Észak-Magyarország, 1965. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-03 / 129. szám

Ezen a csatornán érkezik a Bársonyos vize. Foto; Szabados György jobbat bevezetni és sikeresen alkalmazni csak ott lehet, ahol a vezetőség és a tagság lépést tart a kor követelményeivel és képezi magát. A kezdeti nehézségek idején sok fiatal ment el a község­ből. — Eleinte nem akartunk hozzájárulni néhány fiatal ki­lépéséhez — emlékezik vissza az agronómus —. de aztán rájöttünk, hogy a nem szívesen végzett munkában nincs köszönet Kedv nélkül többet ártanak, mint használnak a gazdaság­nak. Aki nagyon menni akar. menjen. Most azonban fordult a helyzet. Többen vissza is jönnek, de a közgyűlésen szá­mot kell adniuk arról, miért enoen ők hátráltak meg a ne­hézségektől. Ehhez a régi ta­gok ragaszkodnak. Ugv gondoltok mi is. hogy’ joggal ragaszkodnak, hiszen éopen a fiatalságtól várnánk el. hogy ne csak szeressék az úiaf. a jobbat, hanem segít­selek meg is teremteni azt. Nvírfben sincsenek tehát különleges emberek, akik va­lamilyen csodaszert: alkalmaz­nának a lejtős területtel való birkózás közben. Csak felvi­lágosult. foaékonv emberek vannak- akii- követik a gaz­dálkodásban az dint. akik !é- n-*:T tarfpv-k a korral —, ez- ért- tá-Tr»o.1? Adamovics Ilona oc Az Ongai Állami Gazdaság- mérnökei készítették el az ön­Átsííl . órl illői ím i g_. i __ i _ % i t * ■ . b an épül a Hérnád. illetve az ' öntözővizet Bársonyos csatorna körül a megye egyik legnagyobb ön­tözőtelepe. Az Északmagyar­tözőtelep terveit, s a kivile- szállito iezést is az igazgatóság bri- iádjai végzik. A három lép­csőben, épülő öntözőtelep csak­országi Vízügyi Igazgatóság nem kétezer holdon teszi biz­tonságosabbá, az időjárástól szinte függetlenné a terme­lést Az öntözőtelep első sza­kasza már üzemel, s rövide­sen további száz holdakra viszi el a vizet a földalatti több ki­lométeres csőhálózat. Épül a csőraktár. Utolsó simítások az öniözőteleii „szívében”, a szivattyúállomáson. Egy es figyelem! Egyes figyelem! Itt a kettes beszél. A zöld Moszk­vics 70 kilométeres sebesség­gel halad. Figyelem, figyelem! A zöld Moszkvics hetven ki­lométeres sebességgel halad! Kérem intézkedjenek! A Győri-kapuban sűrű bok­ros részen áll a radarberen­dezés. A három lábon álló ké­szülék hangernyője Diósgyőr felé „fülel”. Most volt mű­szakvált ás, gépjármű gépjár­művet ér. A rendőrségi radar­berendezés finom mutatója árulkodik. A járművek egész sora rohan a megengedettnél nagyobb sebességgel. Két Pan­nónia 60. egy tehergépkocsi negyven helyett hetvennel megy, az FB 08-24-es kocsi 10 kilométerrel nagyobb se- bessé''^’9, halad a megenge­dettnél Kern József OS kilo­méteres sebességgel repeszt. mot orkerékpá rj ón, fi gy elmez- tetni kel! az. egyik (i-os autó­busz. és az RMASZ darus ko­csijának vezetőjét is. A megállj-t! jelző tárcsa — a radarberendezéstől jó kilo­méternyire — sűrűn emelke­dik magasba — Jónapok kívánok! ön túllépte a megengedett sebes­séget 10 kilométerrel Többen, különösen a teher­gépkocsi vezetők makacsul védekeznek — Hogy én?! Ezzel a kocsi­val? Hetvennel? Nem megyez még negyvennel sem. Üljenek be. próbálják ki. A közelben egy ballonkaba- tos férfi áll a kerítés beton­jára helyezett rádió adó-vevő berendezés mellett. Van. ami­kor a KPM-es hozzá fordul; Csodálatos — Kérem, kérdezze meg még egyszer, hogy a kocsi mi­lyen sebességgel jött A válasz ugyanaz. A „piló­ta” arca töprengő. — De hát hogy a csudába tudják ezt' megállapítani ? — A radar beméri. — A radar? De hiszen nem láttam sehol sem..-. Jó két óra múlva két rend­őrségi kocsi kanyarodik a ra­dar berendezéshez. A felszere­léseket, a kocsiba rakják, s irány a Szentpéteri-kapu. Va­lahol az ócskapiac környékén három ember egy adó-vevö- vel kiszáll, a radart jó kilo­méterrel arréb állítják le, s a harmadik adó-vevővel egy kocsi tovább halad Sajószent- péter felé. szerkezet a radar. A hajszálvékony mutató már több száz méterről jelzj a jár­müvek sebességét. A legtöbb tehergépkocsi vezetője (ez esetben többnyire AKÖV ko­csik) szinte fél kilométernyi különbözette! betartja a lakott területen előirt 40 kilométeres sebességet. És közöttük alig van olyan, aki a berendezést megpillantva barátságosan oda ne intene a készülékét kezelő közlekedési rendőrnek. Mint­ha azt mondaná; — Ismerem a szabályt, s anélkül, hogy tudtam volna ittlétedről, be is tartom azt. Vannak persze másfajták is. Az égjük kocsi vezetője pél­dául odajön. Kiönti szivét — Nagy bajban vagyok. Fél­millió kilométert lefutottam, kitüntetést is kaptam ér­te. S most kéiszer is befu­tottam a „csőbe”. Gyorshaj­tás. Szi/icium-egyenirányítós mozdony A szovjet novocserkasszi vil­lám osmozdony gyár, a tudomá­nyos kutatóintézet útmutatá­sa alapján, néhány évvel ez­előtt megépítette a próba so­rán igen jól bevált VL 60 tí­pusú mozdonyt Ezt a moz­donytípust most továbbfej­lesztették és szovjet gyártmá­nyú s/.i lícium-egyen irány ítók- kal látták el. A mozdony kül­ső felépítése, gépészeti beren­dezése lényegében megegye­zik a VL 60 típussal. A félve­zető egyenirányítók felhasz­nálása, a vlllamoskapcsolás bizonyos méretű módosítását, a szellőzőrendszer és a készü­lékek elrendezésének kisebb változtatását hozta magával. Az indításhoz és sebesség- szabályozáshoz a vontató mo­torok egyenirányított feszült­ségének fokozatos változtatá­sát használják. A szilícium­diódák 200 A névleges áram­ra készülnek. A három mo­torból álló csoportot tápláló, kétszekciós egyenirányító be­rendezés 2500 A tartós üzemi áramot szolgáltat. — De liát miért vezet gyor­sabban. Sürgős az út, vagy szenvedélye a sebesség? — Nem hajt engem senki. A szenvedély? Félmillió kilo­méter után? Nem tudom meg­magyarázni. A műszermutató most ve­szélyesen halad felfelé. Egy Volga robog Miskolc belváro­sa irányába, s három ÉPFU kocsi rohan a „sarkában”. Az éterben röppen a figyelmezte­tés. — Figyelem, figyelem! A szürke Volga mögött a három ÉPFU kocsi túllépte a megen­gedett sebességet... Most meg kifelé robog egy burkolt Pannónia 54 kilomé­terrel, s egy teherkocsi „ta­padt” rá. A motoros és a „pi­lóta” is odapillant a radar-ké­szülékre, de nem csökkentik a sebességet. Pár száz méterre már várják őket __ Á ltalában a motorosok nagy sebességgel robognak a lakott területen. Vezetnek a négyke­rekű járművek előtt. Van olyan érzésem, hogy sok a motorosoknak a megengedett ötven kilométeres sebesség. Sok, mert a legtöbb személy- kocsi se halad nagyobb gyor­sasággal. És a motor mégis bizonytalanabb jármű, köny- nyebben lehet baleset okozója. A nap csúcspontjaként a radar „nagy fogást” csinált. A BÁÉV járműve nem lépte túl a sebességet, de a radarkezelö figyelmeztette az egyik cso­portot, állítsák le a jármüvet: a rakodók szabálytalanul, a téglahalom tetején ülnek. Ki­derült:, hogy nem egyszerű szabálytalanságról van szó. A fuvaroztató — Keserű János — 250 tégláról tudott felmu­tatni TÜZÉP közületi blok­kot, de a kocsin 1200 tégla volt, s szállítási engedély nél­kül vitték. a Bükk mögé bu­kik. Vége az ellen­őrzésnek. De csak aznap. Ma, holnap, holnapután más és más he]ven jelenik meg a „ra- darizáll” ellenőrző csoport És figyelmeztet, figyelmeztet; „Ember vigyázz, óvatosan ve­zess!” Csorba Barna A Nap 35 millió forinf értékű pof alkatrész a mezőgazdasági gépekhez A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál az idén a tava­lyinál mintegy 25 százalékkal több pótalkatrész készül a különböző mezőgazdasági érd­es munkagépekhez. A lénye­gesen nagyobb feladat megva­lósítására több célravezető mű­szaki intézkedést vezetlek be. Egyes alkatrészek, mint pél­dául a traktorláncok, valamint görgők készítésére célgépeket helyeztek üzembe, a gyártmá­nyok minőségének javítására, gyorsabb kikészítésére új ke­mencékkel bővítették a hőke­zelő üzemrészt, öt hónap alatt mintegy 55 millió forint ér­tékű pótalkatrész készült az üzemben, amelynek nagy ré­szét. már át is adták az elosz­tó szerveknek. Az év hátrale­vő részében még több mint száz millió forint értékű pót- alkatrész kerül ki a vállalat- tóL Csütörtök, 1965. júnlns 3. eSZAKMAGYARO*?«” tó, Vigyázz! Radar! i Ht sincsenek különleges emberek * A nyíriek «ikerének titka — a jó talajjavítás talajon termelt gabonát a töb­bivel. így maguk is lemérhették a talajjavítás hasznát Nincs is ellenvetés \ már Nyíriben. Az idén 161 holdat meszezlek, 500 holdon végez­ték el a mély lazítást, s több mint 200 holdat szervestrá­gyáztak. — Határozottan kijelenthe­tem, — mondja Petercsák Endre —, hogy csak a kom- lex-talajjavítással lehet ered­ményeket elérni a lejtős terü­leteken. Legalább is nálunk bevált — Mi az oka annak, hogv ma már Nyíriben nem kell harcolni az új bevezetéséért? — Sokat tanultak az embe­rek az elmúlt években. Ta­pasztalatból. meg a szerve­zett oktatáson. Levelező úton végeztem el én is a mezőgaz­dasági technikumot a tsz el­nöke most harmadéves, s technikumba jár az egyik bri­gádvezetőnk is. Ezenkívül magam vezettem a hároméves szakmunkásképzőt, ahol ti­zenhat tsr-tagunk szerzett ké­pesítést. Ez a törzsgárda. rá­juk mindenben lehet számíta­ni Nyilvánvaló tehát, hogy kor­szerűen termelni, az újat a A gyümölcstermelés hagyo­mányos a községben. Ezen a téren elért jó eredményeikről mór nem egyszer adtunk hírt Azóta korszerűsítették a tá­rolást. ez évben is 50 000 fo­rintot használnak fel erre a célra. Csak sikerekről számol­hat be a fél holdas kísérleti csemetekertben dolgozó bri­gád is. Ami most minket és bizto­sak vagyunk benne, hogy a többi lejtős területeken gaz­dálkodó többi tsz-eket is kü­lönösen érdekel, az a növény- termesztés. — Hogyan sikerült az el­múlt évben 32 mázsás kuko­ricatermést elérni holdanként Nyíriben, ahol az egyéni gaz­dálkodás idején már jó ter­mésnek számított a 10 mázsa is? — Mi komolyan vesszük a talajjavítást, s igen lelkiis­meretesen alkalmazzuk is 1— mondja erről az agronómus. Sikereink titka? A szerves- trágyázás és a mély talaimun- ka! Az agronómusnak sikerült ezt a véleményét megértetni a tagokkal is. A kísérletek eredménvérc valamenn.vien kíváncsiak. Tavaly is nagy gondot: fordítottak arra. hogv ne csépeljék ossz» a javított . — Amikor a közöst szervez­etük, ugyanoly ab problémákat .kellett megoldanunk, mint más ■tsz-ekben. Meg kellett győz­őn az embereket a közös elő­nyeiről. Kezdetben szóban, később az eredmények ma­guktól beszéltek. Ezekről az eredményekről szól szerény büszkeséggel Pe­tercsák Endre, a nyíri II. Rákóczi Tsz .agronómusa. Elöljáróban el kell monda­ni a tsz-ről. hogy nem a leg­jobb területen fekszik a föld­je. Kimagasló termelési sike­reiket lejtős területen érik el. Az agronómussal beszélgetve éppen azokat az okokat kerestük, amelyek közrejátszanak ab­ban, hogy a hasonló terüle­ti adottságokkal küzdő tsz-ek közül, hogyan tudnak ők mégis kiemelkedni. Csak aláhúzza a magabiz­tos gazdálkodást, s azt, ht?gv ez a nyugodt biztonságérzet a tagoknál is tapasztalható, hogy a betervezett negyven forint munkaegységre meg­szavazott 10 forint előleget nem is vette' mindenki igény­be, mondván, hogy ió lesz a nagyobb jövedelem majd an­nak idején egyszerre.

Next

/
Thumbnails
Contents