Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
. uap, 1965, ténins IX északmagyarország ft Három év távlatából Gondolatok áss 19ó2-es gépipari párthatárosat meg valósításáról. G ondosan összeállított programot lapozgat- tam a Gépgyárban. Hegen készült, immár három esztendeje. Bénié olyan tennivalók, amelyek az MSZMP Központi Bizottsága 1962. júniusi határozatából adódóan várnak megyénk gépiparára, közte a Diósgyőri Gépgyárra. A tételesen felsorolt intézkedések egy része azóta valósággá lett. Hiszen azok a tanácskozások, amelyeket a határozat megjelenését követően tartottak a három gépgyárban, még az összevonást megelőző lázban is, egyre inkább e dokumentumra irányították tízezer ember figyelmét. Szinte egyetlen termelési értekezlet, műszaki konferencia, vagy párttaggyűlés nem volt, ahol megfeledkeztek volna a határozatokról és természetesen arról: miképp lehet a tervező irodákban, a technológusok íróasztalán, a forgácsoló üzemekben és a szereldékben aprópénzre váltani mindazt, amit a Központi Bizottság határozata törvényerőre emelt. Azóta évek teltek el. s időközben különböző fórumokon is megvitatták, mi történt a határozat meg- mlenését követően, hol ta- " sztalható fejlődés, előrelé- \s és mely területeken akadt ! e munka. T avaly a városi pártvégrehajtóbizottság. is megvitatta a Diósgyőri Gépgyár helyzetét, néhány hete pedig a megyei végrehajtó bizottság elé került az a jelentés, amely a gépipar helyzetéről hozott határozat megvalósulását tartalmazta. Ismeretes, hogy a három összevont gápgyárban az elmúlt két esztendő során a fejlődés ellenére sem érték el a tervezett szintet. Persze, ennek nemcsak belső, hanem külső okai is voltak. Hiszen tudott dolog, hogy 1963-ban csaknem 400 milliós rendelés- hiánnyal küzdött a vállalat. Ez eleve nehéz helyzetet teremtett az amúgy is sok gonddal-bajjal gyűrkőző gyárban. A gondokat növelte, hogy a munkahiány felszámolására lett intézkedések sem a legjobban sikerültek, mert az időközben „befutott” rendelések az amúgy is jól ellátott egységeket, üzemeket terhelték. Csökkent az igényes exportterv. Hűtőkompresszor megrendelések hiúsultak meg egyik napról a másikra, kábelgépekből is kevés jutott exportra, mert a szűkös tervezői kapacitás és a prototípusok lassú, vontatott gyártása miatt a megrendelők visszaléptek. A párthatározattal ellenlétben nem csökkent, hanem növekedett a gyártmánvok száma. (Jelenleg 1300 féle! termék készül Diósgyőrött.) Ez eleve kedvezőtlenül befolyásolta az üzem munkáját. A belső munkaerő átcsoportosítás ellenére nem sikerült néhány helyen, többek között a forgácsoló szakmában a programoknak megfelelő létszámot biztosítani. A növekvő feladatoktól elmaradt a munka- és az üzemszervezés. A műszaki fejlesztésnél valamivel kedvezőbb a helyzet. Itt már csaknem kétszeresére növekedett a létszám. Sok kívánnivalót hagyott maga mögött a üzemek gépparkja, amelynek nagy része erkölcsileg elkopott, nem felel meg a korszerű, modern gyártási feltételeknek. jóllehet közülük több mint 200 darabot már korábban leadtak. Szó van az 1062-es párthatározatban a gyártástechnológia fejlesztéséről, az új technológiai eljárások széleskörű. alkalmazásáról. Ezen a területen a Diósgyőri Gén- gyárban is történtek nagyszerű kezdeményezések. Immár megoldják a kettős fémcsapágyak gyártását centrifugál öntéssel, a technológiák felülvizsgálásával. új termelő helyek üzembe helyezésével megtakarítást terveznek, megszervezték a búvár szivattyúk alkatrészeinek csonortos gyártását* alkalmazzák az elemekből felépíthető készülékeket, a védógázas hegesztést, a menetmángorlást, elkészült az M-egységben 5 darab célgép a szivattyúk és csőkarimák gyártásához. F ejlődött az utóbbi években a „felszer- számozás” foka. s ezzel párhuzamosan javult a gazdaságosság is. A légpárnás sodrók,' a különböző szivattyúk felszerszámozá- sával lényegesen javították a minőséget. csökkentették a reklamációs lehetőségeket. Kár. hogy az ilyen természetű törekvéseket hátráltatja a bizonytalan profil és a gyakori programváltozás. A gépipari párthatározatban szó esik róla, hogy a kapcsolódó iparágak is segítsék a gépgyárakat elgondolásaik. terveik megvalósításában. Nos. ez nem minden esetben történt így. Éppen ezért a beérkezett nyersanyagok és félgyártmányok, szabványtól eltérő mérete és a rejtett hibák nehéz helvzet elé állították a Diósgyőri Gépgyárat. Ez is magyarázata annak, hogy a gyár 1960-ban 12 ezer, egv évvel később pedig 17 ezer tonna forgácsot „termelt”. Előfordult, hofft' a gyárberendezésekhez szükséges nagyméretű acélöntvényeknél a kohászok két-há- romszáz milliméteres furatok kiöntését sem vállalták, így az amúgy is szűkös horizont kapacitást, kellett Igénybe venni. A vasúti kerékpár tengelyek és tárcsák szabványtól eltérő kovácsolásával körülbelül fi millió forint többletköltség adódott. Országos gond a kereskedelmi áruk. kötőelemek beszerzése. s ez, Diósgyőrött hatványozottan érezteti hatását. Az idén csaknem 1 millió darab különféle kötőelem visszaigazolása napjainkig sem történt meg. így azután szinte állandó jelleggel 8—10 gépen is csavarokat, alátéteket és különféle kereskedelmi árukat gyártanak. Ha a főbb gyártmánycsoportokat a korszerűség, a. gyárt- mányszinvonal követelményei szempontjából vizsgáljuk, figyelembe véve a párthatározat ide vonatkozó részét, rendkívül érdekes képet kapunk. A hidraulikus és egyéb szerszámgépeknél 86 különféle konstrukciónak fele mondható korszerűnek. A célgépek és az agregát egységek gyártásánál egyre inkább törekednek a tipizált elemekből összeállított gépsorok kialakítására. Erre jellemző példa a CSZ—2 gépsor. Rangos helyet kapott az agregát egységek fejlesztése is. A kábelgép ..kollekcióban” több mint 300 féle egységet tartanak nyilván. Ezek egy részié egyedi, a többi pedig gépsoronként üzemeltethető. A fejlesztés irányát elsősorban a gépsorok kialakítása képezi. S a kábelgépek iránt tapasztalható érdeklődés szinte kötelezően előírja, meghatározza a gyors fejlesztést. A hűtőgépek és Diesel-agregátok fejlesztésével sajnálatos módon sem a Ganz-MÁVAG, sem a DI- GÉP nem foglalkozik. A Diesel-motoros, emelővillás targonca paraméterei jók. a legutóbbi ipari vásáron is nagy sikert arattak. Általában megközelítik a világszínvonalat, Jellemző erre. hogv a í iprsei Vásáron e gének a világszínvonalat képviselő Clark cég mögött a második helyet seerezték meg. K orábban már utaltunk rá, hogy a gépgyárakhoz kapcsolódó iparágak miként segítették a párthatározat megvalósulását. Azonban érdemes külön is kiemelni néhány olyan intézkedési, amelynek nyomán eredmények születtek. így például a gépgyárak minőségi és ötvözött acél igényeinek fokozására a Lenin Kohászati Müvekben 30 ezer tonnával növeltéit a martin- kemencékben gyártott ötvözött acélok mennyiségét. Két esztendő alatt, ugyancsak e gyárban, ezer tonnával gyarapodott az elek trokemencé leben gyártott minőségi ötvözött acél. Özdon a különleges ötvözött és nagyszilárdságú acélok gya>i„s,L emelkedett ebben az időszakban. Borsod- nádasdon ugyancsak az ötvözött acél. valamint a sav- és hőálló acélféleségek mennyiségét sikerült a tervezett szint fölé emelni. Eredményesen fejeződött be a vaskohászati programban előírt köny- nyitett hengerelt szelvények gyártási kísérlete. mindkét kohászatnál, sajnálatos viszont, hogy a felhasználók jóformán napjainkban sem rendeltek az imént említett termékekből. Kohászati üzemeink következetesen foglalkoztak a minőség javításával. Évente többször is napirendre tűzték e fontos kérdést, különböző fórumokon megvitatták, miként lehetne javítani e tevékenységüket. A példák nagyjából körvonalazzák. hogy az elmúlt két esztendő során a párthatározatban érdekelt váv,tlatok. gyárak figyelemmel kísérték a határozat végrehajtását. A munkából részt vállaltak a gazdasági vezetésen kívül a párt- és társadalmi szervek. Többször is foglalkoztak olvan kérdésekkel, ismételten megvitatták azokat a témákat, amelyek valamiképpen is kapcsolódnak a gépipar fejlesztéséhez. Kár. hogy az ellenőrzés csupán a vezető testületek szférájában mozgott. Keveset beszéltek a párthatározat végrehajtásáról a dolgozók körében, s így néhány helyen a vezetés nvakába szakadtak az ilyen természetű gondok. Ennek részben az is oka. hogy a Diósgyőri Gépgyárban az összevonást követő feladatok megoldása, e téma bonyolultsága rendkívül igénybe vette a gazdasági vezetés és a pártszervek munkáját, energiáját. Gyakorta operatív tennivalókra mozgósították az üzemek kollektíváját. így hát kevesebb idő maradt, elsősorban üzemi szinten, a ffénipari párthatározat megvalósításának ellenőrzésére, a „visszakérdezésre”. . mikor a megyei párt- Ä végrehajtóbizottság JA megvitatta a gépipar helyzetéről hozott határozat megvalósulását, sokoldalúan elemezte a Diósgyőri Gépgyárban kialakult helyzetet és megvizsgálta a kisebb gépipari üzemek ilyen természetű munkáját is. S az a határozat, amely ezt követően napvilágot látott, mindenképpen hozzájárul majd hogy e dokumentum fehér foitjai eltűnjenek. Eleve biztosítéka a határozat annak, hogy a felettes szervek is tervszerűbben gazdálkodjanak megyénk gépiparának. eJsősorban a Diósgyőri Gépgyárnak lehetőségeivel. Szó van a határozatban arról is, hogv. az érvényben lévő bérszerződést és premizálási feltételeket átvizsgálva helyesebb. ösztönzőbb arányokat kell kialakítani. Esetleg a termelésben foglalkoztatott mérnökök egy részét, természetesen oz ésszerű határokon belül, át lehetne csoportosítani fejlesztési, tervezői munkakörökbe. A Diósgyőri Gépgyárban az utóbbi hónapokban mindenképpen több olyan kezdeményezés indult el, amely bizonyos garancia rá. hogy az 1962-ben hozott; párthatározat adósságait hamarosan felszámolják. Hiszen a gazdasági vezetés színvonalának iavftá savai párhuzamosan halad a politikai munka hatásfokának növelése Is. S ezek eleve olyan tényezők, amelyeknek kisugárzását szinte plasztikus módon érzékelni lehet a mindennapi munkában, a terme lés! tervek teljesítésében, a minőség javításában és a gazdaságosságban. Ha a gyár tízezres kollektívája olvan lelkiismeretesen munkálkodik a jövőben is a közös feladatok megoldásán, mint teszik azt mostanában, közkinccsé válik a DIGÉP-márka. Ilyen célok megvalósításán dolgozni nem könnyű. de szép feladat! Fanlovito Ágoston Befejezés előtt a miskolci MÁV rendelőintézet Foto; Sz. Gy. Megkezdték a Borsodi trceliészltMíi első termeid létesítményének vasszerkezeti szélütését A diósgyőri és az ózdi nagyolvasztók jó minőségű és elegendő mennyiségű betétanyag ellátására Sajókeresz- túr községnél már korábban hozzáfoglak a Borsodi Érceiő- készítőmű építéséhez. A mintegy 1400 millió forint költségelőirányzattal létesülő új üzem építése, amely egyben az ország egyik legnagyobb kohászati beruházása, új szakaszba érkezett. A Ganz- MÁVAG szakemberei megkezdték az első termelő létesítmény. a 65 méter hosszú, 13 méter széles és 21 méter magas betétkészítő bunker vasszerkezeti szerelését. Ennek sorún csupán ennél az üzemrésznél mintegy nyoic- száz tonna acélt építenek be. Előrehaladtak más részlegek, a koksz- és mészkőtároló, valamint a koksz- és mészkőőrlő építési munkáival is, úgy, hogy a jövő hónapban ezeknél is sor kerül a vasszerkezetek szerelésére. Folyamatban van ezenkívül egy sor létesítmény, mint például a hűtőtorony, a 120 A műszaki tanárképzésről A művelődésügyi miniszter rendelete alapján a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki és villamosmérnöki karán tanárképző szak. valamint — átmeneti jelleggel — technikus tanárképző tanfolyam indul, ahol elsősorban középiskolák és szakmunkásképző intézetek részére képeznek tanárokat a műszaki tantárgyak oktatására, a gyakorlati oktatás irányítására. A műszaki tanári oklevél egyetemi végzettséget, a technikus tanári képesítésről szóló bizonyítvány pedig főiskolai végzettséggel egyenértékű képesítést igazol. A műszaki tanárképző szakon a képzési idő öt év. A technikus tanári képesítést húrom éves tanfolyamon, levelező tagozati tanulmányok útján a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezhetik meg azok a tanárok, akik legalább két. év óla műszaki elméleti tantárgyat oktatnak. Véget ért a'VIII. szilikátipari konferencia A Vili. szilikátipari konferencia szombaton befejezte négynapos tanácskozását. Ezen a fontos találkozón 300—300 hazai és külföldi szakember, összesen 24 ország szilikátipari tudományának képviselője vitatta meg a tégla-, a cserép-, a mész-, a cement-, az üveg és a porcelánípari tudomány időszerű kérdéseit. A konferencia részvevői elhatározták, hogy legközelebb 1967. őszén tartják meg Budapesten a szilikátipari tudomány képviselőinek nagy találkozóját. Víztárolót táplál a lakta Két szomszédos termelőszövetkezet, a taktaharkányi Uj Élet és a taktaszadai Uj Barázda szövetkezett egymással, és közös erővel víztárolót épített a Takta közelében. Az Ó-Taktában a tél végi olvadáskor és esőzésekkor ha- 'a'mas mennyiségű víz gyű- I lemlik össze, s most ennek a I hasznosítására létesítették a víztárolót. Az egyes ágakból zsiliprendszer segítségével elvezetik a tóba a vizet, szárazság idején pedig felhasználják szántóföldi öntözésre. A tóban, amelynek feltöltését a Taktából végzik, halgazdaságot is létesítenek, s több mázsa halivádékot máris beletelepítettek a vízbe. kilovoltos transzformátorállomás, a vágányhálózat, továbbá a legnagyobb technológiai üzemrész, az ércdarabosító csarnok építése. S ugyancsak megkezdődött az alapozása az 1500 személyes üzemi étteremnek. konyhának is. A nagyszabású beruházáson jelenleg több mint húsz különféle építőgéppel mintegy hétszázan dolgoznak. S bár a gyakori esőzés hátráltatja a munkát, a gépek a fellazult talajon lesüllyednek, főként az EM 31 számú, valamint a Borsodi Mélyépítő Vállalat dolgozóinak jó munkájával az ütemterveket eddig még tartani tudták. Kívánatos azonban. hogy az építés lendülete, amennyire csak lehet, fokozódjék. mert az új üzemben részlegesen, két darabosító szalaggal már 1968-ban meg akarják kezdeni a termelőmunkát. Harminchat mié forint ppfárniükárokra A Közúti Balesetelhárítási Tanács kimutatása szerint lényegesen több baleset fordul elő, mint amennyit az újonnan forgalomba kerülő gépjárművek száma indokolhat. Az elmúlt két évben a járműállomány 28 százalékkal növekedett, ugyanakkor 68.5 százalékkal több baleset fordult elő. Ennek megfelelően emelkedést mutat az Állami Biztosító kárstatisztikája is. Gépjárműkárokra például 1963-ban 18,5 millió forintot, a múlt évben pedig 36 millió forintot fizetett ki az intézet. Hazánkban, mint Európa legtöbb országában, kötelező a gépjármű szavatossági biztosítás. s ez a napi élet követelményeihez alkalmazkodó rendszabály. Az Állami Biztosító felhívja a figyelmet arra, hogy a második félévi szavatossági biztosítás diját júliusban kell befizetniük a gépjármű tulajdonosoknak.
