Észak-Magyarország, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-18 / 168. szám

esZAKMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1965, július Ä Művészei és Volt tanítványom, a zenemű- azok se értik, sznobok, maj- vészeti főiskola végzős nővén- molják divatból a tetszést Pe- déke keresett fel a napokban, dig kézenfekvő dolog lenne Örömet akartam neki szerezni, műveltségünk elemeit ezekre s feltettem Bartók III. zongo- a területekre is kiterjeszteni, raversenyét a lemezjátszóra. Hát akkor az egyszerű mü- Az elmerülés és az áhítat élvezethez komoly, unalmas ta- csendjében hallgattuk. Fölka- nulás szükséges? Módosita- var+ bennünk mindent, amit e nunk kell e kijelentést Igen. vajúdó kor hozott: háborúkat, Ahhoz, hogy egy művet, legyen embertelenséget hajszolt éle- az irodalmi, vagy bármilyen, tét építést, küzdést az új küz- megérthessünk, mindenképpen delmét a régivel, majd egy-egy tanulásra, művelődésre volt csendes, könnyed téma a hegyi szükség. Az analfabéta számá- emberek s a természet képét ra minden betű marhaság. De idézte, megpihentetett, hogy az írástudó ember sem állhat azután újra belemártson küz- meg a régi fizikai világképnél, dő korunk kavargásaiba. A Fold áll és a Nap kering — Mindaddig míg be nem álli- ha valaki ezt állítaná ma, még tott egy távoli ismerős. Diplo- a négy elemi tudását ts két- más ember, sőt azt a bizonyos ségbevonnák. Nem állhatunk kis dr-t is neve elé biggyeszti, meg a múlt század ismeretei- elég jó füle is van, a Lammor- nek fokán. De akkor miért fo- mori Luciát és összes társait gadjuk cl azt, aki zenében Kál- eldúdolja, felismeri. mán Imre, Zerkovitz, vagy ko­__Mit hallgattok? molyabb esetekben Beethoven­__ Bartókot. nel végzi zenei ismereteit és __ ja_ ízlését. A képzőművészetben, a S egy kicsit leült, hallgatott, zenében rengeteg új történt a Aztán egyszerre, egy disszo- XX. században. Ki ismeri, náns tételnél felkiáltott^ vagy tiszteli ezt legalább any­Most dőlt össze a fáskamra. nyjrai mint a technikai, fizikai Mondanom sem kell hogy a ismer(?teket? zenemuveszeti főiskola . . tója összerezzent, majd meg Másik ellenvetés az. hogy néhány hasonló közbeszólás mikor én egy szobrot, képet, után, beteg nagynénjere hivat- zen^ élvezni akarok, akkor kozva, sietve távozott. nem f0„ok e]öbb tanulni hoz­• Képzőművészeti könyveket zá, és néhány könyvet elol- forgatok. Nézem a Picassoról vasni, csak azért, hogy ezt a kiadott könyvet. Jól összefog- ^épet megértsem. Természete- lalja fejlődését a rózsaszín-kék gen nem. De alapvető ismere- korszaktol az Avignom kisasz­szonyokon, a szörnyeken át a teim hianya miatt nem mond- Guemicáig és a Háború és bé- hatok elvető ítéletet. Legíel­kéíg. jebb azt állíthatom, hogy még Kollégám a vállamon at be- nem érzékelemj nincsen hozzá ^fZ Kcasso? e" elég általános műveltségem, s __Igen. magamban hozzátehetem: ej­— Tudod azt a viccet, ami- nye-ejnye, de sokszor találko­zóra mozitan egy férfi j^er-m u üj megdöbbent6 kedni igyekszik egy novel, s ­jó idő után a nő megszólal: dolgokkal. Pótolni kellene mar Vigyázzon!..! S nevet, nevet egyszer ilyen irányú ismeretei- hozzá. met. S akkor, adott időkben ir^hLMÍ-t,akar eZ aDraZ° ” lassan, a jóindulat és nem az n . ar a~a0.^ ellenérzés viszolygásával meg­Ilyen és hasonló esetek gori- keresem, próbálom érteni és dolkoztatják el az embert. Va- érzékelni az újat. Persze, egy jón az a magyar zeneszerző, kis ütbaigazítóst ^ elfogadok. akinek müvei a világ hangver- ...... , , senydobogóin a második he- Hiszen kitűnő es olcso kepzo- lyen állnak, s a XX. század művészeti és zenei könyvek Beethovenjének tekintik, csak terjesztik ezeket az ismerete- annyi megjegyzést érdemel, ket Tárlataink, kiállításaink, hogy „ most dőlt össze a fás- , . , . , .... kamra”? - S az a képzőmú- K0t varosaink terei és utcai is vész, aki már 14 éves korában kínálják már ezekre az új is­tudta mindazt, amit addig élőt- meretszerzésekre az alkalmat, te a festők festettek, aztán ke- Érdekes volt a minap a té­reste az új format az uj gon- ., . . , dolatok, érzések kifejezésére, veben a CsePeU Hajógyárban és ebben olyat alkotott, hogy rendezett kiállítás alkalmával az Ermitázstól a világ összes a megszólaltatott dolgozók vé- múzeumain, műélvezőin ke- leményét hajlani a kiállított resztül képeit kincsekként tart- . , ,x, , . . ják számon - csak egy ot- muvekroL A legtöbb azt ke- romba viccet érdemel? Vajon res^e: ábrázol? Mennyiben ilyenkor nem műveletlensé- felel meg a fényképészeti való- günket leplezzük le inkább, Eágnak. Nem pedig azt: miiver ; mint az illető művészek érté- * _ , , . .. ,. erzeseket valtanak ki a for­ket? S vajon a MA művészété­hez nem kell-e legalább olyan rna‘<, vonalak és színek. Meny­alapvető fogalmak tisztázása, nyiben felelnek valami belső mint a ma tudományos ered- hangulatra, kérdésre, állapot- ményeinek átlagos ismereté- ra Mjnt az a bizonyos sokszor * emlegetett Medgyesy-kiállítás, Fizikai világkép — modern ahol a mester egy falusi bá- müveltség. Ma egy átlagos mű- csit állít meg lovat ábrázoló veltségű embertől megkíván- szobra előtt: Mi az bácsi, nem juk, hogy az új fizikai ismere- tetszik? Nem bizony, kérem, teket legalább nagy vonalai- Ez nem lú. — Mire Medgyesy: ban tudja. Nem számíthat mai nem is ló ez bátyám, hanem embernek, aki nincs tisztában szobor. — Az a bizonyos több, az atom, a proton és a neutron amit a művész lát, ós láttat a fogalmakkal. De mindezek az műben. átlagos ismeretek sem jogosít- Az ahogyan a mi, a XX. ják fel rá, hogy egy modern század emberének világképét, fizikai elméletet, csak azért, érzéseit, félelmét és reményeit mert ő nem érti, marhaságnak kifejezi. minősítsen. Nem is teszik. Va- Ahogy Illyés Gyula írja Bar­iami távoli tisztelet szállja meg tók című versében: a leghozzánemértőbb embert „Hangzavart?” — Azt: Ha nekik az, is a tudomány hieroglifáival aml neItünk v'sas:tí gesebhre gondolni Fel is kell üdülni! Kikapcsolódni! No, persze. Egyszer hallottam egy előadót, aki mélyenszántó gon­dolatai közben azt mondta: önök vannak olyan műveltek, hogy nem szükséges előadáso­mat különböző anekdotákkal fűszereznem, hogy a figyelmet fenntartsam. És mégis mondott anekdotákat. Nekünk is kelle­nek. Milyennek képzelem a ki­kapcsoló, derűs, pihentető mű­fajokat. Ha zenében keressük ezt, a nagy sorskérdések zak­lató vallomásai mellett, az iga­zi csipkeszerű, pihentető, tisz­ta zene soraiban — mint azt Váci Mihály is vallja nemrég a riporternek: Mozartot, Vival­dit, Bachot lehet említeni. Az emberi harmóniára törekvést, szép álmát ezekben és a ter­mészetben találja meg a fá­radt ember. A színpadon? Furcsa az, hogy nagy kasszadaraboknak még mindig a századeleji ope­rettek számítanak. Hát ez „a ráismercs öröme” olyan sok ember számára? Ilyen 1900-as a lelki képlet? No, nem gondo­lom; A Cherbourg-i esernyők például a szép és tiszta naivi­tást, giccs-mentes érzelmet, ze­nében, eseményben és képsor­ban művészien, modemül ad­ta; Vagy talán a különböző musical comédie-k lehetnének az „új operett”. Nem beszélve róla, hogy mai ifjúságunk ér­zelgősségtől viszolygó termé­szetének, gondolom a szatíra felel meg legjobban. Ezért van sikerük a szatirikus műsorok­nak. — Van tehát sok területe az új mondanivaló újszerű al­kalmazásának, stílusának. S a közízlés sem valami sta­tikus, mozdulatlan valami. Az is állandóan fejlődik és fej­leszthető. Itt van aztán nagy szerepük az úgynevezett kö­zép-műveltség terjesztőknek. Pedagógusok, néoművelők. előadók, újságírók előtt művelődési politikájuk, mun­katervük összeállításában az a cél lebegjen: hogyan tudjuk s közízlést, a mai magyar szo­cialista valósághoz közelíteni. Hogy ebben is elérjük a világ- színvonalat és megvalósítsuk azt a külön színt, amit hazai valóságunk jelent. Tátray Barna Új tanítók Borsodban Tíz nappal ezelőtt adtunk hírt a sárospataki diplomaát­adó ünnepségről. A tanítókép­zőben nyolcvanhárom új taní­tó vette át oklevelét. Közülük huszonötén végeztek levelező tagozaton, s már koráidban is tanítottak, míg a nappali tago­zaton végzett 58 új tanító most kezdi munkáját. Valamennyien borsodi iskolák katedráira ke­rültek. A diplomaosztó ünnep­ségen búcsúszavában az egyik ú.i tanitó elmondotta, hosv diplomájuk és munkahelyük van. oklevelet és kinevezést kaptak egyszerre. Valóban, a tanítóképző nemcsak képesí­tést adott nekik, hanem a me­ri vei tanács művelődés’'’”'" 1 osz­tályának, a KISZ megyei bi­zottságának és más szerveknek együttműködő segítségével be­osztásukról. munkahelvíilcről is gondoskodott. Az új tanítók augusztus 2-án jelentkeznek munkahelyeik szerint a járási tanácsoknál, s ez időponttól hivatalosan is munkaviszony­ban állóknak tekintendők. r$?!g*í rsfeotefea Az ötvennyolc új tanító munkahelyi elosztása naav fel­adatot jelentett. Figyelembe kellett v.enni a társadalmi szükségletet, illetve a megye iskoláiban mutatkozó igénye­ket, a lehetőség szerint egyez­tetni próbálták azokat az egyé­ni kívánalmakkal, jogos kérel­mekkel. A tanítójelöltek jóelő- re tudták, hogy a megyében hol van lehetőségük tanítói ál­lás elfoglalására. A megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­nak tájékoztatása alapján ki is függesztették ezeknek az is­koláknak listáját. Komáromy Béla, a tanítóképző igazgatója szerint az egyéni kívánalmak és a szükséglet egyeztetése nem ment kisebb, személyes sérelmek nélkül, de a választ­ható helyek ismeretében volt mód válogatásra és egymás kö­zött bizonyos fokú cserére is. Természetesen, átmenetileg ne­héz is a korszerű sárospataki kollégiumból falura menni. Az elosztás már megtörtént, mindenki tudja új munkahe­lyét. Hetényi György, a megyei tanács művelődésügyi osztálya vezetőjének tájékoztatása sze­rint, az elmúlt évekhez képest, sokkal kevesebb tanító megy egészen kis községbe. Talán Gömörszőllős, Korlát, Vágás­huta iskolái a legkisebbek, ahová új tanítók kerülnek, míg a végzetteknek 90 száza­léka osztott iskolába jut. De sokan kerülnek egészen nagy községekbe, például Edelény- be, vagy éppen városba, Ózd- ra, ahová tizenegy új tanító kerül. Teláliitós a nsMisIsaheSSvel Mint említettük a tanítók augusztus 2-án, tehát mintegy két hét múlva jelentkeznek munkahelyeiken. Lehetséges, hogy ez egyik-másik esetben csalódással fog járni, mert a falu ellátottsága, kulturális arculata még nem olyan, mint a tanítóképző kollégiumáé volt, és a kollégiumi életet igen ne­héz felcserélni azzal a falusi élettel, ahol a szállás, a csök­kentett kulturális lehetőségek, általában az új élet jelentkező gondjaival is találkozniok és esetleg megbirkózniok kell. Minderre persze előre fel kel­lett készülniök. hiszen gyakor­ló félévüket falusi iskolákban töltötték, zömmel maguk is a borsodi falvakból valók, és amikor hivatástudattal telten a tanítói pályát választották élet­hivatásul, ezeket a nehézsége­ket eleve vállalniok kellett. A megyei tanácsnál nyert ér­tesülés szerint a legtöbb he­lyen '„alkotmányosan” biztosí­tottak a szállási és étkezési le­hetőségek. Természetesen a község adta lehetőségeken be­lül. Csaknem valamennyien nagyobb iskolába mennek, ahol nagyobb a község is. így kön.y- nyebben megoldhatók a szál­lásgondok. valamint a napközi otthonok segítenek az étkezés megoldásában. Mindezek elle­nére szükséges, hogy a járási tanácsok, valamint a községek segítsenek könnyebbé tenni az új tanítók első napjait, heteit a falvakban, segítsenek otthont teremteni, barátságos légkört kialakítani. He Síivafalf, IfgRern emberi faggatás* Két évvel ezelőtt, 1963-ban, amikor a diplomákat átadták Sárospatakon, eljöttek az ün­nepségre azoknak a községek­nek a tanácselnökei, ahová az új tanítók mennek, hogy mint­egy hivatalosan is átvegyék a község megbízásából az új ta­nítót, a falu felnövekvő ifjúsá­ga első nevelőjét. Ez a benső­séges aktus most elmaradt Sá­rospatakon, de a járási taná­csok részben pótolhatják. Az augusztus másodiki első- talál­kozást _ ünnepélyessé tehetik. Nem diadalkapura, nem nagy­szabású fogadásra gondolunk, hanem valami meleg, emberi találkozóra, amely elsősorban nem a hivatali aktus jegyeit viseli magán. A miskolci járás kivételével mindenhová töb­ben mennek, van hát lehető­ség meghitt fogadtatás szerve­zésére. Például az edelényi já­rásba öt tanító és egy óvónő, az encsibe hét tanító, egy óvó­nő, a mezőcsáli járásba hat tanító, a mezőkövesdibe hét ta­nító. hat óvónő, a miskolci já­rásba egy tanító, az ózdiba négy tanító, egy óvónő. Ózd városba tizenegy tanító, egy óvónő, a sátoraljaújhelyi já­rásba nyolc tanító, egy óvónő, a szerencsi járásba pedig ki­lenc tanító és egy óvónő megy. Ezekhez még hozzá kell szá­molnunk az új általános isko­lai tanárokat, akik a megyén kívülről, tanárképző főiskolá­ról jönnek a borsodi általános iskolák felső tagozatos osztá­lyainak dobogóira. Az edelényi lírásba öt. az encsibe öt, a mezőcsátibn egy, a mezőköves­dibe négy, a miskolciba tizen- eey. az ózdiba négy, a sátor­aljaújhelyibe négy. a szerencsi járásba négy, a városok közül Ózdra három. Sátoraljaújhely­re kettő. Kazincbarcikára pedig hat tanár érkezik. Ezek az ál­talános iskolai tanárok a taní­tókkal együtt jelentkeznek a járási tanácsoknál. BizsEoeiiRisS mennek ötvennyolc új tanító és 49 általános iskolai tanár lép munkába. (Borsodban az álta­lános iskolai tanerő-létszám betöltött, számszerűleg rend­ben levőnek mutatkozik. A szakos ellátás azonban nem az igényeket elégíti ki minden­hol!) Százhét új nevelő tettvá­gya, munkaereje frissíti szep­tembertől kezdve a megye ál­talános iskoláinak életét, aa alsó fokú oktatás vérkeringé­sét. A százhét új tanító és ta­nár azért tanult, hogy tudását továbbadva segítsen Borsod községeiben emelni a közmű­veltség színvonalát, emelni aa iskolai oktatás nívóját. Biza­lommal mennek új munkahe­lyeikre. Fogadja őket szeretet, bizalom, az idősebb kollegák seeítő szándéka, a falu társadal­mának jó légköre, amelyben a tanítóképző intézetből és a ta­nárképző főiskoláról hozott ambíciók nem hervadnak él, hanem éppen kibontakozhat­nak. Az új tanítók és a falu (ben­ne a régebbi pedagógusok) jó találkozása, az új nevelőknek a tantestületekbe és a falu kö­zösségébe történő jó beillesz­kedése alapfeltétele, hogy a ta­nítóképzőben és a tanárképző •főiskolákon tanultak haszno­san gyümölcsözzenek, az új ne­velők a társadalom értékes tagjaivá válhassanak. (bm) 6zemben. Érzi, hogy az- a ha- • ■ -Egymásra csikorltott vasnak s kőnek szitok­Udas, bizonyos technikai ered- változatait bár a zongora ménvek háború £<- béke invri s a torok föIhangolt húrjaira, menyek, na dói u es Deke, JOVO, ha lgy adatik csak vallania termelés kérdéseinek valami- a létnek a maga zord igazat, lyen forrása. Bánatomat Sérti, ki léha vigaszt Sajnos, nem áll ez az embe- ^yink^SÍMt - a búcsúzét ne ri átlagfelfogásban, közízlésben zerkovitz zengje. a képzőművészetekről és a ze- van e remény még emberi fajunk- Bér® Ott mindenki határozott ha „ , gond, , némán küzdba^ ítélőbíró lehet. Ott senki sem az ész, szégyenkezik „marhaságnak” te 62Óla,J’ szUa3’ ”aere“*v”né“', nevezni olyan emberek élet- hog^, ~ méPsJ. okunk van _ remélni s élni! müvet, akik a világ csúcsain A , ... . ánv,ck T o^r+wk. «a Az ember hat rmndig csak állnak. Legtöbbször azt állít- ilyen sors_ kérdésekben éljen? jak, hogy akiknek ez tetszik, Nem lehet mindig a leglénye­A magyar szellem külföldi terjesztő] kV Tíz éves a Corvina Kiadó , Megismertetni a külföldi ol­vasót a magyar kultúra érté­keivel, Magyarország múltjá­val, jelenével, perspektíváival, politikai, gazdasági és műve­lődési eredményeivel, ezzel a céllal alakult meg 1955-ben a Corvina Kiadó. Eleinte a Kül­ügyminisztérium tájékoztatási főosztálya munkájának egy ré­szét folytatta, kiadta a Magyar Szemle című négy nyelven megjelenő folyóiratot, majd megjelentek első önálló könyv- kiadványai. Ez első könyvek művészeti jellegűek voltak. A Corvina korábban csak külföldön jelentetett meg könyveket, a magyar nyelvű kiadás elég szórványos volt, 1965-től kezdve azonban foko­zódik magyar nyelvű tevékeny­sége, mert a hazai képzőművé­szeti könyvkiadás feladatait is átvállalta. Sokáig megjelen­tetett folyóiratokat is, de mintegy két éve teljesen a könyvkiadásra központosította munkáját. Német Demokratikus Köztár­saságban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Olaszország­ban, Svájcban, a Szovjetunió­ban, az USÁ-ban, Ausztriá­ban, Svédországban, Bulgáriá­ban. A Corvina Kiadó a fordítá­sokat, a nyelvi lektorálást, a kontrol lszerkesztést, a korrek­túrát jórészt külső munkatár­sakra bízza. Az idegen nyelvű szövegek végső megszerkesz­tése, a végleges kézirat elő­készítése, a korrektúrák impri- málása viszont a kiadó szer­kesztőségében történik. Kiad­ványai idegen nyelvre ültetésé­ben a kiadó mindig igyekezett a fordítást vagy nyelvi lekto­rálást olyanok kezébe adni. akik a megfelelő irodalmi vagy szakmai jártasságon és jó stí­lusérzéken kívül anyanyelvü­kön tudják e munkát ellátni. Külső munkatársi hálózata itt­hon és külföldön állandóan bővül. Csaknem Kapcsolat 13 országgal 8 és fél millió kötet Mint idegen nyelvű könyv­kiadó, természetesen, igén sok külföldi, hasonló jellegű válla­lattal tart kapcsolatot. Jelen­leg tizenhárom ország 141 ki­adó vállalatával működik együtt. Partnerei vannak Fran­ciaországban, Lengyelország­ban, Nagy-Britanniában, a Érdemes a tízéves fejlődés jobb érzékelése végett néhány számadatot megtekinteni. A Corvina 1955-ben 51 művet adott ki, körülbelül 148 ezer példányban. 1964-ben a ki­adott művek száma 142 volt, példányszámúk pedig körül­belül 1 millió 25 ezer. A tíz év alatt összesen 1081 művet jelentetett meg a kiadó, mint­egy 8 millió 420 ezer példány­ban. Tízféle műfajú könyv je­lenik meg a Corvina kiadásá­ban. Legmagasabb számban (245 kötet) a politikai és tájé­koztató jellegű kiadványok, ké­zikönyvek jelentek meg, ezeket követi 208 kötettel a képző- művészeti. iparművészeti, fotó- művészeti könyvek sokasága. Az 1081 kötetből német nyel­ven 433, angolul 203, oroszul 147, franciául 135, spanyolul 49, s egyéb nyelven 114 jelent meg. Világsikerek Igen tekintélyes a kiadott művek listája, de azon belül azoké is, amelyek világszerte a legnagyobb sikert érték el. Csak hevenyészve tudunk ki­emelni néhányat. Például a szépirodalmi művek közül a Bánk bán-t, Az ember tragé­diáját, a háromkötetes Petőfit, Arany János balladáit, Gelléri Andor Endre Nagymosodá-ját, Keszi Imre Elysium-ját, vagy a felszabadulásunk 20, évfor­dulóján megjelent Mérföldkő című antológiát. Igen nehéz kiválasztani a művészeti köny­vek közül a legnagyobb sike­rűeket, szinte a primus inter pares alapján említhetjük a Mesterrajzok két kötetét, Bar- csay Művészeti anatómiá-ját, vagy A XIX. század magyar festészete ós A XX. század magyar festészete című köte­teket, a zenei művék közül a Bartók Béla életét képekben bemutató művet, és sorolhat­nánk sokáig a politikai, tájé­koztató jellegű, az ifjúsági, a gyermekkönyvek, az ismeret- terjesztő kiadványok, az úti­könyvek, a sportkönyvek szinte világsikert arató legjobbjait. A szép és értékes könyvek el­ismerése volt, hogy a Corvina az 1958. évi brüsszeli világki­állításon a Grand Prix nyer­tese lett, 1964-ben pedig öt Corvina-könyv nyert ezüst ér­met. a majna-frankfurti könyv- kiállításon. De ezeken kívül világszerte számos elismerő recenzió méltatta a Corvina Kiadó munkáját. A világpiacon könykiadás- ban is nagy a verseny. A Cor­vina kiadványainak minden vonatkozásban versenyképes­nek kell lenniök. A kiadónak különös gondot kell fordítania művészeti könyveinek kivite­lezésére, és jelentősen emelnie kell idegenforgalmi kiadvá­nyainak mennyiségét. Terve­zik a képzőművészeti, szép- irodalmi és zenei kiadványok mennyiségi fejlesztését, ha­sonlóképpen a tájékoztató és politikai kiadványokét is. A Corvina sokat tett azért, hogy a legkülönbözőbb országok né­peivel megismertesse a magyar szellem kincseit. A továbbiak­ban folytatni kívánja érőfeszi- téseit, hogy kiadványai ni kid szélesebb körben ismertté vál­janak szerte a világon. (bm)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents