Észak-Magyarország, 1965. május (21. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-09 / 108. szám

Vasárnap,- Í98S. május 8. ESZÄTKMAGTARORSZÄÖ 7 Két hónap után - Mádon Tavasz kezdetén Szajkó Jó­zsef, a Mádi Ásványbánya és Örlőmű igazgatója nem vala­mi nagyon örült látogafá- suknak. Pontosabban: a fel­tett kérdéseknek ... Akkor, az időjárás viszontagságai miatt, komoly tervlemaradás mutatkozott. Adóslistán szere­peltek, mégpedig a januári és februári elmaradás szerint, mintegy 2 milliós termelési értékkel. Ebből 1 milliónál is több az export, Érthető hát, ha az újságíró ezúttal ..ké­nyes” témára tapintott, ami­kor a negyedévi tervteljesítés állása felől érdeklődött. Kedvező szelet fogott o vitorla Az igazsághoz tartozik, hogy az első negyedéveleji lemara­dást önhibájukon kívül álló okok befolyásolták. Mindenek előtt az időjárás. A hosszú tél sokfelé megbénította a terme­lést Az örlőmű külszíni fejté­sekről, illetve deponiákba ra­kott készletekből kapta az alapanyagot A kaolin, a beto- nit összefagyott, nehezen lehe­tett felcsákányozni, megbon­tani és szállítani. Ez befolyá­solta a minőséget is, lrimara- doztak az export-szállítások,- megtörtént, hogy amit elküld­ték, arra Idfogás, panasz ér­kezett Az említett napon, amikor Szabó József az elma­radást összegezte, éppen egy tanácskozásra toppantunk be. Felelős vezető emberek tár­gyaltak töprengve, tervezget­ve, hogy még a negyedév vé­géig, hogyan tudnák vala­mennyi adósságukat felszá­molni. Az elhatározás merész cél­kitűzésnek tűnt. Mégis, az igazgatóval együtt, 'egy em­berként bizonygatták, negyed­éven belül pótolják a hiányt A tavasz ébredésével, ahogy az Időjárás megjavult új erő­re kaptak az embereit. A kül­színi fejtéseken nagy lendü­lettel láttak munkához, s mindenki, kivétel nélkül, mindenki akarta, harcolt is érte, hogy egyenlegbe hozott mérleget tehessenek az. asz­talra. „Azt jelenti ez most nekünk — mondta akkor Szajkó József —, mint a ha­jósoknak a kedvező szél. Be­fogjuk a vitorlába és nagy se­bességgel haladunk előre. Két hónap múlva megmondom, meddig jutottunk.” Eltelt a két hónap. A minap visszautaztunk Mádra és em­lékeztettük Szajkó Józsefet beszélgetésünkre. Arcán most nyoma sem volt a gondnak, s a kérdésekre meglepő szá­mokkal válaszolt: — Ahogy ígértük, teljesítet­tük. Az első negyedévet 100 százalékon felül zártuk, fel­számoltuk az exportban je­lentkező lemaradást, az egy munkásra eső tervteljesítés szintén száz százalékon felüli volt, a jó munkáért járó pré­miumokat már Id is fizettük... A minőségjavításnak feltételei is vannak Á mádiak örülnek az elért eredményeknek, de az öröm nem tette elbizakodoltá őket. A negyedévi tervteljesítés került, azt hittem, Szajkó Jó­zsef tiltakozni fog ellene, vagy legalábbis „megmagyarázni” igyekszik az érkezett , rekla­mációkat Nem ez történt. — A minőség javításában anyagilag is érdekeltek va­gyunk — mondta. — Jelenleg például az úgynevezett fúrós bentonit minősége nem ki­elégítő. Ezt mi is tudjuk, s azon változtatni igyekszünk. Sajnos, a technológia még nem . elég fejlett, ezért már az előkészítésnél fokozottabb körültekintéssel járunk el. A bányaművelésnél az eddigi­nél nagyobb szelektivitást ve­zettünk be, az anyag elóaprí- tásánál egyenletesebb szem­nagyságot biztosítunk, s azt őrlés közben is osztályozzuk. Mindez csökkentheti a terme­lést, de javítja a minőséget. A házilag biztosítható intézkedé­seken kívül, azonban számos külső körülmény is „bele­játszhat” a minőség alakulá­sába. A bentonithoz szódát adagolunk, ez jelenti az anyag homogenizálását Nagyon íod- tos az egyenletes adagolás. Ez rajtunk múlik. De, hogy igen gyakran megtörténik, amikor nem kapunk megfelelő össze­tételű szódát, s amit kapunk, abból sem eleget, ez már raj­tunk kívül álló ok. A magunk részéről mindent elkövetünk a minőség javításáért, amihez természetesen a külső szervek aktívabb támogatását is kér­jük. Híd a Duna felett A hétfőn megnyíló II. Miskolci Filmfesztivál vetítési programjában szerepel Borsodi Ervin filmrendező megkapó hangulatú filmje is, amely az Erzsebel-lnd megépítésének krónikáját mutatja be. A //. Miskolci 17 órakor ünnepélyes meg­nyitó. IS órától vetítés: Gusztáv jó éjszakát. Alkotója Macs- kássy Gyula. — Roman­tikus történet. . Alkotója Macskássy Gyula. •— Híd a Duna felett. Alkotója Borsodi Ervin. Szünet. Elet a köveken. Rendezte: Film feszti vő! hétfői Zolnay Pál. — Hol vagy­tok fiatalok? Magyar Jó­zsef filmje. — Nyitány. Vadász János alkotása. 20 órakor: Soproni heteit- Fi- filina József filmje. — Cégérek. Alkotója Szabó László. — Tárlat a magas­ban. Rendező: Szabó László. — Filmszínészkép- zós az erdőben. Szabó programja: László filmje. A tapéta nem minden. Cseh András alkotása. — Emlékezzünk. Rendezte: Lcstíir János. Szünet. A navigáció históriája. Bodrossy Félix filmje. — Zárt osztály. Rendező: G. Kolozs Zsuzsa. — Kama­szok. Rendező: G. Kolozs Zsuzsa. 11 fiók-ionoszférálí. g ráílióaraalőrik sessiötársai Legutóbb egy magyar rádió­amatőrnek sikerült összekötte­tést teremtenie egy Leningrad környéki kollégájával. Köszön­hető ez annak is, hogy ked­vező hullámhosszon dolgozott, annak is, hogy nem sajnálta rádiózással, tölteni az éjszakai órákat, de a siker legfőbb ré­szesét nem lehet megnevezni, mert nincs neve. Dr. Flórián Endre kandidátus szerint ugyanis ez a fontos segítőtárs egyike volt azoknak a meteo­roknak, amelyele milliárdjával jutnak a Föld légkörébe, ott felizzanak és nagyrészt elham­vadnak. Ezek a „hulló csilla­gok” izzás közben kibocsáta­nak ibolyántúli sugarakat is, amelyek a meteor nyomvona­lában ionizálják a. levegőt. Ebben a keskeny légcsatorná­ban tehát voltaképpen egy miniatűr ionoszféra keletkezik, amely éppen úgy visszaveri, illetve nagy távolságra továb­bítja a hozzáérkezett 1—10 méteres rádióhullámokat, mint az igazi nagy ionoszféra. A Föld légkörében állan­dóan , rengeteg ilyen fiók- ionoszféra keletkezik, a leg­több napkeltekor. Ilyenkor ugyanis a levegőtengert a Föld forgása ugyanabban az irány­ban viszi előre, amerre maga a Föld is halad a Nap körüli pályáján. Ezekben az órákban tehát éppúgy megnő a légkör­be érkező meteorok, és a nyo­mukban keletkező i.onoszféra- csíkok száma, mint ahogyan az esőben futó kocsinak is sok­kal több csepp csapódik az első, mint a hátsó ablakára, A csillagászok természetesen tudják, mikor érkeznek a Föld közelébe a legnépesebb me­teor-rajok, létrehozva maguk mögött a legtöbb miniatűr ionoszférát. Ezt a távközlésben ki is lehet használni. Az első „telefoni-regény A párizsi Laffont kiadó gon­dozásában hamarosan megje­lenik „Fii á fii” címen az első telefon-regény. A könyv cse­lekménye kizárólag egymásnak telefonálgató személyek be­szélgetéseiből szövődik. írója Marguerite Casan francia szí­nésznő. A hatszázévcs bécsi egyetem Most, amikor megyénk szék­városának, Miskolenak 600 éves fennállását ünnepeljük, talán nem árt beszámolnunk egy másik hatszázéves évfor­dulóról is. Mégpedig nem is jelentéktelenről: a bécsi egye­tem alapításának évfordulójá­ról. Tehetjük ezt márcsak azért is, mert nem sokkal alapítása után már ott találjuk az egye­tem hallgatói között a magya­rokat. i Mégpedig nem is akárho­gyan! Hanem úgy, hogy a hallga­tók négy akadémiai nemzetre oszlottak: az osztrákra, a raj­naira, a magyarra és a szász­ra. Érdekes és talán nem vé­letlen, hogy a keletről és dél­keletről érkezett hallgatókat egyöntetűen a magyar akadé­miai nemzethez sorolták, nem sokkal az alapítás után. Akkor, amikor a Magyar Birodalom és Lengyelország királya, ép­pen az a Nagy Lajos, akinek oklevelében először szerepel Miskolc is városként A rektor- bíró is kereskedik az iskoiaszofga — rendőrfőnök is Amikor Angliában porondra lép az európai reformáció első harcosa, John Wyclif és Prágá­ban már 17, Krakkóban pedig egy esztendeje állt fenn Kö- zcp-Európa első két egyeteme, 1365 tavaszán, IV. Rudolf, Ausztria hercege ünnepélyes oklevéllel vetette meg a mai bécsi egyetem alapját. Az ala­pítólevélen ott szerepelt ké­sőbbi utódjának és testvéré­nek, III. Albrechtnak neve is, aki 1384-ben újabb irattal erősítette meg az egyetem jog­körét. Mint a prágai és a krakkói egyetem, a bécsi is előjogokat kapott az uralkodó hercegtől, a rektor egészen 1783-ig, tehát II. József uralkodásáig viselte hatalma jelvényéül a jogart és a kardot, vagyis közigazgatási és bírói jogkörrel rendelkezett. De nem volt valami jelenték­telen ember az iskolaszolga sem, mert rendőrfőnökként te­vékenykedhetett az egyelem területén, egyben ő volt a zár­kaparancsnok is. Az egyetemi dutyit egészen a XVIII. század végéig használták is. Minthogy azonban az egyetemnek élnie is kellett valamiből, szőlőbir­tokai voltak és aktívan vette ki részét az akkori Simmerin­ger Hauptstrasse-n lebonyo­lódó keleti kereskedelemben. Egyetem a Habsburgok alatt Alig telt el két esztendő a bécsi alapítás után, Nagy La­jos Pécsett megalapította az első magyar egyetemet is. Ez azonban csak rövid ideig állt fenn, igy Közép-Európa három egyeteme sokáig a krakkói, a prágai és a bécsi maradt. Ru­dolf utóda, Albrecht az alapí­tólevél megerősítésével egy- időben visszahívta Ausztriába a Párizsban élő híres teológust és természettudóst, Heinrich von Langensteint és az egye­tem első rendjét tulajdonkép­pen ez a párizsi egyetemi ta­pasztalatokkal rendelkező tu­dós teremtette meg. Később ott tanított a híres csillagász, Regiomontanus, majd még ké­sőbb a kiváló humanista Con­rad Celtis, akinek költészeti tanszékét néha 2000 diák is látogatta. Nyilván magyarok is akadtak közöttük szép szám­mal, mert tudunk arról is, hogy Mátyás király halála után a Budán élő humanisták a bécsiekkel együtt alakítot­tak tudós társaságot a dunai együttműködés jegyében. Swieten, Biílroth, Wagner-jauregg és Fréud Az ellenreformáció a bigott Habsburgok alatt a tudomá­nyos élet és a híres egyetem átmeneti hanyatlását jelen­tette, ám Mária Terézia’ alatt új szerephez jutott ismét. Négyszáz esztendővel az ala­pítás után, 1745-ben hatalmas határon hajtatott be a császár- városba a holland van Swie- ten, a híres orvos, és másnap már a császárnő is fogadta. Megállapodásuk a bécsi egye­tem azóta is világhírű orvosi fakultásának megszületését je­lentette. Swielen vitte el elő­ször hallgatóit a kórházakba, hogy gyakorlatban próbáljanak diagnosztizálni. Megépült a ku­tatás érdekében az első köz­kórház Becsben és Swieten reformjai ismét világhírt sze­reztek az egyetemnek. Ezt az elismerést öregbítette később Billroth tanár, aki 1881-ben először végzett tökéletes gyo­morműtétet, majd a már köz­társasággá lett Ausztriában jVagner—Jauregg a paralízis gyógymódjának és Sigmund Freud a pszichoanalízis alkal­mazásával. így érkezett el a nagyhírű egyetem hatszázéves fennállá­sának szép napjához, hogy tudósaival szolgálja a kultúra, a tudomány és a haladás ne­mes ügyét Máté Iván számain belül, jónéhány mu­tató van még, amelyeket fi­nomítani, javítani kell. Ezelc között is első helyen áll a minőség. Felsőbb szervük és a megyei pártbizottság is fel­hívta már figyelmüket a mi­nőségi követelmények foko­zottabb szem előtt tartására, s ők maguk is tudják, hogy az exportra küldött termékek minőségét állandóan javítani kell. Amikor ez a téma a mostani beszélgetés«! szóba Nem hibamentes a munka és a termelés Mádon. De ezt éppen ilyen jól tudják ók is. S éppen ez a biztosíték arra nézve, hogy a rnagyarázgalás, a ki mosakodás helyett, a fel­ismert hibák megszüntetésén, a minőségi mulatók javításán fáradoznak, s mint azt a nagy tavaszi hajrában -tették, ami­kor jelentős elmaradást pó­toltak, előbbre lépnek a mi­nőségi követelményekben is. Onodvári Miklós A SZABADBAN Boma István diósgyőri fotós „20 év békében” című sorozatával díjat nyert a Főváros? Tanács országos kiállításán. Ebből mutatjuk be a fenti képet.

Next

/
Thumbnails
Contents