Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-02 / 128. szám

4 ESZ AEM AGY AEOESZ AG Szerda, I36&. június ä, Három yj niveloisi ház u edeíényl iáraúm Az elmúlt esztendőkben az edelényi járás legtöbb közsé­gében megnyitotta már kapu­it a kultúra hajléka. Számos kis hegyi községben nemcsak fegy-egy kis terem, hanem korszerű művelődési otthon várja a lakosságot. Az idén elkészült a több mint 700 ezer forintos költséggel épült -agg­teleki művelődési otthon. Martonyiban mintegy 580, Szögligetien pedig 630 ezer fo­rintos költséggel építenek mű­velődési otthont.- _ Sátoraljaújhelyen már a következő évadra készülnek A sátoraljaújhelyi városi Kossuth Lajos Művelődési Ház hosszú évek óta egyik legfon­tosabb intézménye a város művelődési életének. Tevé­kenysége nagyrészt a székház falain kívül folyik, a város üzemeiben. szövetkezeteiben. Az 1964—65-Ös népművelési évad itt is befejezéséhez kö­zeledik. Amit az évad eleién munka tervben vállaltak, azt csaknem maradéktalanul tel­jesítették is Ha visszatekin­KGST-építkezések Egy magyar s^mhadai&m világ sikere saját tapasztalataikra építve dolgoznak Az új évad előké­szítését szolgálta többek kö­zött, hogy kérdőíveken kér­ték a dolgozók véleményét a népművelési munkáról, a most záródó évad eseményeiről. Most újabb személyes beszél­getéseket folytatnak, és ily- módon mérik fel az igénye­ket. Az így összegyűlő kívá­nalmakat egyeztetni akarják az általános kultúrpolitikai célokkal, különös tekintettel az MSZMP nemrég köz­zétett ideológiai tézisei­ben meghatározott feladatok­ra. Még csak nagyvonalakban alakulhatott ki elképzelés, de előreláthatólag üzemi, műsza­ki klubot szerveznek néhány üzemben, mert ebben a tech­nikai fejlesztés segítőjét lát­ják. Módszertani munka is Ebben a munkában a műve­lődési ház dolgozóin kívül részt vesznek a társadalmi vezetőség tagjai, valamint a városi tanács népművelési fel­ügyelője is. E korán, de jó időben megkezdett igényfelmé- rő-előkészítő tevékenységgel a művelődési ház gyakorlatilag módszertani munkát is végez, mert a város egyéb intézmé- nyeinek és a járásban lévő . művelődési otthonoknak meg­mutatja, miként kell előkészí­teni egy új népművelési éva- , . dot Úgy véljük, nem lesz biztosítsak az eredménytelen a felkészülés, és a vetítéshez ^ remélhetőleg olyan népmű­velési tervet eredményez, amelynek végrehajtása jelen­tősen előbbre viszi Sátoralja­újhelyen a művelődés ügyét. Könyvhéti jegyzetek Három megszívlelendő gondolat A Kossuth Lajos Művelődé­si Ház munkája, amely eddig is az egész városra kiterjedt ezzel az üzemi felméréssel tőinek legfőbb munkája most még szervesebben hozzákap­csolódik Sátoraljaújhely üze­meihez, szövetkezeteihez. (foes) Miskolci Ncvnseti Ssínhám 2» szerda.: Csehov-bérlet Mágnás Miska (este v.> &> csütörtök: Pethes-bérlefc Mág­nás Miska, feste 7). í, péntek: Blaha-bérlet Mágnás Miska feste Ti. szombat: Egressy-bérleó Mág­nás Miska ff él 8). 6. vasárnap: bérletszünet A Noszty fiú esete Tótb Marival fdu. 3) bérletszünet Mágnás Miska ff él 8). 7, hétfő: Filharmónia hangver­senye (fél 8). & kedd: bérletszünet Mágnás Mis­ka (este 7). o,%/ / taoTa^ase, Várható Időjárás ms estig: felhőátvonulások, többfelé, fő­leg nyugaton és északon eső, zivatar, mérsékelt, időnként élénk délnyugati, nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton 16—19, délkeleten 20—23 fok között. T isztelt Felebarátom! Amikar né* hány soros, de igen kedves han­gú levelét elolvastam, a büsz­keség érzete volt az első. a.mely meg­lepte, átjárta' egész lényemet. Bár olyan gondolat is átvillant agyamon, nem túl kicsiny, túl egyszerű-e erőm.höz, elha­tározottságomhoz viszonyítva a kérés, melynek konkrét materializálását egye­dül az én közreműködésemmel reméli megvalósítani, hévén kérése nem több mint az, segítsem, hozzá egy olyan üz­let címéhez, ahol saját pénzén besze­rezhetne egy árleszállított jele sárga­jele kék színű centrifugát. A leki­csinylést vélő gondolatbeütés azonban jött, s ment. Maradt a büszkeség, hogy van aki bízik bennem, s én vagyok, aki segíthetek. Első elhatározásom az volt, azonnal hívom önt telefonon, hogy találkoz­zunk, s együtt válasszuk ki azt a gé­pezetet, amely a leggyorsabban forog népes családjában, három másodperc alatt csőrögévé szárítva akár a Duna fenekét is. A véletlen műve csupán, hogy épp azon oldalon nyílott fel a te­lefonkönyv, ahol az általam, gyakrab­ban látogatott „Háztartási Gépek. Bolt­ja” telefonszáma díszelgett. Utána, még hét telefonszámot tárcsáztam-, s hall­gattam elhülve. hogy1 már az utolsó centrifugák volt tartózkodási helyéről is feltakarították az évek alatt oda­rakódott port. Áldottam a telefon­könyvet, arra gondolva, mi van, ha Véí@még$ yj&m a can frif ugaréi önt hívom- először. így személyesen, s egyedül látogathattam végig valameny- nyi üzletet, amely korábban csak. tá­volról’ is látott egy árva centrifugát. Most, a körellenőrzés után viszont ál­dom a sorsot, hogy éppen centrifuga híján megmenthettem önt. Felebará­tom, egy nagy csalódástól. H alvány fogalma sincs önnek, mH veszített volna azzal a várszáz forinttal, amelyet tiszta nyere­ségként könyvelt volna, el egy árle­szállított centrifuga elhamarkodott, megvásárlásával. Megtudtam ugyanis, hogy azok a centrifugák azért kerültek az árleszállítás szomorú sorsára, mert csak elvétve kellettek valakinek. S mi­ért csak elvétve? Egyrészt, mert el­adási árúk már-már verte az ezres „plafont”. De ez a kisebbik dolog. A nagyobbik, hogy, ezek a gépezetek ren­geteg kárt és csalódást okoztak az em­beriségnek. Egy részük hajlamos volt rá, hogy pont akkor mondja, fel a. szol­gálatot. amikor a jótállási idő már le­iárt. Más egyedek. mindjárt a haszná­lat. másnapján beleszédültek a forgás­ba, s ott várták ki a javítás időpontját a, szervizben egyhuzamban a, jótállási. k28 leteltéig'. Kérdezem! mire ment ■volna ön még árleszáÜítottav. is egy olyan centrifugával, amely a. szédüló- sebb egyedek közé tartozik? Én viszont, aki. segítettem volna önnek egy ilyen gépezet beszerzésében, egyenesen el­süllyedtem volna szégyenemben. S ezek csak az apróbb dolgok. Elárulom, hogy ezek az árleszállt- tott tekerőmasinák csavarás közben céltudatosan rongálták a frissen kimo­sott ruhát. A legújabb megállapítások szerint ugyanis a centrifugális eró ha­tározottan roncsolja, a. gyapjújával és cérnaféleségeket. Nos. ha. mindezeket csak. úgy futtában összeszámoljuk, s hozzáadjuk még az áramfagyasztást. meg a helyet, amelyet térfogatukkal kis szobáeskáinkból elfoglalnának, nem mondhat mást az ember, mint azt, hogy centrifuga nélkül, árleszáVUtott centrifuga nélkül sokkal boldogabbak, takarékosabbak a mi hétköznapjai,nk. S ha Ön mindenáron mégis cent­rifugát akar vásárolni, várja csak meg az árleszállítás végét. Mert a raktárakból akkor kikerülő centrifugák eladdig már leforogjá.k ma­gukról korábban eladásra kerülő édes­testvéreik negatív tulajdonságait egy- től-egyig. S ha drágábban is, dó úgy kicsavarják azt a. ruhát, mint a pa­rancsolat. Igaz. hogy azért a plusz né- hányszázért meg is tehetik! Barcsa Sándor Pár pere alatt bepásárolha f0 Sia előre megrendeli az élelmiszereket a Miskolci ÉSelmiszerklsker# Vállalat fűszerboltjaiban A szocialista . désével együtt fejlődnek s KGST tagországok egymás közötti gazdasági kapcsolatai is. Ismeretes, hogy a KGST or­szágokban roppant nagy fű­tőanyag- és nyersanyagkész­letek vannak, ezek elhelyez­kedése azonban egyenetlen Ezért objektív szükségszerű­ség, hogy a. KGST tagorszá­gok elmélyítsék és fejlesszék az együttműködést az ener­gia-, a fűtőanyag- és nyers­anyagkészletek kiaknázásá­ban, hasznosításában. A KG­ST országok ilyen vonatkozá­sú együttműködése, kölcsönös segítségnyújtása évről évre nagy léptekkel halad előre. A Barátság nemzetközi kő- olajvezeték meggyorsította a kőolajfeldolgozó- és a vegy­ipar további rohamos ütemű fejlődését. A Barátság kőolaj- vezeték révén olyan hatalmas feldolgozó kombinátok léte­sültek, mint Magyarországon a százhalombattai, Csehszlo­vákiában a Slovnaft, Len­gyelországban a plocki és az NDK-ban a schuredti kombi­nát. A Béke nemzetközi ener­getikai rendszer hasonlókép­pen bevált, vagyis a KGST- országok e hálózatának egye­sítése igen jó gazdasági ered­ménnyel járt Egyrészt azért, mert az egyesítés segítségé­vel kihasználhatók a fogyasz­tási csúcsidőkben mutatkozó eltérések, s szükség szerint lehet áramot irányítani egyik, vagy másik országba. Másod­sorban csökkenteni lehet a beruházásokat. Az energetikai rendszerek egyesítése olyan mértékben csökkentette a be­ruházások és az üzemeltetési költségek előirányzatát, hogy a megtakarítás összege több mint a duplája a távvezeté­kek egyesítésére, összekapcso­lására fordított költségeknek. m „ években a vi­Az Utóbbi lág sok ipari országában felfigyeltek a meddőhányók hasznosításá­nak magyar szabadalmára. Az. új módszer révén a korábban feleslegesnek tartott meddő­hányókból szenet és építő­anyagokat nyerhetnek. A ta­lálmány nyomán még 1959- ben Haldex néven közös ma­gyar—lengyel vállalat alakult, amely a sziléziai szénbányák meddőhányóit hasznosítja. Katowicében már felépült az első két üzem. rövidesen munkába áll a harmadik is, s a jövőben még további négy építését tervezik. Ez a hét üzem eervfittesen évente mint­egy két és félmillió tonna meddőhányó feldolgozására lesz alkalmas, ami azt jelen­ti, hogy csak jóminőségű szénből 400 ezer tonnát ad az érdekelt országok népgazda­ságának. Az együttműködés másik beszédes példája a lengyelor­szági Turoszovban folyó épít­kezés. Itt az NDK és Cseh­szlovákia közé ékelődött len­gyel területen igen számotte­vő barnaszén készletek van­nak. Ezek hasznosításával a három ország közösen bányá­szati és energetikai kombiná­tot létesít. Romániában épül. amely az ország terüle­tén jelentős mennyiségben előforduló nádat dolgozza majd fel. A kombinát első üzemegysége már működik, berendezését az NDK, Cseh­szlovákiá és Lengyelország szállítja, hitéiben.. A három ország közreműködik az építkezésben is. Románia cel- lulózé-szállítmányokkal tör­leszti majd a kapott hitele­ket, Bulgáriában! Szredne-Gorá- ban néhány éve gazdag réz-, pirít-, íöldpát- és molíbdén- lelőhelyekre bukkantak. Nap­jainkban már befejezéséhez közeledik itt a Medet ércdú­sító kombinát építése. Az im­pozáns méretű ipari létesít­mény építésében több szo­cialista ország is résztvesz. Csehszlovákia például kü-, lönböző berendezési tárgya­kat, hengereltárut, csöveket szállított Bulgáriának az érc­bánya és a dúsító céljaira. Bulgária ezt elektrolit-réz és egyéb rézáruk szállításával viszonozza Csehszlovákiának, előbb a kapott hitel törleszté­sének fejében, majd pedig a kereskedelmi megállapodá­sok szokásos keretei között A közvetlen termelési koo­peráció is egyre nagyobb méreteket ölt.. Csak nemrég állapodott meg a Szovjetunió és Magyarország a közös tim­föld és aluminium gyártás­ban, Bulgária és Románia a dunai vízierőmű közös terve­zésében, Lengyelország és a Szovjetunió a közös kálimű­trágyagyártásban. A példá­kat még sorolhatnánk tovább. A Szovjetunió ^kgst- ország segítséget nyújt a Mongol Népköztársaságnak természeti kincsei hasznosítá­sában, kiaknázásában, a bá­nyák, ipari üzemek építésé­ben. Joggal mondhatjuk, hogy a KGST építkezései — a barát­ság építkezései. tünk az elmúlt évad munka.iá­ra, ki kell emelnünk belőle a szocialista brigádmozgalom erősítését célzó tevékenysé­get Segítették a szocialista brigádokat A művelődési ház vezetői és munkatársai intenzíven, a mű­velődési feladatokat meghala­dóan kapcsolódtak be a moz­galom erősítésébe. Például fe­lülbírálták a brigádnaplókat és termelési vonatkozásokban is konkrét tanácsokat adtak. A művelődési jellegű vállalá­sokat részben ellenőrizték, részben segítettek azok helyes megválasztásában és végrehaj­tásában. Korábban egyes szín­házi előadások megtekintése után voltak viták is; most ezt a módszert szeretnék felújíta­ni. Segítettek a felnőttoktatás­ban olymódon, hogy a Do­hánygyárban és a. Szabó Ktsz- ben részt vettek1 a bevonan­dók felmérésében Korrepetá­lási' célzattal matematikai tan- folyamot szerveztek, irodalmi jellegű előadásokat tartottak, a magyar irodalmat szemlél­tető filmeket beszerezték, iro­dalmi színpaduk közreműkö­dött Madách- és Radnóti-mű- sorokkal. Igen értékes tevékenység például a szakmai továbbkép­zés segítése az üzentekben. Az üzemekkel egyetértésben rendszeresen biztosítják az oktató-filmet és a vetítéshez a technikai feltételeket, va­lamint a gépészt A népmű­velés különböző eszközeinek felhasználásával segítenek a brigádok népszerűsítésében. Személyes beszélgetéseken mérik fel az igényeket A művelődési otthon veze­tőinek legfőbb munkája most már az új évad előkészítése. Megkapták az idevonatkozó központi utasításokat is. de nagyobbrészt öntevékenyerű iskolákban és az iskolán kí­vül ma még mindig a tsg- napelóttöt tanítjuk. A techni­kai fejlődés nem áll meg, de halad a filozófiai kultúra is, csak az nem hatol be olyan gyorsan a társadalom tudatá­ba, mint a szak-eredmények. Az irodalom fontos feladata, hogy segítsen közelhozni az élet új jelenségeit a társada­lomhoz, azonban ez csak ak­kor lehet eredményes, akkor hathat indifferens tömegekre is, ha elsőnek maga az író ér­zi mondanivalójának igazsá­gát, és munkájából nem hi­ányzik az élményszerűség. Arra kell törekednünk, hogy tanításunkban (iskolában, is­meretterjesztésben - és iroda­lom ban egyaránt) a mái és ne a tegnapot nyújtsuk. © Nem kevésbé figyelemre érdemes a harmadik kiraga­dott gondolat; az irodalmi él­mény csak úgy válhat társa­dalmat formáló erővé, ha kaz- ki.ncs lesz. Napjainkban meg az olvasók döntő többsége nem a mondanivalóért, ha­nem a mű olvasmányos jelle­géért olvas. így kevés a tár­sadalmi értéket jelentő iro­dalmi élményanyag. Még csak Igen kezdeti csirái lelhetők fel annak, hogy az egyéni él­mény — a közlési, tovább­adás! vágyból fakadóan — baráti, munkatársi, szomszédi kör közkincsévé váljon. Ha a szocialista fejlődésben a tár­sadalmi együttesek, koüekri- vák jobban kialakulnak, emelte ki Veres Péter, az irodalom társadalomnevelő hatása is jobban érvényesült mert könnyebb, természete­sebb lesz a tudás, az ér+<3ces élmény átadása, az egyéni tu­dásból, ismeretből, felfogás­ból szélesebb kör, a köz &- ményAdsese teszt Az illusztris író-vendég élő- adása mindvégig lekötött, ízes, se* anekdotával fűsze­rezett előadásmódjával és magvas mondanivalójával, egyaránt. Kár, hogy a tömött széksorok ellenére —• Mís- kolchoz képest — kevesen hallgatták. Az utolsóként, ki­ragadott tanítását megfogad­va próbáltuk a fentiekben Veres Péter előadásának há­rom kiemelkedő gondolatát a jelenvoltak élményéből a szé­lesebb körű olvasótábor tu­dás-tárához továbbítani. (foenedek) »88818888888888888888« A miskolci könyvheti meg­nyitó ünnepségen — mint ar­ról már hírt adtunk — igen értékes, sok gondolatot éb­resztő előadást hallottunk Veres Pétertől, aki az iroda­lom történelmet, és társadal­mat formáló szerepéről be­szélt. Az alábbiakban három megszívlelendő gondolatot ra­gadunk ki a sok közüL © A humán és a műszaki ér­telmiség kapcsolatáról és e két jellegű kultúra különvá­lásáról sok szó esik szerte a civilizált világban. Veres Pé­ter is szóba hozta, hogy egyes literátorok féltik a humán kultúrát, mondván, minél in­kább nő a szak-kultúra sze­repe. úgy csökken majd a hu­máné. A humán és szak-értel­miség történelmi, szociológiai tény, mondta Veres Péter, és ezt' tudomásul kell venni. Vi­tába szállt azzal a helytelen felfogással, amely e két kul­túrát egymástól félti, és azt fejtegette, hogy a humán és a belőle kiáradó közéleti ér­telmiség szerepe eleve nem csökkenhet, sőt bizonyos ér­telemben növekszik, mert a mind több szakmai ismerettel lekötött szak-értelmiség szá­mára is fokozottabb mérték­ben, és annak körülményeihez jobban igazodó keretek kö­zött, továbbítania kell az iro­dalom, a művészetek szépségeit s ezért például az irodalom, a jó irodalom inspiráló szerepe nőni fog. Nagyon helyesen ar­ra. is figyelmeztetett, hogy a jó szákképzettséget nem sza­bad szakbarbarizmusnak bé­lyegezni, de a technikai, a szak-értelmiség munkája, sem ér semmit ha a szakmai el­me alkotás-eredményeit a közösség nem élvezheti. A kétfajta területen dolgozó ér­telmiségnek, a kétféle kultú­rának egymást keU kiegészí­tenie, csak így töltheti be az Irodalom is, a művészet és tudomány is történelmet és társadalmat formáló szerepét © Szorosan ehhez a témakör­höz tartozik a másik, amit rö­viden így lehet összefoglalni; lépést kell tartani a korral. Nagyon sok helyes elképzelés^ intézkedés, tett mire külön­böző szinteken át akár a fal­vak népéhez, akár az üzemek­be eljut, már tegnapivá, sőt tegnapelőttívé válik, és na az

Next

/
Thumbnails
Contents