta próbálkozott Wymper, míg végül ezen a júliusi napon Hudson t.iszteletos úr és lord Douglas társaságában lepillanthatott az addig meghó- díthatatlan alpesi hegycsúcs- ról, Svájc és Olaszország felé. A hegy bosszút állt legyőzőin, visszafelé jövet Wymper társai megcsúsztak és lezuhantak, csak ő érkezett le nagy- nehezen a völgybe. Száz esztendővel liésöliá újabb diadal Simplonnál lényegesen rövi- debb utat jelent ennek a megteremtése. 69 kilométerrel rövidül ennek az alagútnak jóvoltából az utazás Párizsból Genfbe és 200-al Rómából Párizsba. Olyan alacsonyan fekszik, hogy az alagutat elhagyó autóknak nem kell hegyi terepen közlekedniük sehol sem, télen nem kell leküzdeniük a hágók nehézségeit. Ez a munka sem ment gyorsabban, mint száz évvel előbb a Matterhorn megmászásának előkészülete. 1A59 januárjában kezdték meg a fúrást, 1962. augusztus 14-én találkozott egymással a hegy alatt az Olaszországból és Francia- országból megindult két bányászcsoport és csak most került sor az alagút megnyitására. fSiiot m meql'ezíiődQtl a 'övn ?z?zaí! Egy évszázad alatt idáig jutottunk hát itt, az öreg Európában, de ez még korántsem minden. Tizennégy ország újságírói most arról adnak számot, hogy Münchenben megkezdődött a jövő évszázad is. Mégpedig vasúton! Nem repülőgépen, hanem annak lemaradt konkurrensé- nél, vasúton. A konkurrens mindent megtesz napjainkban, hogy behozza lemaradását. Egy hónappal ezelőtt, ugyancsak vasárnap számolhattunk be arról a Transalpin nevű villanyvonatról, amely 150 kilométeres óránkénti sebességgel repíti utasait Becsből Baiselba, hogy leküzdje az autó konkur- renciáját és már újabb, repülőgéppel versengő sikerről írhatunk. München és Augsburg között olyan villanyvonat közlekedik naponta kétszer, amely óránként 200 kilométeres sebességgel rohan végig a vaspályán. Noha ez még nem éri el teljesen a repülőgép sebességét, de azért az utasok csak menetirányban ülnek benne és levegőszabályzókat is elhelyeztek a vagonokban. Az utas ép- penúgy nem érzi a sebességet,- mint a légi közlekedésnél és az ablakot se szabad kinyitni. Minthogy azonban ez a szédületes vonatsebesség sem éri el még a repülőgép iramát, a vonatkons-trüktörök már olyanon törik a fejüket, amely 300. sőt 350 kilométert is meg tud tenni óránként. Máté Iván Tellinger István rajza a gondolat, hogy mégiscsak meg kellene nősülnie és — ha már ilyen jómódú családdal hozta össze a sors — Ibolykát kellene elvennie. Aztán később még tovább érlelődött benne a gondolat! Gerde papa ugyanis ettől kezdve hetenként egyszer-kétszer taxiba pakolta a családot és hol egy drága vacsora itt. hol egy drága vacsora ott, utána lokál és italozással spékelt éjszakai élet — egvre jobban meggyőzte Pétert, hogy lesz itt pénz bőven, csak be kell nősülni. Egy idő múlva Gerde Sándor főkönyvelőnek jobban tetszett az éjszakai élet mint a főkönyvelés. Ismerték már mindenfelé. Akár a családdal ment, akár nélküle, úgy fogadták, mint az éjszaka felkent lovagját, aki otthonosan mozog minden mulatóban, kiskocsmában és osztályon felüli étteremben egyaránt. Az is előfordult, hogy csak Pétert vitte magával egy-egy hajnalig tartó mulatozásra. — Elveszem Ibolykát — motyogta az egyik éjszaka, italos állapotában a fiú. — Hát ha elveszed, én hozzád is adom — felelte a konyaktól szint? eleiéit Gerde,—» és adok hozzá neked egy Wartburgot. tiltakozását az illetékeseknek. Quinn asszony kis házát ugyanis néhány nappal azelőtt fajüldöző fasiszták megtámadták és földig rombolták. Az egyik Quinn-gyereket — a kis, ötéves Anthonyt, aki ott ül elől, tornacipőben, kezében az Egyesült Államok miniatűr zászlajával — meg is sebesí- tették. Quinn ■ asszony nem panaszkodni, hanem — mint már jeleztük — tiltakozni jött ide, Jacksonba. Nem olyan ember ő, aki az eresz alá húzódik és a Ku-Klux-Klan, az „Amerikai légió” és a többi terror-szervezet helyi kolomposai azért is gyűlölik olyan ádázul, talán még a többi „feketénél” is jobban. A már nem egészen fiatal, s nem is valami karcsú asszony Amerika igazi leányának- érzi és vallja magát, s most itt, miközben valami illetékesre vár, gyerekei kezébe táblákat adott. Az egyik táblán •— a kép halszélén tartja azt az egyik Quin-fiú — az áll, hogy a helyi kongresszusba öt embert illegálisan, vagyis a választók tudta nélkül „választottak be”. A másik tábla azt dik, hogy a Gerde házaspárnál valamikor régesrégen megállóit az idő kereke. Gerde Sándor nemcsak a fő- könvvelést szervezte meg jól és előrelátóan, hanem a család életét, is. Nem lehet tehát csodálkozni azon. ha néhány nap múlva már faggatta Ibolykát, hogy tet.szik-e neki Boglár Péter és hozzámerme-e feleségül. — Tetszik! Nagyon tetszik' — felelte nevetve a lány. — De, te apu, mindjárt a házasságra gondolsz Péter egyelőre nem nősül, nekem meg egyelőre nem sürgős, hogy férjhez menjek. A derék apa megelégedett ennyivel. Este már arról beszélt a mamával: tenni kellene valamit, hogy Boglár Péternek megjöjjön a kedve a házassághoz. — Hívjuk meg vasárnap ebédre — javasolta az asszony. — Jó gondolat. Tölt.öttcsirke. uborkasaláta, cseresznyésrétes — egészítette ki a férj. És ezzel az ebéddel kezdődött a férjfogás. P éter megjelent a vasárnapi dús lakomán. és ott is maradt estig. Akkor a papa javasolta, hogy menjenek ki a Szigetre vacsorázni. A mama örült. Ibolyka tapsolt. Péter nem szabadkozott. — Természetesen az én vendégem — mondta a fiúnak Gerde. Péter most sem szabadkozott. és kint a Szigeten végigette a családdal az előételes. nagyszabású vacsorát. Három üveg bort ittak meg négyen. Domoszlői muskotályt. — Menjünk a „Budapestbe. ha már ilyen jól érezzük magunkat — javasolta ismét tizenegy óra tájban Gerde papa, — csináljunk egy görbe estét. A mama ismét csak örült. Ibolyka ismét csak tapsolt, a fiú ismét csak nem szabadkozott. Megnézték a műsort, francia konyakot ittak és sósmandulát ettek hozzá, hogv jobban csúsz- szon. A papa több mint nvolc- száz forintot fizetett ki és pv százas borravalót adott a főúrnak. Boglár Péterben ezen az estén érlelődött meg először az A kkor változott .meg Gerde Sándor főkönyvelő élete és a világról való felfogása, amikor eszébe jutott, hogy húszéves lányát, a kedves és csinos Ibolykát, férjhez kellene adni Boglár Péter | közgazdászhoz. ’ A fiú friss diplomával nem- ! rég került az egyik gépgyárba. > Nem annyira a fizetése, mint [ inkább a lövőié csábította Ger- » dét. a gondos atyát arra, hogy I a fiatal közgazdászban Ibolyka > férjjelöltjét szimatolja. I — Jó parti — mondta a fe- ► leségének Gerde, már az első ! héten, amikor a fiút megismer- »ték. I — Nem kívánok jobbat — 1 szólt elmerengve Ibolyka ma- t mája. — Diplomás, jóképű és > korban ás Ibolykához való. — Csakhát a fiú is bizonyá- ■ ra jó partit szeretne — folytatta Gerde. — Nagy szó, ha ■ jól indul és biztos anyagi hát- ’ térrel kezd egy fiatal diplomás. Ez a beszélgetés akár har- 1 mine évvel ezelőtt is megtör- | ténhetett volna, de éppen az az > érdekessége, hogy napjainkban '.zajlott le, ami arról tanúskoehinációi, s a helyi rendőrség ség — minden erejével védel- brut-alitása ellen. mezi Washington, Jefferson, Ahogy ez a rendőrségi bru- Lincoln lobogóját. A kis Anthony Quinn sír, de June doktornő ott áll mellette, nem hagyja el őt. A háttérben Mississippi-i rendőrök állnak — arcukról már nem is kegyetlenség sugárzik, de valami; ami talán ennél is rosz- szabb: tompa, cinikus közömbösség. Lehet-e jelképesebb, mint ez a véletlen-szülte, de oly jellemző fotó? Amerika igazi gyermekei — a June Fi- ner-ek — ott állnak a gyengék, a még védekezni nem, vagy alig tudók mellett. A rendőrségi brutalitás létező, fenyegető, le nem becsülhető veszély. De a June-ok és Ant- honyk szolidaritása megbirkózik ezzel a veszéllyel. És minden veszéllyel... A. Szinte pontosan száz esztendővel ezután a győzelem után, az idén július 16-án újabb diadalát ülhette a haladásért küzdő emberi elme és akarat. Ezen a napon nyitották meg a Matter- homt is lepipálóan magas, Európa legmagasabb csúcsának számító Mont Blanc alatt azt az alagutat, amely Svájcon át köti össze Olaszországot Franciaországgal. Az eddig leghatalmasabbnak számító nyugat-európai alagútnál, a GyerüieftíoÉászaíban Kócos kislányt hoznak s. gyermekiodrászatba. — Legyen szíves, jó rövidre vágni... — Igen kérem, „csinálunk” egy szép, fiús nyári frizurát . .. Göndörhajú kisfiú kerül sorra.. — Kérek egy szép, kis- lányos frizurát a fiamnak, legyen kényelmes, nem jó a hosszú haj ebben a melegben — így a mama. __ ? ? ? — Igen kérem, kislá- nyosat, olyan jó rövidet, esetleg sörtérc vágottat. talitás nem kitalálás, azt a következő — véletlenül „lekapott” — fotó bizonyítja. Egy Földes György s GONDOS APA
