Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-02 / 128. szám
Saafd&i I96S, jänias 2. ÉSZAKIM AGY AROrro Az ideológiai munka helyzete és feladatai megyénkben Iliiénél nélküli kezis larEarcgtgsráüs RggteEefcen és Domicán A természetbarátok, a kirándulók és az aggteleki barlangbirodalom minden látogatójának nagy örömére megegyezés jött létre a magyar és a csehszlovák szervek között, amelynek értelmében lehetővé vált a világhírű aggteleki és domical cseppkőbarlang útlevél nélküli, kölcsönös megtekintése. Az Aggtelekre látogató magyar csoportok ezentúl a magyar területen levő barlangok megtekintése után társasgép kocsikon, vagy személygépkocsikon is átrándul- hatnak a csehszlovákiai Do- micára, ahol megtekinthetik a barlangrendszer másik, csodás részét; Ugyanígy a csehszlovákiai barlanglátogatók az aggteleki cseppkőcsodákkal is megismerkedhetnek. Aggteleken a domlcai barlangtúrákra jelentkező magyar turistákról névjegyzéket készítenek, s magyar bai-langveze- tővel mennek át a csoportok autóbuszán, vagy személygépkocsikon csehszlovák területre. A magyar látogatók 28 forint befizetése ellenében nemcsak a csehszlovákiai 8 koronás barlangbelépőt kapják meg Domicán, hanem 12 ko- róna értékű emléktárgyat vagy hűsítő italt * is vásárolhatnak. A domicai cseppkőbarlang azért is igen vonzza a látogatókat, mert a föld alatti túra egy részét csónakon teszik meg a látogatók. Vasárnapra már Várják az első nagyobb csoportokat a kettős barlanglátogatásra. Gépjármű megőrzés Tapolcán A nyári szezonban nagy a forgalom Tapolcán. Sokan érkeznek autóval, motorral a fürdőhelyre. Az idén már szükségessé vált olyan parkolóhely létesítése, ahol megfelelő díj kifizetése után felügyelnek a várakozó gépkocsikra, kerékpárokra. Miskolc város ÍV. kerületi Tanácsa rendeletben szabályozta a gépjármüvek megőrzését. Teherautó és társasgépkocsi 8, személyautó 5, motor 3, kerékpár X forintért tartózkodhat nyolc órán át a megőrző helyen. Ha valaki huzamosabb ideig kívánja járművének őrzését biztosítani, bérleti szerződést köthet a kirendeltségvezetővel. Gépkocsit 75. más járművet 50 forintért őriznek egy hónapig. Aki megzavarja a parkírozás rendjét, vagv kijátssza a rendelkezéseket. szabálysértést követ el, s 1000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Negyvenbét tsz - egy vállalkozás Termelési ériek: 12 millió forint — Export alapanyag a juh tej — Növendék állatnevelés kososén A termelőszövetkezetek fejlődése, növekedése egyre több és nagyobb termelési és gazdálkodási feladatot hoz magával, amelyeket egy-egy termelőszövetkezet külön-külön csak nehezen, sokszor gyengébb eredménnyel tud megoldani. Éppen ezért vetődött fel a termelőszövetkezetek közti kooperáció gondolata. A nagyobb beruházást igénylő, a több szakértelmet követelő feladatok, a tsz-ek közös vállalkozásainak keretében gyorsabban, jobban és gazdaságosabban megoldhatók. Megyénk legtöbb járásában megtalálhatók a tsz-közi vállalkozások különböző formái, amelyek sikerrel működnek. Hasznos volt a* összefogás Nézzük meg például a sátoraljaújhelyi járás tsz-közi építőipari vállalkozását. A sajáterős beruházásokat a termelőszövetkezetek nem tudták megoldani. Az építőipar kapacitását az állami beruházások teljesen lekötötték. A tsz-ek megfelelő szakemberekkel nem rendelkeztek. Az állati férőhelyek növelése azonban fontos és sürgős feladat volt. A járási tanács segítségével három vállalkozó termelőszövetkezet háromszáz- ezer forintos alaptőkével, megfelelő szakgárdával elsőként megalapította a tsz-közi építőipari vállalkozást. Céljuk: a tsz-ek sajáterős beruházásának olcsó, jó minőségű, időbeni elvégzésére. A vállalkozás első évében, 1903-ban háromszázezer forint volt a tiszta nyereségük, tehát a befektetett tőke megtérült. Az elért termelési érték 8 millió 200 ezer forint. az egy főre jutó terme!esi érték pedig 10 ezer 280 forint volt. (Jóval magasabb az állami építőiparinál!) Az eredmény < tovább növekedett az elmúlt évben; az 1964-ben beépített termelési érték elérte a 12 milliót A beruházások fejlesztésére — a forgó és tartalékolt összegen kívül — 210 ezer forint tiszta felosztható haszna maradt a részvevő négy tsz-nek. A tsz-közi építőipari vállalkozás a járás negyvenhét termelőszövetkezetének minden sajáterös igényét kielégíti, sőt, szabad kapacitását a tsz-tagok házépítésére fordítja. Ha gépeket és anyagot kapnának, szívesen vállalnának az építőipari vállalatokra váró állami beruházásokból is, amelyeket azok túlterheltségük miatt nem tudnak elvégezni. A járás beruházási gondjai így hamarabb megoldódnának. .Nemcsak ez az egyetlen közös vállalkozás a sátoraljaújhelyi járásban. Néhány termelőszövetkezet közösen átvette a megszűnt állami juh- tej feldolgozó vállalat szerepét, s a járás valamennyi tsz-ének juhtejét és gomolyá- ját feldolgozza, és export- alapanyagként eladja. Feldolgozva könnyebb, gazdaságosabb és biztosabb a termékek értékesítése, nem beszélve a haszonról, amelyből a vállalkozó tsz-ek részesülnek. Milyen lelictiőségekct rejteget a Hegyköz ? A tsz-közi létesítmények segíthetik a hagyományos és a jövőben kívánatos termelési irány továbbvitelét is. Erről gondolkodnak jelenleg a sátoraljaújhelyi járásban. Terveik közt szerepel egy állattenyésztési közös vállalkozás. Ugyanis a hegyközi legelők fi folyamatos munkarend tapasztalatai a Miskolci PaiiiiiÜSRóiian Mint ismeretes, a Miskolci Pamutfonóban, elsőként az ország hasonló jellegű vállalatai közül, az idén bevezették a folyamatos termelést. A dolgozók két munkaszüneti napot élveznek, negyven órát dolgoznak anélkül, hogy keresetük csökkenne. Az üzemben a műszakszámok növekedése, a termelőberendezések tökéletesebb kihasználása révén, valamint háromszáz új nődolgozónak munkába állításával a termelés tizenhét százalékkal emelkedik. A két hónapja bevezetett, úgynevezett 6 plusz 2-es, új munkarendszerrel kapcsolatban szerzett tapasztalatok biztatóak, kedvező képet mutatnak. Az új dolgozók, a gondos felkészítés, a velük való rendszeres foglalkozás eredményeként egyre inkább elsajátítják a szakma fogásait Teljesítményük, munkaeredményeik a vártnál jobbak, a termelés szintje másfél-két százalékkal nagyobb a tervezettnél. . így az eddigiek alapján arra számítanak, hogy tervezett másfél éves felfutási idő mintegy negyedével lerövidül majd. örvendetes jelenség az is, lrogy ez idő alatt a megbetegedések száma csökkenőben van, amiben nyilvánvaló szerepet játszik a több pihenőidő; Mezőgazdasági gépbemutatói rendezett a TECHNÖÍMPEX Marton vásáron A Budapesti Nemzetközi Vásárra érkezett külföldi szakembereknek bemutatták Martonvásáron a D—4—K és az U—E—28-as traktorokat munkagépeikkel. alkalmasak a marhatartás fejlesztésére. Tervük, hogy a választási kortól — amíg az egyes tsz- ek maguk nevelnék állataikat — a vemhes üsző korig közös növendék-tenyésztelepeken tartják a szarvas m .irhák at. Természetesen így könnyebb lenne a beruházás is. hiszen a költség megosztana a tsz-ek között. Más irányú közös vállalkozásra is gondolnak. A Hegyközben sok a gyenge, dotációs termelőszövetkezet A rossz talajviszonyok miatt nehezen művelhetek ezek a területek. A községek nagyrészt az erdőkből élnek, fakitermeléssel foglalkoznak. Szeretnének egy fafeldolgozó közös vállalkozást, amely akkor válna lehetővé, ha az erdőgazdaság átadná nekik a kitermelt ipari fa felét. A fát feldolgoznák a tsz-eknek megmaradt tűzifával együtt, ami azt jelentené. hogy egy köbméter fáért nem háromszáz, hanem 1200— 1500 forintot kapnának, nem beszélve arról, hogy százötven tsz-tag jutna újabb munkalehetőséghez. A sátoraljaújhelyi példákból is jól látszik, hogy a tsz- közi vállalkozásoknak nagy szerepe van. és egyre nagyobb szerepe lesz a termelőszövetkezetek életében. A tsz-közi vállalkozások nagyszerű gazdasági előnyöket rejtenek magukban: lehetővé teszik az ésszerű beruházásokat, a korszerű körülményeket, a gazdaságos termelést A nagyobb ütemű gazdasági fejlődés mellett politikai, eszmei célt is szolgálnak: a közösségi szellem erősítését egyre szélesebb elterjedését amely a szocialista mezőgazdaságnak, s ar. egész társadalomnak gyors ér helyes irányú fejlődését segíti. Juhász Janiit Munkában az U—E—28-as traktorra szereit, vaitva forgató kétvasú eke. Malom helve!! büntetés Az embert általában, ha valami hasznos dolgot cselekszik, megdicsérik. Mondom, általában. De nem mindig. Van, amikor büntetik. így járt Szalipszki András is, aki bizony nem tételezett fel ennyi visszásságot a világban. Ugyanis, a fancsali Egyetértés Termelőszövetkezet, amelynek Szalipszki András az elnöke, nagy fába vágta fejszéjét, A hasznavehetetlen erózió-rombolta területeket gyümölcsös telepítésével akarták megváltoztatni, hasznossá tenni. Szándékaikat mindenki örömmel üdvözölte. A talaj- védelmi tervet a földművelésügyi miniszter maga irta alá, a terveket pedig az OMI készítette. A munkákat megkezdték, s az 1962-ben telepített gyümölcsös jövőre már termőre fordul. Egy év.' s a két és félmillió forintos befektetés meerkezdi az adósság törlesztését. s a fancsalink helyes elgondolásainak bizonyítását. Mindenki azt gondolná. Szalipszki András nehéz és felelősségteljes munkája jutalmat érdemel. Ehelyett azonban hatszáz forintos büntetéssel sújtották! Az indok: nem kérte meg a művelési ág változási engedélyt, ugyanis 25 holdon felüli telepítéshez külön miniszteri en^dély szükséges. Ki gondolná, bogy' az FM által jóváhagyott tervek megvalósításához még külön, a jóváhagyás után is engedély kell? Hiszen ez a legteljesebb bürokrácia lenne, amelv ellen évek óta harcolunk ! A jó munka „jutalmát” mégis kiszabták és Szalipszki András 660 forintot köteles fizetni, amiért segítette a talajvédelem megvalósulását, s termelőszövetkezetének a hasznavehetetlen területből jelentős hasznot, az embereknek megélhetést szerez. Nem a hatszáz forint büntetés bántja Szalinszki Andrást. hanem maga a tény. hogy ilyen előfordulhat, Ha jutalmat nem is. de büntetést igazán nem vári! (i Jk> Ili. . Központi Bizottság A irányelvei rendkívül /X gazdagon világítják meg a szocialista demokráciái és fejlesztésénél! időszerű feladatait. Lényeges megállapítása: a demokrácia az állami berendezkedés politikai formája, és arra van hivatva, hogy az ország lakosságának nagy többségét alkotó becsületes dolgozók igényeit fejezze ki. Hogy ilyen legyen, ahhoz nagyobb, szigorúbb szervezettségre van szükség. A szocializmus alapjainak lerakásával kialakult új helyzetben nincs meg az összhang a demokrácia megvalósuló gyakorlata és követelménye között Ezért is találta különösen időszerűnek a Központi Bizottság annak elemzését, mi gátolja, illetve mi segítheti elő a szocialista demokrácia hatékonyabb kibontakozását Ezzel összefüggésben az irányelvek három nagy kérdéscsoportot érintenek: a demokratikus jogokat megvalósító intézmények munkája; a különböző érdekeknek a szocializmus elvei szerint való egyeztetése; a tömegek közvetlen és hatékonyabb részvételének biztosítása a hatalom gyakorlásában. Ezek a területek természetesen szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A Borsod megyei Pártbizottság különösen az intézmények, a különböző fórumok demokratizmusának erősítéséhez, a közéletiség további ki- terebélyesítéséhez adott indítékokat. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőkben met gyénkben is megélénkült a népfrontbizottságok; a tanácsok, a társadalmi önkormányzat szerveinek (önkéntes rendőrök, népi ülnökök, népi ellenőrző bizottságok stb.) működése. Számos más területen is, így a szakszervezetekben, a nőbizottságokban, a különfajta társadalmi egyesületekben és a nagy tömegeket átfogó mozgalmakban aktív közéleti tevékenység bontakozott ki. Varga Gáborné elvtárs a közéleti megnyilatkozások új formáiról, okos borsodi kezdeményezésekről számolt be. Mindazonáltal tá- gabb lehetőségek kínálkoznak az adott keretek között is, amellett, hogy az intézmények, a szervek helyének, szerepének és hatáskörének pontosabb meghatározása, a demokratikus jogok felhasználására szolgáló struktúrák ✓ megvizsgálása beható tanulmányozást, megfontolt: elméleti munkát igényel. z az utóbbi igény or- szágos érdekű és jelleJLy gű, viszont elsősorban helyileg fáradozhatunk — és kell fáradoznunk — intézményeink, fórumaink elevenebb, pezsgőbb éleiéért. Eléggé jellemző tapasztalat, hogy sok helyütt a dolgozók nem élnek a szocialista demokrácia lehetőségeivel. Több ok rejlik ebben. Összefügg, persze, azzal, hogy a Horthy- ellenforradalom időszaka jog- tipró intézkedéseivel, a munkások és a parasztok mellőzésével, s üldözésével éppenséggel nem avatta be a dolgozó embereket a demokratikus eszközök forgatásának „művészetébe”. A felszabadulás után ebben a vonatkozásban is egészséges kibontakozásnak lehettünk tanúi, de a „kollektív bölcsesség” országos méretű érvényesülésének folyamatát megakasztotta a személyi kultusz. Manapság pedig a nemtörődömség, az okos javaslatok elsüllyesztése, a bíráló kedv elfojtása, az észrevételek lekezelése és hasonló jelenségek gátolják a demokratizmus gyorsabb ütemű fejlődését. Sajnos, arra is találunk példát megyénkben, hogy egyes állami és gazdasági vezetők megsértik az üzemi. illetve a tsz demokráciát. Vagy: nem támaszkodnak a beosztottak, a közreműködők, a részvevők gondolataira, parlagon heverhetnek, kiaknázatlanul hagynak temérdek energiát, tettekké kovácsolható szellemi erőt, és így természetesen nem is fordítanak gondöt a szocialista demokrácia fejlesztésére. Másfelől olyan módszerrel is találkozhatunk, hogy egyesek személyes felelősségüket feloldják a közösségben, és sok mindent, amiért nekik kellene helyt állniok, a kollektíva számlájára írnak. . z irányelvek rendkívül A fontos gondolata, hogy _Z JL a szocialista demokrácia csakis az alapvető közös érdekek érvényesítése mellett, az általános és a helyi érdekek összehangolásával fejlődhet Ilyen egészséges szemlélet mellett semmifajta veszélyt nem rejt magában a helyi önállóság; épp ellenkezőleg: rendkívül időszerű feladat az eddiginél gazdagabb kivirágoztatása és erősítése. Szocialista demokrácia nem is létezhet helyi sajátos érdekek, és az ezeket érvényesítő — tehát a hatásköröket és jogokat törvényileg és pontosan rögzítő — önállóság nélkül. A megyei pártbizottság gondolatai. állásfoglalása arra ösztönzik szerveinket, intézményeinket, hogy töprengjenek, munkálkodjanak a de- mokratiznuis erősítésén, sohasem feledkezve meg arról, hogy a testületi eszmecseréknek, a formalitásoktól mentes döntéseknek, az egész közéleti aktivitásnak a szocialista munka és alkotás céljait kell szolgálnia. A demokratikus jogok realizálásának, az elméleti munka ösztönzésének eszköze és módszere: a vita. A hazánkban uralkodó közéleti légkör kedvez a vitáknak, amelyekben nincs is hiány. A • baráti beszélgetések és a nyilvánosan zajló eszmecserék egyaránt tanúskodnak róla. A vitázó kedv és készség — pozitív jelenség. Akkor válik negatívvá, ha a viták, témájuknál fogva, vagy hangvételük miatt célt tévesztenek. Sok hasznos energiát emésztenek fel, és vajmi kevés befolyást gyakorolnak a valóság alakítására a periférikus témákról szóló érdektelen, vagy a türelmetlenség és csapkodás miatt elfajuió viták, amikor az érvek és a cél, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés eltűnik „a porondról”. F i tóinkkal meg kell mozgatnunk a „csöndes embereket” is, akik véleménnyel és együttérzéssel, örömmel és helyesléssel, vagy ha hibákat, bajokat tapasztalnak, szorongással és aggodalommal kísérik dolgainkat. Nem kibicek ők, nem holmi elefántcsonttoronyból kegyesen letekintők, nem extravagáns nézők, hanem csöndes emberek, akik vágy nem szeretik, vagy még nem szokták meg a fórumokat, a. nyilvánosságot, de mindig van véleményük, és ezzel, de még inkább munkájukkal, tetteikkel —, fogalmazzák meg — nagyonis egyértelműen! — lconstruktivitásukat, a szocialista élet és a szocialista célok igenlését. Szóval jó lenne, ha vitáink nagyobb része túlnőne a beavatottak szűk körén, és a tömegek mélyében verne hullámokat. Ehhez kell megtalálni a legizgalmasabb, legégetőbb problémákat, és ehhez kell a kommunisták aktivitása. a marxista álláspont harcos képviselete. Az irányelvek ilyen vonatkozásban is eligazítást nyújtanak számunkra. Sárközi Andor
