Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

. uap, 1965, ténins IX északmagyarország ft Három év távlatából Gondolatok áss 19ó2-es gépipari párthatárosat meg valósításáról. G ondosan összeállított programot lapozgat- tam a Gépgyárban. Hegen készült, im­már három esztendeje. Bén­ié olyan tennivalók, amelyek az MSZMP Központi Bizott­sága 1962. júniusi határozatá­ból adódóan várnak megyénk gépiparára, közte a Diósgyőri Gépgyárra. A tételesen felso­rolt intézkedések egy része azóta valósággá lett. Hiszen azok a tanácskozások, ame­lyeket a határozat megjele­nését követően tartottak a három gépgyárban, még az összevonást megelőző lázban is, egyre inkább e dokumen­tumra irányították tízezer ember figyelmét. Szinte egyetlen termelési értekezlet, műszaki konferen­cia, vagy párttaggyűlés nem volt, ahol megfeledkeztek volna a határozatokról és ter­mészetesen arról: miképp le­het a tervező irodákban, a technológusok íróasztalán, a forgácsoló üzemekben és a szereldékben aprópénzre vál­tani mindazt, amit a Központi Bizottság határozata törvény­erőre emelt. Azóta évek tel­tek el. s időközben különbö­ző fórumokon is megvitatták, mi történt a határozat meg- mlenését követően, hol ta- " sztalható fejlődés, előrelé- \s és mely területeken akadt ! e munka. T avaly a városi párt­végrehajtóbizottság. is megvitatta a Diósgyő­ri Gépgyár helyze­tét, néhány hete pedig a me­gyei végrehajtó bizottság elé került az a jelentés, amely a gépipar helyzetéről hozott határozat megvalósulását tar­talmazta. Ismeretes, hogy a három összevont gápgyárban az el­múlt két esztendő során a fejlődés ellenére sem érték el a tervezett szintet. Persze, en­nek nemcsak belső, hanem külső okai is voltak. Hiszen tudott dolog, hogy 1963-ban csaknem 400 milliós rendelés- hiánnyal küzdött a vállalat. Ez eleve nehéz helyzetet te­remtett az amúgy is sok gond­dal-bajjal gyűrkőző gyárban. A gondokat növelte, hogy a munkahiány felszámolására lett intézkedések sem a leg­jobban sikerültek, mert az időközben „befutott” rendelé­sek az amúgy is jól ellátott egységeket, üzemeket terhel­ték. Csökkent az igényes ex­portterv. Hűtőkompresszor megrendelések hiúsultak meg egyik napról a másikra, ká­belgépekből is kevés jutott exportra, mert a szűkös ter­vezői kapacitás és a prototí­pusok lassú, vontatott gyár­tása miatt a megrendelők visszaléptek. A párthatározattal ellen­létben nem csökkent, hanem növekedett a gyártmánvok száma. (Jelenleg 1300 féle! termék készül Diósgyőrött.) Ez eleve kedvezőtlenül befolyá­solta az üzem munkáját. A belső munkaerő át­csoportosítás ellenére nem sikerült néhány helyen, többek között a forgácsoló szakmában a programoknak megfelelő lét­számot biztosítani. A növek­vő feladatoktól elmaradt a munka- és az üzemszervezés. A műszaki fejlesztésnél vala­mivel kedvezőbb a helyzet. Itt már csaknem kétszeresé­re növekedett a létszám. Sok kívánnivalót hagyott maga mögött a üzemek gépparkja, amelynek nagy része erköl­csileg elkopott, nem felel meg a korszerű, modern gyár­tási feltételeknek. jóllehet közülük több mint 200 dara­bot már korábban leadtak. Szó van az 1062-es pártha­tározatban a gyártástechno­lógia fejlesztéséről, az új technológiai eljárások széles­körű. alkalmazásáról. Ezen a területen a Diósgyőri Gén- gyárban is történtek nagysze­rű kezdeményezések. Immár megoldják a kettős fémcsapá­gyak gyártását centrifugál ön­téssel, a technológiák felül­vizsgálásával. új termelő he­lyek üzembe helyezésével megtakarítást terveznek, meg­szervezték a búvár szivattyúk alkatrészeinek csonortos gyár­tását* alkalmazzák az ele­mekből felépíthető készüléke­ket, a védógázas hegesztést, a menetmángorlást, elkészült az M-egységben 5 darab cél­gép a szivattyúk és csőkari­mák gyártásához. F ejlődött az utóbbi években a „felszer- számozás” foka. s ez­zel párhuzamosan ja­vult a gazdaságosság is. A légpárnás sodrók,' a különbö­ző szivattyúk felszerszámozá- sával lényegesen javították a minőséget. csökkentették a reklamációs lehetőségeket. Kár. hogy az ilyen természe­tű törekvéseket hátráltatja a bizonytalan profil és a gyako­ri programváltozás. A gépipari párthatározat­ban szó esik róla, hogy a kapcsolódó iparágak is segít­sék a gépgyárakat elgondolá­saik. terveik megvalósításá­ban. Nos. ez nem minden esetben történt így. Éppen ezért a beérkezett nyersanya­gok és félgyártmányok, szab­ványtól eltérő mérete és a rejtett hibák nehéz helvzet elé állították a Diósgyőri Gép­gyárat. Ez is magyarázata annak, hogy a gyár 1960-ban 12 ezer, egv évvel később pe­dig 17 ezer tonna forgácsot „termelt”. Előfordult, hofft' a gyárberendezésekhez szüksé­ges nagyméretű acélöntvé­nyeknél a kohászok két-há- romszáz milliméteres furatok kiöntését sem vállalták, így az amúgy is szűkös horizont kapacitást, kellett Igénybe ven­ni. A vasúti kerékpár tenge­lyek és tárcsák szabványtól eltérő kovácsolásával körül­belül fi millió forint többlet­költség adódott. Országos gond a kereske­delmi áruk. kötőelemek be­szerzése. s ez, Diósgyőrött hatványozottan érezteti hatá­sát. Az idén csaknem 1 millió darab különféle kötőelem visszaigazolása napjainkig sem történt meg. így azután szinte állandó jelleggel 8—10 gépen is csavarokat, alátéte­ket és különféle kereskedelmi árukat gyártanak. Ha a főbb gyártmánycso­portokat a korszerűség, a. gyárt- mányszinvonal követelményei szempontjából vizsgáljuk, fi­gyelembe véve a párthatározat ide vonatkozó részét, rendkí­vül érdekes képet kapunk. A hidraulikus és egyéb szer­számgépeknél 86 különféle konstrukciónak fele mondha­tó korszerűnek. A célgépek és az agregát egységek gyártásá­nál egyre inkább törekednek a tipizált elemekből összeállí­tott gépsorok kialakítására. Erre jellemző példa a CSZ—2 gépsor. Rangos helyet kapott az agregát egységek fejlesz­tése is. A kábelgép ..kollek­cióban” több mint 300 féle egységet tartanak nyilván. Ezek egy részié egyedi, a töb­bi pedig gépsoronként üze­meltethető. A fejlesztés irá­nyát elsősorban a gépsorok kialakítása képezi. S a kábel­gépek iránt tapasztalható ér­deklődés szinte kötelezően előírja, meghatározza a gyors fejlesztést. A hűtőgépek és Diesel-agregátok fejlesztésé­vel sajnálatos módon sem a Ganz-MÁVAG, sem a DI- GÉP nem foglalkozik. A Diesel-motoros, emelővillás targonca paraméterei jók. a legutóbbi ipari vásáron is nagy sikert arattak. Általá­ban megközelítik a világszín­vonalat, Jellemző erre. hogv a í iprsei Vásáron e gének a világszínvonalat képviselő Clark cég mögött a második helyet seerezték meg. K orábban már utaltunk rá, hogy a gépgyárak­hoz kapcsolódó ipar­ágak miként segítet­ték a párthatározat megva­lósulását. Azonban érdemes külön is kiemelni néhány olyan intézkedési, amelynek nyomán eredmények szület­tek. így például a gépgyárak minőségi és ötvözött acél igé­nyeinek fokozására a Lenin Kohászati Müvekben 30 ezer tonnával növeltéit a martin- kemencékben gyártott ötvö­zött acélok mennyiségét. Két esztendő alatt, ugyancsak e gyárban, ezer tonnával gyara­podott az elek trokemencé le­ben gyártott minőségi ötvö­zött acél. Özdon a különleges ötvözött és nagyszilárdságú acélok gya>i„s,L emelkedett ebben az időszakban. Borsod- nádasdon ugyancsak az ötvö­zött acél. valamint a sav- és hőálló acélféleségek mennyi­ségét sikerült a tervezett szint fölé emelni. Eredménye­sen fejeződött be a vaskohá­szati programban előírt köny- nyitett hengerelt szelvények gyártási kísérlete. mindkét kohászatnál, sajnálatos vi­szont, hogy a felhasználók jó­formán napjainkban sem ren­deltek az imént említett ter­mékekből. Kohászati üzemeink követ­kezetesen foglalkoztak a mi­nőség javításával. Évente többször is napirendre tűzték e fontos kérdést, különböző fórumokon megvitatták, mi­ként lehetne javítani e tevé­kenységüket. A példák nagyjából körvo­nalazzák. hogy az elmúlt két esztendő során a párthatáro­zatban érdekelt váv,tlatok. gyárak figyelemmel kísérték a határozat végrehajtását. A munkából részt vállaltak a gazdasági vezetésen kívül a párt- és társadalmi szervek. Többször is foglalkoztak olvan kérdésekkel, ismételten meg­vitatták azokat a témákat, amelyek valamiképpen is kap­csolódnak a gépipar fejlesz­téséhez. Kár. hogy az ellen­őrzés csupán a vezető testü­letek szférájában mozgott. Keveset beszéltek a párthatá­rozat végrehajtásáról a dolgo­zók körében, s így néhány helyen a vezetés nvakába szakadtak az ilyen természe­tű gondok. Ennek részben az is oka. hogy a Diósgyőri Gépgyárban az összevonást követő felada­tok megoldása, e téma bo­nyolultsága rendkívül igény­be vette a gazdasági vezetés és a pártszervek munkáját, energiáját. Gyakorta operatív tennivalókra mozgósították az üzemek kollektíváját. így hát kevesebb idő maradt, el­sősorban üzemi szinten, a ffénipari párthatározat megva­lósításának ellenőrzésére, a „visszakérdezésre”. . mikor a megyei párt- Ä végrehajtóbizottság JA megvitatta a gépipar helyzetéről hozott ha­tározat megvalósulását, sok­oldalúan elemezte a Diósgyőri Gépgyárban kialakult helyze­tet és megvizsgálta a kisebb gépipari üzemek ilyen ter­mészetű munkáját is. S az a határozat, amely ezt követő­en napvilágot látott, min­denképpen hozzájárul majd hogy e dokumentum fehér foitjai eltűnjenek. Eleve biz­tosítéka a határozat annak, hogy a felettes szervek is tervszerűbben gazdálkodja­nak megyénk gépiparának. eJsősorban a Diósgyőri Gép­gyárnak lehetőségeivel. Szó van a határozatban arról is, hogv. az érvényben lévő bér­szerződést és premizálási fel­tételeket átvizsgálva helye­sebb. ösztönzőbb arányokat kell kialakítani. Esetleg a ter­melésben foglalkoztatott mér­nökök egy részét, természe­tesen oz ésszerű határokon belül, át lehetne csoportosí­tani fejlesztési, tervezői mun­kakörökbe. A Diósgyőri Gépgyárban az utóbbi hónapokban minden­képpen több olyan kezdemé­nyezés indult el, amely bizo­nyos garancia rá. hogy az 1962-ben hozott; párthatározat adósságait hamarosan felszá­molják. Hiszen a gazdasági vezetés színvonalának iavftá savai párhuzamosan halad a politikai munka hatásfokának növelése Is. S ezek eleve olyan tényezők, amelyeknek kisugárzását szinte plasztikus módon érzékelni lehet a min­dennapi munkában, a terme lés! tervek teljesítésében, a minőség javításában és a gaz­daságosságban. Ha a gyár tíz­ezres kollektívája olvan lel­kiismeretesen munkálkodik a jövőben is a közös feladatok megoldásán, mint teszik azt mostanában, közkinccsé válik a DIGÉP-márka. Ilyen célok megvalósításán dolgozni nem könnyű. de szép feladat! Fanlovito Ágoston Befejezés előtt a miskolci MÁV rendelőintézet Foto; Sz. Gy. Megkezdték a Borsodi trceliészltMíi első termeid létesítményének vasszerkezeti szélütését A diósgyőri és az ózdi nagyolvasztók jó minőségű és elegendő mennyiségű betét­anyag ellátására Sajókeresz- túr községnél már korábban hozzáfoglak a Borsodi Érceiő- készítőmű építéséhez. A mint­egy 1400 millió forint költség­előirányzattal létesülő új üzem építése, amely egyben az ország egyik legnagyobb kohászati beruházása, új sza­kaszba érkezett. A Ganz- MÁVAG szakemberei meg­kezdték az első termelő léte­sítmény. a 65 méter hosszú, 13 méter széles és 21 méter magas betétkészítő bunker vasszerkezeti szerelését. En­nek sorún csupán ennél az üzemrésznél mintegy nyoic- száz tonna acélt építenek be. Előrehaladtak más részlegek, a koksz- és mészkőtároló, va­lamint a koksz- és mészkőőr­lő építési munkáival is, úgy, hogy a jövő hónapban ezek­nél is sor kerül a vasszerke­zetek szerelésére. Folyamatban van ezenkívül egy sor létesítmény, mint például a hűtőtorony, a 120 A műszaki tanárképzésről A művelődésügyi miniszter rendelete alapján a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmér­nöki és villamosmérnöki ka­rán tanárképző szak. valamint — átmeneti jelleggel — tech­nikus tanárképző tanfolyam in­dul, ahol elsősorban középis­kolák és szakmunkásképző in­tézetek részére képeznek taná­rokat a műszaki tantárgyak oktatására, a gyakorlati okta­tás irányítására. A műszaki tanári oklevél egyetemi vég­zettséget, a technikus tanári ké­pesítésről szóló bizonyítvány pedig főiskolai végzettséggel egyenértékű képesítést igazol. A műszaki tanárképző sza­kon a képzési idő öt év. A technikus tanári képesítést húrom éves tanfolyamon, leve­lező tagozati tanulmányok út­ján a Budapesti Műszaki Egye­temen szerezhetik meg azok a tanárok, akik legalább két. év óla műszaki elméleti tantár­gyat oktatnak. Véget ért a'VIII. szilikátipari konferencia A Vili. szilikátipari konfe­rencia szombaton befejezte négynapos tanácskozását. Ezen a fontos találkozón 300—300 hazai és külföldi szakember, összesen 24 ország szilikátipari tudományának képviselője vi­tatta meg a tégla-, a cserép-, a mész-, a cement-, az üveg és a porcelánípari tudomány idő­szerű kérdéseit. A konferencia részvevői elhatározták, hogy legközelebb 1967. őszén tartják meg Budapesten a szilikátipari tudomány képviselőinek nagy találkozóját. Víztárolót táplál a lakta Két szomszédos termelőszö­vetkezet, a taktaharkányi Uj Élet és a taktaszadai Uj Ba­rázda szövetkezett egymással, és közös erővel víztárolót épí­tett a Takta közelében. Az Ó-Taktában a tél végi olvadáskor és esőzésekkor ha- 'a'mas mennyiségű víz gyű- I lemlik össze, s most ennek a I hasznosítására létesítették a víztárolót. Az egyes ágakból zsiliprendszer segítségével el­vezetik a tóba a vizet, száraz­ság idején pedig felhasznál­ják szántóföldi öntözésre. A tóban, amelynek feltölté­sét a Taktából végzik, halgaz­daságot is létesítenek, s több mázsa halivádékot máris be­letelepítettek a vízbe. kilovoltos transzformátorállo­más, a vágányhálózat, továb­bá a legnagyobb technológiai üzemrész, az ércdarabosító csarnok építése. S ugyancsak megkezdődött az alapozása az 1500 személyes üzemi étte­remnek. konyhának is. A nagyszabású beruházáson jelenleg több mint húsz kü­lönféle építőgéppel mintegy hétszázan dolgoznak. S bár a gyakori esőzés hátráltatja a munkát, a gépek a fellazult talajon lesüllyednek, főként az EM 31 számú, valamint a Borsodi Mélyépítő Vállalat dolgozóinak jó munkájával az ütemterveket eddig még tar­tani tudták. Kívánatos azon­ban. hogy az építés lendülete, amennyire csak lehet, foko­zódjék. mert az új üzemben részlegesen, két darabosító szalaggal már 1968-ban meg akarják kezdeni a termelő­munkát. Harminchat mié forint ppfárniükárokra A Közúti Balesetelhárítási Tanács kimutatása szerint lé­nyegesen több baleset fordul elő, mint amennyit az újonnan forgalomba kerülő gépjármű­vek száma indokolhat. Az el­múlt két évben a járműállo­mány 28 százalékkal növeke­dett, ugyanakkor 68.5 százalék­kal több baleset fordult elő. Ennek megfelelően emelkedést mutat az Állami Biztosító kár­statisztikája is. Gépjárműká­rokra például 1963-ban 18,5 millió forintot, a múlt évben pedig 36 millió forintot fizetett ki az intézet. Hazánkban, mint Európa legtöbb országában, kötelező a gépjármű szavatossági biztosí­tás. s ez a napi élet követel­ményeihez alkalmazkodó rend­szabály. Az Állami Biztosító felhívja a figyelmet arra, hogy a második félévi szavatossági biztosítás diját júliusban kell befizetniük a gépjármű tulaj­donosoknak.

Next

/
Thumbnails
Contents